Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2529(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0149/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 04/02/2016 - 8.10
CRE 04/02/2016 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0051

Elfogadott szövegek
PDF 283kWORD 105k
2016. február 4., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A vallási kisebbségek ISIS általi szisztematikus tömeges meggyilkolása
P8_TA(2016)0051RC-B8-0149/2016

Az Európai Parlament 2016. február 4-i állásfoglalása a vallási kisebbségekhez tartozóknak az úgynevezett „ISIS/Dáis” általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról (2016/2529(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira: az iraki helyzetről szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására(1), az Irakban és Szíriában uralkodó helyzetről, valamint – a kisebbségek üldözését is beleértve – az Iszlám Állam által indított offenzíváról szóló, 2014. szeptember 18-i állásfoglalására(2) és különösen annak 4. bekezdésére, az „Irakról: Nők elrablása és a velük való rossz bánásmód” című, 2014. november 27-i állásfoglalására(3), az Irakban és Szíriában, különösen az Iszlám Állammal (ISIS) összefüggésben kialakult humanitárius válságról szóló, 2015. február 12-i állásfoglalására(4) és különösen annak 27. bekezdésére, az ISIS/DÁIS által a közelmúltban a Közel-Keleten, elsősorban az asszírok ellen végrehajtott támadásokról és emberrablásokról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(5) és különösen annak 2. bekezdésére, „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(6) és különösen annak 129. és 211. bekezdésére, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2015-ben képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(7) és különösen annak 66. és 67. bekezdésére, „a világban zajló keresztényüldözésről azzal összefüggésben, hogy az as-Sabáb iszlamista terrorista csoport Kenyában diákokat végzett ki” című, 2015. április 30-i állásfoglalására(8) és különösen annak 10. bekezdésére, valamint a kulturális helyszínek ISIS/Dáis általi lerombolásáról szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, az ENSZ védelmi felelősségre vonatkozó elvéről (R2P) szóló, 2013. április 18-i ajánlására(10),

–  tekintettel az EU szíriai és iraki regionális stratégiájáról, valamint az ISIL/Dáis jelentette veszélyről szóló 2015. március 16-i, az ISIL/Dáis által Szíriában és Irakban előidézett válságról szóló 2014. október 20-i, az Irakról és Szíriáról szóló 2014. augusztus 30-i, a Szíriáról szóló 2014. április 14-i és 2015. október 12-i, valamint az Irakról szóló 2014. augusztus 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a népirtással, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásról és büntetőeljárásról szóló, 2003. május 8-i 2003/335/JHA tanácsi határozatra(11),

–  tekintettel a következőkre: az EU iránymutatásai a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről; az EU iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról; az EU iránymutatásai a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről; iránymutatás az EU harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról; az EU iránymutatásai a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról; az EU iránymutatásai a gyermek jogainak előmozdításáról és védelméről; az EU emberi jogi iránymutatásai az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról; valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló uniós iránymutatások;

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2016. január 27-i, a Szíriában és Irakban tartózkodó külföldi harcosokról szóló, 2091(2016). sz. állásfoglalására,

–  tekintettel Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2014. augusztus 25-i kijelentésére, miszerint „az iraki civil lakosság »borzalmas«, széles körű és szisztematikus üldöztetésnek van kitéve”,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irakról és Szíriáról szóló közelmúltbeli határozataira, különösen a 2249(2015). számú, az ISIS által elkövetett közelmúltbeli terrortámadásokról szóló és a 2254(2015). számú, a szíriai békefolyamat ütemtervének támogatásáról és a tárgyalások menetrendjének meghatározásáról szóló határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2014. szeptember 3-án elfogadott, „Az emberi jogi helyzet Irakban az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam és a hozzá társult csoportok által elkövetett visszaélések fényében” című S-22/1. sz. határozatra,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló, 1981. évi ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni, 1984. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1948. december 9-i egyezményére a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára, különösen annak 5. és 8. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója hivatalának (OSAPG) elemzési keretére,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának a népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója és a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadója által az iraki helyzetről tett 2014. augusztus 12-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának „az iraki emberi jogi helyzetről az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam és a hozzá társult csoportok által elkövetett visszaélések fényében” tárgyú, 2015. március 27-i jelentésére és különösen annak 16., „Az ISIL által elkövetett jogsértések: vallási és etnikai csoportok elleni támadások” című bekezdésére,

–  tekintettel az ENSZ főtitkára két különleges tanácsadójának, a népirtás megelőzésével foglalkozó, illetve a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadók 2015. október 13-i nyilatkozatára a vallási alapú erőszakra uszítás szíriai eszkalálódásáról;

–  tekintettel az ENSZ Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságának az Emberi Jogi Tanács 2015. augusztus 13-i ülésén ismertetett jelentésére, és különösen annak 165–173. bekezdéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel – ahogyan azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2249 (2015). számú határozata is elismeri – az úgynevezett „ISIS/Dáis” erőszakos és szélsőséges ideológiája, az általuk elkövetett terrorcselekedetek, civilek ellen irányuló folyamatos, súlyos, rendszeres és széles körű támadások, emberi jogi visszaélések és a nemzetközi humanitárius jog többek között vallási vagy etnikai alapon történő megsértése, a kulturális örökség elpusztítása, valamint a kulturális javakkal folytatott kereskedelem globális és példa nélkül álló fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra;

B.  mivel az úgynevezett „ISIS/Dáis” célpontját a vallási és etnikai kisebbségek, így keresztény (káldeus, szír/asszír, melkita és örmény), jezidita, türkmén, sabak, kakae, szábeus-mandeus, kurd és síita közösségek, valamint arabok és szunnita muzulmánok alkotják; mivel sokukat megölik, lemészárolják, megverik, továbbá zsarolásnak, emberrablásnak és kínzásoknak vannak kitéve; mivel rabszolgaságra kényszerítik őket (kiváltképp a nőket és a lányokat, akiket a szexuális erőszak más formáival is sújtanak) és erőszakkal más hitre térítik át őket, valamint kényszerházasság és emberkereskedelem áldozataivá válnak; mivel gyermekek erőszakos besorozására is sor kerül; mivel mecseteket, emlékműveket, szentélyeket, templomokat és más imahelyeket, sírokat és temetőket rongálnak meg;

C.  mivel a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények, bárhol és bármikor is kövessék el őket, nem maradhatnak büntetlenül, és mivel esetükben a hathatós büntetőjogi eljárásokat nemzeti szinten hozott intézkedésekkel, a nemzetközi együttműködés fokozása, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás révén biztosítani kell;

D.  mivel a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények aggodalommal töltik el valamennyi uniós tagállamot, amelyeknek eltökélt szándéka, hogy együttműködjenek e bűncselekmények megelőzése és elkövetőik büntetlenségének megszüntetése érdekében, összhangban a Tanács 2003. június 16-i 2003/444/KKBP közös álláspontjával;

E.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2249(2015). sz. határozata felhatalmazza azokat a tagállamokat, amelyeknek ez módjában áll, hogy – a nemzetközi jogban, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvekkel és a nemzetközi emberi jogi szabályozással, a menekültügyi és humanitárius joggal összhangban – a terrorcselekmények megakadályozása és leküzdése érdekében tegyék meg az összes szükséges intézkedést az úgynevezett „ISIS/Dáis” által ellenőrzött szíriai és iraki területeken erőfeszítéseik fokozására és összehangolására;

F.  mivel a népirtás nemzetközi jogi fogalommeghatározása a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948-as ENSZ-egyezmény II. cikke szerint tartalmazza a következőket: „a következő cselekmények bármelyikének elkövetése valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával: a) a csoport tagjainak megölése; b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása; c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; és e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele”; mivel az egyezmény III. cikke szerint büntetendő nemcsak a népirtás, hanem a népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés, a közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére és a népirtásban való bűnrészesség is;

G.  mivel becslések szerint 2014 óta 5000 jeziditát öltek meg, sokakat pedig megkínoztak vagy erőszakosan áttérítettek az iszlám vallásra; mivel legalább 2000 jezidita nő él rabszolgasorban, kényszerházasságban vagy emberkereskedelem áldozatává vált; mivel hatéves lányokat erőszakoltak meg, és jezidita gyermekeket erőszakkal soroztak be az úgynevezett „ISIS/Dáis” hadseregébe; mivel egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre az úgynevezett „ISIS/Dáis” által elrabolt jeziditák tömegsírjaira vonatkozóan;

H.  mivel 2014. augusztus 6-ra virradó éjszaka több mint 150 000 keresztény menekült el az úgynevezett „ISIS/Dáis” Moszulba, Karakosba és a Ninive-fennsík más falvaiba való benyomulása elől, minden vagyonukat elrabolták, és mivel azóta lakóhelyüktől távol élnek, bizonytalan körülmények között, Észak-Irakban; mivel az úgynevezett „ISIS/Dáis” foglyul ejtette mindazokat, akik nem tudtak elmenekülni Moszulból és a Ninive-fennsíkról, és mivel nem muzulmán nőket és gyermekeket rabszolgaságra kényszerítettek, néhányukat eladták, míg másokat brutálisan meggyilkoltak, és az elkövetők erről filmfelvételt is készítettek;

I.  mivel az úgynevezett „ISIS/Dáis” 2015 februárjában az északkeleti el-Haszake tartományban, a Kabur folyó déli partján számos gazdálkodó közösséget lerohant és több mint 220 asszír keresztényt elrabolt, akik közül a mai napig csupán keveseket engedett szabadon, míg a többiek sorsa továbbra is ismeretlen;

J.  mivel egyes ENSZ-testületek, köztük az ENSZ főtitkárának a népirtás megelőzésével foglalkozó különleges tanácsadója, az ENSZ főtitkárának a védelmi felelősséggel foglalkozó különleges tanácsadója és az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Főbiztossága számos jelentésében megállapította, hogy az úgynevezett „ISIS/Dáis” által elkövetett cselekmények háborús bűncselekménynek, emberiesség elleni bűncselekménynek és népirtásnak minősülhetnek;

K.  mivel a független nemzetközi vizsgálóbizottság dokumentálta és beszámolt arról, hogy az úgynevezett „ISIS/Dáisnak” és egyéb terrorista csoportoknak, milíciáknak és nem állami fegyveres csoportoknak az ezek tényleges irányítása alatt álló területeken ellenszegülő etnikai és vallási kisebbségeket továbbra is üldözik;

L.  mivel a védelmi felelősség (R2P) elve szerint amennyiben valamely állam (vagy nem állami szereplő) nyilvánvalóan elmulasztja lakosságának védelmét, vagy ténylegesen ilyen bűncselekményeket követ el, az ENSZ Alapokmánya értelmében a nemzetközi közösség felelőssége, hogy közösen fellépjen a lakosság védelme érdekében;

M.  mivel a nemzetközi jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy saját lelkiismerete szerint éljen, illetve szabadon rendelkezzen vallási és világnézeti meggyőződéssel és változtathassa azt; mivel a politikai és vallási vezetők feladata minden szinten, hogy küzdjenek a szélsőségek ellen, és elősegítsék az egyének és vallási csoportok közötti kölcsönös tiszteletet;

1.  emlékeztet arra, hogy határozottan elítéli az úgynevezett „ISIS/Dáist” és annak égbekiáltó emberi jogi visszaéléseit, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútuma értelmében emberiesség elleni és háborús bűncselekményeknek minősülnek, és hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa e bűncselekményeket népirtásnak minősítse; rendkívül aggasztónak tartja, hogy ez a terrorcsoport – azon kísérleteinek részeként, hogy az ellenőrzése alatt álló területeken minden vallási kisebbséget megsemmisítsen – szándékosan a keresztény (kaldeánus, szír, asszír, melkita, örmény), jezidita, türkmén, síita, sabak, szábeus, kakae kisebbségeket és azon szunnitákat veszi célba, akik nem értenek egyet az iszlám általuk követett értelmezésével;

2.  úgy véli, hogy az üldözés, az atrocitások és a nemzetközi bűncselekmények háborús bűncselekményeknek és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek; hangsúlyozza, hogy az úgynevezett „ISIS/Dáis” népirtást követ el a keresztények, jeziditák és más olyan vallási és etnikai kisebbségek ellen, amelyek nem értenek egyet az iszlám úgynevezett „ISIS/Dáis” általi értelmezésével, és hogy ez ellen a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi ENSZ-egyezmény értelmében fel kell lépni; hangsúlyozza, hogy mindazokat, akik etnikai vagy vallási okból kegyetlenkedéseket terveznek, ezekre felbujtanak, ilyeneket elkövetnek vagy megkísérelnek elkövetni, támogatnak vagy ezekben bűnrészesként részt vesznek, bíróság elé kell állítani és ellenük háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás elkövetéséért büntetőeljárást kell lefolytatni;

3.  nyomatékosan felhívja a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948. december 9-én Párizsban aláírt ENSZ-egyezmény és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások részes feleit, különösen az Unió tagállamait, hogy saját területükön belül előzzék meg a háborús bűnöket, az emberiesség elleni bűncselekményeket és a népirtást; nyomatékosan felszólítja Szíriát és Irakot, hogy fogadják el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát;

4.  nyomatékosan kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy támogassák, hogy a Biztonsági Tanács a Nemzetközi Büntetőbírósághoz utalja az ügyet az úgynevezett „ISIS/Dáis” által Irakban és Szíriában keresztények, jeziditák és más vallási és etnikai kisebbségek ellen elkövetett jogsértések kivizsgálása céljából;

5.  nyomatékosan felszólítja az ENSZ népirtás bűntette megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948. évi egyezményének, valamint a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások megelőzését és büntetését célzó más nemzetközi megállapodások szerződő feleit, különösen azon országok illetékes hatóságait és állampolgárait, amelyek ezeket a bűncselekményeket bármilyen módon támogatják, vagy e bűncselekményekkel kapcsolatban együttműködnek, vagy ezeket a bűncselekményeket finanszírozzák, vagy e bűncselekményekben bűnrészesek, hogy maradéktalanul tegyenek elehet az egyezmény, valamint a többi nemzetközi megállapodás értelmében fennálló jogi kötelezettségeiknek;

6.  nyomatékosan felszólítja azon országok illetékes hatóságait, amelyek ezeket a háborús bűncselekményeket, emberiség elleni bűncselekményeket és népirtásokat közvetlenül vagy közvetetten bármilyen módon támogatják, azokkal kapcsolatban együttműködnek, azokat finanszírozzák vagy azokban bűnrészesek, hogy maradéktalanul tegyenek eleget a nemzetközi jog szerinti jogi kötelezettségeiknek, és hagyjanak fel ezzel az elfogadhatatlan magatartással, amely hatalmas károkat okoz az iraki és a szíriai társadalomnak, továbbá súlyosan destabilizálja a szomszédos országokat, valamint a nemzetközi békét és biztonságot;

7.  emlékeztet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2253(2015). sz. határozata azt a jogi kötelességet rótta az ENSZ tagállamaira, hogy tiltsanak be bárminemű segítséget – különösen fegyverszállítást és pénzügyi támogatást, beleértve az illegális olajkereskedelmet – az úgynevezett „ISIS/Dáisnak” és más terrorista szervezeteknek, és nyomatékosan felhívja őket, hogy az ilyen jellegű támogatást nemzeti jogukban minősítsék bűncselekménynek; emlékeztet arra, hogy amennyiben egyes ENSZ-tagállamok nem ennek megfelelően járnának el, az a nemzetközi jog megsértésének minősülne, és a többi ENSZ-tagállamot jogilag kötelezné az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának végrehajtására, azaz a felelős személyek és szervezetek bíróság elé állítására;

8.  a leghatározottabban elítéli a vallási és kulturális helyszínek és tárgyak úgynevezett „ISIS/Dáis” általi elpusztítását, ami valamennyi szíriai és iraki lakos, valamint az egész emberiség kulturális öröksége elleni támadásnak minősül; felszólít minden államot a bűnügyi nyomozás és az igazságügyi együttműködés erősítésére annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a Szíriában, Irakban és a tágabb értelemben vett közel-keleti és észak-afrikai régiókban található, az egész emberiség kulturális örökségéhez tartozó kulturális javakkal való tiltott kereskedelemért és a kulturális örökség károsításáért vagy megsemmisítéséért felelős csoportokat;

9.  nyomatékosan felhívja a nemzetközi közösség országait, különösen az Unió tagállamait, hogy tevékenyen vegyenek részt a radikalizálódás elleni küzdelemben, valamint hogy javítsák jogi és igazságszolgáltatási rendszereiket annak érdekében, hogy megakadályozzák az úgynevezett „ISIS/Dáis” szervezethez csatlakozni és az emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog megsértésében részt venni kívánó állampolgáraik utazását, illetve – amennyiben utazásukra mégis sor kerül – biztosítsák, hogy a lehető leghamarabb büntetőjogi eljárás induljon ellenük, többek között internetes gyűlöletkeltés és a bűncselekmények elkövetésének támogatása miatt;

10.  kéri az Uniót, hogy hozza létre a vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó, állandó különleges képviselő tisztségét;

11.  elismeri és támogatja valamennyi etnikai és vallási kisebbség, valamint más, Irakban és Szíriában élő személy elidegeníthetetlen jogát arra, hogy továbbra is méltóságban, egyenlőségben és biztonságban élhessen saját történelme és hagyományai szerinti szülőföldjén, és teljes körűen és szabadon gyakorolhassa vallását és meggyőződését anélkül, hogy bármilyen kényszert, erőszakot vagy megkülönböztetést kellene elviselnie, valamint követeli, hogy e jogot mindenki tartsa tiszteletben; úgy véli, hogy a keresztények, jeziditák és a térségben élő más közösségek szenvedéseinek és tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében elengedhetetlen a térség politikai és vallási vezetőinek világos és egyértelmű nyilatkozata, amelyben támogatják további jelenlétüket, valamint országaik állampolgáraiként teljes és azonos jogaikat;

12.  kéri a nemzetközi közösséget, többek között az Unió tagállamait, hogy biztosítsák a szükséges biztonsági feltételeket és kilátásokat mindazok számára, akik hazájuk elhagyására kényszerültek vagy akiket erőszakkal kitelepítettek, valamint a lehető leghamarabb léptessék érvénybe jogukat arra, hogy visszatérhessenek hazájukba, megőrizhessék otthonaikat, földjeiket, ingatlanaikat és vagyontárgyaikat, valamint templomaikat, illetve vallási és kulturális helyszíneiket, valamint hogy méltóságteljes életük és jövőjük legyen;

13.  elismeri, hogy a vallási és etnikai csoportok folyamatos üldözése a Közel-Keleten hozzájárul a tömeges migrációhoz és a belföldi lakóhelyelhagyáshoz;

14.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek védelmet és támogatást – többek között katonai védelmet és segítséget – kell nyújtania a Közel-Keleten az úgynevezett „ISIS/Dáis” és más terrorista csoportok célpontját képező emberek, például az etnikai és vallási kisebbségek számára, valamint hogy biztosítani kell részvételüket a jövőbeli tartós politikai megoldásokban; felszólítja a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, és segítsék elő a humanitárius segítség és támogatás összes lehetséges csatornán keresztüli nyújtását; kéri humanitárius folyosók kialakítását; úgy véli, hogy az ENSZ-felhatalmazással rendelkező erők által védett, biztonságos menedéknek számító területek hozzájárulhatnak a szíriai és iraki konfliktus elől menekülő milliók ideiglenes védelme mint hatalmas kihívás megoldásához;

15.  megerősíti, hogy teljes mértékben és tevékenyen támogatja a nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseket és Staffan De Mistura ENSZ-különmegbízott munkáját, amelynek célja, hogy az elkövetkezendő napokban Genfben az összes globális és regionális fél részvételével tárgyalásokat indítson, valamint támogatja a helyi tűzszünetekre irányuló javaslatait; felszólítja az Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást az összes adományozóra, hogy azok teljesítsék vállalásaikat és teljes mértékben kötelezzék el magukat a fogadó országok pénzügyi támogatása mellett, különösen a szíriai adományozók 2016. február 4-én Londonban tartandó konferenciájára való tekintettel;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Szíria kormányának és parlamentjének, Irak kormányának és képviselőtanácsának, a kurdisztáni regionális kormánynak, az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC), az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak (ÖET), az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0171.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0027.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0066.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0040.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0071.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0079.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0178.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0179.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0180.
(11) HL L 118., 2003.5.14., 12. o.

Jogi nyilatkozat