Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2325(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0024/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0024/2016

Viták :

PV 08/03/2016 - 5
CRE 08/03/2016 - 5

Szavazatok :

PV 08/03/2016 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0073

Elfogadott szövegek
PDF 385kWORD 133k
2016. március 8., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A menekült és menedékkérő nők helyzete az EU-ban
P8_TA(2016)0073A8-0024/2016

Az Európai Parlament 2016. március 8-i állásfoglalása a menekült és menedékkérő nők helyzetéről az Unióban (2015/2325(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 78. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezményre és 1967. évi jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948),

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményre (CEDAW) és a nők menekültstátusza, menedéke, nemzetisége és hontalansága nemi alapú vonatkozásai alapján történő nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével foglalkozó bizottság 32. számú, 2014. november 14-i általános ajánlására,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény),

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, továbbá az ENSZ ezt követő Peking+5, Peking+10, Peking+15 és Peking+20 különleges ülésein elfogadott záródokumentumokra,

–  tekintettel a Bizottság „Európai migrációs stratégia” című, 2015. május 13-i közleményére (COM(2015)0240),

–  tekintettel a Bizottság „A migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervről (2015–2020)” című, 2015. május 27-i közleményére (COM(2015)0285),

–  tekintettel a Tanács migrációról szóló, 2015. október 12-i következtetéseire, és különösen az ezekben a nők és lányok emberi jogai iránti kötelezettségvállalására,

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása és a 2013/32/EU irányelv módosítása céljából a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2015)0452),

–  tekintettel a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a Tanács „A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (2016–2020)” című, 2015. október 26-i következtetéseire

–  tekintettel a Bizottságnak és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az európai szomszédságpolitika végrehajtása 2014-ben” című, 2015. március 25-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0076),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. és 1820. számú határozatára,

–  tekintettel a Frontex kapcsán végzett OI/5/2012/BEH-MHZ számú, hivatalból indított vizsgálat tárgyában az európai ombudsman által készített különjelentésről szóló, 2015. december 2-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A8-0024/2016),

A.  mivel a jelenleg zajló konfliktusok, a regionális instabilitás és az emberi jogok megsértése, többek között a nemi alapú és nemi erőszak háborús fegyverként történő felhasználása miatt példátlan és egyre növekvő számú férfi, nő és gyermek kér nemzetközi védelmet az Unióban;

B.  mivel a nemek között nagymértékű egyenlőtlenség tapasztalható a menedékkérők esetében az Európai Unióban; mivel a nők átlagosan a menedékkérők egyharmadát teszik ki; mivel 2015 elejétől november végéig közel 900 000 ember érkezett a Földközi-tengeren átkelve Európába, és mivel e személyek közel 38 %-a nő és gyermek; mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa arról számolt be, hogy 2016 januárjában az EU-ban menedéket kérvényezni kívánó, Görögországba eljutott emberek 55%-a nő és gyermek volt; mivel már túl sokan vesztették életüket a reményt jelentő utazások során, és mivel az áldozatok közül sok a nő;

C.  mivel a nők és az LMBT-személyek a nemi alapú üldöztetés speciális formáinak áldozatai, amit sokszor még mindig nem ismernek el a menekültügyi eljárások során;

D.  mivel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325. határozata nem érte el a nők védelmére és a politikai és döntéshozatali folyamatokban való részvételük jelentős növelésére vonatkozó fő célkitűzését;

E.  mivel az az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint évente mintegy 20 000 olyan nő és lány keres menedéket uniós tagállamokban, akik származási országában gyakorlat a női nemi szervek megcsonkítása; mivel a menedékjogi kérelmet benyújtó nők jelentős számban a női nemi szervek megcsonkításától való félelem miatt teszik ezt;

F.  mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint a női nemi szervek megcsonkítását gyakorló országokból az Unióban menedéket kérő nők 71 %-a női nemi szervek megcsonkításának túlélői; mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteivel leállította azon lányok kiutasítását, akiket a női nemi szervek megcsonkításának veszélye fenyeget, tekintettel annak kockázatára, hogy fizikai és lelki egészségük helyrehozhatatlan kárt szenvedne;

G.  mivel a menedéket kérő nőknek és lányoknak különleges védelmei szükségleteik és a férfiakéitól eltérő problémáik vannak, ami valamennyi menekültpolitikai intézkedésnek és eljárásnak – a menedékjogi kérelmek elbírálását is beleértve – a nemek közötti egyenlőség figyelembe vételével történő és egyedi végrehajtását teszi szükségessé; mivel az erőszak miatt benyújtott menedékjogi kérelmeket olyan módon kell kezelni, amely megvédi a nőket attól, hogy a menekültügyi folyamat lebonyolításának ideje alatt ismét áldozattá váljanak;

H.  mivel a migráns nők és lányok integrációját és jogait aláássa, ha jogállásuk a házastársuktól függ;

I.  mivel a közös európai menekültügyi rendszert alkotó vonatkozó jogszabályokat a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezménynek és más vonatkozó eszköznek megfelelően kell átültetni és végrehajtani;

J.  mivel a menedéket kérő nőkkel és lányokkal szembeni bánásmód terén a tagállamok között óriási különbségek vannak, és még mindig igen jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

K.  mivel a menekült és a menedékkérő nők gyakran halmozott megkülönböztetést szenvednek el, és jobban ki vannak szolgáltatva a szexuális és nemi alapú erőszaknak a származási, a tranzit- és a célországokban; mivel különösen kiszolgáltatottak a kísérő nélküli nők és lányok, a női családfők, valamint a várandós, a fogyatékossággal élő és az időskorú nők;

L.  mivel a menekült nőknek nemcsak a személyes biztonságukat érintő fenyegetésekkel kell megküzdeniük (hosszú és veszélyes út a száműzetésbe, üldöztetés, a hivatalos szervek közömbössége, valamint gyakran erőszak és szexuális erőszak még a látszólag biztonságos helyre való eljutást követően is), ami sokszor társadalmi megbélyegzést von maga után, hanem gondoskodniuk kell családtagjaik fizikai biztonságáról, jólétéről és túléléséről is;

M.  mivel az Európába érkező menekültek közül sokan rögtönzött körülmények között élnek a táborokban vagy az utcákon, a nők és lányok helyzete pedig különösen kiszolgáltatott;

N.  mivel a bűnszervezetek hasznot húznak abból, hogy a menedékkérők és menekültek számára nincs biztonságos útvonal az EU-ba, kihasználva a regionális instabilitást, konfliktust és a menekülni próbáló nők és lányok kiszolgáltatottságát azzal a szándékkal, hogy emberkereskedelem, prostitúció és szexuális kizsákmányolás révén visszaéljenek e nők helyzetével;

O.  mivel az erőszak és emberkereskedelem áldozatául esett nők fokozottabban ki vannak téve a szexuális úton terjedő betegségek kockázatának;

P.  mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) menekült nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről és visszaélésekről – köztük nem alapú erőszakról – számolt be, amelyek az út során és többek között a túlzsúfolt, Unión belüli fogadóközpontokban történetek;

Q.  mivel az EU-ban menedéket kérő nők és lányok gyakran olyan rezsimek elől menekülnek, amelyek elnyomják a nőket, nem ismerik el a nők és férfiak közötti egyenlőséget, eltűrik a nőkkel szembeni erőszakot és bántalmazást, a gyermek-, korai és kényszerházasságot;

R.  mivel a menekültszállásokon igen gyakran nincsenek olyan helyiségek, amelyek alkalmasak arra, hogy az anyák gyermekeiket megfelelőképpen ellássák és gondozzák; mivel ráadásul a jogi támogatást nyújtó intézmények nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást és segítséget a családtagok felkutatásához;

S.  mivel az Európai Unió fogadó és tranzit létesítményei nem elégítik ki nemi alapú erőszak megakadályozásának legalapvetőbb feltételeit sem, azaz nincsenek külön fürdőszobák, tusolók és alvóhelyek a nők számára;

T.  mivel a konfliktusok és üldöztetés elől menekülő lányok fokozottabban ki vannak téve a gyermek-, korai és kényszerházasság, valamint az erőszakos közösülés, a szexuális erőszak, a testi sértés és a kényszerprostitúció kockázatának;

U.  mivel a családtagoktól történő elszakadás – a menekülttáborokban való kényszerű tartózkodás alatt is – nagyobb kockázatoknak teszi ki a nőket és a gyermekeket;

V.  mivel a családegyesítést – bár alapvető emberi jog – rendszeresen késleltetik, sőt, megtagadják, és mivel a nők és gyermekek esnek először áldozatul e jog megtagadásának vagy késleltetésének;

W.  mivel a nők gyakran kényszerülnek nem bejelentett és lealacsonyító jellegű munkák elvállalására, hogy az érkezésük szerinti országban maradhassanak;

X.  mivel a Pekingi Cselekvési Platform felhívta a figyelmet annak szükségességére, hogy egyrészt fokozni kell a nők konfliktusrendezésben döntéshozatali szinten való részvételét, másrészt hogy a menekült, otthonuk elhagyására kényszerült és migráns nőket megfelelő módon be kell vonni az őket érintő döntésekbe;

Y.  mivel a fenntartható fejlődés egyik – 5. számú – célja a nemek közötti egyenlőség megvalósítása és a nők életfeltételeinek 2030 előtt történő javítása;

1.  úgy véli, hogy a női menekültek biztonságának javítása érdekében biztonságos és legális útvonalakat kell biztosítani a konfliktusok és üldöztetés elől menekülők számára, és hogy a nemi szempontot figyelembe kell venni; hangsúlyozza különösen, hogy a jelenlegieknél több tagállamnak kell részt vennie az Unió áttelepítési programjában; úgy véli, hogy a szabályozatlan migrációval kapcsolatos jogszabályoknak és politikáknak nem szabad akadályozniuk az uniós menekültügyi eljárásokhoz valló hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a menedékjogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 18. cikke rögzíti;

2.  hangsúlyozza, hogy a csempészhálózatokkal szembeni fellépésként sürgősen meg kell nyitni a menekültek legális és biztonságos útvonalait, továbbá fokozottan lehetővé kell tenni a nők, gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők számára, hogy életük kockáztatása nélkül folyamodhassanak menedékért; mélyen aggasztják az EU külső határain bekövetkező halálesetetek, visszafordítások és súlyos emberi jogi jogsértések; úgy véli, hogy a feladatokat, a költségeket és az előnyöket meg kell osztani a 28 tagállam között, a felelősséget nem szabad az érkezés szerinti első országra hárítani; sajnálja, hogy az uniós tagállamok között nincs szolidaritás;

3.  rámutat annak fontosságára, hogy a menekült nőket egyénileg vegyék nyilvántartásba, és megkapják a személyes biztonságukat, szabad mozgásukat és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket szavatoló okmányokat, amint azt az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa is szorgalmazza;

4.  hangsúlyozza, hogy a koordinációs bizottságokban és a menekültek képviseletének egyéb formái esetében – akár városi, akár vidéki térségekben, akár a táborokban, a visszatérítést szolgáló területeket is beleértve – biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, szavatolva ezáltal a női menekültek és menedékkérők jogainak és szükségleteinek tiszteletben tartását;

5.  ismételten sürgeti az összes tagállamot és az Európai Uniót, hogy írja alá és ratifikálja az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét (Isztambuli Egyezmény);

6.  felszólít minden tagállamot, hogy az EU-val együttműködve, az e téren szakképzett és gyakorlott nők közvetlen bevonásával biztosítson tanácsadást és pszichoszociális gondozást a nemi alapú erőszak miatt traumatikus helyzetbe került nők számára, és ezt a lehetőséget tegye hozzáférhetővé a menekültügyi folyamat egésze során;

7.  mély aggodalmát fejezi ki a beszámolók miatt, amelyek szerint nők és gyermekek a túlélés érdekében szexuális szolgáltatásokat kénytelenek nyújtani, hogy az Unióba menedékkérelem céljából vállalt útért fizetni tudjanak az embercsempészeknek; ismételten hangsúlyozza, hogy az Európába vezető biztonságos és legális útvonalak e szomorú tény eredményes megelőzésének kulcsát jelentik;

8.  sürgeti az EU-t, hogy a Frontex alapjogi tisztviselőjének hivatala keretében a panasztételi mechanizmusokba építse be a nemi szempontokat, és kezelje a Frontex, a tagállamok és a harmadik országok tisztviselői által a Frontexszel folytatott együttműködés során elkövetett emberi jogi jogsértéseket, amint arra az Európai Parlament az európai ombudsmannak a Frontex kapcsán végzett, hivatalból indított OI/5/2012/BEH-MHZ számú vizsgálat tárgyában készített különjelentéséről szóló, 2015. december 2-i állásfoglalásában felhívott;

9.  szorgalmazza célzott intézkedések foganatosítását a menekült és menedékkérő nők teljes körű beilleszkedésének biztosítására, kiküszöbölve a kizsákmányolás, visszaélés, erőszak és emberkereskedelem valamennyi formáját;

10.  hangsúlyozza, hogy az EU migrációs és menekültügyi politikáinak és rendelkezéseinek kidolgozása, végrehajtása és értékelése során figyelembe kell venni a nemi szempontot;

A menekültstátusz megállapításának nemi vonatkozásai

11.  nyomatékosan kéri, hogy a migrációs és menekültügyi politika széleskörű reformjának részeként fogadjanak el új, átfogó és az egész Unióra kiterjedő, nemi szempontú iránymutatásokat, amelyek teljes körűen figyelembe veszik az üldöztetés társadalmi, kulturális és politikai dimenzióit, valamint intézkedéseket tartalmaznak a fogadás és az integráció tekintetében;

12.  hangsúlyozza, hogy a nők még a biztonságosnak tekintett országokban is nemi alapú üldöztetésnek lehetnek kitéve, és hogy az LMBTI-személyeket is bántalmazhatják, így jogos igényük van a védelemre; felhív valamennyi tagállamot, hogy fogadjanak el olyan menekültügyi eljárásokat és dolgozzanak ki olyan képzési programokat, amelyek figyelembe veszik a többszörösen is kirekesztett nők – köztük az LMBTI-nők – szükségleteit; sürgeti az összes tagállamot, hogy lépjenek fel az LMBTI-nők magatartásával és tulajdonságaival kapcsolatos káros sztereotípiákkal szemben, valamint hogy menekültügyi kérelmeik tekintetében teljes körűen alkalmazzák az Alapjogi Chartát; hangsúlyozza, hogy minden tagállamban az LMBTI-szükségleteket figyelembe vevő fogadó létesítményekre is szükség van; kiemeli, hogy az LMBTI-személyekkel szembeni erőszak gyakori jelenség a fogadó létesítményekben;

13.  kiemeli, hogy a nemi alapon elkövetett erőszak és hátrányos megkülönböztetés formái – a teljeség igénye nélkül ezek közé tartozik az erőszakos közösülés és a szexuális erőszak, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság, a családon belüli erőszak, és az állam által gyakorolt nemi alapú megkülönböztetés – üldöztetésnek minősülnek, és az EU-ban indokolttá kell tenniük menedékjogi kérelem benyújtását, aminek tükröződnie kell a nemi szempontú új iránymutatásokban;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy gyűjtsön részletes statisztikai adatokat a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozóan több, nemek szerinti bontásban szereplő adatkategória létrehozása érdekében, különös tekintettel a menedékjogi eljárás szakaszaira a kezdeti döntés meghozatalát követően;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a női nemi szervek megcsonkítására vonatkozó értelmező iránymutatásokat, amelyek teljes körűen figyelembe veszik az UNHCR nemi alapon történő üldöztetésről szóló iránymutatásait és a női nemi szervek megcsonkításáról szóló iránymutató feljegyzést, és amelyek egyértelműen ismertetik a tagállamok kötelességeit, különös hangsúlyt helyezve a kiszolgáltatott menedékkérők azonosítására és a velük folytatott kommunikációra; hangsúlyozza, hogy a női nemi szervek megcsonkításának túlélői számára nehézséget okozhat, hogy elmondják a megcsonkítás okozta traumájukat; a tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk annak biztosítása érdekében, hogy a nők elleni erőszak valamennyi formája – köztük a női nemi szervek megcsonkítása – az üldöztetés valamely formájának minősülhessen, és ezáltal annak áldozatai a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezmény által biztosított védelemben részesülhessenek, az Isztambuli Egyezményben 60. cikkével összhangban;

16.  felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a határoknál zajló menekültügyi eljárások megfeleljenek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nemzetközi védelemre vonatkozó iránymutatásainak, különösen a nemi alapú üldöztetést illetően, valamint az UNHCR nemi irányultságon és/vagy nemi identitáson alapuló menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó iránymutatásainak, amelyek egyértelműen felvázolják a tagállamok kötelezettségeit;

17.  kéri a Bizottságot, hogy a fentiekre való tekintettel vizsgálja felül a Daphne és az Odysseus program finanszírozásának és hatókörének javítását, és mérlegelje a programok oly módon történő kiigazításának lehetőségét, hogy azok igazodjanak a mindenkori helyzethez, és biztosított legyen a menekült nők védelme;

18.  tudomásul veszi a Bizottságnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéről szóló javaslatát; szorgalmazza a megfelelő lépések megtételét annak biztosítása érdekében, hogy a megközelítés megfeleljen a visszaküldés tilalmára vonatozó elvnek, és hogy a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok jogai ne sérüljenek; szorgalmazza a nemi alapon történő differenciálás alkalmazását; úgy véli, hogy a biztonságos származási országok semmilyen listája sem vezethet kedvezőtlenebb eljárásjogi bánásmódhoz az olyan nőkkel szemben, akik a nemi alapú erőszaktól vagy megkülönböztetéstől való félelem vagy az ilyen erőszak vagy megkülönböztetés elszenvedése miatt nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az olyan elhamarkodott döntéseket, amelyek nem tartják kellően szem előtt azt az akár halálos veszélyt, amely a nemi alapú erőszak áldozatává vált nőt fenyegeti, ha elutasítják kérelmét, és a hazájába való visszatérésre kényszerítik;

19.  kéri, hogy a hitelességvizsgálatokkal kapcsolatban minden tagállamban alakítsanak ki objektívabb és a nemek szempontját érvényesítő megközelítéseket, továbbá a döntéshozók számára szervezzenek magasabb színvonalú képzést, amely magában foglalja a nemekkel kapcsolatos szempontokat is; kiemeli, hogy a hitelességvizsgálatok sosem lehetnek teljesek vagy pontosak, ezért azokat nem szabad a menedékjog iránti kérelmet elutasító határozatok egyedüli alapjaként felhasználni; javasolja, hogy a nők menekültügyi kérelmeinek vizsgálatakor vegyenek figyelembe kulturális, társadalmi és pszichológiai szempontokat is, többek között a kulturális hátteret, az oktatást, a traumákat, félelmeket, a szégyenérzetet és/vagy a férfiak és nők közötti kulturális egyenlőtlenségeket;

20.  nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy indokolják meg pozitív menekültügyi határozataikat annak érdekében, hogy a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos megfontolásokra vonatkozóan hasznos adatok álljanak rendelkezésre, és hogy biztosítsák annak átláthatóságát, hogy milyen alapon adták meg – az egyezménnyel összhangban – a menedékjogot;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nők számára a menekültügyi eljárásról, a menedéket kérő nőket megillető jogokról és egyedi juttatásokról; hangsúlyozza, hogy a nők azon joga, hogy a házastársuktól függetlenül menedékjog iránti kérelmet nyújthatnak be, a női emancipáció kulcsa, valamint kiemeli a visszaküldés tilalmának elvét; felszólítja a tagállamokat, hogy tájékoztassák a nőket azon jogukról, hogy családjuk más tagjainak státuszától függetlenül, önállóan is igényelhetik vagy fenntarthatják a menekült vagy menedékkérő jogállást;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelvet, valamint a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelvet;

23.  úgy véli, hogy az illegális migráció útján – ahol semmilyen jogukat sem érvényesíthetik – a testi és a lelki erőszaknak különösen kitett csoportok, például a nők vagy a gyermekek számára azonnal humanitárius segítséget kell nyújtani minden esetben, ha fennáll a nemi erőszak gyanúja;

24.  hangsúlyozza, hogy a nők és a lányok különösen ki vannak téve az embercsempészek általi kizsákmányolásnak; ezért felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködésüket többek között az Europollal, a Frontexszel, az Eurojusttal és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) a migránscsempészet és -kereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében;

25.  hangsúlyozza annak kiemelt fontosságát, hogy a szűrés és a menekültügyi elbeszélgetések alatt biztosított legyen a gyermekek és a gondozásra szoruló személyek ellátása, tisztességes lehetőséget adva számukra a menedékjog iránti kérelem benyújtására;

A menekültügyi eljárás alatt álló nők szükségletei

26.  sürgeti a tagállamokat, hogy megfelelően tájékoztassák a menedékkérő nőket a jogaikról, különösen a női ügyintéző és tolmács kérvényezésével kapcsolatos jogukról, és hogy joguk van bármely harmadik fél jelenléte nélkül lebonyolított, személyes beszélgetést igényelni; sürgeti a tagállamokat, hogy tartsanak átfogó és kötelező képzést az ügyintézők és tolmácsok számára a nemi alapú erőszakkal, traumával és emlékezettel kapcsolatban; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák e jogok tiszteletben tartását; sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák be a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 15. cikkének (3) bekezdését;

27.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a menekültkérelmek ügyintézői közül sokan nem ismerik kellőképpen a női nemi szervek megcsonkításának kérdését; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti szinten, menekültügyi hatóságaikkal közösen dolgozzanak jobb eljárások létrehozásán, hogy segítséget és támogatást nyújtsanak a női nemi szervek megcsonkítását elszenvedő vagy annak veszélyének kitett nőknek és lányoknak;

28.  sürgeti valamennyi tagállamot, hogy nyújtsanak naprakész és elérhető információkat a menedéket kérő nőket érintő menekültügyi eljárásról, jogokról és jogosultságokról;

29.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szexuális és reproduktív egészséghez való jogok – többek között a biztonságos abortuszhoz való jog – maradéktalan érvényesülését, és sürgősen különítsenek el további forrásokat az egészségügyi ellátásra;

30.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a védelmet és a segítségnyújtást a nőknek a menekülttáborokban való tartózkodásuk alatt, a határellenőrzéseknél és természetesen az EU-ba való belépés után is;

31.  sürgeti valamennyi tagállamot, hogy írják alá és erősítsék meg az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményét, és alkalmazzák annak 59. cikkét, amely egyértelműen kimondja, hogy a részes feleknek meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a kitoloncolási eljárások felfüggesztése érdekében és/vagy a házasság felbontása esetén önálló tartózkodási engedélyt kell adniuk azon migráns nők számára, akiknek tartózkodási jogállása a házastársuktól függ;

32.  sürgeti a női menedékkérők és migránsok házastársuktól független jogállásának biztosítását a kizsákmányolás elkerülése, a kiszolgáltatottság csökkentése és az egyenlőség növelése érdekében;

33.  hangsúlyozza, hogy az okmányokkal nem rendelkező migráns nők és gyermekek számára teljes mértékben biztosítani kell alapvető jogaikat, és ki kell alakítani a legális bevándorlás csatornáit;

34.  hangsúlyozza, hogy a családegyesítési eljárásoknak egyedi jogokat kell biztosítaniuk a nők és lányok számára, hogy csatlakozhassanak az EU-ban lévő családjukhoz, annak érdekében, hogy ne kelljen a férfi családtaghoz fűződő, adott esetben visszaélésszerű kapcsolattól függeniük az egészségügyhöz, oktatáshoz vagy munkához való hozzáférés terén;

35.  határozottan elítéli a nők ellen elkövetett nemi erőszak háborús fegyverként történő alkalmazását; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a konfliktusok során bántalmazott migráns nőkre és lányokra, orvosi és pszichológiai támogatást nyújtva számukra;

36.  üdvözli, hogy az EASO új képzési modult dolgozott ki a nemekről, a nemi identitásról és a szexuális orientációról; kéri, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést teljes körűen építsék be az EASO munkájába, mégpedig a nemi kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó pontokon és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) folytatott hivatalos kapcsolattartáson keresztül; információkat kér a származási országból, amelyek magukban foglalják a nők jogi és tényleges helyzetét, beleértve a nem állami szereplők­ általi üldöztetést vagy annak veszélyét;

37.  bátorítja valamennyi tagállamot, hogy teljes körűen alkalmazzák a Dublin-rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy a családok együtt lehessenek, és menekültügyi kérelmüket ugyanazok a hatóságok dolgozzák fel;

Fogadás és őrizet

38.  sürgeti, hogy az Unióban vessenek véget a gyermekek bárminemű őrizetének, valamint, hogy a szülők megfelelően kialakított létesítményekben együtt élhessenek gyermekeikkel, míg elbírálják menedékkérelmüket;

39.  hangsúlyozza, hogy a menedékkérők őrizetét el kell kerülni, és az csak akkor alkalmazható, ha annak célja jogos, továbbá ha azt szükségesnek és arányosnak ítélték meg az egyes esetekben, valamint hogy az gyermekek (minden 18 év alatti) esetében sohasem lehet indokolt; úgy véli, hogy a menedékhez való jog tiszteletben tartása azzal jár, hogy a menedékkérők nyílt és humánus fogadási körülményekben – többek között biztonságos, méltóságteljes és az emberi jogokkal összeegyeztethető bánásmódban – részesülnek; hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani a zárt központokban való elhelyezés alternatíváit, beleértve az olyan szerepvállalásra összpontosító megközelítéseket is, amelyek eleget tesznek a kiszolgáltatott csoportok szükségleteinek;

40.  rámutat arra, hogy sok női menedékkérő és menekült rendkívüli erőszaknak volt kitéve, és hogy a zárt központokban való elhelyezésük súlyosbíthatja traumájukat; rámutat arra, hogy a menedékkérők pusztán adminisztratív kényelmi okokból való fogva tartása sérti a szabadsághoz való jogot, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. cikke rögzít; szorgalmazza, hogy valamennyi tagállam vessen véget a gyermekek, a várandós és szoptató nők, valamint a nemi alapú és nemi erőszak és az emberkereskedelem áldozataivá vált nők fogva tartásának, valamint nyújtson számukra megfelelő pszichológiai támogatást;

41.  sürgeti az összes tagállamot, hogy a kitoloncolást megelőző fogva tartási időszak maximális időtartamát csökkentsék a visszatérési irányelvben foglalt korlátozott időszak alá; úgy véli, hogy a hosszan tartó őrizet aránytalanul sérti a kiszolgáltatott csoportokat;

42.  nyomatékosan kéri, hogy a szexuális erőszakot elszenvedett menedékkérő nők részesüljenek megfelelő orvosi és egyéb tanácsadásban, azokat az eseteket is ideértve, amikor teherbe esnek, és biztosítani kell számukra a szükséges fizikai és mentális egészségügyi ellátást, támogatást és jogsegélyt; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok hozzanak azonnali intézkedéseket a fogadási, tranzit- és fogva tartási körülmények biztonságának és megfelelő mivoltának biztosítására külön szállás- és tisztálkodási létesítményekkel nők és családok számára; hangsúlyozza, hogy a támogatási programokban szabványos gyakorlattá kell tenni a megfelelő alapvető higiéniai cikkek biztosítását valamennyi nő és lány számára;

43.  rámutat, hogy a méltányos elosztást biztosítja, ha a szállásokon lakó felnőtt menekült nőket közvetlenül és közvetett módon bevonják az élelmiszerek és a használati cikkek elosztásának intézésébe és felügyeletébe;

44.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a menekültek és a menedékkérők fogadására szolgáló központokban alakítsanak ki megfelelő helyiségeket a gyermekek gondozására és ellátására;

45.  kéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre vagy erősítsék meg az Unió területén felállított, túlzsúfolt és adott esetben a nemi erőszak megelőzéséhez szükséges alapvető feltételek biztosítására sem képes fogadóközpontok ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat, annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni, hogy a nőket és a gyermekeket érő zaklatások az érkezési országban is tovább folytatódjanak;

46.  hangsúlyozza, hogy a fogadási eljárásokban elsőbbséget kell adni a kiszolgáltatott embereknek, például az erőszak női áldozatainak és a lányoknak, különösen a kísérő nélküli lányoknak;

47.  hangsúlyozza, hogy a fogadóközpontokban megfelelő jogi támogatást kell biztosítani a nők számára, hatékony tájékoztatást és segítséget adva családtagjaik felkutatásához;

48.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a kényszerházasságok megakadályozására, amelyekre a nőket és a leánygyermekeket a menekültstátuszuk megszerzését követően abban a reményben kényszerítik a férfiak, hogy ezáltal számukra is biztos legyen a hozzáférés a menekült státuszhoz, máskülönben ugyanis arra nem lennének jogosultak;

49.  sürgeti a határokon felállított idegenrendészeti fogdákban történt bántalmazásokkal – közöttük szexuális visszaélésekkel és nemi alapú erőszakkal – kapcsolatos valamennyi állítás független kivizsgálását, valamint az újságírók és a megfelelő civil társadalmi szervezetek belépésének biztosítását e helyekre;

50.  úgy véli, hogy a női menedékkérők őrizete során létesítményi és tárgyi infrastruktúrára van szükség a nők sajátos higiéniás szükségleteinek kielégítése érdekében, gyarapítani kell a női őrök és büntetés-végrehajtási dolgozók számát, és a női fogvatartottakkal dolgozó személyzetnek képzést kell kapnia a nők sajátos nemi szükségleteiről és emberi jogairól;

51.  véleménye szerint azon őrizet alatt tartott női menedékkérők számára, akik visszaélést jelentenek be, azonnali védelmet, támogatást és tanácsadást kell biztosítani, panaszaikat az illetékes független hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, teljes körűen tiszteletben tartva a titoktartás elvét, az olyan esetekben is, amikor a nőket férjükkel/partnerükkel/más rokonaikkal együtt tartják zárt központokban; úgy véli, hogy a védelmi intézkedéseknek különösen figyelembe kell venniük a megtorlás kockázatát;

52.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy működjenek együtt a civil társadalmi és emberi jogi szervezetekkel, enyhítve a rossz körülményeket átélt menekültek helyzetét, különös tekintettel a kiszolgáltatott nőkre és lányokra;

Társadalmi befogadás és integráció

53.  kéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és léptessenek életbe a női menekültek és menedékkérők munkaerő-piaci részvételének megkönnyítését célzó intézkedéseket, beleértve a nyelvtanfolyamokat, az egész életen át tartó tanulást és a képzést; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy garantálják a menekült lányok számára a kötelező oktatáshoz való hozzáférés jogát; kiemeli az informális és nem formális oktatás és a kulturális csere fontosságát a fiatal nők és lányok integrációjában és emancipációjában; hangsúlyozza a felsőoktatásban való részvétel női menekültek számára történő kibővítésének fontosságát; jól működő és átlátható eljárásokat sürget a külföldön szerzett képesítések elismerésére;

54.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássanak azon civil társadalmi és emberi jogi szervezetek rendelkezésére finanszírozást és egyéb erőforrásokat, amelyek támogatást nyújtanak, előmozdítják a beilleszkedést, és nyomon követik a menekültek és menedékkérők helyzetét az EU-ban, különös tekintettel a nők és lányok által tapasztalt akadályok és kiszolgáltatottság kezelésére;

55.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak garantálására, hogy a menekült női vezetők, akiket származási országukban üldöznek, biztonságban végezhessék politikai és társadalmi tevékenységüket az EU-n belül a nők jogainak érvényre juttatásáért és a nemek közötti egyenlőségért;

56.  felhívja a figyelmet az elérhető és minőségi gyermekgondozás és a gondozásra szoruló személyek számára biztosított gondozás alapvető fontosságára a női menekültek gazdasági és társadalmi szerepvállalásának lehetővé tétele érdekében;

57.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap mellett vegyék igénybe a strukturális és beruházási alapokat is a menekültek munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása érdekében, külön hangsúlyt helyezve a gyermekgondozásra;

58.  gyorsabb és hatékonyabb családegyesítési eljárásokat szorgalmaz és sürgeti a családegyesítésekkel kapcsolatos döntésekre vonatkozó, nemek szerinti bontásban közölt adatok összegyűjtését; hangsúlyozza a jogsegély rendelkezésre állásának fontosságát a családegyesítési ügyekben;

59.  úgy véli, hogy a pozitív menekültügyi határozatok kölcsönös elismerése jobb munka-, integrációs és családegyesítési lehetőségeket biztosítana;

60.  hangsúlyozza, hogy a fogadó országoknak garantálniuk kell a menekült nők és lányok szükségleteinek megfelelő ingyenes, magas minőségű közoktatást, egészségügyi ellátást, különösen a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat illetően, a lakhatást (a menekült nők igényeihez és képességeihez igazodva), valamint a lakhatást; hangsúlyozza, hogy a jóléti politikák az integráció kulcsát jelentik;

61.  kéri átfogó és megfelelő erőforrásokkal ellátott programokat lefolytatására a női menekültek nem kielégített rövid és hosszú távú szükségleteinek kezelésére, beleértve a pszichoszociális és traumákkal kapcsolatos tanácsadást is;

62.  hangsúlyozza azt a fontos pozitív szerepet, amelyet a szociális vállalkozások és alternatív üzleti modellek, például a kölcsönös befektetési alapok és szövetkezetek játszhatnak a női menekültek gazdasági emancipációjában, valamint munkaerő-piaci, társadalmi és kulturális integrációjukban;

63.  ösztönzi a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását a közösségi alapon létrejövő szervezetek bevonása és a menekültek közvetlen részvétele tekintetében, ekképpen közvetítve a menedékkérő nők nézeteit a politikai döntéshozók;

64.  úgy véli, hogy a regionális és helyi hatóságok alapvető szerepet játszanak a női menekültek és menedékkérők beilleszkedésében, különös tekintettel munkaerő-piaci beilleszkedésükre; ösztönzi továbbá ezen önkormányzatokat a menekült nők és a helyi születésű nők közötti párbeszéd és véleménycsere előmozdítására;

o
o   o

65.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a UNHCR-nak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0422.

Jogi nyilatkozat