Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2612(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0308/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0308/2016

Viták :

PV 07/03/2016 - 16
CRE 07/03/2016 - 16

Szavazatok :

PV 10/03/2016 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0089

Elfogadott szövegek
PDF 291kWORD 117k
2016. március 10., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé
P8_TA(2016)0089B8-0308/2016

Az Európai Parlament 2016. március 10-i állásfoglalása az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című közleményről (2015/2612(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című közleményről a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000021/2016 – B8-0116/2016),

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkére,

–  tekintettel az Európában a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a nagy adathalmazok (Big Data) piacának növekedési rátája 2017-ig hatszorosan meg fogja haladni a teljes ikt-piac növekedési rátáját, és az International Data Corporation Big Data technológiára és szolgáltatásokra vonatkozó 2013–2017-es globális előrejelzése szerint összesen eléri majd az 50 milliárd eurót, ami a Big Data Value elnevezésű, köz- és magánszféra közötti partnerség szerint 2017-ig 3,75 millió új munkahelyet eredményez majd;

B.  mivel az adatok volumene soha nem látott mértékben növekszik, aminek következtében 2020-ra 16 trillió gigabájtnyi adat lesz, ami az adat-előállítás tekintetében éves szinten 236 %-os növekedést jelent;

C.  mivel a nagy adathalmazok által generált ismereteken alapuló döntések a termelékenység és versenyképesség jelentős növekedését eredményezhetik, és mivel az adatközpontú gazdaságból származó előnyök 2020-ig további 1,9 %-os GDP-növekedést eredményeznek;

D.  mivel a nagy adathalmazok fejlesztése az új digitális piac szerves részét képezi, és arra hivatott, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos uniós jogi keretnek megfelelően biztosítsa az innovatív és versenyképes üzleti modellek fejlesztését, ugyanis a nagy adathalmazok jelentős kockázatokkal és kihívásokkal járhatnak, különösen az alapvető jogok vonatkozásában (ideértve a magánélet tiszteletben tartását és az adatvédelmet);

E.  mivel a jövőbeli sikeres adatközpontú gazdaság lehetőséget jelenthet a növekedés és a foglalkoztatottság tekintetében, többek között az új üzleti modellek és szolgáltatások kialakulásának, valamint a termelékenység fokozásának lehetővé tételével; mivel a gazdasági növekedéshez szükséges megfelelő keret létrehozása érdekében el kell érni a megfelelő egyensúlyt, hogy miközben hatékony ellenőrzéssel, értékeléssel és megfelelő válaszokkal, szükség esetén pedig jogalkotási eszközökkel védelmezik és támogatják a fogyasztók jogait, fenn lehessen tartani a bizalmat;

F.  mivel a nagy adathalmazok lehetőségeket biztosítanak a fogyasztók (például a kényelem, a hatékonyság és a megtakarítások terén), a vállalkozások (ipar 4.0), valamint a kormányok (e-kormányzás) számára, illetve a lakhatás (intelligens városok), a tudomány, az orvostudomány (mobilegészségügy), a katasztrófareagálás és a bűnüldözés vonatkozásában;

Az adatközpontú gazdaság szerepe a digitális Unióra vonatkozó stratégiában

1.  arra számít, hogy az adatközpontú gazdaság nemzeti és európai szintű előnyei hatással lesznek a társadalomra és az értékláncban elhelyezkedő vállalkozások valamennyi típusára; úgy véli, hogy az adatközpontú gazdaság létrehozása a digitális egységes piaci stratégia központi eleme, és nagyra értékeli, hogy segítségével Európa visszanyerheti versenyképességét a fejlett ágazatokban, valamint felgyorsulhat Európa gazdasági fellendülése, növekedésre irányuló beruházásai, illetve a valamennyi ágazatot érintő innováció, és ezeket csak akkor lehet megvalósítani, ha létezik az a megfelelő üzleti környezet és léteznek azok az eszközök, amelyek a digitális átalakulás aktiválásához szükségesek, valamint ha ezek a technológiák megfelelnek az adatvédelemre vonatkozó uniós jogi keretnek, hogy kezelni lehessen a velük járó kockázatokat és kihívásokat, különös tekintettel az alapvető jogokra, valamint a magánélet védelmére és az adatvédelemre;

2.  hangsúlyozza, hogy az adatközpontú gazdaság fejlett készségeket igényel, és az elkövetkező években várhatóan jelentős számú munkahelyet hoz létre Európában;

3.  elismeri az adatoknak az európai gazdaság valamennyi ágazatában és az európai kutatás minden területén való integrált használatához köthető társadalmi és gazdasági előnyöket, és hangsúlyozza az összegyűjtött adatok értékével és használatával kapcsolatos átláthatóság, valamint az adatkezelési szabályok és az adatgyűjtés és -feldolgozás módjának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az egyéneknek aktualizált, tényleges hozzáférési joggal kell rendelkezniük az adatfeldolgozással kapcsolatos tájékoztatáshoz; hangsúlyozza, hogy e tekintetben pontos statisztikákat kell készíteni a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatás tájékozottságának szintjéről; hangsúlyozza, hogy a gazdaság digitalizálása a nagy adathalmazok területén megvalósuló fejlődés fontos hajtóereje, és ezért horizontális megközelítést igényel, hogy az adatgazdaság növekedhessen;

4.  úgy véli, hogy az adatok értékes eszközt jelentenek a vállalkozások számára, amelyek értéke a vállalkozás tulajdonában lévő adatok nyílt hozzáférésű adatokkal való integrálását lehetővé tevő innovatív és intelligens módszerek révén jelentősen növelhető; olyan kezdeményezések elindítását kéri, amelyek célja a kkv-k figyelmének felhívása adataik értékére, valamint arra, hogy hogyan lehet azokat új üzleti modellek kifejlesztésére felhasználni a növekedés ösztönzése, valamint annak érdekében, hogy a kkv-k kiemelt szerepet játsszanak a nagy adathalmazok vonatkozásában;

5.  hangsúlyozza, hogy bizonyos fajta adatok – különösen a személyes adatok – feldolgozása az uniós adatvédelmi jog hatálya alá tartozik; sürgeti e tekintetben az adatvédelmi csomag gyors elfogadását;

6.  rámutat arra, hogy az adatvédelem, valamint az adatok integrált felhasználásából adódó lehetőségek nem egymást kölcsönösen kizáró tényezők, mivel a lehetőségek intelligens kihasználása biztosíthatja az adatvédelemmel való összeegyeztethetőséget; úgy véli, hogy mind a közpolitikában, mind az üzleti modellekben az e technológiák iránti bizalmat kell a középpontba állítani, mivel a bizalom hiánya nagymértékben árthat a digitális ágazatban a növekedésnek és az innovációnak; úgy véli, hogy alapvetően szükséges az adatvédelem jövőbeli kihívásoknak megfelelő, egységes jogi keretének megteremtése a növekedés és az innováció ösztönzése céljából, és elismeri az internet nyílt és globális jellegét; elismeri, hogy az adatvédelmi jog technológiasemleges, és már teljes mértékben alkalmazandó a nagy adathalmazokkal kapcsolatos uniós tevékenységekre, és ezért annak teljes mértékben meg kell felelni; sürgeti, hogy a közpolitika foglalja magába az alapértelmezett és beépített adatvédelmet az adat-előállítási és elemzési ciklusban, ugyanakkor ragadjon meg minden lehetőséget a nagy adathalmazokban rejlő potenciál fejlesztésére;

7.  kulcsfontosságúnak tartja egy szabályozási keret kialakítását az adatközpontú gazdaság előtt álló gazdasági, technológiai, társadalmi és kulturális kihívások – így az adatokhoz, különösen a nyilvános adatokhoz való hozzáférés, az adatok ellenőrzése és tulajdonjoga – kezelése érdekében; úgy véli, hogy a biztonság és az adatvédelem az adatvezérelt ipari növekedés legfőbb alapja; hangsúlyozza, hogy a nagy adathalmazok, az adatvédelem, az adatok biztonsága és a nyílt adatok közötti szinergiák megtalálása az új digitális kezdet alapja Európában; kéri a következő kihívások kezelését: az adatok tulajdonjoga, tulajdonlása, kezelése, az adatokhoz való hozzáférés, az adatbiztonság, az interoperabilitás, az adatkorlátozás és adattárolás, az adatok uniós országokban való felhasználásának és újrafelhasználásának korlátozása, a szellemi tőkét, a hozzáférhetőséget és az infrastruktúrát érintő innovációt megakasztó tényezők, az átlátható szállítási szabályok, a határokon átnyúló mechanizmusok, valamint adott esetben a nyílt adatok létrehozása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés és azok rendelkezésre állása a közigazgatások és a szolgáltatók számára;

Beruházás az adatközpontú gazdaságba (infrastruktúra és K+F)

8.  megjegyzi, hogy az adatközpontú gazdaság sikere egy szélesebb körű, ikt-ökoszisztéma függvénye, amely magában foglalja a dolgok internetét az adatok beszerzéséhez, a nagysebességű, szélessávú hálózatokat továbbításukhoz, a felhőalapú számítástechnikát a feldolgozásukhoz, a képzett munkavállalókat, valamint az adatokhoz való hozzáférést és az interoperabilitást; rámutat arra, hogy ez az ágazat a felhőalapú számítástechnika fejlesztésével, a szuper-számítástechnikával és a nagysebességű szélessávú internettel kapcsolatos hatalmas befektetéseket igényel, amelyek a sikeres digitális gazdaság előfeltételeit képezik; kéri a magán- és az állami szektort egyaránt célzó, jobb szabályozási keret és környezet kialakítását; emlékeztet arra, hogy a hálózati infrastruktúrába történő magánszektorbeli beruházásoknak továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk; ezzel összefüggésben bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy pozitív szabályozási keret segítségével ösztönözzék a hálózati infrastruktúrába történő beruházásokat, valamint a létező programok, például a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) és a Kohéziós Alap révén továbbra is támogassák a széles sávú infrastruktúrát, de kizárólag ott, ahol piaci hiányosságokat azonosítottak;

9.  aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a digitális szakadék, a nem elégséges befektetések, valamint a műszaki szabványosítás és a jövőbeli kihívásoknak megfelelni képes adatvédelmi jogszabályok hiánya azt eredményezheti, hogy Európa műszaki és gazdasági tekintetben lemarad az adatközpontú gazdaság fejlesztésében;

10.  elismeri az ikt-ágazatban a versenyképesség fellendítéséhez az interoperabilitás és a szabványok, valamint a Bizottság által a szabványalkotó testületek megbízása kapcsán játszott proaktív szerep fontosságát; arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a nagy adathalmazokra vonatkozó olyan stratégiát, amely azonosítja az európai Big Data ágazat szabványügyi hiányosságait, többek között a kkv-k és a kulcsfontosságú európai ágazatok tekintetében; támogatja a piacvezérelt, önkéntes, technológiai szempontból semleges, átlátható, nemzetközileg kompatibilis és a piac szempontjából releváns szabványok kialakítását;

11.  úgy véli, hogy az ISA2 program lehetőséget ad a közigazgatáson belül, valamint a közigazgatás és a vállalkozások, illetve polgárok között alkalmazott nagy adathalmazok kezelésére vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozására;

12.  üdvözli az adatok szabad áramlásáról szóló kezdeményezés kidolgozására irányuló bizottsági javaslatot; üdvözli az európai „szabad adatáramlási” kezdeményezés bejelentését, amelynek meg kell szüntetnie az adatok egységes piaca előtt álló meglévő akadályokat; kéri, hogy a Bizottság végezzen az adatközpontú gazdaság létrehozásával kapcsolatos széles körű és átlátható felülvizsgálatot azzal a céllal, hogy előre jelezze a szükséges technológiákkal kapcsolatos igényeket, és megszüntesse Európában az innováció előtt álló akadályokat; kéri, hogy ez a kezdeményezés kezelje a következő kihívásokat: az adatbiztonság, az interoperabilitás, az adatok tulajdonjoga, az adatkorlátozás és adattárolás, az adatok Európában történő felhasználásának és újrafelhasználásának korlátozása, az átlátható szállítási szabályok, a határokon átnyúló mechanizmusok, valamint a nyílt adatoknak a közigazgatások, a vállalkozások és a civil társadalom közötti cseréje;

13.  megjegyzi, hogy a nagy adathalmazok sikere egy szélesebb körű, ikt-ökoszisztéma függvénye, amely magában foglalja a dolgok internetét az adatok beszerzéséhez, a szélessávú hálózatokat továbbításukhoz és a felhőalapú számítástechnikát feldolgozásukhoz;

14.  úgy véli, hogy az Uniónak meg kell könnyítenie a támogatások kiosztására vonatkozó eljárásokat, és növelnie kell a finanszírozás mértékét az olyan kutatások és innovációk vonatkozásában, amelyek a polgárok, a társadalom és a gazdaság számára igazoltan hozzáadott értéket biztosító területeken az adatok integrált felhasználásával, a digitális innovációval és a piacfejlesztéssel kapcsolatosak, valamint ténylegesen ösztönöznie kell az innovatív termékek és szolgáltatások piacra jutását; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a tagállamok és az Unió számára létre kell hozni egy stabil finanszírozási kerettel rendelkező, közös, közép- és hosszú távú európai ütemtervet az e-kutatás felé történő előrelépés lehetővé tétele érdekében; úgy véli, hogy az ingyenes szoftverek fontos szerepet játszhatnak e célok elérésében;

15.  elismeri a Bizottságnak az adatközpontú gazdaság fejlesztésén alapuló, köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozására irányuló kezdeményezéseit, mivel a köz- és magánszféra közötti együttműködés kulcsfontosságú a szükséges technológiák fejlesztése előtti akadályok azonosítása szempontjából; elismeri, hogy a Bizottság és az európai adatágazat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2,5 milliárd eurót fektet be egy köz- és magánszféra közötti partnerségbe, hogy megerősítse az adatágazatot, valamint hogy Európa a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek maximális kihasználása révén az adatágazatban folyó globális verseny élvonalába kerüljön; rámutat, hogy a nyílt adatportálokhoz és a kutatási célú e-infrastruktúrához való hozzáférés csökkentheti azokat a hátrányokat, amelyekkel a távoli régiókban tevékenykedő kutatók és kkv-k szembesülhetnek;

16.  üdvözli az innovációs terek létrehozását, ahol az üzleti vállalkozások és készségek már meglévő koncentrációja van jelen, illetve tovább növelhető, ami lehetővé teszi az adatokkal kapcsolatos technológiákkal való kísérletezést innovatív klaszterekben, amelyek ökoszisztémákat és ágazatokon átnyúló ipari platform-projekteket hoznak létre a reálgazdaság és a digitális gazdaság hálózatba szervezése céljából; hangsúlyozza, hogy ezeknek a tereknek üzleti inkubátorházként kell működniük, ahol az üzleti vállalkozások megtanulják, hogyan váltsák az adatok felhasználását üzleti lehetőségekre, és amelyek támogatják az innovatív induló vállalkozásokat és a kkv-k növekedését és nemzetközivé válását; ezzel összefüggésben kéri a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények, illetve kutatóközpontok közötti partnerségek megerősítését a nagy adathalmazokkal kapcsolatos innováció fejlődésének előmozdítása érdekében; e tekintetben felhívja a figyelmet a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalícióhoz és az e-készségek európai hetéhez hasonló kezdeményezésekbe történő beruházásra;

17.  bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki modern, a jövőbeli kihívásoknak megfelelő szabályozási keretet, amely ösztönzi és előmozdítja a digitális, összekapcsolt gazdaságra vonatkozó, jövőbeli előírásokhoz szükséges hálózati infrastruktúrába történő beruházásokat, valamint hogy fogadjanak el olyan szakpolitikákat, amelyek lehetővé teszik a dolgok internetének zökkenőmentes működését, és biztosítsanak megfelelő adatkapacitást és sebességet, kiterjesztve a mobil technológiát és ösztönözve az IPv6 bevezetését;

18.  hangsúlyozza, hogy nagyobb fokú koordinációra van szükség ahhoz, hogy a nyitottságot alkalmazni lehessen a szabványok, valamint a rendszerek és együttműködési platformok interoperabilitása tekintetében;

19.  kéri a Bizottságot, hogy fogadjon el olyan politikákat, amelyek felszámolják az innovatív ágazatokban a túlzott akadályokat, valamint ösztönözze a kutatásba és fejlesztésbe, valamint az európai szabványosításba történő beruházásokat, és kezelje a szabványba foglalt alapvető szabadalmak megsértésének jelenlegi problémáját; szükségesnek tartja az ilyen alapvető szabadalmak fejlesztését szolgáló kutatási és innovációs tevékenységekbe befektetők és az azok hasznát élvezők közötti megfelelő egyensúly biztosítását; hangsúlyozza, hogy a szabványba foglalt alapvető szabadalmak a szabványosítás fontos elemei, és jelentős számú, az ikt-ágazatban tevékenykedő európai vállalkozás esetében az üzleti modell alkotórészét képezik; intézkedésekre szólít fel egy jó minőségű szabványosítási rendszer megőrzése érdekében, amely vonzó lehet a legjobb technológiai hozzájárulások számára, képes interoperábilis és innovatív digitális szolgáltatásokat és alkalmazásokat biztosítani, és lehetővé teszi, hogy tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek mellett szabadalmi licencmegállapodások szülessenek; szükségesnek tartja az arra irányuló további erőfeszítéseket, hogy a fogyatékkal élő személyek számára megkönnyítsék a hozzáférést és felszámolják a digitális akadályokat;

20.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a legnagyobb hasznot lehessen húzni a nagy adathalmazok területén megvalósuló innovációból, a Horizont 2020 keretprogramban megfogalmazott „felelős innováció” elve alapján kell azonosítani, különösen a kkv-k tekintetében, a piacra jutás felgyorsítására nyíló lehetőségeket;

21.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az infrastruktúrába való beruházást és a felhőalapú szolgáltatások időtálló fejlesztését Európában azáltal, hogy javítja az egyes felek kötelezettségeivel és feladataival kapcsolatos jogbiztonságot, garantálva a közös biztonsági és adatvédelmi intézkedések teljesítését, lehetővé téve az adatok határokon való átlépését, valamint ösztönözve a megfelelő üzleti környezet kialakítását egy hatékony, nyílt és globális piac létrejötte érdekében;

Adatközpontú gazdaság létrehozása az uniós piac számára

22.  úgy véli, hogy a nagy adathalmazok alkalmasak arra, hogy fellendítsék a gazdasági termelékenységet, valamint javítsák a fogyasztói és kormányzati szolgáltatásokat; elismeri, hogy a nagy adathalmazok több üzleti lehetőség megjelenését és az ismeretek és a tőke fokozott rendelkezésre állását eredményezik majd, amennyiben a kormányok és az érdekelt felek konstruktívan együttműködnek egymással; hangsúlyozza azonban, hogy a jelenlegi széttöredezett egységes piac aláássa az adatközpontú gazdaság, a nagy adathalmazok, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete és az egyéb adatközpontú technológiák fejlődését;

23.  úgy véli, hogy az adatközpontú gazdaság fejlődése előtti legfőbb technológiai akadályok közt említhető az interoperabilitás és egy olyan közös interfészkeret hiánya, amely megkönnyítené a szenzorok és gépek adatkommunikációját, valamint a virtuális és a valós világ közti kommunikációt, továbbá a nyílt adatok elégtelen rendelkezésre állása, illetve a vállalkozók számára az innovációhoz és a növekedéshez szükséges piaci feltételek hiánya; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a megosztott kutatást a fenti problémák kezelése érdekében;

24.  kéri a Bizottságot, hogy segítse elő és ösztönözze a közös interfész-keret létrehozására irányuló közös kutatást a párhuzamos szabványok számának csökkentése és a technikai és szemantikus interoperabilitás biztosítása érdekében a fogyasztók és a vállalkozások igényei által vezérelt szabványalkotási folyamat követése céljából;

25.  üdvözli az európai „szabad adatáramlási” kezdeményezés bejelentését, amelynek meg kell szüntetnie az adatok egységes piaca előtt álló meglévő akadályokat;

26.  kéri egy olyan időtálló, technológiai szempontból semleges szabályozási környezet kialakítását, amely igazodik az ágazat változó jellegéhez, technológiasemleges, ösztönzi az induló vállalkozások alapítását és új szereplők piacra lépését, egyenlő versenyfeltételeket teremt és tisztességes versenyt biztosít anélkül, hogy túlzott szabályozási terhet róna az érintettekre, továbbá biztosítja az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok teljes mértékű tiszteletben tartását; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatára irányuló szándékát; megjegyzi, hogy a szabályozási intézkedéseket a piacnak kell vezérelnie; úgy véli, hogy az egyenlő feltételeknek olyan helyet kell jelenteniük, ahol valamennyi – kis és nagy – üzemeltetőnek lehetősége van arra, hogy beruházzon, újítson és versenyezzen, a választék és a megfizethetőség szempontjából az európai végfelhasználók javát szolgálva;

27.  megállapítja, hogy a hozzáadott értéket képviselő információs szolgáltatások és termékek fejlesztéséhez jó minőségű nyersanyagként fontosak a nyílt adatok; hangsúlyozza, hogy a közintézmények és a Copernicushoz és a Galileóhoz hasonló programok keretében futó, államilag finanszírozott európai kutatási programok által létrehozott adatokat nyitott hozzáférési modell keretében hozzáférhetővé kell tenni az európai polgárok számára, valamint, a szolgáltatások minőségének javítása céljából hozzáférést kell biztosítani a közigazgatások és a magánvállalkozások számára is, a hatályos szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett;

28.  megjegyzi, hogy a versenyképesebb és innovatívabb adatközpontú gazdaság érdekében több adatnak kell rendelkezésre állnia, valamint hogy arra kell ösztönözni az internetes platformokat, hogy adatkészleteiket tegyék közzé nyílt adatként, anonimizált és összesített formában, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően;

29.  úgy véli, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az adatok anonimmá tétele és álnevesítése vonatkozásában, ami az adatokkal kapcsolatos kreatív innováció előfeltétele és egyben jelentős lépés az induló vállalkozások és a kkv-k előtt álló piacra jutási akadályok csökkentésében; úgy véli, hogy az adatkinyerési technológiák, ezen belül a szöveg- és adatbányászat fontos tényezői lesznek a hozzáadott érték nyílt adathalmazokból való kinyerésének; rámutat ugyanakkor arra, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a személyes adatok és a másfajta adatok feldolgozása között, és olyan technológiai megoldásokat kell létrehozni, amelyek beépített módon növelik az adatvédelmet;

30.  hangsúlyozza, hogy az európai adatvédelmi jogszabályokban lefektetett valamennyi elvet – méltányosság, jogszerűség, célhoz kötöttség, az adatfeldolgozás jogalapja, hozzájárulás, arányosság, pontosság és korlátozott idejű adatmegőrzés – maradéktalanul figyelembe kell venni a felhőalapú szolgáltatások nyújtói által végzett személyesadat-feldolgozás során; ebben az összefüggésben emlékeztet az európai adatvédelmi biztos „Adatvédelem és versenyképesség a nagy adathalmazok korában” című véleményére;

Az induló vállalkozások és kkv-k ösztönzése az adatközpontú gazdaságban

31.  elismeri, hogy erős szolgáltatói bázist kell kiépíteni, elő kell mozdítani az adatok integrált felhasználásának a gazdaság és a társadalom javát szolgáló előnyeit és eszközeit, valamint ösztönözni kell a kkv-k nagy adathalmazokkal kapcsolatos technológiákba vetett bizalmát; elismeri, hogy a különböző gazdasági ágazatokban a hatékonyság javítása érdekében támogatni kell a Big Data szolgáltatások széles körű alkalmazását, valamint hogy támogatni kell az új szolgáltatókat; kéri olyan egyablakos ügyintézési pontok létrehozását, amelyek segítenek a kkv-knak a saját tulajdonú és a közületi adatok jobb felhasználásában, az uniós adatvédelmi jogszabályok betartása mellett;

32.  sajnálattal állapítja meg, hogy számos üzleti ötlet és lehetőség méretgazdaságossági okból nem valósul meg, vagy Európán kívül valósul meg, ami mögött olyan akadályok állnak, mint az adminisztratív terhek és a finanszírozáshoz való hozzáférés, amelyek negatívan befolyásolják Európa versenyképességét; kéri, hogy a magántőke megszerzését a megfelelő ösztönzők nyújtásával segítsék elő, többek között a különböző nemzeti, közigazgatási, szabályozási és adózási előírások jelentette kihívások kezelésére irányuló erőfeszítések révén; kéri az olyan köz- és magánintézményeket összefogó ökoszisztémák fejlődésének ösztönzését, amelyek technológiát és infrastruktúrát biztosítanak az alkalmazási ötletekkel előálló, induló vállalkozások számára;

33.  emlékeztet arra, hogy a vállalkozások csupán 1,7 %-a használja ki teljes körűen a fejlett digitális technológiákat, azon előnyök ellenére, amelyeket a digitális eszközök valamennyi gazdasági ágazatban biztosíthatnak; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak digitális vállalkozási stratégiát;

34.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre európai digitális gazdasági csomópontokat, amelyek a nagy adathalmazok és egyéb adatkezelési technológiák vállalkozók, kkv-k és innovatív vállalatok általi használatát is magukban foglalják, és amelyekben kutatók is részt vesznek, továbbá amelyek a tágabb értelemben vett gazdaságra is kiterjednek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő innovációs terek és klaszterek létrehozását a szükséges készségek kifejlesztésének segítése és a szellemi tőke terén való versenyelőny megteremtése céljából, valamint a nagy adathalmazokban rejlő távlati lehetőségek és korlátok jobb megértése céljából;

35.  kéri, hogy az Unió és tagállamai tegyenek nagyobb, összehangolt erőfeszítéseket az iskolákban és oktatási létesítményekben annak érdekében, hogy az ikt vonzó szakmai területté váljon, különösen a nők és lányok számára, és úgy véli, hogy ezen erőfeszítéseknek olyan intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek célja a vállalkozói szellem fokozása és a vállalkozások nagy adathalmazok területén történő elindításának megkönnyítése új, induló vállalkozások alapítása révén, ezáltal további foglalkoztatási lehetőségeket teremtve; emlékeztet annak fontosságára, hogy a szakemberek képzése és csapatépítés tekintetében multidiszciplináris megközelítésmód érvényesüljön;

36.  olyan kezdeményezések elindítását és finanszírozási modellek ajánlását kéri, amelyek ösztönzik az egész életen át tartó tanulást, és valamennyi polgár, többek közt az idősek számára kialakított, célzott intézkedéseket, valamint amelyek megkönnyítik a szakemberek számára az oktatáshoz való hozzáférést az ikt-val és az adatfeldolgozással kapcsolatos készségeik bővítése céljából, a digitális készségekkel rendelkező szakemberek számának növelése érdekében; kéri, hogy a folyamatos továbbképzésben kapjon fontosabb helyet a vállalkozások digitális átalakítása, valamint hogy alakítsanak ki digitális vezetői programokat; hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni a szakképzett munkaerő Unión belüli mozgását, és intézkedéseket kell hozni a szakképzett munkaerő hiányának orvoslására, ezen belül pedig egyedi intézkedéseket kell hozni a tehetségek odavonzására;

37.  támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a programozás és az adatkezeléssel kapcsolatos tantárgyak beemelése a nemzeti tantervekbe; hangsúlyozza, hogy a szabad szoftverek több szempontból is előnyösek az oktatásban, és szorgalmazza, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet annak biztosítására, hogy az új tantervek motiválják a gyermekeket tehetségük felfedezésére és az adattudományokban és a programozásban való részvételre;

38.  úgy véli, hogy az Uniónak és tagállamainak fokozniuk kell az annak megelőzésére irányuló erőfeszítéseiket, hogy a magas végzettségű és képzett szakemberek más, Európán kívüli régiókba vándoroljanak el;

39.  felszólít a „front-end” eszközök fejlesztésének támogatására, hogy a kkv-kben az alkalmi végfelhasználók új, adatvezérelt üzleti modelleket dolgozhassanak ki;

A társadalom bevonása

40.  olyan kezdeményezések ösztönzésére szólít fel, amelyek növelik a digitális technológiák előnyeivel és értékeivel kapcsolatos tájékozottságot, illetve nyilvános vitát generálnak erről tagállami, európai és nemzetközi szinten, különösen azon csoportok körében, akiknek nincs még hozzáférésük a digitális technológiákhoz, vagy akik kevés ismerettel rendelkeznek ezekről; olyan kezdeményezésekre szólít fel, amelyek megerősítik a polgárok helyzetét adataik felhasználását és értékét illetően, különösen új, innovatív szolgáltatások fejlesztésével összefüggésben, valamint növelik a nagy adathalmazok által a társadalom számára kínált előnyökkel és értékekkel kapcsolatos tudatosságot;

41.  rámutat, hogy a nagy adathalmazok elemzése jelentősen felgyorsíthatja a nyílt kormányzati adatok használatán és a közszféra információi újrafelhasználásán alapuló innovatív közszolgáltatások fejlesztését; ezért üdvözli a digitális infrastruktúrák és az integrált adatfelhasználás által kínált lehetőségeket a polgárok részvételének az e-kormányzás és e-demokrácia különböző formái révén történő növelésére;

42.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az e-kormányzást célzó intézkedéseket; különösen elismeri a dolgok internete értékét, és felhívja a Bizottságot, hogy egyeztesse össze a digitális egységes piac keretét az Európa 2020 stratégia meglévő céljaival; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben ki kell használni a közös gazdaságból és a civil társadalom és a polgárok inkluzív részvételéből származó előnyöket;

o
o   o

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535.

Jogi nyilatkozat