Az Európai Parlament

—  tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i európai parlamenti és tanácsi 1380/2013/EU rendeletre,

—  tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról valamint a 2328/2003/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 791/2007/EK tanácsi rendelet, és az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) azon intézkedésekről szóló 349. cikkére, amelyek elfogadása során figyelembe kell venni a legkülső régiók sajátos jellemzőit és korlátait,

—  tekintettel a kisüzemi part menti halászatról, a hagyományos kisüzemi halászatról, valamint a közös halászati politika reformjáról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalására(1),

—  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezése a fenntartható halászat szemszögéből” című 2013. október 23-i állásfoglalására(2),

—  tekintettel a Bizottság „Tengereink és óceánjaink növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának feltárása” című 2014. május 13-i közleményére (COM(2014)0254),

—  tekintettel „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0546),

—  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság „A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának feltárása” című közleményről szóló, 2014. október 15-i véleményére (2015/C 012/15),

—  tekintettel a Régiók Bizottsága „A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának feltárása” című közleményről szóló, 2015. január 21-i véleményére (2015/C 019/05),

—  tekintettel a Bizottság „Kék növekedés: A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. szeptember 13-i közleményére (COM(2012)0494),

—  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—  tekintettel a kék gazdaság innovációjában és kutatásában rejlő munkahely-teremtési és növekedési lehetőségek kiaknázásáról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(3),

—  tekintettel „Az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia cselekvési terve: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása” című, 2013. május 13-i bizottsági közleményre (COM(2013)0279),

—  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig” című, 2012. augusztus 29-i bizottsági zöld könyvre (COM(2012)0473),

—  tekintettel „A kék növekedés – A fenntartható fejlődés javítása az Unióban a tengerészeti, a tengeri közlekedési és a turisztikai ágazaton belül” című, 2013. július 2-i állásfoglalására(4),

—  tekintettel „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0086),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0044/2016),

A.  mivel a part menti halászat az európai flotta tevékenységének 80 %-át teszi ki, és a kagylóhalászattal együtt a part menti területeken, a szigeteken és a legkülső régiókban jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít, valamint általában a halászat társadalmi és környezeti szempontból fenntartható, jelentős potenciállal rendelkező formáját képviseli; mivel kivételes és sokrétű befolyást gyakorol a part menti területek és a szigetek társadalmi örökségére és kulturális jellemzőire;

B.  mivel a part menti és a szigeti halászat nagyrészt hagyományos kereskedelmi halászat, azaz életforma és a megélhetés, valamint a közvetett és közvetlen munkahelyteremtés fő halászati forrása, különösen olyan területeken, amelyek a part menti halászattól függenek, és amelyek esetében egyedi intézkedésekre és támogatásra van szükség a növekedés és a fejlődés előmozdítása érdekében;

C.  mivel a part menti halászat alapvető meghatározását és jellemzőit tekintve nagymértékben eltérő az egyes tagállamokban és egy tagállamon belül a különböző part menti régiókban, és ezt a jövőben a közös halászati politikában (KHP) helyre kell igazítani és harmonizálni kell, továbbá mivel jelentős különbségek léteznek a tagállamok között földrajzi, éghajlati, ökorendszerbeli és társadalmi-gazdasági tényezők tekintetében;

D.  mivel az Európai Unió különböző tengereiben zajló part menti halászat jellemzői eltérnek egymástól, például az Adriai-tenger és a Földközi-tenger egészén zajló halászat más, mint a halászat az Atlanti-óceán nyílt tengerein, ideértve a Francia Guyana partjainál és az indiai-óceáni medencében végzett halászatot is;

E.  mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározása szerint a kisüzemi part menti halászatot 12 méternél rövidebb hajók végzik, amelyek nem használnak vontatott halászeszközöket, és mivel az uniós jogban ez a part menti halászat egyetlen meghatározása;

F.  mivel a megreformált KHP egyik sarokköve a régiókban való gondolkodás és annak felismerése, hogy az európai halászatok sokszínűségére tekintettel nem megfelelő a központi irányítás; mivel – tekintettel a part menti és szigeti halászat jellegére – a régiókra bontás és a nem központosított megközelítés különösen fontos e szektor és az általa kiszolgált közösségek számára;

G.  mivel a ETHA által finanszírozott műveletek támogatási intenzitása 30 ponttal is nőhet, amennyiben kisüzemi part menti halászatokra irányulnak;

H.  mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kimondja, hogy az olyan tagállamokban, ahol 1000-nél több hajó tekinthető kisüzemi part menti halászhajónak, cselekvési tervet kell kidolgozni a kisüzemi part menti halászat fejlesztésére, versenyképességére és fenntarthatóságára vonatkozóan;

I.  mivel a part menti halászatot az 1380/2013/EU rendeletben foglaltak szerint kell irányítani, figyelembe véve az egyes tagállamokban és minden egyes halászati övezetben a flották halászati felszerelésének sokféleségét, a földrajzi és éghajlati korlátokat, a technikákat és a halállományt, és így hozzájárulva a helyi hagyományok és halászattal kapcsolatos tevékenységek megőrzéséhez;

J.  mivel tekintettel arra, hogy minden halászati területnek megvannak a maga egyedi jellemzői, a különböző területek közötti információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje segíthet a halászati tevékenységek környezetre és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának jelentős javításában, valamint jobb interakciót eredményezhet a part menti területeken és azok közelében zajló minden humán és gazdasági tevékenység között;

K.  mivel a kisüzemi halászat bevételei jelentős mértékben csökkentek a működési költségek, különösen az üzemanyagköltségek nagymértékű növekedése miatt, és annak következtében, hogy az első értékesítéskor a hal értéke csökken, ami gyakran a halászati erőkifejtés fokozásához vezet;

L.  mivel a több elsődleges célfaj különböző állományaira vonatkozó gazdálkodás sok régióban komolyan korlátozza a halászatot és a kis halászközösségeket;

M.  mivel a part menti halászat során elsősorban hagyományos halászati felszereléseket és technikákat, például almadraba halcsapdákat alkalmaznak, amelyek egyedi jellemzőik révén meghatározzák a part menti régiók identitását és életmódját, továbbá rendkívül fontos használatuk megőrzése és védelme a kulturális, történelmi és hagyományos örökség részeként;

N.  mivel a nem ipari méretű halászat hozzájárul a part menti és szigeti közösségek fennmaradásához, tekintettel a fokozódó elnéptelenedés kontrolljára, a halászati szektor elöregedése elleni harcra és a munkanélküliségre; mivel e közösségekben a fejlesztés és az innováció alapvető szerepet játszhat a munkahelyteremtés tekintetében; mivel emellett a nem ipari halászat egyes területeken olyan régi halászati felszereléseket és technikákat alkalmaz, amelyek környezetbarátabbak, és amelyek kevésbé befolyásolják a veszélyeztetett állományok állapotát;

O.  mivel a nem ipari, part menti és hagyományos halászat környezetbarát, és a part menti és szigeti közösségek fenntartásának, fejlődésének és foglalkoztatásának alapvető gazdasági építőkövét jelenti;

P.  mivel a földközi-tengeri halászatról szóló rendeletnek megfelelően a vonóháló és a kerítőháló is beletartozik a vontatott halászfelszerelés kategóriájába annak ellenére, hogy más besorolások – például az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet besorolása is – a halászeszközök külön csoportjának tekintik a kerítőhálót; mivel a vonóhálókra vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem indokolt a hagyományos part menti kerítőhálókra, amelyeket nem veszélyeztetett fajok fogására használnak;

Q.  mivel annak ellenére, hogy szó van a halászati ágazat innovációjáról és diverzifikálásáról, figyelembe kell venni azt, hogy a jelentős méretű halászati közösség rendkívüli módon függ a halászat hagyományos és ősi formáitól;

R.  mivel az új KHP elismeri a halászattól függő part menti és szigeti régiók fontosságát, és mivel a tagállamok feladata, hogy – miközben megfelelő életszínvonalat biztosítanak a halászatból élők számára, hozzájárulnak az ilyen életszínvonal eléréséhez a part menti halászat kontextusában, valamint előmozdítják a fenntartható part menti halászatot, a halászati tevékenységek diverzifikálását és az ilyen part menti településeken élők jövedelmét, figyelembe véve ugyanakkor a terület kulturális, társadalmi-gazdasági valóságát és a környezeti tényezőket – egyúttal hangsúlyozzák a képzés, az egészség és a biztonság fontosságát a halászok számára; összhangban az EUMSZ 174. cikkében foglalt különleges védelemmel;

S.  mivel a közös halászati politikáról szóló új rendelet 12 tengeri mérföldre kiterjedő övezetben, azaz az uniós vizek legérzékenyebb részén preferenciális hozzáférést biztosít a kisüzemi, part menti és hagyományos halászok számára, és mivel a közös halászati politikáról szóló régi rendelet bizottsági értékelése szerint a 12 mérföldes övezetekre vonatkozó előírás a régi szabályozási rendszer kevés sikerének egyike volt, amely rendszert rengeteg konfliktus terhelt a területek és az erőforrások felhasználásával kapcsolatban, mivel a part mentén más humán tevékenységek is zajlanak;

T.  mivel az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy az intézkedések, különösen a halászati szektorral kapcsolatos intézkedések elfogadásakor figyelembe kell venni a legkülső régiók egyedi jellemzőit és korlátait, külön hangsúlyt fektetve földrajzi elzártságukra, távoli fekvésükre és óceáni körülményeikre, gyakran rendkívül egyedi regionális kontextusukra, ahol az élelmiszer-termelés tekintetében mindenkinek önmagára kell támaszkodnia;

U.  mivel meg kell állapítani, hogy a legkülső régiók különleges földrajzi jellemzői és Európától való rendkívüli távolságuk miatt a part menti halászat szerves része e régiók gazdasági fejlődésének;

V.  mivel a legkülső régiók part menti halászatának versenyeznie kell azokkal a nem uniós lobogó alatt hajózó hajókkal is, amelyek ugyanazokat a halászati területeket használják és ugyanazokat a fajokat halásszák, hogy ugyanazokon a piacokon adják el őket, és ehhez hozzájárul még a nem uniós országokból behozott áruk miatti verseny is, amely árukra teljesen más működési költségek, és más szabályozási, egészségügyi és környezetvédelmi korlátozások vonatkoznak; mivel ilyen feltételek mellett semmi eredménye nem lesz a belső fejlődés és az élelmiszer-termelés terén az önellátás elősegítésére irányuló bármely erőfeszítésnek, hacsak e régiókban nem támogatják különleges uniós politikák;

W.  mivel a legkülső régiókban part menti halászat mellett a tengeri akvakultúra is hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és a helyi térség friss termékekkel való ellátásához;

X.  mivel különösen a dél-európai országokban lévő part menti régiók és szigeti régiók többsége jelentős gazdasági visszaeséssel szembesül, amely elnéptelenedéssel és az ott élők elvándorlásával jár, akik jobb foglalkoztatási és oktatási kilátásokat kínáló területeken keresnek lehetőségeket;

Y.  mivel az európai válság bebizonyította, hogy Európának diverzifikálnia kell gazdasági tevékenységeit, továbbá rámutatott az innováció és a tudás új modelljei elemzésének fontosságára, amely modellek helyi szinten új munkahelyeket hozhatnak létre;

Z.  mivel egyes halászati régiók gazdaságilag fejlett régiók és turisztikai célpontok közelében találhatók, azonban így sem képesek megfelelő gazdasági növekedést elérni; mivel az ilyen régiókban már egyre nagyobb a nyomás a tengeri források kihasználására, és a halászati ágazat a turizmus javára marginalizálódik, holott a két ágazat összeegyeztethető és egymást kiegészíti;

AA.  mivel a hajónaplók adminisztratív terhet jelentenek a kisüzemi part menti halászatok számára, és nagyobb rugalmasságra lenne szükség;

AB.  mivel a turisztikai ágazat part menti területekre nehezedő nyomása elsősorban bizonyos konkrét tevékenységek, például az ellenőrizetlen hobbihorgászat következménye, amely egyes területeken megterheli a tengeri erőforrásokat, és hátrányosan hat azok üzleti lehetőségeire, akik a hagyományos halászati területeken élnek;

AC.  mivel rendkívül fontos, hogy a halászattól függő területeken létrehozzák a helyi halászati akciócsoportokat, mert e csoportok elismerten olyan hasznos eszközök, amelyek alkalmat és lehetőséget kínálnak a halászati ágazat tevékenységeinek diverzifikálására, ami végső soron a part menti és a szigeti régiók általános fejlődéséhez és e régiókban társadalmi kohézióhoz vezet, ezért szükség van a gazdasági erőforrások további növelésére e csoportok megfelelő területeken való létrejöttének és fellépésének elősegítése érdekében;

AD.  mivel a női kagylóhalászok láthatatlanok maradnak, és a nők általában alulreprezentáltak a halászati ágazatban;

AE.  mivel a tengeri ágazatban hálókészítőként, ellátóként, kirakodóként és csomagolóként dolgozó nők csoportként láthatatlanok maradnak;

AF.  mivel a gazdasági válság a halászati ágazatban is érezhető, különösen a lakosság azon csoportjaiban, például a fiatalok és a nők körében, amelyeket leginkább érint a munkanélküliség, és ezért a foglalkoztatás növelése, az olyan új lehetőségek kihasználása, mint a kék és a zöld fejlődés, valamint a fejlődő régiókban és a peremterületeken a halászat marginalizálódásának elkerülése és megakadályozása érdekében szükséges a diverzifikálás és az innováció; mivel külön figyelmet kell szentelni a szakmai továbbképzésnek;

AG.  mivel a part menti és a szigeti régiókban a haltermékek, a gasztronómia, a turizmus, a kulturális, történelmi és hagyományos örökség, a környezet és a zöld növekedés marketingjével és népszerűsítésével kapcsolatos tevékenységek révén érhető el a diverzifikáció,

AH.  mivel kialakulóban van a kék gazdaság koncepciója, amely nagyot lendíthet a növekedésen és a gazdasági fejlődésen, valamint a munkahelyteremtésen, különösen a part menti és szigeti országokban és régiókban, valamint a legkülső régiókban;

AI.  mivel a part menti és a szigeti közösségek alapvető érdeke, hogy a kék gazdaság koncepciója megvalósuljon;

AJ.  mivel az EU „Innovatív Unió” kezdeményezése elismerte és azonosította a kutatás és innováció fejlődését korlátozó és akadályozó hiányosságokat, köztük a nem elegendő befektetést a tudományba, a tengerekre és óceánokra vonatkozó megfelelő adatok hiányát, a finanszírozás elégtelen voltát, valamint a magán- és a közszféra közötti együttműködés hiányát;

AK.  mivel a kék gazdaság fejlődése hozzájárulna az átfogó gazdasági növekedéshez – különösen a part menti, szigeti és legkülső régiókban –, és éppen a halászattól függő régiók azok, amelyek kulcsszerepet játszanak az innovációk fejlesztése terén, és amelyeket a kék gazdaság fejlődésének minden fázisába be kell vonni;

AL.  mivel a halászati ágazatban a többi ágazathoz hasonlóan összekapcsolódik a környezet és a gazdaság; mivel a kék gazdaság fejlesztését a szociális gazdaságra, valamint fenntartható és környezetbarát projektekre és tevékenységekre kell összpontosítani, amelyek célja a part menti tevékenységek fejlesztésének bevezetése, valamint a tengeri környezet és a biológiai sokféleség egészének megőrzése, külön támogatást adva a biológiai sokféleséget előmozdító, környezetbarát kisüzemi halászati tevékenységek számára; mivel e projekteknek és tevékenységeknek társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóknak is kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy a nem ipari halászat életképes maradjon;

AM.  mivel a kék gazdaság hozzájárulhat a halászhajókon a biztonság kialakításához, és javíthatja a halászok munkakörülményeit és mindennapi jóllétét;

AN.  mivel a környezetvédelmi és a szelektivitási célok mindenkire érvényesek, ugyanakkor a kis hajók számára nehéz lesz a visszadobásokra vonatkozó kirakodási kötelezettség betartása;

AO.  mivel a part menti régiókban a környezetvédelmi kérdésekkel összefüggésben alábecsülték az emberi beavatkozásokat, azaz az emberi tevékenységeket; mivel a part menti régiókban végzett különböző tevékenységek halmozódó hatásait nem ismerték fel vagy nem értékelték megfelelően; mivel bizonyos területeken végzett tevékenységek különösen hátrányosan érintik a halászati ágazatot, ilyen például a tengeri szállítás, a turizmus, bizonyos térségekben az ellenőrizetlen és túlzott hobbihorgászat, az ilyen módon kifogott fajok értékesítése, az orvhalászat, a szárazföldi városi és ipari szennyvíz stb.

AP.  mivel a tengeri környezet, különösen a tengeri ökoszisztéma állapotának ismerete elengedhetetlen a különböző tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának értékeléséhez, de hasonlóképpen nélkülözhetetlen a megfelelő védelmi intézkedések bevezetése azzal a céllal, hogy elősegítsék a halállomány helyreállását, a források fenntartható használatát és az innovációk fejlesztését; mivel a tengeri környezetre vonatkozó adatok nem megfelelők és rendszerezésük sem megfelelő;

AQ.  mivel bizonyos régiókban az illegális halászat ténylegesen fenyegeti a nem ipari part menti halászat további fennmaradását, valamint a halászati források és a biológiai sokféleség megőrzését;

AR.  mivel az integrált tengerpolitika célja, hogy válaszoljon az új kihívásokra, amelyekkel egész Európában szembesülnek a tengerek, az ipar és a halászok a környezetvédelemtől a part menti fejlesztésig, az akvakultúra, a tengeri turizmus vagy a kék növekedéssel kapcsolatos más gazdasági tevékenységek révén:

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy igazítsa ki a part menti, a part menti kisüzemi és a hagyományos halászat meghatározását a különböző régiók társadalmi-gazdasági jellemzőinek és tulajdonságainak megfelelően, ne csak a halászhajók méretei és teljesítménye szerint, mivel a hatályos uniós rendeletek nem kielégítők; javasolja a regionalizáció alkalmazását a part menti halászat esetről esetre történő, az egyes halászatok egyedi tulajdonságaival összhangban lévő kiigazítása érdekében; számos indikatív kritérium figyelembevételét javasolja – ilyenek a hajók mérete, a felhasznált halászfelszerelés, a halászati technikák szelektivitása, a halászati utak hossza, a tulajdonos jelenléte a fedélzeten, a vállalkozás hagyományos formái és az e területen hagyományosan működő tulajdonosi és vállalkozási struktúrák, a kitermelő ágazat szerepe a feldolgozási és értékesítési tevékenységekben, a kitermelő tevékenységek valós jellege és mértéke és a hagyományos tevékenységekhez, a vállalkozásoktól kapott támogatásokhoz vagy a helyi közösségek befolyásához kapcsolódó más tényezők;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kisüzemi part menti halászati lehetőségét azon szigeti közösségek esetében, amelyek megélhetése hagyományosan a halászattól függ, és az év egészében halászattal foglalkoznak;

3.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozatosan növeljék a nem ipari halászatok kvótáit e társadalmilag és ökológiailag fenntartható halászati forma fellendítése érdekében;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy a fennálló európai finanszírozás keretein belül a támogatás új típusai révén olyan innovatív projekteket és jogi rendelkezéseket támogasson, amelyek elősegítik a part menti, a szigeti és a legkülső régiók fejlődését, egyúttal vegye figyelembe a társadalmi-gazdasági tevékenységek sokszínűségét, amelyek előmozdítják a nem ipari halászat pozitív externáliáit mind a társadalmi és gazdasági kohézió, mind a környezetvédelem tekintetében; hangsúlyozza, hogy azoknak a projekteknek kell elsőbbséget adni, amelyek a fenntartható munkahelyteremtésre és a munkahelyek megőrzésére, a kitermelő ágazat feldolgozásban és értékesítésben betöltött növekvő szerepére, a szociális gazdasággal összefüggő vállalkozási formák, a rövid piaci láncok támogatására, a halászati termékek promóciója és értékesítése terén az új technológiák bevezetésére, az új áruk és szolgáltatások fejlesztése során az innovációra, valamint a hagyományos szerepek megőrzésére és védelmére összpontosítanak;

5.  úgy véli, hogy a technikai intézkedések keretének felülvizsgálata során figyelembe kell venni a part menti halászat egyedi jellemzőit, és a regionalizációval összefüggésben lehetővé kell tenni bizonyos eltéréseket, amennyiben indokoltak;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy koordináljon egy európai szintű vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy milyen hatással van a part menti hobbihorgászat a hagyományos halászatra, és hogy meghatározza a part menti hobbihorgászat bizonyos területeken való csökkentéséhez szükséges paramétereket; felszólít e tevékenység fokozott ellenőrzésére a kitermelő ágazat és e gyakorlatok közötti bármely interferencia elkerülése érdekében, amely gyakorlatok már aggodalomra adnak okot a jelentős turisztikai szektorokkal rendelkező legkülső régiókban;

7.  felszólítja a tagállamokat, hogy az ETHA-ból nyújtott finanszírozások odaítélésekor biztosítsanak elsőbbséget a kisüzemi part menti halászatnak, és egyszerűsítsék az ilyen halászattal foglalkozókra vonatkozó eljárásokat;

8.  sürgeti az ilyen tevékenységek támogatásában részt vevő hatóságokat, hogy biztosítsák valamennyi helyi érdekelt fél, vállalkozói egyesület, halászattal és óceanográfiával foglalkozó kutatóintézet, egyetem, technológiai központ, valamint helyi és regionális intézmény részvételét az innovációban annak érdekében, hogy elősegítsék, hogy a projektek átfogó intézkedéseket vezessenek be, hogy javítsák a finanszírozási kilátásaikat, és hogy megfelelő támogatást nyújtsanak számukra ahhoz, hogy megfeleljenek az Európai Halászati Alap feltételeinek;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek az ETHA céljára a tagállamok által a kisüzemi part menti halászat fejlesztése, versenyképessége és fenntarthatósága érdekében kidolgozott cselekvési tervekről;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a tengeri ágazatban dolgozó nők különböző csoportjai támogatásához szükséges intézkedéseket, részvételük bátorítása és annak érdekében, hogy minden területen – a döntéshozatalban éppúgy, mint a halászati tevékenységekben – jelen legyenek;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon egyedi intézkedéseket a hálókészítőként, ellátóként, kirakodóként és csomagolóként dolgozó nők elismerése és munkakörülményeik javítása érdekében;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szorosan együttműködve erősítse meg az Európai Halászati Területek Hálózatának (FARNET) szerepét, amely jelentős segítséget nyújt a helyi halászati akciócsoportok (FLAG) számára;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy a gazdasági források növelése révén támogassa és ösztönözze FLAG-ek alapítását és munkáját, mivel e csoportok folyamatosan támogatást és tanácsot adnak közvetlenül a halászati szektor számára, és így elősegítik a szociálisan inkluzív fenntartható fejlődési modellt a halászati területeken, arra ösztönözve a fiatalokat és a nőket, hogy új vállalkozási projektekben vegyenek részt, valamint hozzájárulnak az innovációs infrastruktúra megújításához, a gazdasági beruházásokhoz és a diverzifikációhoz, továbbá a halászatok által kidolgozott helyi gazdálkodási tervekhez; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg az illetékes hatóságok szerepét és feladatait az új innovatív tevékenységekben, és szorosan működjön együtt az ágazat különböző szereplőivel;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a halászati ágazaton belüli közösségek helyi fejlesztésben valamint a helyi halászati erőforrások és a tengeri tevékenységek irányításában betöltött szerepét;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nők különleges szerepét a part menti területek gazdaságában, és ennek megfelelő intézkedéseket hozzon, ahogy az már a mezőgazdaságban történik; felszólít a kisegítő feladatokat ellátó nők által megtermelt, GDP szerinti összeg elismerésére, valamint az olyan háztartásokban végzett munkájuk különös jelentőségének elismerésére, ahol a nemi alapú hagyományos munkamegosztás azt jelentette, hogy a kitermelést kizárólag a férfiak feladata volt; felszólít a hagyományos női szerepek szakmai elismerésére az ágazaton belüli valamennyi szinten, valamint az e területeken tevékenykedő nők vállalkozását támogató célzott programok bevezetésére;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy kiegészítő tevékenységek és a halászati ágazati karrierek sokoldalúságának fejlesztése révén segítse és támogassa a halászati ágazat diverzifikálásába eszközölt beruházásokat, ideértve a beruházásokat hajókba, biztonsági felszerelésekbe, képzésbe, a halászati ágazaton belüli környezetvédelmi szolgáltatásokba, a kulturális és oktatási tevékenységekbe, külön hangsúlyt fektetve a környezetvédelemre és a fenntartható növekedés támogatására; hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú célként olyan társadalmilag, környezeti szempontból és gazdaságilag életképes tevékenységek finanszírozását kell kitűzni, amelyek képesek a munkahelyteremtésre, különösen a fiatalok és a nők számára; hangsúlyozza, hogy a tengeri akvakultúra a legkülső régiókban összeegyeztethető a part menti halászattal és kiegészíti azt, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a haltenyésztési és a fajtaszelekciós technikák kifejlesztését a trópusi és szubtrópusi területek meleg vizeiben; felszólítja a Bizottságot, hogy emelje ki a nők nem ipari part menti halászatban és minden ehhez kapcsolódó tevékenységben betöltött szerepét;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy lendítse fel a halászati turizmus létrehozását és fejlesztését az ezen ágazatban rejlő lehetőségeknek megfelelő, differenciált üzleti stratégia alkalmazása érdekében, dolgozzon a turizmus új formájának kialakításán, amelyben egyebek között kulcsfontosságú a minőség, a rugalmasság, az innováció, valamint a halászati területek történelmi és kulturális öröksége és a környezet és az egészség megőrzése; felszólítja a Bizottságot, hogy differenciált turisztikai kapacitások megteremtése érdekében segítse és támogassa a halászati ágazatba az idegenforgalom terén eszközölt beruházásokat azáltal, hogy előmozdítja a nem ipari halászathoz kapcsolódó gasztronómiát, a horgászatra épülő turizmust, a víz alatti és búvárturizmus stb., fenntartható módon kiaknázva az adott halászati régió halászati örökségét és elismertségét;

18.  hangsúlyozza a tengeri sportok különösen holtszezonban játszott egyre fontosabb szerepét a helyi közösségek erősítésében, új víz alatti, búvár- vagy más tengeri sportok, például a szörf vagy bodyboard révén;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy a halászati turizmus megteremtésének és fejlesztésének fellendítése érdekében tevékenyen segítse és támogassa a halászati ágazat diverzifikálásába eszközölt beruházásokat a kultúra és a művészet mint a hagyományos örökség része terén (kézműves termékek, zene és tánc), továbbá hogy támogassa általában a hagyományos, történelmi és halászati örökség népszerűsítésébe eszközölt beruházást (halászati eszközök, technikák, történelmi dokumentumok stb.) olyan múzeumok megnyitásával és kiállítások szervezésével, amelyek szoros kapcsolatban állnak a part menti halászattal;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a kitermelési tevékenységekre szánt hajók vegyes használatát annak érdekében, hogy előbbi feladatukat is ellátva a szabadidős és turisztikai ágazathoz kapcsolódó más tevékenységeket is végezhessenek, például tengeri információs napokat tarthassanak vagy a feldolgozással, a tanulással vagy a gasztronómiával stb. kapcsolatos tevékenységeket végezhessenek hasonlóan az agrárszektorban működő rendszerhez, amelynek keretében gazdasági iskolák működnek, illetve kialakult a falusi turizmus;

21.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy irányító hivatalaikon keresztül biztosítsák, hogy a kisüzemi part menti halászatok megkapják a nekik járó részt az ETHA-ból, különös tekintettel a rájuk erőltetett adminisztratív korlátokra;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon a tengerrel kapcsolatos foglalkozások közötti mobilitást ösztönző és támogató intézkedéseket;

23.  kéri, hogy bizonyos feltételekkel tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az állami költségvetésből finanszírozott kutatások és projektek eredményeit, hogy biztosítsák a tengerekre és óceánokra vonatkozó meglévő adatok hatékonyabb közzétételét és az ezen adatokhoz való hatékonyabb hozzáférést, valamint hogy számolják fel a növekedést és az innovációk fejlesztését hátráltató jelenlegi adminisztratív akadályokat;

24.  szorgalmazza, hogy a Bizottság erősítse meg a rendeleteket olyan mechanizmusok bevezetésével, amelyek felügyelik a közös fajokra vonatkozó kvóták tisztességes kiosztását a kisüzemi halászat számára;

25.  hangsúlyozza, hogy a halászat fő terméke maga a hal, és hogy döntő fontosságú a halhús felhasználása különböző módjainak erősítése, ideértve a konzerválást és a halfeldolgozási melléktermékeket is; felszólítja a Bizottságot, hogy tevékenyen mozdítsa elő és támogassa a halászatok diverzifikálását a helyi haltermékek marketingje és feldolgozása tekintetében, valamint hogy lendítse fel a helyi forgalmazó csatornák kialakítását, e termékek támogatását a friss termékek helyi megkülönböztető jelzéseinek és/vagy márkáinak megteremtése révén és az ilyen tevékenységeket végző helyi vállalkozási projektek létrehozásának támogatásán keresztül; hangsúlyozza, hogy az innováció ilyen módon megvalósuló támogatásába különösen bele kell tartoznia a helyi haltermékek minőségét garantáló címkék és zárak kifejlesztésének;

26.  nagyobb rugalmasságot kér a 12 méternél rövidebb hajók hajónaplói tekintetében, különösen azon előírásra vonatkozóan, hogy a dokumentumokat 48 órán belül el kell küldeni, ami jelentős adminisztratív terhet jelent; javasolja ezzel összefüggésben, hogy ez alól az előírás alól kapjanak mentességet azok a hajók, amelyek a kifogott teljes halmennyiséget árveréseken értékesítik, amivel az előírt információ megszerzése fölösleges adminisztratív terhek nélkül lehetővé válna;

27.  bátorítja olyan védett tengeri területek kialakítását, amelyek előmozdítják a fenntartható halászati erőforrásokat és elősegítik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellenőrzését és leküzdését; hangsúlyozza, hogy az Uniónak e tekintetben megfelelő iránymutatást, koordinálást és támogatást kell nyújtania a tagállamok részére;

28.  kéri a nők által végzett munka határozott támogatását, mivel a nők alapvető szerepet játszanak a nem ipari halászatban; különösen hangsúlyozza a nők kulcsszerepét a feldolgozási láncban és a kagylóhalászatban;

29.  megállapítja, hogy a legkülső régiókban a part menti halászat a vele járó jelentős többletköltségek miatt jogosult az ETHA keretében elismert ellentételezésre; felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse ki az ellentételezési rendszert a legkülső régiókra vonatkozó, az agrárszektorbeli POSEI programhoz hasonló egyedi mechanizmus bevezetése révén;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a nem ipari halászatból, a kagylóhalászatból és a kisüzemi, fenntartható, extenzív akvakultúrából származó friss termékek bevezetését a közétkeztetésbe (oktatási intézményekben, kórházakban, éttermekben stb.);

31.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiók egyedi jellemzőkkel rendelkeznek távoli fekvésük és szigetjellegük miatt; hangsúlyozza, hogy e régiókban e konkrét jellemzők többletköltségeket okoznak a part menti halászat tekintetében, és e többletköltségek az ETHA keretében maradéktalanul ellentételezni kell;

32.  hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókban part menti halászatot végző hajók között sok a régi hajó, ami a fedélzeti biztonság tekintetében aggodalomra ad okot; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy támogatást lehessen nyújtani a legkülső régiók kisüzemi part menti halászhajóinak felújítására, feltéve, hogy az nem jár kapacitásnövekedéssel;

33.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a tengeri és ökológiai adatokhoz való hozzáférést az átláthatóság, az innováció és a fejlődés elősegítése érdekében, valamint hogy minden érdekelt fél számára garantálják a hozzáférést a tudományos információkhoz, amelyek kidolgozását állami társfinanszírozással támogatták;

34.  hangsúlyozza, hogy az óceánokban és a part közeli és part menti területekben nagyrészt kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a fejlesztés, a foglalkoztatás, az energiafüggetlenség, az innováció és a fenntartható fejlődés tekintetében; úgy véli, hogy ha az EU felismeri ezt a lehetőséget és e területek szerepét, akkor e part menti, szigeti és legkülső régiók vonzóbbá fognak válni és fejlődésük fel fog lendülni;

35.  aggodalmának ad hangot a Horizont 2020 programnak a kék gazdaság területén történő alkalmazása miatt, mivel a Horizont 2020 a kutatást és az innovációfejlesztést szolgáló legfontosabb európai szintű program; támogatja a Horizont 2020 programon belül a kék gazdasági tudományos és innovációs társulás (TIT) létrehozását, amely transznacionális köz-magán társulások révén hozzájárul a part menti régiókban zajló tevékenységek erősítéséhez;

36.  támogatja az innovációra és a kék növekedésre szánt alapok felhasználását az alapkutatás, a K+F, a képzések, a vállalatalapítás, a környezetvédelem és a piacon innovatív termékek és folyamatok elindítása finanszírozására;

37.  felszólítja a Bizottságot, hogy a projektfinanszírozás közvetlen irányítását célzó kezdeményezések részeként biztosítson olyan támogatást, ahol hangsúlyt kap a part menti halászat és a part menti régiók fejlesztése;

38.  hangsúlyozza az olyan környezetvédelmi eszközök fontosságát, mint az egyéni projektekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiákra, tervekre és programokra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálatok, amelyek hozzájárulnak a fenntartható halászathoz;

39.  hangsúlyozza a integrált tengerpolitika fontosságát a halászattól függő régiók jövője szempontjából, és úgy véli, hogy egyre jobban el kell köteleződni a kék növekedési stratégia iránt; a cél hosszú távú támogatás biztosítása a fenntartható fejlődés számára minden tengeri és tengerhasznosítási ágazatban, elismerve a tengerek és óceánok fontosságát, amelyek a part menti régiók foglalkoztatást generáló és munkahelyeket teremtő motorjai;

40.  hangsúlyozza, hogy a part menti és a szigeti régiók, valamint a legkülső régiók az innovációfejlesztés fő szereplői, amelyeket be kell vonni a kék gazdaság fejlesztésének minden fázisába;

41.  hangsúlyozza az ETHA jelentőségét, amely különösen figyelembe veszi a halászati szektorban a diverzifikációt és az innovációt a társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból fenntartható, innovatív, versenyképes, hatékony és tudásalapú halászat támogatása érdekében; támogatja, hogy meg kell erősíteni az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 4. tengelyének finanszírozását a halászati közösségek tagjainak támogatása és életszínvonaluk új tevékenységek kifejlesztése révén történő javítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb hitelesítse az ETHA regionális verzióit;

42.  hangsúlyozza a helyi közösségek és az egyetemek / technológiai központok közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát, ami döntően hozzá fog járulni a tengerhasznosítási ágazatban az új üzleti ötletek megszületését lehetővé tevő új üzleti inkubátorházak létrehozásához;

43.  felszólítja a Bizottságot, hogy tevékenyen segítse elő az innováció és a technológiai fejlődés erősítését támogató azon projekteket, amelyek célja új termékek, felszerelések, technikák, valamint az irányítást és a szervezést szolgáló új vagy jobb rendszerek fejlesztése vagy bevezetése; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa és ösztönözze az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a különböző halászterületek között az innovatív és fenntartható halászati módszerek fejlesztésének előmozdítása érdekében; úgy véli, e tekintetben szükséges, hogy a tengerészeti és halászati szakképesítést nyújtó iskolák tantervébe a vállalkozói ismeretekről és a diverzifikációról szóló modulokat építsenek be;

44.  felszólítja a Bizottságot, hogy a halászattól függő régiókban bátorítsa új, innovatív vállalkozások létrehozását, ösztönözve a vállalkozói hozzáállást és a tengerészeti ágazatban jó eséllyel sikeres induló innovatív vállalkozásokat, amelyek hozzájárulnak a hagyományos part menti halászati tevékenység diverzifikációjához, munkahelyeket teremtenek és odavonzzák vagy megtartják a lakosságot;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon szelektív megközelítést a halászati felszerelések és technikák alkalmazásáról szóló jogalkotási javaslatok kidolgozása során azon konkrét hatás figyelembevétele érdekében, amelyet e felszerelések és technikák kifejtenek a nem ipari halászati erőforrásokra az egyes területeken; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy alapos, az egyes halászati térségekben fennálló konkrét tényezőket számításba vevő, előzetes hatásvizsgálat készüljön minden jogalkotási kezdeményezés esetében; úgy véli, hogy a felszerelések és technikák használatával kapcsolatos nem szelektív megközelítés súlyos hatással van a már marginalizálódott part menti és szigeti közösségek életképességére, tovább fokozza az elnéptelenedést, és akadályozza a fejlődést és az innovációt; véleménye szerint pozitív megkülönböztetést kell alkalmazni a kisüzemi, part menti halászat esetében; úgy véli, hogy ez a megközelítés, csakúgy mint az eresztőhálók használatának tiltására vonatkozó javaslat esetében azt sugallja, hogy a Bizottság továbbra is alkalmazkodik a társjogalkotó által elfogadott decentralizált és megreformált KHP-hez; emlékezteti a Bizottságot arra a feladatára, hogy a regionalizáció keretén belül lépjen fel a KHP-ről szóló új rendeletben foglaltaknak megfelelően;

46.  megállapítja, hogy a part menti tengeri ökoszisztémák érzékenyek és sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban vizsgálja meg minden olyan tevékenység – pl. tengeri szállítás, hulladék, közlekedés, felszín alatti vizek szennyezése, fúrások vagy új turisztikai létesítmények építése a part mentén – környezeti hatását, amely befolyásolhatja a halállományok fenntarthatóságát

47.  azt tanácsolja a Bizottságnak, hogy tekintse mindennél előbbre valónak az EU-n belüli kisüzemi part menti halászat társadalmi-gazdasági jelentőségét, a flották szegmenseinek meghatározását szolgáló alternatív módszerek elfogadását és a halászattól fokozottan függő part menti régiókban zajló tevékenységek diverzifikációjának fontosságát; tudomásul veszi a tudományos adatállomány összegyűjtésének fontosságát, mivel elősegíti a kisüzemi halászatok megfelelőbb gazdálkodását, hogy biológiai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntarthatókká váljanak;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a folyamatot, amelynek célja a szociális partnerek halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezmény végrehajtásáról szóló megállapodásának a megfelelő uniós jogi eszközbe történő átültetése;

49.  felszólítja a Bizottságot, hogy a földközi-tengeri halászatról szóló rendeletben foglalt, a halászfelszerelések szakértői osztályozási rendszerének megfelelően vegye figyelembe a különbségeket a vonóháló és a kerítőháló között annak érdekében, hogy a legjobb rendelkezéseket hozza az egyes típusok fenntarthatóbb alkalmazására vonatkozóan, tekintetbe véve a legújabb tudományos tanácsot;

50.  felszólítja a Bizottságot, biztosítsa a part menti halászatok számára fontos halállományok állapotára vonatkozó értékelés felülvizsgálatát, és hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a kisüzemi halászat halállományokra gyakorolt hatását, nem feledve az olyan jelentősebb technikákat, mint a tonhalhalászat, mivel a part menti halászat során kifogott fajok társadalmi-gazdasági szempontból rendkívül értékesek annak ellenére, hogy a teljes kifogott mennyiség csak kis részét teszik ki, azonban nagy a jelentőségük a halászok túlélése szempontjából, akiknek a mindennapi megélhetése ezektől függ;

51.  aggodalmának ad hangot a hagyományos halászati technikák és eljárások eltűnése miatt, ami a part menti közösségeket érintő, e technikáknak nem kedvező szabályozások eredménye;

52.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kiegyensúlyozottabb lehalászás biztosítása és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében módosítsa a halászhálókra vonatkozó műszaki előírásokat, például a minimális szembőséget, a háló magasságát, a parttól számított távolságot és azt a mélységet, amelynél használni lehet a hálókat;

53.  felszólítja a Bizottságot, hogy módosítsa a hatályos rendelet azon rendelkezéseit, amelyek előírják, hogy a parttól számítva milyen távolságban és milyen mélységnél lehet alkalmazni a halászfelszereléseket a tagállami határterületek földrajzi jellemzőinek figyelembevétele érdekében;

54.  hangsúlyozza a 2006-ban elfogadott és a halászati felszerelések technikai jellemzőire és használatára vonatkozó szabályokat meghatározó, földközi-tengeri halászatról szóló rendeletként is ismert rendelet módosításának szükségességét a földközi-tengeri halászati források fenntartható kiaknázására vonatkozó gazdálkodási intézkedések tekintetében; úgy véli, hogy e rendeletet össze kell hangolni az új KHP-val, különösen a maximális fenntartható hozam célkitűzéssel, emlékezve egyúttal arra, hogy a medencében a gazdálkodás nem uniós államokkal együtt zajlik;

55.  hangsúlyozza a tagállamok közötti hatékony koordináció szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy a halászok megfelelő időben átfogó tájékoztatást kapjanak a hatályos rendeletek és bármely módosításuk végrehajtásáról;

56.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kohéziós politika keretében támogassa az olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a part menti és a szigeti területek mint a hagyományos, kulturális és történelmi halászati és tengeri örökség területei védelméhez;

57.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják az európai forrásokat az almadraba halcsapdák fenntarthatósági tanúsításának támogatására e halászati eljárás elismerésének és szerepének előmozdítása érdekében;

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 419., 2015.12.16., 167. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0438. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0291. (4) HL C 75., 2016.2.26., 24. o.