Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2624(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0439/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0439/2016

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0119

Elfogadott szövegek
PDF 354kWORD 118k
2016. április 13., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A glifozát hatóanyag jóváhagyásának megújítása
P8_TA(2016)0119B8-0439/2016

Az Európai Parlament 2016. április 13-i állásfoglalása a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetről (D044281/01 – 2016/2624(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének (D044281/01) módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendelettervezetre,

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkére(3),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate” (A glifozát hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés) című dokumentumára(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre,

A.  mivel jelenleg az összes gyomirtó közül a szisztémás glifozát gyomirtó rendelkezik a legnagyobb globális termelési mennyiséggel; mivel globális használata drámaian – 260-szorosára – nőtt az elmúlt 40 évben (az 1974. évi 3200 tonnáról 2014-ben 825 000 tonnára)(5);

B.  mivel a glifozát egy nem szelektív gyomirtó, amely minden füvet elpusztít; mivel úgy fejti ki a hatását, hogy megzavarja az úgynevezett sikimisav-útvonalat, amely algákban, baktériumokban és gombákban szintén jelen van; mivel az Escherichia coli és a Salmonella enterica serovar Typhimurium esetében a glifozát kereskedelmi forgalomban kapható készítményeinek való szubletális kitettségnél az antibiotikumokra való megváltozott reakciót állapítottak meg;

C.  mivel a glifozátot a világon 76%-ban a mezőgazdaságban alkalmazzák; mivel széles körben használják az erdészetben, városi vagy kerti alkalmazásokhoz;

D.  mivel a glifozátot és/vagy annak maradványait kimutatták a vízben, a talajban, az élelmiszerekben és italokban és a nem ehető termékekben, valamint az emberi szervezetben (pl. a vizeletben és az anyatejben) is;

E.  mivel a lakosság elsősorban a permetezett területeken, otthoni használat és táplálkozás révén van kitéve; mivel a glifozátnak való kitettség az alkalmazott glifozát teljes mennyiségének drámai növekedése miatt emelkedik; mivel a glifozát és annak leggyakoribb segédanyagai emberi egészségre gyakorolt hatását rendszeresen nyomon kell követni;

F.  mivel az 1107/2009/EK rendelet szerint egy hatóanyagot csak akkor lehet jóváhagyni, amennyiben az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései szerint nem sorolják be vagy nem kell besorolni 1A. vagy 1B. kategóriájú karcinogén anyagként, kivéve, ha a szóban forgó hatóanyagnak való emberi kitettség elhanyagolható vagy olyan súlyos növény-egészségügyi kockázat áll fenn, amelyet nem lehet más elérhető módon kezelni;

G.  mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 márciusában a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló” anyagként (2A. csoport) sorolta be a következők alapján: „korlátozott bizonyíték” rák kialakulására emberekben (a való életben ténylegesen előfordult kitettség esetei alapján), „elegendő bizonyíték” rák kialakulására laboratóriumi állatokban (a „tiszta” glifozátra vonatkozó tanulmányok alapján), és „meggyőző bizonyíték” a karcinogenitással kapcsolatos mechanisztikus információkkal kapcsolatban (genotoxicitás és oxidációs stressz esetén) a „tiszta” glifozát és a glifozát-készítmények vonatkozásában;

H.  mivel az IARC által a 2A. csoportra alkalmazott kritériumok hasonlók az 1272/2008/EK rendelet 1B. kategóriára alkalmazott kritériumaihoz;

I.  mivel mindazonáltal az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015 novemberében véglegesített egy, a glifozátra vonatkozó társintézményi értékelést, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy „a glifozát valószínűleg nem jelent karcinogén veszélyt az emberekre nézve, és a bizonyítékok nem támasztják alá karcinogén potenciálja tekintetében az 1272/2008/EK rendelet szerinti besorolását”;

J.  mivel a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbítására, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosítására irányuló XXX-i .../.../EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelettervezet), amely a mind a BfR, mind az EFSA által végrehajtott, széles körű tudományos értékelésen alapul, a glifozát 2031. június 30-ig – vagyis a leghosszabb lehetséges időszakra – történő jóváhagyását javasolja bármely használatra, az egyik segédanyagra vonatkozó korlátozással és a növényvédő szerekben nem engedélyezett segédanyagok listájának tagállamok általi összeállítását javasolva, a használatára vonatkozó bármely jogilag kötelező erejű feltétel nélkül, kizárólag az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal kapcsolatos megerősítő információra vonatkozó kötelezettséggel;

K.  mivel az 1107/2009/EK rendelet kifejezett célja, hogy biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával;

L.  mivel az 1107/2009/EK rendelet szövege kimondja, hogy a rendeletben foglaltak „az elővigyázatosság elvén alapulnak annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott hatóanyagok és termékek ne gyakoroljanak káros hatást az emberi vagy állati egészségre vagy a környezetre”; mivel a szöveg továbbá kimondja, hogy „a tagállamok nem akadályozhatók meg különösen az elővigyázatosság elvének alkalmazásában, amennyiben bizonytalan a területeiken engedélyezendő növényvédő szerek által hordozott, az emberi és állati egészségre vagy a környezetre leselkedő kockázatok tudományos megítélése”;

M.  mivel az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint egy adott hatóanyag jóváhagyására/elutasítására/feltételes jóváhagyására vonatkozó bármely döntést a Bizottság felülvizsgálati jelentése és „a vizsgálat tárgyát képező kérdés tekintetében jogosan felmerülő egyéb tényezők és – a 178/2002/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek fennállása esetén – az elővigyázatossági elv” alapján kell meghozni;

N.  mivel a 178/2002/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni”,

O.  mivel a 178/2002/EK rendeletben meghatározott elővigyázatossági elv alkalmazásának feltételei a glifozát karcinogén tulajdonságait övező folyamatos vita fényében egyértelműen teljesülnek;

P.  mivel a 1107/2009/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint a hatóanyagok jóváhagyása legfeljebb 15 évre újítható meg; mivel a biztonság érdekében a jóváhagyás időtartamának arányban kell állnia az adott hatóanyag használatával járó lehetséges kockázatokkal, míg a jóváhagyások megújításának elbírálásakor figyelembe kell venni a szóban forgó hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek tényleges használata során szerzett tapasztalatokat, valamint a tudományos és technológiai fejlődés eredményeit;

Q.  mivel az európai ombudsman az Európai Bizottság növényvédő szerek (peszticidek) engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlatairól szóló 12/2013/MDC ügyben hozott 2016. február 18-i határozatában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kockázatcsökkentő intézkedések (feltételek és korlátozások) meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatos megközelítését, hogy további olyan előírásokat emeljen be, amelyek annak biztosítását célozzák, hogy a Bizottság ne bújjon ki az emberi és állati egészség, illetve a környezet hatékony védelmének biztosításával összefüggő felelőssége alól azáltal, hogy szinte teljes mérlegelési jogkört biztosít a tagállamoknak a potenciálisan nem biztonságos anyagokkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések tekintetében, miután a szabványos megfogalmazások nagyon tágak, és kétségbe vonható, hogy jogi szempontból kockázatcsökkentő intézkedést előíró megfogalmazásnak tekinthetők-e;

R.  mivel a végrehajtási rendelet tervezete ugyanakkor a glifozát szinte valamennyi alkalmazása tekintetében a nem célzott szárazföldi gerincesek esetében megállapított hosszú távú kockázatok ellenére semmilyen jogilag kötelező kockázatcsökkentő intézkedést nem tartalmaz; mivel a nem szelektív glifozát gyomirtó nem csak a nem kívánt gyomnövényeket, de valamennyi növényt – továbbá az algákat, a baktériumokat és a gombákat is – kiirtja, ezáltal elfogadhatatlan hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára; mivel ebből kifolyólag a glifozát nem felel meg az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése e) pontja iii. alpontjának;

S.  mivel már számos tagállam elővigyázatossági intézkedéseket hozott a közegészség és a környezet védelme érdekében; mivel annak elérése érdekében, hogy a védelem szintje valamennyi tagállamban azonos legyen, a hatóanyagok jóváhagyása esetén használatukra vonatkozóan világos és jogilag kötelező feltételeket kell meghatározni uniós szinten;

T.  mivel az EFSA a Bizottság kérésére értékelésében figyelembe vette a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) jelentését, amely a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló” anyagként sorolta be; mivel az EFSA értékelése bizonyítékok széles körén alapult – köztük olyanokon, amelyeket az IARC nem értékelt –, és az EFSA szerint ez az egyik oka annak, hogy eltérő következtetésre jutott;

U.  mivel az EFSA növényvédőszer-csoportjának az értékelésért felelős vezetője egyes, az IARC által nem értékelt tanulmányokat „kulcsfontosságúnak” és „döntő fontosságúnak” nevezett; mivel az EFSA mindezidáig elutasította e tanulmányok nyilvánosan elérhetővé tételét, mivel a kérelmezők állítása szerint nyilvánosságra hozataluk sértené kereskedelmi érdekeiket; mivel a tanulmányok nyilvánosságra hozatalának elmaradása lehetetlenné teszi a független tudományos vizsgálatot; mivel az EFSA nem szolgáltatott az 1107/2009/EK irányelv 63. cikke szerinti kötelezettségének megfelelő ellenőrizhető bizonyítékot arra, hogy a nyilvánosságra hozatal sértené az iparág érdekeit;

V.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelet(6) 4. cikkének (2) bekezdése szerint az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel kereskedelmi érdekeket sértene, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik; mivel az IARC és az EFSA között zajló, a nyilvánosság számára lényeges kérdésről, a rákról folyó vita, valamint a glifozát újbóli/feltételes jóváhagyásáról, illetve jóváhagyásának elutasításáról szóló döntés globális jelentősége fényében egyértelmű, hogy nyomos közérdek fűződik e tanulmányok közzétételéhez;

W.  mivel a glifozát rákkeltő voltával kapcsolatos komoly aggályok mellett kétségek merültek fel a hormonháztartást zavaró tulajdonságaival összefüggő lehetséges hatásmechanizmusa tekintetében is; mivel a glifozát alapú készítményekről megállapították, hogy hormonháztartást zavaró hatást fejtenek ki emberi sejtvonalakban, és megfelelő horizontális tudományos kritériumok hiányában az endokrin rendszer által katalizált hatásmechanizmusokat sem lehet kizárni; mivel a Bizottság legkésőbb 2016 augusztusáig szabályokat fog megállapítani a hormonháztartást zavaró anyagok meghatározásához;

X.  mivel az EFSA „aggodalomra okot adónak” nevezte, hogy adathiány miatt az értékelést nem lehetett véglegesíteni, és ezért „az endokrin rendszer által katalizált hatásmechanizmusokat nem lehet kizárni”; mivel azonban az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 2.2. pontja szerint hatóanyag kizárólag teljes dokumentáció benyújtása esetén hagyható jóvá; mivel ez annál is inkább fontos, mivel az 1107/2009/EK rendelet szerint egy hatóanyagot csak akkor lehet jóváhagyni, amennyiben nem tekinthető olyan hormonháztartást zavaró tulajdonságokkal bíró anyagnak, amely károsan hathat az emberekre, kivéve, ha a szóban forgó hatóanyagnak való emberi kitettség elhanyagolható vagy olyan súlyos növény-egészségügyi kockázat áll fenn, amelyet nem lehet más elérhető módon kezelni;

Y.  mivel nem helyes, hogy a Bizottság ezt a jelentős hiányosságot az újbóli jóváhagyásról szóló határozatot követően benyújtandó, megerősítő jellegű információk útján kezelje, mivel a megerősítő jellegű információkkal kapcsolatos eljárás csak bizonyos kivételes esetekben alkalmazható, az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 2. pontjában lefektetettek szerint, és nem vonatkozhat olyan adatszolgáltatási követelményekre, amelyek már a kérelem benyújtásakor is fennálltak;

Z.  mivel az elmúlt két évtizedben további bizonyítékok merültek fel a káros hatásokról, például az, hogy a glifozát a gerincesek számos szervét károsítja, így a májat és a vesét, és a glifozát kelátképző tulajdonsága révén kihat a tápanyagegyensúlyra(7);

AA.  mivel 2015 júliusában a referens tagállam jelezte szándékát, hogy az 1272/2008/EK rendelet szerint dossziét nyújt be a glifozát harmonizált osztályozásával kapcsolatban az Európai Vegyianyag-ügynökségnek, a vegyi anyagok harmonizált osztályozása tekintetében illetékes tudományos hatóságnak; mivel a kérelem benyújtása 2016 márciusának végén volt várható; mivel a döntéshozatali folyamat várhatóan 18 hónapot vesz igénybe;

AB.  mivel a glifozát alkalmazásának egyik jelentős területe a „kiszárítás”, a termesztett növény elpusztítása a betakarítás előtt érésének felgyorsítása és betakarításának megkönnyítése érdekében; mivel ez a gyakorlat nemcsak hogy jelentősen károsítja a biológiai sokféleséget, de általában sokkal magasabb maradványszintekkel jár a betakarított növényekben, és így elfogyasztás révén fokozott emberi kitettséget eredményez(8); mivel ez a gyakorlat szennyezi a kezelt növényekből származó szalmát is, így azt állati takarmányozásra használhatatlanná teszi; mivel egy nem szelektív gyomirtó szer ilyen célokra történő felhasználása mind az emberi egészség, mind a környezet védelme szempontjából elfogadhatatlan;

AC.  mivel a genetikailag módosított növények többsége a glifozáttal szemben ellenálló(9); mivel 2012-ben világszinten a felhasznált glifozát 56%-át glifozátnak ellenálló genetikailag módosított növényeken alkalmazták(10);

AD.  mivel 2015-ben és 2016-ban az Európai Parlament a Bizottság négy különböző végrehajtási jogi aktusra irányuló tervezetével szemben emelt kifogást, melyek mind genetikailag módosított növényeket tartalmazó, azokból álló, vagy azokból készített termékek forgalomba hozatalára vonatkoztak(11)(12)(13)(14); mivel ezeket a növényeket mindet úgy módosították genetikailag, hogy ellenálljanak a glifozátnak; mivel e növények közül hármat úgy is módosítottak genetikailag, hogy egy másik gyomirtó szernek is ellenálljon, így többféle rezisztenciát egyesítenek;

AE.  mivel ismert, hogy a glifozát glifozátrezisztens növényeken való, elmúlt 20 év alatti széles körű használata gyomirtórezisztens gyomok kifejlődéséhez vezetett, mivel a glifozát gyomirtó szerek vagy gyomirtási gyakorlatok kellő váltakozása nélküli ismételt használata erőteljesen kedvezett a rezisztens gyomok kifejlődésének; mivel erre válaszként az agrár-biotechnológiai vállalatok további, gyomirtó szereknek ellenálló jellemzőkkel gazdagítják a növényeket, amint azt az Európai Parlament által ellenzett négy genetikailag módosított növényből három is bizonyítja, és mivel ez a taposómalom a többszörösen ellenálló gyomok számának növekedéséhez vezethet(15); mivel egy ilyen toxikus spirál nem tartható fenn;

AF.  mivel tanulmányok szerint a növények diverzifikációján, a talajművelési rendszereken, a vetési időpontokon és a mechanikus gyomirtáson alapuló integrált növényvédelem csökkentheti a gyomirtó szerek használatát, ugyanakkor fenntartja a terméshozamokat, továbbá fenntarthatóbb és környezetbarátabb, valamint a biodiverzitás szempontjából jelentős előnyökkel jár(16);

AG.  mivel az EFSA 2015-ben megállapította, hogy egyes növényvédő szerek – többek között a glifozát – esetében a maximális maradékanyag-határértékekre vonatkozó, bejelentett meghatározások száma jelentősen elmaradt attól a számtól, amelyre statisztikailag megbízható következtetések levonásához van szükség; mivel az EFSA szerint valamennyi adatszolgáltató országnak ki kell terjesztenie a maximális maradékanyag-határértékek érvényesítéséhez használt analitikai módszerek hatókörét, annak biztosítása érdekében, hogy a felderítési arányt és a maximális maradékanyag-határértékek túllépésének arányát ne befolyásolja a meghatározások alacsony száma vagy az, hogy egyes országokból nem érkeznek adatok(17);

AH.  mivel 2016 márciusában a növényvédő szerekkel foglalkozó állandó bizottság elhalasztotta a szavazást a glifozát hatóanyag jóváhagyásának megújításáról szóló végrehajtási rendelet tervezetéről;

AI.  mivel az Egyesült Államok Kormányzati Ellenőrzési Hivatala (GAO) a közelmúltban ajánlást intézett az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalához, amelyben javasolta a glifozátmaradványok közegészségügyet érintő kockázatainak értékelését és az erre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát;

1.  úgy véli, hogy a Bizottság végrehajtási rendelettervezete nem biztosítja az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, nem alkalmazza az elővigyázatosság elvét, és túllépi az 1107/2009/EK rendeletben foglalt végrehajtási hatásköröket;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be új végrehajtási rendelettervezetet a glifozátot tartalmazó gyomirtó szerek fenntartható használatának megfelelőbb kezelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy javasolja azt, hogy különösen a tagállamok korlátozzák vagy tiltsák be a glifozát nem foglalkozásszerű felhasználók számára való értékesítését, valamint kéri, hogy a Bizottság a tagállamok szakértőivel együttműködve készítsen értékelést a növényvédő szerek nem foglalkozásszerű felhasználók általi használatának felmérése céljából, valamint kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a foglalkozásszerű felhasználóknak szánt képzések és felhasználói engedély kialakítására, továbbá hogy biztosítson megfelelőbb tájékoztatást a glifozát felhasználásával kapcsolatban, valamint hogy korlátozza szigorúan a glifozát hatóanyagot tartalmazó termékek betakarítás előtti;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy 7 évre újítsa meg a glifozát jóváhagyását; emlékeztet arra, hogy az 1107/2009/EK rendelet értelmében a Bizottság visszavonhatja egy hatóanyag jóváhagyását annak érvényességi ideje alatt, amennyiben új tudományos bizonyítékok alapján a hatóanyag már nem felel meg a jóváhagyás feltételeinek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a növényvédő szerekben nem engedélyezett segédanyagok jegyzékének összeállításával kapcsolatos munkájukat; üdvözli a polietoxilált faggyúaminnak a glifozátot tartalmazó növényvédő szerekben való használatból való kizárását;

4.  felhívja különösen a Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a glifozát foglalkozásszerű felhasználáson kívüli használatát;

5.  felhívja különösen a Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a glifozát nyilvános parkokban, nyilvános játszótereken és nyilvános kertekben vagy azok közelében való használatát;

6.  felhívja különösen a Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a glifozát mezőgazdasági használatát, amennyiben az integrált növényvédelmi rendszerek megfelelőek a szükséges gyomirtáshoz;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra jóváhagyását annak fényében, hogy folyamatban van egy olyan dosszié benyújtása az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA), amely a glifozát 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozásával kapcsolatos;

8.  használatátkéri a Bizottságot, hogy mielőbb gondoskodjon a glifozát teljes toxicitásának és besorolásának független felülvizsgálatáról, többek között a glifozát rákkeltő hatására, továbbá a hormonháztartást zavaró anyagokkal kapcsolatos várható horizontális tudományos kritériumok szerinti esetleges hormonháztartást zavaró tulajdonságaira vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló tudományos bizonyíték alapján;

9.  felhívja a Bizottságot és az EFSA-t, hogy tekintettel a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos nyomós közérdekre haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a glifozát pozitív besorolásának és javasolt újbóli jóváhagyásának alapjául szolgáló valamennyi tudományos bizonyítékot; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges erőfeszítést az uniós értékelési folyamattal összefüggésben felhasznált valamennyi tudományos bizonyíték teljes nyilvánosságra hozatalának elősegítése érdekében;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalát az Unióban előállított, valamint az importált élelmiszerekben és italokban található glifozátmaradványok vizsgálatával és nyomon követésével;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy finanszírozzák a növényvédelmi termékekre vonatkozó alternatív, fenntartható és költséghatékony megoldásokkal kapcsolatos kutatást és innovációt az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

12.  véleménye szerint ezen állásfoglalás Bizottság általi megfelelő nyomon követése fontos az Európai Unió intézményei iránti és közötti bizalom szempontjából;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) HL L 031., 2002.2.1., 1. o.
(4) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302
(5) http://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/s12302-016-0070-0
(6) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(7) http://ehjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12940-016-0117-0
(8) http://ehjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12940-016-0117-0
(9) http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738
(10) http://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/s12302-016-0070-0
(11) Az Európai Parlament 2015. december 16-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456).
(12) Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø5-6 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0040).
(13) Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított FG72 szójababot (MST-FGØ72-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0038).
(14) Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø8-9 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0039).
(15) http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738
(16) http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/herbicide_reduction_can_preserve_crop_yields_as_well_as_biodiversity_benefits_of_weeds_445na2_en.pdf
(17) http://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/scientific_output/files/main_documents/4038.pdf

Jogi nyilatkozat