Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2897(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0441/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0441/2016

Viták :

PV 13/04/2016 - 20
CRE 13/04/2016 - 20

Szavazatok :

PV 14/04/2016 - 7.11
CRE 14/04/2016 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0135

Elfogadott szövegek
PDF 318kWORD 149k
2016. április 14., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
2015. évi jelentés Bosznia-Hercegovináról
P8_TA(2016)0135B8-0441/2016

Az Európai Parlament 2016. április 14-i állásfoglalása a Bosznia-Hercegovináról szóló 2015. évi jelentésről (2015/2897(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásra(1),

–  tekintettel Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságra irányuló, 2016. február 15-i kérelmére,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovinával való stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló, 2015. április 21-i tanácsi határozatra,

–  tekintettel a 2003. június 19–20-i Európai Tanács Nyugat-Balkánról szóló következtetéseire, és annak „Szaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletére,

–  tekintettel a Tanács Bosznia-Hercegovinára vonatkozó, 2015. március 16-i, október 12-i és december 15-i következtetéseire,

–  tekintettel az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) Szarajevóban, 2015. november 5–6-án rendezett első ülésére és a Bosznia-Hercegovina és az EU közötti Stabilizációs és Társulási Tanács (SAC) és a Stabilizációs és Társulási Bizottság 2015. december 11-i, illetve december 17-i első üléseire,

–  tekintettel a 2015. augusztus 27-én, Bécsben megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó elnökének záró nyilatkozatára, valamint a 2015-ös bécsi csúcs számára a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra,

–  tekintettel „Az EU bővítési stratégiája” című, 2015. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2015)0611) és az azt kísérő, „A Bosznia-Hercegovináról szóló 2015. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0214),

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovina elnöksége által az uniós integrációra vonatkozóan 2015. január 29-én elfogadott és a bosznia-hercegovinai parlament által 2015. február 23-án jóváhagyott írásbeli kötelezettségvállalásra, valamint a kormányzás mindhárom szintje által 2015 júliusában elfogadott, Bosznia-Hercegovina 2015–2018 közötti időszakra szóló reformmenetrendjére,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről szóló 2015. július 9-i(2), valamint a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a „Bosznia-Hercegovina európai jövője – 20 évvel a daytoni/párizsi békemegállapodás után” címmel, 2015. december 9-én az Európai Parlamentben rendezett konferenciára,

–  tekintettel Cristian Dan Preda, a Külügyi Bizottság Bosznia-Hercegovináért felelős állandó előadója által végzett munkára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina európai kilátásaival, területi integritásával, szuverenitásával és egységével kapcsolatban;

B.  mivel az uniós csatlakozás inkluzív folyamat, amelyhez a reformmenetrendre vonatkozó konszenzus szükséges; mivel az intézményi, gazdasági és társadalmi reform központjába a bosznia-hercegovinai polgárokat kell állítani;

C.  mivel az EU Bosznia-Hercegovina tekintetében új megközelítést kezdeményezett annak érdekében, hogy az ország további eredményeket érjen el az uniós csatlakozás felé, és megfeleljen a még fennálló társadalmi-gazdasági és jogállamisági kihívásoknak, lehetővé téve ezáltal az ország számára a jövőbeni uniós tagságra való felkészülést; mivel e megközelítés mentén haladva a stabilizációs és társulási megállapodás 2015. június 1-jén hatályba lépett;

D.  mivel uniós ügyekben a kormányzás különböző szintjei közötti hatékony koordinációs mechanizmus elengedhetetlen az Unióval való interakció javításához, valamint az uniós jogszabályokhoz való igazodáshoz, illetve azok végrehajtásához és érvényre juttatásához, továbbá ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási kérelme sikerrel járjon; mivel a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsa 2016. január 26-án elfogadta a „Határozat a koordinációs mechanizmusról Bosznia-Hercegovina európai integrációs folyamatában” című dokumentumot; mivel az uniós ügyekben folytatott koordináció terén elért eredmények lehetővé teszik, hogy Bosznia-Hercegovina teljes körűen igénybe vehesse az uniós finanszírozást;

E.  mivel az országon belül még mindig 84 500 lakóhelyét elhagyni kényszerült személy van, továbbá rendkívül sok bosznia-hercegovinai menekült él a szomszédos országokban, Európa- és világszerte is;

F.  mivel az erőteljes politikai támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország intézményi felépítése eredményesebbé váljon;

1.  üdvözli a Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló első pozitívabb jelentését, és ismételten hangsúlyozza, hogy egyértelműen elkötelezett Bosznia-Hercegovina európai kilátásaival kapcsolatban; felhívja a hatóságokat, hogy tanúsítsanak elszántságot az intézményi és társadalmi-gazdasági reformok folytatása – ezen belül pedig ezek hatékony végrehajtása – és az uniós csatlakozás felé teendő folyamatos előrelépések iránt; átláthatóságra szólít fel a reformok tervezése és végrehajtása során; üdvözli az állam és az entitások közös cselekvési tervét a 2015–2018 közötti időszakra szóló reformmenetrend végrehajtására, és kéri annak harmonizált végrehajtását annak érdekében, hogy országszerte valódi és látható változások történjenek, és hogy Bosznia-Hercegovina összes polgárának élete javulást mutasson;

2.  üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina 2016. február 15-én benyújtotta uniós tagság iránti kérelmét; felkéri a Tanácsot, hogy e kérelmet mielőbb vizsgálja meg, és haladéktalanul továbbítsa a Bizottságnak, hogy elkészíthesse véleményét;

3.  üdvözli a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsának 2016. január 26-i határozatát, mely szerint uniós kérdésekkel kapcsolatban koordinációs mechanizmust hoznak létre, továbbá 2016. február 9-i határozatát, amely tartalmazza a stabilizációs és társulási megállapodás kiigazításáról szóló, Horvátország uniós csatlakozását követően kialakított tárgyalási álláspontját; emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy az EU a csatlakozási kérelmet hitelesnek ítélje meg, a reformmenetrend végrehajtása terén elért eredmények mellett az előbb felsorolt elemek is szükségesek; felszólít arra, hogy haladéktalanul harmonizálni kell az entitásoknak a koordinációs mechanizmussal kapcsolatosan kialakított álláspontját, és ösztönzi az érdekelt felek közötti együttműködés további javítását; felszólít ennek gyors végrehajtására, és az uniós ügyekre vonatkozóan konstruktív együttműködést sürget; hangsúlyozza, hogy egy ilyen mechanizmus az uniós csatlakozási folyamat során elengedhetetlen az eredményes döntéshozatalhoz; üdvözli a koordinációs mechanizmus teljes körű végrehajtása érdekében tartott első, parlamenti szintű konkrét konzultációkat, és erőteljesen ösztönzi az intézményi szereplők közötti további hasonló ülések gyakoribbá tételét; ismételten kitart amellett, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kereskedelmi engedményeket ki kell igazítani; úgy ítéli meg, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás maradéktalan végrehajtása és annak kiigazítása Bosznia-Hercegovina Unióval szemben vállalt kötelezettségeinek fontos eleme, továbbá uniós tagjelöltsége elfogadásának egyik előfeltétele; javasolja, hogy Bosznia-Hercegovina az uniós csatlakozás felé teendő előrelépések során működjön együtt az uniós tagállamokkal is;

4.  emlékeztet arra, hogy folytatni kell azokat az alkotmányos és politikai reformokat, amelyek Bosznia-Hercegovinát hatékony, inkluzív és teljes mértékben működőképes állammá alakítják át, amely valamennyi államalkotó nép és polgár számára egyenlőséget és demokratikus képviseletet biztosít, és biztosítja, hogy minden polgár – azonos feltételekkel és etnikai vagy vallási hátterétől függetlenül – jelölt és választható legyen és bármely politikai szinten tölthessen be tisztségeket, összhangban a Parlament előző állásfoglalásában kifejtett elvekkel, ideértve a koppenhágai kritériumokat, az uniós vívmányokat, a Velencei Bizottság ajánlásait és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt (EJEE), továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó döntéseit; kéri a hatóságokat, hogy tevékenyen támogassák a törvényes képviselet, a föderalizmus, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvét, továbbá az európai értékeket és az európai perspektíva fontosságát; felhívja az uniós intézményeket, hogy aktívan vegyenek részt a bosznia-hercegovinai alkotmányos berendezkedés fenntartható megoldásának kialakítására irányuló erőfeszítésekben;

5.  nyomatékosan felszólítja a politikai és vallási vezetőket, hogy tartózkodjanak a társadalmat polarizáló, nacionalista és szeparatista retorikától, valamint folytassák a politikai párbeszédet és azon tevékenységeket, amelyek célja a kölcsönös tisztelet, a konszenzus és a legitim politikai képviselők közötti együttműködés kialakítása, továbbá a társadalom sokszínűségének védelme; felhívja valamennyi polgárt, hogy vegyen részt a megbékélésben és együttműködésben, ami alapvető előfeltétele az európai kilátások megvalósításának;

6.  hangsúlyozza az alulról szerveződő civil társadalom fontos szerepét a békeépítés és a megbékélés folyamatában, különösen a fiatalok kultúrák közötti párbeszédben és cserében, valamint a politikában való részvétele tekintetében; megjegyzi, hogy a kulturális aktivisták, a művészek, az írók és a tudósok jelentős szerepet játszanak a különböző társadalmi csoportok közötti párbeszéd és megértés előmozdításában; sürgeti a demokráciával, az alapvető jogokkal és az állampolgári jogokkal kapcsolatos oktatás előmozdítását Bosznia-Hercegovinában;

7.  tudomásul veszi a boszniai Szerb Köztársaság elnökének bejelentését, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban elhalasztják a bosznia-hercegovinai állami szintű igazságszolgáltatásról szóló tervezett népszavazást; sajnálja azonban, hogy ezt a határozatot a boszniai Szerb Köztársaság országgyűlése nem fogadta el; kéri, hogy a népszavazás ötletével hagyjanak fel, mivel ez az ország kohézióját, szuverenitását és integritását veszélyezteti, és valamennyi bosznia-hercegovinai állampolgár társadalmi-gazdasági helyzetének javítására és az uniós integráció felé tett előrehaladásra irányuló erőfeszítések kockáztatásával jár; hangsúlyozza, hogy a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatás bármely hiányosságát egyoldalú kezdeményezések helyett inkább az együttműködés szellemében az igazságügyi strukturált párbeszéd keretében kell kezelni; emlékeztet arra, hogy a daytoni megállapodás értelmében a boszniai Szerb Köztársaságnak nincs joga kiválni;

8.  mélységes aggodalmának ad hangot a boszniai Szerb Köztársaság belügyminiszterének nyilatkozatai miatt, amelyek értelmében a jövőben a boszniai szerb különleges rendőri egységek képzésére az Oroszországi Föderációban kerül sor, elmélyítik az együttműködést, különösen az információcsere terén, továbbá orosz katonai felszereléseket kívánnak vásárolni; felszólítja a boszniai Szerb Köztársaság hatóságait, hogy ne folytassanak az állami szintű politika aláásására alkalmas független kül- és biztonságpolitikát;

9.  üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépését, és hogy annak alapján létrejött az első közös szerv, a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC); ugyanakkor fájlalja, hogy nem sikerült elfogadnia eljárási szabályzatát, mivel a SAPC szavazási szabályaiba etnikai alapú blokkolást próbáltak meg bevezetni; emlékeztet arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás megköveteli az eljárási szabályzat elfogadását, és e kötelezettség elmulasztása a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásának közvetlen megsértésének minősül; sürgeti a boszniai küldöttséget, hogy e tekintetben konstruktív módon működjön együtt, hogy az eljárási szabályzatot a SAPC következő ülésén haladéktalanul elfogadják; üdvözli a Bosznia-Hercegovina és az EU közötti Stabilizációs és Társulási Tanács (SAC) 2015. december 11-én tartott első ülését;

10.  sajnálja, hogy a korrupció – ideértve a legmagasabb szinten meglévő korrupciót is – továbbra is széles körben elterjedt, és hogy a politikai kötelezettségvállalások nem vezettek konkrét eredményekre; továbbra is aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a korrupció elleni fellépés jogi és intézményi kerete gyenge, ami lehetővé teszi a büntetlenül hagyott korrupt gyakorlatokat, és hogy alacsony a korrupciós ügyekben hozott jogerős ítéletek száma; felszólít a korrupciós ügyek kivizsgálásának, továbbá a politikusokat, vezető beosztású tisztviselőket és szabályozó intézményeket érintő magas szintű korrupciós ügyekben, továbbá a közbeszerzés és a privatizáció keretében indított bűnvádi eljárások javítására; elismerését fejezi ki a 2015–2019 közötti időszakra szóló korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv elfogadásáért, és nyomatékosan kéri, hogy annak végrehajtása céljából elegendő költségvetést bocsássanak rendelkezésre; az országos ügynökségközi együttműködés jelentős javítására hív fel; sürgeti a korrupciómegelőzési és nyomonkövetési struktúrák kialakítását, valamint a korrupció megelőzésére vonatkozó szakpolitikai dokumentumok elfogadását a kormányzat minden szintjén; sürgeti a GRECO által megfogalmazott ajánlások haladéktalan végrehajtását;

11.  sürgeti, hogy egy működőképes és stabil igazságszolgáltatás alapvető fontosságú a jogállamiság biztosításához az országban, valamint Bosznia-Hercegovina uniós tagsága felé történő további előrehaladásához; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a politikai szereplők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra; megállapítja, hogy sürgősen meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét Bosznia-Hercegovinában; különösen aggasztónak találja a bírósági eljárásokba való politikai beavatkozással kapcsolatos ügyeket, az igazságszolgáltatáson belüli kinevezési eljárások átpolitizálódását, a továbbra is fennálló, négy eltérő jogi rendszert eredményező széttagoltságot, és azt, hogy nem áll rendelkezésre egy eredményes és tárgyilagos rendszer a bírák szakmai képességeinek értékelésére; üdvözli a 2014–2018 közötti időszakra szóló, az igazságügyi ágazatra vonatkozó naprakész reformstratégiát, és végrehajtása céljából cselekvési terv elfogadását kéri, amely határozottan az országos szintű harmonizációs erőfeszítéseket állítja a középpontba; alapvetően fontosnak tartja egy fokozottan professzionális, független és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszer garantálását, ideértve a kinevezésre vonatkozó objektív kritériumok szisztematikus alkalmazását; üdvözli az entitásszintű és az állami szintű igazságügyi miniszterek által aláírt, az állami szintű igazságszolgáltatás és a Bírói és Ügyészi Főtanács átalakítását célzó jegyzőkönyvet; üdvözli az ombudsmanok kinevezését, ám aggodalommal szemléli az ombudsmani hivatal által tapasztalt folyamatos pénzügyi és emberi erőforrásbeli nehézségeket; felszólít az ombudsmani intézmény reformjáról szóló törvény gyors elfogadására;

12.  továbbra is aggódik amiatt, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés igencsak korlátozott; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy fogadjanak el törvényt az állami szintű ingyenes jogi segítségnyújtásról, ami az egyenlő, hathatós és megkülönböztetésmentes igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előfeltétele; úgy véli, hogy egy ilyen törvény végrehajtása kulcsfontosságú a polgárok jogállamiságba vetett bizalmának megerősítéséhez;

13.  határozottan elítéli a boszniai Szerb Köztársaságban még mindig hatályos, közrendről szóló törvényt, amely aláássa a gyülekezési szabadsághoz, az egyesülési szabadsághoz és a médiaszabadsághoz kapcsolódó alapvető demokratikus jogokat; sürgeti az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény teljes körű végrehajtását, mivel ez továbbra is akadozik és gyakran korlátozott, ha a magánélethez való jogról és a kormányokkal foglalkozó vállalatok kereskedelmi érdekeinek védelméről van szó, ezáltal – az információ megtagadása esetén – megfosztva a polgárokat a jogorvoslat egyik hatékony eszközétől; elismerését fejezi ki a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyv módosításának elfogadásáért, amely a nemzetközi normákkal összhangba hozza a kínzásra, erőszakos eltüntetésre és erőszakos közösülésre vonatkozó rendelkezéseit; sürgeti a hatóságokat, hogy a számítástechnikai bűnözésről szóló nemzetközi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvében felsorolt bűncselekmények kerüljenek bele a büntető törvénykönyvbe;

14.  fontosnak tartja az állami, az entitásszintű és a brčkói regionális parlament közötti együttműködés javítását és közös tanácskozások tartását; tudomásul veszi a parlamenti ikerintézményi program keretében tett kötelezettségvállalásokat, továbbá az ezek nyomán megfogalmazott ajánlások sürgős végrehajtására, valamint az együttműködési keret működőképessé tételére szólít fel; ezzel összefüggésben üdvözli „A bosznia-hercegovinai parlamentek együttműködési mechanizmusa az uniós integrációs folyamathoz kapcsolódó tevékenységek terén” című dokumentum aláírását; kéri a kantonális parlamentekkel való általános koordináció javítását;

15.  tudomásul veszi a biztonság- és védelempolitikai parlamenti vegyes bizottságnak a bosznia-hercegovinai fegyveres erők feletti demokratikus ellenőrzés biztosítása terén játszott szerepét; aggodalmát fejezi ki a lakosság által széles körben, illegálisan tartott fegyverek és a fegyveres erők ellenőrzése alatt álló fegyverek és lőszerek még mindig terjedelmes készletei miatt; elismerését fejezi ki a fegyveres erők által a leginkább instabil lőszerek elhelyezése és a fennmaradó készletek kezelésére szolgáló fenntartható kapacitások kiépítése terén tett előrehaladásért; átfogó megközelítés elfogadását sürgeti az ország aknamentesítésének 2019-ig történő lezárásával kapcsolatos fennmaradó kihívások kezelésére; felhívja a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt, hogy fokozzák e tevékenységek számára nyújtott támogatásukat;

16.  sürgeti a bosznia-hercegovinai választási törvény módosításainak előkészítésével foglalkozó munkacsoport tagjait, hogy biztosítsák, hogy a törvény módosításai lehetővé tegyék a szuverenitást kifejező, valóban demokratikus választásokat; hangsúlyozza, hogy demokratikus választásokra csak akkor kerülhet sor, ha számos más emberi jogot és alapvető szabadságot folyamatosan és az etnikai, vallási, nemi, politikai és más vélemény miatti hovatartozás, vagyon, születés vagy más helyzeten alapján történő megkülönböztetés nélkül, továbbá önkényes és indokolatlan korlátozások nélkül lehet gyakorolni;

17.  úgy véli, hogy a közigazgatás széttagoltsága, átpolitizáltsága és a politikák összehangolásának gyenge volta akadályozza az intézményi és jogalkotási reformokat, és hatással van a polgároknak nyújtott közszolgáltatásokra; felszólítja az illetékes hatóságokat minden szinten a középtávú szakpolitikai tervezés fokozására, és a közigazgatási reform tekintetében egy átfogó és az egész országra kiterjedő stratégiai keret és egy közpénzkezelési program kialakítására, az OECD/SIGMA által az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok számára kidolgozott európai közigazgatási elveknek megfelelően;

18.  elismeri, hogy a mezőgazdaság fontos gazdasági ágazat Bosznia-Hercegovina számára, és lakosságának mintegy 20%-a közvetlenül vagy közvetve függ az ágazattól; üdvözli ezért az élelmiszerbiztonság és az állategészségügyi politika terén elért előrelépést, valamint a Bizottság azon döntését, hogy jóváhagyta a bosznia-hercegovinai tej és tejtermékek uniós exportját; további erőfeszítéseket ösztönöz annak érdekében, hogy összhangba hozzák a hivatalos állat- és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszert az európai előírásokkal, valamint hogy kialakítsák a szükséges intézményi struktúrákat, amelyek lehetővé tennék a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz felhasználását; felszólítja a kormányt, hogy támogassa egy állami szintű mezőgazdasági minisztérium létrehozását és fejlesztési stratégiájának kidolgozását;

19.  aggodalommal állapítja meg, hogy a kormányzat és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés mechanizmusai elégtelenek, ideértve azt is, hogy e szervezetek csak korlátozottan vehetnek részt a reformmenetrenddel kapcsolatos politikai párbeszédben; alapvető fontosságúnak tartja a civil társadalom szerepének erősítését, valamint a polgárok uniós csatlakozási folyamatban való részvételének ösztönzését; ismételten kéri átlátható és inkluzív nyilvános konzultációs mechanizmusok létrehozását és végrehajtását; felhívja az összes szint illetékes hatóságát, hogy javítsák a vonatkozó jogi és pénzügyi kereteket, a civil társadalmi szervezetek tekintetében fogadjanak el nemzeti stratégiát, és e szervezetek számára biztosítsanak átlátható közfinanszírozást a fokozottabb részvételen alapuló és inkluzív demokrácia országszerte való előmozdítása érdekében; felhívja a civil társadalmi szervezeteket és aktivistákat, hogy jelentősen erősítsék meg kapacitásaikat és struktúráikat és működjenek együtt a bosznia-hercegovinai hatóságokkal, az EU-val és a nemzetközi közösséggel; felszólítja ez utóbbi szerveket, hogy ezen erőfeszítésekben nyújtsanak segítséget;

20.  megállapítja, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépés 2014-2016 közötti időre szóló programjának végrehajtása nem megfelelően koordinálva zajlik; nyomatékosan kéri egy, a pénzmosásra vonatkozó új stratégia és cselekvési terv elfogadását és végrehajtását, a MONEYVAL ajánlásaival összhangban; hangsúlyozza, hogy a kábítószer- és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében áldozatközpontú megközelítésre és átfogó, multidiszciplináris stratégiára van szükség; felszólítja az uniós és a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy működjenek együtt az emberkereskedelem elleni hatékony fellépés és az áldozatok védelmének biztosítása érdekében; üdvözli az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó, a 2016–2019 közötti időre szóló bosznia-hercegovinai cselekvési terv elfogadását, ideértve a migráns munkavállalókkal és a gyermekek koldulásra kényszerítésével kapcsolatos problémák hangsúlyos kezelését, és kéri a terv hathatós végrehajtását; továbbra is aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Boszniában nagymennyiségű illegális fegyver található, amelyek könnyen átjuthatnak az Unióba; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy fokozzák a fegyverkereskedők és -csempészek elleni büntetőeljárásokra irányuló erőfeszítéseiket, illetve hogy tegyenek többet a fegyverek – különösen a kisebb és könnyű fegyverek – ellenőrizetlen terjedése és tiltott kereskedelme ellen többek között szorosabb regionális együttműködés és a Bosznia-Hercegovina és az Unió közötti együttműködés révén;

21.  felhívja a hatóságokat, hogy a terrorizmus megelőzéséről és leküzdéséről szóló, a 2015–2020 közötti időre szóló stratégia végrehajtása céljából dolgozzanak ki cselekvési tervet; felhívja a hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a rendőrség, a hírszerző szolgálatok és a biztonsági ügynökségek közötti, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelmet célzó hatékonyabb és országos szintű együttműködés biztosítása érdekében; kéri Bosznia-Hercegovina terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges kapacitásának növelését; nyomatékosan kéri az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén, ideértve egy olyan jogi keret létrehozását, amely lehetővé teszi a terrorista csoportok vagyoni eszközeinek befagyasztását; lényegesnek tartja, hogy a bosznia-hercegovinai biztonsági műveleteket összehangolják, és hogy az adatokat az országon belül megosszák; hangsúlyozza, hogy a regionális biztonsági szolgálat közötti szorosabb együttműködés szintén kiemelkedő jelentőségű, továbbá e téren ösztönzi a további együttműködést;

22.  hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovinát súlyosan érinti a külföldi harcosok és a radikalizálódás jelensége; aggodalmának ad hangot a fiatalok körében észlelhető radikalizáció miatt, akik között – a térség más országaival való összehasonlításban – sokan csatlakoztak a Dáishoz; kéri a radikalizálódás és a terrorizmus elleni intézkedések folytatását és megerősítését; üdvözli a vallásközi párbeszéd megerősítését célzó erőfeszítéseket, ideértve a politikai és vallási vezetők terrorizmust és erőszakos szélsőségességet elítélő közös nyilatkozatát; üdvözli a terrorista tevékenységek, az azokra való felbujtás, valamint a Dáis szervezése és az ahhoz való csatlakozás mint bűncselekmények alapján külföldi harcosokkal szemben meghozott első ítéleteket; kéri hathatós deradikalizálódási programok sürgős kidolgozását, valamint sürgős erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a bosznia-hercegovinai fiatalok számára jobb gazdasági kilátásokat biztosítsanak a nyugat-balkáni Pozitív Ifjúsági Menetrenddel összhangban, ezáltal visszatartva őket attól, hogy radikális és szélsőséges ideológiákkal azonosuljanak; ösztönzi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a média, a tudományos közösség és a civil társadalom bevonására irányulnak azon kockázati tényezők tudatosításának elősegítése érdekében, amelyek lehetővé teszik, hogy a radikalizálódás erőszakos szélsőségességgé fajuljon; ösztönzi nemzeti és regionális radikalizálódás-tudatossági hálózatok létrehozását az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat révén rendelkezésre álló bevált gyakorlatok és eszközök alapján; ösztönzi az uniós és a szomszédos országok biztonsági szolgálataival való szorosabb együttműködést, többek között az információk megosztása terén; ösztönzi azokat a Bosznia-Hercegovina egész területén folytatott rendőrségi műveleteket, amelyek során terrorista tevékenységek megszervezésével, támogatásával és finanszírozásával gyanúsított embereket tartóztatnak le;

23.  megállapítja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását célzó jogi és intézményi keret jelentős javulásra szorul; országos megkülönböztetés elleni stratégia kidolgozását kéri, együttműködésben a civil társadalmi szervezetekkel; ismételten nyomatékosan kéri, hogy a megkülönböztetésellenes törvénybe illesszék be a nemi identitás, a szexuális irányultság, az életkor és a fogyatékosság fogalmának a megkülönböztetés alapjaként való egyértelmű meghatározását; kéri a törvény hathatós végrehajtását és az emberi jogi ombudsman szerepének megerősítését; aggodalmának ad hangot a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni, a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és egyéb szolgáltatások nyújtása tekintetében alkalmazott megkülönböztetés miatt; aggodalmának ad hangot az LMBTI-személyekkel szembeni gyűlölet szította erőszak, gyűlöletbeszéd és az ellenük irányuló fenyegetések számának egyes beszámolók szerinti növekedése miatt; arra ösztönzi a kormányt, hogy foglalkozzon e kérdéssel többek között azáltal, hogy az igazságszolgáltatásban, a bűnüldöző szerveknél és a nyilvánosság körében tudatosságnövelő fellépéseket hajt végre az LMBTI-személyek jogaira vonatkozóan; megállapítja, hogy a romák anyakönyvezési eljárásának kiteljesítése terén jelentős eredmények születtek, ugyanakkor továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási kilátásaik javítása terén korlátozott mértékű lépésekre került sor; nyomatékosan felhívja a hatóságokat különösen a nemi alapú megkülönböztetés elleni fellépésre; nyomatékosan kéri, hogy a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányából helyezzék hatályon kívül a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezést;

24.  fájlalja, hogy a Sejdić-Finci- és a Zornić-ügy végrehajtása terén nem történt előrelépés, és emlékeztet arra, hogy a Bosznia-Hercegovina hozzáállása továbbra is az EJEB ezen ítéleteit; ismételten hangsúlyozza, hogy azok végrehajtásának elmaradása továbbra is diszkriminációt eredményez a bosznia-hercegovinai polgárokkal szemben, és így akadályozhatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamatát;

25.  nyomatékosan kéri a – többek között etnikai alapú – gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd, valamint a szélsőséges ideológiák közösségi média általi terjesztése eseteinek határozottabb és megfelelő kivizsgálását és büntetőeljárások lefolytatását; fájlalja, hogy a Nyugat-Balkánon belül a Föderáció marad az egyetlen olyan terület, ahol a büntető törvény nem szabályozza a gyűlölet-bűncselekmény szankcionálását, és nyomatékosan kéri egy ilyen rendelkezés beillesztését; hasonlóképpen kéri a gyűlöletbeszédre vonatkozó rendelkezés beillesztését valamennyi entitás büntető törvényeibe;

26.  ismételten hangsúlyozza, hogy a választási törvénynek és a választási rendszernek az államot alkotó mindhárom nép és minden egyéb polgár számára lehetőséget kell biztosítania arra, hogy szabadon és függetlenül válasszák meg az intézményekbe és hatóságokba delegálandó, legitim politikai képviselőiket;

27.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalom fontos szerepet tölt be az országban a kisebbségi jogok védelmében és előmozdításában, valamint a társadalmi összhang és tolerancia előmozdításában és abban, hogy az emberek jobban megértsék a sokféleség előnyeit; kéri a civil társadalom bővebb bevonását az etnikai megosztottsággal járó kihívások kezelésébe annak érdekében, hogy hozzásegítsék az országot az uniós tagság felé való közeledéshez; nagyobb mértékű koordinációt kér továbbá az illetékes hatóságok és a civil társadalmi szervezetek között a kisebbségekről szóló jogszabályok megfelelőbb végrehajtásának biztosítása érdekében;

28.  üdvözli az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményének végrehajtásáról szóló, a 2015-2018 közötti időre vonatkozó stratégia elfogadását; kéri az Isztambuli Egyezmény végrehajtására vonatkozó keretstratégia mielőbbi elfogadását és alkalmazását; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szexuális támadásokra vonatkozóan nem létezik átfogó, állami szintű jogi keret, sem pedig az áldozatok számára kialakított, megfelelő kompenzációs mechanizmus; kéri az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsák a „védett házak” megfelelő finanszírozását és jobb jogi szabályozását, valamint hozzanak létre harmonizált rendszert a nők elleni erőszak eseteire vonatkozó adatok megfigyelésére és gyűjtésére; kéri továbbá, hogy minden szükséges erőfeszítést tegyenek meg a nők politikai életben és foglalkoztatásban való részvételének növelése és társadalmi és gazdasági helyzetük javítása érdekében – különösen a szülési szabadsághoz és az anyasági juttatásokhoz való jog hozzáférhetősége tekintetében –, valamint hogy mozdítsák elő, védjék és erősítsék a nők jogait; nyomatékosan felhívja a kormányokat, hogy a civil társadalom segítségével minden szinten fokozzák az e kérdésekkel kapcsolatos tudatosságot annak érdekében, hogy a nők élhessenek a törvény szerinti védelemmel;

29.  hangsúlyozza, hogy az oktatás alapvető szerepet játszik a toleráns és befogadó társadalom létrehozásában, valamint a kulturális, vallási és etnikai határokon átívelő együttműködés és kohézió előmozdításában; sajnálattal állapítja meg, hogy a „két iskola egy tető alatt” kérdésének és az iskolai szegregáció és megkülönböztetés egyéb formáinak kezelése terén lassú az előrelépés, továbbá fájlalja, hogy még mindig nem dolgoztak ki közös alaptantervet; nyomatékosan kéri az oktatási rendszer deszegregációjának megkezdését célzó, konkrét intézkedések elfogadását; hangsúlyozza, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a szétszabdalt oktatási rendszer hatékonyságának növelése érdekében, egyszersmind biztosítva az egyenlő oktatási feltételeket Bosznia-Hercegovina valamennyi hivatalos nyelvén, valamint a saját nyelvű oktatáshoz való, minden közösséget megillető jogot; nyomatékosan felszólítja a hatóságokat, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek vonatkozásában ténylegesen ültessék át a gyakorlatba az inkluzív oktatás elveit;

30.  üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina tevékenyen részt vesz a nyugat-balkáni oktatási és képzési platformban, valamint hogy továbbra is részt vesz az Erasmus+-ban és a nyugat-balkáni ifjúsági keretben, amelyek igen fontos szerepet játszanak a rendkívül nagy arányú ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben; üdvözli továbbá Bosznia-Hercegovina azon kötelezettségvállalását, hogy részt vesz az OECD által szervezett 2018. évi PISA-felmérésben; úgy véli, hogy e felmérés hasznos eszköz az oktatás minőségének és a szükséges reformoknak a megvitatása szempontjából; elismerését fejezi ki amiatt, hogy mind a 13 oktatási minisztérium és valamennyi kapcsolódó ügynökség is kifejezte e közös erőfeszítésben való részvételre vonatkozó szándékát; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra Bosznia-Hercegovina felmérésben való részvételének az előcsatlakozási alapokból történő finanszírozását;

31.  hangsúlyozza, hogy a független és professzionális médiaorgánumok a virágzó demokratikus társadalom alapvető összetevői; ennélfogva aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítás szabadsága terén való visszalépések, a politikai nyomásgyakorlás és az újságírók megfélemlítésének esetei – többek között egyes médiaorgánumoknál helyi és nemzeti hatóságok által végrehajtott, álságos pénzügyi és egyéb ellenőrzései – és a média politikai és etnikai határvonalak mentén való, tartós polarizációja miatt; kéri az illetékes hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki az újságírók elleni támadásokat, és dolgozzanak ki jogi keretet az újságírók védelmében; sürgős intézkedéseket kér továbbá a Hírközlési Felügyeleti Hatóság politikai, intézményi és pénzügyi függetlenségének, illetve a média tulajdonosi szerkezete átláthatóságának biztosítását a teljes átláthatóságot rendszerszerűen akadályozó joghézagok felszámolása révén; megjegyzi, hogy ezen intézkedések végrehajtása döntő fontosságú a mindennemű indokolatlan politikai befolyástól való mentesség biztosítása szempontjából; intézkedések meghozatalát kéri a médiapluralizmus biztosítása és a minden hivatalos nyelven való műsorsugárzás érdekében; szorgalmazza továbbá a közszolgálati műsorszolgáltatók szerkesztői függetlenségének és pénzügyi stabilitásának növelését, tekintettel a közszolgálati műsorszolgáltató létének Bosznia-Hercegovina egysége szempontjából játszott jelentőségére; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a tájékoztatási célú honlapok elleni célzott kibertámadások esetében nem indul büntetőeljárás;

32.  üdvözli a háborús bűncselekményekre vonatkozó bírósági ügyhátralékok csökkentése terén tapasztalt előrelépéseket; megállapítja, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Főügyészség nem reagált megfelelően a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos esetek lezárására irányuló, többszöri kérésekre; kéri a háborús bűncselekményekre vonatkozó nemzeti stratégia felülvizsgálatát és a háborúk idején elkövetett szexuális erőszak eseteiben a büntetőeljárások hatékonyabb és eredményesebb lefolytatását, valamint az áldozatok védelmének javítását; kéri, hogy tegyenek lépéseket az áldozatok tényleges kártérítéshez való jogának biztosítása érdekében;

33.  megállapítja, hogy történtek előrelépések a belső menekültek és a menekültek fenntartható visszatérése terén, többek között a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális védelem, a tulajdon visszaszolgáltatása és a helyi szintű egészségügy tekintetében, ugyanakkor további eredményeket kér; ismételten hangsúlyozza fenntartható visszatérésük ösztönzésének jelentőségét Bosznia-Hercegovina és különösen a boszniai Szerb Köztársaság szempontjából; felhívja a kormányzás minden szintjét, hogy biztosítsanak számukra védelmet és gyorsítsák fel visszatérési folyamatukat a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedések bevezetése és végrehajtása révén; szorgalmazza a daytoni békemegállapodás VII. mellékletére vonatkozó felülvizsgált stratégia hatékony végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy e folyamat elősegítése céljából biztosítson megfelelő pénzügyi és projekttámogatást; megállapítja, hogy továbbra is magas az eltűnt személyek száma, és felhívja az illetékes hatóságokat, hogy folytassanak intenzív együttműködést, továbbá fokozzák a háború következtében eltűnt további 7 019 személy felkutatását célzó erőfeszítéseiket; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozóan további alternatív megközelítéseket kell kidolgozni, többek között az átmeneti igazságszolgáltatásról szóló UNDP-stratégia alapján; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a vonatkozó programokra fordítsanak jelentős erőforrásokat;

34.  megállapítja, hogy Bosznia-Hercegovinában a háború utáni helyreállítás és újjáépítés nagyrészt sikeres volt, és az országot közelebb hozta az Unióhoz, és hogy a megbékélési folyamat fenntarthatósága tekintetében maradtak még kihívások; hangsúlyozza ezért, hogy az oktatás fontos szerepet tölt be a társadalmon belüli megbékélés és kölcsönös megértés előmozdításában;

35.  üdvözli a bejelentett foglalkoztatás növekedését, illetve a politikai koordináció megerősítésére és az üzleti környezet javítására irányuló első lépéseket; továbbra is aggodalmának ad hangot az állam gazdaságra gyakorolt befolyása, az államháztartás minősége, a nemzetközi hitelekből finanszírozott beruházásoktól való nagyfokú függés, a nemzetközi beruházások tisztázatlan eredete és a súlyos munkaerő-piaci helyzet miatt; hangsúlyozza, hogy kezelni kell a tartósan magas (27,6%-os) hosszú távú munkanélküliségi ráta kérdését – ideértve az igen magas szintű (62,7%-os) ifjúsági munkanélküliségi rátát –, az informális gazdaság tekintélyes méretét, valamint javítani kell a munkaerőpiac működését;

36.  üdvözli, hogy mindkét entitás új munkaügyi jogszabályt fogadott el; fájlalja az egységes gazdasági térség hiányát, amely akadályt képez az üzleti környezet számára; nyomatékosan kéri, hogy javítsák tovább az üzleti környezetet a jogállamiság megerősítése, a szerződések érvényesítésének egyszerűsítése és a korrupció elleni fellépés révén; sajnálja, hogy Bosznia-Hercegovina nem dolgozott ki állami szintű kkv-stratégiát;

37.  hangsúlyozza, hogy a széttöredezett szociális védelmi rendszereket a polgárok igényei alapján át kell alakítani és harmonizálni kell annak érdekében, hogy mindenki egyenlő elbánásban részesüljön; megállapítja, hogy a szakszervezeti és munkavállalói jogok – ideértve az egészségügyi és biztonsági törvényeket is – továbbra is korlátozottak, és hangsúlyozza, hogy e törvényeket országszerte javítani és harmonizálni kell;

38.  nyomatékosan kéri a közlekedésre, az energiaügyre és a környezetvédelemre vonatkozó országos ágazati stratégiák elfogadását; hangsúlyozza, hogy e stratégiák többek között ahhoz szükségesek, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az uniós előcsatlakozási támogatást;

39.  üdvözli,hogy Bosznia-Hercegovina részt vesz a hat nyugat-balkáni ország közös kezdeményezésében; kiemeli két fő beruházási projekt – a „Stara Gradiška” és a „Svilaj” – jelentőségét, amelyek a kereskedelmet, a regionális integrációt és a fenntartható növekedést segítik majd elő; nyomatékosan kéri a hatóságokat, hogy még a következő, 2016-os párizsi csúcstalálkozó előtt gondoskodjanak a közlekedéssel kapcsolatos műszaki szabványok és puha intézkedések teljes körű és mielőbbi végrehajtásáról, amelyekről a 2015-ös bécsi nyugat-balkáni csúcstalálkozón állapodtak meg (pl. határátlépési eljárások összehangolása/egyszerűsítése, információs rendszerek, karbantartási rendszerek, szétválasztás és harmadik felek hálózati hozzáférése);

40.  kéri a nép- és lakásszámlálás eredményeinek haladéktalan közzétételét, mivel azok a gazdasági és társadalmi tervezéshez elengedhetetlenek; hangsúlyozza továbbá, hogy a 2013-as népszámlálás adataira szükség lesz majd azon kérdőív kitöltéséhez, amelyet a Bizottság küld majd Bosznia-Hercegovinának;

41.  nyomatékosan kéri a bosznia-hercegovinai statisztikai ügynökségeket, hogy statisztikáikat igazítsák hozzá az Eurostat normáihoz;

42.  aggodalmának ad hangot az információs társadalom területén tapasztalható visszalépések miatt; kéri a digitális átállás mielőbbi végrehajtását; nyomatékosan kéri az e-kereskedelmi akkreditációról és a digitális aláírásról szóló törvények állami szintű felügyeletéért felelős szerv létrehozását, mivel az utóbbi törvényt e szerv hiányában még végre kell hajtani; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a 2009-ben létrehozott egységes európai segélyhívó szám (112) sikeres végrehajtását;

43.  megállapítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések és tevékenységek korlátozott voltát, és hogy megtörténtek az első lépések a Natura 2000 természetvédelmi hálózat kialakítására; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy dolgozzanak ki harmonizált jogi keretet a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépés számára, valamint hogy erősítsék meg a stratégiai tervezést és az e területre vonatkozó vívmányokhoz való igazodást; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy az uniós környezetvédelmi normákkal összhangban előzzék meg a túlzott levegőszennyezést, ideértve a Bosanski Brod-i kőolaj-finomító által okozott szennyezést is; ismételten hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovinának maradéktalanul eleget kell tennie az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi egyezmény (az 1991-es Espooi Egyezmény) és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv (a 2003-as kijevi jegyzőkönyv) értelmében vállalt kötelezettségeinek;

44.  felhívja a bosznia-hercegovinai kormányt, hogy szabályozza és kövesse nyomon a vízerőművek fejlesztését a környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken, valamint a védett és potenciálisan védett területeken, és őrizze meg a meglévő nemzeti parkok, például a Sutjeska és az Una nemzeti park integritását; javasolja a környezeti hatásvizsgálatok minőségének javítását a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek és a víz-keretirányelv által meghatározott uniós standardok figyelembevétele érdekében; arra ösztönzi a bosznia-hercegovinai kormányt, hogy növelje az átláthatóságot a tervezett projektekkel kapcsolatban a nyilvánosság részvétele és a helyi közösségekkel, tudományos szakértőkkel és a civil szektorral való konzultációk révén;

45.  elismerését fejezi ki Bosznia-Hercegovinának amiatt, hogy elvállalta az Energiaközösség 2016. évi elnökségét; ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Energiaközösség szankciókat alkalmazott Bosznia-Hercegovinával szemben; ismételten kéri Bosznia-Hercegovinát, hogy hozzon intézkedéseket a szomszédos országok energetikai infrastruktúrájával való összekapcsolódás érdekében, és hogy tartsa tiszteletben az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében vállalt valamennyi szerződéses kötelezettségét;

46.  bírálja a közbékéről és a közrendről szóló, a boszniai Szerb Köztársaságban 2015 februárjában elfogadott törvényt, amely bűncselekménynek nyilvánítja a közrendet megzavaró vagy illetlen, bántó vagy sértő tartalmakat magukban foglaló posztok elhelyezését a közösségi médiában, mivel ez utat nyit az online véleménynyilvánítás szabadságának és a média szabadságának jogi korlátozása előtt, és a közösségi média felhasználói körében öncenzúrát okozhat;

47.  elismerését fejezi ki Bosznia-Hercegovinának a regionális együttműködés előmozdításában vállalt proaktív szerepéért; úgy véli, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott konkrét együttműködés hozzájárulhat a Nyugat-Balkán stabilizációjához; üdvözli a Montenegróval kötött határmegállapodást; további erőfeszítéseket kér a még lezáratlan – többek között a Szerbiával és Horvátországgal közös határ kijelölését érintő – kétoldalú kérdések megoldása, valamint a határokon átterjedő környezetszennyezési problémák kezelése érdekében; üdvözli, hogy a bosznia-hercegovinai Minisztertanács 2015. november 4-én, Szarajevóban megtartotta első közös tanácskozását a szerb kormánnyal;

48.  üdvözli, hogy a KKBP-határozatokhoz való igazodás mértéke 52 %-ról 62 %-ra emelkedett; Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási kérelmére való tekintettel szükségesnek tartja, hogy a külpolitikát nagymértékben összehangolják az Unió közös kül- és biztonságpolitikájával;

49.  a küszöbön álló helyhatósági választásokkal kapcsolatban felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy hajtsák végre a nemzetközi és helyi megfigyelők, valamint az EBESZ/ODIHR vonatkozó ajánlásait a választási folyamat hitelességének és sértetlenségének biztosítása érdekében; nyomatékosa felszólítja a hatóságokat, hogy sürgősen szabályozzák a mostari helyhatósági választásokat;

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina elnökének, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának, Bosznia-Hercegovina parlamentjének és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek, valamint a 10 kanton kormányának.

(1) HL L 164., 2015.6.30., 2. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0276.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0471.

Jogi nyilatkozat