Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2155(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0135/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0135/2016

Viták :

PV 27/04/2016 - 17
CRE 27/04/2016 - 17

Szavazatok :

PV 28/04/2016 - 4.14
CRE 28/04/2016 - 4.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0150

Elfogadott szövegek
PDF 619kWORD 273k
2016. április 28., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
2014. évi mentesítés: az Európai Unió általános költségvetése - Európai Parlament
P8_TA(2016)0150A8-0135/2016
Határozat
 Állásfoglalás

1. Az Európai Parlament 2016. április 28-i határozata az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament (2015/2155(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2015)0377 – C8-0200/2015)(2),

–  tekintettel a 2014. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre, I. szakasz – Európai Parlament(3),

–  tekintettel a belső ellenőr 2014-es pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzatról szóló, 2005. április 27-i elnökségi határozatra(7) és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzatról szóló, 2014. június 16-i elnökségi határozatra(8) és különösen annak 22. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0135/2016),

A.  mivel az elnök 2015. július 8-án elfogadta a Parlament 2014-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B.  mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő, 2015. szeptember 18-án megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel;

C.  mivel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek;

1.  mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek,és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat).

(1) HL L 51., 2014.2.20.
(2) HL C 377., 2015.11.13., 1. o.
(3) HL C 247., 2015.7.28., 1. o.
(4) HL C 373., 2015.11.10., 1. o.
(5) HL C 377., 2015.11.13., 146. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) PE 349.540/Bur/ann/fin.
(8) PE 422.541/Bur.


2. Az Európai Parlament 2016. április 28-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz - Európai Parlament (2015/2155(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz - Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0135/2016),

A.  mivel a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a 2014-es végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy megalapozott bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

B.  mivel ellenőrzései során a Számvevőszék megállapította, hogy az intézmények és szervek kiválasztott rendszereiben és éves tevékenységi jelentéseiben az ellenőrzés nem tárt fel jelentős hiányosságokat;

C.  mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

D.  mivel a közpénzek kezelése terén mindig lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és a vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé;

Az Európai Parlament beszámolója

1.  megállapítja, hogy a Parlament 2014-ben összesen 1 755 631 742 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2014. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret 5. fejezetének 20,13%-át tette ki, ami összességében 0,3%-os növekedést jelent a 2013. évi költségvetéshez képest (1 750 463 939 EUR);

2.  tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2014. december 31-én bevételként szereplő összeg 174 436 852 EUR volt (2013: 158 117 371 EUR), amiből 26 979 032 EUR címzett bevétel (2013: 25 991 783 EUR);

3.  tudomásul veszi, hogy 2014-ben a kötelezettségvállalások 72%-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások);

4.  tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2014-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a)  Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2014-es előirányzatok:

1 755 631 742

a 2013-as pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

734 000

a 2013-as pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

277 774 604

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2014-ben:

26 979 032

címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2013-ból:

106 934 452

Összesen:

2 168 053 830

b)  Az előirányzatok felhasználása a 2014-es pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 138 652 789

végrehajtott kifizetések:

1 742 390 229

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

383 988 975

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

0

törölt előirányzatok:

39 918 558

c)  Költségvetési bevételek (EUR)

2014-ben beérkezett:

174 436 852

d)  2014. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 476 824 398

5.  megjegyzi, hogy az előzetes előirányzati fejezetekből és egyéb forrásokból összesen 71 500 000 eurót csoportosítottak át a luxembourgi Konrad Adenauer épület éves lízingdíjának, illetve kibővítésének és modernizálásának finanszírozására; megállapítja, hogy ez a 2014. évi végleges előirányzatok 4%-át teszi ki;

A Számvevőszék által a 2014. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

6.  emlékeztet, hogy a Számvevőszék valamennyi uniós intézménynél – így az Európai Parlamentnél is – külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat, és hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; tudomásul veszi, hogy az ügyletek ellenőrzése azt mutatja, hogy a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány 0,5% (csökkenés a 2013-as 1%-ról);

7.  emlékeztet, hogy az ellenőrzés során 129 kifizetési tranzakcióból álló mintát vizsgáltak, amelyben munkabérekkel, nyugdíjakkal és kapcsolódó juttatásokkal kapcsolatos 92 kifizetés, épületekre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos 14 kifizetés, és egyéb kiadásokkal (energia, kommunikáció, információtechnológia stb.) kapcsolatos 23 kifizetés szerepelt; hangsúlyozza, hogy a 129 ellenőrzött ügyletből 20 (azaz 15,5%) esetében merült fel hiba; megjegyzi, hogy a 12 számszerűsített hiba alapján a becsült hibaarány 0,5%-os;

8.  hangsúlyozza a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a Parlament erősítse meg az európai politikai pártok által a kapcsolódó szervezeteik részére nyújtott költségtérítések ellenőrzését, dolgozzon ki a politikai pártok számára megfelelő szabályokat a közbeszerzésről és azok alkalmazását megfelelő ellenőrzésekkel és jobb iránymutatások nyújtásával kísérje figyelemmel; ragaszkodik ahhoz, hogy az európai politikai pártok kiadásai teljes mértékben átláthatóak legyenek, és ahhoz, hogy a jövőben az illetékes bizottság a rendes mentesítési eljárás keretében részletesen megvizsgálja és megvitassa ezt az információt;

A belső ellenőr éves jelentése

9.  megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2016. január 25-i ülésén a belső ellenőr ismertette a 2015. július 16-án aláírt éves jelentését és elmondta, hogy 2014-ben a Parlament igazgatása tekintetében az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:

   a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések keresztirányú nyomon követése – a 2014. évi munkájának I. és II. szakasza;
   konzultációs megbízás a belső irányítási és ellenőrzési eljárásokról a Demokráciatámogatási Igazgatóságon (DG EXPO);
   a Konrad Adenauer épület építési projektjének időszakos ellenőrzése – lásd „2. szakasz: A projektköltségek becslése, közlése és ellenőrzése”;
   a képviselői tiszteletdíjak és átmeneti ellátások ellenőrzése;
   a Kommunikációs Főigazgatóság támogatásfolyósítási eljárásának ellenőrzése;
   az információs rendszerek ellenőrzése: az it-infrastruktúra és az it-műveletek – lásd „1. megbízatás – első jelentés: Erőforrás-optimalizálás és informatikai folytonosság”;
   a többnyelvűségről szóló magatartási kódex végrehajtásának ellenőrzése a tolmácsolási szolgálatok vonatkozásában;

10.  kiemeli, hogy a támogatásfolyósítási eljárás ellenőrzése során a belső ellenőr azt állapította meg, hogy jelentős javulás érhető el bizonyos irányítási és ellenőrzési eljárásokban, ami az alábbiak révén erősebb biztosítékot nyújtana arra, hogy a támogatási programok teljesítik célkitűzéseiket:

   annak biztosítása, hogy a többéves támogatási program teljes mértékben összhangban legyen az intézmény hosszú távú kommunikációs stratégiájának célkitűzéseivel és támogassa azokat;
   annak biztosítása, hogy a program által biztosított hozzáadott érték mérése megfelelő teljesítménymutatókkal és eszközökkel történjen;
   korlátozottabb számú stratégiai partnerrel történő szerződéskötés, akik képesek olyan cselekvési terveket javasolni, amelyek lefedik a partnerségi megállapodás teljes időszakát;
   a javasolt projektek értékelésének javítása az összes értékelő bizottság által alkalmazott közös értékelési módszertan meghatározásával;
   a befejezett projektek pénzügyi és működési értékelése a végső kifizetési szakaszban, nevezetesen, hogy a jóváhagyott fellépések a kezdeti célkitűzéseiknek megfelelően kerültek megvalósításra;

A Parlament belsőkontroll-keretrendszerének ellenőrzése

11.  nyugtázza, hogy jelentős előrelépést követően 2014 végén az eredetileg meghatározott 452 belsőkontroll-intézkedés közül csak 4 intézkedés nem volt végrehajtva; felhívja a belső ellenőrt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot az e fennmaradó intézkedésekkel kapcsolatban elért haladásról;

A 2013. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

12.  tudomásul veszi a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítési állásfoglalásra(1) a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2015. október 15-én adott írásbeli válaszokat; üdvözli a Parlament által az állásfoglalásában feltett különböző kérdésekről és kérésekről szóló főtitkár beszámolót, valamint a képviselők azt követő vitáját;

13.  megjegyzi, hogy következetlenség volt megfigyelhető a Parlament mentesítésére vonatkozó jelentéstervezet előterjesztésének időpontja és a főtitkárhoz benyújtható további kérdések időpontja között;

14.  tudomásul veszi a főtitkár válaszát az ePetition alkalmazás hozzáférhetőségéről a képviselők és a nyilvánosság számára; kéri a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Jogi Szolgálattal folytatott konzultáció eredményeiről, és készítsen műszaki és költségvetési szempontból költségbecslést az alkalmazás hozzáférhetőségének kibővítéséről;

15.  emlékeztet arra, hogy az étkeztetési szolgáltatások célja, hogy gyors étkeztetési szolgáltatást biztosítson a képviselőknek és a személyzetnek; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a csúcsidőszakokban – különösen a strasbourgi plenáris héten – korlátozott hely van az étkezdékben; üdvözli az új kültéri helyiség rendelkezésre állását, amely részben kezelni fogja ezt a helyzetet, amikor az időjárás ezt lehetővé teszi; felhívja az igazgatást a rendelkezésre álló hely hatékonyabb felhasználásával a strasbourgi étkezde további javítására;

16.  megjegyzi, hogy az étkeztetési szolgáltatások esetében a Parlament fix áras szerződéseket kezdett el alkalmazni; rámutat, hogy az étkeztetési szolgáltatásokra igényelt költségvetési eszközök elég korlátozottak voltak, az éves költségvetés mindössze 0,23%-át tették ki; elvárja, hogy a Parlament étkezdéiben stabilak maradjanak az árak a kínált ételsorok árának többszöri jelentős emelését követően;

17.  megjegyzi, hogy a brüsszeli étkeztetési szolgáltatásokra 2015-ben kötött új szerződések már nem írnak elő kizárólagosságot egyetlen vendéglátó-ipari vállalkozás számára; elvárja, hogy a brüsszeli kisebb étkezdék üzemeltetése oly módon valósuljon meg, hogy abban a kkv-k is részt vehessenek, és amely előmozdítja a sokféleséget a vendéglátó-ipari szolgáltatók között a minőségi szolgáltatás és a megfizethető árak biztosítása érdekében;

18.  aggodalommal állapítja meg, hogy az árszintek emelkedése indokolatlanul kedvezőtlen árakhoz vezetett, különösen az asszisztensek, a gyakornokok és a látogatók számára; hangsúlyozza, hogy az emelkedés miatt a Parlamenten belüli árak ma gyakorlatilag megegyeznek a környező éttermek és bárok áraival; aggodalommal jegyzi meg továbbá, hogy miközben az árak nőttek, az étel minősége jelentősen romlott;

19.  úgy véli, hogy a nagy számú választókerületi és plenáris üléshetek alatt az étkezdék és kávézók által nyújtott kapacitás nincs teljes mértékben kihasználva; javasolja, hogy az étkeztetési szolgáltatókkal kötött megállapodások vegyék figyelembe azt a lehetőséget, hogy e létesítmények személyzetét máshol foglalkoztassák azokon a heteken, amikor nem minden étkezde és kávézó van nyitva;

20.  felhívja az igazgatást, hogy értékeljen és javasoljon egy olyan árrendszert, amely összekapcsolja az új szabályokat annak a lehetőségnek a biztosításával, hogy a gyakornokok kedvezményesen, megfizethető menükből választhassanak;

21.  csalódott, hogy az igazgatás nem tud adatokat szolgáltatni a különböző parlamenti napokon és heteken felszolgált ételek változó számáról; azon tűnődik, hogy miként végezhető el a szolgáltatást nyújtók bármilyen ellenőrzése, ha ilyen alapinformációk sem állnak rendelkezésre; felhívja az igazgatást, hogy bocsássa az illetékes bizottság rendelkezésére a 2015. szeptember 26-án hatályba lépett étkeztetési szerződést, és adjon felvilágosítást a felszolgált ételekre vonatkozó részletekről;

22.  hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék 2014. július 11-én elfogadott jelentése kimondja, hogy az uniós költségvetésben körülbelül évi 114 millió eurós megtakarítást lehetne elérni, ha a Parlament központosítaná tevékenységeit; megismétli a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett felhívását, hogy – a hosszú távú megtakarítások megvalósítása érdekében – foglalkozzanak a Parlament által jó néhány korábbi állásfoglalásban megfogalmazott, az egyetlen székhelyre vonatkozó ütemterv szükségességével;

2014. évi mentesítés

23.  elismerően nyilatkozik a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a Számvevőszék illetékes tagja és a belső ellenőr jelenlétében 2016. február 4-én folytatott eszmecsere színvonaláról; üdvözli a főtitkár rendelkezésre állását, és gyakoribb lehetőségeket kér arra, hogy a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságban megvitassák vele a Parlament költségvetésére hatást gyakorló ügyeket;

24.  tudomásul veszi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSZB) és a Régiók Bizottságával kötött együttműködési megállapodás 2014. február 5-én történt aláírását; kéri, hogy vezessenek be konkrét és részletes rendelkezéseket a három intézmény között megosztott szolgálatok működésére vonatkozóan; kitart amellett, hogy a megállapodásnak kiegyensúlyozottnak és mindhárom intézmény számára egyformán előnyösnek kell lennie; kéri, hogy a megállapodás félidős felülvizsgálatában valamennyi intézmény értékelje a megállapodás hatását az emberi erőforrások, a szinergiák, a hozzáadott érték és a tartalom szempontjából, valamint készítsen részletes értékelést a megállapodásból fakadó megtakarításokról és/vagy a költségvetési kiadások emelkedéséről, különös tekintettel a személyzeti kérdésekről szóló fejezetekre; kéri, hogy továbbra is tájékoztassák a megállapodás további fejleményeiről;

25.  emlékeztet arra, hogy az említett megállapodás keretében legfeljebb 80 tisztviselőt helyeznek át a Parlamentbe az EGSZB-ből és a Régiók Bizottságából (a fordítói és asszisztensi szolgálatból), akik az Európai Parlament új Kutatószolgálatánál fognak dolgozni; úgy véli, hogy ennek az áthelyezésnek lehetővé kell tennie azt, hogy növekedjen a Parlamenten belül készített dokumentumok száma és kevesebb költségvetési forrásra legyen szükség a tanulmányok, felmérések vagy értékelések kiszervezésére; aggodalommal állapítja meg, hogy mostanáig 25 tisztviselőt helyeztek át az EGSZB-ből és 24 tisztviselőt a Régiók Bizottságából az Európai Parlament Kutatószolgálatához, akiknek nagy része közel áll a nyugdíjazáshoz, ami az említett két intézmény költségvetésének személyzeti fejezeteiben jelentős megtakarítást jelent, ugyanakkor a Parlament költségvetésében jelentős költségnövekedést idéz elő mind rövid távon (bérek), mind közép- és hosszú távon (nyugdíjak);

26.  üdvözli a szolgáltatók nevének közzétételét az egyes képviselők honlapján az akkreditált parlamenti asszisztensekre és a képviselő által alkalmazott helyi asszisztensekre vonatkozó adatok mellett;

27.  sajnálatosnak tartja a felelősség igazgatásról a képviselők hivatalára történt átruházását; felszólítja az igazgatást, hogy vizsgálja felül mely kötelezettségeket (pl. a gyakornokok képzésének biztosítása) lehet az igazgatásnak visszaadni;

28.  hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá és elérhetőbbé kell tenni a Parlament belső döntéshozó szerveinek munkáját, különös tekintettel az Elnökségre; kéri, hogy a napirendeket és az ülések jegyzőkönyveit időben és rendszeresen tegyék közzé az interneten és továbbítsák a képviselők számára;

29.  rámutat arra, hogy a képviselők irodáira háruló adminisztratív teher is általánosan nőtt, és kéri a belső parlamenti eljárásokra, például az új asszisztensek felvételére alkalmazandó eljárások egyszerűsítését;

30.  megjegyzi, hogy jelentős késést követően elfogadták a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, melyek 2016 januárja óta vannak hatályban; aggodalmát fejezi ki a visszaélést bejelentő személyeknek nyújtott védelem hiánya miatt, és felhívja a Parlamentet, hogy biztosítsa jogaik teljes körű tiszteletben tartását; felhívja az Elnökséget, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat terjessze ki az akkreditált parlamenti asszisztensekre, és felszólít az ezzel egyenértékű nemzeti jogszabályok alkalmazására a helyi asszisztensek esetében;

31.  felvilágosítást kér arról, hogy hogyan alakul a képviselők elszámolásaival kapcsolatban az OLAF-fal folytatott hivatalos és nem hivatalos együttműködés; rámutat arra, hogy legalább egy alkalommal információkat adtak át harmadik feleknek; ebben a képviselők független megbízatásának megsértését látja;

32.  megjegyzi, hogy nehéz volt teljes mértékben különbséget tenni az elnök politikai tevékenysége és a 2014-es európai választások alatt a pártja vezetői beosztásáért folytatott felkészülése között, továbbá nehéz volt ilyen irányú különbséget tenni a többi vezetői beosztásért induló személy esetében is; úgy véli, hogy nem történt meg a két feladatkör egyértelmű szétválasztása; felszólít a tisztségviselők feladatainak és az európai választásokon jelöltként indulók tevékenységeinek egyértelmű szétválasztására; sajnálja a parlamenti személyzet legalábbis közvetett részvételét a kampány előkészítésében, és felszólít arra, hogy a jövőben ez ne ismétlődjön meg; e tekintetben sajnálja, hogy az elnök az Európai Parlament Elnökségének Twitter-profilját személyes profiljává alakította át, és ezt felhasználta a kampány során;

33.  megbízza az Európai Parlament Kutatószolgálatát, hogy végezzen összehasonlító elemzést az olyan jelöltek összeférhetőségére irányadó jogi keretről, akik más nemzetközi szervezetekben és a tagállamokban indulnak választási kampányokban (miniszterelnöki, főtitkári, kancellári stb. választás);

34.  megjegyzi, hogy a január 22. és április 18. közötti időszakban az elnök hivatalos nemzetközi kiküldetései során főleg szocialista kormányok és szocialista pártokhoz és szervezetekhez kapcsolódó hivatalos képviseletek képviselőivel találkozott; felszólít további információk szolgáltatására ezzel kapcsolatban;

35.  további információt kér a vezetői tisztségért induló összes jelölt választási kampányáról, különösen arról, hogy a választási kampány alatt elkísérték-e őket tisztviselők és egyéb, a személyzeti szabályzat hatálya alá eső, szabadságon nem lévő alkalmazottak; üdvözli az elnök által adott kiegészítő információkat, és hasonló átláthatóságot kér a többi jelölttől is;

Általános költségtérítés

36.  emlékeztet, hogy az általános költségtérítés a megválasztás szerinti tagállamban felmerülő költségek fedezésére szolgál, mint például a képviselők irodáinak bérleti díja, berendezések, irodai eszközök, események dokumentációja vagy logisztikai megszervezése; tudomásul veszi, hogy a képviselők parlamenti mandátumához kapcsolódó juttatások átfogó ellenőrzési rendszere 40–75 új adminisztrációs álláshely létrehozását jelentené, ami ellentétes lenne a személyzetcsökkentési tervvel;

37.  támogatja a teljes átláthatóságot az általános költségtérítés tekintetében, hogy az európai polgárok betekintést kapjanak az európai parlamenti képviselők általános kiadásaiba; sürgeti az Elnökséget, hogy vizsgálja felül az általános költségtérítésből fedezhető kiadások listáját;

38.  megismétli a képviselők költségtérítéseivel kapcsolatos nagyobb átláthatóságra irányuló felhívást; felhívja az Elnökséget, hogy dolgozzon ki pontosabb szabályokat az említett juttatás keretében engedélyezett kiadások elszámoltathatóságára vonatkozóan, anélkül, hogy ez további költségekkel és adminisztratív terhekkel járna a képviselők számára;

39.  emlékezteti az Elnökséget az általános költségtérítés ellenőrzésének sürgető igényére;

A látogatócsoportok részére nyújtott támogatások kezelése

40.  üdvözli, hogy a Parlament által a látogatócsoportok számára nyújtott támogatásokat jobban hozzáigazítják az e tekintetben felmerülő tényleges költségekhez; mélységesen aggódik azonban amiatt, hogy ez a Parlament belső ellenőre által azonosított egyedüli kritikus fellépés;

41.  aggódik amiatt, hogy a 2014-ben a látogatócsoportoknak nyújtott finanszírozást még mindig főleg készpénzben fizették ki: a 2013-ban felmerült 24 593 928,16 EUR kiadás 73,14%-át készpénzben, 26,86%-át banki átutalással fizették ki, miközben a 2014-ben felmerült 22 281 749,46 EUR kiadás 71,15%-át fizették ki készpénzben és 28,85%-át banki átutalással;

42.  tudomásul veszi, hogy az uniós költségvetés pénzügyi irányításának átfogó felülvizsgálatára vonatkozó jelentésben a Számvevőszék arról számolt be, hogy „magas kockázatú” az a gyakorlat, hogy a látogatócsoportok költségeit készpénzben térítik meg; ezért kéri, hogy lehetőség szerint korlátozzák a készpénzes kifizetéseket a látogatócsoportok költségeinek visszatérítése során; rámutat arra, hogy a látogatócsoportoknak történő készpénzes kifizetések jelentős, jó hírnevet érintő és biztonsági kockázatokat rejtenek a Parlamentre nézve; tudomásul veszi a gyakorlati aggályokat és felszólít a kifizetések alternatív és hatékony módszereinek értékelésére a látogatócsoportok fogadására vonatkozó új szabályok elfogadása előtt;

Átláthatósági nyilvántartás és összeférhetetlenség

43.  üdvözli, hogy a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett a Bizottság és a Parlament jelenlegi átláthatósági nyilvántartásának felülvizsgálatáról, és annak a Tanácsra való kiterjesztéséről; kéri, hogy közvetlenül a nyilvános konzultáció után hozzanak létre egy intézményközi munkacsoportot a nyilvántartás felülvizsgálatával, valamint az azt kísérő magatartási kódexszel és annak működésével kapcsolatos javaslatok előkészítésére;

44.  emellett felszólítja a Parlament igazgatását egy jelentés készítésére arról, hogy a releváns európai nem kormányzati szervezetek mely volt vezetői, vezérigazgatói, igazgatói és igazgatótanácsi tagjai képviselők jelenleg a Parlamentben;

45.  felszólítja a Parlament igazgatását egy jelentés készítésére arról, hogy az érdekcsoportok és egyéb külső szervezetek hogyan használják a Parlament épületeit; felhívja az Elnökséget annak megvizsgálására, hogy ezek az események összeegyeztethetők-e a parlamenti munkával, biztosítva eközben azt, hogy a Parlament olyan intézmény maradjon, amely nyitott a civil társadalommal folytatott eszmecserére és a nyilvános vitára;

46.  emlékeztet a képviselők azon kötelezettségére, hogy haladéktalanul értesíteniük kell az igazgatást az érdekeltségi nyilatkozatokban bekövetkezett minden változásról; sajnálja, hogy a 2014-ben megválasztott képviselők életrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait nagyon későn töltötték fel a Parlament honlapjára;

47.  sürgeti a Parlamentet, hogy fogadjon el szabályokat annak érdekében, hogy a lobbisták/érdekképviseletek szakpolitikai intézkedések, jogszabályok és módosítások tervezetéhez való mindennemű hozzájárulását tegyék közzé mint „jogalkotási lábnyomot”;

48.  felhívja az Elnökséget, hogy teremtse meg a technikai lehetőséget a képviselők számára, hogy – amennyiben szeretnék – ülésterveiket, és különösen az érdekérvényesítőkkel való találkozásaikat közzétegyék hivatalos honlapjukon;

Belső Politikák Főigazgatósága és Külső Politikák Főigazgatósága

49.  megjegyzi, hogy a 2014-ben az Unión kívülre utazó küldöttségek, közös parlamenti közgyűlések, eseti küldöttségek és választási megfigyelő missziók költségeit 5 794 360 euróról (2013) 1 351 212 euróra mérsékelték a fent említett, 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítési állásfoglalásban a Parlament által tett megjegyzéseket követően, valamint a parlamenti ciklusok közötti átmeneti időszak miatt a kiküldetések számában bekövetkező csökkenés eredményeként, mivel ekkor pár hónapig szüneteltek a küldöttségek utazásai; sajnálja azonban, hogy néhány parlamenti kiküldetés kirívóan költséges volt, különösen a távoli úti célok vonatkozásában; arra számít, hogy a közeljövőben jobban részletezik és tovább csökkentik ezeket a költségeket, és kéri, hogy az éves tevékenységi jelentésben tegyék közzé az egyes kiküldetések költségeire vonatkozó adatokat;

50.  úgy véli, hogy fel kell mérni annak a lehetőségét, hogy a küldöttségek utazásainak számát informatikai eszközök, például videokonferenciák igénybevételével csökkentsék;

51.  felszólít, hogy sürgősen fejlesszék és töltsék fel tartalommal a parlamentközi küldöttségek honlapjait; elengedhetetlennek tartja azt is, hogy a költségvetéstől függően a parlamenti bizottságok üléseihez hasonlóan a küldöttségek nyilvános üléseit is közvetítsék élőben az interneten keresztül;

Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága

52.  emlékeztet rá, hogy az új képviselői kutatási szolgálat külön kutatási kapacitást kezdett biztosítani az egyes képviselők részére, a főbb szakpolitikai területekre vonatkozó tájékoztató anyagok előállítása révén; hangsúlyozza, hogy működésének első teljes évében a kutatási szolgálat több mint 450 kiadványt készített, a képviselőktől érkezett 1 675 kérésre adott választ, és a Parlament egyéb partnereitől érkezett 745 hasonló kérésnek tett eleget; megállapítja, hogy a szolgálatnak köszönhetően lényeges információk nagy mennyiségéhez lehet hozzájutni, aminek jelentős mértékben csökkentenie kell külső szakértők bevonását, tetemes megtakarítást hozva létre; felszólít, hogy az összes nagy tevékenységi területre vonatkozó tájékoztató dokumentumokat fordítsák le a tagállamok hivatalos nyelveire;

53.  kéri a különféle szolgáltatási területek (kutatási szolgálat, hatásvizsgálat) feladatainak egyértelmű meghatározását, és hogy a képviselőket tájékoztassák ezekről a felelősségi területekről;

54.  kéri, hogy az előzetes hatásvizsgálatokért felelő osztály fokozza láthatóságát, e-mail útján, azokkal a kiváló szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyeket a bizottsági képviselők és előadók számára nyújt, csakúgy mint munkamódszerei tekintetében; ösztönzi, hogy szervezzenek képzéseket a tanácsadóknak és a képviselői asszisztenseknek; kéri az e területen rendelkezésre álló személyzeti erőforrások lényeges bővítését, mivel ez nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a Parlament egyenlő félként tudjon részt venni a döntéshozatalban;

55.  üdvözli, hogy eddig még nem emeltek panaszt egyoldalú hatásvizsgálatok miatt; kéri az osztályt, hogy e tekintetben továbbra is biztosítsa a semlegességet;

56.  sürgeti az EPRS főigazgatóságot, hogy még jobban különböztesse meg kiadványait a Parlament hivatalos álláspontjaitól, hogy elkerülje a félreértést a nyilvánosságban és a médiában; üdvözli, hogy minden kiadványba felelősségkizáró nyilatkozatot illesztenek be; felhívja az EPRS főigazgatóságot, hogy tegye láthatóbbá ezt a nyilatkozatot, és az ne csak a hátoldalon jelenjen meg, valamint vezessen be olyan további elemeket, amelyek alapján a kiadvány könnyen megkülönböztethető a Parlament által hivatalosan elfogadott álláspontoktól;

Kommunikációs Főigazgatóság

57.  megjegyzi, hogy a VoteWatch kétszer kapott támogatást (2012-ben 149 172 eurót, 2013-ban 350 000 eurót) kifejezetten az európai választásokkal kapcsolatos projektek társfinanszírozására; kéri e projektek hozzáadott értékének értékelését;

58.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Parlament kommunikációs tevékenységének nincsenek tényleges eredményei, figyelembe véve az európai választásokon való egyre csökkenő részvételt, valamint azt, hogy a társadalom általában nem ismeri a Parlament szerepét és tevékenységeit;

59.  kritikával illeti a szavazáshoz fűzött indokolásokkal, a plenáris ülésen elhangzott felszólalásokkal, a parlamenti kérdésekkel, módosításokkal, állásfoglalási indítványokkal, valamint az Európai Tanács elnökéhez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, írásbeli választ igénylő kérdésekkel kapcsolatos, a Parlament honlapján közzétett statisztikai adatokat, amelyek célja mintha annak igazolása lenne, hogy feltételezhetően melyik képviselő „aktív” olyan platformokon, mint például a MEPRanking; felhívja a Parlamentet, hogy hagyjon fel azzal, hogy csupán a számokat ismerteti statisztikai formában, és megfelelőbb kritériumokat vegyen figyelembe egy képviselő „aktívként” való beazonosítása tekintetében;

60.  nyugtázza, hogy a COMM főigazgatóság erőteljesen követeli a kiadások csökkentését és a hatékonyság fokozottabb kiemelését; kéri, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt az információs és kommunikációs technológiák (ikt) hatékony, semmint költséges felhasználására; megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy nagy összegeket költenek a Parlament honlapjára, az továbbra is bonyolult, nehézkes rajta eligazodni, és nem biztosítja a kívánt láthatóságot; javasolja a marketingstratégia felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy a polgárok bevonásához kulcsfontossággal bír egy átlátható és hozzáférhető weboldal;

61.  felszólít egy új és hatékony keresőmotor alkalmazására a Parlament honlapján, amely egyaránt lehetővé teszi a keresőmotor erőteljes optimalizálását, és egy átfogó találati lista generálását, továbbá kéri, hogy tegyenek célzott erőfeszítéseket a honlaphoz való hozzáférés javítására a keresőszó-felismerés javítása révén; intenzív intézményközi együttműködést ajánl az uniós intézmények összes internetes adatbázisának összekapcsolására; megjegyzi, hogy ez valamennyi polgár irányában biztosítani fogja az uniós tevékenységek fokozottabb átláthatóságát;

Az Európai Történelem Háza

62.  csalódottan veszi tudomásul az Európai Történelem Háza jövőbeni otthonaként szolgáló Eastman épületen végzett munkálatok folyamatos késését; kéri, hogy készítsenek részletes kommunikációs tervet / promóciós és weboldal projektet / marketingtervet arról, hogy az Európai Történelem Háza hogyan fogja elérni a várt hatást;

63.  emlékeztet rá, hogy a munkálatoknak 2014 vége előtt be kellett volna fejeződniük; elvárja, hogy a projektre eredetileg meghatározott teljes költségvetést a késések ellenére tartsák tiszteletben, és hogy az első kiállítás 2016 végén nyíljon meg;

64.  kéri, hogy az információk tartalma tekintetében biztosítsák a szigorú különválasztást a már létező Parlamentáriumtól; ismételten figyelmeztet annak kockázatára, hogy a későbbi költségek rendkívül magasak lesznek, és egyáltalán nem lesznek arányban a létesítmény rendeltetésével;

Az Európai Parlament Látogatóközpontja

65.  üdvözli, hogy a Parlamentárium Brüsszel egyik legtöbbet látogatott turisztikai látványossága, és 2014-ben 340 500 látogatót fogadott (2013-ban 337 000); hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a belga hatóságokat tájékoztassák ezen adatokról, és az azokból származó előnyökről;

66.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament Látogatóközpontjával kapcsolatos költségvetési sor az előző évhez képest 24%-kal nőtt, miközben a látogatók száma csak 1%-kal emelkedett;

67.  ajánlja, hogy a Parlamentáriumnak otthon adó tagállam járuljon hozzá a létesítmények létrehozásának és működtetésének költségeihez;

LUX díj

68.  megjegyzi, hogy magára a LUX filmdíjra fordított kiadások 2014-ben 391 506 eurót tettek ki, ami jelentősen alacsonyabb a korábbi évek költségénél (2013: 448 000 EUR, 2012: 434 421 EUR), és amely kiadások a hivatalos kiválasztást, a versenyt – beleértve az Unió 24 hivatalos nyelvén történő feliratozást –, a 28 tagállamban történő vetítés kópiáit és a díjátadási ünnepséget fedezték; emlékeztet arra, hogy a LUX filmdíj reklámozása és népszerűsítése – a Szaharov-díjjal és a nők jogaival együtt – arra szolgál, hogy szemléltesse a Parlament elkötelezettségét az olyan konszenzus tárgyát képező értékek mellett, mint az emberi jogok és a szolidaritás, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség melletti elkötelezettség; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még nem áll rendelkezésre annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a LUX díj ismertségéről és hatásáról kértek a 2013-as mentesítési jelentésben; kéri, hogy a tanulmány eredményeit 2016 közepéig hozzák nyilvánosságra, és azokat hivatalosan mutassák be a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak és a Kulturális és Oktatási Bizottságnak,;

Személyzeti Főigazgatóság

69.  nyugtázza, hogy 2014-ben a Főtitkárság 309 tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottat vett fel, míg a képviselőcsoportok 8 ideiglenes alkalmazottat szerződtettek; nyugtázza, hogy 2014. december 31-én összesen 6 040 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a Parlamentnél (ebből 5 295 a Főtitkárságnál és 745 a képviselőcsoportoknál); hangsúlyozza, hogy 2013-ban a számadatok az alábbiak szerint alakultak: 6 105 (összesen), 5 308 (Főtitkárság) és 797 (képviselőcsoportok);

70.  kéri a személyzetre vonatkozó képesítési követelmények egyértelműbb megfogalmazását, különös tekintettel az olyan érzékeny feladatokra, mint amelyeket például a bizottsági titkárságokon és az előzetes hatásvizsgálatokért felelős osztályon látnak el; a különleges követelmények felülvizsgálatát kéri a személyzet ideológiai és politikai semlegességére vonatkozóan; kéri, hogy a Parlamentnek nyújtsák be a személyzet kiválasztására vonatkozó kritériumokat;

71.  rámutat arra, hogy 2014-ben a Parlament 114 korábbi ideiglenes alkalmazottat vett fel a strasbourgi plenáris ülésekre szerződéses alkalmazottként; kiemeli, hogy az ezen ideiglenes alkalmazottak (intérimaires) ügyében egy francia bíróság által hozott ítélet önmagában nem indokolja azt a döntést, hogy a személyzeti szabályzat alapján vegyék fel őket;

72.  hangsúlyozza, hogy a személyzeti szabályzat és a jelenlegi többéves pénzügyi keret 2014-es felülvizsgálata keretében 2014. január 1-jén 67 álláshelyet (66 állandó és 1 ideiglenes) töröltek a létszámtervből az álláshelyek – a képviselőcsoportok kivételével – 2013 és 2017 között 5%-kal való csökkentésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében;

73.  rámutat arra, hogy a heti munkaidő 37,5 óráról 40 órára emelése, amire a személyzeti szabályzat módosítása keretében kerül sor, több mint további 350 álláshellyel egyenértékű, és ez a gyakorlatban ellensúlyozza a személyzeti szabályzat keretében elfogadott, több éven keresztül végrehajtandó 5%-os személyzeti csökkentést; felszólítja a Parlamentet, hogy nyújtson be egy éves adatokat tartalmazó, átlátható jelentést a tervezett álláshely-csökkentésről, és ennek keretében számítsa be a munkaidő-hosszabbítást;

74.  megállapítja, hogy a női tisztviselők aránya továbbra is nagyon magas, és 2013 és 2014 vége között 58,8%-ról 59,2%-ra emelkedett; aggodalmát fejezi ki a nemek egyenlőtlen eloszlása miatt az igazgatásban, ugyanis a nők aránya az osztályvezetők között csak 30%, az igazgatók között 34%, a főigazgatók között pedig 18,2%; kéri egy esélyegyenlőségi terv bevezetését, különösen a vezető beosztásokra vonatkozóan, hogy a lehető leghamarabb orvosolják ezt az egyensúlyhiányt; emlékeztet arra, hogy 2014-ben a 8 felvett igazgatóból 1, a 31 felvett egységvezetőből pedig 9 volt nő; úgy véli, hogy kiegyensúlyozottá kell tenni az felvételi eljárást; megismétli felhívását, hogy a nők kiegyensúlyozottabb képviseletére van szükség a felsővezetői beosztásokban;

75.  sajnálja, hogy a Parlament még nem tett közzé évente információkat azokról a vezető tisztviselőkről, akik elhagyták a Parlament igazgatását, valamint nem tette közzé a lehetséges összeférhetetlenséggel kapcsolatos esetek felsorolását, a személyzeti szabályzat 16. cikkének (4) bekezdésében megköveteltek szerint;

76.  nyugtázza, hogy 2014 végén a Parlamentnél 1 686 (2013-ban 1 763) akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott, és 4 453 helyi asszisztens rendelkezett a képviselőkkel kötött munkaszerződéssel;

77.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a képviselők által alkalmazott helyi asszisztensek száma erősen változó, 2014-ben 0 és 46 fő között mozgott (2013-ban 0 és 43 fő között); hangsúlyozza, hogy 91 képviselő alkalmazott 10-nél több helyi asszisztenst 2014-ben, míg 2013-ban 84 képviselőre volt ugyanez igaz;

78.  üdvözli, hogy az Elnökség 2015. október 26-án új szabályrendszert fogadott el a parlamenti asszisztensi juttatások kezelésére, megerősítve a helyi asszisztensi szerződések megtérítésére vonatkozó követelményeket, a parlamenti asszisztensi juttatások legalább 25%-ának az akkreditált asszisztensekkel kapcsolatos költségek fedezésére való elkülönítése révén;

79.  megjegyzi, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek 2014 végén a Parlament személyzetének 26,7%-át tették ki; emlékeztet rá, hogy 2014 júliusának végén a hetedik jogalkotási ciklusban alkalmazott mintegy 1 700 akkreditált parlamenti asszisztens szerződése járt le, és a Személyzeti Főigazgatóság jelentős műveletbe kezdett 1 686 akkreditált parlamenti asszisztens 2014 vége előtt történő felvétele céljából, akik a nyolcadik jogalkotási ciklusban a képviselőkkel dolgoznak;

80.  kiemeli, hogy a Strasbourgba utazó akkreditált parlamenti asszisztensek napidíja legalább 21%-kal alacsonyabb az egyéb alkalmazottak napidíjánál; sajnálja, hogy az Elnökség nem tesz eleget a Parlament 2015. április 29-i állásfoglalásának 74. pontjában kifejezett kérésnek; ismételten kéri az Elnökséget, hogy hozza meg az ezen egyenlőtlenség megszüntetéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket, és igazítsa az akkreditált parlamenti asszisztensek napidíját az egyéb alkalmazottak napidíjához;

81.  sajnálja, hogy az Elnökség nem tett semmilyen lépést a Parlament 2015. április 29-i állásfoglalásának 71. pontja nyomán; kéri az Elnökséget, hogy sürgősen hozza meg a szükséges intézkedéseket a célból, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek munkahelyi zaklatásának megelőzésével foglalkozó tanácsadó bizottság felépítése kiegyensúlyozott legyen és tagjai között legyen legalább két akkreditált parlamenti asszisztens;

82.  megelégedéssel veszi tudomásul a nyolcadik parlamenti ciklus kezdetére tekintettel az akkreditált parlamenti asszisztensek szerződései kezelésének megszervezése érdekében elfogadott intézkedéseket, valamint különösen azt, hogy az APA People alkalmazás megfelelően működik; úgy véli azonban, hogy a fokozott gyorsaság és hatékonyság érdekében több adminisztratív munkatárssal kellett volna megerősíteni az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételében részt vevő szolgálatok némelyikét; hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló személyzeti és technikai erőforrások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy elkerülhető legyen egyes asszisztensek szerződésének késedelmes aláírása, néhány szerződés megszakítása, valamint a napidíjak, egyéb juttatások és ennek következtében a fizetések késedelmes kifizetése; elismeri azonban, hogy a folyamat jelentősen javult 2009-hez képest, és úgy véli, hogy a Parlamentnek tovább kell dolgoznia a felvételi eljárás gyorsaságának és gördülékenységének javításán;

83.  kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy vizsgálják meg az akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos problémákat – ide tartozik például a szerződések késedelmes aláírása a jelen parlamenti ciklus kezdetén, szerződések megszakítása, az európai választások előrehozatalának következményei az előírt minimális járulékfizetési időszakokra stb. – és javasoljanak rájuk megoldásokat; kéri, hogy vonják be az akkreditált parlamenti asszisztensek képviselőit a megoldások keresésébe;

84.  tudomásul veszi a képzéseknek az akkreditált parlamenti asszisztensek egyedi szükségleteihez való igazítása terén elért előrelépéseket; elengedhetetlennek véli azonban, hogy további előrelépés történjen e téren, főként ami a különleges képzéseket, a rugalmas időbeosztást és az intenzív nyelvtanfolyamokat illeti, amelyekre csak azokban az időszakokban kerül sor, amikor az akkreditált parlamenti asszisztensek többsége kötelező éves szabadságát tölti; kéri, hogy vegyék figyelembe az akkreditált parlamenti asszisztensek sajátos körülményeit a munkahelyi jóllét (mindfulness) javítását célzó tevékenységek, illetve ebédidőben tartott konferenciák stb. időzítése tekintetében;

85.  tudomásul veszi az asszisztensekre vonatkozó szabályzatról szóló, a Parlament által készített, 2015 júliusában bemutatott értékelő jelentést; sajnálja, hogy a jelentés gyakorlatilag az APA-People alkalmazás eredményeinek értékelésére, valamint a szabályzat megvalósítása során és a belső alkalmazási szabályok tekintetében az igazgatás által tapasztalt néhány probléma jelzésére korlátozódik; elégedetlenségének és teljes egyet nem értésének ad hangot a jelentés második részében kifejezésre juttatott néhány értékítélet kapcsán; ezért úgy véli, hogy az elvégzett értékelés csupán az APA-People alkalmazás tekintetében valósítja meg a célkitűzéseit; következésképpen kéri a Parlamentet, hogy még év vége előtt végezze el a szabályzat és az alkalmazási szabályok teljes és kimerítő értékelését; az értékelésben foglalkozzon az összes, nehézségeket okozó jogi aspektussal is, a különböző előírások közeljövőbeli javítása, kiigazítása és reformja alapjainak lefektetése érdekében; kéri, hogy a folyamatba vonják be az akkreditált parlamenti asszisztensek hivatalos képviselőit, különös tekintettel az első felülvizsgálat során játszott oly pozitív szerepükre;

86.  kéri, hogy az átláthatóság érdekében a Parlament éves jelentése tartalmazza a Személyzeti Bizottság által szervezett és az intézmény költségvetéséből finanszírozott tevékenységeket, és ismertesse a tevékenységek jellegét, a felmerült költségeket, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelést;

87.  kéri, hogy tájékoztassák az akkreditált parlamenti asszisztensek felvétele során használt, a jelenlegi parlamenti ciklus elején bevezetett APA People alkalmazás értékelésének eredményeiről;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság

88.  hangsúlyozza, hogy az új középtávú ingatlanstratégia magában foglalja további területek felkutatását a főépületek közelében a Parlament igényeinek kielégítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a felújítási munkálatokra vonatkozó többéves tervet realista és részletes előrejelzésekre kell alapozni, a pénzügyi paraméterek és az időkeret tekintetében egyaránt; emlékeztet rá, hogy a Parlament az általa elfoglalt épületek 81%-ának tulajdonosa, és hogy a költségvetést meg kell óvni az öregedő épületek felújítási költségeitől, ami jelentős kihívást fog jelenteni a Parlament számára az elkövetkezendő években;

89.  rámutat, hogy a Parlament három munkahelyén összesen 1,1 millió m²-t foglal el; úgy véli, hogy a legfontosabb a megfelelő intézkedések kidolgozása annak biztosítására, hogy a Parlament épületei a fokozott karbantartási költségek ellenére is fenntarthatóak maradjanak;

90.  ragaszkodik ahhoz, hogy a legnagyobb körültekintéssel járjanak el új vásárlások vagy bérlések előtt, és kiemeli a stratégiai irodahasználati terv rendszeres felülvizsgálatának és kiigazításának szükségességét; úgy véli, hogy a stratégiai végrehajtási keretben foglalt koncepcióknak lehetőséget kell biztosítaniuk a Parlament számára az új épületek iránti igény csökkentésére, ahogyan a szervezet egyre inkább az eredményekre és a személyzet számára a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére törekszik; hangsúlyozza, hogy az általánosan rendelkezésre álló technológiák és gyakorlatok, mint például a távmunka hozzájárulhatnak a hatékonyabb időkihasználáshoz és a környezetbarátabb Parlament megvalósításához;

91.  megállapítja, hogy 2014 júniusa óta az IPOL, az EXPO és az EPRS főigazgatóságoktól közel 1 000 munkatárs költözött a Square de Meeûs épületbe; emlékeztet rá, hogy ez a költözés volt az első kulcsfontosságú szakasz az arra irányuló folyamatban, hogy a képviselők számára a Parlament főépületeiben több helyet biztosítsanak; kéri, hogy tájékoztassák a Parlament következő lépéseiről, konkrét menetrendben jelezve, hogy mikortól állnak rendelkezésre új irodák;

92.  felhívja az igazgatást, hogy a Parlament főépületében alakítson ki létesítményeket a Square de Meeûs épületében dolgozó személyzet számára, beleértve egy olyan termet is, ahol a képviselők betekinthetnek a korlátozott hozzáférésű dokumentumokba;

93.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament és a Bizottság között továbbra sem jött létre együttműködési megállapodás az Európa Házak közös működtetése tekintetében; sürgeti a két intézményt, hogy kössenek a felek számára kölcsönösen elfogadható megállapodást, amely meghatározza az ingatlanvásárlás vagy -bérlés kereteit, és hogy egyszerűsítsék az Európa Házak napi működését szabályozó igazgatási és pénzügyi eljárásokat; kéri, hogy szükség esetén a politikai hierarchia avatkozzon be;

94.  esedékesnek tartja a Paul-Henri Spaak épület felújítását, beleértve az épület, valamint a látogatói előadótermek és képviselői irodák bővítését; támogatja az igazgatás tervét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azt a képviselők aktuális száma alapján kell végrehajtani, nem pedig az Unió lehetséges – és irreális – bővítése alapján;

95.  pontos tervet és költségprognózist kér a felújítási munkálatokra vonatkozóan; felszólít az átláthatóság fokozására és az egyes képviselők részvételére azokban a döntésekben, amelyek igazgatási és pénzügyi szempontból lényeges hatást gyakorolnak az intézményre; elégtelennek találja az Elnökök Értekezlete és az Elnökség szintjén nyújtott tájékoztatást, illetve kötött előzetes megállapodásokat; kéri, hogy az összes képviselőnek küldjenek el minden, a Parlament szervezetével és jövőbeni fejlődésével kapcsolatos stratégiai dokumentumot;

96.  aggodalmának ad hangot a sofőrszolgálat internalizálására irányuló javaslat és annak többletköltségei miatt, ami 2017-ben több mint 50%-os növekedést tesz ki 2016-hoz képest;

Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság, Fordítási Főigazgatóság

97.  megállapítja, hogy a Parlament által végzett számítások szerint a tolmácstisztviselők 2014-ben átlagosan heti 10,7 órát töltöttek tolmácsolási szolgáltatásokkal a tolmácsfülkékben; megjegyzi ugyanakkor, hogy a tolmácsfülkében töltött órák a tolmácsok munkájának csupán egy részét teszik ki, mivel feladataik közé tartozik többek között az ülések előkészítése, a nyelvtanulás, a nyelvtudás fenntartása, a készenléti szolgálat, valamint tárgyi és egyéb szakosodott képzések elvégzése is; felhívja a főtitkárt, hogy biztosítson olyan mutatókat, amelyek a tolmácsok összes tevékenységét mérik; sajnálja, hogy az egyes tolmácsok által ellátott tolmácsolási megbízások éves átlagban heti 6 és 16 óra között mozognak, ami a tolmácsok egyenlőtlen igénybevételéhez vezet; elismeri, hogy a választások miatt 2014 a parlamenti tevékenységek mennyisége tekintetében nem átlagos év volt;

98.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a statisztikákra vonatkozó számítási módszert nem tisztázták, és felhívja az igazgatást, hogy jobban kommunikálják folyamataikat a tolmácsok megfelelő képviselőinek;

99.  felhívja az igazgatást, hogy a tolmácsok által a tolmácsfülkében töltött órák átlagos számának kiszámításakor zárják ki a számításból a szabadságot és a betegszabadságot;

100.  ismételten hangsúlyozza a többnyelvűségnek az intézmény demokratikus legitimációja szempontjából betöltött jelentőségét; örömmel látja, hogy az Elnökség által 2011-ben elfogadott erőforrás-hatékony többnyelvűségi politika, és az azt követően végrehajtott szervezeti reformok eredményeképpen megtakarításokat sikerült elérni a tolmácsolással kapcsolatos költségvetési sorokon; kéri, hogy a munkafeltételek tartalmazzanak olyan garanciákat, amelyek célja mind a tolmácsolás minőségének, mind pedig a tolmácsok egészségének védelme; egyidejűleg foglalkozva a parlamenti munka ritmusának megváltozásából eredő igényekkel és az erőforrások hatékony felhasználásával; felhívja a főtitkárt, hogy folytassa a tolmácsokkal való szoros együttműködésre irányuló erőfeszítéseit;

101.  kitart amellett, hogy a tolmácsolás terén továbbra is hatékonyságnövelésre van lehetőség, nevezetesen az intézmény jelenlegi ülésrendjéhez már nem illeszkedő, 2005-ben hozott szabályok által akadályoztatott szolgálat hatékonyságának fokozása révén; kéri annak vizsgálatát, hogy hatékonyságnövelést lehetne-e megvalósítani az INTE főigazgatóságigazgatási támogató egységeiben;

102.  kéri annak felülvizsgálatát, hogy a Parlament fő munkanapjain garantálnak-e megfelelő számú belső tolmácsot;

103.  felhívja a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóságot, hogy tegyen meg minden szükséges igazgatási intézkedést a tolmácsok informatikai eszközeinek és technikai támogatásának javítására, hogy azok megfeleljenek a Bizottság eszközeinek, továbbá hogy növelje a produktivitást a tolmácsolási megbízások terén, hozza összhangba az egyes tolmácsok tolmácsolási munkaterhét, és biztosítsa a tolmácstisztviselők jelenlétét és elérhetőségét a Parlament fő munkanapjain, szociális jogaik teljes körű tiszteletben tartása mellett; végezetül, kéri a főtitkárt, hogy nyújtson be új koncepciót a személyzet hatékony és gazdaságos felhasználására, és azt többek között alapozza a tolmácsokkal elért megállapodásra;

104.  úgy véli, hogy a tolmácsolási szolgáltatások javítása – különösen a Bizottsággal együttműködésben, az intézményi együttműködés keretében – javítaná e szolgáltatások felhasználásának hatékonyságát;

105.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ülések szervezésének és a konferenciák lebonyolításának feladata elaprózódik a különböző főigazgatóságok között;

Pénzügyi Főigazgatóság

Utazási iroda

106.  üdvözli a Pénzügyi Főigazgatóság által a legjobb árak keresésére vonatkozóan az utazási irodának adott utasítások eredményes végrehajtását; ösztönzi az utazási irodát, hogy még inkább éljen az árak összehasonlításának eszközével, és a nagyobb rugalmasság és olcsóbb jegyek szerzése érdekében igyekezzen megállapodást kötni a főbb légitársaságokkal, egyidejűleg biztosítva az utazások módosításának és törlésének lehetőségét; felhívja az utazási irodát, hogy a foglalás során igyekezzen olcsóbb jegyeket és ajánlatokat találni, és általában véve ajánljon versenyképesebb árakat, figyelembe véve az összes légitársaságot; felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy a további javítandó területek azonosítása érdekében készítsen felmérést a felhasználók körében az utazási irodával való elégedettségről;

107.  tudomásul veszi azokat a nehézségeket, amelyeket az utazásszervezési kérések kezelése jelent egy olyan méretű, továbbá olyan feladatokkal és a munkája természetéből adódó sajátosságokkal (rugalmasság, lemondás az utolsó pillanatban) rendelkező intézménynél, mint a Parlament;

108.  felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy a Biztonsági és Védelmi Főigazgatósággal és a Kommunikációs Főigazgatósággal szorosan együttműködve értékelje újra a szükséghelyzetekre vonatkozó vészhelyzeti terveket, hogy jobban kezelni tudja az új biztonsági fenyegetéseket, különösen az intézmény különböző helyszínei közötti kiküldetések esetén;

Önkéntes nyugdíjalap

109.  megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2014 végén 270,3 millió EUR-ra növelte az alap eszközei alapján számított becsült biztosításmatematikai hiányt (2013-ban 207,9 millió EUR); hangsúlyozza, hogy ez aggályokat ébreszt az alap tőkéjének idő előtti eltékozlásával kapcsolatban;

110.  hangsúlyozza, hogy az alap tervezett jövőbeni kötelezettségei több évtizedre oszlanak meg; felhívja az Elnökséget, hogy tanulmányozza, hogyan lehetne az alap likviditását növelni;

111.  kéri a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, fent említett parlamenti állásfoglalásban kért külső értékelés eredményeinek további késedelem nélküli bemutatását; elsősorban az önkéntes nyugdíjalap igazgatótanácsát teszi felelőssé az alap deficitjéért; egyedüli koncepció kialakítására szólít fel a magánnyugdíjalap tekintetében, az alap kötelezettségeinek csökkentése érdekében; felhívja az Elnökséget, hogy a külső értékelés kézhezvételét követően haladéktalanul tegyen javaslatot egy átfogó cselekvési tervre, amely a Parlament feladataival foglalkozik; szükségesnek tartja az alap részes feleinek nyújtott nyugdíjjárulékok csökkentését;

112.  felhívja az elnökséget, hogy a lehető leghamarabb értékelje a nyugdíjalap jelenlegi helyzetét;

Parlamenti asszisztensek alkalmazása

113.  üdvözli, hogy új, szigorúbb szabályok vonatkoznak a helyi asszisztensekre és szolgáltatókra; megjegyzi, hogy néhány ponton az új szabályok továbbra is homályosak, és téves értelmezésnek engednek teret; kéri e pontok további tisztázását, különös tekintettel a helyi asszisztensek és szolgáltatók melléktevékenységeire; hangsúlyozza, hogy mindkét csoportra nagyon szigorú ellenőrzésnek kell vonatkoznia;

114.  üdvözli a képviselők e-portáljának létrehozását; úgy véli, hogy ez a pénzügyek felülvizsgálatának költséghatékony és eredményes eszköze, összhangban a Parlament papírmentes politikájával; felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy tevőlegesen mozdítsa elő a portál használatát az európai parlamenti képviselők körében;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság

115.  megjegyzi, hogy a Parlament információbiztonsági politikájához koordinált és összehangolt szervezeti biztonsági stratégiára van szükség;

116.  erősebb információbiztonsági rendszerek bevezetését kéri, hogy a közzététel biztosítása mellett védjék az információkat a jogosulatlan hozzáféréssel, valamint a zavarral, módosítással vagy megsemmisítéssel szemben, annak érdekében, hogy biztosítsák az információk sértetlenségét, bizalmasságát és rendelkezésre állását;

117.  kéri, hogy hozzanak létre sürgősségi gyors riasztórendszert, amely lehetővé teszi az ITEC Főigazgatóság számára, hogy gyors sms vagy e-mail üzeneteket küldjön azon képviselőknek és a személyzet azon tagjainak, akik szerepelni kívánnak egy ilyen, speciális sürgősségi helyzetekben alkalmazandó kommunikációs listán;

118.  nyugtázza, hogy a 2013-as mentesítés során megfogalmazott kérésnek megfelelően sorra került az ikt független harmadik fél általi ellenőrzése; megállapítja, hogy az ellenőrzés arra irányult, hogy értékeljék a Parlament informatikai biztonsági képességeit, és felmérjék a rendszerei számítógépes fenyegetésnek való kitettségét, egy olyan informatikai fejlesztési terv kidolgozása céljából, amely egyben ütemtervet is javasol a Parlament globális biztonsági szintjének javítására; egy kiberbiztonsági rendelet elfogadását szorgalmazza annak garantálása érdekében, hogy a Parlament képes legyen hatékonyan megvédeni informatikai rendszereit, valamint garantálják a képviselők kibertámadásokkal szembeni biztonságát és védelmét;

119.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament informatikai biztonsági szervezetének, érettségének és képességeinek az ISO 27002:2013 szabvány és nemzetközi bevált módszerek alapján elvégzett értékelése szerint a szervezeti biztonság érettségi szintje viszonylag alacsony;

120.  felhív a Parlament informatikai biztonsági rendszereinek rendszeres stressztesztelésére az ikt tartományban;

121.  megjegyzi, hogy az Elnökség 2015. szeptember 7-i ülésén elfogadta az informatikai biztonságra vonatkozó politikát; rámutat annak sürgető igényére, hogy az eddiginél lényegesen erősebb informatikai biztonsági politikát vezessenek be, összhangban a Parlament globális informatikai biztonsági stratégiájára vonatkozó menetrenddel;

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság

122.  nyugtázza, hogy a biztonsági szolgálatok saját hatáskörbe vonása Brüsszelben 2014 decemberében, Strasbourgban pedig 2015. július 1-jén, a globális biztonsági koncepció elfogadását követően lezárult; hangsúlyozza, hogy a közelmúltban kialakult biztonsági helyzetre tekintettel további biztonsági intézkedésekre van szükség, és sürgősen felül kell vizsgálni a globális biztonsági koncepciót;

123.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi hatóságok eltérő megközelítéseket követnek a parlamenti épületek biztonságát illetően; elengedhetetlennek tartja a belga, a francia és a luxemburgi hatóságokkal való szoros együttműködést a Parlament épületei körüli biztonsági körzet megerősítése érdekében;

124.  kéri a teljes biztonsági személyzet hatékony átvilágítását annak biztosítása céljából, hogy mind a megbízhatóság, mind pedig a szakmai kompetenciák szintje tekintetében alkalmasak legyenek a feladataik ellátására;

125.  kitart amellett, hogy a Parlament épületei és azok közvetlen szomszédsága biztonságának fokozását kiemelt prioritásként kell kezelni; szükségesnek tartja a biztonsági személyzet megfelelő felszerelésének és munkakörülményeinek biztosítását, tekintettel a jelenlegi biztonsági helyzetre;

126.  felszólít az épületbiztonsági intézkedések felülvizsgálatára, és a parlamenti parkolók bejáratának fokozottabb ellenőrzésére automatikus rendszámfelismerés révén; kéri, hogy hozzanak létre egy központi külső ellenőrzési pontot, ahol a Parlament épületeibe belépő összes külső beszállítót ellenőrzik;

127.  emlékeztet az európai parlamenti képviselők irodáiban elkövetett lopásokkal kapcsolatos incidensekre; felhívja az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságot és a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóságot, hogy teremtsenek nagyobb biztonságot és átláthatóságot az irodákhoz hozzáféréssel rendelkező alvállalkozókkal és karbantartási személyzettel kapcsolatban;

128.  alapvetőnek tartja a munkaviszony megkezdése előtti szigorú ellenőrzést, a személyzet távozását szabályozó, kötelező erejű eljárások kialakítását, a megfelelő biztonsági irányítási struktúrák kiépítését, valamint a megfelelő válságkezelési képzést;

129.  emlékeztet a 2014. október 7-i, kurd tüntetőkkel kapcsolatos incidensre; kéri a Parlament biztonsági szolgálatának átfogó és bizalmas értékelését; üdvözli, hogy a biztonsági területen folytatott együttműködés megerősítése céljából első lépésként létrejött egy, a Parlament, a Bizottság, a Tanács és a belga állam képviselőit magában foglaló magas szintű csoport; felszólít a nemzeti és a nemzetközi biztonsági szolgálatokkal való együttműködés fokozására;

130.  kitart amellett, hogy fokozzák a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság és az ITEC főigazgatóság közötti együttműködést, a megfelelő szintű információs és kommunikációs védelem biztosítása érdekében a Parlamenten belül;

131.  megállapítja, hogy amikor az uniós intézmények és szervek a mai biztonsági és terrorellenes kihívásokat kezelik, elkülönült erőforrásokról, eltérő szabályokról és különböző, egymással nem kompatibilis felszerelésekről tesznek tanúbizonyságot; véleménye szerint ez a helyzet nemcsak az egyes igazgatásokon belüli gyenge irányítást jelent (a biztonsággal kapcsolatos kiadások éves költségvetése a Bizottságnál és a Parlamentnél is mintegy 40–40 millió EUR, a Tanácsnál mintegy 15 millió EUR, az Európai Külügyi Szolgálatnál (EKSZ) pedig csak a brüsszeli központ biztosításának költsége több mint évi 5 millió EUR), de fokozhatja az uniós intézmények sérülékenységét is;

132.  aggodalmát fejezi ki a jelenlegi biztonsági környezet miatt, mivel a komoly terrorfenyegetés egész Európára és azon túlra is kiterjed, nevezetesen az összehangolt brüsszeli és párizsi merényletek és a Thalys vonaton meghiúsult támadás miatt; felszólítja az uniós intézményeket, hogy proaktív módon mozdítsák elő az egymás és a székhelyüket, irodáikat vagy küldöttségeiket befogadó, illetve a feladataik végrehajtásának helyszíne szerinti országok nemzeti hatóságai közötti megerősített együttműködést;

133.  sürgeti a főtitkárt, valamint a Bizottság, a Tanács, az EKSZ és a parlamenti bizottságok megfelelő igazgatási hatóságait, hogy tárják fel a közös intézményközi biztonságpolitika lehetséges alapjait, többek közt kidolgozva egy olyan közös elemeket – mint a kockázatértékelési eszközök és metódusok, az egyes politikai hatóságok és nagyon fontos vendégek védelmét biztosító személyzet és eszközök, a biztonsági személyzet képzési menetrendje és erőforrásai, belépés-ellenőrzési berendezések és technológiák, kiberbiztonság és a kommunikáció biztonsága, valamint szakosodott erőforrás-kezelés – tartalmazó cselekvési tervet, amelyet össze kell hangolni az Unió fő munkahelyeit, külső irodáit és küldöttségeit befogadó államok illetékes hatóságaiéval;

Környezetbarát Parlament

134.  üdvözli az Európai Számvevőszék által 2013-ban és 2014-ben végzett ellenőrzések pozitív eredményeit, amely kiemelte, hogy a 14 ellenőrzött uniós intézmény közül az Európai Parlament volt az, amely a legambiciózusabb stratégiát dolgozta ki a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése terén;

135.  felhívja a figyelmet arra, hogy a videokonferenciák és a távmunka hozzájárulhatnak a hatékonyabb időkihasználáshoz és a környezetbarátabb Parlament megvalósításához, valamint az igazgatási és utazási költségek csökkentéséhez;

136.  kiemeli, hogy minden szerződés és ajánlati felhívás tekintetében be kell vezetni a zöld közbeszerzést; a környezetbarát szerződések tekintetében ambiciózus kötelező célokra hív fel, különösen a következő területeken: élelmiszerek és étkeztetés, járművek és közlekedés, higiéniai felszerelések és vizesblokkok, papír, hulladékgazdálkodás, informatikai és képalkotó berendezések, világítás, takarítás és bútorok;

Zöld közbeszerzés és az EMAS

137.  felhívja a főtitkárt, hogy dolgozzon ki tervezetet a parlamenti utazásokra rendelkezésre álló utazóládák számának csökkentése érdekében; azt javasolja, hogy vezessenek be „igény szerinti étkezési rendszert” vagy „étkezdemegosztási rendszert”, ezáltal is csökkentve a kapcsolódó költségeket és a szénlábnyomot;

138.  üdvözli az elkerülhetetlen kibocsátások kompenzálására tett kiegészítő intézkedéseket; felhívja a Parlamentet, hogy dolgozzon ki további szén-dioxid-kompenzációs politikákat

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

139.  tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2014-ben a következőképpen használták fel:

Képviselőcsoport

2014 első félév

2014 második félév

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok*

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek (2015)

PPE

11 147

7 813

11 311

101 %

7 649

8 772

7 744

6 485

74 %

9 960

S&D

7 956

4 619

8 415

106 %

4 160

7 663

4 194

6 435

84 %

5422

ECR

2 128

1 053

2 731

128 %

450

2 886

457

1 745

60 %

1598

ALDE

3 401

1 759

3 644

107 %

1 516

2 813

1 531

1 847

66 %

2498

GUE/NGL

1 374

417

1 519

111 %

272

2 153

272

1 170

54 %

1255

Verts/ALE

2 211

1 388

2 689

122 %

911

2 081

912

1 707

82 %

2 146

EFDD

1 229

1 137

1 544

126 %

822

2 002

827

1 164

58 %

1287

Független képviselők

753

441

715

95 %

92

1 238

92

566

46 %

533

Összesen

30 200

18 626

32 567

 

15 872

29 608

16 030

21 118

 

29 442

* valamennyi összeg ezer euróban

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

140.  tudomásul veszi, hogy 2014-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(2):

Párt

Rövidítés

Saját források*

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség

Európai Néppárt

PPE

2 126

9 327

13 605

85%

345

Európai Szocialisták Pártja

PES

1 083

5 297

7 864

85%

78

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

759

2 813

3 582

85%

173

Európai Zöldek Pártja

EGP

575

1 918

2 493

84%

50

Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

AECR

373

1 943

2 376

85%

0

Európai Baloldal Pártja

EL

282

1 219

1 501

85%

54

Európai Demokrata Párt

EDP/PDE

123

565

730

85%

13

EUDemokraták

EUD

49

274

340

85%

0

Európai Szabad Szövetség

EFA

126

526

708

85%

0

Európai Keresztény politikai Mozgalom

ECPM

73

388

475

85%

4

Európai Szövetség a Szabadságért

EAF

93

521

614

84%

-3

Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége

AEMN

117

363

480

85%

37

Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért

MELD

124

635

941

85%

5

Összesen

 

5 903

25 789

35 709

85%

756

(*) valamennyi összeg ezer euróban

141.  tudomásul veszi, hogy 2014-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(3):

Alapítvány

Rövidítés

Kapcsolódó párt

Saját források*

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

 

Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja

WMCES

PPE

831

4 203

5 034

85%

 

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS

PES

636

3 087

3 723

85%

 

Európai Liberális Fórum

ELF

ALDE

169

941

1 110

85%

 

Zöld Európai Alapítvány

GEF

EGP

174

914

1 088

85%

 

Európa Átalakítása

TE

EL

111

587

698

85%

 

Európai Demokraták Intézete

IED

PDE

43

265

308

85%

 

Maurits Coppieters Központ

CMC

EFA

48

216

264

85%

 

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND

AECR

195

915

1 110

85%

 

Európai Alapítvány a Szabadságért

EFF

EAF

45

244

289

85%

 

Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete

OEIC

EUD

21

135

156

85%

 

Európai Keresztény Politikai Alapítvány

CPFE

ECPM

37

187

224

85%

 

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FELD

MELD

62

271

333

85%

 

Európai Identitás és Hagyományok

ITE

AEMN

42

174

216

85%

 

Összesen

 

 

2 414

12 139

14 553

85%

 

(*) valamennyi összeg ezer euróban

 

-

2 229

11 325

13 554

85%

(1) Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz — Európai Parlament (HL L 255., 2015.9.30., 3. o.).
(2) Forrás: 2014.10.20-i elnökségi jegyzőkönyv (PE 538.295/BUR) és 2014.10.20-i elnökségi jegyzőkönyv (PE 538.297/BUR) 12. pont.
(3) Forrás: PV BUR. 2014.10.20. (PE 538.295/BUR) és PV BUR. 2014.10.20. (PE 538.297/BUR), 12. pont

Jogi nyilatkozat