Az Európai Parlament 2016. február 3-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásban szereplő védzáradék és a vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztésére irányuló kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0154 – C8-0092/2015 – 2015/0079(COD))

P8_TA(2016)0035 A8-0364/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0154),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0092/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0364/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2016. február 3-án került elfogadásra az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásban foglalt védzáradék és kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló (EU) 2016/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2016/400 rendelet.)

Az Európai Parlament 2016. február 3-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásban szereplő vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0155 – C8-0091/2015 – 2015/0080(COD))

P8_TA(2016)0036 A8-0365/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0155),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0091/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0365/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2016. február 3-án került elfogadásra az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásban foglalt kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló (EU) 2016/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2016/401 rendelet.)

Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a beérkezett petíciók, különösen a 924/2011. számú petíció alapján a marrakesh-i szerződés ratifikálásáról (2016/2542(RSP))

P8_TA(2016)0037 B8-0168/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyomtatott szöveget használni képtelen uniós polgárok petícióira, és különösen a Dan Pescod brit állampolgár által a Vakok Európai Szövetsége (EBU), illetve a Royal National Institute of Blind People (Vakok Királyi Nemzeti Intézete) nevében benyújtott 924/2011. számú, a vakok könyvekhez és más nyomtatott termékekhez való hozzáféréséről szóló petícióra,

–  tekintettel a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződésre (a továbbiakban: marrakesh-i szerződés),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 216. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Egészségügyi Világszervezet 2010-es becslése szerint 2 550 000 vak és 23 800 000 gyengén látó él Európában, ami összesen 26 350 000 látássérültet jelent;

B.  mivel a fejlett országokban a megjelenő könyvek csupán 5 %-át, a fejlődő országokban pedig kevesebb mint 1 %-át adják ki számukra is hozzáférhető formátumban;

C.  mivel az Unió és a tagállamok aláírták a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt;

D.  mivel az Unió és a tagállamok 2014 áprilisában aláírták a marrakesh-i szerződést, és így politikai kötelezettségvállalást tettek annak ratifikálására;

E.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottság az egyezmény végrehajtásáról szóló bevezető uniós jelentésre vonatkozó záró észrevételeiben bátorította az Uniót, hogy tegyen meg minden megfelelő intézkedést a marrakesh-i szerződés mihamarabbi ratifikálása és végrehajtása érdekében;

F.  mivel a Bizottság tanácsi határozatra irányuló javaslatot terjesztett elő a marrakesh-i szerződés Európai Unió nevében történő megkötéséről (COM(2014)0638);

1.  emlékeztet arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 24. és 30. cikke hangsúlyozza a fogyatékossággal élők megkülönböztetés nélküli és egyenlő esélyeken alapuló oktatáshoz való jogát, biztosítva egyúttal, hogy a szellemi tulajdonjogokat védő törvények ne jelentsenek indokolatlan vagy megkülönböztetést okozó akadályt a fogyatékossággal élők számára a kulturális termékekhez való hozzáférésben;

2.  mélységes felháborodásának ad hangot amiatt, hogy hét uniós tagállam kisebbségi csoportot alakított, amely akadályozza a szerződés ratifikálásának folyamatát; felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot, és ne kössék azt az uniós jogi keret felülvizsgálatához vagy az Európai Unió Bíróságának határozatához;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottságnak.

Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított FG72 szójababot (MST-FGØ72-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D042684 – 2016/2547(RSP))

P8_TA(2016)0038 B8-0133/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított FG72 szójababot (MST-FGØ72-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2015. november 18-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2015. július 16-án kiadott véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2011. június 24-én a Bayer CropScience AG az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Belgium illetékes hatóságához az FG72 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.  mivel a kérelemben leírtak szerint a genetikailag módosított MST-FGØ72-2 szójabab expresszálja a 2mEPSPS fehérjét, amely ellenállást biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, valamint a HPPD W336 fehérjét is, amely ellenállást biztosít az izoxaflutol hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben. mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(5);

C.  mivel a bizottsági végrehajtási határozatról az Állandó Bizottság 2015. november 18-án szavazott és nem nyilvánított véleményt;

D.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslata indokolásában 2015. április 22-én a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította(6), azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésre és felhasználásra” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament elutasította az 1829/2003/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be új javaslatot;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) céljával, ami a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot az 1829/2003/EK rendelet módosítására, figyelembe véve azokat a gyakran hangoztatott tagállami aggályokat, amelyek nem csupán a GMO-k által az egészségre vagy a környezetre jelentett veszélyekkel kapcsolatosak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o. (2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (3) Az EFSA GMO-testülete (a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testület), 2015. Tudományos vélemény az EFSA-GMO-BE-2011-98 számú, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított FG72, a Bayer CropScience AG által előállított szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről. EFSA Journal 2015; 13(7):4167 [29 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2015.4167. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456. (5) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379. (7) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø8-9 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D042682 – 2016/2548(RSP))

P8_TA(2016)0039 B8-0134/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø8-9 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2015. november 18-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2015. június 18-án kiadott véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2012. március 23-án a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához a MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.  mivel a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON-877Ø8-9 × MON-89788-1 szójabab expresszálja a dikamba-monooxigenáz fehérjéket, amelyek toleranciát biztosítanak a dikambatartalmú gyomirtókkal szemben, valamint CP 4 EPSPS proteint, amely toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(5);

C.  mivel a bizottsági végrehajtási határozatról az Állandó Bizottság 2015. november 18-án szavazott és nem nyilvánított véleményt;

D.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslata indokolásában 2015. április 22-én a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította(6), azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésre és felhasználásra” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament elutasította az 1829/2003/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újat;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) céljával, ami a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot az 1829/2003/EK rendelet módosítására, figyelembe véve azokat a gyakran hangoztatott tagállami aggályokat, amelyek nem csupán a GMO-k által az egészségre vagy a környezetre jelentett veszélyekkel kapcsolatosak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o. (2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (3) Tudományos vélemény a Monsanto EFSA-GMO-NL-2012-108 számú, a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított MON 89788 szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről. EFSA Journal 2015;13(6):4136, 26. o. doi: 10.2903/j.efsa.2015.4136. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456. (5) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379. (7) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø5-6 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D042681 – 2016/2549(RSP))

P8_TA(2016)0040 B8-0135/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø5-6 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2015. november 18-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2015. július 16-án kiadott véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2011. augusztus 11-én a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához a MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.  mivel a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON-877Ø5-6 × MON-89788-1 szójabab csökkent mértékben expresszálja a Δ12 zsírsav-deszaturáz (FAD2) és a palmitoil-ACP tioészteráz (FATB) enzimet, ami megnövekedett olajsavtartalmat és csökkent linolsavtartalmat eredményez; emellett CP4 EPSPS fehérjét expresszál, amely toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(5);

C.  mivel a bizottsági végrehajtási határozatról az Állandó Bizottság 2015. november 18-án szavazott és nem nyilvánított véleményt;

D.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslata indokolásában 2015. április 22-én a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította(6), azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésére és felhasználására” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament elutasította az 1829/2003/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újat;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) céljával, ami a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot az 1829/2003/EK rendelet módosítására, figyelembe véve azokat a gyakran hangoztatott tagállami aggályokat, amelyek nem csupán a GMO-k által az egészségre vagy a környezetre jelentett veszélyekkel kapcsolatosak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o. (2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (3) Tudományos vélemény a Monsanto EFSA-GMO-NL-2011-110 számú, a gyomirtó szereknek ellenálló, megnövekedett olajsavtartalmú, géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről. EFSA Journal 2015; 13(7):4178 [30 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2015.4178. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456. (5) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379. (7) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokkal (2015/2233(INI))

P8_TA(2016)0041 A8-0009/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS)(1), amely a WTO keretében lefolytatott tárgyalások uruguayi fordulója eredményeként 1995 januárjában lépett hatályba,

–  tekintettel a WTO szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó tanácsának elnöke, Fernando de Mateo nagykövet által a szolgáltatások kereskedelmére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos 2011. április 21-i rendkívüli ülés alkalmával a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága számára készített WTO-jelentésre(2),

–  tekintettel a „Really Good Friends of Services” csoport (RGF – a szolgáltatások igazán jó barátai) által 2012. július 5-én közzétett nyilatkozatra(3),

–  tekintettel a Tanács által 2013. március 8-án elfogadott és a Tanács által 2015. március 10-én a titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott, a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos uniós irányelvekre(4),

–  tekintettel a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2013. július 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel Juncker elnöknek a hivatalba lépő Bizottsághoz intézett, „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című, 2014. július 15-i politikai iránymutatására,

–  tekintettel „A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel az ECORYS által a Bizottság számára készített, „Kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat egy többoldalú szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) zajló tárgyalások támogatására” című, 2014. július 17-i kezdeti zárójelentésre(6),

–  tekintettel a TiSA valamennyi szerződő fele által benyújtott tárgyalási dokumentumokra, különösen a Bizottság által 2014. július 22-én a titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott dokumentumokra, köztük az EU első ajánlatára(7),

–  tekintettel Malmström biztosnak a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodás alapján a betegek mobilitásáról szóló 2015. február 5-i nyilatkozatára(8),

–  tekintettel az EU-nak és az Egyesült Államoknak a TiSA-ról és a TTIP-ről szóló tárgyalásokkal összefüggésben a közszolgáltatásokról szóló 2015. március 20-i közös nyilatkozatára(9),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 39. cikkére, az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelméról szóló 8. cikkére és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikkére,

–  tekintettel az (EUSZ) 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére, amely az Unió egyik alapvető értékeként a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására irányul,

–  tekintettel az EUMSZ 26. jegyzőkönyvének az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 14. és 106. cikkére,

–  tekintettel 2003. március 12-i állásfoglalására a WTO keretében létrejött Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS) elnevezésű egyezményről, amely magában foglalja a kulturális sokszínűség témáját is(10),

–  tekintettel az EUSZ 21. cikkére,

–  tekintettel az (EUMSZ) 207. és 218. cikkére,

–  tekintettel a fejlesztési célú koherenciának az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elvére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (TiSA) helyi és regionális vetületéről szóló véleményére (CDR 2700/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0009/2016),

A.  mivel a TiSA-ról folyó tárgyalásoknak a nemzeti szabályozás csökkentése helyett azt a célt kell kitűzniük, hogy hatékonyabb nemzetközi szabályozás jöjjön létre;

B.  mivel annak ellenére, hogy a TiSA a jelenlegi formájában és a jelenlegi tárgyaló feleivel egy plurilaterális megállapodás, azt kellene célként kitűzni, hogy a megkötött megállapodás végül elérhesse a kritikus tömeget, lehetővé téve, hogy a WTO keretén belül multilaterálissá megállapodássá váljon;

C.  mivel bármely kereskedelmi megállapodásnak az európai fogyasztók számára több jogot és alacsonyabb árakat, a munkavállalók számára pedig több munkahelyet és nagyobb védelmet kell biztosítania; mivel emellett globális szinten hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés és a globális vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítéséhez, továbbá egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az európai vállalatok számára; mivel a kereskedelempolitikának teljes mértékben összhangban kell állnia az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjével és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési programjával, továbbá hozzá kell járulnia azok megvalósításához;

D.  mivel bármely kereskedelmi megállapodásnak piacokat kell megnyitnia vállalataink számára külföldön, és biztonsági hálót kell nyújtania polgáraink számára otthon; mivel a TiSA-nak erősítenie kell a külföldi piacokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítania a bevált gyakorlatokat és úgy kell formálnia a globalizációt, hogy tükrözze az európai értékeket, elveket és érdekeket, valamint segítse az európai vállalatokat, hogy érvényesüljenek a globális értékláncok korszakában; mivel a fogyasztói jogok és a szociális és környezetvédelmi normák nem a kereskedelem előtti akadályok, hanem az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést zászlajára tűző Európa 2020 stratégia megkérdőjelezhetetlen építőkövei; mivel az uniós kereskedelempolitikának fenn kell tartania a gazdasági, szociális és területi kohézió EUMSZ 174. cikkében foglalt céljait; mivel a szolgáltatásnyújtás az Unióban az egyetemes hozzáférés, a minőség, a biztonság, a megfizethetőség és az egyenlő elbánás elvén alapul, amelyeket minden városban és régióban mindenkor biztosítani kell; mivel az EU-nak nemzetközi szinten támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséget;

E.  mivel a globalizáció összefüggésében mind gazdaságaink, mind a nemzetközi kereskedelem szolgáltatásközpontúvá válása és digitalizációja mielőbbi politikai fellépést tesz szükségessé a nemzetközi szabályok erősítése érdekében; mivel az EU-nak alapvető érdeke a globális ellátási láncokat irányító globális kereskedelmi szabályok megerősítése; mivel világszerte továbbra is a multilaterális kereskedelmi rendszer nyújtja a legeredményesebb keretet a nyitott és tisztességes kereskedelem megteremtéséhez;

F.  mivel a TiSA alkalmat biztosít az EU számára arra, hogy a globális szolgáltatáskivitel terén elért 25%-os részarányával és a 2013. évi 170 milliárd eurós kereskedelmi többletével megszilárdítsa szerepét mint a világ legnagyobb szolgáltatásexportőre; mivel a szolgáltatások uniós exportjának értéke az elmúlt 10 évben megkétszereződött, 2014-ben pedig elérte a 728 milliárd EUR-t; mivel az Európából exportált áruk értékének 40%-át adó szolgáltatások terén alkalmazzák az uniós munkaerő majdnem 70%-át; mivel az EU-ban 2013 és 2025 között létrehozandó új munkahelyek 90%-át a szolgáltatási ágazat teremti meg; mivel az említett megállapodás lehetőséget kínál az EU-ban a munkahelyteremtés fellendítésére;

G.  mivel a szolgáltatáskereskedelem az EU-n belüli munkahelyteremtés és növekedés motorja, amelyet megerősíthet a TiSA;

H.  mivel nem utolsó sorban a feltörekvő gazdaságokban található számos fontos piac továbbra is le van zárva az európai vállalatok előtt; mivel a szolgáltatáskereskedelem terén meglévő szükségtelen akadályok – amelyek egyenértékű vámokban kifejezve Kanada esetében elérik a 15%-ot, Japán esetében a 16%-ot, Dél-Korea esetében a 25%-ot, Törökország esetében a 44%-ot és Kína esetében a 68%-ot – továbbra is gátolják, hogy az európai vállalatok a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a versenyképességükből adódó előnyöket; mivel az EU – ahol a szolgáltatáskorlátozások vámtarifa egyenértéke csak 6% – jóval nyitottabb többi partnerénél; mivel az EU-nak legfontosabb szolgáltatásimportőrként és -exportőrként ki kellene használnia helyzetét arra, hogy a kölcsönös piacra jutás és a tisztességes verseny révén egyenlő versenyfeltételeket biztosítson;

I.  mivel a nem vámjellegű akadályok, amelyek a határokon átnyúló szolgáltatások költségeinek átlagosan több mint 50%-át jelentik, aránytalanul érintik a kis- és középvállalkozásokat (kkv-ket), amelyek az uniós szolgáltatásexport egyharmadát adják, és amelyek esetében gyakran nincs meg az ilyen akadályok leküzdéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrás; mivel a szükségtelen akadályok felszámolása megkönnyítené a kkv-k nemzetközivé válását, amennyiben ezen akadályok felszámolhatók anélkül, hogy veszélyeztetnék az ezek alapjául szolgáló közpolitikai célok megvalósulását; mivel fenn kell tartani a legitim közpolitikai célok eléréséhez szükséges intézkedéseket;

J.  mivel az értékláncok globalizációja növeli mind a belföldi output, mind az export importtartalmát; mivel az árukereskedelem és a szolgáltatáskereskedelem összefügg, és ezen ellátási láncok irányításához globális szabályokra van szükség; mivel a globális értékláncokkal összefüggésben egyre nagyobb szükség van a kötelező erővel bíró, alapvető nemzetközi normákra a további negatív verseny, valamint a szociális és környezeti dömping elkerülése érdekében;

K.  mivel nemcsak azzal kell megalapozni a polgárok uniós kereskedelempolitikába vetett bizalmát, hogy foglalkoztatási és jóléti szempontból kedvező eredményeket biztosítanak a polgárok és a vállalkozások számára, hanem azzal is, hogy garantálják az átláthatóság, a részvétel és az elszámoltathatóság legmagasabb szintjét, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a helyi és regionális hatóságokkal és minden más érdekelt féllel fenntartják az állandó párbeszédet, és egyértelmű iránymutatásokat határoznak meg a tárgyalások során;

L.  mivel az uniós programban szereplő legtöbb kötelezettségvállalás a tagállamok nemzeti jogalkotásához kapcsolódik; mivel a kötelezettségvállalások végrehajtása főként a regionális és helyi önkormányzatokat érinti;

M.  mivel az adatvédelem nem gazdasági teher, hanem a gazdasági növekedés forrása; mivel döntő fontosságú a digitális világba vetett bizalom visszaállítása; mivel az adatáramlás feltétlenül szükséges a szolgáltatáskereskedelemhez, azonban soha nem veszélyeztetheti a személyes adatok védelmére és a magánélet tiszteletben tartásához való jogra vonatkozó uniós vívmányokat;

N.  mivel a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2013. július 4-i állásfoglalásában a Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy „korábbi szándékának megfelelően készítsen fenntarthatósági hatásvizsgálatot”;

O.  mivel a TiSA a természetes személyek részes országok közötti mozgását is maga után vonja, és mivel ebben az összefüggésben minden európai polgárt egyenlő elbánásban kellene részesíteni a megállapodás többi részes felének területéhez való hozzáférés tekintetében;

P.  mivel a kereskedelmi megállapodásról az egyetértési eljárást alkalmazva a Parlament mondja ki a végső szót, és képviselői csak a tárgyalások lezárása után döntik el, hogy jóváhagyják vagy elutasítják-e a TiSA-t; mivel bizonyos tagállamokban szükség lehet a regionális parlamentek és/vagy a regionális szintet képviselő parlamenti kamarák általi ratifikációra is;

Q.  mivel a Parlament fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy a TiSA-megállapodásra irányuló bármely jövőbeli szövegjavaslat és tervezet megismerése után nyilvánítson véleményt;

1.  a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról zajló tárgyalásokkal összefüggésben az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a Bizottság számára:

2.  kéri a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe ezt az állásfoglalást, és az elfogadását követő hat hónapon belül adjon választ az abban foglaltakra;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást a Bizottságnak és tájékoztatás céljából a Tanácsnak, a tagállami kormányoknak és parlamenteknek, valamint a TiSA valamennyi szerződő fele hatóságainak és parlamentjeinek.

(1) https://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/26-gats_01_e.htm (2) TN/S/36. (3) http://eeas.europa.eu/delegations/wto/press_corner/all_news/news/2012/20120705_advancing_negotiations_services.htm (4) http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2015/03/150310-trade-services-agreement-negotiating-mandate-made-public/ (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0325. (6) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf (7) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf (8) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf (9) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/march/tradoc_153264.pdf (10) HL C 61. E, 2004.3.10., 289. o.

Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása az Európában a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiáról (2016/2526(RSP))

P8_TA(2016)0042 B8-0150/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, továbbá az ENSZ ezt követő Peking+5 (2000), Peking+10 (2005), Peking+15 (2010) és Peking+20 (2015) különleges ülésein elfogadott záródokumentumokra,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak esélyegyenlőségének valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe történő beépítése” című, 1996. február 21-i közleményére (COM(1996)0067), melyben elkötelezte magát arra, hogy előmozdítsa a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden tevékenységében és a különböző szintű szakpolitikáiban, hatékonyan megvalósítva a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének alapelvét,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsa által 2011 márciusában elfogadott, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumra (2011–2020),

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2010–2015) erősségeinek és gyenge pontjainak értékelése“ című 2010. szeptember 21-i kutatási jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és a férfiak közötti egyenlőség iránti fokozott elkötelezettség – A nők chartája” című, 2010. március 5-i közleményére (COM(2010)0078),

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia – 2010–2015” című, 2010. szeptember 21-i közleményére (COM(2010)0491),

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A nők és férfiak közötti egyenlőség az EU-ban” témában folytatott nyilvános konzultáció 2015 októberében közzétett elemzésére,

–  tekintettel arra, hogy a Bizottság 2015 augusztusában közétette „Új kezdet: a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívások kezelése” című ütemtervét, egy jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat tartalmazó csomag formájában;

–  tekintettel az Európai Bizottság nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottsága 2015. november 26-i ülésének eredményeire,

–  tekintettel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című, 2015. december 3-i munkadokumentumára (SWD(2015)0278),

–  tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) 2015. december 7-i ülésének következtetéseire, különösen annak 35. pontjára,

–  tekintettel az EU hármas elnökségének (Hollandia, Szlovákia és Málta) a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2015. december 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiáról a Bizottságnak feltett kérdésre (O-000006/2016 – B8-0103/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a nemek közötti egyenlőség az EU egyik – a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert – alapértéke, melyre vonatkozóan az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi tevékenységébe beépíti, és mivel a nemek közötti egyenlőség – stratégiai célkitűzésként –alapvető fontosságú a növekedés, foglalkoztatás és társadalmi befogadás 2020-as összeurópai célkitűzéseinek eléréséhez;

B.  mivel az egyenlő bánásmódhoz való jog az Európai Unió alapszerződéseiben elismert és az európai társadalomban mélyen gyökerező, meghatározó alapvető jog, amely nélkülözhetetlen e társadalom további fejlődéséhez, és mivel e jognak a jogalkotásban, a gyakorlatban, az ítélkezési gyakorlatban és a mindennapi életben egyaránt érvényesülnie kell;

C.  mivel az EU történelmileg tett néhány fontos lépést a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőség megerősítésére, az utóbbi évtizedben azonban uniós szinten lassulás tapasztalható a politikai fellépések és a nemek közötti egyenlőség reformja terén; mivel a Bizottság előző, a nők és a férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos 2010–2015. évi stratégiája nem volt kellően átfogó ahhoz, hogy európai és nemzetközi szinten hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség megvalósulásához, és mivel tervezett célkitűzései ténylegesen nem valósultak meg; mivel a 2015 utáni új stratégiának új lendületet kell adnia és konkrét fellépésekhez kell vezetnie a nők jogainak erősítése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében;

D.  mivel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2010–2015) erősségeinek és gyenge pontjainak értékelése“ című kutatási jelentésében a 2010 és 2015 közötti stratégia és az érdekelt felek álláspontjának értékelése hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a 2010-ben elfogadott stratégiai megközelítést;

E.  mivel a Parlament 2015. június 9-i állásfoglalásában a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új, külön stratégia kidolgozását szorgalmazta; mivel a nyilvános konzultáció eredményei szerint a válaszadók 90%-a egy új stratégia mellett van;

F.  mivel az EPSCO Tanács 2015. december 7-i következtetései (35. pont) felszólítják a Bizottságot, hogy közlemény formájában fogadjon el a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiát; mivel 2015. december 7-i nyilatkozatában az EU hármas elnöksége kötelezettséget vállalt a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő uniós stratégiáról szóló EPSCO Tanácshoz kapcsolódó tanácsi következtetések tervezetének elkészítésére;

1.  emlékeztet arra, hogy a Bizottságot köti az EUSZ 2. cikke és az Alapjogi Charta a nemek közötti egyenlőség megvalósulása érdekében történő fellépésre;

2.  megjegyzi, hogy korábban a Bizottság egyértelműen támogatott egy, a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó világos, átlátható, legitim és nyilvános stratégiát, melyet a legmagasabb politikai szinten támogatott az összes uniós intézmény;

3.  sajnálatosnak tartja, hogy a 2015 novemberében közzétett 2016-os bizottsági munkaprogram konkrétan nem tesz említést a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő uniós stratégiáról; sajnálatosnak tartja, hogy 2015. december 3-án a Bizottság mindössze egy „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentumot tett közzé, ezáltal nemcsak visszaminősített belső dokumentumot terjesztett elő, hanem a fellépés időtartamát is korlátozta;

4.  üdvözli, hogy a Bizottság 2015 augusztusában közétette „Új kezdet: a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívások kezelése” című ütemtervét, egy jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat tartalmazó csomag formájában;

5.  kéri a tagállamokat, hogy vállaljanak teljes körű felelősséget a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elve nemzeti szinten történő érvényesítésének javításáért;

6.  sajnálatosnak tartja, hogy 2015. december 7-én az EPSCO Tanács nem tudott megegyezni számos, a nemek közötti egyenlőséget ösztönző kérdéssel kapcsolatos hivatalos álláspontban, többek között a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelvvel kapcsolatban, amelyre a Parlament már régóta vár;

7.  üdvözli a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért” című fent említett munkadokumentumban felvázolt megközelítést, azonban sajnálatának ad hangot a konkrét referenciaértékek és a célra elkülönített költségvetés hiánya miatt, melyek nélkül a célkitűzések irányába tett előrelépések és mutatók sem nem mérhetők, sem nem elérhetők;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül döntését és fogadjon el a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, a 2016 és 2020 közötti időszakot érintő olyan új stratégiát, amely a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel foglalkozik, és igazodik a nemzetközi menetrendhez, vagyis a Peking+20 eredményiről szóló 2015-ös dokumentumhoz és „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020)” új keretéhez; ;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a Parlamenttel és a Tanáccsal, és a nemek közötti egyenlőség, illetve a nők jogairól szóló uniós csúcstalálkozó megrendezését szorgalmazza az eddig elért eredmények meghatározása és a 2016 márciusában sorra kerülő EPSCO Tanács keretében új kötelezettségvállalások kialakítása céljából;

10.  emlékeztet arra, hogy az uniós jog és szakpolitikai eszközök végrehajtása meg kell hogy feleljen a szubszidiaritás és a „hozzáadott érték“ elvének, hogy a belső piac gyakorlati és versenyképes működéséhez nem mindig van szükség egységes szabályokra, és hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a jogalkotási javaslataiból és a különböző tagállamok eltérő kulturális hátteréből és gyakorlataiból fakadó adminisztratív terheket;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0218.