Index 
Elfogadott szövegek
2016. február 3., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Az EU–Moldova közötti társulási megállapodás: védzáradék és kijátszásellenes mechanizmus ***I
 Az EU–Grúzia közötti társulási megállapodás: kijátszásellenes mechanizmus ***I
 A marrakesh-i szerződés ratifikálása a beérkezett peticiók, különösen a 924/2011. számú petíció alapján
 Géntechnológiával módosított FG72 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek
 Géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek
 Géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek
 A szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalások
 A 2015 utáni időszakra vonatkozó új nőjogi és esélyegyenlőségi stratégia

Az EU–Moldova közötti társulási megállapodás: védzáradék és kijátszásellenes mechanizmus ***I
PDF 250kWORD 64k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2016. február 3-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásban szereplő védzáradék és a vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztésére irányuló kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0154 – C8-0092/2015 – 2015/0079(COD))
P8_TA(2016)0035A8-0364/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0154),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0092/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0364/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2016. február 3-án került elfogadásra az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásban foglalt védzáradék és kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló (EU) 2016/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2016/400 rendelet.)


Az EU–Grúzia közötti társulási megállapodás: kijátszásellenes mechanizmus ***I
PDF 249kWORD 64k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2016. február 3-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásban szereplő vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0155 – C8-0091/2015 – 2015/0080(COD))
P8_TA(2016)0036A8-0365/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0155),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0091/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2015. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0365/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2016. február 3-án került elfogadásra az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásban foglalt kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról szóló (EU) 2016/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, (EU) 2016/401 rendelet.)


A marrakesh-i szerződés ratifikálása a beérkezett peticiók, különösen a 924/2011. számú petíció alapján
PDF 250kWORD 64k
Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a beérkezett petíciók, különösen a 924/2011. számú petíció alapján a marrakesh-i szerződés ratifikálásáról (2016/2542(RSP))
P8_TA(2016)0037B8-0168/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyomtatott szöveget használni képtelen uniós polgárok petícióira, és különösen a Dan Pescod brit állampolgár által a Vakok Európai Szövetsége (EBU), illetve a Royal National Institute of Blind People (Vakok Királyi Nemzeti Intézete) nevében benyújtott 924/2011. számú, a vakok könyvekhez és más nyomtatott termékekhez való hozzáféréséről szóló petícióra,

–  tekintettel a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződésre (a továbbiakban: marrakesh-i szerződés),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 216. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Egészségügyi Világszervezet 2010-es becslése szerint 2 550 000 vak és 23 800 000 gyengén látó él Európában, ami összesen 26 350 000 látássérültet jelent;

B.  mivel a fejlett országokban a megjelenő könyvek csupán 5 %-át, a fejlődő országokban pedig kevesebb mint 1 %-át adják ki számukra is hozzáférhető formátumban;

C.  mivel az Unió és a tagállamok aláírták a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt;

D.  mivel az Unió és a tagállamok 2014 áprilisában aláírták a marrakesh-i szerződést, és így politikai kötelezettségvállalást tettek annak ratifikálására;

E.  mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottság az egyezmény végrehajtásáról szóló bevezető uniós jelentésre vonatkozó záró észrevételeiben bátorította az Uniót, hogy tegyen meg minden megfelelő intézkedést a marrakesh-i szerződés mihamarabbi ratifikálása és végrehajtása érdekében;

F.  mivel a Bizottság tanácsi határozatra irányuló javaslatot terjesztett elő a marrakesh-i szerződés Európai Unió nevében történő megkötéséről (COM(2014)0638);

1.  emlékeztet arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 24. és 30. cikke hangsúlyozza a fogyatékossággal élők megkülönböztetés nélküli és egyenlő esélyeken alapuló oktatáshoz való jogát, biztosítva egyúttal, hogy a szellemi tulajdonjogokat védő törvények ne jelentsenek indokolatlan vagy megkülönböztetést okozó akadályt a fogyatékossággal élők számára a kulturális termékekhez való hozzáférésben;

2.  mélységes felháborodásának ad hangot amiatt, hogy hét uniós tagállam kisebbségi csoportot alakított, amely akadályozza a szerződés ratifikálásának folyamatát; felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot, és ne kössék azt az uniós jogi keret felülvizsgálatához vagy az Európai Unió Bíróságának határozatához;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó bizottságnak.


Géntechnológiával módosított FG72 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek
PDF 267kWORD 76k
Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított FG72 szójababot (MST-FGØ72-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D042684 – 2016/2547(RSP))
P8_TA(2016)0038B8-0133/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított FG72 szójababot (MST-FGØ72-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2015. november 18-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2015. július 16-án kiadott véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2011. június 24-én a Bayer CropScience AG az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Belgium illetékes hatóságához az FG72 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.  mivel a kérelemben leírtak szerint a genetikailag módosított MST-FGØ72-2 szójabab expresszálja a 2mEPSPS fehérjét, amely ellenállást biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, valamint a HPPD W336 fehérjét is, amely ellenállást biztosít az izoxaflutol hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben. mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(5);

C.  mivel a bizottsági végrehajtási határozatról az Állandó Bizottság 2015. november 18-án szavazott és nem nyilvánított véleményt;

D.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslata indokolásában 2015. április 22-én a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította(6), azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésre és felhasználásra” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament elutasította az 1829/2003/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be új javaslatot;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) céljával, ami a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot az 1829/2003/EK rendelet módosítására, figyelembe véve azokat a gyakran hangoztatott tagállami aggályokat, amelyek nem csupán a GMO-k által az egészségre vagy a környezetre jelentett veszélyekkel kapcsolatosak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Az EFSA GMO-testülete (a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testület), 2015. Tudományos vélemény az EFSA-GMO-BE-2011-98 számú, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított FG72, a Bayer CropScience AG által előállított szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről. EFSA Journal 2015; 13(7):4167 [29 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2015.4167.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456.
(5) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


Géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek
PDF 269kWORD 76k
Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø8-9 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D042682 – 2016/2548(RSP))
P8_TA(2016)0039B8-0134/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø8-9 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2015. november 18-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2015. június 18-án kiadott véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2012. március 23-án a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához a MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.  mivel a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON-877Ø8-9 × MON-89788-1 szójabab expresszálja a dikamba-monooxigenáz fehérjéket, amelyek toleranciát biztosítanak a dikambatartalmú gyomirtókkal szemben, valamint CP 4 EPSPS proteint, amely toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(5);

C.  mivel a bizottsági végrehajtási határozatról az Állandó Bizottság 2015. november 18-án szavazott és nem nyilvánított véleményt;

D.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslata indokolásában 2015. április 22-én a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította(6), azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésre és felhasználásra” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament elutasította az 1829/2003/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újat;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) céljával, ami a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot az 1829/2003/EK rendelet módosítására, figyelembe véve azokat a gyakran hangoztatott tagállami aggályokat, amelyek nem csupán a GMO-k által az egészségre vagy a környezetre jelentett veszélyekkel kapcsolatosak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Tudományos vélemény a Monsanto EFSA-GMO-NL-2012-108 számú, a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított MON 89788 szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről. EFSA Journal 2015;13(6):4136, 26. o. doi: 10.2903/j.efsa.2015.4136.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456.
(5) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


Géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek
PDF 269kWORD 77k
Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø5-6 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D042681 – 2016/2549(RSP))
P8_TA(2016)0040B8-0135/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot (MON-877Ø5-6 × MON-89788-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2015. november 18-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2015. július 16-án kiadott véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát (MON-ØØ6Ø3-6 × ACS-ZMØØ3-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel 2011. augusztus 11-én a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes hatóságához a MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.  mivel a kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON-877Ø5-6 × MON-89788-1 szójabab csökkent mértékben expresszálja a Δ12 zsírsav-deszaturáz (FAD2) és a palmitoil-ACP tioészteráz (FATB) enzimet, ami megnövekedett olajsavtartalmat és csökkent linolsavtartalmat eredményez; emellett CP4 EPSPS fehérjét expresszál, amely toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(5);

C.  mivel a bizottsági végrehajtási határozatról az Állandó Bizottság 2015. november 18-án szavazott és nem nyilvánított véleményt;

D.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslata indokolásában 2015. április 22-én a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította(6), azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésére és felhasználására” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament elutasította az 1829/2003/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újat;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) céljával, ami a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(8) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot az 1829/2003/EK rendelet módosítására, figyelembe véve azokat a gyakran hangoztatott tagállami aggályokat, amelyek nem csupán a GMO-k által az egészségre vagy a környezetre jelentett veszélyekkel kapcsolatosak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Tudományos vélemény a Monsanto EFSA-GMO-NL-2011-110 számú, a gyomirtó szereknek ellenálló, megnövekedett olajsavtartalmú, géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről. EFSA Journal 2015; 13(7):4178 [30 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2015.4178.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0456.
(5) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0379.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


A szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalások
PDF 374kWORD 193k
Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokkal (2015/2233(INI))
P8_TA(2016)0041A8-0009/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS)(1), amely a WTO keretében lefolytatott tárgyalások uruguayi fordulója eredményeként 1995 januárjában lépett hatályba,

–  tekintettel a WTO szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó tanácsának elnöke, Fernando de Mateo nagykövet által a szolgáltatások kereskedelmére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos 2011. április 21-i rendkívüli ülés alkalmával a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága számára készített WTO-jelentésre(2),

–  tekintettel a „Really Good Friends of Services” csoport (RGF – a szolgáltatások igazán jó barátai) által 2012. július 5-én közzétett nyilatkozatra(3),

–  tekintettel a Tanács által 2013. március 8-án elfogadott és a Tanács által 2015. március 10-én a titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott, a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos uniós irányelvekre(4),

–  tekintettel a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2013. július 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel Juncker elnöknek a hivatalba lépő Bizottsághoz intézett, „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című, 2014. július 15-i politikai iránymutatására,

–  tekintettel „A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel az ECORYS által a Bizottság számára készített, „Kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat egy többoldalú szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) zajló tárgyalások támogatására” című, 2014. július 17-i kezdeti zárójelentésre(6),

–  tekintettel a TiSA valamennyi szerződő fele által benyújtott tárgyalási dokumentumokra, különösen a Bizottság által 2014. július 22-én a titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott dokumentumokra, köztük az EU első ajánlatára(7),

–  tekintettel Malmström biztosnak a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodás alapján a betegek mobilitásáról szóló 2015. február 5-i nyilatkozatára(8),

–  tekintettel az EU-nak és az Egyesült Államoknak a TiSA-ról és a TTIP-ről szóló tárgyalásokkal összefüggésben a közszolgáltatásokról szóló 2015. március 20-i közös nyilatkozatára(9),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 39. cikkére, az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelméról szóló 8. cikkére és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikkére,

–  tekintettel az (EUSZ) 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére, amely az Unió egyik alapvető értékeként a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására irányul,

–  tekintettel az EUMSZ 26. jegyzőkönyvének az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 14. és 106. cikkére,

–  tekintettel 2003. március 12-i állásfoglalására a WTO keretében létrejött Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS) elnevezésű egyezményről, amely magában foglalja a kulturális sokszínűség témáját is(10),

–  tekintettel az EUSZ 21. cikkére,

–  tekintettel az (EUMSZ) 207. és 218. cikkére,

–  tekintettel a fejlesztési célú koherenciának az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elvére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (TiSA) helyi és regionális vetületéről szóló véleményére (CDR 2700/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0009/2016),

A.  mivel a TiSA-ról folyó tárgyalásoknak a nemzeti szabályozás csökkentése helyett azt a célt kell kitűzniük, hogy hatékonyabb nemzetközi szabályozás jöjjön létre;

B.  mivel annak ellenére, hogy a TiSA a jelenlegi formájában és a jelenlegi tárgyaló feleivel egy plurilaterális megállapodás, azt kellene célként kitűzni, hogy a megkötött megállapodás végül elérhesse a kritikus tömeget, lehetővé téve, hogy a WTO keretén belül multilaterálissá megállapodássá váljon;

C.  mivel bármely kereskedelmi megállapodásnak az európai fogyasztók számára több jogot és alacsonyabb árakat, a munkavállalók számára pedig több munkahelyet és nagyobb védelmet kell biztosítania; mivel emellett globális szinten hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés és a globális vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítéséhez, továbbá egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az európai vállalatok számára; mivel a kereskedelempolitikának teljes mértékben összhangban kell állnia az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjével és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési programjával, továbbá hozzá kell járulnia azok megvalósításához;

D.  mivel bármely kereskedelmi megállapodásnak piacokat kell megnyitnia vállalataink számára külföldön, és biztonsági hálót kell nyújtania polgáraink számára otthon; mivel a TiSA-nak erősítenie kell a külföldi piacokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítania a bevált gyakorlatokat és úgy kell formálnia a globalizációt, hogy tükrözze az európai értékeket, elveket és érdekeket, valamint segítse az európai vállalatokat, hogy érvényesüljenek a globális értékláncok korszakában; mivel a fogyasztói jogok és a szociális és környezetvédelmi normák nem a kereskedelem előtti akadályok, hanem az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést zászlajára tűző Európa 2020 stratégia megkérdőjelezhetetlen építőkövei; mivel az uniós kereskedelempolitikának fenn kell tartania a gazdasági, szociális és területi kohézió EUMSZ 174. cikkében foglalt céljait; mivel a szolgáltatásnyújtás az Unióban az egyetemes hozzáférés, a minőség, a biztonság, a megfizethetőség és az egyenlő elbánás elvén alapul, amelyeket minden városban és régióban mindenkor biztosítani kell; mivel az EU-nak nemzetközi szinten támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséget;

E.  mivel a globalizáció összefüggésében mind gazdaságaink, mind a nemzetközi kereskedelem szolgáltatásközpontúvá válása és digitalizációja mielőbbi politikai fellépést tesz szükségessé a nemzetközi szabályok erősítése érdekében; mivel az EU-nak alapvető érdeke a globális ellátási láncokat irányító globális kereskedelmi szabályok megerősítése; mivel világszerte továbbra is a multilaterális kereskedelmi rendszer nyújtja a legeredményesebb keretet a nyitott és tisztességes kereskedelem megteremtéséhez;

F.  mivel a TiSA alkalmat biztosít az EU számára arra, hogy a globális szolgáltatáskivitel terén elért 25%-os részarányával és a 2013. évi 170 milliárd eurós kereskedelmi többletével megszilárdítsa szerepét mint a világ legnagyobb szolgáltatásexportőre; mivel a szolgáltatások uniós exportjának értéke az elmúlt 10 évben megkétszereződött, 2014-ben pedig elérte a 728 milliárd EUR-t; mivel az Európából exportált áruk értékének 40%-át adó szolgáltatások terén alkalmazzák az uniós munkaerő majdnem 70%-át; mivel az EU-ban 2013 és 2025 között létrehozandó új munkahelyek 90%-át a szolgáltatási ágazat teremti meg; mivel az említett megállapodás lehetőséget kínál az EU-ban a munkahelyteremtés fellendítésére;

G.  mivel a szolgáltatáskereskedelem az EU-n belüli munkahelyteremtés és növekedés motorja, amelyet megerősíthet a TiSA;

H.  mivel nem utolsó sorban a feltörekvő gazdaságokban található számos fontos piac továbbra is le van zárva az európai vállalatok előtt; mivel a szolgáltatáskereskedelem terén meglévő szükségtelen akadályok – amelyek egyenértékű vámokban kifejezve Kanada esetében elérik a 15%-ot, Japán esetében a 16%-ot, Dél-Korea esetében a 25%-ot, Törökország esetében a 44%-ot és Kína esetében a 68%-ot – továbbra is gátolják, hogy az európai vállalatok a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a versenyképességükből adódó előnyöket; mivel az EU – ahol a szolgáltatáskorlátozások vámtarifa egyenértéke csak 6% – jóval nyitottabb többi partnerénél; mivel az EU-nak legfontosabb szolgáltatásimportőrként és -exportőrként ki kellene használnia helyzetét arra, hogy a kölcsönös piacra jutás és a tisztességes verseny révén egyenlő versenyfeltételeket biztosítson;

I.  mivel a nem vámjellegű akadályok, amelyek a határokon átnyúló szolgáltatások költségeinek átlagosan több mint 50%-át jelentik, aránytalanul érintik a kis- és középvállalkozásokat (kkv-ket), amelyek az uniós szolgáltatásexport egyharmadát adják, és amelyek esetében gyakran nincs meg az ilyen akadályok leküzdéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrás; mivel a szükségtelen akadályok felszámolása megkönnyítené a kkv-k nemzetközivé válását, amennyiben ezen akadályok felszámolhatók anélkül, hogy veszélyeztetnék az ezek alapjául szolgáló közpolitikai célok megvalósulását; mivel fenn kell tartani a legitim közpolitikai célok eléréséhez szükséges intézkedéseket;

J.  mivel az értékláncok globalizációja növeli mind a belföldi output, mind az export importtartalmát; mivel az árukereskedelem és a szolgáltatáskereskedelem összefügg, és ezen ellátási láncok irányításához globális szabályokra van szükség; mivel a globális értékláncokkal összefüggésben egyre nagyobb szükség van a kötelező erővel bíró, alapvető nemzetközi normákra a további negatív verseny, valamint a szociális és környezeti dömping elkerülése érdekében;

K.  mivel nemcsak azzal kell megalapozni a polgárok uniós kereskedelempolitikába vetett bizalmát, hogy foglalkoztatási és jóléti szempontból kedvező eredményeket biztosítanak a polgárok és a vállalkozások számára, hanem azzal is, hogy garantálják az átláthatóság, a részvétel és az elszámoltathatóság legmagasabb szintjét, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a helyi és regionális hatóságokkal és minden más érdekelt féllel fenntartják az állandó párbeszédet, és egyértelmű iránymutatásokat határoznak meg a tárgyalások során;

L.  mivel az uniós programban szereplő legtöbb kötelezettségvállalás a tagállamok nemzeti jogalkotásához kapcsolódik; mivel a kötelezettségvállalások végrehajtása főként a regionális és helyi önkormányzatokat érinti;

M.  mivel az adatvédelem nem gazdasági teher, hanem a gazdasági növekedés forrása; mivel döntő fontosságú a digitális világba vetett bizalom visszaállítása; mivel az adatáramlás feltétlenül szükséges a szolgáltatáskereskedelemhez, azonban soha nem veszélyeztetheti a személyes adatok védelmére és a magánélet tiszteletben tartásához való jogra vonatkozó uniós vívmányokat;

N.  mivel a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2013. július 4-i állásfoglalásában a Parlament arra kérte a Bizottságot, hogy „korábbi szándékának megfelelően készítsen fenntarthatósági hatásvizsgálatot”;

O.  mivel a TiSA a természetes személyek részes országok közötti mozgását is maga után vonja, és mivel ebben az összefüggésben minden európai polgárt egyenlő elbánásban kellene részesíteni a megállapodás többi részes felének területéhez való hozzáférés tekintetében;

P.  mivel a kereskedelmi megállapodásról az egyetértési eljárást alkalmazva a Parlament mondja ki a végső szót, és képviselői csak a tárgyalások lezárása után döntik el, hogy jóváhagyják vagy elutasítják-e a TiSA-t; mivel bizonyos tagállamokban szükség lehet a regionális parlamentek és/vagy a regionális szintet képviselő parlamenti kamarák általi ratifikációra is;

Q.  mivel a Parlament fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy a TiSA-megállapodásra irányuló bármely jövőbeli szövegjavaslat és tervezet megismerése után nyilvánítson véleményt;

1.  a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról zajló tárgyalásokkal összefüggésben az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a Bizottság számára:

   a) a kontextus és a hatály tekintetében:
   i. a TiSA-ra irányuló tárgyalásokat tekintse ugródeszkának a WTO szintjén megújult ambíciókhoz azzal a céllal, hogy újraindítsák a GATS reformjára irányuló tárgyalásokat;
   ii. újra erősítse meg, hogy olyan nagyra törő, átfogó és kiegyensúlyozott tárgyalást támogat, amely felszabadítja az integráltabb globális szolgáltatási piac kiaknázatlan lehetőségeit, miközben útját állja a szociális, környezeti és gazdasági dömpingnek, valamint garantálja az uniós vívmányok maradéktalan tiszteletben tartását; formálja és szabályozza a globalizációt, és erősítse meg a nemzetközi standardokat, egyúttal jogilag biztosítsa a szabályozáshoz való jogot, valamint tűzzön ki olyan legitim közpolitikai célokat, mint a közegészség, a biztonság és a környezetvédelem; biztosítson fokozott piaci hozzáférést az európai szolgáltatók, köztük a kkv-k számára a nagy jelentőséggel bíró ágazatokban, az érzékeny ágazatok – ezen belül is az összes közszolgáltatás – esetében pedig alkalmazzon egyedi kivételeket; biztosítsa, hogy e tárgyalások tisztességes módon és jelentős mértékben hozzájáruljanak a munkahelyteremtéshez és az inkluzív növekedéshez, továbbá hogy ambiciózus szolgáltatáskereskedelmi standardokat határozzanak meg a XXI. századra vonatkozóan; tartsa tiszteletben az EU és a tagállamok politikai, szociális és kulturális modelljeit, valamint az uniós Szerződésekben foglalt alapvető elveket, valamint az EU Alapjogi Chartájában szereplő elveket, például a nemek közötti egyenlőséget; támogassa és védje a világon mindenütt az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot;
   iii. célként tűzze ki újabb országok csatlakozását, és ellenezzen az ezt akadályozó, a GATS-szal össze nem egyeztethető és a WTO-rendszerbe történő jövőbeni integrációt akadályozó minden rendelkezést vagy mellékletet; fogadjon el új szerződő feleket, amennyiben azok elfogadják a már meghozott szabályokat és az ambíciók addigi szintjét; ösztönözze a tárgyalásokról szóló megbeszéléseken való szélesebb körű részvételt; vegye figyelembe, hogy a szolgáltatáskereskedelem tekintetében a legnagyobb akadályok és a legnagyobb növekedési lehetőségek a BRICS- és a MINT-országokban vannak; ismerje el ezen országok –mint felemelkedő középosztállyal bíró exportcélpiacok, termelőráfordítási források és a globális értékláncon belüli kulcsfontosságú csomópontok – fontosságát az EU számára; nyissa meg az utat az elkötelezett feltörekvő és dinamikus gazdaságok részvétele előtt, és jelentse ki újra, hogy támogatja Kínának a tárgyalásokhoz történő csatlakozásra irányuló kérelmét; biztosítsa a TiSA minden részes felének arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy multilaterálissá teszik a tárgyalások eredményeit; biztosítsa, hogy külön figyelmet szenteljenek a fejlődő országoknak, valamint hogy a TiSA tartalmazza a GATS IV. cikkében foglalt rendelkezéseket;
   iv. vegye tudomásul, hogy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) szerint a fejlődő országokban a szolgáltatási ágazat a GDP körülbelül 51%-át adja, valamint hogy az afrikai országok szolgáltatásexportja nő; ismerje el, hogy a kereskedelem, egyebek mellett a szolgáltatások kereskedelme adott körülmények között előmozdíthatja az inkluzív növekedést, a fenntartható fejlődést, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és a tisztességes munkahelyek megteremtését, illetve az ismeretek megosztása, valamint a kutatás-fejlesztési technológiák és a – többek között külföldi – beruházások elősegítése révén ösztönözheti az innovációt; ezért hangsúlyozza, hogy a fejlődő országoknak a szolgáltatások globális piacához való hozzáférése erősítheti gazdasági integrációjukat és a globalizációhoz való alkalmazkodásukat;
   v. ismerje el, hogy mivel a tárgyalásokat preferenciális alapon folytatják le, a TiSA szerződő feleit érintő előnyöket a TiSA multilaterálissá válásáig korlátozzák; a megállapodás multilaterálissá válásáig vesse el a legnagyobb kedvezményes elbánásra (MFN) vonatkozó záradék alkalmazását olyan országok esetében, amelyek a TiSA-nak nem aláíró felei; a GATS-ban foglaltakhoz hasonlóan utasítsa el a szabadkereskedelmi megállapodások bevonását az MFN-be;
   vi. a dohai fejlesztési fordulóban indítsa újra a szolgáltatásokról szóló vitát;
   vii. biztosítsa a jelenlegi tárgyalások tárgyát képező kétoldalú, plurilaterális és multilaterális megállapodások és az egységes piac fejleményei közötti szinergiát és következetességet, különös tekintettel a digitális egységes piacra; biztosítsa a koherenciát az EU bel- és külpolitikái között, valamint segítse elő a külügyek integrált megközelítését; tartsa tiszteletben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét, és ösztönözze a 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlesztési célok végrehajtását;
   viii. tegyen javaslatot a turistákra vonatkozó biztosítékokra többek között a nemzetközi barangolási díjak és a nemzetközi hívások és üzenetek díjazásának átláthatósága, az Európán kívüli hitelkártya-használat után a fogyasztókat sújtó túlzott díjak korlátozása érdekében, valamint hogy megmaradjon az EU és a tagállamok joga a turisztikai úticélokkal kapcsolatos biztonsági figyelmeztetések kiadására;
   ix. építsen be egy olyan mechanizmust létrehozó felülvizsgálati záradékot, amely bármely félnek lehetőséget kínál a megállapodásból való kilépésre, illetve a szolgáltatások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy visszavonására, különösen a munkaügyi és a szociális normák megsértése esetén;
   x. további késlekedés nélkül hozza nyilvánosságra a fenntarthatósági hatástanulmányt, majd a tárgyalások végeztével megfelelően frissítse a tanulmányt, külön figyelmet fordítva a TiSA polgárokra, helyi és regionális hatóságokra, a tárgyalásokon részt nem vevő fejlődő országokra, valamint az EU szociális és foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatására; részletesen és megfelelő időben értékelje a GATS hatását az európai gazdaságra a megállapodás hatálybalépésétől kezdődően; teljes körűen vonja be a szociális partnereket és a civil társadalmat a fenntarthatósági hatásvizsgálat véglegesítésébe; kérje fel a parlamenti kutatószolgálatokat, hogy tegyenek közzé egy átfogó és megfelelő tájékoztatást nyújtó tanulmányt a TiSA-tárgyalások hatályáról és különösen a fogyasztókra és munkavállalókra gyakorolt lehetséges következményéről, többek között a nemek közötti egyenlőséggel, valamint az „üvegplafon” és a nemek közötti bérszakadék jelenségének szükségszerű kezelésével kapcsolatos szempontokat is figyelembe véve; ellenőrizze az alapvető jogokat annak érdekében, hogy a Parlament tájékozott döntést hozhasson a TiSA-megállapodás elfogadásáról vagy elutasításáról;
   xi. biztosítsa, hogy a beruházók és az állam közötti vitarendezési mechanizmusokat ne lehessen átvenni más kétoldalú beruházási megállapodásokból a legnagyobb kedvezmény elvére vonatkozó záradékok alapján;
   b) a piacra jutást illetően:
   i. zárja ki a közszolgáltatásokat és az audiovizuális szolgáltatásokat a megállapodás hatálya alól, óvatos megközelítést alkalmazzon a kulturális szolgáltatások esetében a GATS-ban foglalt európai uniós kötelezettségvállalások sérelme nélkül; törekedjen arra, hogy az aláíró felek, az ágazatok és a kormányzati szintek ambiciózus kötelezettségeket vállaljanak, különösen ami a külföldi piacok további megnyitását illeti, tekintettel a közbeszerzésekre, a telekommunikációra, a közlekedésre, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatásokra;
   ii. biztosítsa minden szinten a viszonosságot; a GATS XVI. és XVII. cikke szerinti jogok és kötelességek sérelme nélkül az ambíciók közös szintjét meghatározó eszközként támogassa a horizontális kötelezettségvállalással kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, és vegye figyelembe, hogy az ilyen minimumkövetelmények egyértelmű paramétereket határoznának meg a részvételben érdekelt országok számára; a GATS IV. cikkével összhangban biztosítson rugalmasságot a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok számára, amikor magáévá teszi a megállapodásban foglalt ambíciókat; biztosítsa, hogy a megállapodás egyenlő versenyfeltételek kialakítására és az uniós szolgáltatók számára új piacok megnyitására törekedjen a szolgáltatási ágazatban;
   iii. az uniós kötelezettségvállalások közül zárja ki a vonatkozó osztályozási rendszerbe be nem sorolt új szolgáltatások nyújtását, mindeközben őrizze meg képességét arra, hogy a későbbiekben beillessze e szolgáltatásokat;
   iv. vesse el a felfüggesztési és az automatikus beemelési záradékok alkalmazását valamennyi, a piaci hozzáféréssel és a nemzeti bánásmóddal kapcsolatos kötelezettségvállalásra, továbbá vesse el az olyan érzékeny szektorokra történő alkalmazásukat, mint például a köz- és kulturális szolgáltatások, a közbeszerzések, a 4. módozat, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások; kellő rugalmasságot tegyen lehetővé az általános gazdasági érdekű szolgáltatások újra állami ellenőrzés alá vonásához; őrizze meg az EU és a tagállamok jogát arra, hogy a GATS-egyezménnyel összhangban módosíthassák kötelezettségvállalásaik jegyzékét;
   v. korlátozott számú kötelezettséget vállaljon az 1. módozat keretében, különösen a digitális szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatások és a közúti szállítás terén a szabályozási arbitrázs és a szociális dömping elkerülése érdekében; ugyanakkor vállaljon nagyra törő kötelezettségeket és ismerje el az offenzív érdekeket a műholdas távközlési szolgáltatások, a tengeri szolgáltatások és a viszontbiztosítás területén; ismerje el, hogy e kötelezettségvállalások csak megfelelően szabályozott környezetben lehetnek eredményesek; amikor valamely vállalat külföldről nyújt szolgáltatást az uniós fogyasztók számára, biztosítsa az uniós jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartását és foglaljon bele a megállapodásba olyan rendelkezéseket, amelyek könnyű hozzáférést biztosítanak a fogyasztók számára a jogorvoslathoz; ezzel párhuzamosan állapítsa meg, milyen kihívásokkal szembesülnek a fogyasztók akkor, amikor harmadik országbeli székhellyel rendelkező szolgáltatókkal van dolguk, adjon iránymutatásokat a fogyasztók számára az ilyen helyzetben meglévő jogorvoslati jogaikról, valamint szükség esetén tegyen javaslatot konkrét intézkedésekre;
   vi. a 3. módozat keretében alkalmazzon ambiciózus megközelítést, és törekedjen az üzleti jelenlét és a letelepedés előtt álló harmadik országbeli akadályok, például a külföldi tőkével kapcsolatos felső határok és a vegyesvállalatokra vonatkozó követelmények felszámolására, ami döntő fontosságú az 1. és a 4. szolgáltatási módozat keretében nyújtott szolgáltatások folyamatos növekedése tekintetében, egyúttal őrizze meg az egész EU-ra kiterjedő fenntartások jelenlegi szintjét;
   vii. tartsa szem előtt, hogy az EU-nak offenzív érdeke fűződik a magasan képzett szakemberek kifelé irányuló mobilitásához; tartózkodjon a befelé irányuló mobilitással kapcsolatos, a GATS-on felüli új kötelezettségek vállalásától, amíg a többi aláíró fél jelentősen nem javít ajánlatain; ismerje el, hogy a munkaügyi záradék jogilag kötelezi a külföldi szolgáltatókat az uniós és a tagállami szociális és munkaügyi jogszabályok, valamint a kollektív szerződések tiszteletben tartására; vállaljon a 4. módozattal kapcsolatos ambiciózus kötelezettségeket a 3. módozattal kapcsolatos kötelezettségeket megalapozó ügyekben; tartsa fenn a lehetőséget a szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó gazdasági szükségességi és munkaerő-piaci vizsgálatok elvégzésére;
   viii. tartsa tiszteletben a tagállamok szuverén jogát arra, hogy eldöntsék, mely ágazatokat és milyen mértékben nyitnak meg a külföldi verseny előtt korlátozások és kivételek alkalmazásával; tartózkodjon a tagállamokra irányuló, e jog teljes körű gyakorlásának megakadályozását célzó nyomásgyakorlástól;
   ix. az EUMSZ 14. és 106. cikkével és 26. jegyzőkönyvével összhangban zárja ki a megállapodás hatálya alól a jelenlegi és jövőbeli általános érdekű szolgáltatásokat és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (ideértve többek között a vízzel, az egészségüggyel kapcsolatos és a szociális szolgáltatásokat, a szociális biztonsági rendszereket, az oktatást, a hulladékkezelést és a tömegközlekedést); biztosítsa, hogy csorbítatlanul megmaradjon az uniós, nemzeti és helyi hatóságok joga arra, hogy intézkedéseket vezessenek be, fogadjanak el, tartsanak fenn vagy vonjanak vissza a közszolgáltatásokkal kapcsolatos megbízásokra, azok megszervezésére, finanszírozására és nyújtására vonatkozóan; alkalmazza ezt a kizárást a közszolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának módjától függetlenül; biztosítsa, hogy a szociális biztonsági rendszereket teljes mértékben kizárják a megállapodás hatálya alól; utasítsa el a betegek mobilitásáról szóló mellékletre vonatkozó javaslatot, amelyet a TiSA aláíró feleinek többsége ellenez; ismerje el, hogy az európai polgárok nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi és területi kohéziót elősegítő minőségi közszolgáltatásoknak;
   x. ellenezze az ugyanazon helyi hatósághoz tartozó vállalkozások keresztfinanszírozásával kapcsolatos korlátozásokat, amennyiben azok túlmutatnak a hatályos uniós vagy nemzeti jog által előírt korlátozásokon;
   xi. a GATS sérelme nélkül törekedjen egy egyértelmű etalonként szolgáló záradék bevezetésére, amelyet minden kereskedelmi megállapodásba belefoglalnának, és amely biztosítaná, hogy a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos záradék valamennyi szolgáltatásnyújtási módozatra, bármely, az európai, nemzeti vagy regionális hatóságok által közszolgáltatásnak tekintett szolgáltatásra alkalmazandó legyen minden ágazatban, a szolgáltatás monopolhelyzetétől függetlenül;
   xii. az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdésével és az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi egyezményével összhangban az egész megállapodásra alkalmazandó, jogilag kötelező erejű horizontális záradék révén biztosítsa, hogy az aláíró felek fenntarthassák jogukat arra, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme vagy előmozdítása tekintetében intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az online vagy offline alkalmazott technológiától vagy forgalmazási platformtól függetlenül;
   c) a digitális gazdaságra vonatkozó szabályok tekintetében:
   i. biztosítsa az adatok határokon átnyúló áramlását, tiszteletben tartva a magánélethez fűződő egyetemes jogot;
   ii. körültekintően járjon el az adatok és a magánélet védelmére vonatkozó fejezetek tárgyalásakor;
   iii. ismerje el, hogy az adatvédelem és a magánélet védelme nem kereskedelmi akadály, hanem az EUSZ 39. cikkében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikkében rögzített alapvető jog; ismerje el, hogy az adatalapú gazdaság létrehozásához alapvető fontosságú a bizalom magas szintje; garantálja ezen alapvető jog teljes tiszteletben tartását, kellően figyelembe véve a digitális gazdaság legfrissebb fejleményeit, és teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Bíróság védett adatkikötőről szóló ítéletét; foglaljon bele a megállapodásba egy átfogó, egyértelmű, horizontális, önálló és jogilag kötelező erejű rendelkezést, amely a GATS XIV. cikkén alapul, és amely teljes mértékben mentesíti a személyes adatok védelmére vonatkozó hatályos és jövőbeli uniós jogi keretet a megállapodás hatálya alól, minden arra vonatkozó feltétel nélkül, hogy annak összhangban kell lennie a TiSA más részeivel; alkalmazzon ilyen rendelkezéseket a TiSA minden más mellékletére vonatkozóan; azonnal és hivatalosan támogasson minden ilyen javaslatot a TiSA e-kereskedelemről szóló mellékletében; támogassa azokat a javaslatokat, amelyek biztosítani kívánják, hogy a felhasználók személyes adatainak védelmére szolgáló hazai jogi kereteket megkülönböztetésmentesen alkalmazzák; alkalmazza az e-kereskedelemről szóló mellékletben foglalt adatvédelmi rendelkezéseket az összes többi TiSA-mellékletre, a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletekre is;
   iv. biztosítsa, hogy az európai polgárok személyes adatainak globális áramlása az Európában hatályos adatvédelmi és biztonsági szabályoknak megfelelő történjen; biztosítsa, hogy a polgárok ellenőrizhessék saját adataikat; következésképpen utasítson el az adatáramlásokkal kapcsolatos minden olyan „mindenre kiterjedő” rendelkezést, amely nem hivatkozik az adatvédelmi előírások szükséges tiszteletben tartására;
   v. haladéktalanul és hivatalosan ellenezze az információ mozgására vonatkozó amerikai javaslatokat;
   vi. vegye figyelembe, hogy egy világosan definiált és kölcsönös megállapodás szerinti jogi keret szükség esetén garantálja a gyors információcserét a biztonsági fenyegetésekre való reagáláshoz; gondoskodjon arról, hogy a GATS XIVa. cikke átemelésre kerüljön a TiSA fő szövegébe; biztosítsa, hogy a nemzetbiztonsági záradékok megfelelő szükségességi kritériumokon alapuljanak; ugyanakkor határozottan utasítsa el a GATS XIVa. cikkében foglalt nemzeti biztonsági mentesség hatályának kiterjesztését, valamint a technológiai kiskapukat; azonnal és hivatalosan ellenezzen minden ilyen javaslatot a TiSA-ban;
   vii. ismerje el, hogy a digitális innováció a gazdaság egészében a gazdasági növekedés és a termelékenység hajtómotorja; ismerje el, hogy az adatáramlások a szolgáltatásalapú gazdaság döntő fontosságú hajtóerejét képezik, alapvető elemei a hagyományos feldolgozóipari vállalatok globális értékláncának, és elengedhetetlenek a digitális egységes piac kialakulásához; következésképpen törekedjen a kényszerített adatlokalizálási követelmények átfogó tiltására, és gondoskodjon arról, hogy a TiSA időtálló szabályokat tartalmazzon, és megakadályozza a digitális világ széttöredezését; vegye figyelembe, hogy az erőltetett lokalizációs előírások, amelyek a szolgáltatásnyújtás feltételeként helyi infrastruktúrák használatára vagy helyi képviselet létrehozására kényszerítik a szolgáltatókat, elriasztják a valamely fél országából indított, illetve a valamely fél országába irányuló közvetlen külföldi befektetéseket; ezért tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a lehetséges mértékig visszaszorítsa ezeket a gyakorlatokat Európán belül és kívül, teret adva ugyanakkor a legitim közérdekű célokon – például fogyasztóvédelem és az alapvető jogok védelme – alapuló szükséges kivételeknek;
   viii. biztosítsa, hogy a végleges megállapodás rendelkezései összhangban álljanak az uniós szintű hatályos és jövőbeli jogszabályokkal, köztük elektronikus hírközlés egységes európai piacáról szóló rendelettel, az általános adatvédelmi rendelettel, az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel és a digitális egységes piacról szóló közleményben foglalt 16 intézkedéssel; védje a hálózatsemlegességet és a nyílt internetet; biztosítsa, hogy személyes adatokat csak a harmadik országokba történő továbbítás tekintetében az uniós adatvédelmi jogszabályok által előírt rendelkezések tiszteletben tartása mellett lehessen az Unión kívülre továbbítani; garantálja különösen azt, hogy az EU továbbra is képes legyen felfüggeszteni a személyes adatok EU-ból harmadik országokba irányuló továbbítását, amennyiben a harmadik fél szabályai nem igazodnak az uniós megfelelési előírásokhoz, és amennyiben a vállalatok nem alkalmaznak olyan alternatív megoldásokat, mint a kötelező erejű vállalati szabályok vagy az általános szerződési feltételek, továbbá amennyiben a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésében felsorolt eltérések nem érvényesek; akadályozza meg az internetes tartalmakhoz való hozzáférésnek a felhasználó földrajzi helyzetétől függő blokkolását, és tartsa tiszteletben az internet nyitott irányításának elvét; folytasson együttműködést a felekkel a megfelelő fórumokon abból a célból, hogy megfelelően magas szintű adatvédelmi normákat fogadjanak el;
   ix. mozdítsa elő a szolgáltatók és a fogyasztók javát szolgáló szabályokon alapuló versenyt a távközlési ágazatban; kezelje a távközlési ágazat terén fennálló szabályozási különbségeket, akadályozza meg, hogy a felek a külföldi tőkével kapcsolatos felső határokat vezessenek be, a meglévő szolgáltatók hálózatai számára hozzon a versenyt elősegítő nagykereskedelmi hozzáférési szabályokat, biztosítson egyértelmű és megkülönböztetésmentes engedélyezési szabályokat, biztosítson valódi hozzáférést a távközlési infrastruktúrák utolsó szakaszához az uniós távközlési szolgáltatók exportpiacain, garantálja a szabályozók függetlenségét, és támogassa a távközlési szolgáltatások minden típusú hálózatra kiterjedő tág meghatározását; biztosítson egyenlő versenyfeltételeket valamennyi szereplő számára, és gondoskodjon arról, hogy az oligopolisztikus piacokról érkező nem uniós társaságok ne húzzanak hasznot az uniós piac széttöredezettségéből; garantálja, hogy a TiSA aláírói tartsák tiszteletben a szolgáltatók és a fogyasztók nyílt és megkülönböztetésmentes internet-hozzáférésének elvét; garantálja, hogy a TiSA-ban részt vevő országokban működő uniós gazdasági szereplők piaci hozzáférése a távközlési szolgáltatások terén igazságos és egyenlő, mindenfajta nem vámjellegű és határátlépést követő akadálytól mentes legyen, ideértve a szabályozási előírásokat, a szabványok eltérőségét, a műszaki előírásokat és korlátozásokat;
   x. határozottan támogassa a nemzetközi mobiltelefonos barangolásra (roaming) vonatkozó rendelkezéseket, és terjessze ki azokat a nemzetközi hívásokra és üzenetekre is; rövid távon fokozza a lakossági kamatokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető tájékoztatást, és hosszú távon támogassa a felső határ bevezetését az árak csökkentése érdekében; biztosítsa, hogy a TiSA ne legyen akadálya a kétoldalú megállapodásoknak ezen a téren; tegyen meg mindent a fogyasztóvédelem érdekében, különösen a kereskedelmi célú kéretlen elektronikus üzenetekkel szemben;
   xi. a Bizottság jó adóügyi kormányzással foglalkozó platformjának munkájára támaszkodva tegye lehetővé az adóügyekkel kapcsolatos hatékony együttműködést, és biztosítsa különösen az ágazat vállalkozásainak adóztatása és reálgazdasági tevékenysége közötti kapcsolatot;
   d) a mobilitásra vonatkozó szabályok tekintetében:
   i. biztosítsa, hogy az EU-t és tagállamait semmi se akadályozhassa meg a természetes személyeknek az Unió vagy egy tagállam területére való belépését vagy ideiglenes ott-tartózkodását szabályozó munkaügyi és szociális rendeletek, kollektív szerződések és jogszabályok fenntartásában, javításában és alkalmazásában, ideértve a természetes személyeknek az Unió határain keresztül történő szabályos mozgásának – többek között a belépés engedélyezésének vagy a belépés engedélyezése feltételeinek – biztosításához szükséges intézkedéseket; garantálja, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvvel összhangban a fogadó ország minimális munka- és foglalkoztatási feltételei a jelenben és a jövőben is minden EU-ba belépő szolgáltatóra alkalmazandók legyenek; biztosítsa, hogy az Európába érkező valamennyi munkavállaló származási országára tekintet nélkül a fogadó ország állampolgáraival megegyező munkavállalói jogokat élvezzen, és hogy tiszteletben tartsák az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvét; biztosítsa, hogy a TiSA részes felei ratifikálják és ténylegesen végrehajtsák a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyolc alapegyezményét; kérje fel az összes felet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fő normáinak ratifikálására és végrehajtására, és mozdítsa elő a többi vonatkozó ILO-egyezményt és ENSZ-határozatot; biztosítsa az EU és a tagállamok munkajogának és kollektív megállapodásának tiszteletben tartását az EU területén; erősítse az EU ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusát a jogsértésektől való visszatartás érdekében; sürgesse a tagállamokat, hogy növeljék a munkaügyi felügyeletek rendelkezésére álló erőforrásokat; sürgősen állítson össze és nyújtson be részletes információkat a 4. szolgáltatásnyújtási mód keretében jelenleg az EU-ban tevékenykedő szolgáltatók számáról és típusáról, többek között tartózkodásuk időtartamáról is; biztosítsa az adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés hatékonyabbá tételét a jövőben az Unión belül; építsen be egy olyan záradékot, amely megakadályozza a vállalkozásokat abban, hogy a kollektív szerződésekkel és munkaügyi vitákkal kapcsolatos tárgyalásokon harmadik országokból származó munkavállalók alkalmazása révén kijátsszák vagy meggyengítsék a szervezett fellépéshez való jogot, és tegye lehetővé a TiSA részes felei számára a GATS X. cikkében foglalt korlátozásokkal összhangban minden szükséges védintézkedés alkalmazását, amennyiben nyomás alá kerülnek a hazai bérek, a veszélybe kerülnek a hazai munkavállalók jogai, vagy más, megállapodás szerinti jogok sérülnek; ösztönözze arra az összes szerződő felet, hogy tartsák tiszteletben az OECD nemzetközi vállalatokra vonatkozó irányadó elveit;
   ii. tartsa szem előtt, hogy a 4. módozat kötelezettségei csak a magasan képzett szakembereknek – például az egyetemi vagy ezzel egyenértékű mesterdiplomával rendelkező, illetve a felsővezetői beosztásban alkalmazott személyeknek – a szolgáltatásnyújtás helye szerinti ország nemzeti jogszabályai és az e nemzeti jogszabályoknak megfelelő szerződés által konkrét céllal, korlátozott ideig és pontosan meghatározott feltételek mellett megvalósuló mozgására alkalmazhatók; ezzel összefüggésben kéri a szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/123/EK) 16. cikkének figyelembevételét és végrehajtását; utasítsa el a 4. szolgáltatásnyújtási módozat tekintetében a GATS-ban jelenleg meghatározott szabályok jelenős megváltoztatását, és vegye fontolóra a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/66/EU irányelv felülvizsgálatát;
   iii. a 4. módozatról szóló mellékletet ismerje el Európa offenzív érdekeként, mivel az uniós szakemberek jól képzettek és mobilisak, továbbá az uniós vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van Európán belüli külföldi szakemberek és Európán kívüli személyzetük egyedi készségeire az új üzleti tevékenységek kialakításának támogatásához; biztosítsa, hogy ez a mobilitás az európai vállalatok mellett az európai munkavállalók számára is előnyös legyen;
   iv. ellenezzen a vízumokkal és más beutazási eljárásokkal kapcsolatos minden rendelkezést azok kivételével, amelyek célja az átláthatóság növelése és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése; biztosítsa, hogy a TiSA ne vonatkozzon azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre; határozzon meg olyan megfelelő biztosítékokat, amelyek biztosítják, hogy az átmeneti szolgáltatók hazatérjenek;
   v. törekedjen azon követelmény horizontális tiltására, amely a szakmai szolgáltatások nyújtását üzleti jelenlét kialakításához vagy lakóhellyel rendelkezéshez köti; a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó melléklet hatályát korlátozza az egyes aláíró felek által vállalt kötelezettségek jegyzékére;
   vi. tegyen erőfeszítéseket a képzések, tudományos fokozatok és szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó keret létrehozásáért, különösen az építészeti, számviteli és jogi szektorokban, egyúttal biztosítsa a szolgáltatók hozzáértését és ezáltal a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós irányelvvel összhangban a nyújtott szolgáltatások minőségét, elkerülve ugyanakkor az egyetemi diplomák automatikus és mennyiségi elismerését;
   vii. kérje a 4. melléklet szerinti munkavállalók egyértelmű meghatározását;
   e) a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében:
   i. érjen el a pénzügyi szolgáltatások valamennyi típusának – különösen a banki szolgáltatások és a biztosítások – nyújtására kiterjedő olyan ambiciózus, de kiegyensúlyozott mellékletet tartalmazó megállapodást, amely meghaladja GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletét, és az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban elősegíti a hosszú távú fenntartható növekedést; törekedjen a pénzügyi rendszer és az egyes pénzintézetek stabilitásának helyreállítására, szavatolva a válság utáni szabályozási környezettel való teljes összhangot és garantálva a pénzügyi szolgáltatók közötti tisztességes versenyt; érjen el olyan megállapodást, amely a pénzügyi szabályozási normák felfelé irányuló konvergenciája, a pénzügyi szolgáltatások szélesebb választéka formájában nyereséggel jár az európai fogyasztók számára; törekedjen a fogyasztók megfelelő védelmének, ezen belül adatvédelmének és magánélethez, valamint az érthető és korrekt tájékoztatáshoz való jogának biztosítására, amelyek elengedhetetlenek az információs aszimmetria mérsékléséhez;
   ii. kötelezze a TiSA szerződő feleit a pénzügyi szektor szabályozását és felügyeletét szolgáló nemzetközi előírások, köztük a G20-ak, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete és a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége által jóváhagyott előírások végrehajtására és alkalmazására; lépjen fel annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló WTO-megállapodás legfontosabb elemei kerüljenek be a TiSA-ba is, miközben javítsa az egyetértési megállapodás szövegezését annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az EU-nak az e területre vonatkozó jelenlegi pontos politikai irányvonalaival; biztosítsa, hogy a TiSA hozzájáruljon a kettős adóztatás korlátozásához és semmiképpen se könnyítse meg az utat, és ne nyisson kiskapukat az adócsalás, az adókerülés, az agresszív adótervezés vagy a pénzmosás előtt; törekedjen arra, hogy mélyreható kötelezettségvállalásokat érjen el – különösen a piacra jutás tekintetében – olyan országok részéről, amelyeknek jelenleg nincsenek kétoldalú kereskedelmi megállapodásaik az EU-val, mint például Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong és Tajvan, vagy csak korlátozott kötelezettségvállalásokat tettek WTO-szinten, mint például Chile vagy Törökország, vagy nagyon korlátozott kétoldalú kötelezettségvállalásokat tettek a pénzügyi szolgáltatások tekintetében, mint például Mexikó;
   iii. építsen be az EU–Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) foglaltra épülő prudenciális kivételt, amely fenntartja valamely fél szuverén jogát ahhoz, hogy prudenciális és felügyeleti okokból eltérhessen kereskedelmi kötelezettségeitől, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elfogadhasson pénzügyi és banki ágazatának szabályozására az adott fél pénzügyi rendszere stabilitásának és integritásának biztosítása céljából;
   iv. biztosítsa, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén ne kerüljön sor olyan új kötelezettség vállalására, amely veszélyeztethetné az uniós pénzügyi szabályozást azáltal, hogy az Uniót arra kényszeríti, hogy hátat fordítson a pénzügyi ágazat átfogó szabályozási keretének, illetve hogy megakadályozza az Uniót abban, hogy jogszabályokkal lépjen fel a pénzintézetek túlzott kockázatvállalásával szemben; biztosítsa, hogy e megállapodás semmilyen módon ne korlátozza az EU szabályozóit abban, hogy az uniós szabályozási keretnek megfelelően bármilyen meglévő vagy új pénzügyi terméket engedélyezhessenek vagy megtagadják az engedélyt;
   v. miközben hangsúlyozza, hogy a növekedésben és a gazdaságban betöltött fontos szerepükre tekintettel az egész világon fokozni kell a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az uniós kötelezettségek közül néhány nagyon behatárolt és kellően indokolt eset – például az üzleti környezetben nyújtott viszontbiztosítási szolgáltatások – kivételével zárja ki a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat, a portfóliókezelést is beleértve, addig az időpontig, amíg nem jön létre a legmagasabb szinten a pénzügyi szabályozás konvergenciája; vegye különösen figyelembe, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtásának harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok számára történő engedélyezésére vonatkozó egyértelmű és szilárd szabályok és eljárások, valamint adott esetben annak Unió általi kifejezett elismerése, hogy e vállalatok származási országa az unióssal egyenértékű, érvényesíthető szabályozói és felügyeleti keretekkel rendelkezik, elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy felügyelet nélküli szervezet ne működhessen az Unióban, és hogy a székhely szerint illetékes joghatóságtól függetlenül egyenlő versenyfeltételeket sikerüljön elérni az európai és a külföldi vállalatok között; a TiSA-val párhuzamosan haladéktalanul lépjen fel a szabályozói és felügyeleti rendszerek egyenértékűségének elismerése tekintetében a különféle országok által alkalmazott módszerek közötti eltérések csökkentéséért – ami jelenleg a globális pénzügyi szolgáltatási piacok fragmentálódását okozza – azáltal, hogy közös megállapodást ér el arról, hogy egy átlátható felmérés (arról, hogy az egyes joghatóságok szabályai ugyanazokat a célokat érik-e el) előzze meg az egyenértékűségi határozatot, továbbá arról, hogy – noha egy ilyen határozatot korai és gyakori kétoldalú párbeszédeknek kell megelőzniük – az elismerés lehet egyoldalú is, ha nincs lehetőség kölcsönös elismerésre;
   vi. kérjen alapos előzetes független hatásvizsgálatot a TiSA szerinti további pénzügyi liberalizáció gazdasági és társadalmi hatásainak értékeléséhez;
   vii. ismerje el, hogy a pénzügyi válságot követő újraszabályozási intézkedés még nem fejeződött be, beleértve a bizonyos jogi formákra, felosztásokra (pl. bankszétválasztás), az üzletmenet megváltoztatására vagy méretcsökkentésre vonatkozó követelményeket;
   f) a logisztikára vonatkozó szabályok tekintetében:
   i. törekedjen nagyratörő, de kiegyensúlyozott eredmény elérésére a globális értékláncok fenntartható fejlődése szempontjából kritikus fontosságú közlekedési ágazat tekintetében; növelje a közlekedési szolgáltatások sebességét, megbízhatóságát, biztonságát és átjárhatóságát, a vállalati fogyasztók és az egyéni felhasználók és a munkavállalók javát szolgálva; biztosítsa az összhangot az EU éghajlat-politikájával; tartsa szem előtt a közlekedési és szállítmányozási szolgáltatások fontosságát az európai gazdaság és foglalkoztatás szempontjából, tekintettel arra, hogy a világ teljes kereskedelmi flottájának 40%-a európai hajótulajdonosok kezén van, a légi közlekedési ágazat több mint 5 millió álláshelyet biztosít, az európai vasúti ágazat a világ összes vasúti felszerelésének és szolgáltatásának több mint felét állítja elő, valamint hogy a közúti közlekedés továbbra is az uniós logisztikai ágazat fontos eleme; ismerje el ezért a közlekedési szolgáltatásokban rejlő potenciált az európai munkanélküliség csökkentésére; biztosítsa, hogy a tárgyalásokon figyelembe vegyék a közlekedési ágazat gyorsan változó természetét, valamint a megosztásalapú gazdaság keretében Európában létrehozott közlekedési módok mindennapi életben betöltött növekvő szerepét; követelje meg, hogy az EU területén közlekedési vagy szállítmányozási szolgáltatásokat nyújtó külföldi vállalatok maradéktalanul tegyenek eleget a hatályos uniós szabályozási előírásoknak;
   ii. törekedjen a külföldi piacokhoz való jobb hozzáférésre és különösen azon versenyellenes szabályozási gyakorlatok csökkentésére, amelyek károsak a környezetre, és csökkentik a közlekedési szolgáltatások hatékonyságát, illetve amelyeket a nem uniós országok a külföldi tulajdonlás tekintetében vezettek be, biztosítva ugyanakkor a hatóságoknak a közlekedés szabályozásához és a tömegközlekedés garantálásához való jogát; különösen a tengeri és a légi szállításról szóló mellékletekben kezelje a kabotázságazatot érintő korlátozásokat, és előzze meg, hogy a fuvarozók üresen térjenek vissza a fogadó országból;
   iii. terjesszen elő olyan rendelkezéseket, melyek célja az utasjogok megerősítése különösen a légi szállításról szóló mellékletben, de valamennyi közlekedési mód vonatkozásában is, hogy a megállapodás a fogyasztóknak is kedvezzen;
   iv. tartsa fenn a tagállamoknak a meglévő vagy jövőbeni nemzeti szabályozásokkal és két- vagy többoldalú közúti szállítási megállapodásokkal, többek között a szállítási engedélyre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogait; a közúti szállításról szóló melléklet hatálya alól zárja ki a hivatásos gépjárművezetők beutazását és tartózkodását elősegítő rendelkezéseket; utasítson el minden arra vonatkozó követelést, hogy a 4. módozat kötelezettségeit alkalmazzák a közúti szállítási ágazatban;
   v. biztosítsa a nemzetközi előírások, köztük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által jóváhagyott előírások betartását, tekintse ezeket minimumkövetelményeknek, és lépjen fel e nemzetközi referenciaértékek csökkentésével szemben; tűzze ki hosszú távú célként a kötelező nemzetközi kereskedelmi szabályok bevezetését a tengeri és a légi közlekedési ágazatban; biztosítsa a logisztikai és szállítási ágazat szempontjából lényeges ILO-egyezmények, például a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény alkalmazását; hangsúlyozza, hogy az uniós és tagállami jogszabályok előnyöket biztosítanak a munkavállalók – többek között a biztonság és a védelem tekintetében –, a fogyasztók és a környezet számára; hangsúlyozza, hogy az Unióban működő szolgáltatóknak – akár külföldiek, akár hazaiak – tiszteletben kell tartaniuk az említett jogszabályokat; ismerje el, hogy a szolgáltatások minősége szervesen kapcsolódik a foglalkoztatás minőségéhez és a hatályos szabályozási kerethez;
   vi. teremtsen megfelelő egyensúlyt a szolgáltatások és a digitális gazdaság továbbfejlődésének kulcsát jelentő versenyképes postai szektor liberalizációja és a társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdításában létfontosságú szerepet betöltő egyetemes postai szolgáltatások védelme között; ezért akadályozza meg a versenyellenes kereszttámogatást, és fokozza a nem uniós országok piacaihoz való hozzáférést, biztosítva egyúttal a szerződő felek által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítését;
   vii. emlékeztessen arra a kulcsfontosságú szerepre, melyet a tengeri szállítmányozás tölt be a világgazdaságban úgy is mint önálló iparág, és úgy is mint a nemzetközi kereskedelem egyik támpillére; mozdítsa elő egy világos szöveg kidolgozását, amely határozott kötelezettségvállalásokat tartalmaz a kikötőkbe való bejutás biztosítása, valamint a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások piacra jutása és nemzeti szintű kezelése tekintetében;
   g) a belföldi szabályozásra és átláthatóságra vonatkozó szabályok tekintetében:
   i. jogilag biztosítsa az európai, nemzeti és helyi hatóságok közérdekű szabályozáshoz való jogát a GATS-nál nem korlátozóbb módon, és az ilyen szabályozás ne képezze szükségességi vizsgálatok tárgyát; biztosítsa, hogy a mellékletek rendelkezései ne legyenek korlátozóbbak a GATS VI. cikkében, illetve az EU jogszabályaiban foglaltaknál;
   ii. ismerje el, hogy a tárgyaló felek jogállami keretekkel és független igazságszolgáltatással rendelkeznek, és hogy biztosítják a beruházók és a polgárok jogainak szavatolásához szükséges jogorvoslati lehetőségeket;
   iii. támogassa a jó kormányzást és az átláthatóságot, és segítse elő az adminisztratív, szabályozási és jogalkotási folyamatok során alkalmazott bevált gyakorlatokat azáltal, hogy bátorítja a döntéshozók függetlenségét erősítő intézkedések széles körű alkalmazását, fokozza a döntések átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, és csökkenti a bürokráciát; hangsúlyozza, hogy az egészség- és környezetvédelemnek, valamint a biztonságnak és a munkavállalói jogoknak kell a szabályozási törekvések középpontjában állniuk; biztosítsa, hogy a szabályozás nyújtotta védelem uniós szintjében bekövetkező bármilyen változás csak felfelé – és sohasem lefelé – irányuló lehessen;
   iv. biztosítsa, hogy az egyetemes szolgáltatást megóvják, hogy például a távoli területeken, a határ menti területeken, szigeteken vagy hegyvidéken élők ugyanolyan minőségű szolgáltatásban részesüljenek és ne fizessenek többet, mint a városi területek lakosai;
   v. ismerje el, hogy a GATS rendelkezéseivel összhangban a belföldi szabályozásról szóló mellékletnek meg kell előznie, hogy a szerződő felek rejtett kereskedelmi akadályokat hozzanak létre, és szükségtelen terheket rójanak a külföldi vállalatokra, különösen akkor, amikor különböző típusú engedélyeket kérvényeznek; biztosítsa, hogy a belföldi szabályozás továbbra is megfeleljen a nyilvános szakpolitikai célkitűzéseknek;
   vi. biztosítsa, hogy az elfogadott szabályokat csak a kereskedelemmel összefüggő intézkedésekre, például a szakképesítésekkel és az engedélyezéssel kapcsolatos előírásokra és eljárásokra alkalmazzák, és olyan szektorokban, ahol az egyik fél kötelezettségeket vállalt;
   vii. a végleges megállapodásról szóló parlamenti szavazás előtt kérjen és tegyen közzé jogi véleményt a belföldi szabályozásról és az átláthatóságról szóló két mellékletnek az uniós jog tükrében elvégzett alapos vizsgálata érdekében, továbbá értékelje, hogy az e mellékletekben foglalt jogi kötelezettségeket már tiszteletben tartják-e az EU-ban;
   viii. egyértelműen határozza meg az átláthatóság és az objektivitás jogalkotási elveit annak biztosítása érdekében, hogy e koncepciók ne váljanak mindenre kiterjedő rendelkezésekké;
   ix. tegye online nyilvánosan elérhetővé a kereskedelemmel összefüggő szabályozásokról és e szabályozások – a szövetségi szint alatt alkalmazandó rendeleteket is beleértve – alkalmazásának módjáról szóló információkat; helyezze a hangsúlyt az engedélyek és felhatalmazások kiadását meghatározó szabályokra; tegyen konkrét erőfeszítéseket a kkv-kat szolgáló, internetes egyablakos információs mechanizmus létrehozása érdekében, és koncepciójába illessze be a kkv-kat;
   x. biztosítsa, hogy a külföldi vállalatokra kivetett adminisztratív díjak tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek, hogy elegendő, a panaszok nemzeti bíróságokhoz való benyújtását elősegítő, a külföldi és a belföldi szolgáltatók számára egyenlő módon hozzáférhető jogorvoslat álljon rendelkezésre, valamint hogy ésszerű időn belül meghozzák az ítéleteket;
   xi. tartsa fenn a jogalkotási javaslatokat megelőzően megtartott nyilvános konzultációk uniós gyakorlatát; biztosítsa, hogy e konzultációk eredményeit szigorúan figyelembe vegyék a tárgyalások során;
   xii. lépjen fel minden olyan javaslattal szemben, amely azt indítványozza, hogy a jogalkotási javaslatokat a közzétételüket megelőzően kötelező legyen harmadik felekhez benyújtani; tartsa szem előtt, hogy az érdekelt felek nem egyformán férnek hozzá a forrásokhoz és a szakértelemhez, és biztosítsa, hogy az érdekelt felekkel önkéntes alapon folytatott konzultációs folyamatnak a TiSA-ba történő bevezetése nem idéz elő elfogultságot a jobban finanszírozott szervezetek felé;
   h) más szabályozási területek szabályai tekintetében:
   i. ismerje el, hogy a TiSA a szabályoknak megfelelő, és nem a szabályokért folytatott versenyre kínál lehetőséget;
   ii. biztosítsa, hogy a kölcsönös megállapodáson alapuló kötelezettségvállalásokat a gyakorlatban is tiszteletben tartsák, gondoskodjon tényleges retorziókról, és határozzon meg a kötelezettségvállalások megsértésétől visszatartó fékeket; ezért illesszen be a megállapodásba egy államközi vitarendezési mechanizmust, amelyet addig kell alkalmazni, amíg a megállapodás nem válik multilaterálissá, és igénybe lehet venni a WTO vitarendezési mechanizmusait; vizsgálja felül a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló 654/2014/EU rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy az EU retorziós intézkedéseket hozhasson a szolgáltatási ágazatban;
   iii. védelmezze a kormányzati beszerzésekről szóló szabályozási melléklet beillesztését annak érdekében, hogy a külföldi pályázatokon a lehető legtöbb európai vállalat részt tudjon venni, megőrizve ugyanakkor az uniós kritériumokat – köztük a szociális és környezetvédelmi kritériumokat – és eljárásokat az európai pályázatokban, különösen a kkv-k állami szerződésekhez való hozzáférése, a legjobb „ár-érték arányon” alapuló jogosultsági kritériumok és azon küszöbértékek tekintetében, amelyek alatt a kötelezettségvállalások nem alkalmazandók; szüntesse meg a nem európai ajánlati felhívásokkal kapcsolatos átláthatatlanságot és piacra jutási akadályokat, és ítélje el a viszonosság e területtel kapcsolatos, minden kormányzati szinten tapasztalható hiányát, amit számos országban jól mutat a belföldi vállalatok számára biztosított kedvezményes elbánás, ugyanakkor a multilateralizálás érdekében lehetővé téve a piacra jutással és a nemzeti bánásmóddal kapcsolatos kötelezettségvállalások lehetősége melletti döntést; bátorítsa a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának és a megállapodás 2011-es felülvizsgált változatának azon részes felek általi ratifikálását és végrehajtását, amelyek ezt még nem tették meg; szólítsa fel az Európai Uniót, hogy az „American Business Act” mintájára vezessen be egy, a kkv-k és az európai ipar fejlődését elősegítő „European Business Actet”;
   iv. biztosítsa az uniós kis- és közepes méretű szolgáltatók védelmét az EU-n kívüli szolgáltatók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben;
   v. csökkentse az energetikai és környezetvédelmi szolgáltatások kereskedelmét gátló felesleges akadályokat – különösen a megújuló energia és a környezetbarát technológiák fejlesztésére és előmozdítására irányuló szolgáltatások kereskedelmét gátló akadályokat – megtartva e területen a piacra jutási fenntartások és a nemzeti elbánás lehetőségét minden szolgáltatásnyújtási módozatban, mivel e két területen egyre több szolgáltatás – pl. üzembe helyezés, kezelés, javítás – a termékekkel együtt kerül értékesítésre; fogadja el az egyes felek energiaforrásokkal kapcsolatos szuverenitásának egyértelmű elismerését a Szerződés rendelkezéseivel összhangban, valamint GATS-egyezménnyel egyenértékű rendelkezések javítása révén jogilag biztosítsa az EU jogát a szabályozásra, elsősorban a fenntarthatóság, az éghajlat-politikai célkitűzések, a biztonság és a megfizethetőség európai céljainak teljesítése érdekében;
   vi. biztosítsa, hogy a jövőbeni közbeszerzési kötelezettségek nem részesüljenek előnyben egyik szerződő fél helyi vagy nemzeti jogával szemben sem;
   i) a nyilvánosság és a politikai szféra tájékoztatását illetően:
   i. biztosítsa az átláthatóság, a párbeszéd és az elszámoltathatóság legmagasabb szintjét;
   ii. tájékoztassa teljes körűen és azonnali jelleggel az Európai Parlamentet a tárgyalások valamennyi fázisában; biztosítsa, hogy az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagjai megkapják a TiSA-val kapcsolatos valamennyi tárgyalási dokumentumot, valamint az Európai Bizottság belső dokumentumait, például a tárgyalási fordulók részletes összefoglalóit és a TiSA-tárgyalásokban részt vevő felek ajánlatainak alapos értékeléseit, feltéve, hogy a megfelelő titkosság biztosított; a WTO szabályaival, az Európai Bíróság minősített dokumentumokkal kapcsolatos esetjogával, valamint az EU vívmányaiban, különösen a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletben foglalt korlátozásokkal összhangban hozzon nyilvánosságra minden tárgyalási dokumentumot azok kivételével, amelyek egyértelműen indokolt módon, eseti alapon titkosítandók;
   iii. üdvözölje a 2014-es európai választások óta a nyilvánosság előtti átláthatóság érdekében tett jelentős erőfeszítéseket, például az uniós piaci hozzáférési lehetőségek és a Tanács által adott felhatalmazás közzétételét; folytassa a fenti erőfeszítéseket a megállapodás valamennyi részéről világos és érthető felvilágosítással szolgáló tájékoztatók készítésével és az egyes fordulókat követően tényszerű visszajelző jelentések közzétételével az Europa weboldalon; ösztönözze tárgyalópartnereinket, hogy lépjenek előrébb az átláthatóság terén annak érdekében, hogy a TiSA tárgyalásait ne övezze nagyobb homály, mint a WTO égisze alatt folytatott tárgyalásokat;
   iv. biztosítsa, hogy az uniós intézmények a tárgyalási folyamat során komolyan és folyamatosan együttműködjenek valamennyi érintett érdekelttel; szorgalmazza ezen együttműködésnek a tárgyalások előrehaladtával történő fokozását az európai civil társadalom, a szociális partnerek és egyéb érdekelt felek várakozásainak megfelelő figyelembe vételét, többek között a civil társadalmi párbeszéd keretein belül; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak – amelyek meghatározták a tárgyalási irányelveket – alapvető szerepet kell játszaniuk ebben;
   v. ösztönözze a tagállamokat, hogy vonják be nemzeti parlamentjeiket, valamint helyi és regionális hatóságaikat, konzultáljanak velük, és nyújtsanak számukra állandó tájékoztatást a folyamatban lévő tárgyalásokról;
   vi. felkéri a helyi és regionális hatóságok képviselőit – akiknek uniós szintű képviseletét a Régiók Bizottsága látja el –, hogy vegyenek részt a Bizottság által minden egyes tárgyalási forduló elején és végén szervezett párbeszédben;

2.  kéri a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe ezt az állásfoglalást, és az elfogadását követő hat hónapon belül adjon választ az abban foglaltakra;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást a Bizottságnak és tájékoztatás céljából a Tanácsnak, a tagállami kormányoknak és parlamenteknek, valamint a TiSA valamennyi szerződő fele hatóságainak és parlamentjeinek.

(1) https://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/26-gats_01_e.htm
(2) TN/S/36.
(3) http://eeas.europa.eu/delegations/wto/press_corner/all_news/news/2012/20120705_advancing_negotiations_services.htm
(4) http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2015/03/150310-trade-services-agreement-negotiating-mandate-made-public/
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0325.
(6) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf
(7) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf
(8) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/july/tradoc_152702.pdf
(9) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/march/tradoc_153264.pdf
(10) HL C 61. E, 2004.3.10., 289. o.


A 2015 utáni időszakra vonatkozó új nőjogi és esélyegyenlőségi stratégia
PDF 262kWORD 79k
Az Európai Parlament 2016. február 3-i állásfoglalása az Európában a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiáról (2016/2526(RSP))
P8_TA(2016)0042B8-0150/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, továbbá az ENSZ ezt követő Peking+5 (2000), Peking+10 (2005), Peking+15 (2010) és Peking+20 (2015) különleges ülésein elfogadott záródokumentumokra,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak esélyegyenlőségének valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe történő beépítése” című, 1996. február 21-i közleményére (COM(1996)0067), melyben elkötelezte magát arra, hogy előmozdítsa a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden tevékenységében és a különböző szintű szakpolitikáiban, hatékonyan megvalósítva a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének alapelvét,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsa által 2011 márciusában elfogadott, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumra (2011–2020),

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2010–2015) erősségeinek és gyenge pontjainak értékelése“ című 2010. szeptember 21-i kutatási jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és a férfiak közötti egyenlőség iránti fokozott elkötelezettség – A nők chartája” című, 2010. március 5-i közleményére (COM(2010)0078),

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia – 2010–2015” című, 2010. szeptember 21-i közleményére (COM(2010)0491),

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A nők és férfiak közötti egyenlőség az EU-ban” témában folytatott nyilvános konzultáció 2015 októberében közzétett elemzésére,

–  tekintettel arra, hogy a Bizottság 2015 augusztusában közétette „Új kezdet: a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívások kezelése” című ütemtervét, egy jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat tartalmazó csomag formájában;

–  tekintettel az Európai Bizottság nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottsága 2015. november 26-i ülésének eredményeire,

–  tekintettel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című, 2015. december 3-i munkadokumentumára (SWD(2015)0278),

–  tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) 2015. december 7-i ülésének következtetéseire, különösen annak 35. pontjára,

–  tekintettel az EU hármas elnökségének (Hollandia, Szlovákia és Málta) a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2015. december 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiáról a Bizottságnak feltett kérdésre (O-000006/2016 – B8-0103/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a nemek közötti egyenlőség az EU egyik – a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert – alapértéke, melyre vonatkozóan az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi tevékenységébe beépíti, és mivel a nemek közötti egyenlőség – stratégiai célkitűzésként –alapvető fontosságú a növekedés, foglalkoztatás és társadalmi befogadás 2020-as összeurópai célkitűzéseinek eléréséhez;

B.  mivel az egyenlő bánásmódhoz való jog az Európai Unió alapszerződéseiben elismert és az európai társadalomban mélyen gyökerező, meghatározó alapvető jog, amely nélkülözhetetlen e társadalom további fejlődéséhez, és mivel e jognak a jogalkotásban, a gyakorlatban, az ítélkezési gyakorlatban és a mindennapi életben egyaránt érvényesülnie kell;

C.  mivel az EU történelmileg tett néhány fontos lépést a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőség megerősítésére, az utóbbi évtizedben azonban uniós szinten lassulás tapasztalható a politikai fellépések és a nemek közötti egyenlőség reformja terén; mivel a Bizottság előző, a nők és a férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos 2010–2015. évi stratégiája nem volt kellően átfogó ahhoz, hogy európai és nemzetközi szinten hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség megvalósulásához, és mivel tervezett célkitűzései ténylegesen nem valósultak meg; mivel a 2015 utáni új stratégiának új lendületet kell adnia és konkrét fellépésekhez kell vezetnie a nők jogainak erősítése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében;

D.  mivel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2010–2015) erősségeinek és gyenge pontjainak értékelése“ című kutatási jelentésében a 2010 és 2015 közötti stratégia és az érdekelt felek álláspontjának értékelése hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a 2010-ben elfogadott stratégiai megközelítést;

E.  mivel a Parlament 2015. június 9-i állásfoglalásában a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új, külön stratégia kidolgozását szorgalmazta; mivel a nyilvános konzultáció eredményei szerint a válaszadók 90%-a egy új stratégia mellett van;

F.  mivel az EPSCO Tanács 2015. december 7-i következtetései (35. pont) felszólítják a Bizottságot, hogy közlemény formájában fogadjon el a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiát; mivel 2015. december 7-i nyilatkozatában az EU hármas elnöksége kötelezettséget vállalt a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő uniós stratégiáról szóló EPSCO Tanácshoz kapcsolódó tanácsi következtetések tervezetének elkészítésére;

1.  emlékeztet arra, hogy a Bizottságot köti az EUSZ 2. cikke és az Alapjogi Charta a nemek közötti egyenlőség megvalósulása érdekében történő fellépésre;

2.  megjegyzi, hogy korábban a Bizottság egyértelműen támogatott egy, a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó világos, átlátható, legitim és nyilvános stratégiát, melyet a legmagasabb politikai szinten támogatott az összes uniós intézmény;

3.  sajnálatosnak tartja, hogy a 2015 novemberében közzétett 2016-os bizottsági munkaprogram konkrétan nem tesz említést a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő uniós stratégiáról; sajnálatosnak tartja, hogy 2015. december 3-án a Bizottság mindössze egy „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentumot tett közzé, ezáltal nemcsak visszaminősített belső dokumentumot terjesztett elő, hanem a fellépés időtartamát is korlátozta;

4.  üdvözli, hogy a Bizottság 2015 augusztusában közétette „Új kezdet: a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívások kezelése” című ütemtervét, egy jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat tartalmazó csomag formájában;

5.  kéri a tagállamokat, hogy vállaljanak teljes körű felelősséget a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elve nemzeti szinten történő érvényesítésének javításáért;

6.  sajnálatosnak tartja, hogy 2015. december 7-én az EPSCO Tanács nem tudott megegyezni számos, a nemek közötti egyenlőséget ösztönző kérdéssel kapcsolatos hivatalos álláspontban, többek között a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelvvel kapcsolatban, amelyre a Parlament már régóta vár;

7.  üdvözli a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért” című fent említett munkadokumentumban felvázolt megközelítést, azonban sajnálatának ad hangot a konkrét referenciaértékek és a célra elkülönített költségvetés hiánya miatt, melyek nélkül a célkitűzések irányába tett előrelépések és mutatók sem nem mérhetők, sem nem elérhetők;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül döntését és fogadjon el a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, a 2016 és 2020 közötti időszakot érintő olyan új stratégiát, amely a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel foglalkozik, és igazodik a nemzetközi menetrendhez, vagyis a Peking+20 eredményiről szóló 2015-ös dokumentumhoz és „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020)” új keretéhez; ;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a Parlamenttel és a Tanáccsal, és a nemek közötti egyenlőség, illetve a nők jogairól szóló uniós csúcstalálkozó megrendezését szorgalmazza az eddig elért eredmények meghatározása és a 2016 márciusában sorra kerülő EPSCO Tanács keretében új kötelezettségvállalások kialakítása céljából;

10.  emlékeztet arra, hogy az uniós jog és szakpolitikai eszközök végrehajtása meg kell hogy feleljen a szubszidiaritás és a „hozzáadott érték“ elvének, hogy a belső piac gyakorlati és versenyképes működéséhez nem mindig van szükség egységes szabályokra, és hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a jogalkotási javaslataiból és a különböző tagállamok eltérő kulturális hátteréből és gyakorlataiból fakadó adminisztratív terheket;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0218.

Jogi nyilatkozat