Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2532(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0581/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0581/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 12/05/2016 - 9.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0222

Elfogadott szövegek
PDF 267kWORD 80k
2016. május 12., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A halászati és akvakultúra-termékeknek a vendéglátásban és a kiskereskedelemben való nyomonkövethetősége
P8_TA(2016)0222B8-0581/2016

Az Európai Parlament 2016. május 12-i állásfoglalása a halászati és akvakultúra-termékeknek a vendéglátásban és a kiskereskedelemben való nyomonkövethetőségéről (2016/2532(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az élelmiszerválságról, az élelmiszerláncban elkövetett csalásokról és az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló 2014. január 14-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Halászati Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek éttermekben és kiskereskedelemben történő nyomonkövethetőségéről szóló, a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000052/2016 – B8-0365/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU a világon a tengeri élelmiszerek legnagyobb piaca, melyet az uniós halászati ágazat és harmadik országokból származó behozatal lát el;

B.  mivel a fogyasztóknak joguk van az érthetően megfogalmazott tájékoztatáshoz, beleértve a fogási területek vonatkozásában a partszakaszra vonatkozó és földrajzi információkat is, továbbá lehetővé kell tenni számukra, hogy teljes mértékben megbízhassanak az uniós piacot halászati termékekkel ellátó egész láncban; mivel az EU-nak és tagállamainak kötelességük megvédeni az uniós polgárokat a csalásokkal szemben; mivel valamennyi importált terméknek meg kell felelnie az uniós szabályoknak és előírásoknak;

C.  mivel a Bizottság az EU-ban forgalmazott halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos önkéntes adatok részletes és kimerítő listájának elkészítésén dolgozik; mivel a Bizottság megállapításai egy, az EU-ban forgalmazott halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos önkéntes adatokat tanúsító külső struktúra kialakításához vezethetnek;

D.  mivel a Bizottság 2015. évi uniós ellenőrzési terve(7), amely a bejelentett fajok vonatkozásában félrecímkézett fehérhúsú halak piaci előfordulását értékelte, úgy találta, hogy a bejelentett fajok a levett minták 94%-ában találhatók meg; mivel azonban egyes fajok esetében a meg nem felelési szintek igen magasak voltak, a 6%-os arány viszonylag alacsonynak számít a tagállamok egyéb, korlátozottabb tanulmányaihoz képest;

E.  mivel az 1379/2013/EU rendelet 36. cikke előírta a Bizottság számára, hogy 2015. január 1-jéig nyújtson be megvalósíthatósági jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó ökocímkerendszer lehetőségeiről;

F.  mivel a közös piacszervezésnek tisztességes versenyt és jövedelmet kellene biztosítania az EU-ban eladott vagy vásárolt halászati termékek termelőinek;

1.  aggodalmának és elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy a különböző tanulmányok szerint az uniós piacon értékesített halászati termékek félrecímkézésének szintje jelentős, előfordul még az uniós intézmények éttermeiben is; újólag megerősíti, hogy a halfajok szándékos és csalárd félrecímkézése az uniós jogszabályok, többek között a közös halászati politika megsértését jelenti, és a nemzeti jog értelmében bűncselekménynek tekinthető;

2.  felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a nemzeti ellenőrzést, többek között az éttermekbe és a vendéglátó-ipari ágazatba szánt nem feldolgozott halakra vonatkozóan, hogy megpróbálják kezelni a csalást és azonosítani azt a szintet az ellátási láncban, ahol a halat félrecímkézik; aggódik a jó minőségű fajok rosszabb minőségű fajokkal történő helyettesítésének elterjedtsége miatt; felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak tanulmányozására, hogy milyen intézkedések bevezetésével lehetne javítani a halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségét; támogatja egy munkacsoport felállítását a nyomonkövethetőség tagállami végrehajtásának harmonizálása érdekében, valamint egy külső struktúra kialakítását, amely lehetővé teszi az uniós piacon forgalmazott halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos önkéntes adatok tanúsítását;

3.  erős nyomonkövetési rendszert támogat, amely a kirakodástól a fogyasztásig terjed és biztosítja a fogyasztók bizalmát, ezenkívül csökkenti a behozott halászati és akvakultúra-termékektől való kereskedelmi függőséget, ezáltal erősítve az uniós piacot; felszólítja a Bizottságot, hogy a nyomonkövethetőség fokozása céljából használja ki a DNS-vonalkódokban rejlő potenciált, amely DNS-szekvenálással segítheti a fajok azonosítását;

4.  üdvözli a közös piacszervezés új keretét és sürgeti a Bizottságot, hogy az 1379/2013/EU rendelet 36. cikkének megfelelően nyújtson be megvalósíthatósági jelentést a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó ökocímkerendszer lehetőségeiről; kiemeli, hogy ki kell dolgozni az ökocímkerendszer minimumszabályait; véleménye szerint a címkézési rendszer fő elemeinek biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a függetlenséget és a tanúsítási eljárás hitelességét; kéri egy uniós szintű címkézési rendszer kialakításának előnyeire irányuló mélyreható elemzés elvégzését;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen kövesse nyomon, hogy az előírt információk milyen mértékben jelennek meg a címkéken; hangsúlyozza, hogy a címkéknek érthető, ellenőrizhető és pontos információkkal kell szolgálniuk; ösztönzi a tagállamokat, hogy az önkéntes címkézés összefüggésében minden olyan információt tüntessenek fel, amely segítheti a fogyasztókat abban, hogy tájékozott döntést hozzanak; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a halászati és akvakultúra-termékek címkézési követelményeiről szóló ismeretterjesztő kampányaikat;

6.  hangsúlyozza, hogy a halászati ágazatban a megfelelő európai címkézési politika kulcstényező lenne a part menti közösségek gazdasági fejlődésének fellendítésében, a halászok bevált gyakorlatainak és a fogyasztók számára biztosított termékeik minőségének elismerésében;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztók azon jogának biztosítása érdekében, hogy pontos, megbízható és érthető információkhoz jussanak, fogadjon el intézkedéseket, amelyek orvosolják az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) területein és alterületein alapuló jelenlegi címkézési követelmények által okozott zavart, amely különösen súlyos probléma a 27. terület egyes alterületein történő fogások esetében, ahol többek között Galicia és a Cádizi-öböl „portugál vizekként”, Wales „Ír-tengerként”, Bretagne pedig „Biscay-öbölként” van címkézve;

8.  felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a halászati termékek származásáról szóló információk átláthatóak és egyértelműek legyenek;

9.  kiemeli, hogy bármely későbbi uniós szintű ökocímkének, és harmadik felek tengeri élelmiszerei ökocímkézésének és tanúsítási rendszereinek összhangban kell állniuk a tengeri halászatból származó halak és halászati termékek ökocímkézéséről szóló FAO-iránymutatásokkal;

10.  úgy véli, hogy a halászati és akvakultúra-termékek egész EU-ra kiterjedő ökocímkézése – amelynek a további kritériumait uniós szinten kell megállapítani – hozzájárulhat a nyomonkövethetőség megerősítéséhez és a fogyasztóknak szóló átlátható információnyújtáshoz; úgy véli, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) finanszírozhatja az ilyen címkézést;

11.  megállapítja, hogy a tagállamokban hatályos egyes kereskedelmi halmegnevezések a nemzeti gyakorlatok miatt országonként eltérnek egymástól, ami zavarokat okozhat; üdvözli a Bizottság arra irányuló munkáját, hogy kísérleti projektet indít a Parlament által elfogadott formában azért, hogy nyilvános adatbázist vezessenek be, amely tájékoztatást nyújtana a kereskedelmi elnevezésekről az EU valamennyi hivatalos nyelvén;

12.  ösztönzi a Bizottságot, hogy jobban népszerűsítse a tengeri erőforrások védelme és az illegális halászat elleni küzdelem területén végzett munkáját;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1) HL L 354., 2013.12.28., 1. o.
(2) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(3) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.
(4) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.
(5) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0011.
(7). http://ec.europa.eu/food/safety/official_controls/food_fraud/fish_substitution/index_en.htm?subweb=343&lang=en

Jogi nyilatkozat