Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2696(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0583/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0583/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 12/05/2016 - 9.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0224

Elfogadott szövegek
PDF 270kWORD 87k
2016. május 12., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend nyomon követése és jelenlegi állása, valamint a fenntartható fejlesztési célok
P8_TA(2016)0224B8-0583/2016

Az Európai Parlament 2016. május 12-i állásfoglalása a 2030-as menetrend nyomon követéséről és felülvizsgálatáról (2016/2696(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25-én elfogadott dokumentumra,

–  tekintettel a 2015. július 13–16-án Addisz-Abebában megtartott harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferenciára,

–  tekintettel az ügynökségek közötti szakértői csoport fenntartható fejlesztési célok mutatóiról szóló jelentésére, amelyet 2015. december 17hu-én tettek közzé és az ENSZ Statisztikai Bizottságának 47. ülésén, 2016 márciusában fogadtak el,

–  tekintettel az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) 2016. július 18–22-i, „A 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési menetrend végrehajtása: a kötelezettségvállalástól az eredményekig” címmel megrendezésre kerülő, magas szintű ülésszakára,

–  tekintettel a fejlesztésfinanszírozásról szóló 2015. május 19-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a 2015 utáni uniós és globális fejlesztési keretről szóló, 2014. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Felek Konferenciája párizsi 21. ülése (COP21) során, 2015. december 12-én elfogadott párizsi megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 7. cikkére, amely újólag megerősíti, hogy az EU „valamennyi célkitűzését figyelembe véve [...] biztosítja különböző politikái és tevékenységei összhangját”,

–  tekintettel a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó új uniós globális stratégia jelenleg is zajló kidolgozására, amely az Európai Unió globális fellépését fogja irányítani,

–  tekintettel „Az Európai Unió szerepéről az ENSZ-ben – az uniós külpolitikai célok jobb megvalósítása” című, 2015. november 24-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Tanács 2015. október 26-i, a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia „A 2020 utáni új megközelítés” című felülvizsgálatára,

–  tekintettel a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozatra, az accrai cselekvési programra, valamint a fejlesztési segélyezés hatékonyságáról szóló, 2011 decemberében, Puszanban megrendezett magas szintű találkozón elfogadott nyilatkozatra és cselekvési tervre,

–  tekintettel a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusra és annak közelgő felülvizsgálatára,

–  tekintettel az EUMSZ 208. cikkére, amely előírja fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének tiszteletben tartását az EU valamennyi külső politikájában,

–  tekintettel a 2016. május 23–24-én Isztambulban, Törökországban tartandó humanitárius csúcstalálkozó eredményére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottságnak a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztoshoz írt, a fenntartható fejlesztési célok nyomon követéséről és felülvizsgálatáról szóló 2016. március 29-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel ENSZ Közgyűlésének 70/1. számú határozata felszólít a célok és célszámok globális mutatók felhasználásával történő nyomon követésére és felülvizsgálatára; mivel az ENSZ főtitkárát megbízták azzal, hogy minden évben készítsen jelentést a fenntartható fejlesztési célok terén elért eredményekről, az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fóruma (HLPF) általi nyomon követés és felülvizsgálat támogatása céljából; mivel a fenntartható fejlesztési célok terén elért eredményekről szóló jelentésnek a nemzeti statisztikai rendszerek által előállított adatokon és a különböző szinteken gyűjtött információkon kell alapulnia;

B.  mivel a Statisztikai Bizottság 46. ülésén (2015. március 3–6.) jóváhagyta a globális mutatók keretének kidolgozására és végrehajtására vonatkozó ütemtervet;

C.  mivel a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó mutatókkal foglalkozó, a 2015 utáni fejlesztési ütemterv valamennyi célkitűzésének és célszámának nyomon követésére szolgáló új mutatórendszerre irányuló javaslat teljes körű kidolgozásával megbízott intézményközi szakértői csoport mutatókat javasolt a 2030-as menetrend felülvizsgálatához, amelyeket az ENSZ Statisztikai Bizottságának 2016 márciusában tartott 47. ülésén elfogadtak;

D.  mivel a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban javasolt 230 mutató megfelelő kiindulópontnak és szilárd keretnek tekinthető a 17 fenntartható fejlesztési cél elérése felé tett előrehaladás nyomon követéséhez és felülvizsgálatához;

E.  mivel ugyan számos mutatót még nem véglegesítettek, az aláíró tagállamoknak ezzel egyidejűleg a nemzeti sajátosságokhoz igazított nemzeti mutatókat kell a globális mutatókkal összhangban kidolgozniuk;

F.  mivel a globális mutatók keretét a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) 2016. júliusi ülésén és a Közgyűlés 2016. szeptemberi ülésén is el kell fogadni;

G.  mivel a Külügyek Tanácsának fejlesztési komponense 2016. május 12-én tanácskozik azzal a céllal, hogy előkészítse a HLPF 2016 júliusi ülésén képviselt uniós álláspontot és meghatározza, hogy milyen keretek között folyjanak a kereskedelemről és fejlesztésről szóló, a 2030-as menetrend végrehajtása során a magánszektornak nyújtott uniós hozzájárulásra összpontosító tematikus eszmecserék;

H.  mivel rendszerszintű stratégiai tervezésre, végrehajtásra és jelentéstételre van szükség az új menetrendnek az ENSZ fejlesztési rendszere keretében történő végrehajtásához nyújtott koherens és integrált támogatás biztosításához;

I.  mivel a fenntartható fejlesztés új, egyetemes kerete nagyobb koherenciát tesz szükségessé a különböző szakpolitikai területek és uniós szereplők között, ami pedig megköveteli a további koordinációt, párbeszédet és közös munkát az uniós intézmények között és azokon belül minden szinten, a fenntartható fejlődés három (környezeti, gazdasági és társadalmi) pillérének az EU külső és belső politikáiba való beépítése céljából;

J.  mivel a HLPF 2016. júliusi ülésekor sor fog kerülni 22 ország – köztük négy európai ország: Észtország, Finnország, Franciaország és Németország – önkéntes felülvizsgálatára és a fenntartható fejlesztési célok elérésében tett előrehaladás tematikus felülvizsgálatára, beleértve az ECOSOC funkcionális bizottságai és egyéb kormányközi szervek és fórumok által végzett felülvizsgálattal alátámasztott, több területet érintő kérdéseket is;

1.  felszólítja a Külügyek Tanácsának fejlesztési komponensét, hogy a HLPF 2016 júliusi ülése előtt fogadjon el egy koherens és egységes uniós álláspontot, amely figyelembe veszi a Parlament ezen állásfoglalásban kifejezésre juttatott álláspontját is; az EU hitelessége és vezető pozíciója szempontjából kulcsfontosságúnak tartja egy egységes álláspont előterjesztését; aggodalommal tölti el, hogy a Fejlesztési Bizottság tagjainak kérése ellenére a Bizottság nem adott ki közleményt a HLPF ülésére a 2030-as menetrend nyomon követéséről és felülvizsgálatáról, amely egy egységes uniós álláspont alapját képezné;

2.  üdvözli az ügynökségek közötti szakértői csoport fenntartható fejlesztési célok mutatóiról szóló jelentését; véleménye szerint ez figyelemreméltó eredménynek és jó tárgyalási alapnak számít, mivel a javasolt mutatók jóval szerteágazóbb szerkezeti problémákra hívják fel a figyelmet;

3.  üdvözli, hogy külön fejezet foglalkozik az adatok bontásával és a nemzeti statisztikai kapacitások megerősítésének fontosságával;

4.  elismeri a HLPF alapvető szerepét a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásának felülvizsgálata során; hangsúlyozza, hogy e fórumnak garantálnia kell az igények koordinált és hatékony értékelését, illetve a 2030-as menetrend tényleges végrehajtásához szükséges ütemtervek elfogadását;

5.  hangsúlyozza, hogy a 2030-as menetrend és a fenntartható fejlesztési célok a következő 15 évre szóló, a teljesítést garantáló megújult nemzetközi kötelezettségvállalást jelentenek a szegénység felszámolása, a fejlesztési stratégiáink újradefiniálása és korszerűsítése érdekében;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan fenntartható fejlődésre irányuló átfogó stratégiára, amely az összes lényeges belső és külső szakpolitikára egyaránt kiterjed, 2030-ig részletes ütemtervet, félidős felülvizsgálatot és a Parlament részvételét biztosító különleges eljárást tartalmaz, beleértve a 17 cél, 169 célszám és 230 globális mutató konkrét végrehajtásának tervét is, valamint amely gondoskodik a párizsi megállapodás céljainak való megfelelésről és azok teljesítéséről; hangsúlyozza a célok egyetemességének fontosságát, továbbá azt, hogy az EU és tagállamai az összes cél és célszám maradéktalan végrehajtására vállaltak kötelezettséget, a gyakorlatban és elviekben egyaránt;

7.  kitart amellett, hogy az EU fenntartható fejlődésre irányuló stratégiáját és az ehhez kapcsolódó végrehajtási politikákat az összes érdekelt fél – köztük a nemzeti parlamentek, a helyi hatóságok és a civil társadalom – bevonásával járó, széles körű konzultációnak kell alávetni;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé közleményt a 2030-as menetrend nyomon követéséről és felülvizsgálatáról, világos tájékoztatást nyújtva a menetrend uniós és tagállami szintű végrehajtási szerkezetéről; hangsúlyozza, hogy a Bizottság valamennyi érintett főigazgatóságának és az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) teljes mértékben be kell építenie a 2030-as menetrendet az Európa 2020 stratégia közelgő felülvizsgálatába és az Unió átfogó kül- és biztonságpolitikai stratégiájába, a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikák erős koherenciájának biztosítása mellett;

9.  kiemeli, hogy a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus felülvizsgálatának maradéktalanul tükröznie kell az új 2030-as menetrendet, amely az uniós fejlesztési politikát illetően paradigmaváltással és mindenre kiterjedő átalakítással jár; emlékeztet arra, hogy a célok és a kapcsolódó célszámok elérése szempontjából létfontosságúak a fejlesztési együttműködésen belüli megfelelő és célzott támogatási programok, a segélyhatékonyság alapelvének tiszteletben tartása mellett;

10.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia a többéves pénzügyi keret közelgő félidős értékelését annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozási mechanizmusok és a költségvetési sorok tükrözzék a 2030-as menetrend keretében az EU által vállalt valamennyi kötelezettséget; felszólítja az EU-t és a tagállamait, hogy haladéktalanul vállaljanak újból kötelezettséget arra, hogy bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7%-ával részt vesznek a hivatalos fejlesztési támogatásban (ODA), valamint nyújtsanak be ütemtervet ennek fokozatos növelésére;

11.  felhívja a magas szintű politikai fórumot és a Bizottságot, hogy – az átláthatóság és a kölcsönös elszámoltathatóság elvével összhangban – folytassanak rendszeres párbeszédet az elért eredményekről és rendszeresen számoljanak be a Parlamentnek; nyomatékosítja, hogy fokozott párbeszédre van szükség a Bizottság és a Parlament között a 2030-as menetrend végrehajtásáról, különösen a fejlesztési politikát és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát illetően;

12.  felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy más partnerekkel szoros konzultációt folytatva nyújtsanak be konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet eredményesebben integrálni a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtása során, és azt szorgalmazza, hogy az eredményes együttműködés biztosítása és a szétaprózott megközelítésmód meghaladása érdekében valamennyi uniós intézményben érvényesítsék ezen új megközelítés szempontjait;

13.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szakpolitikák fejlesztési célú koherenciájának fogalma meggyökeresedjen; felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy más partnerekkel szoros konzultációt folytatva nyújtsanak be konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet hatékonyabban integrálni a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtására vonatkozó uniós megközelítésbe, és azt szorgalmazza, hogy ezen új megközelítésnek a szempontjait valamennyi uniós intézményben érvényesítsék;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékony nyomon követési, felülvizsgálati és elszámoltathatósági mechanizmusokat a 2030-as menetrend végrehajtása érdekében, és erről rendszeresen számoljon be a Parlamentnek; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy – az EUMSZ 295. cikke értelmében lehetőség szerint egy kötelező hatályú intézményközi megállapodással – növelni kell a Parlament általi demokratikus ellenőrzést;

15.  felszólítja az Bizottságot és az ENSZ szakosított szerveit, alapjait és programjait, hogy indítsanak magas szintű párbeszédet a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról az EU, az ENSZ és további adományozók szakpolitikáinak, programjainak és műveleteinek összehangolása érdekében; hangsúlyozza a lebontott és hozzáférhető adatok jelentőségét a fejlődés nyomon követése és az eredmények értékelése szempontjából;

16.  felszólítja az ENSZ ügynökségeket és szervezeteket, hogy a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának hatékony integrálása érdekében az ENSZ munkastruktúráin belül erősítsék meg a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az ENSZ főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0196.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0059.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0403.

Jogi nyilatkozat