Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2007(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0168/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0168/2016

Viták :

PV 25/05/2016 - 24
CRE 25/05/2016 - 24

Szavazatok :

PV 26/05/2016 - 6.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0228

Elfogadott szövegek
PDF 377kWORD 122k
2016. május 26., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Virtuális pénznemek
P8_TA(2016)0228A8-0168/2016

Az Európai Parlament 2016. május 26-i állásfoglalása a virtuális fizetőeszközökről (2016/2007(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nemzetközi Fizetések Bankjának 2015. novemberi, a digitális fizetőeszközökről szóló dokumentumára(1),

–  tekintettel a Bank of England digitális fizetőeszközök közgazdaságtanáról szóló kiadványára (Q3/2014)(2),

–  tekintettel az Európai Bankhatóság 2014. júliusi, a virtuális fizetőeszközökről szóló véleményére(3),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2015. februári, a virtuális fizetőeszköz-rendszerekre vonatkozó elemzésére(4),

–  tekintettel a Bizottság 2016. február 2-i, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervére(5),

–  tekintettel a Bizottság 2015. májusi, az EU-n belüli héabevétel-kiesésről szóló tanulmányára(6),

–  tekintettel a Bizottság Közös Kutatóközpontjának a virtuális fizetőeszközök digitális menetrendjéről szóló tanulmányára(7),

–  tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a virtuális fizetőeszközök kockázatalapú megközelítésére vonatkozó 2015. júniusi iránymutatására,

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. február 12-i, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló következtetéseire(8),

–  tekintettel az Európai Bíróságnak a virtuális fizetőeszközök átváltása esetén alkalmazandó hozzáadottértékadó-eljárásról szóló ítéletére (C-264/14)(9), illetve Kokott főtanácsnok 2015. július 16-án ismertetett véleményére(10),

–  tekintettel az ESMA 2015. júliusi, „Beruházás virtuális fizetőeszközökön és megosztott könyvelési technológián keresztül” című konzultációjára(11),

–  tekintettel az EP Kutatási Szolgálatának a „Bitcoin: piac, gazdaság és szabályozás” című beszámolójára(12),

–  tekintettel az Europol 2016. január 18-i, „Az Iszlám Állam terrorista támadásainak módszereiben bekövetkezett változások” című jelentésére(13),

–  tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 2014. júniusi, a virtuális fizetőeszközökről szóló jelentésére(14),

–  tekintettel az OECD „A Bitcoin kérdés: fizetőeszköz vagy közvetítő nélküli tranzakciós technológia” című tanulmányára(15),

–  tekintettel az IMF „A virtuális fizetőeszközök és azokon túl” című, 2016. januári belső vitaanyagára(16),

–  tekintettel az Egyesült Királyság tudományos kormányhivatala tudományos főtanácsadójának 2016-os, „Megosztott könyvelési technológia: a Blockchain alkalmazáson túl” című jelentésére(17),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2016. január 25-i, a virtuális fizetőeszközökről szóló meghallgatására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0168/2016),

A.  mivel még nincs egyetemesen alkalmazható meghatározás, de a virtuális fizetőeszközökre gyakran digitális készpénzként utalnak, és az Európai Bankhatóság (EBH) a virtuális fizetőeszközöket digitális értékmegjelenítőknek tekinti, amelyeket nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, és nem kapcsolódnak szükségszerűen hivatalos fizetőeszközhöz, de amelyeket természetes és jogi személyek fizetőeszközként elfogadnak, valamint elektronikusan továbbíthatók, tárolhatók vagy adhatók-vehetők; mivel a virtuális fizetőeszközök leginkább a megosztott könyvelési technológián alapulnak, amely több mint 600 virtuálisfizetőeszköz-rendszer technológiai alapját képezi(18), és közülük az eddigi legjelentősebb a Bitcoin; mivel 2009-ben hozták létre és jelenleg a megosztott könyvelési technológián alapuló virtuálisfizetőeszköz-rendszerek között közel 90%-os piaci részesedéssel rendelkezik, és a forgalomban lévő Bitcoinok piaci értéke mintegy 5 milliárd euró(19), de még nem ért el rendszerszintű dimenziókat;

B.  mivel a megosztott könyvelési technológia különböző bizalmi és ellenállóképességi szinttel rendelkező adatbázisokat tartalmaz, amelyek ügyletek nagy számát képesek gyorsan lebonyolítani, és transzformációs képességgel rendelkeznek nem csak a virtuális fizetőeszközök, hanem tágabb értelemben a pénzügyi technológiában is, ahol az elszámolás és a kiegyenlítés kézenfekvő alkalmazási területe lehet, továbbá a pénzügyön túlmenően más területeken is, különös tekintettel a személyazonosság és a tulajdonjog igazolására;

C.  mivel a megosztott könyvelési technológiába irányuló beruházások a pénzügyi területen jelenleg zajló innovációs ciklusának szerves részét képezik, és mindeddig összesen több mint 1 milliárd eurót fektettek be kockázati tőkealapokból és vállalati beruházásokból(20);

A virtuális fizetőeszközökben és a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőségek és kockázatok a fizetések gyorsan változó technológiai környezetében

1.  hangsúlyozza, hogy a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológiák a következők révén képesek hozzájárulni a polgári jóléthez és a gazdasági fejlődéshez, illetve többek között a pénzügyi ágazathoz:

   a) a fizetések és különösen a határokon átnyúló pénzátutalások tranzakciós és működési költségeinek csökkentése, adott esetben jóval 1% alá, az online fizetési rendszerek hagyományos 2–4%-ához(21), illetve a határokon átnyúló átutalások átlagos 7%-ához képest(22), így optimista becslés szerint potenciálisan akár 20 milliárd euróval csökkentve a teljes globális tranzakciós költséget;
   b) az – akár hagyományos bankszámla nélküli – finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek általános csökkentése, ezzel potenciálisan hozzájárulva a pénzügyi integrációhoz, illetve a G20-ak és G8-ak 5x5-ös célkitűzéséhez(23);
   c) a fizetési rendszerek és az áruk és szolgáltatások kereskedelme ellenállóképességének és – a rendszer architektúrájától függően – sebességének javítása a megosztott könyvelési technológia természeténél fogva decentralizált jellegének köszönhetően, amely megbízhatóan működhet tovább akkor is, ha hálózatának egy részében üzemzavar keletkezik vagy azt feltörik;
   d) olyan rendszerek lehetővé tétele, amelyek ötvözik az egyszerű használatot, az alacsony tranzakciós és műveleti költségeket és a magánélet fokozott védelmét, nem biztosítanak azonban teljes névtelenséget, hogy visszaélés esetén a tranzakciók bizonyos mértékben visszakövethetők legyenek, illetve hogy a piaci résztvevők számára általánosan növelhető legyen az átláthatóság;
   e) az ilyen rendszerek felhasználása olyan biztonságos, a magánéletet tiszteletben tartó online mikrofizetési megoldások kidolgozására, amelyek hitelesen képesek a jelenleg fennálló, a magánéletet jelentősen veszélyeztető online üzleti modellek helyébe lépni;
   f) potenciális lehetővé tétele annak, hogy különböző hagyományos és innovatív fizetési mechanizmusok – a hitelkártyáktól a mobil megoldásokig – egyetlen biztonságos és felhasználóbarát alkalmazásban egyesüljenek, amely elősegítheti az e-kereskedelem bizonyos aspektusainak terjedését Európában, és elmélyítheti az egységes piacot;

2.  megjegyzi, hogy a virtuális fizetőeszközök, valamint a megosztott könyvelési technológia rendszerei olyan kockázatokat rejtenek, amelyeket a megbízhatóságuk javítása érdekében megfelelően kell kezelni, többek között a jelen körülmények között, nevezetesen:

   a) a rugalmas, de ellenállóképes és megbízható irányítási struktúrák vagy ilyen struktúrákra vonatkozó meghatározás hiánya, különösen a megosztott könyvelési technológia bizonyos alkalmazásaiban – például a Bitcoinban –, ami bizonytalanságot és fogyasztóvédelmi vagy tágabb értelemben felhasználóvédelmi problémákat okoz, különösen az eredeti szoftvertervezők által előre nem látható kihívások esetében;
   b) a virtuális fizetőeszközök értékének nagymértékű ingadozása és a spekulatív buborékok lehetősége, a szabályozási felügyelet hagyományos formáinak, a biztosítékoknak és a védelemnek a hiánya, amelyek különös kihívásokat jelentenek a fogyasztók számára;
   c) a szabályozó szervek időnként korlátozott képességgel rendelkeznek az új technológia területén, ami megnehezítheti a megfelelő biztosítékok időben történő meghatározását, annak érdekében, hogy biztosíthassák a megosztott könyvelési technológia alkalmazásainak megfelelő és megbízható működését, amikor olyan nagy méretet öltenek, hogy rendszerszinten jelentőssé válnak, vagy akár ennek bekövetkezte előtt;
   d) a megosztott könyvelési technológia új alkalmazásai körüli jogbizonytalanság;
   e) bizonyos virtuális fizetőeszközök működtetésének energiafogyasztása, amely az Egyesült Királyság tudományos főtanácsadójának a megosztott könyvelési technológiáról szóló jelentése alapján becslések szerint a Bitcoin esetében meghaladja az 1 GW-ot, amely indokolná a tranzakció-ellenőrzési mechanizmus hatékonyabb formáiba való beruházást, azok kutatását és előmozdítását;
   f) a sajátos virtuális fizetőeszközök és más megosztott könyveléstechnológiai rendszerek működésére vonatkozó, kellőképpen átlátható és könnyen hozzáférhető műszaki dokumentáció hiánya;
   g) a pénzügyi instabilitás potenciális forrásai, amelyek a virtuális fizetőeszközök helytelenül értelmezett jellemzőin alapuló származási termékekhez kapcsolódhatnak;
   h) a monetáris politika hatékonyságának a jövőben potenciálisan hosszú távú korlátai, amennyiben a virtuális fizetőeszközök magánrendszereit széles körben használnák a hivatalos fizetőeszközök helyett;
   i) a feketepiaci ügyletekre, a pénzmosásra, a terroristák finanszírozására(24), adócsalásra és adóelkerülésre, illetve egyéb bűncselekményekre nyíló lehetőségek, amelyek álnevek használatán és a szolgáltatások kombinálásán – amelyet egyes ilyen szolgáltatások biztosítanak – és egyes virtuális fizetőeszközök decentralizált természetén alapulnak, figyelembe véve, hogy a készpénzes tranzakciók általában még mindig sokkal kevésbé nyomon követhetők;

3.  úgy véli, hogy e kockázatok kezelése megköveteli a technológiai vívmányok megnövelt szabályozási kapacitását és szakmai ismeretét, valamint egy, az innovációval lépést tartó szilárd jogi keret kialakítását, amely biztosítja, hogy megbízhatóan lehessen megfelelő időben történő és arányos választ adni, ha és amennyiben a megosztott könyvelési technológia egyes alkalmazásainak használata gyors ütemben válna rendszerszinten jelentőssé;

4.  rámutat azonban, hogy ha a szabályozást egy korai szakaszban fogadják el, lehet, hogy nem tudják a még képlékeny helyzethez igazítani, és téves üzenetet közvetíthetnek a közönségnek a virtuális fizetőeszközök előnyeiről vagy biztonságosságáról;

A megosztott könyvelési technológia alkalmazása a fizetéseken túl

5.  megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőség, hogy alacsonyabb költségekkel felgyorsítsa, decentralizálja, automatizálja és standardizálja az adatközpontú folyamatokat, adott esetben alapvetően megváltoztathatja az eszközök átruházásának és a nyilvántartások vezetésének módját, ami kihatna mind a magán-, mind a közszférára, az utóbbit három dimenzióban érintve: szolgáltatások nyújtójaként, felügyeleti szervként és jogalkotóként;

6.  rámutat, hogy az elszámolás, a kiegyenlítés és más kereskedést követő irányítási folyamatok jelenleg évente 50 milliárd dollárnál is nagyobb költséggel járnak a globális pénzügyi vállalkozásoknak(25), és ez, valamint a banki egyeztetési folyamatok azok a területek, ahol a megosztott könyvelési technológia révén növelhető lenne a hatékonyság, a gyorsaság és a megbízhatóság, azonban a szabályozókat is új kihívások elé állítaná;

7.  hangsúlyozza, hogy magánszektorbeli szereplők ezzel összefüggésben több kezdeményezést is tettek, és felkéri mind az európai, mind a nemzeti szintű illetékes hatóságokat, hogy kövessék nyomon e kezdeményezéseket;

8.  megállapítja továbbá, hogy a megosztott könyvelési technológia révén fokozni lehetne az adatmegosztást, az átláthatóságot, valamint a kormányok és a polgárok, illetve a magánszektor szereplői és az ügyfelek közötti bizalmat;

9.  elismeri a megosztott könyvelési technológiában rejlő, kibontakozóban lévő, a pénzügyi ágazaton jóval túlmutató lehetőségeket, többek között a kriptorészvényeken alapuló közösségi finanszírozást, a vitaközvetítési szolgáltatásokat, különösen a pénzügyi és az igazságügyi ágazatokban, illetve a digitális aláírással egybekötött „intelligens szerződések” lehetőségeit, a magasabb szintű adatbiztonságot és a dolgok internete fejlődésével való szinergiákat lehetővé tevő alkalmazásokat;

10.  hangsúlyozza, hogy a blockchain technológiák dinamizálják az üzleti környezetet, valamint hosszú távon az egész reálgazdaságot átalakíthatják;

11.  elismeri a megosztott könyvelési technológiában rejlő lehetőséget a kormányok támogatása terén abban, hogy csökkentsék a pénzmosást, a csalást és a korrupciót;

12.  ösztönzi az állami hivatalokat, hogy alapos hatásvizsgálat elvégzését követően teszteljék a megosztott könyvelési technológia rendszereit, hogy javítani tudják a polgároknak nyújtott szolgáltatásokat és az e-kormányzati megoldásokat, az EU adatvédelmi szabályaival összhangban; ösztönzi az állami hivatalokat, hogy kerüljék a bezáródási hatásokat, amelyek a megosztott könyvelési technológia magánrendszereitől való függéshez kapcsolódhatnak; különösen elismeri a megosztott könyvelési technológiában az ingatlan-nyilvántartási rendszerek javítása terén rejlő lehetőségeket;

13.  javasolja, hogy az állami hivatalok és a jelentős mennyiségű adat elemzésével foglalkozó illetékes hatóságok tanulmányozzák a RegTech agendában szereplő valós idejű megosztott könyvelési technológián alapuló felügyeleti és jelentéstételi eszközöket a pénzügyi ágazatban és azon kívül is, többek között legalább az elmaradó héabefizetések csökkentése érdekében is az Unióban(26);

Intelligens szabályozás az innováció fokozása és az integritás megőrzése érdekében

14.  uniós szintű arányos szabályozói megközelítésre hív fel, amely nem fojtja meg ebben a korai szakaszában az innovációt és nem jelent további felesleges költségeket, miközben komolyan veszi a szabályozók számára a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia elterjedt használata által jelentett kihívásokat;

15.  hangsúlyozza az egy rendszerben szereplő és közös adatbázissal rendelkező csomópontokból álló megosztott könyvelési technológia, illetve hiperlinkekkel logikai kapcsolatba rendezett globális forrásrendszernek tekintett világháló közötti hasonlóságokat; megjegyzi, hogy a megosztott könyvelési technológia és a világháló is az interneten alapszik, amely valójában egymáshoz kapcsolódó nagyszámítógépek, személyi számítógépek és vezeték nélküli számítógépek hálózatainak globális rendszere;

16.  emlékeztet rá, hogy a többszereplős megközelítést szorgalmazó törekvések ellenére az internetet még mindig az USA Kereskedelmi Minisztériumának Nemzeti Távközlési és Információs Hivatala szabályozza;

17.  üdvözli, hogy létrejött a blockchain technológiák dinamikus koalíciója és az internetirányítási fórum, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a megosztott könyvelési technológia közös és inkluzív irányítását annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az internet fejlődése kapcsán korábban tapasztalt problémákat;

18.  rámutat, hogy egyes fontos uniós jogszabályok, például az EMIR, a CSDR, az SFD, az MiFID/MiFIR, a UCITs és az AIFMD, az elvégzett tevékenységekkel összhangban álló szabályozási keretet biztosíthatnak, függetlenül az azokat alátámasztó technológiáktól, akkor is, ha a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia alkalmazásai új piacokra terjeszkednek vagy kiterjesztik tevékenységeiket; megállapítja azonban, hogy célzottabb szabályozásra lehet szükség;

19.  üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy a virtuális fizetőeszközök kereskedési platformjaira is terjesszék ki a pénzmosás elleni irányelv hatályát, az ilyen platformokkal kapcsolatos eddigi névtelenség felszámolása érdekében; elvárja, hogy e tekintetben bármely javaslat célzott legyen, a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó kockázatok teljes körű elemzése alapján legyen indokolva, továbbá alapos hatásvizsgálaton alapuljon;

20.  javasolja, hogy a Bizottság tervezze meg a virtuális fizetőeszközök átfogó elemzését, és ezen elemzés alapján szükség esetén fontolja meg a kifizetésekre vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a fizetési számlákról szóló irányelv, a pénzforgalmi irányelv és az elektronikus pénzről szóló irányelv – felülvizsgálatát, mivel az új technológiai fejlemények új lehetőségeket kínálnak, beleértve a virtuális fizetőeszközöket és a megosztott könyvelési technológiát is, hogy erősíteni lehessen a versenyt és csökkenteni lehessen a tranzakciós költségeket, többek között a fokozott interoperabilitás és esetleg egy egyetemes és független elektronikus pénztárca révén is;

21.  megállapítja, hogy nem utolsósorban a pénzügyi válságokra és az azokhoz kapcsolódó hitelszűkére adott válaszként több virtuális helyi fizetőeszköz is létrejött Európában; különös óvatosságra int a virtuális fizetőeszköz fogalmának meghatározása kapcsán, függetlenül attól, hogy erre milyen jogszabályban kerül majd sor, a nonprofit jellegű helyi fizetőeszközök létezésének megfelelő figyelembe vétele céljából, amelyet csak korlátozott mértékben alkalmazhatók, és jelentős szociális és környezeti előnyöket nyújtanak, továbbá kéri az e tekintetben vett aránytalan szabályozás megelőzését, mindaddig, amíg nem jön létre adóelkerülés vagy adómegkerülés;

22.  felszólít egy megosztott könyvelési technológiával foglalkozó munkacsoport létrehozására, amelyet a Bizottság vezetne, és amely technikai és szabályozási szakértőkből állna, a következők érdekében:

   i) a megosztott könyvelési technológia releváns alkalmazásainak különböző ágazataihoz szükséges technikai és szabályozási szakértelem nyújtása, az érintett felek összefogása, valamint támogatás nyújtása az érintett uniós és tagállami szintű állami szereplők részére abbéli erőfeszítéseikhez, hogy európai szinten és globálisan ellenőrizni tudják a megosztott könyvelési technológia használatát;
   ii) a megosztott könyvelési technológia alkalmazásai előnyeinek és kockázatainak elemzése, illetve az ezzel kapcsolatos tudatosság – többek között a végfelhasználóké – növelése, hogy minél jobban ki lehessen használni a bennük rejlő lehetőségeket, mindezt azáltal, hogy törekednek azonosítani a megosztott könyvelési technológiák közérdeket előmozdító fő jellemzőit, például a független nyílt szabványokat, és ilyen szabványok megjelenése esetén azonosítják a bevált gyakorlatra vonatkozó szabványokat;
   iii) a megosztott könyvelési technológia jelentős alkalmazásainak bevezetéséből eredő lehetőségekre és kihívásokra adott megfelelő idejű és jól tájékozott válasz támogatása, többek között egy európai és tagállami szinten meghozandó jövőbeli intézkedésekkel kapcsolatos menetrend révén, amely tartalmazná a hatályos európai jogszabályok értékelését, annak érdekében, hogy ezeket a jogszabályokat a megosztott könyvelési technológia jelentős és rendszerszintű használatára adott válaszként szükség esetén korszerűsíteni lehessen, kezelve a fogyasztóvédelmet és a rendszerszintű kihívásokat;
   iv) stressztesztek kialakítása a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia egyéb rendszereinek valamennyi szempontja vonatkozásában, amely olyan szintet ér el, hogy a stabilitás szempontjából rendszerszinten jelentőssé válik;

23.  hangsúlyozza, hogy a virtuális fizetőeszközök használatát illetően fogyasztói tudatosságra, átláthatóságra és bizalomra van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a virtuális fizetőeszközöket használó ágazatokkal való konzultációt követően dolgozzon ki iránymutatásokat annak biztosítása céljából, hogy helyes, világos és teljes körű tájékoztatás álljon rendelkezésre a virtuális fizetőeszközök jelenlegi és jövőbeni felhasználói számára, hogy ezáltal teljes mértékben megalapozott döntéseket hozhassanak, javítva ezzel a fogyasztók számára a virtuális fizetőeszközök rendszereinek átláthatóságát a tekintetben, hogy miként szerveződnek és működnek, és miben különböznek a szabályozott és felügyelt fizetési rendszerektől;

o
o   o

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) http://www.bis.org/cpmi/publ/d137.pdf
(2) http://www.bankofengland.co.uk/publications/Documents/quarterlybulletin/2014/qb14q3digitalcurrenciesBitcoin2.pdf
(3) https://www.eba.europa.eu/documents/10180/657547/EBA-Op-2014-08+Opinion+on+Virtual+Currencies.pdf
(4) https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/virtualcurrencyschemesen.pdf
(5) http://ec.europa.eu/justice/newsroom/criminal/news/160202_en.htm
(6) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5592_en.htm
(7) http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC97043/the%20digital%20agenda%20of%20virtual%20currencies_final.pdf
(8) http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/02/12-conclusions-terrorism-financing/
(9) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1463564584935&uri=CELEX:62014CJ0264
(10) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62014CC0264
(11) https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/2015/11/2015-532_call_for_evidence_on_virtual_currency_investment.pdf
(12) http://www.europarl.europa.eu/RegData/bibliotheque/briefing/2014/140793/LDM_BRI(2014)140793_REV1_EN.pdf
(13) https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/publications/changes_in_modus_operandi_of_is_in_terrorist_attacks.pdf
(14) http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/virtual-currency-key-definitions-and-potential-aml-cft-risks.pdf
(15) http://www.oecd.org/daf/fin/financial-markets/The-Bitcoin-Question-2014.pdf
(16) https://www.imf.org/external/pubs/ft/sdn/2016/sdn1603.pdf
(17) https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf
(18) http://www.bis.org/cpmi/publ/d137.pdf
(19) http://coinmarketcap.com/
(20) Lásd többek között: http://www.coindesk.com/state-of-Bitcoin-blockchain-2016/
(21) https://www.eba.europa.eu/documents/10180/657547/EBA-Op-2014-08+Opinion+on+Virtual+Currencies.pdf
(22) https://remittanceprices.worldbank.org/sites/default/files/rpw_report_december_2015.pdf
(23) http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/EXTFINANCIALSECTOR/0,,contentMDK:22383199~pagePK:210058~piPK:210062~theSitePK:282885,00.html
(24) Bár a virtuális fizetőeszközök potenciálisan használhatók terrorizmusfinanszírozásra, az Europol a közelmúltban (2016. január 18.) rámutatott, hogy „bár egy harmadik fél által készített jelentés szerint a terroristák a Bitcoinhoz hasonló anonim fizetőeszközöket használnak tevékenységeik finanszírozására, a bűnüldözési szervek ezt nem erősítették meg”.
(25) https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf
(26) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5592_en.htm

Jogi nyilatkozat