Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2354(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0171/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0171/2016

Viták :

PV 26/05/2016 - 4
CRE 26/05/2016 - 4

Szavazatok :

PV 26/05/2016 - 6.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0237

Elfogadott szövegek
PDF 354kWORD 204k
2016. május 26., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Az egységes piacra vonatkozó stratégia
P8_TA(2016)0237A8-0171/2016

Az Európai Parlament 2016. május 26-i állásfoglalása az egységes piacra vonatkozó stratégiáról (2015/2354(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkére,

–  tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i közleményére (COM(2015)0550),

–  tekintettel „Az európai egységes piaci stratégia – Elemzés és bizonyítékok” című, 2015. október 28-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0202),

–  tekintettel „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Európai Unióban és tagállamaiban” című, 2015. október 28-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0203),

–  tekintettel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag Együtt egy újfajta növekedésért” című 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel a Mario Monti által az Európai Bizottság elnöke számára készített „Az egységes piac új stratégiája  Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” című 2010. május 9-i jelentésre,

–  tekintettel az egységes piacnak a 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „Az összes szereplő javát szolgáló európai kiskereskedelmi cselekvési terv” című, 2013. december 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A hathatós munkaügyi ellenőrzések: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégia” című, 2014. január 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című, 2014. szeptemberi tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Stratégia az egységes piac kiteljesítésére: »a billió eurós bónusz«” című, 2015. szeptemberi tanulmányra,

–  tekintettel „A késedelmes fizetésekről szóló irányelv utólagos értékelése” című, a Bizottság megbízásából készült 2015. november 20-i tanulmányra,

–  tekintettel „Az uniós bútorpiac helyzete és a bútoripari termékekre vonatkozó lehetséges kezdeményezés” című, a Bizottság megbízásából készült 2014. novemberi tanulmányra,

–  tekintettel az online egységes piaci eredménytábla 2015. októberi kiadására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0171/2016),

A.  mivel az egységes piac eddig is az uniós integráció sarokköve, valamint a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés motorja volt és továbbra is az marad, az EU-n belüli kereskedelem előmozdítása, és ezzel egyidejűleg az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése alapján magas versenyképességű szociális piacgazdaság garantálása révén;

B.  mivel az európai belső piac elmélyítése továbbra is fontos gazdasági kérdés, különösen az új technológiák kifejlesztésével összefüggésben, melyek esetében kritikus méretű piac szükséges annak elősegítéséhez, hogy innovációs és versenyképes szereplők jelenjenek meg a globális szintéren;

C.  mivel az egységes piac az elmúlt években jelentős pozitív fejlődésen ment keresztül, ám majdnem az összes területen többet is elérhetne, beleértve a digitalizáció vezérelte piac serkentését, az induló vállalkozások ösztönzését, a globális ellátási láncok integrálását, a munkavállalók mobilitásának és szociális jogainak javítását, az új üzleti modellek kezelését, továbbá a piaci működés elősegítésének, a kölcsönös elismerésnek, a szabványosításnak és az engedélyek szakemberek számára történő kiadásának biztosítását, ha az indokolatlan fizikai, jogi és technikai akadályok felszámolásra kerülnek;

D.  mivel a Parlament saját kutatásai alapján az egységes piac kiteljesítéséből származó várható nyereség 3 billió eurót tesz ki (ami éves szinten 615 milliárd euró potenciális hatékonyságnövekedést jelent); mivel az egységes piac széttöredezettsége a nagyobb strukturális gazdasági növekedés egyik fő akadálya;

E.  mivel valódi stratégiai megközelítésre van szükség az egységes piac további integrációjához, és mivel a fennálló kihívásokra adott válaszoknak úgy politikai, mint technikai természetűnek kell lenniük, különösen az egységes piacon belüli indokolatlan, nem vámjellegű akadályok esetén;

F.  mivel az Uniónak valódi egységes piacra kell törekednie és azt valamennyi polgár, munkavállaló, gazdasági szereplő és tagállam közös erőforrásaként kell kezelnie, és mivel az egységes piac csak akkor fogja lehetőségeit teljes körűen kiaknázni, ha valamennyi, egymással együttműködő tagállam teljes támogatását élvezi;

G.  tekintettel arra, hogy az uniós szintű jogszabályokat és javaslatokat egységes stratégiai elképzelésbe kellene belefoglalni, ezért azoknak egymással koherenseknek és ellentmondásoktól menteseknek kell lenniük; mivel a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan megkülönböztető intézkedésektől, mint a kizárólag bizonyos ágazatokat vagy üzleti modelleket érintő és a versenyt torzító kereskedelmi és adójogszabályok, amelyek megnehezítik a vállalkozások számára, hogy letelepedjenek egy adott tagállamban, ami egyértelműen a belső piac elveinek megsértését jelenti;

H.  mivel az egységes piacot nem szabad más horizontális politikai területektől, különösen a digitális egységes piactól, az egészségügytől, a szociális és fogyasztóvédelemtől, a munkajogtól és a polgárok mobilitásától, a környezettől, a fenntartható fejlődéstől, az energiától, a szállítástól és a külpolitikától elszigetelten vizsgálni;

I.  mivel az egységes piac kiteljesítése a termékek és szolgáltatások ágazata terén, valamint az akadályok felszámolása kiemelt prioritást jelent, ami gyorsított eljárást igényel a tagállamok és az uniós intézmények részéről;

J.  mivel az egységes piacon belüli akadályok a fogyasztók számára kevesebb választási lehetőséghez és drágább termékekhez és szolgáltatásokhoz vezetnek;

K.  mivel a szociális gazdaság vállalkozásainak elismertsége európai szinten alacsony, és mivel e vállalkozások többségét európai szintű jogi keret nem ismeri el, hanem azokat csak egyes tagállamokban, nemzeti szinten ismerik el, különböző jogi formában; mivel az európai uniós jogi keret hiánya gátolja e vállalkozások belső piacon belüli, határokon átnyúló működésre való képességét;

L.  mivel a hamisítás súlyos fenyegetést jelent a közegészségre és a közbiztonságra nézve, és mivel a csempészett hamisított áruk összértéke az elmúlt években jelentősen növekedett, súlyosbítva ezzel a hamisítás káros hatását az innovációra, a foglalkoztatásra és az európai vállalkozások márkaépítésére;

M.  mivel az egységes tőkepiac létrehozása elősegítené a kockázatok határokon átívelő megosztásának növelését és javítaná a piacok likviditását;

N.  mivel a Bizottság összefoglaló jelentése a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló konzultációról rámutatott, hogy a fogyasztók erőteljesen támogatják a területi alapú tartalomkorlátozással szembeni jogalkotási intézkedéseket;

O.  mivel a pénzügyi válság gazdasági következményei még mindig érződnek, és a GDP számos tagállamban továbbra is a 2008-as szint alatt van;

P.  mivel az egységes piacot tartósan magas munkanélküliségi arány jellemzi; mivel a pénzügyi válság több mint 6 millióval növelte a munkanélküliek számát; mivel 2015 végére az Unióban több mint 22 millió munkanélküli volt;

Szakpolitikai célkitűzések

1.  támogatja az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó egységes piaci stratégiára vonatkozó, „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című bizottsági közlemény átfogó célkitűzéseit, és értékeli a kulcsfontosságú területeken az egységes piacban rejlő lehetőségek fogyasztók, munkavállalók és vállalkozások – különös tekintettel az induló vállalkozásokra – számára történő, teljes körű kiaknázása, a fenntartható munkahelyek számának növelése és a kkv-k növekedése és fejlődése érdekében előirányzott fellépéseit; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan átfogó szakpolitikákat, amelyek a tisztességesebb és versenyképesebb egységes piac megvalósítását szolgálják, az EUMSZ általánosan alkalmazandó rendelkezésekről szóló II. címével összhangban;

2.  megállapítja, hogy az Unió számára alapvető célkitűzés egy olyan belső piac létrehozása, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;

3.  üdvözli, hogy a stratégia ki kívánja egészíteni a más területeken tett erőfeszítéseket; úgy véli, hogy a már meglévő kezdeményezéseket javítva a stratégia jó lehetőségeket kínál, hogy elősegítse a gazdasági jólét biztosítását, fokozza a fenntartható munkahelyteremtést és növekedést, konkrét intézkedésekkel javítsa az európai polgárok jólétét, vonzóvá tegye az Európai Uniót a befektetések számára és fejlessze az európai vállalkozások globális versenyképességét; hangsúlyozza azonban e stratégia megvalósításának szükségességét a különböző kezdeményezések közötti következetlenségek és átfedések elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy a javaslatoknak bizonyítékokon kell alapulniuk és igazodniuk kell a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekhez;

4.  hangsúlyozza, hogy a versenyképesség, a fenntartható növekedés, a kutatás, az innováció, a munkahelyteremtés, a fogyasztói választék és az új üzleti modellek tekintetében megvalósuló kézzelfogható és gyors eredmények elérése érdekében sürgősen meg kell szüntetni az egységes piacon lévő indokolatlan akadályokat; úgy véli, hogy e célok elérése érdekében szükség esetén törekedni kell a jogszabályok fokozottabb harmonizációjára – a lehető legmagasabb szintű fogyasztóvédelem fenntartása mellett –, és megfelelő intézkedéseket kell elfogadni a tagállamok által állított indokolatlan akadályok leküzdésére;

5.  úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának nagyratörő célokat kell kitűznie, hogy 2020-ra megvalósuljon egy nagy versenyképességű, szociális piacgazdaság és a fenntartható növekedés; hangsúlyozza, hogy az egységes piacnak központi szerepet kell játszania e cél elérésében;

6.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy innovatív módon hajtsák végre az egységes piaci jogszabályokat ; hangsúlyozza a munkaintenzív ágazatok, mint például a kiskereskedelem és a vendéglátóipar komoly lehetőségeit a munkahelyteremtésre, az integrációra és a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére;

7.  úgy véli, hogy a 2010-es, „Az egységes piac új stratégiája” című Monti-jelentést teljes mértékben végre kell hajtani és figyelembe kell venni az egységes piaci stratégiával kapcsolatos munka során;

8.  hangsúlyozza, hogy az egységes piaci stratégiának nem szabad figyelmen kívül hagynia az ipari ágazatban rejlő lehetőségeket, ami a fenntartható növekedést és minőségi foglalkoztatást illeti Európában;

9.  úgy véli, hogy a belső kereslet, és különösen a vásárlóerő erősítése, innovatív intézkedések elfogadása és a zöld gazdaságba való beruházás elengedhetetlen feltételei az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásának és a fenntartható növekedés előmozdításának;

Korszerűbb és innovatívabb egységes piac

10.  üdvözli, hogy a stratégia olyan szempontokra összpontosít, amelyek célja a vállalkozások, különösen a kkv-k, a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások támogatása az egységes piacon folytatott tevékenységeik, növekedésük és piacon maradásuk elősegítése érdekében, ezáltal előmozdítva az innovációt és a munkahelyteremtést; hangsúlyozza, hogy a kkv-kkal és induló vállalkozásokkal kapcsolatos minden kezdeményezés azonnali fellépést igényel, és kiemelt fontosságúként kellene kezelni, de emlékeztet arra, hogy ezek a kezdeményezések nem adhatnak lehetőségeket a tisztességtelen vállalkozások számára ahhoz, hogy megkerüljék a meglévő szabályokat, gyengítsék a munkavállalókra és a fogyasztókra vonatkozó előírásokat, vagy fokozzák a vállalati csalások, a bűncselekmények és a postafiókcégek kockázatát;

11.  úgy véli, hogy a stratégia új lehetőségeket kínálhat az európai gazdaság gerincét képező kkv-k, továbbá a mikrovállalkozások és az induló innovatív vállalkozások számára; úgy véli, hogy a megfelelő üzleti környezet kialakítása a kkv-k számára biztosított magánkockázatitőke-rendszerek javítása, a finanszírozáshoz való hozzájutás elősegítése, az erőteljes szabályozás és a „gondolkozz először kicsiben” elvnek az egységes piac egészében való, teljes körű alkalmazása révén elengedhetetlen, és támogathatja a növekedést és a munkahelyteremtést;

12.  úgy véli, hogy az igazgatási terheknek és a vállalkozások, különösen a kkv-k megfelelési költségeinek csökkentése, valamint a szükségtelen jogszabályok hatályon kívül helyezése, ugyanakkor a fogyasztóvédelem, a munkavállalók védelme, valamint a környezet- és egészségvédelem tekintetében a magas szintű normák folyamatos biztosítása alapvető fontosságú a stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében;

13.  szükségesnek tartja az „innovatív” induló vállalkozásokra, kkv-kra és a szociális gazdaságban működő vállalkozásokra vonatkozó lehetséges objektív kritériumok és mutatók figyelembevételét, melyeket hivatkozási pontként lehetne használni kapcsolódó intézkedések elfogadásához; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot ilyen kritériumokra és mutatókra;

14.  hangsúlyozza a szociális gazdaságban működő vállalkozások belső piaci politikákon belüli támogatásának szükségességét, szem előtt tartva, hogy az EU-ban körülbelül 2 millió szociális gazdaságban működő vállalkozás van, amelyek körülbelül az összes európai vállalkozás 10-12%-át teszik ki; hangsúlyozza továbbá, hogy a szociális gazdaság gyorsan növekszik, minőségi termékeket és szolgáltatásokat biztosít és kiváló minőségű munkahelyeket teremt;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy kérje fel a REFIT-platformot, hogy vizsgálja meg az innováció előtti akadályokat és terjesszen elő javaslatot – az Európai Innovációs Tanács létrehozására vonatkozó javaslat mellett – azok csökkentésére vagy megszüntetésére; hangsúlyozza, hogy ez a folyamat nem vezethet alacsonyabb szintű foglalkoztatási, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásokhoz; úgy véli, hogy a jobb szabályozás biztosítása érdekében a meglévő jogszabályokat felül kell vizsgálni, és ahol szükséges, egyszerűsíteni kell, hogy azok a célnak megfelelőek legyenek, miközben minden új jogszabálynak alaphelyzetben időtállónak és digitálisnak kell lennie, és követnie kell a „gondolkozz először kicsiben” elvet;

16.  megjegyzi, hogy a jó szabályozás a vállalkozások és a munkavállalók számára is előnyös, és segít előmozdítani a gazdasági növekedést és a minőségi foglalkoztatást az egységes piacon; tudomásul veszi a Bizottság minőségi jogalkotási programját, amely magában foglalja az érdekelt felek fokozottabb bevonását például a REFIT platformon keresztül, valamint a hatásvizsgálatok megerősítését; hangsúlyozza, hogy a jogalkotásnak nem csak a rövid távú hatásait, hanem a hosszú távú értékét is fel kell mérni, csakúgy, mint a szabályozás hiányának következményeit; úgy véli, hogy a jobb, hatékonyabb és egyszerűbb jogalkotás csökkenteni fogja az igazgatási terheket, és elő fogja mozdítani a növekedést és a munkahelyteremtést, ugyanakkor továbbra is magas színvonalú fogyasztó-, munkavállalói, egészség- és környezetvédelmet fog biztosítani;

17.  úgy véli, hogy az egységes piac további fejlődése a tagállamok közötti kereskedelemmel szembeni akadályok megszüntetését igényli; támogatja a 2016. februári Európai Versenyképességi Nyilatkozatot, különösen a szabályozás egyszerűsítésére és a terhek csökkentésére, az uniós szabályozás általános, és különösen a kkv-kat és mikrovállalkozásokat érintő terheinek csökkentésével kapcsolatos további teendőkre, és egyes ágazatokban a lehetséges tehercsökkentési célok megállapítására vonatkozó kötelezettségvállalást; javasolja az ezen tehercsökkentési célok megállapítására irányuló munka haladéktalan megkezdését;

18.  úgy véli, hogy az egységes piac célkitűzéseinek biztosítása, valamint a növekedés és munkahelyteremtés érdekében az EU-nak javítania kell a versenyképességet az Európai Tanács versenyképességről szóló nyilatkozatában foglaltak szerint;

19.  üdvözli a Bizottság eltökéltségét, miszerint foglalkozni kíván az Európai Unión belüli adókoordináció hiányával, különös tekintettel azon nehézségekre, amelyekkel a kkv-knak az eltérő nemzeti héaszabályozások bonyolultsága miatt kell szembenézniük; teljes körű támogatást nyújt a Bizottságnak a héareform tekintetében; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet módosítani a digitális szolgáltatásokra számított héa esetén a teljesítés helyére vonatkozó új szabályokat úgy, hogy azok megfeleljenek a kis- és mikrovállalkozások speciális igényeinek; sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje a további koordináció megvalósíthatóságát, és konkrétan értékelje egy egyszerűsített héamegközelítés lehetőségét (bizonyos árucikkekre) az e-kereskedelmi ágazatban;

20.  támogatja a Bizottság arra irányuló törekvéseit, hogy az Európai Unión belül gondoskodjon a méltányos adóztatásról, és fellépjen az agresszív adótervezés és az adókikerülési gyakorlatok ellen; felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen az országonkénti beszámolási kötelezettség bevezetésére a transznacionális vállalatok esetében;

21.  felhívja a figyelmet a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat és az induló vállalkozásokat sújtó nehézségekre; hangsúlyozza, hogy a külső tényezők közötti különbségek, mint például a könnyebb hitelhez jutás, az adórendszerek és a munkaügyi jogszabályok okozzák azt, hogy a kkv előnytelenebb helyzetben találják magukat a többiekhez képest; sürgeti a Bizottságot, hogy amellett, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapon és olyan programokon keresztül, mint a Horizont 2020 és a COSME, vagy az esb-alapok folytatja az ilyen vállalkozásoknak nyújtott értékes támogatást, keressen újabb utakat elérésük megkönnyítésére, különös tekintettel a mikrovállalkozásokra, például a pályázati felhívások hat hónapos időszakokra csökkentése és a vonatkozó eljárások további egyszerűsítése, valamint az európai finanszírozások átláthatóságának javítása révén; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a COSME program pénzeszközeit kívánja felhasználni az innovatív fiatal kkv-kat megcélzó tájékoztató kampányok finanszírozására; kéri, hogy e kampányokba vonják be a vállalkozások segítéséért felelős összes regionális és helyi hatóságot, mindenekelőtt az Enterprise Europe Network hálózat tagjait; az egyszerűsítést kulcsfontosságú eszköznek tekinti a kkv-k és induló vállalatok finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésében; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a közösségi finanszírozás határokon átnyúló zökkenőmentes megvalósíthatóságát;

22.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kkv-megbízottak hálózatának megerősítését különböző fellépések megvalósításával – elkerülve ugyanakkor a további bürokráciát –, amelyek arra irányulnak, hogy javuljon az eszközzel kapcsolatos figyelemfelkeltés és az eszköz láthatósága a kkv-k körében, fokozódjanak az egyes nemzeti kkv-megbízottak és a hozzájuk tartozó kkv-képviselők közötti cserék, valamint biztosítva legyen a Parlament évente egyszer történő tájékoztatása a hálózat tevékenységéről;

23.  rámutat, hogy annak ellenére, hogy az Európai Parlament 2011. februárban elfogadta a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet, Európában évente több ezer kkv és induló vállalkozás megy csődbe, miközben – többek között az állami közigazgatási szerveknek benyújtott – számláik kifizetésére várnak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a késedelmes fizetésekről szóló irányelv alkalmazásának és érvényesítésének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseiket; sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelv nem kielégítő végrehajtása esetén vizsgálják meg az azon vállalkozásoknak nyújtandó megfelelő kompenzáció lehetőségeit, amelyeknek közigazgatási szervek tartoznak pénzekkel, annak érdekében, hogy azok ne legyenek kénytelenek csődöt jelenteni;

24.  értékeli a vállalkozások fizetésképtelenségéről szóló jogalkotási kezdeményezést – ezen belül is a korai szerkezetátalakítást és a második esélyt –, amely biztosítani fogja, hogy a tagállamok olyan szabályozási környezetet alakítsanak ki, amely elfogadja, hogy időnként csőd következik be, és bátorítja az innovációt, ugyanakkor rámutat, hogy a csődbe jutás költségei és következményei nem kizárólag a vállalkozás tulajdonosát és részvényeseit érintik, hanem annak hitelezőit, munkavállalóit és az adófizetőket is; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a kezdeményezés összehangolja a fizetésképtelenségi eljárásokat az EU-n belül és csökkentse az eljárások hosszát és költségeit;

25.  sajnálja, hogy a Bizottság nem hangsúlyozta eléggé a kézműipar és a kkv-k által végzett hagyományos gyártás speciális szerepét, mint olyan tényezőt, amely komolyan hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági stabilitáshoz Európában; ösztönzi a Bizottságot, hogy a feldolgozóipar tekintetében teljes mértékben használja ki a digitalizálásban és az innovációban rejlő lehetőségeket, különösen a mikro- és kisméretű gyártók és induló vállalkozások, valamint a kevésbé iparosodott régiók esetén, a regionális egyenlőtlenségek csökkentése és a helyi gazdaságok felélénkítése érdekében; úgy véli, hogy a következő évek során erőteljesebb kkv- és kézműipari politikát kell előterjeszteni az összes európai intézmény és a tagállamok egyik kiemelt prioritásaként;

26.  üdvözli a Bizottság egységes digitális portálját, amelynek a szolgáltatási irányelv értelmében létrehozott, meglévő egyablakos ügyintézési pontokra kell épülnie, és csatlakoztatnia kell az egyablakos ügyintézési pontokat más hasonló egységes piaci hálózatokhoz; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg minden lehetőséget az egységes digitális portál felhasználásának optimalizálására annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az európai induló vállalkozások számára, hogy azok Európa-szerte megerősödhessenek és nemzetközivé váljanak, azáltal, hogy pontos és egyértelmű tájékoztatást nyújt különböző nyelveken a hazai piacon vagy más uniós országokban való működéshez szükséges valamennyi eljárásról és alaki követelményről; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egységes belépési pontot a vállalkozások és a fogyasztók számára, amelyen keresztül hozzáférhetnek az egységes piaccal kapcsolatos valamennyi információhoz, támogatáshoz, problémamegoldáshoz, valamint az Unión belüli, határokon átnyúló működéshez szükséges nemzeti és uniós szintű eljárásokhoz; sürgeti a Bizottságot ezek gyors végrehajtására;

27.  megjegyzi, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k vagy nincsenek tudatában a más tagállamokban alkalmazandó szabályoknak, vagy nehezen találják meg és értelmezik a vállalkozásukra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat; sürgeti a Bizottságot, hogy egyetlen portálon kapcsoljon össze valamennyi különböző portált, hozzáférési pontot és információs weboldalt, amely felhasználóbarát információkat nyújt a kkv-k és az induló vállalkozások számára, hogy azok képesek legyenek tájékozott döntéseket hozni és időt és költségeket megtakarítani;

28.  sürgeti a Bizottságot, hogy az egyablakos ügyintézési pontokat egy szabályozási portálból fejlessze teljes körű online vállalkozási portálok rendszerévé, amely támogatja a vállalkozások képviselői által nyújtott és köztük zajló rendszeres információcserét, és segíti a hazai vállalkozásokat és polgárokat abban, hogy más EU tagállamokban versenyezzenek;

29.  emlékeztet a kkv-kat célzó, meglévő egységes piaci eszközök megerősítésének és egyszerűsítésének fontosságára a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének megkönnyítése érdekében; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a termékinformációs kapcsolattartó pontok és az egyablakos ügyintézés egyszerűsítésére és javítására;

30.  emlékeztet arra, hogy a fogyasztók számára mind online mind pedig offline egyenlő szintű védelmet kell biztosítani; kiemeli, hogy a piacon valamennyi online és offline működő gazdasági szereplőnek meg kell tennie minden ésszerű és megfelelő lépést a hamisítás elleni küzdelem érdekében, hogy biztosított legyen a fogyasztók védelme és a termékek biztonsága;

31.  hangsúlyozza, hogy a megosztáson alapuló gazdaság gyorsan növekszik és miközben megváltoztatja számos szolgáltatás és javak biztosításának és felhasználásának módját, utat mutathat az innováció számára, és képes további előnyöket és lehetőségeket hozni a vállalkozások és fogyasztók számára az egységes piacon; rámutat a megosztáson alapuló gazdaság által nyújtott gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökre; sürgeti a Bizottságot, hogy koordinálja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy rövid vagy hosszú távú jogszabályi megoldásokat találjanak a megosztáson alapuló gazdaság kialakításához; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak be javaslatokat a foglalkoztatási és adózási visszaélések megelőzése érdekében a megosztáson alapuló gazdaságon belül;

32.  üdvözli a Bizottság megosztáson alapuló gazdaságra vonatkozóan bejelentett kezdeményezését, és azon szándékát, hogy megvizsgálja az e területen létrehozott vállalkozásokat, és tisztázza – útmutatás révén – a megosztáson alapuló üzleti modellek alkalmazására és működésére vonatkozó, meglévő uniós jogszabályok rendelkezései közötti kölcsönhatásokat; úgy véli, hogy ezen a területen a szabályozói beavatkozásnak rugalmasnak kell lennie, hogy lehetővé tegye a szabályok azonnali kiigazítását és érvényesítését a gyors és hatékony kiigazításokat igénylő, gyorsan fejlődő ágazatban; hangsúlyozza, hogy a meglévő fogyasztóvédelmi szabványok alkalmazása és végrehajtása a digitális gazdaságban szintén szükséges; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a megosztáson alapuló gazdaság számára a fejlődéshez és a növekedéshez szükséges lehető legjobb feltételeket;

33.  hangsúlyozza, hogy a megosztáson alapuló gazdaság által nyújtott új biztonsági jellemzők, mint például a fizetések biztonsága, a földrajzi helymeghatározás és a biztosítás elősegítik a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, ezért szükségessé teszik annak értékelését, hogy az utólagos jogorvoslatok hol lehetnek hatékonyabbak, mint az előzetes szabályozások; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a köz- és magánszféra együttműködését a megosztáson alapuló gazdaságban meglévő akadályok kezelése – különös tekintettel a digitális azonosító megnövekedett használatára –, az online tranzakciókba vetett fogyasztói bizalom kialakítása, az adófizetés digitális megoldásainak kifejlesztése, határokon átnyúló biztosítási rendszerek kiépítése és a munkaügyi jogszabályok modernizálása érdekében;

34.  úgy véli, hogy a megosztáson alapuló gazdaságban ösztönözni kell új üzleti modellek fejlesztését, az innovatív szolgáltatásokat és a javak ideiglenes használatát, ám amennyiben lehetséges, hasonló szolgáltatásokra hasonló szabályokat kell alkalmazni a szolgáltatások magas minőségének megóvása érdekében, függetlenül az azokhoz való hozzáférés és biztosításuk szervezési módjától, azonos versenyfeltételeket biztosítva és a fogyasztók jogait és biztonságát szavatolva, ezzel egyidejűleg elkerülve az új üzleti modellek kialakulását hátráltató felszabdaltságot; úgy véli, hogy a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatban kizárólag egy egységes piaci megközelítés alkalmazható, mivel az egységes piac helyi vagy nemzeti szabályok általi felszabdaltsága megakadályozza a megosztáson alapuló gazdaság európai vállalatainak európai szintű fejlesztését;

35.  felhívja a figyelmet az Uniós műszaki szabványok fontos szerepére az egységes piacon megvalósuló innováció, versenyképesség és haladás érdekében; úgy véli, hogy időben fel kell lépni a minőségre, interoperabilitásra és a biztonságra vonatkozó, magas szintű uniós szabványok kialakításáért az uniós iparpolitika előmozdítása érdekében, továbbá hogy ezeket nemzetközi szinten is támogatni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy a 1025/2012/EU rendeletben már meghatározottak szerint támogassa és erősítse meg az uniós szabványokat, és tegye hatékonyabbá és célirányosabbá a szabványosítási keretrendszert, többek között a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások kínálta lehetőségek kiaknázása révén; hangsúlyozza, hogy a szabványokat piacorientált, nyitott, inkluzív és versenyképes módon kell megállapítani annak érdekében, hogy könnyen végrehajthatóak legyenek a kkv-k számára, és elkerülhető legyen a zárt értékláncok kockázata, elkerülve egyúttal azonban közzétételük késedelmét is;

36.  kiemeli a szabványosítási rendszernek a termékek, és egyre inkább a szolgáltatások szabad forgalomba bocsátásában betöltött jelentős szerepét; megjegyzi, hogy Európában a szabványok önkéntes alkalmazása 0,3–1%-kal járult hozzá a GDP-hez és pozitívan hat a munkatermelékenységre;

37.  emlékeztet arra, hogy a szabványok túlnyomó többségének kidolgozása az ágazatok szerinti igényekre adott válaszként, a szabványok piaci relevanciájának biztosítását célzó, lentről felfelé építkező megközelítés alapján történik; támogatja az egységes piaci stratégiában foglalt, annak biztosítására irányuló elkötelezettséget, hogy Európa globális szinten továbbra is a szabványok kidolgozásának élvonalában maradjon; ösztönzi az olyan szabványosítást, amely globális nemzetközi szabványok kidolgozása, illetve adott esetben egyenértékű nemzetközi szabványok elismerése révén összeegyeztethető a nemzetközi megközelítéssel; tudomásul veszi a közös szabványosítási kezdeményezés keretén belül szabványosítási tevékenységekre irányuló keretrendszer kialakításának és az elsőbbségek megállapításának szándékát; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös kezdeményezést továbbra is alulról felfelé építkező, ágazatok szerinti igények vezéreljék, így kizárólag azokat a szabványokat részesítse előnyben és dolgozza ki, amelyek a felmért igényekre reagálnak és amelyek piaci relevanciája igazolt, illetve nem vezetnek szükségtelen szabványok követéséhez, vagy az egyéb kidolgozott releváns szabványokkal nem összeegyeztethető előírások megállapításához;

38.  megjegyzi, hogy a közös európai szabványosítási kezdeményezésre tett javaslat az európai szabványosítási rendszer független felülvizsgálatára fog épülni, és támogatja az európai szabványosítási közösség olyan intézkedések kidolgozására irányuló célkitűzését, amelyek fejlesztik a rendszer egészét, beleértve az európai üzleti vállalkozások inkluzivitására és versenyképességének támogatására vonatkozó ajánlásokat;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szabványügyi szervekkel folytatott együttműködés során támogassa a szabványügyi szerveknek és nemzeti társszervezeteiknek a kkv-k mind a szabványosítási folyamatba, mind a kidolgozott szabványok alkalmazásába történő bevonásának fejlesztésére tett erőfeszítéseit; továbbra is ösztönzi a Bizottságot, hogy az európai szabványosításra irányuló 2016. évi munkaprogramban és a vonatkozó rendeletben foglalt kötelezettségvállalások végrehajtása során folytasson szoros együttműködést az európai szabványügyi szervekkel, a nemzeti szabványügyi testületekkel és egyéb szervekkel a szabványosítási folyamat átláthatóságának növelése érdekben;

40.  úgy véli, hogy a közös kezdeményezéseknek a munkamódszerek folyamatos javítására kell összpontosítaniuk, elsősorban a műszaki bizottságok összetételének felülvizsgálatát célzó eljárások kidolgozása, valamint a nyitottságot és az inkluzivitást elősegítő olyan intézkedések kidolgozása révén, amelyek az érdekelt felek széles köre számára lehetővé teszik, hogy hozzájáruljanak a műszaki bizottságoknál folytatott eszmecserékhez;

41.  úgy véli, hogy az átláthatóbb és hozzáférhetőbb jogorvoslati mechanizmus megteremtené a bizalmat és javítaná a szabványosítási folyamatokat; úgy véli, amennyiben az adott szabvány kidolgozását a Bizottság kérte valamely jogszabálynak az Európai Unió által történő elfogadását követően, akkor a Parlament illetékes bizottsága, szükség esetén a hivatalos kifogásról szóló határozatot megelőzően, részt vehet a folyamat részét képező nyilvános vizsgálatban és vitában; hangsúlyozza, hogy a szabványügyi testületeknek továbbítandó szabványosítási kérelmek megállapításakor figyelembe kell venni az arányosság és a kockázatalapú megközelítés elvét;

42.  úgy véli, hogy a nyilvánosságnak a javasolt szabványok tervezetével kapcsolatos tájékozottságának növelése a végső jóváhagyást megelőzően fokozhatná az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, valamint megalapozottabb folyamatot biztosítana, az európai szabványosítási közösségnél alkalmazott bevált gyakorlatokkal összhangban;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2016 végéig nyújtson be jelentést a Parlamentnek a közös európai szabványosítási kezdeményezés végrehajtásáról és az európai szabványosítási közösséggel együttműködésben a 2016. évi éves uniós munkaprogramban foglalt ajánlások terén elért eredményekről;

44.  felszólítja a Bizottságot, amely az EU belső piacán zajló versenyért felelős, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együttműködve biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a piacon jelenlévő versenytársak között;

45.  üdvözli a közelmúlt kezdeményezéseit a hatékonyabb és átlátható közbeszerzésekkel kapcsolatban, a közbeszerzési adatok jobb felhasználása és bizonyos nagyszabású infrastrukturális projektek esetén a közbeszerzés fokozottabb önkéntes értékelése által; sürgeti a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal ezen kezdeményezések megvalósításában;

46.  reméli, hogy a Bizottság folytatja a közbeszerzési rendszer 2014-ben irányelvek révén megkezdett reformját, és halad a kereslet fokozott meghatározása felé a közbeszerzés területén, azzal a céllal, hogy jutalmazza a technológiai innovációt és az energiahatékonyságot;

47.  megjegyzi, hogy a 2014. évi új közbeszerzési rendszer egyszerűbb, rugalmasabb szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy jobban megfeleljen az állami szektorbeli egyéb szakpolitikáknak, valamint a tagállamoknak és a sajátos helyi vállalkozásoknak; rámutat, hogy a tagállamokban még mindig jelentős elégtelenségek mutatkoznak a közbeszerzés terén, amelyek korlátozzák a határokon átnyúló terjeszkedést és a hazai piacokon való növekedést;

48.  alapvetően üdvözli a Bizottság által kihirdetett, a közbeszerzések átláthatóságának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának növelésére irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az új uniós irányelvek végrehajtásának és alkalmazásának elsőbbséget kell élvezniük az olyan új eszközökkel szemben, mint a közbeszerzési szerződések nyilvántartása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az adatelemzés lehetséges eszközei nem vezethetnek új vagy kiegészítő beszámolási kötelezettségekhez; emlékeztet arra, hogy egy előzetes értékelési mechanizmusnak a nagy infrastrukturális projektek esetén kizárólag önkéntes természetűnek kell lennie;

49.  rámutat arra, hogy teljes mértékben elektronikus közbeszerzési rendszerre van szükség; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési irányelv egészét gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani; kiemeli az elektronikus közbeszerzés szélesebb körű alkalmazásának szükségességét a piacok kkv-k előtt történő megnyitása érdekében;

50.  hangsúlyozza az egységes szabadalom fontosságát; támogatja a Bizottság szándékát, hogy megszüntesse a bizonytalanságokat egyrészt azzal kapcsolatban, hogy az egységes szabadalom hogyan fog együtt érvényesülni a nemzeti és kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal, másrészt egy egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvánnyal kapcsolatban, szem előtt tartva eközben a közegészséget és a betegek érdekeit;

51.  sürgeti a Bizottságot, hogy 2019-ig vezessen be és hajtson végre a kiegészítő oltalmi tanúsítványokra (SPC) vonatkozó szabályozás alól a gyártás tekintetében biztosított mentességet a generikus és biológiailag hasonló gyógyszereket előállító európai iparágak versenyképességének globális környezetben történő növelése, valamint az Európai Unióban a munkahelyek megtartása és új munkahelyek teremtése, az Unión belüli növekedés fenntartása és megteremtése érekében anélkül, hogy a védett piacokon az SPC-rendszer keretében biztosított piaci kizárólagosságot veszélyeztetné; úgy véli, hogy az ilyen rendelkezések pozitív hatással lehetnek a kiváló minőségű gyógyszerekhez való hozzáférésre a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokban, és segíthetik a gyártás kiszervezésének megakadályozását;

52.  intézkedéseket sürget az Európában lévő szabadalmi rendszerhez történő hozzáférés megkönnyítésére – többek között a kérelmezési és megújítási díjak csökkentése és fordítási segítségnyújtás formájában – azon mikrovállalkozások, kkv-k és induló vállalkozások számára, amelyek termékeik és folyamataik innovációjában az egységes hatályú európai szabadalmat kívánják használni; hangsúlyozza, hogy a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak és az innovatív nyílt engedélyezési megoldások egyaránt fontosak, és hogy ez utóbbiak olykor jobban támogatják az innovációt; hangsúlyozza a szabadalmi licenciaszerződések jelentőségét az uniós versenyjog korlátai között, tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes (FRAND) feltételek mellett, a K+F és a szabványosítási kezdeményezések megőrzése, az innováció ösztönzése, valamint tisztességes engedélyezési feltételek biztosítása érdekében;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy – a Parlament már korábban megfogalmazott kérésének megfelelően – haladéktalanul terjesszen elő a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalmára szolgáló egységes európai rendszerre vonatkozó jogalkotási javaslatot azzal a céllal, hogy egységes európai rendszert hozzon létre, felszámolva a nem megfelelő helyzetet és a rendkívüli széttagoltságot Európában, valamint számos különböző pozitív hatást kínálva a polgárok, a fogyasztók, a gyártók és Európa teljes gazdasági és társadalmi szerkezete számára; hangsúlyozza, hogy ez az eszköz kifejezetten kiemelné számos helyi termék hozzáadott értékét, ami nyilvánvaló előnyökkel jár az érintett gyártókra és régiókra, valamint a fogyasztói tudatosságra nézve;

54.  megjegyzi, hogy az uniós tagállamok többségében még nem használták tejes mértékben ki a köz- és magánszféra közötti partnerségekben (PPP) rejlő lehetőségeket; kéri a tagállami PPP keretszabályok harmonizációját, a bevált gyakorlatok terjesztését és e modell népszerűsítését;

55.  felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki olyan struktúrákat, amelyek tanáccsal látják el és segítik a határmenti ingázókat az egy másik tagállamban való munkavégzés gazdasági és szociális következményeit illetően;

56.  megjegyzi, hogy az egységes piac és a digitális egységes piac mélyítése új lehetőségeket és kihívásokat teremthet, és kérdéseket vet fel a készségek, az új foglalkoztatási formák, a pénzügyi struktúrák, a szociális védelem, valamint a munkahelyi egészség és biztonság tekintetében, melyekkel majd foglalkozni kell, egyaránt szolgálva a munkavállalók, a vállalkozások és a fogyasztók érdekeit;

57.  sajnálja, hogy a stratégia nem szentel különleges figyelmet a strukturális munkaerőhiánynak, amely továbbra is az európai egységes piac növekedésének akadályát képezi; aggodalommal állapítja meg, hogy az uniós lakosság 40–47%-ának elégtelenek a digitális készségei, és hogy a digitális készségekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet évente 4%-kal nő, miközben az oktatásra fordított állami kiadások 2010 óta 3,2%-kal csökkentek, ami veszélyezteti az EU középtávú versenyképességét és munkaerejének foglalkoztathatóságát; ösztönzi a tagállamokat a digitális oktatásba és készségekbe való beruházásra;

58.  megjegyzi, hogy a munkaerő-mobilitási csomag célja a mélyebb és tisztességesebb egységes piachoz való hozzájárulás; hangsúlyozza azonban, hogy biztosítani kell a csomagban szereplő intézkedések arányosságát, és figyelembe kell venni a bizonyos régiók felé irányuló nagy arányú mobilitás következményeit;

59.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság támogatja a duális képzési rendszereket, amelyek – a személyes fejlődés előmozdítása mellett – segíthetik az európai munkavállalók kompetenciáinak és képesítéseinek a munkaerőpiac tényleges igényeihez való közelítését; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy biztosítsák, hogy a stratégia semmilyen módon ne ássa alá a duális képzési rendszereket, egyidejűleg garantálva a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségét, és különösen a foglalkoztatásvédelmet; hangsúlyozza a szociális partnereknek a duális képzési rendszerek kialakításában játszott fontos szerepét; úgy véli, hogy bár az egyik tagállamban alkalmazott duális képzési rendszert nem lehet egy másik tagállamban egyszerűen lemásolni, európai szinten összpontosítani kell a duális oktatás és az ifjúsági foglalkoztatás közötti szoros összefüggésre;

60.  támogatja a foglalkoztatás területén a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos uniós jogban meglévő hézagok megszüntetésére irányuló intézkedéseket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre; támogatja továbbá a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv késedelem nélküli végrehajtását;

61.  üdvözli a be nem jelentett munkavégzéssel foglalkozó platform létrehozását, és ösztönzi a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy fektessenek bele a lehető legtöbbet a be nem jelentett munkavégzés és a színlelt önfoglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés érdekében;

62.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy élni lehessen a munkák digitalizálásának lehetőségével, biztonságos és rugalmas munkaidő-beosztási szabályokat, stabil munkakörülményeket és szociális védelmet kell kialakítani, valamint elő kell segíteni az intelligens munkavégzést („smart working”), a termelékenység fokozása, és a munka és a magánélet egyensúlyának javítása céljából; e tekintetben hangsúlyozza a digitális műsorszórásra való átállás fontosságát a vidéki területeken, hogy azok is részesülhessenek a digitális menetrend által kínált számos lehetőségből, többek között a távmunkából;

63.  hangsúlyozza az erős és független társadalmi partnerek, valamint a hatékony szociális párbeszéd fontosságát; hangsúlyozza, hogy a szociális partnereket adott esetben be kell vonni a szabályozott szakmák területén megvalósuló esetleges nemzeti reformokkal kapcsolatos munkálatokba;

64.  hangsúlyozza az egységes piac által a foglalkoztatás tekintetében hozott lehetőségekről és változásokról szóló szociális párbeszéd fontosságát;

Az egységes piac elmélyítése

65.  sürgeti a Bizottságot, hogy mélyítse el az intézkedések foganatosítására irányuló munkáját; rámutat arra, hogy már számos intézkedést elfogadtak, ám megfelelő foganatosításukra még nem került sor, ez pedig aláássa az egyenlő, tisztességes versenyfeltételeket az egységes piacon; rámutat továbbá, hogy a Bizottság által 2015 közepén szolgáltatott adatok szerint mintegy 1090 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az egységes piaccal kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes piacra vonatkozó jogszabályok átültetésének, alkalmazásának és érvényesítésének javítása céljából átlátható és objektív kritériumokon alapuló, az intézkedések foganatosítására irányuló, célirányos intézkedések megtétele révén biztosítsa, hogy az adminisztratív koordináció, az együttműködés és az intézkedések foganatosítása minden szinten (uniós szinten, a tagállamok és a nemzeti, helyi, illetve regionális hatóságok között) prioritást élvezzen, gondoskodva ezáltal az indokolatlan és aránytalan akadályok gazdasági szempontból leginkább jelentős eseteinek leküzdéséről; úgy véli, hogy a nemzeti intézkedések és a végrehajtás tekintetében a korai beavatkozás hatékonyabb lehet és általa jobb eredmények érhetők el, mint a kötelezettségszegési eljárásokon keresztül; hangsúlyozza mindemellett, hogy amennyiben a korai beavatkozás nem vezet eredményre, a Bizottságnak minden rendelkezésre álló eszközzel élnie kell, beleértve a kötelezettségszegési eljárásokat is, hogy biztosítsa az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtását;

66.  üdvözli a stratégia azon szándékát, hogy az egységes piaci szabályozás megsértésére vonatkozóan jogkövető magatartást és „zéró toleranciát” teremtsen; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak feltárására, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó hatásköreit nem kellene-e összehangolni a Bizottság versenypolitikai hatásköreivel;

67.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a tagállamoknak a jogszabályoknak való megfelelésre és azok érvényesítésére vonatkozó erősebb kultúra kialakításában, többek között a belső piaci információs hálózat (IMI) támogatása és bővítése, a fontosabb új jogszabályokra vonatkozó végrehajtási tervek kidolgozása és a tagállamokkal a megfelelés tárgyában folytatott párbeszéd, a jogszabályok érvényesítéséért felelős nemzeti tisztviselők számára képzés megszervezése, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok között a hatékonyabb koordináció elősegítése révén; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben vállalják az uniós jogszabályok végrehajtását és érvényesítését, és alkalmazzák a kölcsönös elismerés elvét; hangsúlyozza, hogy a helyes érvényesítés és a jobb szabályozás alapvető fontosságú, figyelembe véve az egységes piac töredezettségét, amely korlátozza a gazdasági tevékenységet és a fogyasztók választási lehetőségeit; és ki kell terjednie valamennyi üzleti ágazatra, valamint a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokra;

68.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg azokat a szükségtelen korlátozásokat az egységes piacon belül, amelyeket közérdeken alapuló kényszerítő indokok nem támasztanak alá, szükség esetén fogalmazzanak meg új elképzeléseket e kihívások leküzdéséhez és készítsenek jelentést azokról 2017-ben;

69.  kéri a tagállamokat, hogy koherens és következetes módon ültessék át a belső piacra vonatkozó szabályozást, valamint maradéktalanul és helyesen hajtsák végre a belső piaci szabályozást és jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy a további vizsgálatokra és regisztrációra vonatkozó előírások, a szabványok és tanúsítványok el nem ismerése, az ellátás területi korlátozása és a hasonló intézkedések többletköltségeket okoznak a fogyasztók és a kiskereskedők számára, megfosztva az uniós polgárokat attól, hogy teljes mértékben kihasználhassák az egységes piac előnyeit; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a hatékonyabb irányítás érdekében megfelelő politikát alkalmazzanak azon tagállamokkal szemben, amelyek nem megfelelően alkalmazzák a belső piaci szabályokat, és ennek érdekében adott esetben indítsanak kötelezettségszegési eljárást, gyorsított eljárást alkalmazva;

70.  megjegyzi, hogy az egységes piacra vonatkozóan már meglévő jogszabályok egységesebb végrehajtásának eléréséhez sürgősen szükség van az uniós szabályok egységes és következetes alkalmazására, illetve megfelelő érvényesítésére, valamint kvalitatív és kvantitatív mutatókon alapuló rendszeres nyomon követésre és értékelésre, teljesítményértékelésre és a bevált gyakorlatok megosztására; emlékeztet tehát az egységes piac működésére vonatkozó európai szabályok teljes körű és teljes mértékű átültetésének és végrehajtásának szükségességére valamennyi tagállamban;

71.  felhívja a Bizottságot, törekedjen erőteljesebben arra, hogy meglehetősen korai szakaszban azonosítsa az uniós jogszabályok tagállamok által történő esetleges megszegését, és határozottan lépjen fel a nemzeti parlamentekben elfogadott, illetve folyamatban lévő minden olyan jogalkotási intézkedéssel szemben, amely növelheti az egységes piac széttagoltságát;

72.  kiemeli, hogy a tagállamoknak az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtása és alkalmazása iránti elkötelezettsége és hajlandósága elengedhetetlen az egységes piac sikerességéhez; felhívja a tagállamokat, hogy számolják fel az egységes piacra nézve indokolatlan és aránytalan akadályokat, valamint tartózkodjanak a diszkriminatív és protekcionista intézkedésektől a munkahelyteremtés, valamint a növekedés és a versenyképesség fokozása érdekében;

73.  megjegyzi, hogy a tagállamoknak fontos szerepük van az egységes piac megfelelő irányításában és működésében, ezért együttesen, előrelátóan kell felelősséget vállalniuk az egységes piacért és annak irányításáért, az egységes piac állapotáról szóló összevont jelentések, a Versenyképességi Tanács ülésein folytatott rendszeres és tematikus viták, az Európai Tanács éves célirányos ülései, valamint az egységes piacnak, az irányítás pilléreként, az európai szemeszterbe történő felvétele révén új politikai lendületet teremtve;

74.  megismétli, hogy az EU létrehozhatná az egységes piac integrációjának mértékére vonatkozó, tudományosan megalapozott független mutatóit, amelyeket az éves növekedési jelentés részeként kellene közzétenni, és sürgeti az EU szerveinek elnökeit egy, a valódi egységes piac felé vezető út feltérképezését célzó stratégiai dokumentum „az öt elnök jelentése” elfogadására;

75.  hangsúlyozza, hogy a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának meg kell erősítenie a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatait az egységes piacra vonatkozó szabályok átültetéséhez és végrehajtásához kapcsolódó kérdések koordinálása és kezelése érdekében;

76.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a SOLVIT-hálózatot, különösen a SOLVIT, a CHAP, az EU Pilot és az Enterprise Europe Network közötti interakció kiterjesztése révén az uniós panasztételi eljárások szélesebb keretének ésszerűsítése érdekében, és fel kell hívni a polgárok és a kkv-k figyelmét a hálózatra, és annak az egységes piachoz kapcsolódó értelmezési problémák megoldásában betöltött szerepére; úgy véli, hogy a Bizottságnak a jogszabályok érvényesítésével kapcsolatos prioritások meghatározásának módjánál figyelembe kell vennie a SOLVIT-hálózaton keresztül kérdésekre vonatkozó adatokat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a legproblémásabb esetek megoldásában a tagállamoknak biztosított segítségnyújtás terén; felkéri a tagállamokat, hogy lássák el a szükséges eszközökkel és megfelelően pozícionálják nemzeti SOLVIT-központjaikat, hogy azok betöltsék szerepüket;

77.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályok átláthatósága létfontosságú eszköz a határon átnyúló kereskedelem lehetővé tételéhez az egységes piacon belül és segít a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok azonosításában; ösztönzi a tagállamokat, hogy a növekvő kereskedelem érdekében, amely valamennyi tagállam javát fogja szolgálni, tegyék online módon könnyebben és több nyelven elérhetővé nemzeti szabályaikat;

78.  rámutat a mobilitás előmozdításának jelentőségére képzési, gyakornoki, készségfejlesztési és a foglalkoztathatóságot előmozdító programok keretében, úgymint az Erasmus+ és az EURES, melyek európai munkavállalók milliói számára nyújtanak lehetőséget hasznos tapasztalatok szerzésére;

79.  sajnálatát fejezi ki, hogy sok tagállam nem alkalmazza megfelelően a kölcsönös elismerés elvét; ezzel összefüggésben várakozással tekint a Bizottság javaslatára az áruk egységes piaca megerősítésének részeként, mivel az javítani fogja a kölcsönös elismerést a figyelemfelkeltésre irányuló fellépések révén, továbbá biztosítani fogja a kölcsönös elismerés elvének jobb alkalmazását és érvényesítését a kölcsönös elismerésről szóló rendelet felülvizsgálata révén, egyebek között a kölcsönös elismerés elvének helytelen végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatban kialakult viták megoldását elősegítő eszközök javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy amennyiben az illetékes hatóságok Unió-szerte megfelelően alkalmaznák a kölcsönös elismerés elvét, az lehetővé tenné a vállalkozások számára, hogy szigorúan csak az üzleti tevékenységekre és az Unió növekedésének fellendítésére összpontosítsanak ahelyett, hogy a kölcsönös elismerés elvének a tagállamok általi be nem tartásából eredő különféle nehézségek leküzdésére törekednének;

80.  úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak proaktívabbnak kell lennie azon ágazatok azonosításában, amelyekben nagy lehetőségek rejlenek a határokon átnyúló kereskedelem és a digitalizáció tekintetében, és amelyekben alkalmazható lenne a kölcsönös elismerés elve;

81.  felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza, hogyan működnének a javasolt piaci információs eszközök, és hogy mi az ilyen eszközökre irányadó jogalap;

82.  ismételten sürgeti a Tanácsot, hogy mihamarabb fogadja el a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagot és felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben maradéktalanul töltse be a megoldás elősegítésére irányuló szerepét; hangsúlyozza a kiskereskedelmi termékekre vonatkozó releváns információk biztosításának, különösen a származási ország feltüntetésének fontosságát, ami alapvető fontosságú a fogyasztók védelme és a hamisítás elleni küzdelem megerősítése érdekében;

83.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorítsanak a hamisítás esetén alkalmazandó szankciókon, és biztosítsák az e területre vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan végrehajtását;

84.  hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamok között a különböző címkézési és minőségi előírások terén fennálló különbségek szükségtelen akadályokat teremtenek az áruk értékesítőinek tevékenységei és a fogyasztóvédelem számára; hangsúlyozza az ökocímke hozzáadott értékét; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, mely címkék alapvető fontosságúak a fogyasztók tájékoztatásához, és mely címkék nem azok, és vizsgálja meg a kézzel gyártott és az ipari termékekkel kapcsolatos kulcsfontosságú tájékoztatásra vonatkozó kötelező rendszer bevezetését, mint ahogyan azt uniós szinten például a bútorágazat tekintetében már tanulmányozták, a fogyasztók alapvető tájékoztatásának és a különböző tagállamok vonatkozásában a termékminőség azonos szintjének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen kezdeményezés előnyös lehet a fogyasztók, az ágazatok és a kereskedelmi szereplők számára, mivel biztosítja az átláthatóságot, az európai termékek megfelelő elismerését és a szereplőkre vonatkozó összehangolt szabályokat az egységes piacon;

85.  a szolgáltatások egységes piaca tekintetében hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás javítására, ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra, hogy ne segítsék elő a szociális dömpinget; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák a szolgáltatásokról szóló irányelv megfelelő és hatékony alkalmazását, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást; üdvözli a Bizottságnak a szolgáltatásokról szóló irányelv értelmében történő értesítés javítására irányuló javaslatát, mivel a jelenlegi eljárás nem hatékony és nem átlátható; úgy véli, hogy az értesítésnek a jogalkotási folyamat korábbi szakaszában kell megtörténnie annak érdekében, hogy az érdekelt felek és a tagállamok időben kifejthessék észrevételeiket és csökkenjenek az új jogszabályok elfogadása során felmerülő késedelmek; egyetért az (EU) 2015/1535 irányelvben foglalt értesítési eljárás valamennyi olyan ágazatra történő kiterjesztésével, amelyre az irányelv nem terjed ki; elutasítja a szolgáltatásokról szóló irányelv hatályának kibővítésére vonatkozó bármely kérést; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a széttöredezett európai bankszektorra nehezedő terhekkel, amelyek miatt a külföldi szereplők – különösen kkv-k – számára nehézségeket okoz a más tagállamban történő bankszámlanyitás;

86.  kéri a Bizottságot, hogy törekedjen a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos eljárás egyszerűsítésére és egységesítésére, a kkv-k belső piaci integrációjának előmozdítása érdekében;

87.  rámutat arra, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv 16. cikkének (1) bekezdése és az EUB ítélkezési gyakorlata világosan meghatározza az arányos szabályozással szemben támasztott követelményeket; emlékeztet arra, hogy ha egy tagállam kevésbé szigorú szabályokat alkalmaz mint egy másik, ez nem jelenti azt, hogy ez utóbbi szabályai aránytalanok és ennek következtében az európai uniós jogszabályokkal összeegyeztethetetlenek lennének; megismétli, hogy azon szabályok, amelyek a határon átnyúló szolgáltatásokat megnehezítik, akadályozzák vagy nem vonzónak állítják be, csak akkor összeegyeztethetők a belső piac követelményeivel, ha a közérdeken alapuló kényszerítő indokot szolgálnak, e célra valóban alkalmasak, és a szolgáltatásnyújtás szabadságát csak olyan mértékben akadályozzák, amely az általuk követett közérdekű célkitűzés védelmében szükséges;

88.  rámutat arra, hogy biztosítani kell a szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási követelmények és korlátozások arányosságának egységes értékelését; nyugtázza a Bizottság szolgáltatói útlevél bevezetésére irányuló javaslatát, amely a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban, mint például az üzleti szolgáltatások ágazata, elősegíti a vállalatok fejlődését és mobilitását az egységes piacon; úgy véli, hogy a kezdeményezésnek egyrészt a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást folytatni kívánó szolgáltatókat és a hatóságokat terhelő adminisztratív eljárások egyszerűsítésére, másrészt a szabályozási jellegű akadályok leküzdésére kell törekednie, amelyek elriasztják ezeket a vállalatokat attól, hogy megjelenjenek más tagállam piacán; kéri, hogy az esetleges szolgáltatói útlevél illeszkedjen a belső piaci jogszabályok támogatását szolgáló horizontális eszközök, mint például a belső piaci információs rendszer (IMI) vagy az egységes ügyintézési pontok sorába, amelyekről a szolgáltatásokról szóló irányelv a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozóan minden szükséges adminisztratív eljárás intézésére szolgáló egységes hatósági felületként rendelkezik; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatói útlevél bevezetése nem vezethet arra, hogy az EUB által kialakított ítélkezési gyakorlatot a közérdeken alapuló kényszerítő indokokról, amelyek a szolgáltatások határon átnyúló mozgását korlátozó szabályozását legitimálhatják, meggyengítsék vagy hatályon kívül helyezzék; kiemeli azonban, hogy a szolgáltatói útlevél felesleges lehetne akkor, ha a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása és érvényesítése megfelelően történne; hangsúlyozza, hogy ezzel nem járhat együtt a származási ország elvének bevezetése;

89.  üdvözli az egységes piacon a szolgáltatások szerepére irányuló erőteljes összpontosítást és annak biztosítását, hogy a szakemberek és a szolgáltató vállalatok, különösen a kiskereskedők, nem szorulnak be a nemzeti piacokra; hangsúlyozza, hogy a szakmai és szolgáltatói útlevélrendszerek a tagállamok közötti felesleges adminisztráció elkerülésére fognak összpontosítani, amely visszatartja a polgárokat a határokon átnyúló munkavállalástól és kereskedelemtől;

90.  ismételten hangsúlyozza – többek között nyelvi és adminisztratív, valamint a tájékoztatás hiányából fakadó – akadályok elhárításának fontosságát, amelyek korlátozzák a határokon átnyúló online kereskedelemben rejlő üzleti lehetőségeket és gyengítik a fogyasztók egységes piacba vetett bizalmát; hangsúlyozza a kiskereskedelmi tevékenység gyakorlását érintő működési korlátozások, mint például az üzletek nyitvatartási idejének szabályozása, a kiskereskedelemre vonatkozó egyedi és szelektív adók és a vállalatokat érintő aránytalan információigénylés megszüntetésének jelentőségét;

91.  elismeri a helyi hatóságok hatáskörét a várostervezés vonatkozásában; rámutat ugyanakkor arra, hogy a várostervezést nem lenne szabad ürügyként használni a boltok szabad létesítéséhez való jog megkerülésére; ezzel összefüggésben emlékeztet a szolgáltatási irányelv megfelelő végrehajtásának fontosságára; sürgeti a tagállamokat, hogy számolják fel a szabad mozgás előtt álló akadályokat és nyissák meg piacaikat a versenyképesség ösztönzése és a boltok sokszínűségének elősegítése érdekében, hiszen ez alapvető fontosságú ahhoz, hogy a bevásárlókörzetek, különösen a városközpontokban, vonzóak maradjanak;

92.  kiemeli, hogy a kis- és nagykereskedelmi ágazat a legnagyobb üzleti ágazat Európában; úgy véli, hogy a kiskereskedelem szükségtelen szabályozói, adminisztratív és gyakorlati akadályainak csökkentése prioritást jelent;

93.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kiskereskedelmi ágazat helyzetét kezeljék politikai prioritásként, lévén a közös piac egyik tartóoszlopa, beleértve az egységes digitális piacot, és szüntessék meg azokat a szabályozási, adminisztratív és gyakorlati korlátokat, amelyek megnehezítik a vállalkozások indítását, fejlesztését és fenntartását, valamint a kiskereskedők számára a belső piac lehetőségeinek teljes kiaknázását; úgy véli, hogy a kiskereskedelmi piacra vonatkozó jogszabályoknak bizonyítékokon kell alapulniuk, figyelembe véve az ágazat szükségleteit;

94.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a kiskereskedelmi egységeket érintő azon szükségtelen korlátozásokat az egységes piacon belül, amelyeket közérdeken alapuló kényszerítő indokok nem támasztanak alá, szükség esetén fogalmazzanak meg új elképzeléseket e kihívások leküzdéséhez és készítsenek jelentést azokról 2017 tavaszán;

95.  a szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtási ágazatra vonatkozóan úgy véli, hogy a különböző szabályozási megközelítések önmagukban nem jelentenek akadályt a belső piac elmélyítésében; hangsúlyozza, hogy a foglalkozáshoz való hozzáférésre és a foglalkozási gyakorlására vonatkozó szabályok a közérdek védelme és a fogyasztóvédelem érdekében szükségesek lehetnek, és ezeket csak a mindenkori nemzeti kontextusba ágyazva érdemes értékelni;

96.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy számos tagállami szabályozás a szabályozott szakmák hozzáférése és gyakorlása terén nincs arányban a követelményekkel, és ezeknek a szakmáknak a hozzáférhetőségét korlátozó akadályokat hoz létre;

97.  úgy véli, hogy a határon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtást, beleértve a szakmai szolgáltatásokat, a belső piac kulcsfontosságú elemének kell tekinteni, mivel munkahelyeket teremt és kimagasló minőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosít az uniós polgárok számára; ezért úgy véli, hogy az időszakos iránymutatás hasznos eszköz a tagállamok számára, figyelembe véve a tagállamok eltérő gazdasági, földrajzi és társadalmi hátterét;

98.  üdvözli a megújult figyelmet az egységes piac legújabb stratégiáján belül a szabályozott szakmákra és a szellemi szabadfoglalkozásúakra vonatkozóan Európában, akik jelentős növekedési és foglalkoztatási tényezőt képviselnek az egységes piacon: sürgeti a Bizottságot, hogy olyan konkrét intézkedéseket javasoljon, amelyekkel végrehajthatók a Bizottság munkacsoportjának „A szabadfoglalkozású tevékenységek megerősítését célzó cselekvési irányvonalak ” ajánlásai;

99.  üdvözli a bizonyos szakmákhoz való hozzáférést korlátozó szabályozási jellegű akadályok megszüntetésére irányuló bizottsági jogszabályjavaslatot mint az egységes piac megnyitásában és a munkahelyteremtés ösztönzésében tett fontos lépést;

100.  támogatja a Bizottság kezdeményezését, hogy felülvizsgálja a szabályozott szakmákat, azonban emlékeztet arra, hogy minden efféle gyakorlatnak támogatnia kell a foglalkoztatás és a szolgáltatások, a megfelelő képesítések és a fogyasztói biztonság magas színvonalát;

101.  úgy véli, hogy a vállalkozások számára nehézségeket okozhat az, hogy versenyképesek maradjanak, és fenntartsák a munkahelyeket, illetve újakat hozzanak létre, amennyiben nem állnak rendelkezésre versenyképes szakmai és üzleti szolgáltatások szerte az EU-ban;

102.  kiemeli, hogy a nem hatékony szállítási szolgáltatások, különösen az utolsó kilométereken történő szállítás tekintetében, jelentős akadályt jelentenek a határon átnyúló értékesítésben az Európai Unióban; hangsúlyozza, hogy a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú szállítási szolgáltatások az egységes piac sikerének elengedhetetlen előfeltételei; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó cselekvési tervet a csomagszállításra vonatkozóan és határozzon meg az e piacon 2020 végéig elérendő célokat; felhívja a Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt azon akadályok felszámolására, amelyekkel a határon átnyúló szállítás során a szolgáltatók szembenéznek;

103.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében, többek között közös képzési keretek bevezetésének előmozdítása és ösztönzése révén, a szubszidiaritás elvének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a képzéseket és az oktatást az információs és kommunikációs technológiák, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén annak érdekében, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek a vonatkozó digitális készségekkel;

104.  üdvözli, hogy a stratégia utal az Unió-szerte tapasztalható magas munkanélküliségre, azonban sajnálatát fejezi ki, hogy nem tartalmaz olyan konkrét lépéseket és intézkedéseket, amelyek segíthetnék az embereket az elhelyezkedésben, mint például az oktatás és képzés színvonalának javítása, az egész életen át tartó tanulásra irányuló célok teljesítése, valamint a munkavállalók és szakemberek készségei és képesítései közötti különbségek leküzdése; úgy véli, magától értetődő, hogy az egységes piac a különböző ágazatok digitalizálása következtében gyorsan változik és az új munkahelyeken más készségekre és képesítésekre lesz szükség;

105.  helyteleníti, hogy a Bizottság az egységes piaci stratégiában nem hozott olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a fogyatékkal élő személyek és fogyasztók, az idősek, illetve a vidéki és távoli területeken élők szükségleteinek kielégítését célozzák meg;

106.  úgy véli, hogy a Juncker bizottsági elnök által hirdetett „ugyanazon a helyen egyenlő munkáért egyenlő díjazás” elv a piaci torzulások elleni küzdelem fontos eszköze;

Tisztességesebb belső piac

107.  hangsúlyozza, hogy a valódi egységes piacnak az áruk és szolgáltatások jobb minősége, szélesebb skálája, ésszerűbb ára, és biztonsága tekintetében előnyöket és védelmet kell biztosítania a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásban részesülők (fogyasztók és vállalkozók) állampolgárság vagy lakóhely/székhely alapján történő indokolatlan, és semmilyen objektív és ellenőrizhető szemponttal nem alátámasztható hátrányos megkülönböztetése – akár online, akár offline környezetben – elfogadhatatlan az egységes piacon; úgy véli azonban, hogy a vállalatok olyan kötelezettsége, hogy az Unió egész területére értékesítsenek, nem megvalósítható;

108.  sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő jogalkotási javaslatot az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás és a diszkrimináció piaci szereplők által alkalmazott más indokolatlan formáinak kiküszöbölésére; sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg hatékony kritériumokat a területi alapú tartalomkorlátozás indokolatlan jellegének értékelésére; hangsúlyozza, hogy minden ilyen javaslatban tiszteletben kell tartani a kereskedelem szabadságának alapelvét; hangsúlyozza emellett, hogy a bizottsági javaslatnak figyelembe kell vennie az arányosság elvét, különösen a kis- és mikrovállalkozások esetében; megjegyzi, hogy a piaci szereplőknek olykor piacválasztást kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy az adott piaci feltételek mellett működjenek;

109.  egyetért azzal, hogy a fogyasztóknak az áruk és szolgáltatások belső piacon történő vásárlásánál átlátható információkra és az érdekeik védelmét szolgáló modern és stabil jogokra van szükségük; úgy ítéli meg, hogy a fogyasztóvédelmi jogi irányelvek felülvizsgálata, összevonása és egységes szerkezetbe foglalása meglehetősen magas szintű fogyasztóvédelmi és érvényesítő jogokat biztosítana, elismerve ezáltal a nemzeti jogszabályokból származó, meglévő bevált gyakorlatokat;

110.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgája meg a fogyasztókat érintő jelenleg fennálló jogbizonytalanságokat, és adott esetben szüntesse meg azokat a fogyasztói jogok jogi keretének egyértelműsítése és kiegészítése révén; ismételten hangsúlyozza a fogyasztókat érintő valamennyi javasolt uniós jogszabály rugalmas harmonizációjának elve iránti elkötelezettségét, illetve hogy teljes harmonizáció csak akkor valósul meg, amennyiben biztosítja a fogyasztók magas szintű védelmét és egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztók számára;

111.  hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaságban működő vállalkozások különféle üzleti modelleket képviselnek, ami elengedhetetlen a versenyképes és tisztességesebb egységes piachoz; felhívja a Bizottságot, hogy illessze be a szociális gazdaságot az egységes piacra irányuló szakpolitikáiba és dolgozzon ki európai cselekvési tervet a szociális gazdasági vállalkozások számára annak érdekében, hogy felszabadítsa a fenntartható és inkluzív növekedésben rejlő teljes potenciált;

Következtetések

112.  sürgeti a Bizottságot, hogy a fenti javaslatok figyelembevételével mihamarabb terjesszen elő jogalkotási javaslatokat és kezdeményezéseket a jogalkotók számára a megfelelő érintettekkel folytatott egyeztetéseket és hatásvizsgálatokat követően a javaslatok időben történő elfogadásának biztosítása érdekében;

o
o   o

113.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 304., 2011.11.22., 64. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0069.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0580.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0012.

Jogi nyilatkozat