Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2227(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0163/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0163/2016

Viták :

PV 06/06/2016 - 19
CRE 06/06/2016 - 19

Szavazatok :

PV 07/06/2016 - 5.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0252

Elfogadott szövegek
PDF 323kWORD 156k
2016. június 7., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdítása a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban
P8_TA(2016)0252A8-0163/2016

Az Európai Parlament 2016. június 7-i állásfoglalása az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a FAO, a Globális Környezetvédelmi Alap, az UNDP, az UNEP, az UNESCO, a Világbank és a WHO által jegyzett, a mezőgazdasági ismeretek, tudomány és technológia fejlődésre gyakorolt hatásáról szóló nemzetközi ENSZ-felmérésre,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti, 2014. július 14-én aláírt egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel „Az EU-ban tapasztalható fehérjehiány: mi a megoldás erre a régóta fennálló problémára?” című, 2011. március 8-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségről szóló, 2012. június 18-án elfogadott tanácsi következtetésre(2),

–  tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0163/2016),

A.  mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a világ népességének 2050-ig 9,1 milliárdnyira való növekedése szükségessé teszi a jó minőségű és biztonságos élelmiszerek termelésének 60%-os és a terméshozam 24%-os növelését a fejlett országokban eddig az időpontig, az erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvása, valamint a globális termelés több mint egyharmadát kitevő élelmiszer-pazarlás és -veszteség megelőzése mellett; mivel a FAO további becslései szerint a szántóterület csak 4,3%-kal fog növekedni 2050-ig, és emiatt a természeti erőforrások jobb kezelésére lesz szükség, többek között a talajromlás megakadályozása érdekében;

B.  mivel a termőföldnek mindenhol csökken a saját termőképessége és termelékenysége, aminek oka a talajromlás, különösen a talajerózió, amely az olyan ökoszisztéma-funkciók leépülésére vezethető vissza, mint a felső talajréteg kialakulása, a humuszosodás, a beporzás, a vízmegtartás és a tápanyagkörforgás; mivel széles körű egyetértés van abban, hogy ennek megoldásához, valamint a termelékenység fenntartásához és fokozásához innovatív módon javítani kell az említett ökoszisztéma-funkciók működését, biztosítandó az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet;

C.  mivel az ENSZ szerint 2030-ig meg kell duplázni a mezőgazdasági termelést, ha el akarjuk érni a fenntartható fejlesztési célokat, ezzel egyidejűleg az agrár-élelmiszeripari ágazatnak alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozáshoz és a változó időjárási viszonyokhoz, valamint javítania kell a talaj minőségét, az ökoszisztémát és a lehető legkevesebbre kell csökkenteni a biológiai sokféleség veszteségét; mivel ennek érdekében előtérbe kell helyezni a talajéletet növelő mikrobiológiai készítmények használatát; mivel az ENSZ nyolc millenniumi fejlesztési célja közül négy a mezőgazdasággal kapcsolatos;

D.  mivel a népességnövekedés, a magasabb átlagjövedelmek és a változó fogyasztói szokások miatt módosulni fognak a táplálkozási szokások, aminek következtében különösen a feldolgozott élelmiszerek és az állati fehérjék – például a hús és a tejtermékek – iránti kereslet fog megnövekedni;

E.  mivel növelni szükséges a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom életminőségét;

F.  mivel tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelőknek számos kihívással és egyre több szabállyal kell szembenézniük, és az agrártechnológiák tartalékai csökkentek, valamint az öntözött területek növekedési üteme jelentősen lelassult, az Unióban a fogyasztók még soha nem költötték jövedelmük kisebb százalékát élelmiszerre; mivel a jelenlegi gazdasági visszaesés következtében megnövekedett a szegénység, amely miatt uniós fogyasztóknak gyakran élelmiszerbankokhoz kell fordulniuk segítségért;

G.  mivel a FAO a világ mezőgazdaságának és élelmezésének helyzetéről szóló kiemelt kiadványában megállapítja, hogy a nők valamennyi régióban jelentősen hozzájárulnak a vidéki gazdasághoz, és szerepük régiónként eltérő, noha még mindig kevésbé férnek hozzá a termelékenyebbé válásukhoz szükséges erőforrásokhoz és lehetőségekhez, mint a férfiak;

H.  mivel a fogyasztók szigorúbb környezetvédelmi, tápértékre vonatkozó és egészségügyi előírások mellett megvalósuló és jobb minőséget biztosító élelmiszer-termelést igényelnek, és ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági ágazatnak diverzifikációra és innovációra van szüksége ahhoz, hogy mindenki számára minőségi, biztonságos és megfizethető élelmiszereket biztosítson, a termelők számára pedig tisztességes és életképes jövedelmet nyújtson;

I.  mivel a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás és a biológiai sokféleség ehhez kapcsolódó csökkenése, a környezet sebezhetősége, az éghajlatváltozás és a földterületek szűkössége, valamint a világ népességének növekedése és a változó fogyasztói szokások miatt létfontosságú a mezőgazdasági termelők számára, hogy kevesebb forrásból többet és jobbat termeljenek; kitart amellett, hogy az innovatív mezőgazdaságra kisebb ökológiai lábnyomnak kell jutnia, valamint az erőforrások – beleértve a megújuló energiaforrásokat és a helyi agrár-élelmiszeripari termékek fokozottabb fogyasztását – és az ökoszisztéma-szolgáltatások optimális felhasználásával kell, hogy járjon;

J.  mivel egy fokozottabban erőforrás-hatékony mezőgazdasági modell, valamint a termékek értékének növelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat a mérettől függetlenül minden mezőgazdasági üzem kezelni tudja, és felkészültebbek legyenek a természeti erőforrások és a környezet megőrzésére;

K.  mivel a fenntarthatóbb, nem csupán a lakosság élelmezésére, hanem nem élelmiszer jellegű javak és szolgáltatások előállítására is szolgáló mezőgazdasági modellek kifejlesztése minden egyes térségben jelentős munkahely-teremtési potenciállal bír, az (emberi és állati) élelmiszer-ágazat, valamint a biogazdaság, a zöld vegyipar, a megújuló energia, az idegenforgalom stb. vonatkozásában egyaránt; mivel ezek a munkahelyek emellett nagyon gyakran nem telepíthetőek át;

L.  mivel világviszonylatban az EU a mezőgazdasági termékek legnagyobb exportőre, aminek következtében az agrár-élelmiszeripari ágazat az Unió egyik legfontosabb gazdasági pillére, amely például az élelmiszer-feldolgozás, a kiskereskedelem és a szolgáltatások terén működő 15 millió downstream vállalkozás keretében 47 millió embert foglalkoztat és hozzájárul az uniós export összértékének 7,2%-át kitevő 17 802 millió eurós pozitív áruforgalmi egyenleghez;

M.  mivel a KAP versenyképessége és fenntarthatósága volt a KAP 2013-as reformjának a legfontosabb prioritása; mivel az élelmiszer-ellátás – az EUMSZ 39. cikkében említett termelékenységnöveléssel, valamint mind a gazdálkodók, mind pedig a fogyasztók számára elfogadható és tisztességes ár garantálásával való – biztonságának szavatolása a legjobban innováció révén érhető el; megismétli, hogy a minőségi termékeket előállító, fenntartható és innovatív mezőgazdaság az EUMSZ számos – környezettel és egészségüggyel kapcsolatos – horizontális szakpolitikai célját teljesíti; mivel a jövőbeni versenyképesség a természeti folyamatokban és forrásokban rejlő közép- és hosszú távú termelékenységtől és termékenységtől függ;

N.  mivel a Bizottság és az EBB közötti, 2014. július 14-én aláírt egyetértési megállapodás kifejezetten ösztönzi az innovatív mezőgazdaságba irányuló további beruházásokat, pénzügyi eszközöket biztosít a mezőgazdasági beruházások felhasználásának elősegítéséhez, és egy olyan javaslatot tartalmaz a Bizottságtól, amelynek célja a mezőgazdasági ágazatban a pénzügyi eszközök támogatása és bővítése az áringadozások leküzdése érdekében;

O.  mivel a mezőgazdasági ágazat a mezőgazdasági termelékenység növelését lehetővé tevő gyakori változási ciklusokon ment keresztül; mivel e ciklusok jelentősen hozzájárultak a mezőgazdaság jelenlegi gazdasági fejlődési szintjének eléréséhez; mivel a legújabb technológiáknak a mezőgazdasági gyakorlatokba való beépítése, illetve a jelenlegi technológiák – többek között az ökológiai gazdálkodás és más agroökológiai megközelítésmódok – kiigazítása és újragondolása mérettől függetlenül minden mezőgazdasági üzem számára jelentős előnyöket fog jelenteni; mivel az akvakultúra kiaknázatlan lehetőségeket rejt, amely a természetes tengeri és óceáni erőforrások fenntartható kiaknázásával innovációt vezet be a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokba;

P.  mivel egyes tagállamokban – különböző strukturális okokból – továbbra is jelentős felhagyott mezőgazdasági területek vannak kihasználatlanul;

1.  megjegyzi, hogy a mezőgazdaság mindig kifejlesztett olyan új gyakorlatokat, technikákat és termelési módszereket, amelyek növelték a terméshozamot, javították a mezőgazdasági gyakorlatoknak az új és változó körülményekhez való alkalmazkodóképességét és csökkentették a termelési költségeket; megjegyzi továbbá, hogy a mezőgazdaság és az erdészet a természeti világ kulcsfontosságú része, amely az élelmiszer-termelésen túlmenő javakat és szolgáltatásokat nyújt, és amely új fejlesztések elősegítésével erősíthető; meggyőződése, hogy az innováció e fejlődés fenntartásának előfeltétele;

2.  határozott meggyőződése, hogy a gazdasági fejlődés és a fenntartható termelés nem zárja ki egymást, és főleg az innováció, a kutatás-fejlesztés, új kormányzási és üzleti modellek, valamint az agronómia fejlesztése révén valósítható meg; hangsúlyozza, hogy szabályozási koherencia és egyértelműség biztosításával, valamint a vállalkozói szellemnek teret engedve támogatni kell a technológiai innovációt és irányítást; sürgeti a Bizottságot, annak biztosítására, hogy a jövőbeli KAP ezt tükrözze, valamint az innovációt kifejezetten figyelembe vegyék a vonatkozó jogszabályok jövőbeli felülvizsgálatai és reformjai során, nagyobb elismerést adva az új ötleteket és üzleti modelleket kínáló új és fiatal mezőgazdasági termelőknek; kiemeli, hogy az európai mezőgazdaság eléri célját, hogy – az Európa 2020 stratégia keretében támogatott jövedelmező és tudásalapú megoldásokkal – kiváló minőségű és magas hozzáadott értéket képviselő termékeket állítson elő; e tekintetben üdvözli a 2012. évi biogazdasági stratégia körkörös gazdasághoz való hozzájárulásának közelgő bizottsági értékelését, mivel a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiára történő áttérés hozzájárul a mezőgazdasági termelők energiaköltségeinek csökkentéséhez, és ezáltal több innovációs célú beruházást tesz lehetővé;

3.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság a természeti erőforrások körültekintő használatával és a biológiai sokféleség biztosításával a megoldás részét képezheti, e célból az innováció ösztönzése kulcsfontosságú lehet; úgy véli, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok a természeti forrásoktól függnek, és e kölcsönhatást optimalizálni kell, a termelési rendszereket pedig jobban meg kell érteni ahhoz, hogy javítani lehessen az irányítási rendszereket; felszólít az agro-ökorendszerekben rejlő termelékenység, termékenység és ellenálló képesség közép- és hosszú távú biztosítására, valamint a kibocsátások csökkentésére; hangsúlyozza a termelési rendszerek jobban alkalmazkodó növényi és vetésforgó rendszerekkel, jobb irányítási rendszerekkel történő javításának fontosságát, és felhívja a figyelmet az élő talaj fontosságára; hangsúlyozza a munkahelyteremtésben rejlő lehetőségeket nemcsak az élelmiszergyártó ágazat, de a turizmus, a biogazdaság és a zöld vegyipar számára is;

4.  tekintettel van arra, hogy az uniós mezőgazdasági és élelmiszerpiac az egyik leginkább integrált piac Európában, és felszólítja a Bizottságot, hogy olyan szabályozást alakítson ki és hajtson végre, amelyek egyenlőbb versenyfeltételeket és tisztességes versenyt biztosítanak az összes tagállam mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában a gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében;

5.  rámutat, hogy a kis- és középméretű családi gazdaságok az európai mezőgazdasági ágazat szerves részét képezik és hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági szempontból élénk vidéki területek megteremtéséhez, amelyek hozzájárulnak a kulturális és természeti örökség megőrzéséhez; rámutat továbbá arra, hogy e gazdaságok számára esetenként nehézségeket okoz a korszerű termelői módszerek és gyakorlatok nyújtotta előnyök kiaknázása, amely tisztességes jövedelmet biztosíthatna számukra és javíthatná a gazdálkodók élet- és munkakörülményeit, valamint minőségi munkahelyek megteremtését; hangsúlyozza, hogy az innovációban benne rejlik a lehetőség, hogy a termelési költségek csökkentésével és a gazdálkodás hatékonyabbá tételével növelje a munkaerő-termelékenységet és a jövedelmet; kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelők és családjaik számára döntő fontosságú, hogy szántóföld legyen a birtokukban és álljon a rendelkezésükre; szorgalmazza, hogy tegyék vonzóbbá a mezőgazdaságot a fiatal nők és férfiak számára többek között a finanszírozáshoz, technológiához és támogató programokhoz való hozzáférés javításával; felszólít új üzleti ötletek kidolgozására, a Bizottságot pedig arra szólítja fel, hogy hatékonyabban tájékoztassa a mezőgazdasági termelőket az ezzel kapcsolatos lehetőségeikről; elismeri a mezőgazdaság társadalmi szerepét, hozzájárulását a társadalmi kohézióhoz és a vidék elnéptelenedése elleni küzdelemre gyakorolt hatását, a helyi közösségeknek nyújtott innovatív szolgáltatásait, valamint a hagyományos tudás megőrzésében játszott szerepét; hangsúlyozza a gyors és megbízható, széles sávú internetszolgáltatásokhoz való vidéki hozzáférés és az összes hátrányos helyzetű régió, például az Unió hegyvidéki és peremterületei igényeihez igazított innovatív koncepciók fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy tekintse ezt prioritásnak;

6.  bátorítja a Bizottságot, hogy álljon elő megoldásokkal az ikt-alapú irányítási rendszerek, a valós idejű adatkövetés, a szenzoros technológia elterjedésének és a termelési rendszerek javítására irányuló érzékelő rendszerek vagy a precíziós mezőgazdaság alkalmazásának ösztönzése érdekében, ami többek között a változó termelési és piaci feltételekhez való alkalmazkodást jelenthetné, ami a természeti erőforrások hatékonyabb és optimálisabb felhasználásához, az előállítás egyes szakaszainak jobb felügyeletéhez, nagyobb terményeredményhez, a környezeti lábnyom, az energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenéséhez, az állatok viselkedésének jobb megértéséhez, valamint az állatok egészségének és jólétének javulásához vezetne; hasonlóképpen kiemeli, hogy az ikt kiterjedtebb használata kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés környezeti szempontból fenntarthatóvá, valamint az ágazat versenyképesebbé tétele szempontjából; e tekintetben arra buzdítja a Bizottságot, hogy az ikt-alapú irányítási rendszerek eredményesebb előmozdítása érdekében javítsa az érintett politikák összehangoltságát;

7.  emlékeztet rá, hogy az intézkedések egyszerűsítése és a KAP intézkedéseinek végrehajtására vonatkozó további iránymutatások ösztönöznék a termelőket, hogy fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzanak;

8.  meggyőződése, hogy a robotika, a szenzoros technológia, az automatikus ellenőrzés és a dolgok internetével és a nagy adathalmazokkal összefüggésben más technológiai innovációk segítségével gyűjtött információk az élelmiszerlánc egészében lehetővé fogják tenni a valós idejű nyomon követést, a jobb döntéshozatalt és a tökéletesebb műveletirányítást; üdvözli a dolgok internetével kapcsolatos innovációért felelős szövetség (AIOTI) „intelligens gazdálkodás és élelmiszer-biztonság” témájával foglalkozó 6-os munkacsoportjának létrehozását, és e tekintetben hangsúlyozza az európai digitális egységes piac mezőgazdaságon belüli fontosságát és jelentőségét az átjárhatósággal kapcsolatos problémák, a jobb konvergenciára vonatkozó szabványok és a személyes és a nem személyes adatok tulajdonjogát, felhasználását és az azokhoz való hozzáférést érintő kérdések kezelése szempontjából;

9.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy keveseknek van tudomása a nagy adathalmazokban és a dolgok internetében rejlő lehetőségekről, valamint hogy a kapcsolódó technológiai rendszerek nem egységesek, ami további akadályokat gördít az elterjedés útjába és lassítja a hasznosítást, és csalódottságának ad hangot a GPS-technológiák lassú terjedése miatt; rámutat arra, hogy ezeket a technológiákat jelentőségteljessé kell tenni a mezőgazdasági termelők számára; megjegyzi, hogy az EU-ban jelenleg a számítógéppel támogatott irányítási rendszerek csupán 10 %-át, a valós idejű kinematikus mozgás és a helyspecifikus beavatkozások technológiájának pedig kevesebb mint 1 %-át alkalmazzák; ösztönzi a Bizottságot, hogy számszerűsítse a környezettel és a termeléssel kapcsolatos előnyöket, és biztosítsa a figyelemfelhívást, a tudástranszfert és a technológiaátadást; kifejezi aggodalmát, hogy egyes tagállamok kockáztatják, hogy elveszítik a 2018-os közvetlen kifizetések összegének egy részét a területek telekkönyvezésének hiánya miatt, és azt javasolja a Bizottságnak, hogy biztosítson intelligens eszközöket a mezőgazdasági földterületek feltérképezésének a felgyorsításához;

10.  ösztönzi a precíziós mezőgazdaság elterjedését, amely az egész mezőgazdasági üzem irányítása tekintetében új módszereket biztosít, például GPS/GNSS-technológiával működő gépeket, amelyek a távirányítású légijármű-rendszerekkel (vagy drónokkal) együtt centiméteres pontossággal meg tudják művelni a szántóföldeket; egyetért azzal, hogy ezek a technikák jelentősen csökkenthetik a növényvédő szerek és műtrágyák alkalmazását és a vízfelhasználást is, továbbá leküzdhetik a talajeróziót; felszólítja a Bizottságot, hogy számolja fel a precíziós mezőgazdaság alkalmazása előtt álló akadályokat, különösen a bonyolult és nem egységes ikt-rendszerekkel és a beruházási szinthez fűződő kérdésekkel kapcsolatosakat, megjegyzi, hogy a precíziós mezőgazdaság az állattenyésztés szempontjából is fontos az állatok egészségi állapotának és takarmányozásának nyomon követéséhez, valamint teljesítményük méréséhez; ösztönzi a tagállamokat hogy támogassák ezeket a gyakorlatokat, különösen az 1305/2013/EU rendelet szerinti új vidékfejlesztési szabályok adta lehetőségek kihasználásával; felszólítja a Bizottságot, hogy a KAP jövőbeli felülvizsgálata során a környezetbarátabbá tétel kapcsán vegye figyelembe a precíziós mezőgazdaság alkalmazását; hangsúlyozza annak biztosítása fontosságát, hogy az összes mezőgazdasági üzem – a legtávolabbi és leginkább elszigetelt régiókban lévőket, valamint a legkisebbeket is beleértve –, továbbá valamennyi, a vidéki mezőgazdaságban érintett minden egyéb szereplő hozzáférjen ezekhez a többcélú technológiákhoz, tekintettel arra, hogy fenn kell tartani és javítani kell a foglalkoztatást ezekben a legkiszolgáltatottabb térségekben;

11.  üdvözli a távirányítású légijármű-rendszerek gazdálkodási célból történő fokozott alkalmazását, mivel ez megtakarítást eredményezhet a növényvédő szerek és a vízhasználat tekintetében; megjegyzi, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről (EASA) szóló alaprendelet felülvizsgálata kapcsán a közeljövőben megszületik egy arra irányuló jogalkotási javaslat, hogy az összes drón uniós hatáskörbe tartozzon; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy az Unió egészében világos és egyértelmű előírások és szabályok vonatkozzanak a távirányítású légijármű-rendszerek polgári felhasználására, és a közeljövőbeli jogszabály vegye figyelembe azon sajátos körülményeket, amelyek között a drónok a mezőgazdaságban működnek;

12.  rámutat azon új innovatív és megfizethető megoldások fontosságára, amelyek révén a mezőgazdasági ágazat fokozottan alkalmazhat környezetbarátabb módszereket, termékeket és erőforrásokat, amelyek között megemlíthetők az új termesztési módszerek és a termőföld-gazdálkodás, valamint a megújulóenergia-használat fokozásának módozatai és a fosszilis alapú üzemanyagok iránti szükséglet fokozatos leépítésének módjai;

13.  támogatja az állattenyésztéssel kapcsolatos innovatív megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az állatok magasabb szintű egészségéhez és jólétéhez, és így kevesebb állatgyógyászati készítmény, többek között antimikrobás szer használatára lesz szükség; kiemeli az állati ürüléknek a megújuló energiaforrások és jobb műtrágyák előállítása során történő felhasználása optimalizálásában rejlő lehetőségeket; elismeri, hogy a természeti folyamatok keretein belül innovatív megoldásokat lehet találni a kibocsátások és a diffúz szennyezés megkötésére, valamint az állatelhelyezési rendszerek energiahatékonyságának növelésére, amelyek egyúttal a bekerülési árra is kihatnak; felhívja a figyelmet arra, hogy a metánt energiatermelés céljából be lehet fogni, ami elősegítheti az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését; ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az antimikrobás szereket körültekintően és felelősségteljesen kellene alkalmazni, továbbá hatékonyabb és gyorsabb diagnosztikai eszközökkel, jobb valós idejű nyomon követéssel, célzott óvintézkedésekkel és új elosztási módszerekkel való fejlesztésével lehetne az egész termelési láncot javítani az antimikrobás rezisztencia leküzdése érdekében, kellő teret engedve azon tagállamoknak, amelyek már jobban állnak e téren, valamint rámutat, hogy kutatásokra van szükség az újonnan megjelenő betegségek leküzdésére szolgáló új hatóanyagok felfedezésére;

14.  támogatja az extenzív állattenyésztési módszereket, és olyan innovatív technológiák fejlesztését szorgalmazza, amelyek lehetővé teszik az állattartás révén fenntartott gyepterületek és legelők környezeti előnyeinek pontos számbavételét, és elismerik a növénytermesztést kiegészítő állattartás előnyeit;

15.  kiemeli az állati fehérjék gyártási cikluson belüli hasznosításának fontosságát; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a fehérjék takarmányként történő hasznosításának támogatásával dolgozzon ki intézkedéseket a mezőgazdasági ellátási lánc hulladékainak felhasználására;

16.  biztatja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek földhöz jutására irányuló politikákat, és ösztönözze a legeltetésen és szálastakarmányon, valamint növényifehérje-termesztésen alapuló állattenyésztést, továbbá mozdítsa elő a növényi fehérje fenntartható termesztésével kapcsolatos kutatást és innovációt;

17.  hangsúlyozza, hogy a technológia és az innováció kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában az új (például az élelmiszerekkel és a takarmányozással, a gépekkel, a biokémiával és a biológiai védekezéssel kapcsolatos) javak, termékek és szolgáltatások fejlesztése, amelyek a munkahelyteremtés tekintetében az agrár-élelmiszeripari értéklánc egészében lehetőséget jelenthetnek; egyúttal felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az innováció és a technologizáció a hagyományos munkahelyek elvesztéséhez vezet a mezőgazdasági ágazatban, és felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak szakmai képzési és átképzési programokat az érintett mezőgazdasági ágazatokban dolgozók részére; kiemeli az új munkahelyek teremtését a mezőgazdasági ágazatban, ami döntő fontosságú a vidékfejlesztés, a vidék újratelepítése és a gazdasági növekedés szempontjából, és úgy véli, hogy a modern mezőgazdasági gyakorlatok kialakítása vonzóbbá fogja tenni a mezőgazdaságot a fiatal gazdálkodók és a vállalkozók számára is; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a mezőgazdasági termelők arra való ösztönzésének lehetőségeit, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét az agrár-élelmiszeripari lánc működésére és az új termelési módszerekre;

18.  úgy véli, hogy az új információs technológiák bőséges lehetőséget kínálnak új értékláncok létrehozására, amelyek magukban foglalhatnák a termelők és a fogyasztók közötti közvetlenebb kapcsolatot, miközben erőteljesebb hangsúlyt kapnának az innovatív termékek, az új szolgáltatások és a nagyobb mértékű termelésdifferenciálás, lehetőséget biztosítva új jövedelemforrásokra a mezőgazdasági termelők számára, valamint egy átláthatóbb piac létrehozására, ami a mezőgazdasági termelők javát fogja szolgálni és kiterjeszti működési lehetőségeiket; rámutat, hogy az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott innováció hozzájárulhat a kockázatok egyenlőbb megoszlásához;

19.  hangsúlyozza, hogy meg kell oldani az élelmiszer-pazarlás és különösen a rendszeres élelmiszer-pazarlás kérdését, mivel Európában több mint 100 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami az EU-ban előállított élelmiszer mintegy 30–50%-át teszi ki; úgy véli, hogy fokozottabb együttműködésre is szükség van a pazarlás jelenlegi szintjének csökkentéséhez; rámutat, hogy az elavult szabályozási kereteknek nem szabadna korlátoznia az élelmiszerhulladék innovatív feldolgozási módjait, valamint az élelmiszer-pazarlás és -veszteség elleni küzdelem érdekében ösztönözni kell a bevált gyakorlatok cseréjét és az innovatív projektek előtérbe helyezését a Horizont 2020 keretében is;

20.  hangsúlyozza, hogy egy tonna élelmiszer-hulladék létrejöttének elkerülése közel 4,2 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást, ami jelentős hatással van a környezetre; hangsúlyozza ezenkívül egy olyan jogi keret fontosságát, amely összhangban van a körforgásos gazdaság elvével, és ezáltal lehetővé teszi a melléktermékekre vonatkozó egyértelmű szabályok meghatározását, a nyersanyag-felhasználás optimalizálását és a maradékhulladék lehető legnagyobb mértékű csökkentését;

21.  kiemeli, hogy a biotikus hulladékáramok jelentős részét már felhasználják, például takarmányként vagy bioüzemanyagok alapanyagaként; úgy véli azonban, hogy ezen anyagoknak még nagyobb eredményekre kellene vezetniük a legnagyobb hozzáadott értékre való törekvés és új technológiák alkalmazása – például biofinomítás, rovartenyésztés, az állati lipidek, enzimek és fehérjék az élelmiszer-ágazat hulladékáramából való újrafelhasználása, szilárd fázisú fermentáció, biogáz-előállítás és ásványok trágyából történő kivonása, a felesleges trágya megújuló energiaforrásként való felhasználása – révén; megállapítja, az egyértelmű szabályok hiányát és azt, hogy a biomasszából származó egyéb erőforrások, köztük a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékáramok felhasználása nem megfelelő, és ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa például az energia területén történő újrafelhasználásukat az egész EU-ra kiterjedő elismerési rendszerek és a vidékfejlesztési programok keretében speciális intézkedések elősegítésével, amelyekbe kisebb projektekhez kapcsolódóan be lehetne vonni a mezőgazdasági termelőket és egyéb partnereket, köztük a helyi önkormányzatokat; megjegyzi, hogy ezek az elismerési rendszerek és speciális vidékfejlesztési programok emellett előmozdíthatják a határokon átnyúló forgalmazást és növelhetik a többi uniós politikával való szinergiát és koherenciát;

22.  úgy véli, hogy a talajminőség romlása veszélyezteti a termelés jövőjét, és indokolttá teszi a termelési gyakorlatok és a gazdálkodási rendszerek megváltoztatását, mivel a talaj termékenységének csökkenését részben az állattenyésztés számos gazdaságból való eltűnése magyarázza, tekintettel a szerves anyagok és a szervestrágya-bevitel elégtelen arányára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU nagymértékben függ az ásványok ásványitrágya-gyártás – például foszfát előállítása – céljából történő behozatalától, és az ásványitrágya-gyártásnak nagy a szén- és az ökológiai lábnyoma; hangsúlyozza az állati trágya ásványi koncentrátumokká történő feldolgozásának lehetőségét, amelyeket „zöldtrágya” gyártására lehetne felhasználni, amely csökkentheti és végül felválthatja az ásványi trágyák iránti igényt, tekintettel az utóbbiakéhoz hasonló hatékonysági szintre; üdvözli, hogy az ásványi koncentrátumok előállítása és felhasználása az ásványkör bezárásával jelentősen hozzájárul a körkörös gazdasághoz, és jelentős mértékben csökkenteni fogja a gazdaságok műtrágyákkal kapcsolatos költségeit; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a műtrágyákról szóló uniós rendeletet és számolja fel a nitrátokról szóló irányelvben szereplő akadályokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye és ösztönözze az ásványi koncentrátumok állati trágyából történő előállítását;

23.  aggodalmának ad hangot továbbá amiatt, hogy az Európai Unió továbbra is függ a fehérjetakarmányok, például a szója behozatalától, és ambiciózus politikát szorgalmaz a fehérjenövény-termesztés Európai Unión belüli fejlesztése érdekében;

24.  javasolja az egyes mezőgazdasági üzemek sajátosságain alapuló irányítási rendszerek alkalmazását, amelyek a termelési ciklusban a különböző láncokhoz kapcsolódó mezőgazdasági üzem szintjén mérik és értékelik a tápanyagok egyensúlyát, segítve az egyes mezőgazdasági üzemek környezeti hatásának mérését és az adott mezőgazdasági üzemre jellemző tápanyag-egyensúly kiszámítását; megjegyzi, hogy az ásványok hatékonyabb felhasználása azt eredményezi, hogy nagyobb lesz a terméshozam és kevésbé lesz szükség műtrágyára, és elősegíti a hatékony takarmányozási gyakorlatokat, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára tevékenységeik költségcsökkentés és a szokásos intézkedésektől való eltérés melletti fejlesztését; kéri az Európai Bizottságot az ezen a területen már tervezett kísérletek támogatására különféle európai alapok – többek között a Horizont 2020 és az EFSI – társfinanszírozásával, és egy tanulmány elkészítésére ebben a témában.

25.  ösztönzi a nagy pontosságú, alacsony kibocsátású trágyatárolási, -szállítási és -kiszórási technikák bevezetését, amelyek eredményeképpen jelentősen javulna a trágyából történő növényi tápanyagfelvétel, ami csökkentené az ásványi műtrágyák szükségességét, valamint a vizek szennyeződésének kockázatát;

26.  rámutat arra, hogy a teljes ammóniakibocsátás csökkentésének egyik kulcsfontosságú tényezője a jobb trágyakijuttatási technikák alkalmazása, és ezért minden országnak gondoskodnia kell az alacsony kibocsátással járó hígtrágya-kijuttatási technikákról, (csúszócsöves vagy csőfüggönyös kijuttatóval történő rendszerek) sávos kijuttatás, injektálás vagy savasítás alkalmazásával;

27.  rámutat, hogy az éghajlatbarát mezőgazdasági gyakorlatoknak háromszoros kedvező hatása lehet azáltal, hogy növelik a fenntartható termelést, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdálkodást biztosítanak, amely jobban meg tud birkózni a változó és kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, és a termelékeny, erőforrás-hatékony és körkörös rendszerek ösztönzése révén csökkentik a mezőgazdasági ágazat kibocsátását; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság és az erdészet a növények és erdők révén egyedülálló a tényleges szén-dioxid-leválasztásban, a takarónövények és hüvelyesek alkalmazása, a talajművelés és az állandó talajtakaró korlátozása, a növényvédelem és víztartó képessége miatt is hasznos erdősávok, valamint az üvegházhatású gázok talajban történő megkötése (szén-dioxid-megkötés) révén; e tekintetben megemlíti a COP21 során bemutatott, „négy ezrelékre” irányuló programot és a pénzügyi ösztönzők lehetőségét; arra buzdítja a mezőgazdasági termelőket, hogy folytassák és fokozzák ezen új és innovatív gyakorlatok elterjesztését;

28.  kiemeli az agrárerdészet fontos szerepét a mezőgazdasági rendszerekben, különösen az áradások és a talajerózió csökkentése és a talaj egészségének javítása terén; felszólít az innovatív faalapú megközelítéseknek a mezőgazdasági tevékenységbe való beépítését, továbbá a vízgyűjtő terület szintjén történő tervezés, a vízgyűjtő-gazdálkodás és vízgazdálkodás optimalizálása érdekében kéri az adminisztrációs terhek megszüntetését hangsúlyozza a fák által nyújtott előnyöket a mezőgazdasági tevékenység fokozott fenntarthatósága és termelékenysége, valamint a biológiai sokféleség megőrzése és a helyi és regionális gazdasági fejlődés terén; elismeri, hogy a hagyományos erdei legeltetési rendszerek többfunkciós és fenntartható földhasználati formák, amelyeket védeni és díjazni kell, mérlegelve mindeközben az erdők síkvidéki termelési rendszerekbe való bevonásának újabb módszereit, köztük a gazdasági növények és fák együttes termesztését is;

29.  úgy véli, hogy a talaj minősége gazdasági és ökológiai jelentőséggel bír, mivel az ökológiai állapot romlásának kevésbé termékeny talaj, kisebb tápanyagkészlet, a növények károsítókkal és betegségekkel szembeni nagyobb érzékenysége, kisebb víztartó kapacitás és csökkenő biológiai sokféleség lenne a következménye; kéri a Bizottságot, hogy támogassa az innovatív gyakorlatokat és a bevált gyakorlatok megosztását, úgymint a vetésforgó, az állandó talajtakaró, a korlátozott talajművelés vagy a zöld hüvelyesekkel és nitrogénkötő baktériumokkal való trágyázás a további talajromlás megakadályozása céljából; az elsivatagosodás és az eutrofizáció visszaszorítása érdekében kijelenti, hogy a gazdálkodókat ösztönözni kell az öntözés fejlesztésére, benne a vízhatékonysági fejlesztésekre és a takarékos öntözési technológiák alkalmazására; úgy véli, hogy a szerves anyagok mobilizációja és a termelés közötti kölcsönhatás jobb megértésére van szükség; üdvözli az olyan innovatív gyakorlatokkal – például a mikrobiális beavatkozásokkal (baktériumtrágyák), illetve a növények és a talaj közötti kölcsönhatások vizsgálatával mikorrhiza, PGPR, PGR baktériumokkal – kapcsolatos kutatást, amelyek csökkenthetnék a környezeti hatást, valamint a műtrágyák és az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre káros növényvédő szerek használatát; elismeri a fenntartható talajhasználat fontosságát, amelynek során figyelembe veszik a helyspecifikus igényeket;

30.  elismeri, hogy a mezőgazdasági rendszerek nem termelékenyek, ha az év jelentős részében vagy el vannak árasztva vagy ki vannak száradva; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az innovációt a vízgazdálkodás és a vízvédelem területén, gazdálkodói tanácsadási szolgáltatásokkal integrálva, innovatív technikák és technológiák felhasználásával, például a pazarló öntözési gyakorlatok visszaszorítása vagy az árvizek enyhítése érdekében; kéri ezen új technikáknak a meglévő és új tájelemekkel – például tavakkal – és az olyan rendszerekkel való alkalmazását, amelyek célja a víz talajban és mezőgazdasághoz kapcsolódó élőhelyeken – például nedves réteken – való megtartásának fokozása, a talajvíz beszivárgási helyeinek védelme, valamint a víz talajba való beszivárgására és a vízmegtartásra való kapacitás javítása; üdvözli a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kialakított tájszintű szinergiákat; kéri a „megújuló mezőgazdaságra” irányuló technikák alkalmazásának ösztönzését a felső talajréteg mélységének növelése, a humuszképződés elősegítése, valamint a halódó vagy egészségtelen talaj komposzttal való beoltása és ezáltal optimális működésének visszaállítása érdekében;

31.  fokozott erőfeszítéseket kér annak érdekében, hogy a még inkább környezetbarát, nem vegyi alternatívákkal és alacsony kockázatú intézkedésekkel és növényvédő szerekkel kapcsolatos tudományos kutatás támogatásával a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fejlesszenek ki és teljes körűen alkalmazzanak egy integrált növényvédelmi rendszert; óva int a növényvédő szerek megelőző jellegű alkalmazásától, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy az integrált növényvédelemnek a vegyi és a biológiai intézkedések összjátékát ésszerűbben kell kihasználnia; hangsúlyozza, hogy az alacsony kockázatú alternatív anyagokkal kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott innovációt és fizikai beavatkozásokat tovább kell ösztönözni, a biostimuláció és a biológiai védekezés európai szintű támogatása mellett; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárását illető jelenlegi megközelítés elmarad az optimálistól, és az integrált növényvédelem fejlesztését ösztönözni hivatott jogszabályok késében vannak; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy menetrendet a fenntarthatóbb, tanácsadói szolgáltatást is nyújtó növényvédelmi rendszer kidolgozása érdekében; megjegyzi, hogy a károsítókkal és betegségekkel kapcsolatos biológiai védekezési mechanizmusok csökkenthetnék a növényvédőszer-használatot és hozzájárulhatnak a növények jobb ellenálló képességéhez;

32.  új, innovatív növénynemesítési módszerek folyamatos fejlesztését szorgalmazza, az uniós vetőmagbankok fenntartása mellett, mivel ez létfontosságú az új és változatos, nagyobb terméshozamú, magasabb tápértékű, valamint a károsítóknak, a betegségeknek és a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak jobban ellenálló növényfajták eredményes kifejlesztéséhez, és a nagyobb biológiai sokféleség előmozdításához; rámutat, hogy a nemesítési módszerek lehetőségeket kínálnak a hagyományos mezőgazdaság környezeti hatásának csökkentésére; óva int az újabb fajták esetében a vegyi függőségnél való leragadástól; kifogásolja a vállalkozásokat sújtó jelenlegi adminisztratív és szabályozási terheket, és ösztönzi a közösségi alapú gazdálkodás keretében zajló nemesítési programokat; hangsúlyozza, hogy kellő gondossággal kell eljárni az új változatok engedélyezése során; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze az olyan új technológiák elterjedését, amelyek szükség esetén átestek a megfelelő kockázatelemzésen és teljes mértékben összhangban vannak az elővigyázatosság elvével, valamint biztosítsa, hogy a tenyésztési ágazatban a kkv-k hozzáférjenek a biológiai anyagokhoz, és azt várja a Bizottságtól, hogy e tekintetben határozottan támogatja az innovációt; nem ért egyet az Európai Szabadalmi Szervezet Bővített Fellebbezési Tanácsának a G2/12. és G2/13. sz. ügyekben hozott 2015. március 25-i határozatával;

33.  a növény- és állatfajták előállítására irányuló innovatív technikákkal összefüggésben emlékeztet a biotechnológiai találmányok jogi oltalmára(4), amelynek értelmében az általános növény- és állatfajták, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e kivétel értelmezésének és hatókörének egyértelműsítését, mivel az élelmezésbiztonság jegyében továbbra is garantálni kell a tenyésztő- és nemesítőanyagokhoz való szabad hozzáférést és azok szabad felhasználását;

34.  kiemeli a pénzügyi eszközök felhasználásának lehetőségét az európai agrárjövedelmek javításának elősegítésére; megjegyzi, hogy az új vidékfejlesztési program keretében csupán öt tagállam fogadta el a kibővített lehetőségeket, hogy a piaci hiányosságok kezelése érdekében kihasználják a piaccal összeegyeztethető pénzügyi eszközöket; kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a hitelhez való hozzáférést, mivel annak hiánya gyakran akadályozza az innovációt;

35.  üdvözli a Bizottság és az EBB közötti egyetértési megállapodást, valamint készségét mezőgazdasági projektek és fiatal mezőgazdasági termelők támogatására a tagállamoknak szóló olyan új finanszírozási lehetőségek megteremtésével, amelyek pénzügyi támogatási formákat hoznak létre, például garancialapokat, rulírozó alapokat vagy beruházási tőkét a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelői csoportok, például szövetkezetek, termelői szervezetek és csoportosulások, valamint partnereik hitelhez jutásának megkönnyítésére, elősegítve a gazdaságokban megvalósuló modernizációs beruházásokat, ugyanakkor lehetőségeket kínálva a hitelhez jutás – nagyobb arányban a nőket érintő – akadályainak leküzdésére, valamint finanszírozási lehetőségeket nyújtva a fiatal mezőgazdasági termelőknek vállalkozásuk bővítéséhez, valamint biztosítsa a köz- és a magánszféra közötti partnerségekkel összekapcsolt, közszférabeli kutatással kapcsolatos beruházást az innovatív termékek tesztelése és bevezetése érdekében; megismétli, hogy a Parlament látni szeretné e pénzügyi támogatás áramlását és a finanszírozáshoz való hozzáférés valamennyi akadályának lebontását;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az európai mezőgazdasági társaságok jövőbeli alapításához szükséges új kompetenciákat, és támogassa ezek beépítését a rendelkezésre álló eszközökbe;

37.  elismeri, hogy hatalmas lehetőségek vannak a jobb kockázatkezelésre, és a jelenlegi kockázatkezelési és piacirányítási eszközöket elmaradottnak tartja, lévén olyan helyzet alakult ki, amely rövid távon a termelékenység, hosszú távon pedig az innováció csökkenéséhez vezethet; kéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot és tegyen jelentést az 1305/2013/EU rendelet 37. cikkében említett kedvezőtlen éghajlati eseményekre, állat- és növénybetegségekre, kártevőfertőzésekre vagy környezeti eseményekre kiterjedő magánbiztosítási rendszerek ösztönzésének lehetőségével kapcsolatban;

38.  üdvözli a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) által a mezőgazdasági ágazaton belüli alkalmazott kutatás és vidéki szakemberek közösségeinek bevonásával történő, részvételen alapuló innováció számára megnyitott lehetőségeket; aggodalmának ad hangot az EIP-AGRI nemzeti végrehajtásának töredezettsége miatt, és ezzel kapcsolatban felszólítja a Bizottságot a lehető legegyszerűbb részvételi eljárások biztosítására; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az EIP-AGRI és egyéb európai közpolitikák társfinanszírozási mechanizmusait, amelyek olyan hatékonyabb kutatásokra ösztönöznek, amelyek jobban figyelembe veszik a piaci igényeket, illetve a fenntartható agronómiai és agroökológiai gyakorlatok kidolgozása iránti igényt, a vállalkozói és gazdasági-társadalmi igényeket, határokon átnyúló kutatási fókuszcsoportokat kialakítva és a vállalkozások számára nagyobb részvételi lehetőségeket nyújtva; felszólítja a Bizottságot az aktívabb részvételre azzal, hogy a Horizont 2020 programokhoz kapcsolódóan konkrét innovációs és kutatási menetrendet biztosít;

39.  hangsúlyozza a fogyasztók tudatosságának és tájékoztatásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az ellátási láncon és a termelésen belüli nagyobb átláthatóság elősegítheti a fogyasztók számára, hogy tájékozottabb döntést hozzanak a megvásárolni kívánt termékekről; úgy véli, hogy ez viszont segíthet a mezőgazdasági termelőknek, hogy nagyobb bevételre tegyenek szert az általuk megtermelt termékekből;

40.  úgy véli, hogy a gazdasági fejlődés és az ökológiai fenntarthatóság kiegészítik egymást, feltéve, hogy elegendő teret hagynak az innováció és a vállalkozó szellem számára, valamint intézkednek a nemzeti végrehajtás terén tapasztalható indokolatlan különbségek elhárítása érdekében és visszamenőleges hatállyal leküzdik azt, hogy valóban egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az Unióban, többek között új és jelentős módszerek – például a műholdas képkészítés – megvizsgálásával; kéri a Bizottságot, hogy valóban egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a mezőgazdasági ágazat számára, és egyidejűleg biztosítsa a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, például a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv és végrehajtásuk maradéktalan tiszteletben tartását a különböző tagállamokban, továbbá szüntesse meg azok eltérő, ellentmondásos és az optimálistól elmaradó végrehajtását;

41.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2020-ig tartó időszakra szóló, biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégia félidős felülvizsgálata szerint a mezőgazdaságnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához való hozzájárulása terén általában véve nem történt jelentős előrehaladás;

42.  hangsúlyozza, hogy a KAP-nak – a politikai célok veszélyeztetése nélkül – nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a mezőgazdasági termelők igényeire és a helyi feltételekre; hangsúlyozza, hogy egyszerűbb, rugalmasabb, jobban összehangolt jogalkotási keretre van szükség, amely a nemzeti és regionális viszonyokhoz jobban igazodik és alkalmasabb a más ágazatokkal való szinergiák megteremtésére, azáltal, hogy előmozdítja az ismeretek cseréjét, integrálja az erőforrás-felhasználást és nagyobb összhangot teremt a körkörös gazdasággal, a jelenlegi promóciós címkézési rendszerek láthatóságának növelése és az európai mezőgazdasági termékeket előmozdító új innovációk érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy egy versenyképes és fenntartható KAP a kormányzati beavatkozás egyszerűsítésével, illetve a köz- és a magánszférában megvalósuló – Európa gazdasági fejlődéséhez különösen a vidéki területeken hozzájáruló – innováció ösztönzésével biztosítja az innovatív gyakorlatok szélesebb körű elterjedését és az európai mezőgazdasági ágazat hosszú távú életképességét;

43.  kéri az Európai Bizottságot kétévenkénti jelentés kiadására a finanszírozás és az Unió egyéb intézkedéseinek hatásairól a mezőgazdasági termékek bekerülési árának és eladási árának fejlődése tekintetében az agrárinnováció területén, valamint a családi agrárgazdaságok ehhez tartozó pénzügyi és gazdasági jövőbeni kilátásairól az Unióban;

44.  úgy véli, hogy az innováció nélkülözhetetlen eszköz és kulcsfontosságú horizontális politikai prioritás a KAP számára a 2014 és 2020 közötti KAP-reform célkitűzéseinek kidolgozásához, végrehajtásához és megvalósításához; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy a kutatás és innováció, valamint a politikai prioritások összehangolása és középpontba helyezése érdekében biztosítson nagyra törőbb, átfogó stratégiát, valamint mérhető eredményeket; hangsúlyozza, hogy a KAP-nak nagyobb rugalmasságot kell biztosítania az újonnan kidolgozott módszerek és gyakorlatok alkalmazásához az adminisztratív terhek növelése nélkül; úgy véli, hogy az európai jogalkotási keret horizontális prioritásának azt kell tekinteni, hogy elegendő mozgásteret biztosítson a kísérleti programok számára és az innovatív módszerek teszteléséhez a megelőzés elvének keretén belül;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy a jobban működő és integrált belső piac megteremtésére irányuló, egyéb területeket érintő rendeletek vonatkozásában is gondoskodjon arról, hogy a rendelkezések és a szakpolitikák a tisztességes verseny fokozását célozzák;

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 199. E, 2012.7.7., 58. o.
(2) HL C 193., 2012.6.30., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0473.
(4) A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK irányelv.

Jogi nyilatkozat