Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2699(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0700/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 08/06/2016 - 12.17
CRE 08/06/2016 - 12.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0269

Elfogadott szövegek
PDF 336kWORD 91k
2016. június 8., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A venezuelai helyzet
P8_TA(2016)0269RC-B8-0700/2016

Az Európai Parlament 2016. június 8-i állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2016/2699(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a venezuelai helyzetről szóló korábbi és legutóbbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló, 2014. február 27-i(1), valamint a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló, 2014. december 18-i(2), továbbá a venezuelai helyzetről szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Venezuela is részes fele,

–  tekintettel a 2001. szeptember 11-én elfogadott Amerikaközi Demokratikus Chartára,

–  tekintettel Venezuela alkotmányára, és különösen annak 72. és 233. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a venezuelai tiltakozók és politikusok fogva tartásáról szóló, 2014. október 20-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini venezuelai választásokról szóló, 2015. december 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének 2016. január 5-i, az új venezuelai nemzetgyűlés megalakulásáról szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának szóvivője, Ravina Shamdasani 2016. április 12-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a venezuelai helyzetről szóló, 2016. május 10-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Human Rights Watch Luis Almagrónak, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának címzett, Venezueláról szóló, 2016. május 16-i levelére(4),

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának 2016. május 18-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) főtitkárának a venezuelai kormány és az ellenzéki koalíció (MUD) közötti nemzeti párbeszéd elindításával foglalkozó tájékozódó jellegű megbeszélésekről szóló, 2016. május 23-án(5) és május 28-án(6) kiadott hivatalos közleményére,

–  tekintettel a G7-ek vezetőinek 2016. május 26–27-én Isze-Simában tartott csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozatra(7),

–  tekintettel az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry 2016. május 27-i nyilatkozatára José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a venezuelai ellenzéki koalíció, a MUD 112 mandátumot szerzett a 167 fős egykamarás országgyűlésben, ami kétharmados többséget jelent a PSUV által megszerzett 55 mandátumhoz képest; mivel a Legfelsőbb Bíróság ezt követően megakadályozta, hogy négy újonnan megválasztott országgyűlési képviselő – közülük 3 a MUD képviselője – hivatalba lépjen, aminek következtében az ellenzék elvesztette kétharmados többségét;

B.  mivel az alatt az öt hónap alatt, amíg az új nemzetgyűlés – melyben a demokratikus ellenzék rendelkezik többséggel – jogalkotási tekintetben aktívan működött, Venezuela Legfelsőbb Bírósága 13 politikai indíttatású ítéletet hozott a végrehajtó hatalom javára, ami veszélyezteti a hatalmi ágak közötti, minden jogállamban elengedhetetlen egyensúlyt;

C.  mivel az olyan döntéseket, mint a rendkívüli állapotot és a gazdasági szükségállapotot bevezető és megerősítő rendeletek, a nemzetgyűlés szakpolitikai ellenőrző hatáskörének megszüntetése, a nemzetgyűlés számára a Legfelsőbb Bíróság bíráinak visszahívására biztosított alkotmányos jog el nem ismerése, a venezuelai központi banki törvény reformjának alkotmányellenessé minősítése és a nemzetgyűlésben zajló vitára vonatkozó belső szabályzat cikkeinek felfüggesztése a nemzetgyűlés jogalkotási hatáskörének megsértésével hozták meg, nem tartva tiszteletben a hatalmi ágak közötti egyensúlyt, amely minden jogállamban elengedhetetlen;

D.  mivel körülbelül 2 000 ember van politikai okokból börtönben, házi őrizetben vagy próbaidőn, többek között fontos politikai vezetők, mint például Leopoldo López, Antonio Ledezma és Daniel Ceballos; mivel 2016. március 30-án a venezuelai nemzetgyűlés elfogadott egy törvényt, amely amnesztiát ad az említett foglyoknak, megnyitva ezáltal az utat a párbeszéd és a nemzeti megbékélés felé; mivel annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta alkotmányellenességét, ez a törvény összhangban van a venezuelai alkotmány 29. cikkével; mivel Zeid Raad el-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyilvánosan kijelentette, hogy az amnesztiáról és a nemzeti megbékélésről szóló törvény megfelel a nemzetközi jognak, és a törvény elutasítása miatt csalódottságának adott hangot;

E.  mivel a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét nem tartják megfelelően tiszteletben Venezuelában; mivel a jelenlegi tények kormányzati befolyásra, valamint a bírói hatalom és a Nemzeti Választási Tanács ellenőrzésére engednek következtetni, ami káros hatással van a minden demokratikus rendszer sarokkövét képező törvényhozásra és ellenzékre, és egyértelműen sérti a hatalmi ágak függetlenségének és szétválasztásának elvét, amely minden demokratikus jogállamra jellemző;

F.  mivel a demokratikus ellenzék alkotmányosan elismert folyamatot indított, amely lehetővé teszi, hogy a köztisztviselőket a visszahívásról szóló népszavazás által elmozdítsák tisztségükből hivatali idejük 50%-ának letöltését követően; mivel a Nemzeti Választási Tanács e folyamat támogatásához 1,8 millió venezuelai polgár aláírását kapta meg a MUD-tól, amely lényegesen több, mint a folyamat törvényességéhez és alkotmányos engedélyezéséhez eredetileg szükséges 198 000;

G.  mivel Venezuela súlyos humanitárius válsággal szembesül, amelyet az élelmiszer- és gyógyszerhiány okoz; mivel a nemzetgyűlés bejelentette, hogy „humanitárius egészségügyi és élelmiszerválság” áll fenn a gyógyszerek, gyógyászati eszközök és felszerelések általános hiánya következtében, és kérte az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy nyújtson humanitárius segítséget és tegyen látogatást a fent leírt állapotok igazolása érdekében;

H.  mivel annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, az ENCOVI (Encuesta de Condiciones de Vida) szerint a szegénység aránya megduplázódott Venezuelában: a 2013. évi 30%-ról 2016-ra 60%-ra nőtt; mivel az Egészségügyi Világszervezet által alapvetően fontosnak tartott gyógyszerek 75%-a nem áll rendelkezésre Venezuelában;

I.  mivel a kormány megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását az országba, és bojkottálja a civil társadalmat segítő különböző nemzetközi kezdeményezéseket, ahogy történt a Caritas és más nem kormányzati szervezetek esetében is;

J.  mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Venezuela gazdasága a 2015. évi 5,7%-os visszaesést követően 2016-ban várhatóan 8%-kal fog visszaesni; mivel annak ellenére, hogy a minimálbér 30%-kal emelkedett, a 180,9%-os infláció veszélyezteti annak lehetőségét, hogy az alapvető árucikkek elérhetővé váljanak a venezuelai emberek számára; mivel az IMF előrejelzései szerint az átlagos inflációs ráta 2016 végére 700%-os lesz, és 2017-ben elérheti a 2 200%-ot;

K.  mivel az alapvető infrastruktúra tekintetében nem voltak előrelátóak, továbbá a nem megfelelő kormányzás is hozzájárult a jelentős gazdasági és társadalmi válság kialakulásához, ami az erőforrások, a nyersanyagok, az alapanyagok, az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek hosszú távú hiányában, valamint a termelés teljes elmaradásában mutatkozik meg, és mivel az ország komoly társadalmi zavargások és beláthatatlan következményekkel járó humanitárius válság szélén áll;

L.  mivel Venezuela az igen magas bűnözési arány és a teljes büntetlenség folytán az egyik legveszélyesebb országgá vált a világon: az erőszakos bűncselekmények aránya Caracasban a legmagasabb a világon, ahol a 100 000 főre eső gyilkosságok száma meghaladja a 119,87-ot;

M.  mivel az illegális bányák feletti ellenőrzésért folytatott harcok mindennapossá váltak a guyanai és brazil határhoz közel eső, ásványokban gazdag területen; mivel Tumeremóban (Bolívar állam) 2016. március 4-én mészárlás történt, amelynek során 28 bányász eltűnt, majd később meggyilkolták őket; mivel a hatóságok még mindig nem adtak kielégítő választ, és mivel Lucía Suárez újságírónőt – aki az esetre a közelmúltban próbált fényt deríteni – 2016. április 28-án tumeremói otthonában agyonlőtték;

N.  mivel 2016. május 27-én a G7 országok nyilatkozatot adtak ki, amelyben sürgetik Venezuelát „a kormány és állampolgárai közötti párbeszéd feltételeinek kialakítására az egyre súlyosabb gazdasági és politikai válság megoldása érdekében”, és mivel 2016. június 1-jén az Amerikai Államok Szervezetének Állandó Tanácsa nyilatkozatot adott ki a venezuelai helyzetről;

O.  mivel a közelmúltban az UNASUR keretében tájékozódó jellegű megbeszélésekre került sor a Dominikai Köztársaságban a volt spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero, a Dominikai Köztársaság volt elnöke, Leonel Fernández és Panama volt elnöke, Martín Torrijos vezetésével azzal a céllal, hogy nemzeti párbeszédet kezdeményezzenek a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának képviselői és az ellenzéki pártokat képviselő MUD között;

P.  mivel a válságot csak úgy lehet megoldani, ha létrejön a párbeszéd valamennyi kormányzati, demokratikus ellenzéki és társadalmi szinttel;

1.  súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia és az emberi jogok egyre romló helyzete és a Venezuelában kialakult társadalmi-gazdasági helyzet, valamint a növekvő politikai és szociális bizonytalanság miatt;

2.  aggodalmát fejezi ki a jelenlegi intézményi blokád révén létrejött patthelyzet miatt is, továbbá amiatt, hogy a végrehajtó hatalom állami ellenőrzést gyakorol a Legfelsőbb Bíróság és a Nemzeti Választási Tanács felett, hogy megakadályozza az országgyűlés által elfogadott jogszabályok és kezdeményezések alkalmazását; felszólítja a venezuelai kormányt, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; emlékeztet arra, hogy az egyformán legitim hatalmi ágak szétválasztása és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás a jogállamiság által vezérelt demokratikus államok egyik alapvető elve;

3.  felszólítja a venezuelai kormányt a konstruktív hozzáállásra, hogy leküzdje Venezuela jelenlegi kritikus helyzetét alkotmányos, békés, és demokratikus megoldás révén, amely párbeszéden alapul;

4.  üdvözli az UNASUR felkérésére kezdeményezett közvetítési erőfeszítéseket, melyek célja a végrehajtó hatalom és a MUD tagjainak többsége által képviselt ellenzék közötti nemzeti párbeszéd elindítása;

5.  tudomásul veszi a G7 vezetőinek Venezueláról szóló nyilatkozatát; kéri, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén az országban uralkodó helyzetről szülessen politikai nyilatkozat, és hogy támogassák a közelmúltban megkezdett közvetítési erőfeszítéseket, melyek célja, hogy a demokratikus és politikai megoldásokról megegyezés születhessen Venezuelában;

6.  sürgeti a venezuelai kormányt, hogy azonnal bocsásson szabadon minden politikai foglyot; emlékeztet arra, hogy az ellenzék a tárgyalások megkezdésének előfeltételéül a politikai foglyok szabadon bocsátását szabta meg, és felhívja mindkét oldalt, hogy állapodjanak meg egy kompromisszumos megoldásról, amelynek célja a közvetítés érdekében jelenleg kifejtett erőfeszítések támogatása; felszólítja az EU-t, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy sürgessék a politikai foglyok és az önkényesen fogva tartottak szabadon bocsátását, összhangban a számos ENSZ-szerv és nemzetközi szervezet követeléseivel, valamint az amnesztiáról és a nemzeti megbékélésről szóló törvényben foglaltakkal;

7.  kéri a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben és garantálják a békés demonstrációhoz való alkotmányos jogot; felszólítja az ellenzéki vezetőket is, hogy felelősségteljesen gyakorolják hatásköreiket; felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy garantálják a biztonságot és a jogok szabad gyakorlását valamennyi állampolgár, és különösen az emberi jogi jogvédők, az újságírók, a politikai aktivisták és a független nem kormányzati szervezetek tagjai számára;

8.  felszólítja Nicolas Maduro elnököt és kormányát, hogy együttműködve a nemzetgyűléssel hajtsa végre a sürgős gazdasági reformokat a gazdasági és energiaválság, különösen az élelmiszer- és gyógyszerhiány konstruktív megoldása érdekében;

9.  súlyos aggodalmát fejezi ki az alapvető árucikkek – így az élelmiszerek és a gyógyszerek – hiánya okozta egyre súlyosbodó társadalmi feszültségek miatt; felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen javaslatot az országra vonatkozó segítségnyújtási tervre, és hogy szorgalmazza, hogy a venezuelai hatóságok engedjék be az országba a humanitárius segélyeket, továbbá tegyék lehetővé a bejutást azon nemzetközi szervezetek számára, amelyek a társadalom leginkább érintett csoportjain kívánnak segíteni, azzal a céllal, hogy kielégítsék a lakosság legsürgetőbb és alapvető szükségleteit;

10.  sürgeti a kormányt és a venezuelai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, beleértve a venezuelai alkotmányban az elnök 2016 vége előtt történő közjogi felelősségre vonása folyamatának elindítása tekintetében lefektetett jogszerű és elismert mechanizmusokat és eljárásokat;

11.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy működjön együtt a latin-amerikai országokkal, valamint regionális és nemzetközi szervezetekkel annak biztosítása érdekében, hogy Venezuela a párbeszédet, a nemzeti megbékélést és a közvetítést támogató mechanizmusokat léptessen életbe az ország által jelenleg tapasztalt válság békés, demokratikus és alkotmányos megoldásának támogatása érdekében;

12.  úgy véli, hogy abszolút prioritást élvez a büntetlenség jelenlegi magas szintjének csökkentése – amely szint az egyre növekvő erőszakot és bizonytalanságot előidézi és fokozza az országban –, valamint a hatályos jogrendszer tiszteletben tartásának biztosítása, amely az emberrablások, gyilkosságok és egyéb, napi szinten elkövetett bűncselekmények áldozatainak és az áldozatok családjainak szolgáltat igazságot;

13.  felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy vizsgálják ki a tumeremói mészárlást, amelynek során 28 bányászt meggyilkoltak, és hogy az elkövetőket és azok felbujtóit – beleértve a Lucía Suárez újságírónő közelmúltbeli meggyilkolása mögött állókat – állítsák bíróság elé, mely utóbbi gyilkosságot ugyanazon a helyszínen követték el és feltehetően összefügg a többi gyilkossággal;

14.  újra kéri, hogy induljon európai parlamenti küldöttség Venezuelába, és mielőbb kerüljön sor párbeszédre a konfliktus minden érintettjével;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és nemzetgyűlésének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0176.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0106.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0080.
(4) https://www.hrw.org/news/2016/05/16/letter-human-rights-watch-secretary-general-almagro-about-venezuela
(5) http://www.unasursg.org/es/node/719
(6) http://www.unasursg.org/es/node/779
(7) http://www.mofa.go.jp/files/000160266.pdf
(8) http://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2016/05/257789.htm

Jogi nyilatkozat