Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2887(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0677/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0677/2016

Viták :

PV 09/06/2016 - 2
CRE 09/06/2016 - 2

Szavazatok :

PV 09/06/2016 - 4.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0280

Elfogadott szövegek
PDF 372kWORD 122k
2016. június 9., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az európai vasúti beszállító ipar versenyképessége
P8_TA(2016)0280B8-0677/2016

Az Európai Parlament 2016. június 9-i állásfoglalása az európai vasúti beszállító ipar versenyképességéről (2015/2887(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel „Az európai ipar »reneszánszáért«” című bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel a Bizottságnak „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményére (COM(2015)0497),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyvére (COM(2011)0144),

–  tekintettel a Bizottság „A vasúti beszállító ipar ágazati áttekintése és versenyképességének felmérése” című tanulmányára (ENTR 06/054),

–  tekintettel a „Közúti szállítmányozás: Miért választják az uniós fuvaroztatók inkább a közutat mint a vasutat” című európai parlamenti tanulmányra;

–  tekintettel a vasúti beszállító ipar versenyképességével kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000067/2016 – B8-0704/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

Az európai vasúti beszállító ágazat sajátos jellege és stratégiai jelentősége az európai ipar reneszánsza szempontjából

1.  hangsúlyozza, hogy az európai vasúti beszállító ipar, amely a mozdonyok és vasúti járművek, valamint vasúti pálya-, villamosítási, jelző és távközlési berendezések gyártását, valamint a karbantartási és alkatrész-szállítási szolgáltatásokat öleli fel, és amely számos kkv-t és az ágazat vezető vállalatait foglalja magában, 400 000 munkavállalót foglalkoztat, éves forgalmának 2,7%-át kutatásra és fejlesztésre fordítja, és a vasúti beszállító ipar világpiacának 46%-át lefedi; hangsúlyozza, hogy a teljes vasúti ágazat, az üzemeltetőket és az infrastruktúrát is beleértve, közvetlenül 1 millió, közvetve pedig 1,2 millió munkahelyért felel az Európai Unióban; rámutat arra, hogy ezek a számok egyértelműen jelzik a vasúti beszállító ipar jelentőségét az európai ipari növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció szempontjából, valamint a 20%-os újraiparosítási célkitűzés eléréséhez történő hozzájárulását;

2.  hangsúlyozza az ágazat sajátos jellegét, amelyet különösen az akár 50 évet elérő élettartamú berendezések gyártása, a nagy tőkeigény, a közbeszerzésektől való jelentős függés és az igen szigorú biztonsági szabványoknak való megfelelés kötelezettsége jellemez;

3.  emlékeztet arra, hogy a vasút jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az egyéb olyan megatrendekkel való megbirkózáshoz, mint amilyen az urbanizáció és a demográfiai változás; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a személy- és áruszállítás tekintetében a vasútra történő modális váltással kapcsolatos, a közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyvben meghatározott célokat konkrét szakpolitikai lépésekkel és célzott beruházásokkal támogassa; rámutat arra, hogy a COP 21 konferencia eredményeivel és az Unió 2030-as éghajlati és energiaügyi célkitűzéseivel összhangban a közlekedés célul kitűzött dekarbonizációjához el kell mozdulni a vasút és az egyéb fenntartható, energiahatékony, villamosított közlekedési módok felé; ennek fényében felkéri a Bizottságot, hogy használja ki a lehetőséget, és a közlekedés dekarbonizációjáról szóló közelgő közleményében tegyen javaslatot új intézkedésekre, amelyek célja az energiahatékony technológiák vasúti beszállító ipar számára történő fejlesztésének támogatása;

4.  megállapítja, hogy a vasúti beszállító iparnak, amely a világpiacon technológiai és innovációs téren vezető szerepet tölt be, kulcsszerepe van a Bizottság iparosításra vonatkozó 20%-os céljának elérésében;

5.  megjegyzi, hogy az európai vasúti beszállító ipar számos kedvező tényezőre támaszkodhat – nemcsak a szállítási mód jó környezeti teljesítményére, hanem jelentős piacra és a tömegszállítás elősegítésének képességére is; megjegyzi ugyanakkor, hogy ez az ágazat ma hármas – intermodális, nemzetközi, sőt néha vállalaton belüli – konkurenciával néz szembe;

Az európai vasúti beszállító ipar globális vezető szerepének fenntartása

6.  rámutat arra, hogy a vasúti beszállító ipar által hozzáférhető nemzetközi piacok évi növekedési üteme 2019-ig várhatóan 2,8% lesz; hangsúlyozza, hogy míg az Unió nagyrészt nyitott a harmadik országokból származó versenytársak előtt, a harmadik országok az európai vasúti beszállító iparral szemben számos megkülönböztető korlátot tartanak fenn; hangsúlyozza, hogy az Unión kívüli, főleg kínai versenytársak gyorsan és agresszíven terjeszkednek Európában és a világ egyéb régióiban, gyakran származási országaik határozott politikai és pénzügyi támogatását élvezve (például az OECD szabályainak hatályán kívül eső, bőkezű exporthitelek segítségével); hangsúlyozza, hogy e gyakorlatok az európai munkahelyeket veszélyeztető, tisztességtelen versenyt termthetnek; ezért rámutat arra, hogy a globális versenyben tisztességes és azonos versenyfeltételekre, valamint kölcsönös piaci hozzáférésre van szükség az európai munkahelyek elvesztésével kapcsolatos kockázatok elhárítása és az európai ipar szakismeretének megőrzése érdekében;

7.  kiemeli, hogy számos uniós vállalat – főleg kkv – még az európai vasúti piacon belül is nehéznek és költségesnek találja a határokon átnyúló működést, a mind adminisztratív, mind műszaki téren széttöredezett piac miatt ; meggyőződése, hogy az egységes európai vasúti térség létrehozása döntő jelentőségű lesz az európai vasúti beszállító ipar világszintű vezető szerepének fenntartása szempontjából;

Az európai vasúti ágazat innovációs tervének megújítása

8.  elismeri, hogy a vasúti beszállító iparw kulcsfontosságú iparág az európai versenyképesség és innovációs képesség szempontjából; intézkedések bevezetését sürgeti, hogy az ágazatban Európa továbbra is fenntartsa technológiai és innovációs előnyét;

9.  üdvözli a Shift2Rail (S2R) közös vállalkozás megalapítására vonatkozó döntést, valamint az első ajánlati felhívások közelmúltbeli közzétételét; kéri a Shift2Rail valamennyi K+F tevékenységének gyors és kellő időben történő végrehajtását; helyteleníti, hogy a Shift2Rail-ben alacsony a kkv-k részvételi aránya, aminek részben a magas költségek és az eszköz összetettsége az oka; sürgeti az irányító testületet, hogy elemezze a kkv-k részvételét a társult tagságra irányuló második felhívás során, és jobban vonja be őket, és fontolja meg külön felhívások közzétételét kifejezetten a kkv-k számára; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a rendeletnek a kkv-k és a régiók kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó rendelkezéseit tartsák tiszteletben;

10.  hangsúlyozza, hogy az európai vasúti beszállító ipar nemzetközi versenyképessége megtartásának elengedhetetlen alapja az innovációs képesség, a kutatásba és fejlesztésbe történő befektetés, a piac széttagoltságának megszüntetése és a klaszterek kialakítása;

11.  kéri a Bizottságot, hogy teljes egészében mobilizálja a különböző uniós finanszírozási eszközöket, tárja fel és használja ki a Shift2Rail finanszírozását lehetővé tevő további forrásokat, illetve kutassa fel az uniós pénzeszközök és a magánberuházások közötti szinergiákat; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy használja ki a Shift2Rail-en kívüli, a vasúti technológiára vonatkozó finanszírozási eszközöket (például célzott vasúti kutatási felhívások a Horizont 2020 keretében a Shift2Rail-en kívül, InnovFin, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, strukturális alapok, ESBA), többek között egy olyan kísérleti Shift2Rail-rendszer révén, amely az uniós finanszírozást strukturális és egyéb uniós innovációs alapokkal párosítja;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy működjön együtt az ágazattal annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legjobban használják fel az európai strukturális és beruházási alapokat (esb-alapok) – és a különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) – a vasúti K+F projektek regionális szintű támogatására; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy foglakozzon a vasúti beszállító ipar 2020 utáni jövőjével is;

13.  hangsúlyozza, hogy a klaszterek az érdekelt felek – például közigazgatási hatóságok, egyetemek, kutatóintézetek, a vasúti beszállító ipar, a szociális partnerek és egyéb mobilitási ágazatok – helyi és regionális szinten történő összehozásának fontos eszközei; kéri a Bizottságot, hogy 2016 decemberéig dolgozzon ki egy növekedést célzó klaszterstratégiát; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a vasúti klaszterek által kifejlesztett innovációs projektek és egyéb olyan kezdeményezések támogatását, amelyek helyi, regionális, nemzeti és európai szinten összekapcsolják a vasúti beszállító iparban tevékenykedő kkv-kat, nagyobb vállalatokat és kutatóintézeteket; felhívja a figyelmet arra, hogy a klaszterek kialakításához állami finanszírozási lehetőségekre lesz szükség; ebben a tekintetben megemlíti az új finanszírozási eszközökből (ESBA stb.) adódó lehetőségeket;

14.  úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy olyan európai szintű fórum létrehozását, amely a bevált gyakorlatok megosztása és a partnerségek kialakításának megkönnyítése érdekében kapcsolatba hozná egymással a vasúti ágazattal, különösen a digitalizációval kapcsolatos innovatív ötletekkel rendelkező, már létező vállalatokat, induló és spin-off vállalkozásokat; úgy véli, hogy a Bizottságnak mérlegelnie kell, milyen módon lehet ösztönözni a nagyvállalatok és a kkv-k közötti, a vasúti beszállító iparral kapcsolatos kutatási projektekben folytatandó együttműködést;

15.  úgy véli, hogy a kutatási tevékenységeknek egyrészt a vasút teljesítményének növelését és működési költségeinek csökkentését szolgáló digitalizációra kellene összpontosítaniuk (például automatizálás, érzékelők és nyomon követési eszközök, átjárhatóság – többek között az ERTMS/ETCS révén –, az űrtechnológiák használata – többek között az Európai Űrügynökséggel együttműködésben –, a nagy adathalmazok használata, valamint a kiberbiztonság); úgy véli, hogy e tevékenységeknek másrészt összpontosítaniuk kellene az erőforrás- és az energiahatékonyság növelésére, például könnyebb anyagok és alternatív üzemanyagok révén; úgy véli, hogy harmadsorban az olyan fejlesztésekre kellene összpontosítani, amelyek vonzóbbá és elfogadottabbá teszik a vasúti közlekedést (például a megbízhatóság növelése, a zajcsökkentés, a multimodális szállítás zökkenőmentessé tétele, valamint az integrált jegyértékesítési rendszer); hangsúlyozza, hogy az innovációs erőfeszítések nem hagyhatják figyelmen kívül az infrastruktúrát, amely a vasút versenyképességének alapvető eleme;

16.  szorgalmazza egy más közlekedési módokkal összehangolt integrált e-jegyértékesítési rendszer és az egységes jegyértékesítő szolgáltatók által nyújtott egyéb lehetséges szolgáltatások gyors bevezetését;

17.  felhívja a figyelmet az egységes piacon kialakítandó korszerű vasúti, villamos- és egyéb sínek, valamint a szükséges kiegészítő tartozékok megvalósításának sürgető szükségességére;

18.  felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Parlament 2015. június 9-i, a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének stratégiájáról szóló állásfoglalásában(1) foglalt ajánlásokkal összhangban biztosítsa az európai vasúti beszállítók szellemitulajdon-jogainak oltalmát nemzetközi szinten;

A megfelelő szakértelem biztosítása az időtálló vasúti beszállító ipar számára

19.  olyan európai képzési és oktatási stratégiát szorgalmaz, amely kapcsolatba hozza a vasúti beszállítással foglalkozó vállalatokat, kutatóintézeteket és szociális partnereket, hogy közösen vizsgálják ki, milyen szakismeretre van szükség a fenntartható és innovatív vasúti beszállító ipar számára; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben el kellene indítani a vasúttal foglalkozó európai ágazati képzési tanács lehetséges létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány elkészítését; sürgeti a tagállamokat vagy érintett regionális testületeket, hogy alakítsanak ki keretet folyamatos képzések nyújtására, a képzéshez való személyes jog formájában, amelyek biztosítják hogy a képzett munkaerő lépést tartson az ágazat növekvő szükségleteivel és igazodjon az új piaci körülményekhez, illetve elbocsátás esetén áthelyezhető legyen valamely másik ipari ágazatba;

20.  rámutat arra, hogy az idősödő munkaerő miatt a vasúti beszállító iparban a szakképzett munkaerő tekintetében hiány tapasztalható; ezért üdvözöl minden olyan erőfeszítést, amely az egész életen át tartó tanulás és a műszaki szakértelem előmozdítására irányul; szorgalmazza egy olyan kampány elindítását, amely a fiatal mérnökök körében növeli a vasúti beszállító ipar ismertségét és vonzerejét (például ESZA-források segítségével); rámutat arra, hogy az ágazatban különösen alacsony a női munkavállalók aránya, és ezért hangsúlyozza, hogy egy ilyen kampánynak különös figyelmet kell szentelnie ezen egyensúlyhiány orvoslására; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a szociális párbeszédet, ezzel előmozdítva, hogy az ágazat a szociális innováció megkönnyítése és a hosszú távú minőségi munka révén vonzóbbá váljon a szakképzett munkaerő számára;

21.  úgy véli, hogy a megfelelően kiválasztott készségek átadása elengedhetetlen befektetés ahhoz, hogy hosszú távon megmaradjon az európai vasúti beszállító ágazat globális technológiai vezető szerepe és innovációs képessége;

A kkv-k támogatása

22.  úgy véli, hogy a vasúti beszállító iparban a finanszírozáshoz való hozzáférés a kkv-k előtt álló egyik legfőbb kihívás; hangsúlyozza a COSME és a strukturális alapok által a kkv-k – többek között garanciák és tőkefinanszírozási eszközök formájában történő – finanszírozáshoz jutásának elősegítésében nyújtott hozzáadott értéket, és kiemeli, hogy még inkább elő kell mozdítani ezen eszközök használatát; üdvözli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap a kkv-kra és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra összpontosít, de hangsúlyozza, hogy az alapnak teljesítenie kell az ígéretét, és rámutat arra, hogy fel kell tárni az alternatív finanszírozási forrásokat is; üdvözli a Horizont 2020 stratégiához tartozó kkv-eszközt, ugyanakkor hangsúlyozza a túljegyzés és az alacsony sikerarány problémáját; kéri a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 félidős felülvizsgálata során foglalkozzon ezzel a problémával; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a kkv-k rendelkezésére álló uniós pénzügyi eszközök és források nagyobb arányú felhasználását;

23.  felhívja a figyelmet arra, hogy a vasúti beszállító iparban tevékenykedő kkv-k gyakran egy vállalattól függenek; hangsúlyozza, hogy a kkv-k egyrészt a forráshiány, másrészt a határokon átnyúló tevékenységgel járó, megnövekedett kockázatok miatt tartózkodnak a terjeszkedéstől; felszólítja a Bizottságot, hogy az Enterprise Europe Network keretein belül alakítson ki vasúti ágazati csoportokat, amelyek tanácsadást és képzést nyújthatnának a vasúti beszállító iparban tevékenykedő kkv-knak a különböző innovációfinanszírozási eszközökről, támogatásokról, a nemzetközivé válásról és arról, hogyan találják meg és szólítsák meg a potenciális üzleti partnereket és azokat a partnereket, akikkel uniós finanszírozású közös kutatási projektekre pályázhatnak;

24.  felkéri a Bizottságot, hogy a különböző uniós finanszírozási források közötti szinergiákkal összefüggésben még jobban használja ki a kkv-k nemzetközivé válását elősegítő meglévő támogatási programokat, és tegye azokat láthatóbbá az európai vasúti beszállító iparban működő kkv-k körében; felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az egyes külföldi piacokra való belépéssel kapcsolatos képzési programokat, és széles körben kommunikálja ezeket a programokat az európai vasúti beszállító iparban működő kkv-k felé;

25.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontoljanak meg minden lehetőséget a vasúti beszállító iparban tevékenykedő kkv-k támogatására, többek között a kisvállalkozói intézkedéscsomag esetleges célzott felülvizsgálata keretében, különös figyelmet fordítva a vasúti beszállító iparhoz hasonló ipari alszektorok szükségleteire, ahol különösen fontos a magas hozzáadott értéket képviselő kkv-k részvétele;

26.  aggodalmának ad hangot a vasúti beszállító iparban működő kkv-k számára történő fizetés lassúsága miatt; felkéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a késedelmes fizetésekről szóló 2011/7/EU irányelv helyes végrehajtását;

Az európai piaci környezet javítása a beszállítók számára, valamint a vasúti termékekre irányuló kereslet ösztönzése

27.  üdvözli a negyedik vasúti csomag műszaki pillérének elfogadását, és kéri annak gyors végrehajtását, mivel az a vasúti termékek valódi egységes piaca előmozdításának fő eleme; hangsúlyozza, hogy a fokozott átjárhatóság és az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) szerepének erősítése megkönnyíti a hálózat harmonizációját, és ezért lehetőségeket rejt magában a vasúti járművek és az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kifejlesztésével és engedélyezésével járó költségek csökkentésére; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ERA-t elegendő személyi és pénzügyi erőforrásokkal lássák el annak érdekében, hogy el tudja látni új, kibővített feladatkörét; úgy véli, hogy a negyedik vasúti csomag politikai pillére fogja meghatározni a fuvarozók, és általában véve a megbízók versenyképességét;

28.  hangsúlyozza a versenyképes vasúti áruszállítási hálózatról szóló rendelet teljes körű, hatékony és egységes végrehajtásának szükségességét, ami az utasok és az ágazat számára egyaránt előnyös;

29.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje újra a piaci fogalommeghatározásokat és a jelenlegi uniós versenyjogi szabálykészletet, hogy azok figyelembe vegyék a globális vasúti beszállító ipar piacának átalakulását; felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg, hogyan kell aktualizálni e meghatározásokat és szabályokat ahhoz, hogy kezelni lehessen a globális piacon zajló összeolvadások – például a CNR és a CSR egyesülése – problémáját, valamint hogy lehetővé váljon stratégiai partnerségek és szövetségek kialakítása az európai vasúti beszállító ipar részéről;

30.  szorgalmazza, hogy az érdekelt felek (az európai vasúti beszállító ipart is beleértve) a CEN/CENELEC vezetése alatt mozdítsák elő a vasúti ágazat további európai szabványosítását; reméli, hogy a Bizottság által javasolt új közös szabványosítási kezdeményezés kulcsszerepet fog játszani ezen a téren; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy több kkv-t vonjanak be az európai szabványosításba;

31.  szorgalmazza a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek gyors végrehajtását; emlékezteti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ezek az irányelvek arra kötelezik az ajánlatkérő szerveket, hogy az odaítélésre vonatkozó döntéseiket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat (MEAT) elvére alapozzák, az életciklusköltségre, valamint a környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatóságra összpontosítva, és ezáltal hozzájárulva a bér- és szociális dömping megakadályozásához, valamint potenciálisan erősítve a regionális gazdasági szerkezetet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy állandó gyakorlatként általánosan mozdítsák elő a teljes életciklusköltség elemzését a hosszú távú befektetésekben, nyújtsanak iránymutatást ezzel kapcsolatban az ajánlatkérő szerveknek, és ellenőrizzék alkalmazását; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy emlékeztessék az ajánlatkérő hatóságokat arra, hogy a felülvizsgált európai közbeszerzési keret tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi azon ajánlatok elutasítását, amelyek esetében az érték több mint 50%-át az Unió kívül állítják elő (a 2014/25/EU irányelv 85. cikke);

32.  felszólítja a Bizottságot, hogy felügyelje az EU tagállamaiban végzett nem európai vasúti befektetéseket, és biztosítsa a közbeszerzésekre, például a rendellenesen alacsony ajánlatokra és a tisztességtelen versenyre vonatkozó európai szabályozás tiszteletben tartását; felkéri a Bizottságot, hogy folytasson vizsgálatot azon lehetséges nem európai jelöltekre vonatkozóan, akik harmadik ország kormányának támogatásait élvezve nyújtanának be ajánlatot az Unióban;

A vasúti projektekbe történő beruházások fellendítése

33.  elvárja a létező uniós finanszírozási eszközök (például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a strukturális alapok) teljes mértékű kihasználását, hogy serkentsék a vasúti projektekre irányuló keresletet (beleértve az Unión kívüli beruházások uniós finanszírozási eszközeit is, például az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt és Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt); kiemeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) mint a magántőke vasúti ágazatba történő bevonására szolgáló eszköz sikeres megvalósításának jelentőségét, és szorgalmazza annak további feltárását, hogy hogyan lehet mozgósítani a vasúti projektekre irányuló magánberuházásokat; fontos szerepet tulajdonít a nemzeti és európai szintű állami fejlesztési bankoknak a vasúti beszállító ágazat támogatásában; kéri a Bizottságot, hogy a multilaterális fejlesztési bankokkal együtt tegyen azért, hogy támogassa a köz- és magánszervezeteket annak érdekében, hogy világszerte beruházásokat hajtsanak végre a legfenntarthatóbb és energiahatékony vasúti berendezések terén; felkéri a Bizottságot és az EBB-t, hogy az ESBA keretében újonnan létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platformon keresztül fokozza a vasúti projekteknek nyújtott tanácsadási támogatást, hogy segítsen azoknak a befektetések bevonásában; úgy véli, hogy az európai vasúti ágazat továbbra is nagymértékben az állami beruházásoktól függ; sürgeti ezért a tagállamokat és az állami hatóságokat, hogy hajtsanak végre jelentős beruházásokat fő vasúti vonalaik és városi vasúti rendszereik tekintetében, valamint – amennyiben lehetséges – növeljék a vasúti projektek esetében a kohéziós alapok felhasználási arányát; ugyanakkor, tekintettel erre a függőségre és a számos európai országban a közpénzekre nehezedő nyomásra, kéri, hogy minden lehetséges – akár szabályozási, akár költségvetési – eszközt mozgósítsanak a magántőke vasúti ágazatba történő bevonása érdekében;

34.  rámutat arra, hogy a vasúti ágazat komplex összefüggései megnehezítik azt, hogy a hitelezők megértsék a kockázatokat, és ennélfogva olcsón hitelezzenek; felkéri a Bizottságot, hogy hozza létre a vasúti beszállító ágazat finanszírozási fórumát azzal a céllal, hogy fokozza a kapcsolatokat és a tudásmegosztást a vasúti beszállító ágazat és a pénzügyi szektor között, javítva ezzel a bankok ágazattal kapcsolatos ismereteit, valamint azt, hogy a bankok megértsék a kockázatokat és csökkentsék a finanszírozási költségeket;

35.  úgy véli, hogy nem szabad elhanyagolni a meglévő vasúti berendezések karbantartását és korszerűsítését; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nagyobb léptékben ösztönözzék a régi berendezések korszerű és fenntartható termékekkel való felváltását;

36.  üdvözli a nagyvárosi területek városi rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását lehetővé tévő Eltis városi mobilitási megfigyelőközpont online platformjának nyújtott uniós támogatást; kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a fenntartható városi mobilitási rendszerek különböző finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, és a jövendő fenntartható városi mobilitási tervek európai platformja keretében mozdítsa ezeket elő;

37.  kéri a Bizottságot, hogy az ERA-val együttműködésben segítsen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer Unión belüli, harmonizáltabb kiépítésének fokozásában, valamint a rendszer Unión kívüli népszerűsítésében;

38.  üdvözli a vasúti ágazatban a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) bevezetésére irányuló erőfeszítéseket; ezzel összefüggésben elismeri az Európai GNSS Ügynökség szerepét és azt, hogy az sikeresen irányítja a hetedik keretprogramhoz és a Horizont 2020 programhoz tartozó projekteket;

A vasúti beszállító ipar globális versenyképességének megerősítése

39.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodások (beleértve a Japánnal, Kínával és az USA-val folyamatban lévő tárgyalásokat is) és a már létező megállapodások felülvizsgálatai tartalmazzanak olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek jelentősen növelik az európai vasúti beszállító ipar piaci hozzáférését, különös tekintettel a közbeszerzésekre, és amelyek többek között kezelik a megnövekedett lokalizációs előírások problémáját is, és biztosítják a vasúti beszállító ipar számára a külföldi piacokra való kölcsönös belépést; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket az európai és Európán kívüli piaci szereplők számára;

40.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb koherenciát az EU kereskedelmi politikája és az iparpolitika között, oly módon, hogy a kereskedelmi stratégia vegye figyelembe az európai ipar igényeit, és az újgenerációs kereskedelmi megállapodások ne vonjanak maguk után újabb áthelyezéseket és nagyobb iparleépítést az EU-ban;

41.  sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen az olyan fontosabb nem vámjellegű akadályok megszüntetésére, amelyek akadályozzák az európai vasúti beszállító ipar külső piacokhoz való hozzáférését, mint amilyenek például a beruházási korlátok (elsősorban a közös vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek), valamint az átláthatóság hiánya és a megkülönböztetés a közbeszerzések odaítélése során (elsősorban a helyi tartalomra vonatkozó követelmények egyre terhesebbé válása);

42.  hangsúlyozza, hogy a „nemzetközi közbeszerzési eszközről” szóló tárgyalások és a piacvédelmi eszközökről szóló rendeletek felülvizsgálata jelentőséggel bír az európai vasúti beszállító ipar szempontjából és hatással is van rá, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe, valamint hogy szorosan működjön együtt az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy ezen eszközökre vonatkozóan gyors megállapodás szülessen; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe azt a hatást, amelyet az állam által irányított vagy egyéb nem piaci alapú gazdaságok piacgazdasági státuszának elismerése fejthet ki a piacvédelmi eszközök működésére és az európai vasúti beszállító ipar versenyképességére;

43.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan következetes uniós kereskedelmi stratégiát, amely biztosítja a kölcsönösség elvének tiszteletben tartását, különösen Japánnal, Kínával és az Egyesült Államokkal kapcsolatban, és támogassa a vasúti beszállító ipar, különösen a kkv-k nemzetközibbé válását, például az európai normák és technológiák – például az ERTMS – nemzetközi szintű előmozdítása, valamint annak áttekintése révén, hogy miként lehetne jobban oltalmazni az európai vasúti beszállító ipar szellemitulajdon-jogait (például az Európai IPR Helpdesk szélesebb körű népszerűsítésével);

44.  kéri a Bizottságot, hogy segítsen felszámolni valamennyi vámjellegű és nem vámjellegű akadályt, egyszerűsíteni a vasúti beszállító iparban tevékenykedő kkv-k számára a kereskedelmi eljárásokat, valamint biztosítani, hogy a harmadik piacokon meglévő valamennyi korlátozó kereskedelmi gyakorlat fokozatosan megszűnjön; kéri a Bizottságot, hogy lépjen fel annak érdekében, hogy az európai kkv-k ideiglenesen harmadik országba kiküldött munkavállalói könnyebben kaphassanak munkavállalói vízumot, hogy csökkenjenek a kkv-kat terhelő gazdasági ügyletek;

45.  hangsúlyozza, hogy egyes harmadik országok jelenleg elfogadhatatlan torzító kereskedelmi intézkedéseket vezetnek be, amelyek a lehetséges ügyfelek részére biztosított pénzügyi feltételek révén túlzott mértékben támogatják nemzeti exportőreik kivitelét; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy győzze meg a kínai kormányt arról, hogy csatlakozzon az exporthitelekről szóló OECD-megállapodáshoz és annak a vasútról szóló külön fejezetéhez; kéri ezzel párhuzamosan a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az exporthitelezéssel foglalkozó nemzetközi munkacsoporton (IWG) belül az exporthitelezésre vonatkozó új, világszintű iránymutatásokkal kapcsolatban folytatott munkáját;

Az ágazat stratégiai politikai támogatásának javítása

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé közleményt egy Európa újraiparosítását célzó és többek között a fenntarthatóságon, az energiahatékonyságon és az erőforrás-hatékonyságon alapuló koherens uniós iparpolitikai stratégiáról; kéri a Bizottságot, hogy dokumentumában vázolja a fontos ipari ágazatokra, többek között a vasúti beszállítói iparra vonatkozó stratégiáját; úgy véli, a stratégiába azzal kapcsolatos ötleteket is be kell építeni, hogy hogyan lehetne az Unióban magas szinten tartani a vertikális termelést;

47.  kéri a Bizottságot, hogy az illetékes biztosok, európai parlamenti képviselők, a Tanács, a tagállamok, a vasúti ágazat, a szakszervezetek, a kutatóintézetek, az Európai Vasúti Ügynökség és az európai szabványügyi szervek részvételével szervezzen magas szintű ágazati párbeszédet a vasúti beszállítói iparról; rámutat arra, hogy a vasúti beszállító iparról szóló rendszeres ágazati párbeszéd európai szintű strukturális eszmecserét tenne lehetővé az ágazat előtt álló horizontális kihívásokról, valamint az uniós szakpolitikáknak az ágazat versenyképességére gyakorolt hatásairól;

48.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vasúti beszállító ipar versenyképességét befolyásoló politika a különböző érintett szakpolitikai területek igazgatásai közötti hatékony kommunikáció és egyeztetés eredménye legyen;

49.  úgy véli, hogy az európai vasúti beszállító ipar megerősítéséhez és fejlesztéséhez szükség van a Tanács politikai támogatására; ezért felszólítja a Versenyképességi Tanácsot, hogy az európai vasúti beszállító ipar kérdését konkrétan tűzze a napirendjére;

o
o   o

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0219.

Jogi nyilatkozat