Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2321(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0204/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0204/2016

Viták :

PV 04/07/2016 - 14
CRE 04/07/2016 - 14

Szavazatok :

PV 05/07/2016 - 4.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0297

Elfogadott szövegek
PDF 513kWORD 206k
2016. július 5., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Menekültek: társadalmi befogadás és munkaerő-piaci integráció
P8_TA(2016)0297A8-0204/2016

Az Európai Parlament 2016. július 5-i állásfoglalása a menekültekről: társadalmi befogadás és munkaerő-piaci integráció (2015/2321(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1951-es Genfi Egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákról és az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikáiról szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európába irányuló migrációról és menekülthullámról szóló, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság migrációval kapcsolatos, tíz pontból álló cselekvési tervére, melyet a közös Külügyi és Belügyi Tanács 2015. április 20-án, Luxembourgban tartott ülésén ismertetett,

–  tekintettel a Bizottság „Európai migrációs stratégia” című közleményére (COM(2015)0240),

–  tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. június 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0377),

–  tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0378),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel a Bizottságnak a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása céljából a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatára (COM(2015)0452),

–  tekintettel a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (befogadási irányelv),

–  tekintettel „A visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2015)0453),

–  tekintettel a tagállamok illetékes hatóságai által a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeik végzése során használandó közös „Visszatérési kézikönyv” kidolgozásáról szóló bizottsági ajánlásra (C(2015)6250),

–  tekintettel a jelenlegi menekültügyi válsággal kapcsolatos közbeszerzési szabályokról szóló bizottsági közleményre (COM(2015)0454),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az európai menekültügyi válság kezelése: Az EU külső tevékenységének szerepe” című közös közleményére (JOIN(2015)0040),

–  tekintettel az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozásáról szóló bizottsági határozatra (C(2015)7293),

–  tekintettel a Bizottság „A menekültügyi válság kezelése: azonnali operatív, költségvetési és jogi intézkedések az európai migrációs stratégia keretében” című közleményére (COM(2015)0490),

–  tekintettel a Bizottság „A migránscsempészet elleni uniós cselekvési terv (2015–2020)” című, 2015. május 27-i közleményére (COM(2015)0285),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programjáról szóló közleményére,

–  tekintettel „A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete” című bizottsági közleményre (COM(2015)0510),

–  tekintettel az Európai Tanács által a 2014. júniusi ülésén, a 2015. április 23-i rendkívüli ülésén, a 2015. június 25–26-i ülésén, az uniós állam- és kormányfők migrációról szóló 2015. szeptember 23-i informális ülésén, a 2015. október 15-i, a 2015. december 17-i és 18-i, valamint a 2016. február 18-i és 19-i ülésén elfogadott következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által a biztonságos származási országokról a 2015. július 20-i ülésén, a migrációról a 2015. július 20-i ülésén, a visszatérési politika jövőjéről a 2015. október 8-i ülésén, a migrációról a 2015. október 12-i ülésén, a menekültügyi és migrációs válság kezelését célzó intézkedésekről a 2015. november 9-i ülésén, valamint a hontalanságról a 2015. december 4-i ülésén elfogadott következtetésekre,

–  tekintettel a Tanácsban ülésező tagállamok kormányai képviselőinek a többoldalú és nemzeti programokon keresztül 20 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy letelepítéséről 2015. július 20-i ülésükön elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel a 2015. október 15-i EU–Törökország közös cselekvési tervre,

–  tekintettel a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó, 2015. október 8-án megrendezett magas szintű konferencián elfogadott nyilatkozatra, valamint a nyugat-balkáni útvonalon kialakult menekültáramlásokkal foglalkozó, 2015. október 25-i találkozón a vezetők által elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2015. november 11-én és 12-én Vallettában tartott, migrációval foglalkozó Európai Unió–Afrika csúcstalálkozón elfogadott cselekvési tervre és politikai nyilatkozatra,

–  tekintettel a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentésére, amely a 2016. évi éves növekedési jelentésről szóló közleményt kísérő dokumentum,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1994 (2014) számú állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) munkájára és jelentéseire, és különösen az Európai Unióban a menekültügy helyzetéről szóló 2014-es éves jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ 1984. évi, kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezménye 33. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Alapjogi Ügynökség (FRA) munkájára, éves jelentéseire és tanulmányaira, és különösen a munkaerő-kizsákmányolás súlyos formáiról szóló tanulmányaira,

–  tekintettel az „A” Tematikus Főosztálynak a migránsok integrációjáról és annak munkaerő-piaci hatásairól szóló tanulmányára, a „C” Tematikus Főosztálynak az EUMSZ 80. cikkének végrehajtásáról, a nemzetközi védelmet kérelmező személyek menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférésének új megközelítéseiről, alternatív módjairól és eszközeiről, az EU-ba irányuló munkavállalási célú migráció szabályozásának új módjairól, a közös európai menekültügyi rendszer erősítéséről és Dublin alternatíváiról, valamint az EU-nak a migráció terén harmadik országokkal folytatott együttműködéséről szóló tanulmányaira, az „A” és a „D” Tematikus Főosztálynak a migrációs politikákat és a menekültek integrációját szolgáló uniós forrásokról szóló feljegyzéseire és dokumentumaira: hatékonyságelemzés és bevált gyakorlatok a jövő számára, valamint az EXPO Tematikus Főosztálynak a „Migránsok a Földközi-tengeren: az emberi jogok védelme” című tanulmányára,

–  tekintettel az Európai Migrációs Hálózat (EMH) tanulmányaira, és különösen a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó politikákról, gyakorlatokról és adatokról szóló tanulmányára,

–  tekintettel az ENSZ menekültügyi főbiztosának munkájára és jelentéseire,

–  tekintettel az ENSZ a migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának munkájára és jelentéseire,

–  tekintettel a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkájára és jelentéseire,

–  tekintettel a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának munkájára és jelentéseire,

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának az európai migrációs stratégiáról szóló, a 2015. december 3–4-én megtartott 115. plenáris ülésén elfogadott véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai migrációs stratégiáról és a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervről szóló, 2015. december 10-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i véleményére a menekültek Európai Unión belüli integrációjáról,

–  tekintettel a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló, 2014. december 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EQUAL programon keresztül szerzett tapasztalatokra és tanulságokra,

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács által 2004. novemberben a bevándorlási beilleszkedési politikára vonatkozóan elfogadott közös európai uniós alapelvekre, különösen a 3., 5. és 7. elvre,

–  tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó kiadványaira, különösen „A bevándorlók integrációjának mutatói – Beilleszkedés 2015” (Indicators of Immigrant Integration 2015: Settling In), „Az integráció megvalósítása – Menekültek és más, védelmet igénylő személyek” (Making Integration Work: Refugees and others in need of protection) és „A migránsok új típusa a közelmúltbeli gazdasági válság következményeként” (A New Profile of Migrants in the Aftermath of the Recent Economic Crisis) című kiadványra,

–  tekintettel az Eurofound vonatkozó kiadványaira, különösen „A harmadik országok állampolgáraira vonatkozó politikák összehangolásának kihívásai” (Challenges of policy coordination for third-country nationals) és „A menekültek munkaerő-piaci integrációjára irányuló megközelítések az Európai Unióban” (Approaches towards the labour market integration of refugees in the EU) című kiadványra,

–  tekintettel a Nemzetközi Valutaalap „A menekültek számának megugrása Európában – Gazdasági kihívások” (The Refugee Surge in Europe: Economic Challenges) című személyzeti vitaanyagára,

–  tekintettel a Menekültügyi Információs Adatbázis 2014–2015-ös éves jelentésére, melynek címe: „Fordulóponton a közös menekültügyi rendszer: menekültek Európa szolidaritási válságának fogságában”,

–  tekintettel a UNHCR „A Szíriai Arab Köztársaságból menekülő emberek nemzetközi védelmének szempontjai, II. frissítés” című, 2013. október 22-i dokumentumára,

–  tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A szociális vállalkozások és a szociális innováció szerepe a munkanélküliség leküzdésében” című, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A női menekültek és menedékkérők helyzete az Unióban” című, 2016. március 8-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Parlament „C” Tematikus Főosztályának 2016. februári „Female refugees and asylum seekers: the issue of integration” (Női menekültek és menedékkérők: az integráció kérdése) című tanulmányára,

–  tekintettel a 2016. március 16-i európai háromoldalú szociális csúcstalálkozó következtetéseire, különös tekintettel az európai gazdasági és szociális partnereknek a menekültügyi válságra vonatkozó nyilatkozatára,

–  tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezményben megállapított nemzetközi kötelezettségekre és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, valamint tekintettel a minden gyermeket nemtől, illetve faji, etnikai vagy társadalmi származástól függetlenül megillető, ingyenes általános iskolai oktatáshoz való alapvető jogra,

–  tekintettel a szükséghelyzetekben és elhúzódó válságokban élő gyermekek oktatásáról szóló, 2015. november 26-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0204/2016),

A.  mivel a menekültügyi válság elsősorban olyan humanitárius válság, amelyet többek között az EU szomszédságában lévő államok destabilizációja váltott ki, és amelynek hosszú távú hatásai vannak az EU munkaerőpiacaira és civil társadalmára, ezért hosszú távú és átgondolt válaszintézkedésekre van szükség a szociális kohézió helyi szintű biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az újonnan érkezők sikeresen beilleszkedhessenek társadalmainkba;

B.  mivel a genfi egyezmény az európai menekültek második világháborút követő védelme céljából jött létre, és mivel meghatározza, ki számít menekültnek, valamint megállapítja a menekültek jogait és az államok kötelezettségeit;

C.  mivel három olyan jogi státusz létezik, amely a nemzetközi védelem kedvezményezettje vagy potenciális kedvezményezettje, ez pedig a menekültstátusszal rendelkező, a menedékkérő és a kiegészítő védelemre jogosult személy; mivel a társadalmi befogadást és a munkaerő-piaci integrációt elősegítő politikákat e személyek sajátos szükségleteihez kell igazítani;

D.  mivel a hatékony és azonnali cselekvéshez elemezni kell a menekültügyi válság okait; mivel a menekültügyi válság elsődleges okai a konfliktusok, és ezek megoldásával drasztikusan csökkenteni lehetne a menekültek számát, és lehetővé lehetne tenni számukra, hogy visszatérhessenek saját országaikba;

E.  mivel 2014-ben és 2015-ben Európában annyi menedékkérőt és menekültet regisztráltak, mint korábban soha, ami néhány, az EU-val szomszédos országban fennálló súlyos humanitárius helyzet következménye; mivel az új technológiák által az információkhoz biztosított jobb hozzáférés segíthet megakadályozni az emberkereskedelem és embercsempészés jövedelmezőségét;

F.  mivel a 2015. november 11-én és 12-én Vallettában tartott, a migrációval foglalkozó EU–Afrika csúcstalálkozón elfogadott cselekvési terv és politikai nyilatkozat nem eredményezett konkrét és határozott intézkedéseket;

G.  mivel a menekültek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja csak az összes tagállam és azok társadalmai közötti szolidaritás és egységes kötelezettségvállalás révén valósítható meg;

H.  mivel az EU-ban a munkaképes korú népesség 2020-ig várhatóan 7,5 millióval csökkenni fog; mivel az uniós munkaerő-piaci igények alakulásával kapcsolatos előrejelzések szerint bizonyos területeken munkaerő-hiány van kialakulóban, illetve alakulhat ki a jövőben;

I.  mivel a szakmai beilleszkedés egy lépés a társadalmi befogadás felé;

J.  mivel a menekültek társadalmi befogadása és integrációja – különösen munkaerő-piaci integrációja – dinamikus, kétirányú, illetve kétdimenziós (jogok és kötelezettségek) folyamat, amely kihívásokat és lehetőségeket is jelent, és összehangolt, de egymástól jól elkülöníthető feladatokat és erőfeszítéseket követel meg maguk a menekültek részéről, valamint a tagállamok, a helyi – valamint adott esetben a regionális – közigazgatás és a befogadó közösségek részéről, továbbá a szociális partnerek, valamint a civil társadalmi és önkéntes szervezetek bevonását és támogatását;

K.  mivel a sikeres integrációhoz nem csak a munkaerő-piaci beilleszkedés szükséges, hanem nyelvtanfolyamok elérhetősége érkezéskor, valamint lakhatás, oktatás és képzés, szociális védelem és egészségügyi ellátás, például mentálhigiénés segítség rendelkezésre állása is;

L.  mivel a befogadó országokban tapasztalható munkaerő-piaci feltételek döntő tényezőt jelentenek a menekültek sikeres integrációja szempontjából; mivel az Európai Unióban a munkanélküliség, különösen az ifjúsági és a tartós munkanélküliség továbbra is riasztóan magas, a kereslet és a kínálat összehangolása pedig állandó kihívást jelent a munkaerőpiacon;

M.  mivel a menekültek saját személyes háttérrel, ismeretekkel, készségekkel, képesítésekkel, munkatapasztalattal és élettapasztalattal, valamint szükségletekkel rendelkező személyek, amit el kell ismerni; mivel a menekültek vállalkozhatnak és olyan gazdasági tevékenységet folytathatnak, amely pozitívan hat az őket befogadó közösségekre;

N.  mivel továbbá az Európai Unió teljes lakosságának 24,4%-a a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatával néz szembe, és majdnem 10%-a súlyos anyagi nélkülözéssel küzd;

O.  mivel a harmadik országbeli állampolgárok sok nehézségbe ütköznek készségeik és képesítéseik elismertetésekor; mivel a harmadik országbeli képesítések elismerésének szerves része a készségek vizsgálata;

P.  mivel ahhoz, hogy a felnőtt menekültek be tudjanak illeszkedni a munkaerőpiacra, szükséges képesítésük és képzettségük elismerése, továbbá konkrét intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik, hogy felsőoktatási képesítést és konkrét készségeket szerezzenek;

Q.  mivel fontos, hogy a menekültek és a menedékkérők számára hozzáférést biztosítsanak a munkaerőpiachoz emberi méltóságuk és önértékelésük helyreállítása érdekében, emellett költséghatékony is, továbbá felelősségteljes megközelítés az államháztartás szempontjából, mivel enyhíti a tagállamok és helyi hatóságok által viselt költségeket, miközben lehetővé teszi a menekültek számára, hogy aktív adófizetőkké váljanak;

R.  mivel a menekült vagy menedékkérő nők és kiskorúak sajátos védelmi szükségletekkel rendelkeznek; mivel a nemek közötti egyenlőség és a gyermekvédelem szempontjainak a társadalmi befogadást és munkaerő-piaci integrációt elősegítő összes politikában meg kell jelenniük;

S.  mivel az Europol 2015-ben közzétett adatai szerint legalább 10 000 kísérő nélküli gyermek tűnt el érkezését követően Európában;

T.  mivel a kényszerű lakóhelyelhagyások, összetűzések, emberi jogi visszaélések és háborúk súlyosan befolyásolhatják az érintettek fizikai és mentális egészségét; mivel ezen felül a női menekültek és menedékkérők nagyon nagy része szenved el nemi alapú erőszakot;

U.  mivel az Európába érkező menedékkérők nagy része embertelen és bizonytalan körülmények között, sátortáborokban él, és nem fér hozzá az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges alapfeltételekhez és minőségi szolgáltatásokhoz;

V.  mivel az ENSZ 1951. évi, a menekültek helyzetére vonatkozó egyezménye 33. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza (,,refouler”) semmilyen módon a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból veszélyeztetve van, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall”;

W.  mivel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezmény (1984) 3. cikkének (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy „Egyetlen részes állam sem utasítja ki, küldi vissza („refouler”) vagy adja ki az adott személyt egy másik olyan államnak, ahol nyomós okoknál fogva tartani lehet attól a veszélytől, hogy az illető személyt megkínozzák; [...]az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az ügyre vonatkozó minden szempontot, ideértve adott esetben azt is, hogy az érintett államban rendszeresen, súlyosan, nyilvánvalóan vagy tömeges méretekben megsértik az emberi jogokat”;

X.  mivel a nyelvi, oktatási és intézményi tényezők mellett a hátrányos megkülönböztetés az egyik legjelentősebb akadály, ami miatt a migránsok általában nem lehetnek teljes értékű szereplői a munkaerőpiacnak és a társadalomnak(9);

Y.  mivel a 2015-ben az Unióba érkezett menedékkérők és menekültek fele 18 és 34 éves kor közötti, és minden negyedik gyermekkorú; mivel a gyermekek konfliktus sújtotta térségekből származnak, ahol akár hosszú időre megszakadt vagy korlátozottan működött az iskolai oktatás, vagy menekülttáborokból érkeznek, ahol csak kis részüknek volt hozzáférése bármilyen típusú oktatáshoz vagy lehetősége arra, hogy helyi iskolába járjon;

Z.  mivel a 2003/86/EK irányelv előírja, hogy a menekültek családegyesítési joga tekintetében az EU országai nem írhatják elő a menekült számára, hogy területükön meghatározott ideig tartózkodjon, mielőtt családtagjai csatlakoznának hozzá;

1.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak a helyzetre adott azonnali válaszát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 80. cikkének megfelelően a szolidaritásra és a felelősség igazságos elosztására kell alapoznia, és olyan holisztikus megközelítésre, amely figyelembe veszi a biztonságos és jogszerű migrációs csatornák további fejlesztésének szükségességét, továbbá biztosítja a hatályos jogszabályok, valamint az alapvető európai jogok és értékek maradéktalan tiszteletben tartását; kiemeli, hogy a menekültek és menedékkérők beáramlásának kezeléséhez haladéktalanul állandó áthelyezési mechanizmust kell bevezetni minden tagállamra vonatkozóan;

2.  tudomásul veszi a „menekült” kifejezés sokféle, nem egyértelmű használatát a közéleti vitákban és a politikai felszólalásokban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyértelműen azonosítsák a menekülteket, összhangban a menekültek jogállásáról szóló, 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv által módosított 1951. július 28-i genfi egyezményben foglalt jogi meghatározással, valamint az uniós jogszabályokban, különösen a kvalifikációs irányelv (2011/95/EU)(10) 2. cikkének c), d), e), f) és g) pontjában, továbbá a befogadási irányelv 2. cikkének a), b) és c) pontjában foglaltakkal; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a különböző európai és nemzetközi szakpolitikák végrehajtása céljából egyértelműen megkülönböztessék egymástól a menekülteket és a gazdasági migránsokat;

3.  rámutat, hogy az a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy jogosult kiegészítő védelemre, aki nem minősül menekültnek, de esetében ugyanúgy súlyos sérelem, kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazásának tényleges veszélye áll fenn, vagy polgári személy esetében életének súlyos és egyedi fenyegetettsége áll fenn nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében (lásd a kvalifikációs irányelvet);

4.  hangsúlyozza, hogy jelentős eltérések vannak a tagállamok között a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek feldolgozásának időtartamát és módját illetően; kiemeli, hogy a lassú és túlzottan bürokratikus eljárások megakadályozhatják a menekültek és menedékkérők hozzáférését az oktatáshoz és képzéshez, a foglalkoztatási tanácsadáshoz és a munkaerőpiachoz, az e területre vonatkozó uniós és tagállami programok aktiválását, valamint a források hatékony és összehangolt felhasználását, továbbá növelik a menekültek és menedékkérők be nem jelentett munkakörökben és bizonytalan munkafeltételek mellett történő foglalkoztatásának kockázatát; rámutat, hogy sürgősen létre kell hozni a közös menekültügyi rendszert az elismerési eljárások javítása érdekében, miközben biztosítani kell a menekültek és az európai polgárok számára a lehető legnagyobb szintű biztonságot is; javasolja a szükséges támogatási intézkedések bevezetését azon tagállamok megsegítésére, amelyek földrajzi elhelyezkedésük folytán nagyobb mértékben vesznek részt a menekültek elsődleges fogadásában; elismeri, hogy a tartózkodási engedély időtartama (különösen amelyhez kiegészítő védelem is tartozik) akadályozza a munkaerő-piaci integrációt, amennyiben csak viszonylag rövid időre szól;

5.  felhív továbbá arra, hogy az Európai Unión kívüli területeken vezessenek be olyan hatékony intézkedéseket, melyek lehetővé teszik az arra jogosultak számára, hogy a befogadó országokat biztonságban elérjék, továbbá lehetővé teszik a nemzetközi védelemért folyamodók kérelmeinek feldolgozását és a meghatározatlan migrációs áramlatok megfelelő keretek között tartását;

6.  kiemeli, hogy a menekültek társadalmi befogadásának és munkaerő-piaci integrációjának megkönnyítése érdekében olyan megközelítést kell kialakítani, amely megfelelő alkalmazkodást ír elő és együttműködést feltételez, valamint kezelni kell egy sor súlyos és sokrétű kérdést, ezek például: a diszkrimináció minden formája; nyelvi akadályok, amelyek a beilleszkedés elsődleges akadályát jelentik; készségek elismerése; eltérő társadalmi-gazdasági, oktatási és kulturális háttér; lakhatás; egészségügyi szükségletek – ideértve a pszichoszociális és a poszttraumás támogatást is; családegyesítés; a sajátos problémáikra megfelelő választ igénylő, veszélyeztetett csoportok menekültek közötti jelentős arányának kérdése, különösen a gyermekek, köztük a kísérő nélküli gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, az idősek és a nők aggasztó száma(11);

7.  elutasítja külön munkaerőpiacok létrehozását a menekültek számára;

8.  támogatja, hogy a mindenkori nemzeti minimálbér a menekültekre is érvényes legyen;

9.  emlékeztet arra, hogy Európában a menekülttáborokban rendkívül aggasztó a nők helyzete, különös tekintettel az életkörülményeikre és a higiéniai feltételekre, amelyek sürgős egészségügyi intézkedéseket tesznek szükségessé; kiemeli, hogy a férfiakkal összehasonlítva a nőknek mások az egészségügyi ellátással kapcsolatos igényei, mivel ők többféle kockázatnak vannak kitéve, például nemi alapú erőszak, a reproduktív egészséget érintő komplikációk, valamint a kulturális korlátok az egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáféréskor; úgy véli ezért, hogy az e területen elfogadott politikák nem lehetnek a nemek szempontjából semlegesek;

10.  hangsúlyozza, hogy a különböző szükségletek hatékony kezelése érdekében fontos különbséget tenni a sürgősségi intézkedések és a közép- és hosszú távú intézkedések között;

11.  ismételten hangsúlyozza, hogy fontos már a menekültstátusz iránti kérelem feldolgozásának kezdetétől fogva elismerni a nemi vonatkozások jelentőségét, valamint a nemzetközi védelmet kérelmező nők szükségleteit, és azon külön kihívásokat, amelyekkel a nőknek kell szembenézniük a társadalmi befogadással és a munkaerő-piaci integrációval kapcsolatban; felhív a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség biztosítására a társadalmi befogadással, a munkaerő-piaci integrációval, a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos valamennyi szakpolitikában és eljárásban, figyelembe véve, hogy a nők gyakrabban vállalják a gyermekek, valamint az idős, beteg és eltartott családtagok gondozását, mint a férfiak; emlékeztet arra, hogy a jó minőségű és hozzáférhető gyermekellátás, az ellátás biztosítása egyéb hozzátartozók számára, valamint a rugalmas munkafeltételek alapvető példák arra, hogyan növelhetők a szülők esélyei a munkaerőpiacokon, és hogyan lehet elősegíteni gazdasági és társadalmi érvényesülésüket;

12.  hangsúlyozza, hogy az oktatás elősegíti a társadalmi befogadást és a munkaerő-piaci integrációt; kiemeli, hogy minden menekült számára, különösen a lányok és a nők számára biztosítani kell az iskolarendszerű oktatáshoz, az informális tanuláshoz és az iskolarendszeren kívüli oktatáshoz, valamint a munkatapasztalattal összekötött, egész életen át tartó képzésekhez való hozzáférést(12); felhív továbbá a külföldön, az Európai Unión kívül megszerzett képesítések elismerésére irányuló megbízható és átlátható eljárások megvalósítására;

13.  felhívja a tagállamokat, hogy olyan nyelvi képzést alakítsanak ki, amelyben az általános és szakmai nyelv oktatása szorosan kapcsolódik egymáshoz;

14.  hangsúlyozza az egyenlő esélyeken alapuló, személyre szabott integrációt célzó megközelítés fontosságát, amely megfelelő figyelmet fordít a különböző célcsoportok szükségleteire és egyedi kihívásaira; hangsúlyozza e tekintetben, hogy nagy szükség van az írás és olvasás tanítására;

Kihívások és lehetőségek

15.  úgy véli, hogy a menekültek és menedékkérők számára a tényleges hozzáférés megkönnyítése a lakhatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, a szociális védelemhez és a munkaerőpiachoz, miközben garantálják alapvető jogaik tiszteletben tartását és helyi és nemzeti szinten befogadóbbá teszik a munkaerőpiacokat, fontos szerepet játszhat emberi méltóságuk és önértékelésük helyreállításában, és hangsúlyozza, hogy ez emellett költséghatékony is, mivel lehetővé teszi számukra, hogy önfenntartók legyenek és hogy gazdasági függetlenségre tegyenek szert, valamint hogy pozitív szerepet töltsenek be a társadalomban, ami alapvetően fontos lépés sikeres társadalmi befogadásuk szempontjából, továbbá felelősségteljes megközelítés az államháztartás szempontjából, mivel enyhíti a tagállamok és a helyi hatóságok által viselt költségeket, mivel integrálja a menekülteket, miközben lehetővé teszi számukra, hogy aktív adófizetőkké váljanak, ami hasznos egyéni növekedésük, fejlődésük, önbecsülésük és társadalmi elismertségük szempontjából, valamint a társadalom és a közösség egésze szempontjából; rámutat, hogy az Unióba érkező menekültek nem mind képesek dolgozni egészségügyi állapotuk, koruk és egyéb problémák miatt; emlékeztet arra, hogy a kvalifikációs irányelv és a befogadási feltételekről szóló irányelv rendelkezik a munkaerőpiachoz és a szakképzéshez biztosított hozzáféréshez fűződő jogról mind a menedékkérők, mind pedig a nemzetközi védelmet élvezők esetében;

16.  kéri a tagállamokat, hogy folytassák az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlások végrehajtásával kapcsolatos munkát;

17.  rámutat, hogy a menekültek minél eredményesebb társadalmi befogadásának, valamint munkaerő-piaci és helyi közösségekbe történő integrációjának biztosítása érdekében döntő fontosságú a korai és folyamatos intézkedés annak érdekében, hogy csökkenjen annak veszélye, hogy később az elszigetelődés, az alkalmatlanság és a be nem illeszkedés érzése alakuljon ki bennük; emlékeztet arra, hogy a korai intézkedések magukban foglalhatják a korai részvételt önkéntesség, gyakornoki munka, mentorálás és közösségi szerepvállalás révén;

18.  elismeri a civil társadalom és az önkéntes szervezetek által végzett munka jelentőségét, amelyek minden menedékkérőnek és menekültnek támogatást nyújtanak az érvényesülés, az integráció és a rugalmasság tekintetében, munkaerő-piaci részvételük előtt és alatt; hangsúlyozza, hogy meg kell hozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megfelelő képzésben részesüljenek a menekültek integrációjában és oktatásában önként részt vevő személyek; felhívja a figyelmet annak jelentőségére, hogy a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a menekült és migráns közösségek között és velük szociális és közösségi hálózatok alakuljanak és épüljenek ki;

19.  kiemeli, hogy a befogadó országokban tapasztalható munkaerő-piaci feltételek az egyik döntő tényezőt jelentik a menekültek fenntartható és sikeres integrációja szempontjából; tudatában van annak, hogy a menekültek életkorukat, készségeiket és ismereteiket tekintve sokfélék; hangsúlyozza, hogy az unióbeli munkanélküliség, különösen az ifjúsági és a tartós munkanélküliség még mindig riasztó mértékű egyes országokban és régiókban, és hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük azokat a szakpolitikákat és beruházásokat, amelyek célja a minőségi foglalkoztatás biztosítása a társadalom egésze számára, különös tekintettel a leginkább kiszolgáltatott személyekre, és a gazdasági növekedésre; emlékeztet arra, hogy a minőségi foglalkoztatás és az aktív munkaerő-piacok előmozdítására, valamint a munkanélküliség kezelésére irányuló intézkedéseknek helyi összefüggésben kell értelmet nyerniük, ellenkező esetben nem lesznek eredményesek;

20.  hangsúlyozza, hogy az Unión belül is jelentős társadalmi és gazdasági különbségek tapasztalhatók; kiemeli, hogy ezeket a különbségeket figyelembe kell venni a menekültek EU-n belüli áthelyezésénél, hogy a lehető legnagyobb esélyük legyen a munkaerő-piaci beilleszkedésre, mivel igen gyakran először olyan helyekre helyezik át őket, ahol nem tudják integrálni őket a munkaerőpiacokon;

21.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a menekültek fogadása járjon együtt szilárd integrációs politikával, például nyelvtanfolyamokkal és orientációs tanfolyamokkal, amelyek átfogóan bemutatják az alapvető uniós jogokat és értékeket, valamint a társadalmi befogadást; hangsúlyozza, hogy a nyelvtudás megszerzése meghatározó szerepet játszik a menekültek sikeres beilleszkedésében, főként a munkaerőpiacon; felhívja a tagállamokat, hogy azon menekültek számára, akik valószínűleg munkavállalási engedélyt fognak kapni, és munkát fognak találni a befogadó országban, írják elő mind általános, mind munkával kapcsolatos átfogó nyelvtanfolyamok elvégzését, és biztosítsák ezeket számukra; úgy véli, hogy a nyelvi képzést már a fogadóállomásokon és érkezési befogadóállomásokon el kell kezdeni;

22.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy korán, tisztességes és átlátható módon és ingyenesen mérjék fel a menekültek és menedékkérők formális és nem formális készségeit és ismerjék el és érvényesítsék képesítéseiket, hogy megkönnyítsék az aktív munkaerő-piaci politikákhoz való hozzáférésüket, különösen a képzési és pályaorientáció révén, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek garantálják a munkaerőpiachoz és a megkülönböztetésmentes munkakörülményekhez való hozzáférésüket, valamint a személyre szabott intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben kihasználják lehetőségeiket, továbbá a befogadó országokbeli munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolása érdekében; hangsúlyozza e tekintetben, hogy meg kell erősíteni az európai képesítési keretrendszer szerepét, és hogy rövid időn belül ki kell alakítani az oklevelek, a tapasztalatok és kompetenciák hatékonyabb elismerésére és érvényesítésére alkalmas rendszereket; emlékeztet arra, hogy e rendszerek hatékonysága valamennyi uniós polgár javát szolgálná; rámutat ugyanakkor arra, hogy ez az értékelés semmiképpen sem jelenthet diszkriminatív eljárást a menedékkérők képesítéseinek vonatkozásában, és hogy a készségek és a foglalkoztathatósági potenciál nem lehet kritérium a menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó döntéshozatalnál; hangsúlyozza, hogy a korlátozott erőforrásokat elővigyázatosan kell felhasználni egyrészt a menekültügyi eljárások kellő időben történő kezelésére, másrészt pedig a menekültek gyors és eredményes integrációjára;

23.  kiemeli, hogy – a társadalmi befogadást célzó rendkívüli beruházásokat és a munkaerő-piaci integrációt célzó rendkívüli intézkedéseket és programokat fedező – állami kiadások rövid távon valószínűleg pozitív hatást fognak gyakorolni a nemzeti GDP-kre, míg az államháztartásra közép- és hosszú távon gyakorolt hatásaik az említett intézkedések eredményességétől fognak függni;

24.  ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság arra vonatkozó határozatát, hogy figyelembe veszi a menekültek rendkívüli beáramlásával kapcsolatos rendkívüli tagállami kiadások költségvetési hatását a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ága keretében, amikor értékeli a Paktum követelményeitől való esetleges ideiglenes eltéréseket(13);

25.  kiemeli, hogy a társadalmi befogadás és a munkaerő-piaci integráció céljára rendelkezésre álló legfontosabb uniós források, különösen az Európai Szociális Alap (ESZA), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap tagállami szinten eltérő területekre és célcsoportokra összpontosítanak, és eltérőek a rájuk vonatkozó irányítási módok; hangsúlyozza, hogy ezek a források olyan célzott kezdeményezéseket is támogatnak, mint például a nyelvi és szakmai készségek fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a munkaerőpiacra jutás elősegítése és a tudatosságnövelő kampányok előmozdítása, mind a befogadó közösségek, mind a migránsok körében; emlékeztet az integrációs alapok valódi integrációs intézkedésekre történő felhasználásának fontosságára, és emlékezteti a tagállamokat a partnerség elvének jelentőségére az említett alapok eredményes és összehangoltabb felhasználásának biztosítása érdekében; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a menekültek munkaerő-piaci beilleszkedésének nagyobb jelentőséget kell kapnia az Európai Szociális Alapban;

26.  hangsúlyozza, hogy mivel ezek a források nem elégségesek, nagyobb mértékű állami beruházásokra és további forrásokra van szükség ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok, a szociális partnerek, a társadalmi és a gazdasági szereplők, a civil társadalom és az önkéntes szervezetek haladéktalanul közvetlen pénzügyi támogatást kapjanak a menekültek és a menedékkérők társadalmi és munkaerő-piaci gyors beilleszkedését célzó intézkedésekhez, többek között a szociális feszültségek elkerülése érdekében, különösen a legmagasabb munkanélküliségi rátájú területeken;

27.  elismeri a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök közötti szinergiák egyszerűsítésére és fokozására a Bizottság által tett erőfeszítéseket; hangsúlyozza azonban e források hozzáférhetősége, komplementaritása és átláthatósága továbbfejlesztésének szükségességét a menekültek és a menedékkérők tagállamok részéről megmutatkozó fogadási és integrációs képességeinek erősítése céljából;

28.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kimerítette a rendelkezésére álló anyagi forrásokat; ezért javasolja ezen intézkedés további végrehajtását a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során;

29.  kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyenlőség elvét mindig biztosítani kell a társadalmi befogadásra és integrációra irányuló szakpolitikák és intézkedések kialakításakor és végrehajtásakor;

30.  kiemeli továbbá, hogy a menekültekre és a menedékkérőkre irányuló, az integrációt és a befogadást célzó intézkedéseknek nem szabad olyan pénzügyi forrásokat felhasználniuk, amelyeket más hátrányos helyzetű csoportokra irányuló programokra szántak, hanem ezek mindenképpen olyan kiegészítő szociális beruházásokat igényelnek, amelyek ezeket a kiegészítőleg szükségessé vált intézkedéseket figyelembe veszik; hangsúlyozza továbbá, hogy a már rendelkezésre álló uniós forrásokat eredményesebb és hatékonyabb módon kell felhasználni; felhívja a Bizottságot, hogy az integrációra irányuló szakpolitikák kidolgozásakor vegye figyelembe a munkaerő-piaccal és a szociális helyzettel kapcsolatos adatokat annak biztosítása érdekében, hogy az integrációs folyamat ne rontsa a szociális és a gazdasági helyzetet a befogadó régiókban;

31.  ezért felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során növeli az Európai Szociális Alap előirányzatát a kohéziós politika költségvetésének legalább 25%-ára, hogy megfelelő forrásokat biztosítson a hosszú távú munkaerő-piaci beilleszkedéshez; felhívja az Európai Unió Tanácsát, hogy a többéves pénzügyi keret fennálló ellenőrzésének keretében összesen előirányzott összeg felső határát és az egyes fejezeteket a belső és külső kihívások figyelembe vételével igazítsa ki a menekültügyi válsággal összefüggésben, és igazítsa azon tagállamok igényeihez, amelyek a legnagyobb mértékben szembesülnek az integrációs kihívásokkal(14);

32.  rámutat, hogy az Európai Szociális Alap megfelelő előirányzatának biztosítása érdekében a tagállamoknak – ahol szükséges – ki kell igazítaniuk vonatkozó nemzeti szabályaikat annak biztosítása érdekében, hogy a menedékkérők a munkaerőpiacra jutó uniós és harmadik országbeli állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesüljenek;

Az integráció működőképessé tétele

33.  hangsúlyozza, hogy szigorú összefüggést kell létrehozni a migrációra vonatkozó uniós menetrend(15) részét képező valamennyi jogalkotási aktus között, a menekültek és migránsok helyes kezelésének biztosítása érdekében;

34.  megjegyzi, hogy alapvető fontosságú az összes társadalmi szereplő részvétele, ezért azt javasolja, hogy – tiszteletben tartva a tagállamok hatáskörét az integrációs intézkedések tekintetében – erősíteni kell a bevált gyakorlatok cseréjét e tekintetben; hangsúlyozza, hogy az országokban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációjára szolgáló lépéseknek a befogadást, nem pedig az izolációt kell támogatniuk; megjegyzi, hogy a helyi és regionális hatóságok – köztük a városok – kulcsszerepet játszanak az integráció folyamatában;

35.  szilárd meggyőződése, hogy a menekültek munkaerő-piaci integrációja a legkisebb, kis- és közepes vállalatok aktív és erőteljes támogatása nélkül nehéz lesz az EU-ban; úgy véli, hogy a tagállamokban a mindenkor megfelelő hatóságoknak a KKV-k számára átfogó és pontos támogatási és közvetítési ajánlatokat kell tenniük a menekültek munkaerő-piaci integrációjához;

36.  támogatja a Bizottság által – különösen a Dublin III. rendelet felülvizsgálata révén – tett erőfeszítéseket a migrációra vonatkozó európai menetrend frissítésére, a tagállamok közötti szolidaritás, felelősség-megosztás és a védelmi előírások harmonizálásának javítása érdekében; hangsúlyozza azt a pozitív hatást, amelyet a menekültek mobilitása gyakorolna a munkaerőigény és a munkaerőhiány kezelésére, illetve a menekültek munkaerő-piaci integrálására, többek között az olyan szempontokra, mint a tagállamoknak a családegyesítés lehetővé tételére való ösztönzése; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség egy valóban egységes közös európai menekültügyi rendszer, valamint a legális migrációra vonatkozó olyan átfogó és fenntartható politika Unióban való létrehozásához, amely kielégíti a munkaerőpiac készségek iránti keresletét, ahol a társadalmi befogadás és az aktív integrációs politikák központi szerepet játszanak;

37.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak 40 kötelezettségszegési határozatot kellett elfogadnia számos tagállammal szemben, amiért nem hajtották végre a közös európai menekültügyi rendszer kulcsfontosságú politikáit; a Bizottság többek között hivatalos felszólítást küldött 19 tagállamnak, amiért azok nem közölték a befogadási feltételekről szóló irányelv átültetésére tett intézkedéseket, amely alapvető standardokat állapít meg olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a munkavállalás, a szakképzés, a kiskorúak iskoláztatása és oktatása, élelmiszerügy, lakhatás, egészségügyi, orvosi és pszichológiai ellátás, valamint a hátrányos helyzetű személyekre vonatkozó rendelkezések; határozottan úgy véli, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a meglévő szabályok teljes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében; sürgeti a tagállamokat e helyzet orvoslására, összhangban az emberi jogi normákkal, illetve a szolidaritás, a felelősség igazságos elosztása és az őszinte együttműködés Szerződésekben rögzített európai elveivel;

38.  tudomásul veszi Juncker elnök közleményét(16) az Unió helyzetéről szóló 2015. évi értékelő beszédében, amelyben megerősítette, hogy támogatja, hogy a menedékkérők hozzáférhessenek a munkaerőpiachoz, miközben kérelmüket feldolgozzák; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Bizottság az elfogadott határozatok végrehajtásakor nem lépett fel kellő határozottsággal; aggodalmának ad hangot egyes tagállamok azon döntése miatt, hogy lezárják belső határaikat vagy ideiglenes határellenőrzést vezetnek be, amivel veszélyeztetik a schengeni térségen belüli szabad mozgást;

39.  sajnálatát fejezi amiatt, hogy a 2015 szeptemberében kötött, a menekültek tagállamok közötti elosztására vonatkozó megállapodás végrehajtása nem kielégítő; hangsúlyozza, hogy a menekültek befogadására vonatkozó kvótákat a tagállamok többsége nem teljesíti; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban hajtsák végre e megállapodásokat, és gyorsítsák fel a menekültek befogadásának és letelepítésének folyamatát;

40.  rámutat arra, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek hosszadalmas feldolgozása, valamint a menedékkérők érkezéskor való nyilvántartásba vételének elmulasztása, nem csak a menekültek és menedékkérők munkaerőpiachoz való kellő idejű és jogszerű hozzáférését gátolja, hanem megteremti a feltételeket a be nem jelentett munkavégzés gyakorlatainak és a súlyos kizsákmányolás valamennyi formájának kialakulásához; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a menedékkérők nyilvántartásba vételének kezelése terén élvonalban lévő tagállamokat;

41.  hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatáshoz és a védelemhez való hozzáférést a kizsákmányolás és a megkülönböztetés valamennyi áldozata számára biztosítani kell; hangsúlyozza a szociális partnerek, a civil társadalom, a helyi hatóságok, a gazdasági és társadalmi szereplők, valamint az önkéntes szervezetek döntő fontosságú munkáját abban, hogy elérjék ezeket a munkavállalókat és biztosítsák számukra a szükséges információt – elsősorban a jogaikról és kötelezettségeikről, a nekik járó védelemről –, de a támogatást is, figyelembe véve a menekültek tartózkodásának adott esetben ideiglenes jellegét is;

42.  rámutat annak fontosságára, hogy elkerüljék a gettók kialakulását, hogy a menekültek ténylegesen beilleszkedhessenek a társadalomba;

43.  üdvözli a „Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató” kidolgozását a Bizottság „Új európai készségfejlesztési programja” keretében, melynek célja a harmadik országbeli állampolgárok készségei és képesítései korai felmérésének és dokumentációjának javítása, útmutató biztosítása a tagállamok munkaerőpiacára való beilleszkedés támogatásának jó gyakorlatairól, valamint a frissen érkezett menekültek és menedékkérők online nyelvtanulásánek fejlesztése az Erasmus+ online nyelvtanfolyamokon keresztül;

44.  üdvözli a Bizottság harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervét, mely az indulás előtti és az érkezés előtti intézkedések, az oktatás, a foglalkoztatás és a szakképzés, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az aktív részvétel és a társadalmi befogadás kérdésével foglalkozik;

Ajánlások és legjobb gyakorlatok

45.  felhívja a tagállamokat, hogy az egyenlő bánásmód elvével, a nemzeti munkaerőpiac helyzetével, valamint au uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban gondoskodjanak a menekültek gyors és maradéktalan munkaerő-piaci integrációjáról és társadalmi befogadásáról, továbbá nyújtsanak tájékoztatást számukra a közszolgáltatásokról, és biztosítsák számukra az ezekhez – többek között a lakáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez, a beilleszkedést segítő kurzusokhoz, a nyelvtanulási modulokhoz, valamint egyéb oktatási és képzési intézkedésekhez – való hozzáférést;

46.   felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a befogadási feltételekről szóló irányelv célzott felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők a kérelem benyújtása után a lehető leghamarabb hozzáférjenek a munkaerőpiachoz; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a szociális védelmi előírások konvergenciáját és a munkavállalási engedélyek gyors kiadását a tagállamokban;

47.   felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a menekültek és a menedékkérők eredményes munkavállalásának biztosítása érdekében, különösen annak ellenőrzése révén, hogy a tagállamok nem alkalmaznak-e a munkavállalás vonatkozásában túlságosan korlátozó feltételeket, amelyek indokolatlanul megnehezítenék a munkavállalást; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy csökkentsék a bürokráciát a foglalkoztatásra alkalmas személyek munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése érdekében; emlékeztet arra, hogy ezek az intézkedések egyidejűleg jótékonyan hatnak a menekültek beilleszkedésére, és általában véve az uniós polgárok javát szolgálják;

48.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az érintettek jogait tiszteletben tartva és a döntéshozatal minőségének veszélyeztetése nélkül rövidítsék le a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozási idejét, és már az érkezési befogadó állomásokon értékeljék az iskolai végzettséget és a képesítéseket, és így a korai beavatkozási intézkedéseket – például a nyelvoktatást, a készségek felmérését és a beilleszkedési kurzusokat, többek között az alapvető európai jogokról, az európai értékekről és kultúráról szóló kurzusokat – célzottabban terjesszék ki különösen azokra a menedékkérőkre, akiknek jó eséllyel nemzetközi védelmet fognak biztosítani, továbbá sürgeti, hogy biztosítsanak egyenlő hozzáférést ezekhez az intézkedésekhez; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat olyan egyedi és hatékony intézkedésekkel, amelyek segítségével csökkenthető a kérelmek feldolgozási ideje;

49.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő idejű, könnyű és egyenlő hozzáférést a menekültek és menedékkérők számára a képzéshez, ideértve a szakmai gyakorlatot és a tanulószerződéses gyakorlati képzést, annak érdekében, hogy biztosítsák a gyors, hatékony és teljes társadalmi és munkaerő-piaci integrációt, többek között az ahhoz szükséges készségek átadása révén, hogy visszatérésükkor új jövőt teremthessenek; hangsúlyozza, hogy ezt a magánszférával a szakszervezetekkel és a civil társadalommal együtt létrehozott kezdeményezések formájában kell megtenni; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy egyedileg ismerjék el és hitelesítsék a menekültek meglévő készségeit, hivatalos és nem formális kompetenciáit, képességeit és szaktudását; emlékeztet arra, hogy az első akadály, amelyet a menekülteknek le kell küzdeniük, a nyelvi akadály; ezért olyan hatékony intézkedések meghozatalát javasolja, amelyek a befogadó ország nyelvének elsajátítása és megértése mellett – az idegengyűlölő és rasszista érzelmek terjedésének megakadályozása érdekében – a különböző kultúrák kölcsönös megismerését is lehetővé teszik;

50.  kéri, hogy a Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága állítson fel munkacsoportot, hogy a lehető legrövidebb időn belül egész Európára kiterjedő szabályokat dolgozzanak ki a humán készségek, valamint a rögzítésüket biztosító módszerek tekintetében;

51.  üdvözli a migránsok, menekültek és menedékkérők számára a formális és nem formális oktatás, a szakképzés, a szakmai gyakorlat és önkéntes munka lehetőségeivel kapcsolatos többnyelvű információk biztosítását kínáló megoldásokat; ezért kéri az ilyen szolgáltatások kiterjesztését;

52.  hangsúlyozza, hogy az új médián, például a közösségi médián és az alkalmazásokon alapuló innovatív eszközök döntő fontosságú szerepet játszhatnak a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a menekültek regisztrációjával, a készségek felmérésével, az álláskereséssel és a nyelvi képzéssel, valamint a rászorulóknak nyújtott közvetlen támogatással kapcsolatos információcsere elősegítése terén; továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsanak ki célzott platformokat és többnyelvű internetes portálokat, amelyek célja tömör és könnyen hozzáférhető információ nyújtása az elismertetés lehetőségeiről, a működő integrációs programokról, és a felelős intézmények listájáról, emlékeztetve arra, hogy valamennyi uniós és EGT-tagállamnak van egy hivatalos, a felsőfokú tanulmányok és oklevelek elismerésével foglalkozó nemzeti információs központja, amely módot ad az egyetemi képesítések összehasonlítására; ebben az összefüggésben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő ezt a szolgáltatást;

53.  emlékeztet a tagállamok különböző képzési és továbbképzési lehetőségeire és modelljeire, különös tekintettel a kettős képzési modellre, amely néhány tagállamban és a menekültek és menedékkérők körében nem vagy alig ismert, mégis az iskola, képzés és foglalkoztatás közötti folyamatos átmenet révén jelentősen hozzá tud járulni a menekültek munkaerő-piaci és társadalmi integrációjához, célzott képzést biztosítva a hiányszakmákhoz;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő iránymutatásokat arra vonatkozóan, miként lehet a menekültek képzettségét és képességeit elismerni, ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a képzés és képesítések megszerzése a menekültek származási országaiban számos esetben nem felel meg az európai képzési feltételeknek és szabályoknak; javasolja a Bizottságnak, hogy dolgozzon ki javaslatokat az elismerésre, amelyekkel a tagállamok a menekültek készségeit, képességeit, rátermettségét és ismereteit egyszerűbben, gyorsabban és jobban azonosítani tudja; e tekintetben utal a tagállamok munkaerő-piacainak különbözőségeire és különböző igényeire, és reméli, hogy így gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban le tudják fedni a munkaerő-szükségleteket a megfelelő területeken, és egyidejűleg biztosítják a menekültek gyors munkaerő-piaci integrációját;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a kék kártyáról szóló irányelv felülvizsgálatát;

56.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak fokozniuk kell a diszkrimináció minden formája, az idegengyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket többek között azáltal, hogy felhívják a figyelmet a diszkriminációellenes jogszabályokra, továbbá azáltal, hogy támogatják a helyi hatóságok, a civil társadalmi szervezetek, a szociális partnerek és az esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek munkáját, továbbá fokozniuk kell erőfeszítéseiket a médiával és az európai polgárokkal folytatott kommunikáció terén, az alapvető európai értékekkel ellentétes mindennemű félretájékoztatás vagy idegengyűlölet elleni fellépés érdekében, amely erőfeszítések nagy mértékben elősegítik a menekültek társadalmi elfogadását és integrációját; ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék igénybe a Jogok, egyenlőség és polgárság program finanszírozási lehetőségeit a sokféleséget érintő képzés nyújtásához, illetve a munkaerő-piacra belépő menekültek és migránsok mint munkavállalók törvényes jogainak oktatásához és tájékoztatásához, hogy segítsék őket abban, hogy ne váljanak kizsákmányoló gyakorlatok vagy munkaadók áldozataivá; hangsúlyozza, hogy a többszörös megkülönböztetést figyelembe kell venni az összes migrációs és integrációs politikában;

57.  üdvözli a szociális partnerek által a háromoldalú szociális csúcstalálkozón résztvevő szociális partnerek által 2016. március 16-án kiadott, a menekültválságról szóló közös nyilatkozatot, amelyben rögzítik elkötelezettségüket és szándékukat arra vonatkozóan, hogy a kormányokkal és a többi részes féllel közösen a beilleszkedést támogató politikákat tervezzenek és dolgozzanak ki; úgy véli, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek olyan pótolhatatlan közvetítők, amelyek meghatározó szerepet játszanak a menekültek munkaerő-piaci és a társadalom egészébe való beilleszkedésében; ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet az érdekek kiegyensúlyozott képviselete alapján, a menekültek munkaerő-piaci és foglalkoztatási lehetőségeinek azonosítása céljából;

58.  felhívja a tagállamokat, hogy tanuljanak a városi szinten összegyűjtött tapasztalatokból és gyakorlatokból, és segítsék elő azok megosztását a befogadó munkaerő-piacok támogatása érdekében az összes lakos számára, ideértve a nemzetközi védelem kedvezményezettjeit is, és vonják be a városokat és a helyi önkormányzatokat a társadalmi és gazdasági befogadási szakpolitikák tervezésébe és végrehajtásába; úgy véli, hogy hatékonyabb partnerségre van szükség a különböző kormányzati szintek között, és hogy az uniós és nemzeti kezdeményezéseknek ki kell egészíteniük és erősíteniük kell a polgáraink valós igényeit célzó városi intézkedéseket; úgy véli, hogy a hatékony koordinációt megvalósító és a városokat bevonó helyes tagállami gyakorlatokat el kell ismerni és láthatóvá kell tenni;

59.  szükségesnek tartja, hogy a munkaügyi jogszabályokról és a megkülönböztetés-mentességről megfelelő képzésben részesüljenek a menekültek, valamint a hatóságok, annak biztosítása érdekében, hogy a menekülteket ne zsákmányolják ki be nem jelentett munkavégzési gyakorlatok, a munkaerő egyéb súlyos kizsákmányolási formái, valamint a munkahelyi megkülönböztetés révén;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a bevált gyakorlatok átadhatóságát és más körülményekhez igazítását biztosító olyan transznacionális rendszereknek, mint a kormányzás valamennyi szintjének és több érdekelt félnek a bevonásával működő, különböző érdekelt felek által uniós szinten tervezett és megvalósított személyközi mentorálási és képzési projektek, és biztosítsák a helyszínen való hatékony végrehajtásukat;

61.  felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatot és a bűncselekmények sértettjeinek támogatásáról szóló új irányelvet, valamint biztosítsák a migránsok vagy menedékkérők ellen irányuló erőszak bármely fajtájára – többek között a nemi alapú erőszakra – való felbujtáskellő időben történő kivizsgálását és büntető eljárás alá vonását, az érintettek lakóhelyétől függetlenül;

62.  felhívja a figyelmet arra, hogy egyre erősebb a gyűlöletbeszéd, a migránsellenes érzések és az idegengyűlölő erőszak mind intézmények, mind magánszemélyek részéről;

63.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a diplomáciai kapcsolatok erősítésére és a menekültek származási országainak stabilizálásához szükséges valamennyi gazdasági és szociális intézkedés elfogadására, hogy saját hazájukban maradhassanak, illetve visszatérhessenek oda;

64.  kéri, hogy a lehető leghamarabb végezzen átcsoportosításokat az ESZA-ban, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapban (AMIF), az ERFA-ban és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapban (FEAD), hogy így jobban támogassa azon tagállamokat a rövidebb határidőben, amelyekre a legnagyobb teher hárul a menekültügyi válságban;

Kultúra, oktatás és sport

65.  hangsúlyozza annak sürgető szükségességét, hogy a kísérő nélküli kiskorúak külön védelemben részesüljenek a munkával kapcsolatos kizsákmányolással, erőszakkal és emberkereskedelemmel szemben; továbbá személyes mentorokra és célzott intézkedésekre van szükség, különösen a kiskorú lányok esetében, akik gyakran sérülékenyebbek, nagyobb mértékben ki vannak téve a kizsákmányolás, az emberkereskedelem és a szexuális erőszak veszélyének, és könnyebben rekednek az oktatási rendszeren kívül;

66.  felszólítja a Bizottságot, hogy növelje a kultúra, az oktatás és a képzés súlyát azokon az operatív intézkedéseken belül, amelyeket az európai migrációs stratégia keretében hajtanak végre; kéri a Bizottságot, hogy a kultúrák közötti párbeszéd tekintetében konkrét politikát fogadjon el;

67.  felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy az oktatásra, a képzésre, a kultúrára és a sportra vonatkozó korai, célzott intézkedések révén biztosítsanak elsőbbséget az integrációnak, továbbá a befogadó társadalmak előtt különösen a kiskorúak oktatáshoz való jogának menekültstátuszuktól függetlenül történő biztosítása – amint arról az ENSZ gyermek jogairól szóló egyezményének 22. cikke rendelkezik, a gyermek mindenek felett álló érdekeit tekintve alapvető szempontnak – terén álló kihívásoknak;

68.  kitart amellett, hogy tanulmányok készítése, kutatások végzése és statisztikák gyűjtése révén kimerítő elemzést kell végezni, amely alapján a legjobb javaslatokat lehet tenni a politikai kezdeményezésekre és fellépésekre annak megállapítása céljából, hogy a menekültekre vonatkozóan milyen oktatási és különösen felnőttoktatási stratégiára van szükség a menekültek jelenlegi képesítéseinek fényében;

69.  hangsúlyozza az ingyenes közoktatás, a kultúra, az interkulturális és vallások közötti párbeszéd, a formális és informális tanulás, az egész életen át tartó tanulás, valamint az ifjúság- és sportpolitika alapvető szerepét a menekültek és menedékkérők integrációjának és társadalmi befogadásának elősegítése terén, valamint a befogadó országok megértésének és szolidaritásának szerepét a rasszizmus, idegengyűlölet és szélsőségesség elleni küzdelem terén, továbbá a nagyobb kohézióval rendelkező és befogadóbb társadalom létrehozása terén, amelynek alapja a kulturális sokszínűség, a közös európai értékek előmozdítása, valamint az alapvető jogok védelme; hangsúlyozza a kulturális és nyelvi közvetítés biztosításának szükségességét abban az időszakban, amelyben a menekültek és menedékkérők kezdik megismerni a befogadó ország nyelvét, valamint kulturális és társadalmi értékeit;

70.  hangsúlyozza, hogy a sport a társadalmi és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának eszközeként fontos szerepet tölt be azáltal, hogy előmozdítja a helyi népesség és a menekültek, illetve menedékkérők közötti pozitív kapcsolatokat, és felhívja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a menekültek közös kulturális vagy sporttevékenységen keresztül történő társadalmi integrációját célzó programokat; ezért támogatja a sportszervezetek meglévő kezdeményezéseit, valamint a menekültek társadalmi integrációja céljából a sporttevékenységekkel foglalkozó különböző szervezetek körében ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét;

71.  mélyen aggasztja a kulturális hálózatok jelenlegi eltűnése, amely a Kreatív Európa keretprogram új irányultságának tudható be;

72.  hangsúlyozza, hogy a menekülttáborokban működő oktatási intézmények, illetve az adott intézmény szerinti tagállam iskolarendszere közötti zökkenőmentes átmenethez hatékony eljárásokra van szükség;

73.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok megkönnyítsék a menekült diákok iskolai beiratkozását az oktatás minden szintjén, és nagyobb erőfeszítést sürget a diákok szétosztása és a nemzeti oktatási rendszerekben való hatékony elhelyezésük érdekében;

74.  felszólítja az Uniót és a tagállamokat „oktatási folyosók” létrehozására, előmozdítva az európai egyetemekkel és a Mediterrán Egyetemek Uniójával (UNIMED) kötött megállapodásokat a konfliktusövezetekből érkező menekült diákok befogadására, az oktatáshoz való hozzáférésük megkönnyítése, valamint a kölcsönös támogatás és az önkéntesség előmozdítása érdekében; üdvözli a számos európai egyetem és azok partnerségei által ezzel kapcsolatban elfogadott kezdeményezéseket;

75.  üdvözli a non-profit intézmények által indított európai és nemzeti programokat, valamint magánkezdeményezéseket, amelyek segítséget nyújtanak a tudományos és más szakterületen tevékenykedő migráns egyetemi oktatóknak, valamint helyesli ezek fejlesztésének elősegítését és támogatásukat;

76.  felhívja a tagállamokat, hogy az integráció azonnali megkezdésének biztosítása érdekében nyújtsanak megoldásokat a gyakorlatközpontú, érthető előkészítő jellegű oktatási tájékoztatáshoz különböző nyelveken;

77.  felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatási rendszerbe való bekerülésükkor nyújtsanak célzott támogatást a menekült és menedékkérő gyermekeknek és a fiataloknak, például intenzív nyelvtanfolyamokon és általános felkészítő programokon keresztül, beleértve a pedagógiai támogatást, hogy mielőbb becsatlakozhassanak a normál osztályokba; kiemeli, hogy kezelni kell az egyes csoportok – különösen a kísérő nélküli kiskorúak és az alapoktatásban nem részesült felnőttek – sajátos szükségleteit és sebezhetőségét;

78.  emlékezteti az Uniót és a tagállamokat arra a kötelezettségükre, hogy a nemzetközi rendelkezéseknek megfelelően vészhelyzetekben különleges védelmet biztosítsanak a kiskorúak – többek között a menekült gyermekek – részére, és különösen garantálják hozzáférésüket az iskolákhoz és oktatási létesítményekhez; üdvözli, hogy az Unió a humanitárius segítségnyújtásra fordított teljes 2016. évi költségvetésének 4%-át az oktatásra költi, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is szorgalmazzák nemzetközi szinten a szükséghelyzetben lévők oktatására fordított támogatás meglévő segélyprogramokon belüli növelését, tekintettel az Isztambulban 2016 májusában tartandó humanitárius csúcstalálkozóra;

79.  ajánlja, hogy a menekült gyermekek részére saját országuk nyelvén tartsanak kiegészítő nyelvórákat;

80.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy többek között az EU területén működő fogadóállomásokon és gyűjtőpontokon indítsanak el oktatási támogató intézkedéseket, főként a befogadó környezet kialakításának érdekében, amelyek támogatást nyújtanak azon humanitárius szervezetek és nem kormányzati szervezetek erőfeszítéseihez, amelyek a befogadó táborokban már elindítottak ösztönző és oktatási projekteket; fontosnak tartja, hogy segítséget és támogatást nyújtsanak valódi oktatási létesítmények fejlesztésére a menekülttáborokban, ideértve a harmadik országokban működő táborokat is;

81.  üdvözli az új ajánlattételi felhívásokat, amelyek az interkulturális párbeszédet, a kulturális és társadalmi befogadást és az integrációt célzó kulturális, oktatási, sportprogramokat, valamint ifjúsági mobilitási programokat támogatnak a Kreatív Európa és az Erasmus+ programok keretében; hangsúlyozza az olyan projektek alkalmazása előtt álló akadályok elmozdításának szükségességét, amelyek célja a menekültek integrációja, valamint annak szükségességét, hogy a programokhoz való hozzáférést mindenki számára megkönnyítsék;

82.  kéri a tagállamokat, hogy karolják fel a hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a menekültek közösségei közötti fokozottabb együttműködés, politikai koherencia és párbeszéd biztosítását célzó kezdeményezéseket a kölcsönös ismeretek és megértés elmélyítése érdekében, valamint kéri a tagállamokat, hogy elemezzék a magas minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférést biztosító további kezdeményezések indításának lehetőségét, amelyek révén a migránsok és menekültek pozitív oktatási környezetbe integrálhatók;

83.  hangsúlyozza a tanárok alapvető szerepét a menekült és migráns gyermekeknek és fiataloknak az oktatási rendszerbe való integrálása terén, és hangsúlyozza, hogy szükség van az erre szakosodott tanítókra, illetve az ez irányú továbbképzések oktatóira; erre tekintettel felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy mérlegeljék együttműködési csatornák létrehozását a tanárok részére, amelyek révén megoszthatják tapasztalataikat, lehetőségük nyílik a bevált gyakorlatok cseréjére és kölcsönös támogatást kapnak egymástól;

84.  felszólítja a tagállamokat, hogy segítsenek a migráns tanároknak és felsőoktatási oktatóknak oktatási megbízásokat találni abból a célból, hogy egyrészt javítsanak helyzetükön, másrészt megfelelően hasznosíthassák nyelvi és tanári készségeiket és tapasztalataikat az oktatási rendszerben;

85.  támogatja azt az elképzelést, hogy a tanárok részére információs szolgálatokat hozzanak létre, amelyek aktuális segítséget nyújtanak számukra az osztálytermeken belüli sokféleség különböző formáinak kezeléséhez, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és az iránymutatás előmozdításához olyan esetekben, amikor konfliktusokba ütköznek vagy a radikalizálódás veszélyének kitett tanulókkal találkoznak; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy bővítsék a politikai ismeretek oktatásának lehetőségeit, és biztosítsanak megfelelő képzési lehetőségeket és tananyagot a menekülés okainak tisztázása, valamint a szélsőségesség elleni küzdelem eszközeiként;

86.  hangsúlyozza az iskolák által a tanácsadás, a nyelvi és kulturális közvetítés terén betöltött szerep fontosságát, beleértve a demokratikus értékek közvetítését az állampolgári ismeretek oktatása és aktív állampolgársági programok révén, továbbá az iskolák kulcsszerepét a tanulók – és családjuk – társadalmi és kulturális befogadása és integrációja felgyorsításának és biztosításának terén;

87.  üdvözli a Tanács arra irányuló döntését, hogy a 2015–2018. évre szóló kulturális munkatervben konkrét intézkedéseket szentel a kultúra, a művészetek és a kultúrák közötti párbeszéd által a bevándorlók integrációjában betöltött szerepnek, valamint számba veszi a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokat;

88.  hangsúlyozza, hogy a művészet integrációs eszközként való használatát jobban elő kellene mozdítani, valamint elő kellene segíteni és fokozni kellene a menekültek művészeti tevékenységekben való részvételét;

89.  üdvözli a Bizottság által létrehozott, a kultúrák közötti párbeszéddel, valamint a bevándorlók és a menekültek művészeteken és párbeszéden keresztül történő integrálásával foglalkozó új szakértői munkacsoportot(17), amely 2017 végén készül kiadni egy helyes gyakorlatokról szóló kézikönyvet;

90.  hangsúlyozza az oktatási alkalmazások, videók és feladatok, valamint a menekülteknek készült – oktatásuk és képzésük megkönnyítésére és kiegészítésére szolgáló – tanulási platformok előmozdításának és továbbfejlesztésének a jelentőségét;

o
o   o

91.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0176.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0317.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0105.
(4) HL C 36., 2016.1.29., 91. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0008.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0320.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0073.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0418.
(9) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/note/join/2014/518768/IPOL-EMPL_NT%282014%29518768_EN.pdf
(10) HL L 337., 2011.12.20., 9. o.
(11) http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/social-issues-migration-health/making-integration-work-humanitarian-migrants_9789264251236-en
(12) Lásd elfogadott szövegek, 2016.3.8., P8_TA(2016)0073.
(13) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6067_hu.htm
(14) http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20131118IPR25534/A-k%C3%A9pvisel%C5%91k-j%C3%B3v%C3%A1hagyt%C3%A1k-az-%C3%BAj-koh%C3%A9zi%C3%B3s-politik%C3%A1t-325-milli%C3%A1rd-a-r%C3%A9gi%C3%B3knak
(15) COM(2015)0240.
(16) http://ec.europa.eu/avservices/video/player.cfm?ref=I107934
(17) http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14444-2015-INIT/hu/pdf

Jogi nyilatkozat