Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2280(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0202/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0202/2016

Viták :

PV 12/09/2016 - 19
CRE 12/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0321

Elfogadott szövegek
PDF 394kWORD 59k
2016. szeptember 13., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Európai területi együttműködés – bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések
P8_TA(2016)0321A8-0202/2016

Az Európai Parlament 2016. szeptember 13-i állásfoglalása az európai területi együttműködésről – bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések (2015/2280(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak XVIII. címére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a területrendezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2011. május 19-én, Gödöllőn tartott informális ülésén elfogadott, „Az Európai Unió 2020-ig szóló területi menetrendje – Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé” című dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentésre (COM(2014)0473),

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló, 2015. október 28-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15),

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről szóló jelentésre (COM(2013)0468) és a Tanács 2013. október 22-i vonatkozó következtetéseire,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című, 2015. januári tanulmányára,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Az európai területi együttműködési csoportosulás mint a területi együttműködés előmozdításának és javításának eszköze Európában” című, 2015. júliusi tanulmányára,

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) együttes igénybevételére vonatkozóan” című, 2016. február 22-i közleményére;

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2015 májusában kiadott, „ A területfejlesztést támogató pénzügyi eszközök” című kiadványára;

–  tekintettel a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „Az Interreg 25 éve – új impulzus a határon átnyúló együttműködéshez” című, 2015. szeptember 2-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2015 decemberében kiadott, „A 2050-re szóló területi jövőkép: mi várható?” című véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „A határokon átnyúló együttműködés erősítése: egy jobb szabályozási keret szükségessége”című, 2015. december 17-i véleményére,

–  tekintettel a Tanács luxemburgi elnöksége által készített, „Visszatekintés az Interreg 25 évére és a területi együttműködés jövőjének előkészítése” című háttérdokumentumra,

–  tekintettel „Az Interreg 25 éve: hozzájárulás a kohéziós politika céljainak megvalósításához” című tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a luxemburgi elnökség a határrégiókra vonatkozó, az e területek szükségleteire és kihívásaira választ adó egyedi jogszabályi rendelkezések meghozatalára irányuló, „A határokon átnyúló régiókra irányuló egyedi rendelkezések kijelölésének és alkalmazásának eszköze” című kezdeményezésére(16),

–  tekintettel a Bizottság által 2015. szeptember 21-én, az Európai Együttműködés Napján indított, a határokon átnyúló együttműködés még fennálló akadályairól szóló, uniós szintű nyilvános konzultációra(17),

–  tekintettel a Bizottság által 2015-ben készített első olyan Eurobarométer-felmérés eredményeire, amely a határ menti területeken élő polgárok szokásainak azonosítására és feltérképezésére irányult célirányosabb uniós intézkedések kialakítása érdekében(18),

–  tekintettel az OECD 2013-as, „Régiók és innováció: határokon átnyúló együttműködés” című jelentésére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a „2014. évi EGTC nyomonkövetési jelentés – Az Európa 2020 stratégia végrehajtása” című jelentésére(19),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0202/2016),

A.  mivel az európai lakosság mintegy 38 %-a határmenti régiókban él, és mivel az EU jelentős gazdasági, pénzügyi és társadalmi válsággal néz szembe, amely különösen a nőket érinti minden téren; mivel az EU-nak bele kell foglalnia a nemek közötti egyenlőséget mint fő összetevőt az európai területi együttműködéssel kapcsolatos valamennyi politikába és gyakorlatba;

B.  mivel az európai területi együttműködés átfogó célja a nemzeti határok hatásának csökkentése a régiók közötti különbségek csökkentése, a határokon átívelő beruházások és közös munka tekintetében még fennálló akadályok felszámolása, a kohézió megerősítése és az Unió egészének harmonikus gazdasági, társadalmi, kulturális és területi fejlődése előmozdítása érdekében;

C.  mivel az európai területi együttműködés a kohéziós politika szerves része, hiszen megerősíti az Unió területi kohézióját;

D.  mivel a tagállamok felhasználhatják az európai területi együttműködést a migrációs válság által okozott kihívások kezelésére;

E.  mivel még mindig csak kevés európai polgár használja ki maradéktalanul az uniós belső piacban és a mozgás szabadságában rejlő lehetőségeket;

F.  mivel a megosztott irányítás, a többszintű kormányzás és a partnerség elveinek alapján az európai területi együttműködés programjait az európai, nemzeti, regionális és helyi szereplők széles körét bevonó, kollektív folyamat révén alakították ki a közös kihívások határokon átnyúló kezelése és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása céljából;

G.  mivel szükség van az európai területi együttműködés (2020 utáni időszak) szerkezetéről való közös gondolkozásra;

Az európai területi együttműködés hozzáadott értéke, legjobb gyakorlatok és az Európa 2020 stratégia céljaihoz való hozzájárulás

1.  megjegyzi, hogy az európai területi együttműködés immár a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika két egyformán fontos céljának egyike, amely saját szabályozással rendelkezik; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az európai területi együttműködésre vonatkozó 10.1 milliárd eurós költségvetés, ami a kohéziós politika költségvetésének 2,8 %-át képezi, nem áll arányban az európai területi együttműködés előtt álló jelentős kihívásokkal, és nem tükrözi az európai hozzáadott érték magas színvonalát sem; emlékeztet ezzel összefüggésben az Európai Parlament csalódottságára a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményével kapcsolatban az európai területi együttműködés költségvetési előirányzatainak csökkentésének tekintetében; úgy véli, hogy az európai területi együttműködés megnövelt költségvetése fokozni fogja a kohéziós politika hozzáadott értékét a következő programozási időszakban; kéri az EUMSZ területi kohézióról szóló 174. cikkének fokozott tiszteletben tartását főként a vidéki térségek és az ipari átalakulás által érintett területek, illetve a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók tekintetében, mint a legkülső régiók, a legészakibb, gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kohéziós politika megvalósításakor fordítsanak fokozott figyelmet a földrajzilag és demográfiailag leghátrányosabb helyzetben lévő térségekre;

2.  megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően az európai területi együttműködést oly módon alakították át, hogy a tematikus koncentráció és eredményorientáltság középpontba helyezése révén nagyobb hatást fejtsen ki, nem sértve ugyanakkor a területi szempontokat figyelembe vevő megközelítést, amely lehetővé teszi a regionális prioritások további érvényesítését; úgy véli, hogy több figyelmet kell szentelni az európai területi együttműködés sajátosságainak; ezért az európai területi együttműködés programjainak jobb értékelésére szólít fel hatásaik és hozzáadott értékeik bemutatása céljából;

3.  megjegyzi, hogy a határokon átnyúló együttműködés a határmenti régiók fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze, amelyek az európai integráció igazi laboratóriumainak tekinthetők; hangsúlyozza, hogy a 2000–2006 és 2007–2013 közötti időszakban megvalósított, határokon átnyúló együttműködést stratégiai szempontból fokozottabban hangsúlyozott prioritások felé való irányultság és a legjobb gyakorlatok alkalmazása jellemezte a nagyobb mértékű összekapcsoltság és jobb hozzáférhetőség, valamint a tudás- és innovációtranszfer terén, megerősítve a regionális identitást, kezelve a környezeti kihívásokat, megerősítve az intézményi kapacitást, az egészségügyet, az oktatást, a foglalkoztatást és a munkavállalói mobilitást, valamint a polgári védelmet, új partnerségeket hozva létre és megerősítve a meglévőket;

4.  tudomásul veszi, hogy a transznacionális együttműködés segített a kutatás, az innováció és a tudásalapú gazdaság támogatása tekintetében, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint a fenntartható közlekedés és mobilitás transznacionális megközelítések alkalmazása révén történő előmozdításában, valamint hozzájárult az intézményi kapacitás megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy az integrált területi megközelítés és a transznacionális együttműködés különösen fontos a környezetvédelem szempontjából, különösen a vízügy, a biológiai sokféleség és az energiaügy területén;

5.  elismeri, hogy a régiók közötti együttműködés számos kérdés tekintetében lehetővé tette a városok és régiók számára a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét is felölelő együttműködést, valamint hogy ez javította számos regionális és helyi szakpolitika hatékonyságát; úgy véli, hogy foglalkozni kell a vidéki és a városi térségek közötti jelentős fejlettségbeli különbségekkel és a nagyvárosi régiók problémáival;

6.  úgy véli, hogy a hatékony határokon átnyúló és transznacionális együttműködés növeli a földrajzi térségek vonzerejét a kereskedelmi cégek számára a helyi, regionális és határokon átnyúló potenciál és a humán tőke arra irányuló lehető leghatékonyabb felhasználása révén, hogy jobban kielégítsék a kereskedelmi cégek igényeit és elvárásait, ugyanakkor hogy megelőzzék ezek elvándorlását harmadik országokba, az EU régióinak az elnéptelenedését és a munkanélküliség növekedését;

7.  meggyőződése, hogy az európai területi együttműködés jelentős európai hozzáadott értéket kínál, elősegítve a békét, a stabilitást és a regionális integrációt, többek közt a bővítési és a szomszédságpolitika keretében, valamint a legjobb gyakorlatok világszerte való terjesztése révén; úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttműködés hozzáadott értéket jelenthet a bevándorlási válság kezelésében;

8.  rámutat, hogy a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az európai területi együttműködés és Európai Regionális Fejlesztési Alap költségvetésének mintegy 41 %-át(20) a környezet javítását célzó intézkedésekbe fektetik be, míg 27 %-át az intelligens növekedés, többek között a kutatás és az innováció megerősítésére fordítják, 13 %-át pedig az inkluzív növekedés foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és képzéshez kötődő tevékenységek révén való előmozdítására, emellett 33 program a határokon átnyúló általános összeköttetés javítására irányul majd; megjegyzi továbbá, hogy 790 millió eurót különítenek el az intézményi kapacitás együttműködési struktúrák létrehozása vagy megerősítése és a közszolgáltatások hatékonyságának javítása révén való fokozására;

9.  hangsúlyozza, hogy az eredményközpontúság koncepciója értelmében az Interreg programjainak kiváló minőségű projektszintű együttműködést kell biztosítaniuk és az értékelés új formáját kell bevezetniük, figyelembe véve az egyes programok sajátos jellegét és hozzájárulva a kedvezményezettek és az irányító hatóságok adminisztratív terheinek csökkentéséhez; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy működjenek együtt és osszák meg egymással az információkat és a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy értékeléseket végezzenek és iránymutatásokat adjanak ki arról, hogyan lehet az európai területi együttműködés sajátosságaira alkalmazni az eredményorientáltság célját; elismeri, hogy az európai területi együttműködés programjainak teljes hozzáadott értékét nem lehet csak mennyiségi mutatókkal értékelni, és felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg több minőségi mutatót a területi együttműködés révén elért eredmények jobb megjelenítése érdekében;

10.  aggodalommal állapítja meg az Interreg programjainak késedelmes elfogadását, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket azok hatékony és sikeres végrehajtása, valamint a határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolása érdekében, a 2007-2013 közötti programozási időszakban már előtérbe került kritikus problémák elkerülése céljából; felszólítja a Bizottságot, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket az európai területi együttműködési programok végrehajtásának felgyorsítására;

11.  sajnálattal állapítja meg, hogy nem állnak rendelkezésre megbízható, határokon átnyúló adatok és bizonyítékok a határokon átnyúló együttműködés hatékonyságával kapcsolatban a teljesítményre vonatkozó keretről szóló jelentéstétel tekintetében; ezért felhívja a Bizottságot, az Eurostatot és az irányító hatóságokat, hogy működjenek együtt közös értékelési kritériumok kidolgozása céljából, valamint hogy közösen koordináljanak egy egységes adatbázist és alakítsanak ki módszereket a megbízható adatok határokon átnyúló biztosítására, felhasználására és cseréjére; tudomásul veszi a tagállamok helyi és regionális önkormányzatainak nagyon eltérő mértékű felhatalmazásából eredő, az integrált területi megközelítés végrehajtásával kapcsolatosan jelentkező kihívásokat;

12.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy hozzanak létre megfelelően strukturált nyomonkövetési rendszereket és értékelési terveket az Európa 2020 stratégia célkitűzései és a területi integráció tekintetében elért eredmények jobb értékelése érdekében;

A területi kohézióhoz való hozzájárulás

13.  rámutat, hogy az európai területi együttműködés jelentősen hozzájárul az Unió területi kohézióra vonatkozó célkitűzésének különböző ágazati politikák területi szintű integrációja révén való megerősítéséhez; üdvözli az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat (ESPON) „ET2050: területi szempontú forgatókönyvek és jövőképek Európa számára” című tanulmányát, amely referenciakeretként szolgálhat a 2020 utáni kohéziós politika előkészületeiről folyó további megbeszélésekhez;

14.  emlékeztet az integrált területi beruházások (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) fontosságára, amelyeket nem hajtanak végre elég széleskörűen az Interreg 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programjaiban, és ösztönzi a tagállamokat ezek nagyobb mértékű használatára, hangsúlyozva, hogy ehhez nélkülözhetetlen lesz a regionális és helyi szervezetek erőteljesebb részvétele; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasoljanak tájékoztatási és képzési programokat a kedvezményezettek számára;

15.  úgy véli, hogy az új területfejlesztési eszközök – úgymint az integrált területi beruházás (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) – nyomán beruházások valósulhatnak meg a szociális, az egészségügyi és az oktatási infrastruktúra területén, elindulhat a hátrányos helyzetű városi területek rehabilitációja, munkahelyek jöhetnek létre, és egyéb, a migránsok elszigeteltségének csökkentését és beilleszkedésük támogatását célzó intézkedésekre kerülhet sor;

16.  javasolja, hogy kapjanak különös figyelmet azok a projektek, amelyek célja a települések és a régiók új demográfiai valósághoz való hozzáigazítása és az ezen új helyzetből adódó egyensúlyhiányok enyhítése, különösen az alábbiak révén: 1) a szociális és a mobilitási infrastruktúra hozzáigazítása a demográfiai változásokhoz és a migrációs áramláshoz; 2) kifejezetten az idősödő lakosságnak szánt javak és szolgáltatások létrehozása; 3) az idősebbek, a nők és a migránsok társadalmi integrációt elősegítő foglalkoztatási lehetőségeinek támogatása; 4) a digitális összeköttetések megerősítése és olyan platformok létrehozása, amelyek lehetővé teszik és ösztönzik az elszigeteltebb régiókban élő lakosság részvételét és a különböző közigazgatási, szociális és politikai szolgáltatásokkal való interakcióját valamennyi (helyi, regionális, nemzeti és európai) szinten;

17.  rámutat az európai területi együttműködés a szigeti régiókban, a legkülső régiókban, a gyéren lakott régiókban, a hegyvidéki és a vidéki területeken a regionális együttműködés és integráció megerősítésének eszközeként játszott szerepére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az alapnak e régiókban, közöttük a harmadik országokkal határos régiókban történő felhasználására azzal a céllal, hogy javítsák az európai területi együttműködés keretében finanszírozott, határokon átnyúló projektek végrehajtását;

18.  rámutat az európai területi együttműködés és a makroregionális stratégiák kiegészítő jellegére a közös kihívások nagyobb, funkcionális területeken való kezelése tekintetében, valamint arra a pozitív szerepre, amit a makroregionális stratégiák a makrorégiók előtt álló, közös kihívások kezelésének segítésében játszhatnak;

19.  úgy véli, hogy az együttműködés határokon átnyúló és transznacionális vetületei közötti jobb koordinációra, szinergiára és komplementaritásra kell törekedni az együttműködés és integráció szélesebb körű, stratégiai területeken való javítása céljából; felszólít az irányító hatóságok és a makroregionális stratégia szereplői közti jobb koordinációra; nyomatékosan kéri az együttműködés, továbbá az európai területi együttműködés programjai és a nemzeti és regionális programok közötti kapcsolatok és összhang megerősítését a programok kidolgozási szakaszában, a kiegészítő jelleg ösztönzése és az átfedések elkerülése érdekében;

20.  megjegyzi, hogy egyes régiók súlyos migrációs kihívásokkal néznek szembe, és felhív az Interreg programok felhasználására és sürgős végrehajtására többek között annak érdekében, hogy – mindenekelőtt makroregionális stratégiák révén – válasz szülessen a menekültválság okozta kihívásokra, és sor kerüljön a bevált gyakorlatok cseréjére a helyi és regionális önkormányzatok között a határ menti területeken, harmadik országokat is bevonva;

A kutatás és az innováció támogatása

21.  hangsúlyozza a kutatás és innováció – pl. a közös kutatási projektek, a kutatóintézetek és a vállalatok közötti együttműködés, a nemzetközi határokon átnyúló egyetemek, kutatási központok, képzési intézmények létrehozása, a határokon átnyúló klaszterek és vállalkozások hálózatai, a kkv-kat szolgáló, határokon átnyúló inkubátorok és tanácsadási szolgáltatások létrehozása, a külföldi befektetők bevonzását célzó csúcstechnológiai márkaépítés stb. – terén elért eredményeket; megjegyzi, hogy az Interreg programjai fontos szerepet játszanak a régiók versenyképességének és innovációs potenciáljának növelésében azáltal, hogy ösztönzik az intelligens szakosodási stratégiák közti szinergiákat, a klaszterek közti együttműködést és az innovációs hálózatok fejlesztését; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el az Európai Regionális Fejlesztési Alapon és az Európai Szociális Alapon belüli területi együttműködés átfogó áttekintését a közös stratégiai keret alapján (a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet 1. melléklete);

22.  tudatában van annak, hogy az intelligens növekedés, többek között a kutatás és innováció megerősítését célzó beruházások az ERFA határokon átnyúló együttműködési programok számára elkülönített, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó támogatásának 27 %-át teszik ki(21), megjegyzi továbbá, hogy a transznacionális programok költségvetésének 35 %-át az intelligens növekedés a kutatás és az innováció megerősítése révén való támogatására fordítják;

23.  hangsúlyozza, hogy határokon átnyúló innovációs szakpolitikai megközelítéseket, így közös kutatási és mobilitási programokat, közös kutatási infrastruktúrákat, partnerségeket és együttműködési hálózatokat kell létrehozni; felhívja a figyelmet, hogy a tagállamok eltérő jogszabályai megnehezítik a kutatások és az innováció határokon átnyúló szintre való kiterjesztésére irányuló közös fellépéseket;

24.  hangsúlyozza, hogy a programok és alapok – közöttük az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), a Horizont 2020, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBI) és egyéb uniós források – közötti szinergiáknak és komplementaritásnak a kutatási és innovációs beruházások mennyiségének, minőségének és hatásának maximalizálására kell irányulniuk; azt javasolja a helyi és regionális hatóságoknak, hogy teljes mértékben használják ki ezen alapok kombinálásának a lehetőségeit a kkv-k, a kutatási és innovációs projektek támogatására, akár a határokon átnyúló szinten is, adott esetben; azt javasolja a kkv-knak, hogy teljes mértékben használják ki az ezen alapok kínálta lehetőségeket, hogy hozzájáruljanak az európai területi együttműködési programok megvalósításához;

25.  felszólít határokon átnyúló innovációs stratégiák elfogadására és a meglévő intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint egyéb, létező programokkal és stratégiákkal való komplementaritások megállapítására; ösztönzi a határokon átnyúló szinergiák létrehozására és a támogatás különböző forrásainak mobilizálására kínálkozó lehetőségek felmérését;

26.  úgy véli, hogy a pénzügyi eszközöknek az európai területi együttműködési programok szerves részét kell képezniük a vissza nem térítendő támogatások kiegészítése révén a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése, illetve a kutatás és az innováció támogatása céljából; úgy véli, hogy a pénzügyi eszközök fokozott felhasználása több beruházást fog vonzani az Interreg projektjeibe, új munkahelyeket teremtve és jobb eredmények elérését téve lehetővé; emlékeztet a technikai támogatás és a megfelelő képzési kezdeményezések alapvető jelentőségére a pénzügyi eszközöknek még a kevésbé fejlett régiókban is maximális haszonnal történő felhasználása szempontjából;

Kormányzás és a szakpolitikák összehangolása

27.  emlékeztet arra, hogy ahhoz képest, hogy az európai területi együttműködés a 2007–2013-as programozási időszak óta a kohéziós politika önálló célkitűzése, a kohézióról szóló hatodik jelentés túlságosan kevés figyelmet szentel ennek a témának; emlékeztet arra, hogy az európai területi együttműködési csoportosulásban (EGTC) komoly lehetőségek rejlenek nem csak az európai területi együttműködés előmozdítása és a határon átnyúló irányítás eszközeként, hanem az átfogóan integrált területfejlesztés előmozdítójaként és a sokszintű kormányzás rugalmas platformjaként is;

28.  üdvözli az EGTC-rendeletet (az 1302/2013/EU rendeletet), és felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az európai területi együttműködési csoportosulások létrehozására irányuló erőfeszítéseiket; rámutat azonban, hogy ez a rendelet nem elégséges a határokon átnyúló együttműködés előtti, már fennálló valamennyi jogi akadály leküzdéséhez; üdvözli ezért a luxemburgi elnökségnek a határrégiókra vonatkozó, egyedi jogszabályi eszköz létrehozására irányuló kezdeményezését, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egyedi jogi rendelkezésekben állapodjanak meg; üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amelynek értelmében 2016 végéig elvégeznék a határokon átnyúló együttműködés előtti akadályok elemzését, amelynek keretében megvizsgálnák a lehetséges megoldásokat és a legjobb gyakorlatok példáit; kéri a Bizottságot, hogy elemzésében térjen ki a határ menti régiók szükségleteinek tanulmányozására is; érdeklődéssel várja a Bizottság által 2015. szeptember 21-én indított, a határokon átnyúló együttműködés még fennálló akadályairól szóló, uniós szintű nyilvános konzultáció eredményeit; kéri a Bizottságot, hogy elemzésében vegye figyelembe a Parlament ajánlásait és a nyilvános konzultáció eredményeit;

29.  úgy véli, hogy az Interreg-programoknak – a megállapodás szerinti prioritások és beavatkozási logika tiszteletben tartása mellett, és egyéb megfelelő finanszírozások kiegészítőjeként – támogatniuk kell a migráció és a menekültügy területét célzó intézkedéseket, és hatékony integrációs politikákat kell elősegíteniük; kéri a Bizottságnak a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló operatív programok módosításainak gyors vizsgálatára és elfogadására való nyitottságának kihasználását, amennyiben az érintett tagállamok kérelmeznek ilyen módosításokat, és azok kizárólag a menekültválság kezelésével kapcsolatos fontos célokra irányulnak;

30.  úgy véli, hogy a pénzügyi eszközöket, e rugalmas mechanizmusokat szélesebb körben kell felhasználni a vissza nem térítendő támogatások mentén; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök – hatékony megvalósításuk esetén – jelentős mértékben növelheti a finanszírozás hatását; e tekintetben hangsúlyozza a pénzügyi eszközökre vonatkozó egyértelmű, következetes és hangsúlyozott szabályok szükségességét, hogy elősegítsék az előkészítési és a végrehajtási folyamat egyszerűsítését az alapkezelők és a kedvezményezettek számára; felhívja a figyelmet arra a lehetőségre, hogy előnyre lehet szert tenni az egyedi szakértelemből és know-how-ból az EBB finanszírozás-tervezési és technikai segítségnyújtási eszközei révén;

31.  hangsúlyozza, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszak alatt az Interreg programjai és egyéb, az Unió által finanszírozott programok közti lehetséges komplementaritások értékelése nem volt megfelelő; kéri megfelelő koordinációs mechanizmusok létrehozását az esb-alapok és más, közösségi és nemzeti finanszírozási eszközök, például a Horizont 2020, valamint az ESBA és az EBB közti tényleges koordináció, komplementaritás és szinergia biztosítása érdekében;

32.  ösztönzi azoknak a folyamatban lévő értékeléseknek az irányító hatóságok értékelési terveibe való beemelését, amelyek a programok közti szinergiák hatékonyságának egyedi értékelését helyezik középpontba;

33.  hangsúlyozza a jólét és munkahelyteremtés szempontjából óriási dinamikával rendelkező, határokon átnyúló munkaerő-piacok egyre növekvő jelentőségét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az Interreg-programok által kínált lehetőségeket a határokon átnyúló munkavállalói mobilitás megkönnyítésére, előmozdítva többek között az esélyegyenlőség elvének érvényesülését, szükség esetén az adminisztratív és társadalmi szabályozási keret kiigazításával, valamint az összes kormányzási szint közötti párbeszéd erősítésével;

34.  döntő fontosságúnak véli az európai területi együttműködés programjai és az EURES-szolgálatok közötti szinergiák és komplementaritás fokozását, mivel ezek különösen fontos szerepet játszanak azokban a határokon átnyúló régiókban, amelyekben jelentős mértékű a határokon átnyúló ingázás; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy teljes mértékben használják ki az EURES-szolgálatok által kínált lehetőségeket az Unión belüli foglalkoztatás és a foglalkoztatási mobilitás céljaira;

35.  meggyőződése, hogy a többszintű kormányzás elve, a partnerség elve és az európai magatartási kódex tényleges végrehajtása különösen fontosak az Interreg-programok fejlesztése szempontjából;

Egyszerűsítés

36.  hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az európai területi együttműködésre vonatkozó rendelet meglététől függetlenül tovább kell egyszerűsíteni a területi együttműködési programok végrehajtását, és felhívja az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy még az európai területi együttműködésre vonatkozó jogalkotási javaslat megszületése és a 2020 utáni időszakra vonatkozó Interreg-programok tervezése előtt fontolja meg az egyszerűsítést és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések meghozatalát;

37.  kéri a Bizottságot, hogy javasoljon egyedi fellépéseket a jelentéstételt, az ellenőrzést és az állami támogatást érintő szabályok egyszerűsítésére, valamint az eljárások harmonizálására; sürgeti az Interreg programjaira vonatkozó, standard követelmények cselekvési ágak szerinti megállapítását;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék nemzeti rendelkezéseiket és kerüljék a túlszabályozást; sürgeti az e-kohézió végrehajtását és az adminisztratív eljárások egyszerűsítését;

39.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalom és a magánszféra szereplőinek bevonására vonatkozó rendelkezéseket bővíteni és egyszerűsíteni kell, az átláthatóság és az elszámoltathatóság szükségességének folyamatos figyelembevételével; javasolja, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek kínálhassanak számos potenciális előnyt, bár azok az összeférhetetlenség veszélyét is magukban foglalják, amit megfelelő módon kezelni kell mind a kemény jog, mind pedig a puha jog eszközeivel; felhívja a Bizottságot, hogy időben adjon következetes és egyértelmű iránymutatást a pénzügyi eszközök az európai területi együttműködés programjaiban való alkalmazásáról;

40.  hangsúlyozza, hogy a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó programok egyszerűsítésének vonatkozniuk kell az Interreg programokra is;

41.  rámutat arra, hogy az egyszerűsítő intézkedések alkalmazása keretében mechanizmusokat kell létrehozni a kedvezményezettek figyelemmel kísérése érdekében;

42.  úgy véli, hogy elsőbbséget kell adni az erők egyesítésének és a szereplők közötti kölcsönös bizalom előmozdításának a határokon keresztül, és hogy a pénzügyi eszközök értékes segítséget nyújthatnak ezekhez az erőfeszítésekhez;

Ajánlások a jövőre nézve

43.  úgy véli, hogy az európai területi együttműködés bizonyította hatékonyságát, és hogy a benne rejlő lehetőségeket még jobban ki kell bontakoztatni; kiemeli a regionális politikán túlmutató lehetőségeit az olyan területeken, mint az egységes piac, a digitális menetrend, a foglalkoztatás, a mobilitás, az energiaügy, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem, és ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg az európai területi együttműködés – mint fontos eszköz – fenntartását, sőt, szánjanak neki markánsabb szerepet a 2020 utáni időszakra szóló kohéziós politikán belül, jelentősen növelve egyúttal költségvetését;

44.  úgy véli, hogy meg kell őrizni az európai területi együttműködés filozófiáját és jelenlegi struktúráját, beleértve a vezető kedvezményezett elvének való megfelelést, valamint a határokon átnyúló komponensének hangsúlyos jellegét; felhívja az Európai Bizottságot, hogy 25 év során szerzett tapasztalataira támaszkodva elemezze a harmonizált kritériumok egy adott halmazának lehetséges fejlődését, nem csak a népességi adatok alapján, hanem a társadalmi-gazdasági és területi sajátosságok alapján is;

45.  hangsúlyozza az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében az EU külső határain megvalósuló határokon átnyúló együttműködés fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a bevált gyakorlatokat – amelyek lehetővé teszik az Interreg programok kedvezményezettjeire nehezedő adminisztratív terhek csökkentését – alkalmazni lehessen az EU külső határain végrehajtott programokra is;

46.  emlékeztet az úgynevezett „kisebb projektek alap” által kínált, az állampolgárok közötti, alulról építkező együttműködésben rejlő lehetőségekre a polgári szerepvállalás elősegítését célzó kis- és mikro-projektek számára odaítélhető összegekkel kapcsolatosan, különös figyelmet fordítva a kis határ menti szomszédos régiók közötti, határokon átnyúló együttműködésekre; kéri az ilyen projektek ösztönzését, emlékeztetve arra, hogy ez további erőfeszítéseket igényel az egyszerűsítés és a rugalmasság tekintetében;

47.  ösztönzi stratégiák közös létrehozását a határ menti területek tekintetében, az integrált és fenntartható területfejlesztés előmozdítása érdekében, beleértve az integrált megközelítések végrehajtását és terjesztését, valamint a határokon átnyúlva a közigazgatási eljárások és a jogi rendelkezések harmonizálását; hangsúlyozza a régiókon belüli kiegyensúlyozott területi fejlődés előmozdításának jelentőségét;

48.  úgy véli, hogy ösztönözni kell a határ menti együttműködést a határ menti hegyvidéki területek között és nagyobb figyelmet kell szentelni annak, valamint különös jelentőséget kell tulajdonítani a vidéki területeknek;

49.  hangsúlyozza, hogy az európai területi együttműködés egyik célkitűzése a kulturális együttműködés legyen; úgy véli ezért, hogy nagyobb ösztönzést kell adni az azonos kultúrával és nyelvi örökséggel rendelkező határ menti területek közötti együttműködésnek a kultúra és az oktatás területén;

50.  hangsúlyozza, hogy nagyobb beleszólást és részvételi lehetőséget kell biztosítani a régióknak és helyi hatóságoknak a javaslattételre, az irányításra és az európai területi együttműködés értékelésére, különösen a határ menti együttműködés területén, figyelembe véve, hogy egyes régiók már rendelkeznek ilyen hatáskörökkel;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a pénzügyi eszközöknek a támogatások kiegészítésében játszott szerepét; fontosnak tartja a munkakapcsolatok szorosabbra vonását az EBB-vel, támogatva a kkv-kat, valamint a beruházások serkentése érdekében mozgósítva mind a Bizottság, mind az EBB pénzügyi és technikai szakértelmét; felhívja a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy a pénzügyi eszközöket hozzák szorosabb összefüggésbe a területi együttműködés célkitűzésével;

52.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy vizsgálják meg a luxemburgi elnökség arra irányuló javaslatát, hogy az utólagos értékelések eredményeinek ismeretében, a 2014–2020-as programok végrehajtását és egy megfelelő hatásvizsgálat elvégzését követően létre kellene hozni egy új jogi eszközt a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika céljára;

53.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2016-ban kezdeményezzenek uniós szintű, többoldalú, strukturált vitát az érdekelt felekkel az európai területi együttműködés 2020 utáni jövőjéről a 2020 utáni kohéziós politika előkészítése céljából; hangsúlyozza, hogy a vitának elsősorban az európai területi együttműködés szerkezetéhez és a programok költségvetésének elosztására vonatkozó eljáráshoz, továbbá az eredményközpontúság koncepciójának szélesebb körben történő alkalmazását biztosító új mechanizmusok kidolgozásához kapcsolódó kérdésekről kell szólnia; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a Régiók Bizottságával, valamint az érdemleges civil társadalmi és regionális szereplőkkel;

54.  kéri az EU területi jövőképének kialakítását a területi kohézióról szóló zöld könyv (COM(2008)0616) alapján, és megállapítja, hogy a területi kohézióról szóló, jövőbeni fehér könyv szintén fontos lehet a 2020 utáni következő programozási időszak szempontjából;

A társadalmi tudatosság és a láthatóság növelése

55.  sajnálatát fejezi ki az európai területi együttműködési programok iránti közérdeklődés alacsony szintje és e programok nem elégséges láthatósága miatt, és kéri a tervezett céloknak, a felkínált lehetőségeknek és a projektek megvalósítása módjainak, valamint visszamenőlegesen a lezárult projektek eredményeinek hatékonyabb kommunikációját; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy hozzanak létre az együttműködést célzó mechanizmusokat és széles körű intézményesített platformokat a jobb láthatóság biztosítása és a nyilvánosság figyelmének fokozottabb felkeltése céljából; felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel és széles körben terjessze az európai területi együttműködés programjainak és projektjeinek eddigi eredményeit;

56.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) szerepét, amelyet a határokon átnyúló régiók helyi igényeinek hatékonyabb kielégítése terén tölthet be;

57.  elismeri a helyi szereplők és a projektek kidolgozása támogatásának fontosságát, és bátorítja az irányító hatóságokat a meglévő promóciós eszközök, valamint a területi kapcsolattartó pontok megerősítésre;

58.  megjegyzi, hogy a Bizottság, az EBB és a helyi és regionális önkormányzatok közötti jó együttműködés kulcsfontosságú eleme a pénzügyi eszközöknek a területfejlesztésben és az egész kohéziós politikában történő sikeres felhasználásának; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy szükséges egyrészt az EK és az EBB, másrészt a helyi és regionális hatóságok közötti tapasztalatcsere és tudástranszfer intenzívebbé tétele;

59.  tudomásul veszi a területi (helyi) ösztönzésben, információterjesztésben, helyi szintű tudatosságnövelésben és projekttámogatásban betöltött szerep fontosságát, és ezért ösztönzi az irányító hatóságokat, hogy erősítsék meg az olyan hasznos eszközöket, mint a területi kapcsolattartó pontok;

60.  felhív az összhang fokozására a Bizottság, az irányító hatóságok és az érdekelt felek között a projektek tematikus eredményeinek kritikai elemzése érdekében, amely egyaránt kiemeli a sikertörténeteket és a hiányosságokat, és ajánlásokat fogalmaz meg a 2020 utáni időszakra, egyúttal biztosítja az átláthatóságot és a polgárokhoz való közelséget;

o
o   o

61.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 303. o.
(5) HL L 77., 2014.3.15., 95. o.
(6) HL L 77., 2014.3.15., 11. o.
(7) HL L 77., 2014.3.15., 27. o.
(8) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(9) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0015.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0068.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0308.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0384.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.
(15) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(16) http://www.dat.public.lu/eu-presidency/Events/Informal-Ministerial-Meetings-on-Territorial-Cohesion-and-Urban-Policy-_26-27-November-2015_-Luxembourg-City_/Material/IMM-Territorial-_LU-Presidency_---Input-Paper-Action-3.pdf
(17) IP/15/5686 – Az Európai Bizottság sajtóközleménye.
(18) 422. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – határokon átnyúló együttműködés az EU-ban.
(19) http://cor.europa.eu/en/documentation/studies/Documents/EGTC_MonitoringReport_2014.pdf
(20) A „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, bizottsági közlemény I. melléklete (Európai területi együttműködés/Interreg).
(21) A „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, bizottsági közlemény I. melléklete (Európai területi együttműködés/Interreg).

Jogi nyilatkozat