Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2919(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-1083/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-1083/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 06/10/2016 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0386

Elfogadott szövegek
PDF 268kWORD 49k
2016. október 6., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek forgalomba hozatala
P8_TA(2016)0386B8-1083/2016

Az Európai Parlament 2016. október 6-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 (SYN-BTØ11-1) kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D046173/01 – 2016/2919(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 (SYN-BTØ11-1) kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D046173/01),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2005. május 19-én kiadott véleményre(2),

–  tekintettel a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított MON 810 kukoricára vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2012. december 6-án kiadott tudományos véleményre(3),

–  tekintettel a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított Bt11 és MON 810 kukorica termesztésére vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások kiegészítéséről szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2012. december 6-án elfogadott tudományos véleményre(4),

–  tekintettel a nem célzott lepidoterák Bt-kukorica pollenjének való kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlásokat naprakésszé tevő, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2015. május 28-án elfogadott tudományos véleményre(5),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2014. január 16-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a Syngenta Seeds SAS (korábban Novartis Seeds) (a továbbiakban „a bejelentő”) a 90/220/EGK tanácsi irányelv(8) alapján 1996-ban értesítést nyújtott be az illetékes francia hatóságoknak a géntechnológiával módosított Bt11 kukorica forgalomba hozataláról (hivatkozás: C/F/96/05.10); mivel a 2001/18/EK irányelvnek megfelelően 2003-ban benyújtottak egy naprakésszé tett értesítést;

B.  mivel a géntechnológiával módosított Bt11 kukorica Cry1Ab proteint – amely az európai kukoricamollyal (Ostrinia nubilalis) és a mediterrán kukoricamollyal (Sesamia nonagrioides) szemben védelmet biztosító Bt-protein (forrása a Bacillus thuringiensis subsp. Kurstaki) – és Pat proteint tartalmaz, amely ellenállást biztosít a glufozinát-ammónium tartalmú gyomirtókkal szemben;

C.  mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK rendelet kizárási kritériumai hatálya alá esik; mivel a már engedélyezett anyagok tekintetében akkor kell alkalmazni a kizárási kritériumokat, amikor az engedélyezést meg kell újítani; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2017-ben lejár; mivel ezért a glufozinát használatát 2017 végén elvileg be kell szüntetni;

D.  mivel a 2001/18/EK irányelv 26c. cikkének (2) bekezdése szerint a géntechnológiával módosított Bt11 kukorica termesztése tilos az alábbi területeken: Vallónia (Belgium); Bulgária; Dánia; Németország (kivéve kutatási célokból); Görögország; Franciaország; Horvátország; Olaszország; Ciprus; Lettország; Litvánia; Luxemburg; Magyarország; Málta; Hollandia; Ausztria; Lengyelország; Szlovénia; Észak-Írország (Egyesült Királyság); Skócia (Egyesült Királyság); Wales (Egyesült Királyság).

E.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a tények azt mutatják, hogy a kibocsátott pollen 95–99%-a a pollenforrástól számított 50 méteren belül rakódik le, bár a pollenszórás során tapasztalt függőleges szélmozgás vagy széllökések magasba repíthetik a polleneket a légkörben és akár több kilométerre is eljuttathatják azokat;

F.  mivel egy 2005-ös véleményében az EFSA úgy vélte, hogy a kukoricának nincsenek kereszteződére képes vad rokonai Európában, ezért akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a termesztés és az elterjedés várhatóan nem gyakorol nem szándékolt hatást a környezetre;

G.  mivel a teosinte, a termesztett kukorica őse, 2009 óta megtalálható Spanyolországban; mivel a teosinte-populáció befogadhatja a Spanyolország néhány olyan területén is termelt géntechnológiával módosított MON 810 kukoricából származó transzgenetikus DNS-t, ahol a teosinte is rendkívül elterjedt; mivel a gének átkerülhetnek a teosintébe, miáltal az Bt-toxint kezd termelni és így a kukorica és teosinte hibridjei ellenállóbbá válnak az eredeti teosinte növényekhez képest; mivel ez a forgatókönyv jelentős kockázatot hordoz a gazdálkodók és a környezet számára;

H.  mivel az illetékes spanyol hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a teosinte jelenlétéről a spanyolországi kukoricaföldeken, többek között a géntechnológiával módosított kukorica termesztésére szolgáló földeken is rendkívül korlátozott jelenlétről számolva be; mivel a rendelkezésre álló információk szerint Franciaországban is találtak már teosintét;

I.  mivel a Bizottság 2016. július 13-án kérte az EFSÁ-t, hogy a tudományos szakirodalom és egyéb források alapján 2016 szeptember végéig értékelje, hogy napvilágra kerültek-e olyan új bizonyítékok, amelyek nyomán módosítani kellene az EFSA szakvéleményeiben szereplő, a géntechnológiával módosított MON 810, Bt11, 1507 és GA21 kukoricafajtákkal kapcsolatos következtetéseket és ajánlásokat;

J.  mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezetének 24. pontja szerint a helyi halandóság kapcsán az EFSA két „elfogadható” helyi halandósági rátát vett fontolóra (0,5% és 1%); mivel azonban a nem célzott lepidoterák Bt-kukorica pollenjének való kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlásokat naprakésszé tevő 2015. május 28-i tudományos véleményében az EFSA egyértelműen kijelenti, hogy „minden, az EFSA GMO-testülete által illusztrációként szolgáló védelmi szint csak példaként szolgál”, és hogy „minden itt alkalmazott küszöbérték szükségszerűen önkényes és azokat módosítani kell az aktuális uniós védelmi célok függvényében”;

K.  mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezetében a 0,5% alatti helyi halandósági arány mellett döntött és a mellékletben önkényesen legalább 5 méteres izolációs távolságot írt elő a Bt11 kukoricaföldek és a 2004/35/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerinti védett élőhelyek között, annak ellenére, hogy az EFSA egyértelműen megállapítja, hogy egy védett élőhely körüli, a Bt11/MON 810 kukoricaföldektől számított 20 méteres izolációs távolság előírása csökkentené várhatóan 0,5% alá a helyi halandósági arányt még a rendkívül érzékeny nem célzott lepidoptera-lárvák esetében is, amely távolság négyszer akkora, mint amit a Bizottság javasolt;

L.  mivel a nem célzott lepidoterák kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlásokat naprakésszé tevő 2015. május 28-i tudományos véleményében az EFSA kijelentette, hogy „jelenleg nem áll rendelkezésre elég adat arra vonatkozóan, hogy a Bt-vel kapcsolatos lárvahalandóságot az általános halandóság keretében tudjuk értékelni”;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi a 2001/18/EK irányelvben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a termesztés EFSA általi kockázatértékelése hiányos és a Bizottság által javasolt kockázatkezelési ajánlások nem megfelelőek;

3.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet céljával, ami az elővigyázatosság elvével összhangban az, hogy közelítse egymáshoz a tagállamok törvényeit, rendeleteit és közigazgatási rendelkezéseit, és védje az emberi egészséget és a környezetet a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátása esetén, ha arra más célból kerül sor, mint a Közösségen belüli forgalomba hozatal, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek vagy ilyeneket tartalmazó termékek Közösségen belüli forgalmazása esetén;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.
(2) A géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületnek a Bizottság kérésére adott véleménye (referencia : C/F/96/05.10) a géntechnológiával módosított, rovarokkal szemben ellenálló Bt11 kukorica termesztésre, takarmányként és ipari feldolgozásra történő forgalomba hozataláról a 2001/18/EK irányelv C. része szerint a Syngenta Seeds-től EFSA Journal (2005) 213, 1–33.
(3) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított MON 810 kukoricára vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről. EFSA Journal 2012; 10(12):3017 [98 pp.], doi:10.2903/j.efsa.2012.3017.
(4) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított Bt11 és MON 810 kukorica termesztésére vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások kiegészítéséről. EFSA Journal 2012; 10(12):3016 [32 pp.], doi:10.2903/j.efsa.2012.3016.
(5) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a nem célzott lepidoterák Bt-kukorica pollenjének való kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlásokat naprakésszé tételéről. EFSA Journal 2015; 13(7):4127 [31 pp.], doi:10.2903/j.efsa.2015.4127.
(6) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0036.
(8) A Tanács 90/220/EGK irányelve (1990. április 23.) a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetbe történő szándékos kibocsátásáról (HL L 117., 1990.5.8., 15. o.).

Jogi nyilatkozat