Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2047(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0287/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0287/2016

Viták :

PV 25/10/2016 - 13
CRE 25/10/2016 - 13

Szavazatok :

PV 26/10/2016 - 6.2
CRE 26/10/2016 - 6.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0411

Elfogadott szövegek
PDF 528kWORD 72k
2016. október 26., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – összes szakasz
P8_TA(2016)0411A8-0287/2016

Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11900/2016 – C8-0373/2016 – 2016/2047(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékeléséről/felülvizsgálatáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2016)0603),

–  tekintettel a 2017. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2016. március 9-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetére, amelyet a Bizottság 2016. július 18-án fogadott el (COM(2016)0300),

–  tekintettel a Tanács által 2016. szeptember 12-én elfogadott és a Parlamentnek 2016. szeptember 14-én megküldött, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló álláspontra (11900/2016 – C8-0373/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0287/2016),

A.  mivel a források szűkössége idején nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a költségvetési fegyelem betartásának, valamint a pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának;

B.  mivel az EUMSZ 318. cikkében foglalt, az Európai Parlament és a Bizottság közötti párbeszédnek ösztönöznie kell a teljesítményorientált kultúrát a Bizottságon belül, beleértve a fokozott átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetést a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának szélesebb körű összefüggésében kell figyelembe venni; hangsúlyozza a hosszú távú prioritások és az új kihívások közötti egyensúly biztosításának szükségességét, és ezért kiemeli, hogy a 2017-es költségvetésnek összhangban kell állnia az Európa 2020 stratégiával, amely a költségvetés fő irányvonalait és annak átfogó prioritásait tartalmazza;

2.  megismétli azon meggyőződését, hogy a jelenlegi sajátos helyzetben az olyan kezdeményezések, mint az esb-alapok Bizottság általi, az 1303/2013/EU rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet, CPR)(8) 23. cikke (15) bekezdésének értelmében történő felfüggesztése nemcsak tisztességtelen és aránytalan, hanem politikailag fenntarthatatlan is;

3.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi a fent említett, az általános iránymutatásokról szóló 2016. március 9-i és a fent említett, „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalásában elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat;

4.  hangsúlyozza, hogy a béke és a biztonság alapvető értékek, melyeket uniós szinten kell fenntartani; úgy véli, hogy meg kell védeni a nagypénteki megállapodást, amely létfontosságúnak bizonyult a békéhez és a megbékéléshez Észak-Írországban; hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedésekre van szükség azon régiók támogatásának biztosításához, amelyeket különösen érinteni fog az Egyesült Királyságnak – állampolgárainak kifejezett akaratával összhangban – az EUSZ 50. cikkéhez való folyamodást követően az Unióból történő tárgyalásos kilépése;

5.  kiemeli, hogy az Uniónak jelenleg számos súlyos vészhelyzettel kell szembenéznie, amelyeket nem lehetett előrelátni a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret kidolgozása idején; meggyőződése, hogy a lehető legsürgősebben és kiemelt prioritásként megnövelt pénzügyi forrásokat kell mozgósítani az uniós költségvetésből annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a politikai kihívásoknak, és hogy az Unió válaszolni és hatékonyan reagálni tudjon ezekre a válsághelyzetekre; úgy véli, hogy szilárd politikai elkötelezettségre van szükség annak érdekében, hogy új előirányzatokat biztosítsunk e célra 2017-ben és a programozási időszak végéig;

6.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetésnek ki kell tudnia elégíteni a migrációs kihívással és a gazdasági válság okozta lassú gazdasági növekedéssel összefüggő igényeket; megjegyzi, hogy fokozni kell a kutatási és infrastrukturális projektek, valamint az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem finanszírozását;

7.  emlékeztet arra, hogy bár a Parlament azonnal jóváhagyta a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások kezeléséhez szükséges kiegészítő finanszírozást, miközben továbbra is támogatta a fenntartható fejlesztési célokat, mindig kitartott amellett, hogy ez a kihívás nem élvez elsőbbséget az egyéb fontos uniós szakpolitikákkal, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló tisztességes és minőségi munkahelyek létrehozásával, illetve a vállalkozások és a vállalkozói szellem fejlesztésével szemben; megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások belső dimenziójára, és kitart amellett, hogy átfogó és az emberi jogokon alapuló megközelítést, valamint prioritást élvező – például kulturális – programokat kell elfogadni, amelyek összekapcsolják a migrációt a fejlődéssel és garantálják a bevándorló munkavállalók, valamint a menedékkérők és a menekültek integrációját; hangsúlyozza, hogy az e téren szükséges további finanszírozás biztosítása érdekében a Bizottság példa nélküli forrást javasolt a többéves pénzügyi keret speciális eszközeire – többek között a rugalmassági eszköz teljes körű igénybevételét, valamint a rendkívüli tartalék jelentős felhasználását – a 2017. évi költségvetési tervezetben, amelyet a Tanács el is fogadott;

8.  megismétli azon álláspontját, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívás kezeléséhez szükséges kiegészítő forrásokat nem lehet a meglévő uniós külső fellépések – többek között a fejlesztési politika – kárára mozgósítani; megismétli, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz (FRT), a válságkezelő alapok, vagy bármely más eseti eszközök nem finanszírozhatók más meglévő eszközök csökkentése révén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívül létrehozott eseti eszközök veszélyeztethetik a költségvetés egységességét, és megkerülhetik a parlamenti részvételnek és ellenőrzésnek alárendelt költségvetési eljárást; határozottan kétségbe vonja, hogy a 4. fejezet (Globális Európa) felső határa elegendő ahhoz, hogy fenntartható és hatékony választ adjon a jelenlegi külső kihívásokra, beleértve a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívásokat;

9.  megismétli azon meggyőződését, hogy az uniós költségvetésnek módokat kell találnia új kezdeményezések finanszírozására úgy, hogy emiatt a meglévő uniós programok és szakpolitikák ne kerüljenek hátrányba, és felszólít fenntartható eszközök felkutatására az új kezdeményezések finanszírozásához; aggódik amiatt, hogy a védelmi kutatással kapcsolatos előkészítő fellépésre fordított összeg, amely 80 millió EUR lesz a következő három évben, jelentősen lecsökken a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; meggyőződése, hogy a már alulfinanszírozott uniós költségvetés miatt a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos műveletekre, adminisztratív költségekre, előkészítő intézkedésekre és kísérleti projektekre fordított további erőfeszítésekhez kiegészítő pénzügyi eszközökre van szükség a tagállamok részéről; úgy véli, hogy e tekintetben a tagállamoknak fel kellene használniuk a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékelését/felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy a közös védelmi kutatás hosszú távú finanszírozásának tisztázására van szükség;

10.  emlékeztet, hogy az Unió ratifikálta a Párizsi Megállapodást és pénzügyi forrásainak egy részét nemzetközi kötelezettségvállalásainak betartására kell szentelnie; megjegyzi, hogy a 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásnak megfelelően a költségvetés várhatóan a kiadások 19,2%-át fogja erre a célra fordítani; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa ezt az utat a 20%-os cél megvalósítása érdekében, összhangban a Bizottság azon kötelezettségvállalásával, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben általánosan érvényesíti az éghajlat-politikai szempontokat;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2017-es költségvetésben javasoljon egy megfelelő előirányzatokkal ellátott kezdeményezést, melynek célja tömegközlekedési utalványok nyújtása versenyeztetés alapján kiválasztott európai fiataloknak; egy ilyen kezdeményezés kulcsfontosságú célkitűzése az lenne, hogy értékelje egy általánosabb, különösen a fiatalok mobilitását, az EU-nak a fiatalokhoz való közelítését és az esélyegyenlőséget támogató rendszer megvalósíthatóságát és lehetséges hatásait;

12.  visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezetben javasolt valamennyi csökkentést; nem érti a javasolt csökkentések mögött húzódó okokat, és vitatja a Tanács azon kifejezett szándékát, hogy néhány fejezetben, mint például az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és a 4. fejezetben (Globális Európa) újra mesterséges tartalékokat képezzen, különös tekintettel arra, hogy a tartalékok amúgy sem lennének elég nagyok a váratlan körülményekre vagy a válságokra való reagáláshoz;

13.  megjegyzi, hogy a Tanács olvasata nem vette számításba az uniós költségvetés tényleges végrehajtását az elmúlt öt évben, és azt, hogy valamennyi költségvetés-módosítást figyelembe véve, jelentősen több forrásra volt szükség minden egyes végleges költségvetésben; felhívja ezért a Tanácsot, hogy igazítsa ki álláspontját az egyeztetőbizottságban annak érdekében, hogy a 2017-es költségvetésre a kezdetektől fogva megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre;

14.  bejelenti, hogy – e sürgető igények kielégítő mértékű finanszírozása céljából és figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szoros tartalékait 2017-ben – finanszírozni fogja a költségvetési tervezeten felüli megerősítéseket a rendelkezésre álló valamennyi tartalékkeret kimerítése és a rendkívüli tartalék megnövelt igénybevétele révén;

15.  teljes mértékben ellensúlyozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben és a Horizont 2020-ban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) vonatkozásában javasolt valamennyi csökkentést, 2017-re összesen 1240 millió EUR kötelezettségvállalást, amely összeget új előirányzatok révén kell elkülöníteni a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során; kitart amellett, hogy hatékony megoldásra van szükség az ifjúsági munkanélküliséget illetően az egész Unióban; ezért további 1500 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal növeli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) folytatásának lehetővé tétele érdekében; úgy véli, hogy e fontos uniós programok megfelelő kiegészítő finanszírozásáról a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében kell dönteni;

16.  arra számít, hogy a Tanács is egyetért majd ezzel a megközelítéssel, és hogy az egyeztetés során könnyen megállapodásra tud majd jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra;

17.  a 2017. évi előirányzatok átfogó szintjét 160,7 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatban és 136,8 milliárd EUR kifizetési előirányzatban határozza meg;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

18.  megjegyzi, hogy az 1a. alfejezetet ismét erőteljesen érintette a Tanács olvasata, a Tanács által javasolt összes csökkentés 52%-át az e fejezet alá tartozó kötelezettségvállalások teszik ki; ezért kétségbe vonja, hogy a Tanács munkahelyteremtésre és növekedésre vonatkozó politikai prioritása miként tükröződik ebben az olvasatban;

19.  határozottan ellenzi e csökkentéseket egy olyan fejezetben, amely az európai hozzáadott értéket szimbolizálja és a polgárok számára nagyobb növekedést és több munkahelyet hoz létre; következésképpen úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által végrehajtott összes csökkentést;

20.  teljesítve a 2015. júniusban vállalt azon kötelezettséget, hogy minimálisra csökkenti az ESBA létrehozásának a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre gyakorolt költségvetési hatását az éves költségvetési eljárás során, úgy határoz, hogy teljesen visszaállítja a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz eredeti, ESBA előtti kereteit, amelyeket az ESBA garanciaalapjának feltöltése érdekében csökkentettek; hangsúlyozza a Horizont 2020, az Unió legnagyobb kutatási és innovációs programjának fontosságát, amely termékekké és szolgáltatásokká alakítja a nagyszerű ötleteket, ösztönözve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést; kéri a költségvetési tervezetben szereplő szint felett 1,24 milliárd EUR-nak megfelelő kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzat rendelkezésre bocsátását; átfogó megállapodás elérésére számít e sürgős ügyben a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának keretében; rámutat arra, hogy a teljes mértékben hatékony és eredményes működés érdekében javítani kell az ESBA-t, biztosítva az addicionalitás elvének tiszteletben tartását, javítva a földrajzi és ágazati egyensúlyt és növelve az átláthatóságot a döntéshozatali folyamatban;

21.  a foglalkoztatással és a növekedéssel kapcsolatos, továbbra is prioritásnak tekintett céljaival összhangban és az eddigi felvevőképesség alapos értékelését követően úgy határoz, hogy javasolja a COSME, a PROGRESS, a Marie Curie program, az Európai Kutatási Tanács, az EURES és az Erasmus+ programok előirányzatainak a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé való emelését; megjegyzi, hogy e növelések finanszírozhatók az ezen alfejezetben rendelkezésre álló tartalékkeretből;

22.  ennek eredményeként az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait 45 millió EUR-val a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli (kivéve ESBA, kísérleti projektek és előkészítő intézkedések);

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

23.  hangsúlyozza, hogy az éves uniós költségvetés körülbelül egyharmada gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célokra irányul; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája és az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének eszköze, és hogy az fontos szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában;

24.  nem hagyja jóvá a kötelezettségvállalási előirányzatok 3 millió EUR összegű, és – ami még ennél is fontosabb – a kifizetési előirányzatok 199 millió EUR összegű, Tanács által javasolt csökkentését az 1b. alfejezet alatt, többek között a támogatásra vonatkozó sorokban; felhívja a Tanácsot annak kifejtésére, hogy ezek a csökkentések hogyan egyeztethetők össze azon célkitűzésével, miszerint biztosítani kell a szükséges előirányzatokat „annak érdekében, hogy az új programokat a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret negyedik évében zökkenőmentesen végre lehessen hajtani”; emlékeztet, hogy a Bizottság által ezen alfejezetben javasolt kifizetések szintje már 23,5%-kal alacsonyabb, mint a 2016-os költségvetésben; hangsúlyozza e tekintetben, hogy nem indokolt és elfogadhatatlan a kifizetések bármilyen mértékű további csökkentése;

25.  az uniós szakpolitikák hatásvizsgálati jelentéseken alapuló hatásértékelésére szólít fel annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben járultak hozzá – többek között – a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a versenyképes és diverzifikált regionális gazdaságok fejlesztéséhez, valamint a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdításához;

26.  aggodalommal töltik el az esb-alapok végrehajtása terén tapasztalható jelentős késedelmek, amelyek valószínűleg súlyosan káros hatást gyakorolnak a helyi célok időben történő megvalósítására, de fennáll annak a kockázata is, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében újabb kifizetetlen számlaállomány halmozódik fel; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy haladéktalanul jelöljék ki a még hiányzó irányító, kifizető és igazoló hatóságokat és kezeljék a programok végrehajtásában tapasztalható késedelem valamennyi egyéb okát; tudomásul veszi, hogy a Bizottság további egyszerűsítéseket javasolt e területen, és úgy véli, hogy a tagállamoknak mielőbb meg kell tenniük minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy a programok teljes lendülettel folyjanak; következésképpen felszólít a szinergiák és az egymást kiegészítő jelleg növelésére a tagállami költségvetésekben követett állami beruházási politikák és az uniós költségvetés között, valamint a növekedés és a fenntartható munkahelyek létrehozásának előmozdítására irányuló politikák tekintetében, ami az Unió sarokkövét képezi;

27.  nyugtázza a strukturálisreform-támogató program 142 800 000 EUR összegű kerettel való létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ezt a forrást a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére kell felhasználni;

28.  sajnálja, hogy a 2014–2015-ös előreütemezés miatt a Bizottság 2017-re nem javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat az IFK számára; megismétli, hogy határozottan támogatja az IFK folytatását; úgy határoz, hogy első lépésként és az Európai Szociális Alapról(9) szóló rendelettel összhangban, amely rendelkezik a tevékenységek folytatásának lehetőségéről, további 1500 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 500 millió EUR kifizetési előirányzatot bocsát az IFK rendelkezésére, az ifjúsági munkanélküliség problémájának hatékony megoldása érdekében, levonva a tanulságokat a kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági értékelés eredményeiből; megjegyzi, hogy a Parlament kéréseivel összhangban, a többéves pénzügyi keret közelgő félidős felülvizsgálata keretében átfogó megállapodást kell elérni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megfelelő további finanszírozásáról a jelen programozási időszak hátralévő részére; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt abból a célból, hogy az európai fiatalok érdekében felgyorsítsák a kezdeményezés helyi megvalósítását;

29.  úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezet összegeit mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetések tekintetében a Tanács által csökkentett sorok esetében: az 1b. alfejezet esetében 1 500 millió EUR-val a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé növeli az IFK számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatokat és 500 millió EUR-val a kifizetési előirányzatokat, valamint 4 millió EUR-val a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak szánt kötelezettségvállalásokat és 2 millió EUR-val a kifizetéseket, így 1,57 milliárd EUR-val meghaladva a kötelezettségvállalási előirányzatok jelenlegi felső határát;

30.  hangsúlyozza, hogy az 1b. alfejezet alá tartozik a jelenlegi fennálló költségvetési kötelezettségvállalások legnagyobb része – 151 119 millió EUR 2016. szeptember elején –, ami veszélyeztetheti az új programok végrehajtását;

31.  hangsúlyozza a kohéziós politika jelentős hozzájárulását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés sikeres végrehajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőség megvalósítását szolgáló megfelelő eszközök létrehozására irányuló intézkedéseket, így például a strukturális alapokat felhasználó ösztönöző rendszereket, melyek célja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés nemzeti szinten való alkalmazásának előmozdítása;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

32.  megjegyzi, hogy a Tanács a 2. fejezetben 179,5 millió EUR-val csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 198 millió EUR-val a kifizetési előirányzatokat az igazgatási támogatás, az operatív technikai segítségnyújtás (mint például az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és a LIFE program) és a mezőgazdasági tevékenységek megművelt területeken való fenntartásához elengedhetetlen Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) működési sorain, valamint a decentralizált ügynökségek sorain; megjegyzi, hogy a legnagyobb csökkentések a vidékfejlesztési kifizetéseket érintik; úgy véli, hogy továbbra is a módosító indítványnak kellene az EMGA-előirányzatok bármilyen megbízható újraértékelésének alapjául szolgálnia; ennek megfelelően visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet;

33.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek olyan kezdeményezéseket kell előtérbe helyeznie, amelyek elősegítik a gazdaság ténylegesen környezetbarátabbá válását;

34.  számít a szükséghelyzeti támogatási csomagra, és különösen a tejágazatra vonatkozó módosító indítvány benyújtására, és úgy dönt, hogy határozott támogatását fejezi ki az uniós mezőgazdasági ágazat iránt; ezért 600 millió EUR-val a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé növeli az előirányzatokat a tejágazatot sújtó válság hatásainak és az orosz embargó tejágazatra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében;

35.  üdvözli a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásra és innovációra irányuló előirányzatokat a Horizont 2020 keretében, amelyek célja, hogy biztosítsák a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek és más bioalapú termékek megfelelő kínálatát; hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek elsődleges termelőket vonnak be;

36.  megismétli, hogy a KAP előirányzataiból nem szabad halálos bikaviadalokon használt bikák tenyésztését és nevelését támogatni; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő az ezen – már az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésével kapcsolatban is jelzett – kérés teljesítéséhez szükséges jogalkotási változtatásokat;

37.  hangsúlyozza, hogy az új közös halászati politika végrehajtása paradigmaváltást von maga után a halászati gazdálkodásban mind a tagállamok, mind a halászok számára, és e tekintetben emlékeztet az előző pénzügyi években tapasztalt nehézségekre, amikor csökkentették az előirányzatokat;

38.  a fentiek fényében sajnálja azonban, hogy a LIFE program – 493,7 millió EUR összegű teljes finanszírozással – ebben az évben is csupán a teljes költségvetési tervezet 0,3 %-át teszi ki, ugyanakkor üdvözli, hogy a költségvetési tervezetben a LIFE program kötelezettségvállalási előirányzatai 30,9 millió EUR-val nőttek;

39.  hangsúlyozza a LIFE program kifizetési előirányzatainak hiányából származó korábbi problémákat, amelyek akadályozták és késleltették a program megfelelő végrehajtását;

40.  az Európa 2020 stratégia céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban úgy határoz, hogy javasolja a LIFE+ program finanszírozásának a költségvetési tervezet szintje fölé történő növelését;

41.  ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 619,8 millió EUR-val, a kifizetési előirányzatokat pedig 611,3 millió EUR-val növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), 19,4 millió EUR összegű tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalások felső határa alatt;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

42.  hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is kiemelt témái közé sorolja a jelenlegi migrációs kihívást; üdvözli, hogy a Bizottság további 1,8 milliárd EUR-t javasol a 2017-re eredetileg előirányzott összeghez képest a migrációs kihívás kezelésére az Unióban; megjegyzi, hogy az eredetileg előirányzottól való jelentős eltérés a 3. fejezet felső határainak felfelé történő kiigazítását támasztja alá; hangsúlyozza, hogy a Bizottság e megerősítések finanszírozását javarészt a rugalmassági eszköz (530 millió EUR összegben, ami teljes mértékben kimeríti az erre az évre rendelkezésre álló finanszírozást) és a rendkívüli tartalék (1160 millió EUR összegű) igénybevétele révén javasolja; tekintettel a migrációval kapcsolatos kiadások példátlan mértékű finanszírozására (2017-ben összesen 5,2 milliárd EUR összegben a 3. és 4. fejezetben, illetve az Európai Fejlesztési Alap igénybevétele révén) és a rugalmasság alkalmazására vonatkozó, már előterjesztett javaslatokra, nem kéri a migrációval kapcsolatos szakpolitikák további megerősítését; ugyanakkor ellenezni fog minden arra irányuló kísérletet, hogy csökkentsék az uniós fellépések finanszírozását ezen a területen;

43.  megismétli, hogy a költségvetési rugalmasságnak megvannak a korlátai, és csak rövid távú megoldás lehet; szilárd meggyőződése, hogy az egész kontinenst érintő és a mérséklődés jeleit nem mutató, hosszú távú menekültügyi és migrációs kihívásokra adott előretekintő és bátor válasz a 3. fejezet felső határának felfelé történő kiigazítására mutat rá; úgy véli, hogy az e területre vonatkozó új előirányzatok biztosítására a közelmúltban hozott valamennyi költségvetési döntés valójában e felső határ felülvizsgálatának szükségességét mutatta;

44.  a jelenlegi biztonsági és migrációs kihívások közepette üdvözli a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap finanszírozásának 1,6 milliárd EUR összegű, és a Belső Biztonsági Alap finanszírozásának 0,7 milliárd EUR összegű növelését; úgy véli, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap növelése még inkább szükségessé teszi az éves finanszírozás méltányos és átlátható elosztását az alap különböző programjai és célkitűzései között, és a pénzügyi források felhasználása jobb érthetőségének biztosítását;

45.  megjegyzi, hogy 2016. március 15-én elfogadásra került az Unión belüli szükséghelyzeti támogatás új eszköze – 700 millió EUR indikatív keretösszeggel az elkövetkező három évre (2016–2018) –, és máris azonnali gyakorlati eredményekhez vezetett rendkívüli szükséghelyzeti támogatási intézkedések formájában a tagállamokba nagy számban érkező menekültek és migránsok humanitárius szükségleteire adott válaszként; megismétli azonban azt az álláspontját, hogy a jövőben fenntarthatóbb jogi és költségvetési keretet kell kialakítani annak érdekében, hogy mozgósítani lehessen a humanitárius segítségnyújtást az Unión belül; ragaszkodik a Bizottsággal ezen eszköz jelenlegi és jövőbeli működéséről és finanszírozásáról folytatott, az információk teljes átláthatóságán és a hatásvizsgálati jelentéseken alapuló rendszeres párbeszédhez;

46.  a több tagállamban megnövekedett mértékű fenyegetettségre, valamint a migrációkezelés és a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem ezzel párhuzamos kihívásaira való tekintettel további személyzet finanszírozását kéri az Europol számára azzal a céllal, hogy egy napi 24 órában működő terrorelhárító egységet hozzon létre, amely a hírszerzési szolgálatok válaszaival látja el a tagállamok illetékes hatóságait; úgy véli, hogy ez a növelés arra is szolgál, hogy hatékonyabbá tegye az emberkereskedelem elleni (különös figyelemmel a kísérő nélküli kiskorúakra) és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet (a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) új személyzete), valamint megerősítse az emberi erőforrásokat az olasz és görög fogadóállomásokon; emlékeztet arra, hogy jelenleg csak 3 fő áll az Europol személyzetében rendelkezésre arra, hogy a 8 állandó és a további nem állandó olaszországi fogadóállomásokra kiküldjék őket; úgy véli, hogy ez a szám túl alacsony ahhoz, hogy az Europol elláthassa feladatait az emberkereskedelem, a terrorizmus és az egyéb súlyos, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén;

47.  üdvözli új költségvetési sor létrehozását a terrorizmus áldozatainak nyújtandó finanszírozás számára; támogatja, hogy források álljanak rendelkezésre az áldozatok szükségletei széles körének kezelésére, többek között fizikai kezelésekre, pszichoszociális szolgáltatásokra és pénzügyi támogatásra; úgy véli, hogy túl gyakran megfeledkeznek a terrorizmus áldozatainak szükségleteiről, vagy másodlagosnak tekintik azokat, amikor a terrorfenyegetettség kezelésére javasolnak intézkedéseket;

48.  elítéli a Tanács által a kultúra, a média, a polgárság, az alapvető jogok és a közegészségügy területén számos program vonatkozásában a kötelezettségvállalási előirányzatokra javasolt, összesen 24,3 millió EUR összegű csökkentéseket; úgy véli, hogy a Tanács negatív jelzést küld azzal, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások kezelésének finanszírozására a kulturális programok megnyirbálásával szabadít fel forrásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos ilyen csökkentés önkényesnek tűnik és figyelmen kívül hagyja a kiváló végrehajtási arányokat; véleménye szerint még a kismértékű csökkentések is veszélyeztethetik a program eredményeinek elérését és az uniós intézkedések zökkenőmentes végrehajtását; ezért visszaállítja az előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő szintjét;

49.  kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a már hosszú ideje alulfinanszírozott „Kreatív Európa” és „Európa a polgárokért” programokhoz tartozó számos fellépés finanszírozását; határozottan úgy véli, hogy ezek a programok még aktuálisabbak, mint valaha, mind a kulturális és kreatív ágazatok munkahelyteremtéshez és növekedéshez való hozzájárulásának fokozása, mind a polgárok uniós döntéshozatalban és végrehajtásban való aktív részvételének ösztönzése tekintetében; nem érti, hogy a Tanács mivel tudja indokolni a kkv-k számára nyújtott finanszírozás csökkentését a kulturális és kreatív ágazatokban, amikor a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze – amelynek finanszírozását már korábban átütemezték – még csak 2016 júniusában indult, és kitűnően illusztrálja egy jelentős piaci hiányosság innovatív megoldását azáltal, hogy kapacitást épít és védelmet nyújt a hitelezési kockázattal szemben a pénzügyi közvetítők építési kölcsöneihez a kulturális és kreatív ágazatokban;

50.  kiemeli, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság terén zajló uniós programok egyértelmű európai hozzáadott értéket jelentenek, kiegészítik a migránsok és menekültek integrációjára irányuló politikákat és szinergiákat alkotnak azokkal; ezért felkéri az uniós intézményeket, hogy a közvetlenül irányított programok, mint például a Kreatív Európa program, valamint a strukturális és beruházási alapok finanszírozásának megfelelő növelésével, és külön erre szánt költségvetési sorokkal válaszoljanak;

51.  megjegyzi, hogy a költségvetésben garantálni kell a kulturális örökség 2018-as európai évének előkészítő tevékenységeire szolgáló finanszírozást;

52.  emlékeztet arra, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus az uniós szolidaritás egyik sarokköve; hangsúlyozza, hogy a katasztrófamegelőzés, valamint az arra való felkészülés és reagálás terén az Unió „támogató szerepet játszik” a tagállamok intézkedéseinek elősegítése, összehangolása, illetve kiegészítése érdekében; nyugtázza, hogy kis mértékben növelték e program kötelezettségvállalási előirányzatait;

53.  üdvözli költségvetési sor létrehozását egy uniós felkutatási és mentési alap számára, amely a tagállamok által végzett és uniós szinten koordinált felkutatási és mentési tevékenységeket hivatott fedezni, különösen a földközi-tengeri térségben; azon a véleményen van, hogy egy külön alap létrehozása megfelelőbb megoldást jelent, mint a Frontex vagy az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség költségvetésének folyamatos növelése;

54.  üdvözli az európai polgári kezdeményezés támogatására létrehozott költségvetési sort, amely egy azzal a céllal újonnan létrehozott eszköz, hogy a polgárokat bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba és elmélyítse az európai demokráciát; véleménye szerint túl alacsony a költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok szintje; úgy határoz, hogy megnöveli e költségvetési sor finanszírozását;

55.  üdvözli a bizottsági képviseletek tájékoztatási tevékenysége, a civil párbeszédek és a „partnerségi” tevékenységek finanszírozásának növelését – a 2017-re vonatkozó előirányzatok a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 17,036 millió EUR-t, illetve a kifizetési előirányzatok esetében 14,6 millió EUR-t tesznek ki –, mivel ezek az európai polgárok megszólítását, bizalmuk megnyerését és az uniós politika és szakpolitikák megértésének elősegítését célzó kezdeményezésekre vonatkoznak;

56.  hangsúlyozza, hogy az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást követően elégséges és megfelelő adminisztratív és pénzügyi eszközöket kell biztosítani az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága számára annak érdekében, hogy el tudja látni feladatait;

57.  megjegyzi, hogy a parlamenti olvasat (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével) a 3. fejezet felső határát 71,28 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzattal haladja meg, míg a kifizetési előirányzatokat 1 857,7 millió EUR-val növeli; figyelembe véve, hogy már a költségvetési tervezetben sem szerepel tartalékkeret, javasolja e megerősítések felső határon belüli finanszírozását, ugyanakkor a rendkívüli tartalék igénybevételét számos, migrációval kapcsolatos alapvető kiadási tétel számára;

4.fejezet – Globális Európa

58.  megjegyzi, hogy a folyamatban lévő menekültügyi és migrációs kihívások fényében az Unió külső fellépése egyre több finanszírozást igényel, ami jelentősen meghaladja a 4. fejezet jelenlegi keretét; ezért határozottan kétségbe vonja, hogy a 4. fejezet felső határa elegendő-e ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a menekültügyi és migrációs kihívások külső dimenziójára; sajnálja, hogy az új kezdeményezések, mint például az FRT támogatása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy költségvetési tervezetében csökkenti egyéb programok, mint például a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) finanszírozását; hangsúlyozza, hogy ez nem válhat más területeken folytatott politikák kárára; ezért úgy határoz, hogy nagymértékben mérsékli a fontos pénzügyi források e két, többek között a migrációs hullámok kiváltó okait kezelő eszköztől való elvonását; emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztéspolitika elsődleges céljának a szegénység csökkentésének kell maradnia; továbbá sajnálja, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) humanitárius segélyekre és a földközi-tengeri térség támogatására szolgáló ágára szánt előirányzatok jóval alulmúlják a 2016-os költségvetésben jóváhagyott összegeket annak ellenére, hogy nyilvánvalóan kapcsolódnak a nagyszámú külső kihívás kezeléséhez; sajnálja a Tanács által végrehajtott indokolatlan csökkentéseket;

59.  ezért úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott minden csökkentést visszaállít a 4. fejezetben; úgy határoz, hogy visszaállítja a 2016-os szintre az ENI földközi-tengeri térségre és humanitárius segélyekre szánt sorait; továbbá úgy határoz, hogy enyhíti a Bizottság által a DCI-nél és az IcSP-nél végrehajtott csökkentéseket; alapvetően fontosnak tartja, hogy az Unió továbbra is kulcsfontosságú szerepet vállaljon a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásában, és fenntartsa az ahhoz nyújtott pénzügyi segítség szintjét, valamint támogassa az ENI keleti partnerséggel kapcsolatos sorait; hangsúlyozza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének jelentőségét;

60.  úgy határoz, hogy növeli a 2016-hoz képest jelentősen csökkentett makroszintű pénzügyi támogatást; úgy véli, hogy a javasoltnál több forrásra lesz szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen valamennyi jövőbeli hiteligény kielégítését;

61.  teljes körű támogatásáról biztosítja az FRT-t, és azt javasolja, hogy jó végrehajtási arányai és a 2016-os költségvetésben rendelkezésre álló jelentős tartalékok miatt a 2017-re tervezett uniós költségvetési hozzájárulás egy részét ütemezzék előre 2016-ra; ezért egy 2016. évi költségvetés-módosítás révén az IPA II 400 millió EUR-val való megerősítését, valamint a rendkívüli tartalék ennek megfelelő igénybevételét kéri; ugyanekkora összeget tartalékba helyez a 2017-es költségvetésben, amíg nem születik átfogó megállapodás az FRT alternatív finanszírozásáról, amely enyhítené a külső finanszírozási eszközökre nehezedő, korábban soha nem látott nyomást;

62.  aggodalommal jegyzi meg, hogy időszerű jellegük és jelentős méretük ellenére az uniós válságkezelő alapok és az FRT gyakorlatilag láthatatlan az uniós költségvetésben; kéri oly módon való bevonásukat, amely átláthatóbb és jobban tiszteletben tartja az uniós költségvetés egységességének elvét és a költségvetési hatóság előjogait, és új költségvetési sorokat hoz létre ebből a célból; továbbá kéri a Bizottságot, hogy mutasson be bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi eszközök válságkezelő alapok keretében történő felhasználása nem eredményezi az előirányzatok eltérését az eredeti jogalapjukban szereplő célkitűzésektől; megjegyzi, hogy a nemzeti hozzájárulások uniós költségvetésen felüli bevonásának célja eddig közismerten elhanyagolásra került; ebben a tekintetben kiemeli, hogy a válságkezelő alapokhoz való uniós költségvetési hozzájárulásra irányuló jövőbeli felhívások esetében a Parlament csak akkor fogja jóváhagyni azokat, ha a tagállamok is hozzájárulnak hasonló összeggel; ezért felkéri a tagállamokat, hogy minél hamarabb teljesítsék kötelezettségvállalásaikat;

63.  megjegyzi, hogy a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnak, amely az EU-n kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet, a Bizottságnak az általános költségvetés által fedezett garanciákról szóló jelentése (COM(2016)0576) szerint további pénzeszközökre van szüksége a célösszeg eléréséhez, ami ennek következtében 228,04 millió EUR összegű feltöltés előirányzásához vezetett a költségvetési tervezetben; aggódik amiatt, hogy ezek a követelmények további nyomást helyeznek a 4. fejezet már egyébként is nagyon szűk felső határaira;

64.  üdvözli a Bizottságnak az új migrációs partnerségi kerettel és a külső beruházási tervvel kapcsolatos költségvetési javaslatait; aggályait fejezi ki azonban esetleges új „szatellit” eszközök uniós költségvetésen kívüli létrehozása miatt; megismétli, hogy fenn kell tartani az uniós költségvetés feletti teljes körű parlamenti ellenőrzést; határozottan ragaszkodik a költségvetés egységessége elvének tiszteletben tartásához; meggyőződése, hogy az új prioritást nem szabad meglévő uniós projektek kárára finanszírozni; úgy véli, hogy további rugalmasságot kell alkalmazni az Afrikában és az EU szomszédságában megvalósítandó beruházások nagyratörő keretének megfelelő új előirányzatokkal való ellátása érdekében;

65.  megismétli azon kérését, hogy az Unió diplomáciai tevékenységeinek további megszilárdítása érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ igazgatási költségvetésébe;

66.  ennek eredményeképpen növeli a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezethez képest 499,67 millió EUR-val, míg a kifizetési előirányzatokat 493,2 millió EUR-val (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével, valamint az EU különleges képviselői előirányzatának az EKSZ költségvetésébe való átcsoportosításával együtt);

67.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel 3 millió euróval történő növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

5.fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

68.  úgy ítéli meg, hogy a Tanács csökkentései indokolatlanok és károsak, és helyreállítja a költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatási támogatási kiadásokat;

69.  a közelmúltban napvilágra került információk fényében és az uniós polgárok bizalmának és az uniós intézmények hitelességének visszanyerése érdekében úgy határoz, hogy a volt képviselők ideiglenes juttatásaira szolgáló előirányzatok 20%-át tartalékba helyezi, amíg a Bizottság nem hajt végre szigorúbb magatartási kódexet a biztosok összeférhetetlenségének és a forgóajtó-jelenségnek a megakadályozására;

70.  úgy ítéli meg, hogy az intézményközi igazgatási együttműködés hatékonysági forrás, mivel az egyik intézmény számára kialakított szaktudás, képességek és források a többiek rendelkezésére is bocsáthatók; ezért kéri egy olyan rendszer kialakítását, amely a szükséges minimumra korlátozza az igazgatási terheket, biztosítja a szolgáltatások megfelelő minőségét, a fő felelős intézményt ellátja a szükséges költségvetési eszközökkel és ösztönzi a többi intézmény együttműködését azáltal, hogy korlátozza részesedésüket az együttműködés által okozott határköltségekből, és így összhangba hozza a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatban az intézmények szintjén hozott döntéseket a költségvetés átfogó hatékony és eredményes irányításával;

Ügynökségek

71.  általános szabályként támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; megjegyzi, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette eredeti kéréseit a legtöbb ügynökség tekintetében; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását;

72.  üdvözli a különösen a migrációs és biztonsági kérdésekkel foglalkozó, eredményes bel- és igazságügyi ügynökségek költségvetésének növelését; hangsúlyozza, hogy ezeket az ügynökségeket elegendő forrással (többek között új technológiákba történő beruházásokkal) és személyzettel kell ellátni megbízatásuk bővülése esetén;

73.  a jelenlegi biztonsági kihívásokkal összefüggésben és az összehangolt európai válasz szükségességének figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy e növelések némelyike nem elegendő, és úgy határoz, hogy az átfogó biztonsági csomagon belül megerősíti az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége, A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára elkülönített előirányzatokat;

74.  részletesebben kifejtve, hangsúlyozza, hogy megfelelő emberi és tárgyi erőforrásokra van szükség az Europol által újonnan létrehozott, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU) számára, többek között tekintettel a közös műveleti tervezésre és fenyegetésértékelésre a tagállamok közötti összehangolt megközelítés erősítése érdekében a szervezett bűnözés, a számítástechnikai bűnözés és az internethez kapcsolódó bűnözés, a terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából; további finanszírozást kér a közös nyomozócsoportok számára;

75.  emlékeztet a különböző bel- és igazságügyi információs rendszerek Bizottság által annak „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” jövőbeli keretéről szóló, 2016. április 6-i közleményében bejelentett tervezett javítására és interoperabilitására; sürgeti a gyorsan és hatékonyan megvalósítandó említett technikai megoldások megfelelő forrásigényének előre való tervezését;

76.  üdvözli, hogy a 2017-es költségvetés megfelelő forrásokat tartalmaz a Frontex hosszú távon Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé való átalakításának és az EASO teljes hatáskörrel bíró menekültügyi ügynökséggé való átalakításának támogatására; hangsúlyozza, hogy bár az európai határ- és partiőrség-rendszer forrásai jelenleg megfelelőnek tűnnek, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy az ügynökség ne maradjon le a valóságtól;

77.  az Európa déli szomszédságában tapasztalható romló humanitárius helyzetre, a menedékkérők megnövekedett számára és főleg arra a szándékra való tekintettel, hogy a Bizottság javaslatában szereplőnél jobban megerősítse megbízatását, úgy határoz továbbá, hogy növeli az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal költségvetési előirányzatait;

78.  ismételten helyteleníti a Bizottság és a Tanács ügynökségek személyzetével kapcsolatos megközelítését, ezért számos létszámtervet módosít; ismételten hangsúlyozza, hogy minden ügynökség álláshelyeinek számát az intézményközi megállapodásnak megfelelően 5 év alatt 5%-kal csökkenteni kell, de az új politikai fejlemények és a 2013 óta hatályban lévő új jogszabályok miatti kiegészítő feladatok ellátásához szükséges álláshelyekhez kiegészítő forrásoknak kell kapcsolódniuk, és azokat az intézményközi megállapodásban foglalt létszámcsökkentési célon kívül kell figyelembe venni; ezért ismét hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az ügynökségek közötti átcsoportosítási keret koncepciójával, de megerősíti, hogy készen áll arra, hogy álláshelyeket szabadítson fel a hatékonyság javításával az ügynökségek közötti fokozottabb igazgatási együttműködés, vagy akár összeolvadások, valamint egyes feladatköröknek a Bizottsággal vagy egy másik ügynökséggel való összevonása révén;

79.  hangsúlyozza, hogy jelentős működési és személyzeti megtakarításokat lehetne elérni, ha a több helyszínen működő ügynökségek (ENISA, eu-LISA, ERA) csak egy székhellyel működnének; véleménye szerint az említett ügynökségek működési szükségletei lehetővé tesznek egy ilyen változtatást; hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) Londonból való elköltöztetése és a másik két felügyeleti hatóság közül legalább az egyikkel való összeolvasztása a két ügynökség költségeinél jelentős megtakarításokhoz vezethetne; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot e témában;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

80.  a benyújtott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések körültekintő elemzése után, amely a jelenlegi projektek sikerarányának vizsgálatán és a meglévő jogalapok által már fedezett kezdeményezések kizárásán alapult, valamint a projektek végrehajtásáról a Bizottság által készített értékelések teljes körű figyelembevételével úgy határoz, hogy megegyezésen alapuló csomagot fogad el, amely korlátozott számú kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott tartalékkeretekre és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső határára is;

Speciális eszközök

81.  emlékeztet a sürgősségisegély-tartalék a tekintetben betöltött fontos szerepére, hogy haladéktalanul reagálni lehessen a harmadik országok részéről jelentkező, előre nem látható eseményekhez kapcsolódó konkrét segélyszükségletekre, továbbá azon korábbi kérésére, hogy a tartalék pénzügyi keretét a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának részeként jelentősen növeljék; megjegyzi, hogy 2016-os nagyon gyors felhasználása – ami valószínűleg az összes átviteli lehetőség felhasználását is jelenti – annak jelzése, hogy e speciális eszköz nem fog elegendőnek bizonyulni minden további 2017-es igény kezelésére; ezért évi 1 milliárd EUR-ra növeli előirányzatait, attól függően, hogy milyen döntés születik a sürgősségisegély-tartalék éves előirányzatairól a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;

82.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Unió Szolidaritási Alapja tartalékai tekintetében, hogy könnyítse e speciális eszközök igénybevételét;

Kifizetések

83.  aggodalmának ad hangot a költségvetési tervezetben szereplő kifizetési előirányzatoknak a 2016-os költségvetéshez képest tapasztalható jelentős csökkenése miatt; megjegyzi, hogy ez olyan végrehajtási késedelmeket okoz, amelyek nemcsak aggasztóak az uniós politikák végrehajtása szempontjából, hanem a kifizetetlen számlák jelenlegi programozási időszak végén való felhalmozódásának kockázatát is magukban hordozzák; reméli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében megoldják e kérdést; továbbá sajnálja, hogy a Tanács csökkentette a kifizetéseket annak ellenére, hogy jelentős mozgástér áll rendelkezésre a felső határok alatt;

84.  hangsúlyozza, hogy a Parlament kérésére megegyezés született egy kifizetési tervről, amely szerint 2016 végéig 2 milliárd EUR értékű „normál” szintre csökkentik a kohéziós politikával kapcsolatos, a 2007–2013-as időszakban felhalmozódott kifizetési követelések hátralékát; rámutat, hogy legalább 8,2 milliárd EUR kifizetetlen számlát találtak 2015 végén a 2007–2013-as időszakból a kohéziós politika területén, és ez a szám 2016 végére várhatóan 2 milliárd EUR alá csökken; úgy véli, hogy a három intézménynek közösen ki kell dolgoznia és el kell fogadnia egy kötelező, közös kifizetési tervet a 2016–2020-as időszakra nézve; kitart amellett, hogy egy ilyen új kifizetési tervnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáson kell alapulnia és világos stratégiával kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig az összes fejezeten belül eleget lehessen tenni minden kifizetési igénynek, valamint el lehessen kerülni bizonyos többéves programok és más enyhítő intézkedések mesterségesen lelassított végrehajtása, például az előfinanszírozási arányok csökkentése által okozott „rejtett elmaradásokat”;

85.  úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett minden soron visszaállítja a költségvetési tervezetet a kifizetési előirányzatok tekintetében, és megerősíti a kifizetési előirányzatokat minden olyan soron, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Teljesítményalapú költségvetés-tervezés

86.  emlékeztet arra, hogy az integrált belső ellenőrzési keretrendszerről szóló 2013. július 3-i állásfoglalásában(10) a Parlament osztotta a Számvevőszék azon álláspontját, hogy teljesítménymutatókon alapuló költségvetés-tervezés nélkül nem érdemes megkísérelni a teljesítmény mérését(11), és felszólít egy teljesítményalapú költségvetés-tervezési modell létrehozására, amelyben minden egyes költségvetési tételhez teljesítménymutatókkal mérendő célkitűzéseket és eredményeket rendelnek hozzá;

87.  üdvözli az operatív kiadásokra vonatkozó, a költségvetési tervezethez csatolt programnyilatkozatokat, mivel azok részben megfelelnek a Parlament célokkal, eredményekkel és mutatókkal kapcsolatos kérésének; megjegyzi, hogy ezek a nyilatkozatok a szokásos teljesítményalapú költségvetés-tervezési módszert egészítik ki egyes teljesítményre vonatkozó adatokkal;

88.  kitart amellett, hogy a Bizottság belső irányítási eszközeinek egyszerűsítése céljából a főigazgatóknak ragaszkodniuk kell az operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatokban szereplő politikai célokhoz és mutatókhoz igazgatási tervük és éves tevékenységi jelentésük elfogadásakor, és hogy a Bizottságnak az EUMSZ 318. cikke szerinti értékelő jelentését ennek alapján kellene elkészítenie;

További szakaszok

I.szakasz – Európai Parlament

89.  változatlan szinten, azaz 1 900 873 000 EUR összegen tartja a 2017-es költségvetés 2016. április 14-i plenáris ülésen elfogadott teljes összegét; bevezeti azokat a költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat a költségvetésbe, amelyek legutóbbi határozatait tükrözik, és felszabadítja a tartalékot a képviselők, egyéb személyek és ingóságok szállításának költségvetési során;

90.  jóváhagyja a létszámterv változását és az ahhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatokat a képviselőcsoportok többletigényeinek kielégítése érdekében; ezeket a növeléseket teljes mértékben ellensúlyozza a rendkívüli tartalékalap és az épületek berendezésére szolgáló költségvetési sor előirányzatainak csökkentésével;

91.  emlékeztet azon politikai döntésére, hogy a képviselőcsoportokat mentesíti az 5%-os létszámcsökkentési cél teljesítésének kötelezettsége alól, ahogy azt a 2014.(12), a 2015.(13) és a 2016.(14) évi költségvetésről szóló állásfoglalásaiban hangsúlyozta;

92.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően főtitkársága(15) létszámtervét 2017-ben 60 álláshellyel csökkenti (1%-os létszámcsökkentési cél); emlékeztet arra, hogy ezen intézkedés költségvetési hatása a költségvetési javaslatban már figyelembevételre került;

93.  további 20 álláshellyel csökkenti létszámtervét az álláshelyek Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kötött együttműködési megállapodásban tervezett átcsoportosítása befejeződésének tükrözésére; hangsúlyozza, hogy mivel ezek az álláshelyek nem szerepeltek a költségvetésben, a Parlament oldalán nem kell csökkenteni az előirányzatokat;

94.  ösztönzi az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkárát, hogy működjenek együtt a háttérirodai funkciók és szolgáltatások három intézmény közötti megosztására vonatkozó esetleges további intézkedések tekintetében; kéri a főtitkárokat, hogy készítsenek tanulmányt arról is, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács között is létrehozhatók-e szinergiák a háttérirodai funkciók és szolgáltatások terén;

95.  2017-es létszámtervében fenntartja a 3/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetben az intézmények biztonságának megerősítésére kért 35 új álláshelyet; ezen álláshelyek tekintetében nem kell érvényesíteni az 5%-os létszámcsökkentési célt, mivel a Parlament új tevékenységének felelnek meg;

96.  megismétli, hogy az 5%-os létszámcsökkentési cél megvalósítása nem veszélyeztetheti az intézmény megfelelő működését és azt, hogy a Parlament gyakorolhassa alapvető hatásköreit, valamint nem ronthatja a jogalkotási kiválóságát és a képviselők, illetve a személyzet munkakörülményeinek minőségét;

97.  az idei belső költségvetési eljárás során tapasztalt többszörös problémák fényében arra a következtetésre jut, hogy elkerülhetetlen eljárási szabályzata 9. fejezetének és a többi fejezet megfelelő részeinek módosítása az Európai Parlament által a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásban tett kérés, azaz annak teljesítése érdekében, hogy „minden releváns információt az eljárás minden szakaszában megfelelő és érthető módon, megfelelő részletességgel és lebontásban be kellene nyújtani az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjai számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Elnökség, a Költségvetési Bizottság és a képviselőcsoportok megalapozott döntéseket hozhassanak, és döntéseiket a Parlament költségvetési helyzetének és igényeinek összesített képére alapozhassák”;

98.  a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, fent említett 2016. április 14-i állásfoglalása 15. bekezdésének megfelelően kéri, hogy első alkalommal a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás során alkalmazzák azt a módszert, amely szerint a Parlament költségvetése a tényleges igények, nem pedig a koefficiens-rendszer alapján kerül összeállításra;

99.  emlékeztet arra, hogy az igazgatás vállalta egy közép- és hosszú távú költségvetési terv elkészítését, ideértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését az intézmény működése kapcsán felmerülő igazgatási költségektől, beleértve a jogszabályi kötelezettségeket is; ezért elvárja, hogy a 2018-as előzetes költségvetési javaslattervezet ugyanebben a formátumban kerüljön előterjesztésre;

100.  emlékeztet a 2013-as Fox–Häfner-jelentésre(16), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségeit 156 és 204 millió EUR közötti összegre becsülte, amely a Parlament költségvetésének 10%-ával egyenértékű; tudomásul veszi azt a megállapítást, hogy a Parlament személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó állomány által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye; kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000 és 19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

101.  sajnálja, hogy a Költségvetési Bizottság számos felhívása ellenére a Parlament közép- és hosszú távú ingatlanstratégiája nem áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a bizottság megfelelő információk alapján tudjon tárgyalásokat folytatni;

IV.szakasz – Bíróság

102.  sajnálja, hogy a Tanács az átalányalapú csökkentési arányt 2,5%-ról 3,8%-ra emeli, ami 3,4 millió eurós csökkentést jelent, és ellentmondásban áll az álláshelyek Bíróságnál tapasztalható rendkívül magas betöltési arányával (2015 végén 98%); ezért az átalányalapú csökkentési arányt visszaigazítja a költségvetési tervezet szintjéhez, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára küldetése teljesítését a bírósági ügyek számának folyamatos növekedésére való tekintettel;

103.  úgy határoz továbbá, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által a Bíróság költségvetésének I. és II. címében csökkentett hat költségvetési tétel tekintetében, mert ezek a csökkentések különösen jelentős hatással járnának a Bíróság elsődleges céljaira nézve a nyelvi és biztonsági területeken;

104.  elégedetlenségét fejezi ki a Tanács 2017-es költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontban szereplő egyoldalú nyilatkozatával és az ahhoz csatolt, az 5%-os létszámcsökkentésről szóló melléklettel kapcsolatban, amely szerint a Bíróságnak még mindig 19 álláshellyel csökkentenie kell létszámtervét; hangsúlyozza, hogy ez a 19 álláshely megfelel a Parlament és a Tanács által a 2015-ös és 2016-os költségvetési eljárás során a többletigények kezelésére biztosított 12, illetve 7 álláshelynek, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a 19 álláshelyet ne adják vissza, mivel a Bíróság már megfelelően teljesítette az 5%-os létszámcsökkentési követelményt azzal, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban 98 álláshelyet törölt; 

V.szakasz – Számvevőszék

105.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 2,6%-os szintre annak érdekében, hogy a Számvevőszék kielégíthesse a létszámtervvel kapcsolatos igényeit;

106.  visszaállít a Tanács által csökkentett további öt költségvetési tételt, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját és ki tudja adni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

107.  részben visszaállítja a költségvetési tervezetet három költségvetési tétel vonatkozásában a maga a Számvevőszék által azonosított megtakarítási javaslatokkal összhangban;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

108.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 4,5%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kielégíthesse igényeit, és meg tudjon birkózni a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága között 2014. februárban kötött együttműködési megállapodással összefüggésben folytatódó létszámcsökkentéssel;

109.  visszaállítja a Bizottság által a költségvetési tervezetben a fent említett együttműködési megállapítással összhangban törölt 12 álláshelyet és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatokat, így tükrözve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól a Parlamenthez átcsoportosított álláshelyek tényleges számát;

110.  továbbá úgy határoz, hogy kiigazítja a fordítási szolgáltatásokhoz fűződő kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos tételt a maga az intézmény által becsült szintre, így részben ellensúlyozva 36 álláshely átcsoportosítását az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól a Parlamenthez a fent említett együttműködési megállapodással összhangban;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

111.  visszaállítja a Bizottság által a költségvetési tervezetben a fent említett együttműködési megállapítással összhangban törölt nyolc álláshelyet és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatokat, így tükrözve a Régiók Bizottságától a Parlamenthez átcsoportosított álláshelyek tényleges számát;

112.  továbbá visszaállítja a Régiók Bizottsága tagjainak irodai és informatikai költségeivel kapcsolatos, az Európai Bizottság által a költségvetési tervezetében csökkentett előirányzatokat a Régiók Bizottsága által becsült szintre, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a Régiók Bizottsága tagjainak irodai és informatikai költségeihez;

113.  sajnálja, hogy az Európai Bizottság költségvetési tervezetében csökkentette az „Épületek berendezése” költségvetési tételt, és úgy határoz, hogy visszaállítja a tételt a maga a Régiók Bizottsága által becsült szintre, hogy megfeleljen a megnövekedett biztonsági szükségleteknek, az épületeket jó állapotban és a jogi kötelezettségeknek megfelelően lehessen tartani és javítani lehessen az energiahatékonyságot;

114.  végül visszaállítja a képviselőcsoportok kommunikációs tevékenységeivel összefüggő előirányzatokat, amelyeket az Európai Bizottság csökkentett a költségvetési tervezetben, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a bizottság képviselőcsoportjainak kommunikációs tevékenységeihez;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

115.  megjegyzi, hogy a Tanács 195 000 EUR-val csökkentette az ombudsman költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy ez a csökkentés aránytalan terhet róna az ombudsman nagyon korlátozott költségvetésére és jelentős hatással járna az intézmény azon képességére, hogy hatékonyan kiszolgálja az uniós polgárokat; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az ombudsman teljesíthesse megbízatását és kötelezettségvállalásait;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

116.  sajnálattal jegyzi meg, hogy a Tanács 395 000 EUR-val csökkentette az európai adatvédelmi biztos költségvetési tervezetét; rámutat, hogy ez éles ellentétben áll az intézményre a Parlament és a Tanács által ruházott további feladatokkal, és veszélyeztetné az intézmény azon képességét, hogy hatékonyan szolgálja az uniós intézményeket; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az európai adatvédelmi biztos teljesíthesse kötelességeit és kötelezettségvállalásait;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

117.  visszaállít a Tanács által csökkentett minden sort;

118.  továbbá úgy határoz, hogy a stratégiai kommunikációs kapacitással kapcsolatos költségvetési tételt hoz létre az Európai Tanács 2015. márciusi következtetéseivel összhangban, és ellátja az EKSZ-t a harmadik országoktól és nem állami szereplőktől érkező félretájékoztatással kapcsolatos kihívás kezeléséhez szükséges megfelelő személyzettel és eszközökkel;

119.  üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az EKSZ személyzete tekintetében egyes álláshelyeknél a tagállami diplomaták és az uniós személyzet aránya vonatkozásában tapasztalható egyensúlyhiány kezelésére, valamint az EKSZ emberi erőforrásokra vonatkozó politikájának 2017 folyamán történő felülvizsgálatára tett írásos kötelezettségvállalást; felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a megtett lépésekről legkésőbb 2017 tavaszán, a következő költségvetési eljárás megkezdése előtt;

o
o   o

120.  meggyőződése, hogy az uniós költségvetés hozzájárulhat nemcsak a jelenleg az Uniót érintő válságok következményeinek, hanem kiváltó okainak tényleges kezeléséhez is; úgy véli azonban, hogy az egész Uniót érintő váratlan eseményeket az erőforrások összevonásával és kiegészítő eszközök rendelkezésre bocsátásával kell inkább kezelni, semmint múltbeli kötelezettségvállalások megkérdőjelezésével, vagy a tisztán nemzeti megoldások illúziójához való visszatéréssel; ezért hangsúlyozza, hogy a rugalmassági intézkedések a közös és gyors válaszadás lehetővé tételére szolgálnak, és teljes mértékben ki kell használni azokat a többéves pénzügyi keret felső határai által képviselt szűk korlátok ellentételezésére;

121.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást ‒az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt ‒ a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0080.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).
(10) HL C 75., 2016.2.26., 100. o.
(11) Kersti Kaljulaid észrevétele az integrált belső ellenőrzési keretrendszerrel kapcsolatban a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által szervezett 2013. április 22-i meghallgatáson.
(12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0376.
(15) Mivel politikai döntés született arról, hogy a képviselőcsoportokat nem veszik figyelembe ennél a számításnál, a csökkentés a Főtitkárság létszámtervére vonatkozik.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.

Jogi nyilatkozat