Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2101(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0309/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0309/2016

Viták :

PV 25/10/2016 - 15
CRE 25/10/2016 - 15

Szavazatok :

PV 26/10/2016 - 6.7
CRE 26/10/2016 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0416

Elfogadott szövegek
PDF 456kWORD 57k
2016. október 26., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2016. év prioritásainak végrehajtása
P8_TA(2016)0416A8-0309/2016

Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása (2016/2101(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság a 2016-os országspecifikus ajánlásokról szóló, 2016. május 18-i közleményére (COM(2016)0321),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28-i és 29-i következtetéseire (EUCO 26/16),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés” című, 2016. február 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „2016. évi európai szemeszter: a strukturális reformok haladásának, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésének és korrekciójának, valamint az 1176/2011/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményeinek értékelése” című, 2016. április 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0095),

–  tekintettel a „2016. évi éves növekedési felmérés” (COM(2015)0690), „A riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentés” (COM(2015)0691) és a „Közös foglalkoztatási jelentéstervezet” (COM(2015)0700) című bizottsági jelentésekre, az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági ajánlásra (COM(2015)0692), valamint a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 26-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0701),

–  tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálatáról: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló, 2011. december 1-jei állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „A tőkepiaci unió kiépítése” című, 2015. február 18-i zöld könyvére (COM(2015)0063),

–  tekintettel a „Méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer az Európai Unióban: 5 fő cselekvési terület” című, 2015. június 17-i bizottsági közleményre (COM(2015)0302),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javításáról szóló 2013. február 5-i(5)és 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0309/2016),

A.  mivel a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése 2016-ra az euróövezet esetében 1,6%-os várható növekedési arányt, az EU esetében pedig 1,8%-os növekedési arányt jelez előre;

B.  mivel Európa továbbra is komoly beruházási deficittel küzd, növelni kell a belső keresletet és meg kell szüntetni a makrogazdaság egyensúlyproblémáit, ugyanakkor növelni kell a beruházásokat az EU-ban;

C.  mivel az EU-ban a munkanélküliség általában (és a strukturális munkanélküliség különösen) továbbra is a fő kihívás a tagállamok számára, mivel jelenleg nagyon magas (10,5 millió tartós munkanélküli az EU-ban) annak ellenére, hogy az adatok az előző évekhez képest némi javulást mutatnak; mivel az adatok az előző évekhez képest némi javulást mutatnak ugyan, de a munkanélküliség aránya a fiatalok körében és az EU peremterületein mindenütt továbbra is jelentősen magasabb az EU egészére vonatkoztatott átlagos rátánál;

D.  mivel úgy tűnik, hogy a 2016. év eleji olajáresés és a gazdasági növekedés lassú üteme a fő okai annak, hogy az inflációs ráta negatív előjelűvé válik;

E.  mivel az olyan politikai fejlemények, mint például az Egyesült Királyságban tartott népszavazás kimenetele, az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, valamint a globális gazdaság bizonytalan trendjei gyarapították a beruházásokat gátló tényezőket;

F.  mivel a tagállamokba áramló menekülthullámok ugyancsak fékezték a beruházásokat a tagállamokban;

G.  mivel az európai szemeszter tagállamokhoz intézett ajánlásai tekintetében a válaszkészség hasonló, mint az OECD egyoldalú ajánlásai esetében (2014-ben 29%, illetve 30%);

H.  mivel az Európai Parlament a 2016. évi éves növekedési felmérésről szóló állásfoglalásában üdvözölte a javított szakpolitikai intézkedéscsomagot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezetre fokozott figyelmet kell fordítani; a Parlament emellett hangsúlyozta a beruházások növelése, valamint a fenntartható reformok és a fiskális felelősség jelentőségét a növekedés magasabb szintjeinek előmozdítása és Európa gazdasági talpraállása szempontjából;

Az Európa előtt álló kihívás a globális gazdasági lassulás összefüggésében

1.  aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Unió gazdasága a 2016 tavaszára vonatkozó európai gazdasági előrejelzés alapján a vártnál kisebb mértékben fog növekedni, mivel az euróövezetben a GDP a várakozások szerint csak 1,6%-kal fog növekedni, és 2017-re 1,8%-ot fog elérni, ami kisebb mértékű növekedés a korábban becsültnél;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban a kihívások a romló nemzetközi környezethez, a fenntartható reformok végrehajtásának kudarcához, valamint az Unió különböző részein a gazdasági és szociális teljesítményben kialakult eltérésekhez kapcsolódnak; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a növekedést, a kohéziót, a termelékenységet és a versenyképességet; úgy véli, hogy a fenntartható beruházás hiánya, valamint az egységes piac befejezetlensége megfosztja az EU-t attól, hogy maradéktalanul kihasználja potenciális növekedési lehetőségeit;

3.  üdvözli, hogy a Bizottság 2016. évi országspecifikus ajánlásaiban a gazdasági növekedés további megerősítésére irányuló fő prioritásokra összpontosít, azaz támogatni kívánja az innovációs célú beruházást, a növekedést és a munkahelyteremtést, a szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtását és a felelős államháztartás bátorítását; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a fiskális fenntarthatóság elősegítéséért, a stabilitási és növekedési paktummal összhangban, maradéktalanul élve annak rugalmassági záradékaival, amint azt a Bizottság 2015. január 13-i közleménye tartalmazza (COM(2015)0012);

4.  elismeri a kohéziós politikai eszközök és a tágabb gazdasági kormányzási keret közötti koherencia fontosságát, az európai szemeszter szabályainak való megfelelés eléréséhez szükséges, a gazdasági talpraállást célzó erőfeszítések támogatása szempontjából; hangsúlyozza azonban, hogy a kohéziós politika legitimitása a szerződésekből fakad, és hogy ez a politika az európai szolidaritás kifejezése, fő célkitűzései az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, az Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, és az unió polgárokhoz való közelítése révén; ezért az a véleménye, hogy az esb-alapok hatékonyságát a szilárd gazdasági kormányzással összekapcsoló intézkedéseket megfontoltan, kiegyensúlyozott módon – ám csak végső megoldásként – kell alkalmazni, és hatásaikról jelentést kell készíteni; ezen kívül emlékeztet arra, hogy az ilyen intézkedéseknek mindig indokoltnak és átláthatónak kell lenniük, és alkalmazásuknál mindig figyelembe kell venni az érintett tagállam sajátos gazdasági és társadalmi körülményeit a regionális és helyi beruházások korlátozásának elkerülése érdekében, amely intézkedések rendkívül fontosak a tagállamok gazdaságai, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, mivel e beruházások maximalizálják a növekedést és a munkahelyteremtést, továbbá ösztönzik a versenyképességet és a termelékenységet, különösen az állami kiadásokra nehezedő jelentős nyomás időszakaiban; azt a két tagállamot illetően, amelyekre a 2016. július 12-i tanácsi határozatok vonatkoznak, amely határozatok a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban, rámutat a 2016. július 27-i bizottsági javaslatra és az azt követő, 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatra a kiszabható szankciók visszavonásáról, figyelembe véve a tagállamok indoklással ellátott kérelmét, a nehéz gazdasági körülményeket, a két ország reformtörekvéseit és elkötelezettségüket a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartása iránt; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az esb-alapokra vonatkozó 2017-es kötelezettségvállalások egy részének felfüggesztésére irányuló javaslat – azon intézkedések keretében, amelyek összekapcsolják az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást – mérlegelésekor figyelembe kell venni a Parlamentnek a strukturált párbeszéd keretében kifejtett nézeteit;

5.  üdvözli, hogy a Bizottság folyamatosan az ajánlások számát korlátozó megközelítést képvisel, továbbá üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítését, hogy ésszerűbbé tegye a szemesztert oly módon, hogy a következő 18 hónapra vonatkozó szakpolitikai célkitűzések meghatározásakor főként a makrogazdasági és társadalmi vonatkozású kulcsfontosságú prioritást élvező területekre összpontosít; megismétli, hogy ezáltal könnyebben megvalósítható az ajánlások átfogó és jelentőségteljes a meglévő gazdasági és szociális referenciaértékek alapján történő végrehajtása; hangsúlyozza, hogy az ajánlások számának csökkentésének ugyancsak a jobb tematikus összpontosításhoz kell vezetnie; hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti gazdasági egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, és fokozni kell a tagállamok közötti konvergenciát;

6.  teljes mértékben támogatja az annak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy az országspecifikus ajánlások kidolgozásában és végrehajtásában az egyes nemzetek nagyobb szerephez jussanak, ezáltal egy folyamatos reformfolyamatot megvalósítva; úgy véli, hogy a nemzeti tulajdon gyarapítása és az országspecifikus ajánlások hatékony végrehajtása érdekében, valamint tekintettel arra, hogy az országspecifikus ajánlások több, mint felét helyi és regionális hatóságoknak kell végrehajtaniuk, ezért azokat európai szintű, jól meghatározott és strukturált prioritások köré kell felépíteni a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és adott esetben regionális hatóságok bevonása mellett; megismétli, hogy a hatáskörök és illetékességek megosztása a különböző tagállamokban, valamint az országspecifikus ajánlások teljesítése a helyi és regionális hatóságok aktív részvételének köszönhetően javítható, és hogy e célból támogatja magatartási kódex bevezetését a helyi és regionális hatóságok európai szemeszterbe való bevonása érdekében, miként azt a Régiók Bizottsága javasolta; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti parlamentjeikben biztosítsák nemzeti reformprogramjaik megfelelő demokratikus ellenőrzését;

7.  hangsúlyozza, hogy az Európában bekövetkezett hosszú gazdasági válság egyértelművé tette, hogy nagy szükség van a beruházások megkönnyítésére olyan területeken, mint például az oktatás, innováció, kutatás és fejlesztés, előmozdítva egyúttal az EU versenyképességét is, fenntartható strukturális reformokkal ösztönözve a színvonalas munkahelyek teremtését, felelősségteljes fiskális politikák végrehajtásával jobb környezetet hozva létre a munkahelyek és az üzleti vállalkozások (különösen a kkv-k), valamint a beruházások számára; tudomásul veszi az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak egy éves működése során kiváltott hatását; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) szerepét a kevésbé fejlett országokban és az átmeneti régiókban, érvényre kell juttatni az ezen alap keretében eszközölt beruházások kiegészítő jellegét, és – többek között regionális szinten is – fokozni kell a beruházási platformok kialakítására irányuló erőfeszítéseket;

8.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség – különösen a fiatalok körében – még mindig igen magas aránya azt mutatja, hogy több tagállam képessége színvonalas munkahelyek teremtésére még most is korlátozott, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlatokkal összhangban további intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy fokozódjon a készségekbe történő befektetés és a munkaerőpiacok befogadóbbá váljanak, ugyanakkor ésszerű költségvetési irányítást kell fenntartani; megjegyzi, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését célzó intézkedések támogatása létfontosságú, amennyiben ténylegesen meg kívánjuk oldani a magas munkanélküliségi arány sok tagállamban tapasztalható problémáját;

9.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben – amelyet a likviditási többlet és a kamatlábak zéró alsó határa („Zero Lower Bound”, ZLB), továbbá a gyenge keresleti kilátások, valamint a háztartások és vállalkozások általi korlátozott beruházás és kiadások jellemeznek – a növekedés beindítása érdekében végre kell hajtani a Bizottság által előterjesztett megújított intézkedéscsomagot; megjegyzi, hogy a monetáris politika önmagában – beruházások és fenntartható strukturális reformok hiányában – nem elegendő;

A 2016. évi ajánlások prioritásai és célkitűzései

10.  hangsúlyozza a Bizottság arra vonatkozó ajánlását, hogy három tagállam lépjen ki a túlzotthiány-eljárásból; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a folyó fizetési mérlegekben észlelhető nagy és következetes többletek azt mutatják, hogy egyértelműen szükséges ösztönözni a keresletet és a beruházást – különösen a hosszú távú beruházást – a közlekedés és kommunikáció, a digitális gazdaság, az oktatás, az innováció és a kutatás, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a környezetvédelem és az elöregedő népesség területén jelentkező jövőbeli kihívásokkal való sikeres megbirkózás érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a felelősségteljes és fenntartható költségvetési politikákat, amelyek valamennyi tagállamban megalapozzák a növekedést és a gazdasági talpraállást, továbbá támogassa a fenntartható és szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformokat;

11.  megjegyzi, hogy további intézkedések szükségesek a vállalkozások, kiváltképpen a kkv-k pénzügyi lehetőségeinek gyarapítása és a nemteljesítő hiteleknek az euróövezetben, az uniós jogszabályokkal összhangban történő csökkentése érdekében, egészségesebbé téve a bankok mérlegeit, és ezáltal növelve azon képességüket, hogy a reálgazdaságnak kölcsönöket nyújtsanak; hangsúlyozza a bankunió lépésről lépésre történő kiteljesítésének, valamint a tőkepiaci unió kialakításának fontosságát annak érdekében, hogy biztos környezet jöjjön létre a beruházáshoz és a növekedéshez, és ne töredezzen szét az euróövezet pénzügyi piaca;

12.  hangsúlyozza, hogy a beruházások mértéke mindeddig elmaradt a kívánatos szinttől és nem vezetett fenntartható és inkluzív növekedéshez az EU-ban, és nem járult hozzá az üzleti környezet javításához sem; úgy véli, hogy az uniós növekedés javítása érdekében a stabilitási és növekedési paktumban, többek között annak rugalmassági záradékaiban lefektetett szabályokkal összhangban a monetáris politikát megfelelő adópolitikáknak kell kísérniük; megjegyzi, hogy szubnacionális kormányzati szinten a beruházások az utóbbi években erőteljesen csökkentek, de a közberuházásoknak még így is mintegy 60%-át teszik ki az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az olyan beruházáspolitikai eszközök, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását megfelelően ötvözni kell és biztosítani kell ezek egymást kiegészítő jellegét annak érdekében, hogy a magánbefektetők részéről további források bevonása révén növelni lehessen az uniós források felhasználásából származó hozzáadott értéket; hangsúlyozza ezért, hogy a szóban forgó strukturális reform projektjének összeállításakor a strukturálisreform-támogató programba be kell vonni a helyi és a regionális hatóságokat;

Szakpolitikai válaszok és következtetések

13.  hangsúlyozza, hogy a növekedést támogató szabályozási keret megteremtésével javítani kell az EU általános növekedési képességét, lehetővé téve a minőségi munkahelyek létrehozását és fenntartását, és ezáltal a magas szintű munkanélküliség leküzdését; úgy véli, hogy a migráció a lakosság elöregedése által kiváltott negatív hatásokat ellensúlyozó szerepet tölthet be, ez azonban attól függ, hogy a tagállamok képesek lesznek-e jobban élni a migránsok készségeivel és a munkaerőpiaci szükségletekhez igazítani munkaügyi migrációkezelő rendszereiket;

14.  hangsúlyozza az innovációt és a kreativitást erősítő, a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő készségek elsajátítását lehetővé tevő, befogadó jellegű oktatási rendszerek jelentőségét, különös tekintettel a szakképzésre; megjegyzi, hogy a szolidaritás és szubszidiaritás uniós értékeivel összhangban megfelelő egyensúlyt kell fenntartani a gazdasági, társadalmi és humánköltségek között, elkerülve a bérleszorítási versenyt, a hangsúlyt ugyanakkor a humántőkére, a kutatásra és a fejlesztésre, valamint az oktatási rendszerek és a szakképzés megújítására, kiváltképpen az egész életen át tartó tanulásra fektetve; úgy véli, hogy az innováció, a kutatás és a fejlesztés előmozdítása érdekében megfelelően kialakított politikákra van szükség, amelyek megerősítik a termelékenységet, folytonos és fenntartható növekedést teremtenek és segítik a jelenlegi strukturális kihívások leküzdését, ezáltal megszüntetve az EU és más gazdaságok közötti innovációs szakadékot;

15.  felhívja a Bizottságot arra, hogy biztosítson elsőbbséget azoknak az intézkedéseknek, amelyek csökkentik a nagyobb volumenű beruházások és kereskedelem útjában álló akadályokat, amelyek uniós szinten abból fakadnak, hogy nem egyértelműek a követendő stratégiák, különösen az energia, a közlekedés, a kommunikáció és a digitális gazdaság terén; felhívja a figyelmet a bankunió elfogadása következtében a banki hitelezésre gyakorolt hatásokra és azokra a következményekre, amelyek nemzeti szinten a nehézkes jogi rendszerekből, a korrupcióból, a pénzügyi rendszer átláthatóságának hiányából, az idejétmúlt bürokráciából, a közszolgáltatások nem megfelelő digitalizációjából, a források rossz elosztásából, a banki és biztosítási ágazat belső piacán meglévő akadályokból, valamint abból fakadnak, hogy az oktatási rendszerek továbbra sem illeszkednek a munkaerőpiaci szükségletekhez és az egységes piac igényeihez;

16.  sajnálja, hogy a szegénység elleni küzdelmet első ízben uniós program részévé tevő Európa 2020 stratégiában kitűzött, a szegénység mértékének az Unióban történő csökkentésére irányuló célkitűzés nem fog megvalósulni; úgy véli, hogy a szegénység leküzdésével kapcsolatos célkitűzést már az uniós politikák létrehozásakor e politikák szerves részévé kell tenni;

17.  hangsúlyozza, hogy el kell kerülni, hogy a munkát túlzott adóterhekkel sújtsák, mivel a túlzott mértékű adók visszafogják az inaktívak, a munkanélküliek, a második keresők és alacsony keresettel rendelkezők munkaerő-piacra való visszatérését segítő ösztönzőket;

18.  megjegyzi, hogy a Bizottság és a tagállamok között tárgyalások folynak a kibocsátási rés kiszámításához alkalmazott módszertannal kapcsolatban;

19.  rámutat arra, hogy erőfeszítéseket kell tenni a tagállamokban a beruházások terén még meglévő akadályok felszámolására, és megfelelőbb szakpolitikai intézkedéscsomagot kell alkalmazni, amely elősegíti a fenntartható növekedést, és többek között valódi hangsúlyt fektet a kutatási és fejlesztési kiadásokra; úgy véli, hogy a kutatási és felsőoktatási intézmények támogatására irányuló állami és magántámogatások a versenyképesebb európai gazdaság szempontjából nélkülözhetetlen tényezők, valamint hogy ezen infrastruktúra gyengesége vagy hiánya egyes országokat jelentősen hátrányos helyzetbe hoz; hangsúlyozza, hogy nem létezik uniós szinten univerzális, ideális innovációs politika, és hogy az Unión belüli innovációs képesség tekintetében fennálló megosztottság áthidalására a tagállamokon belül olyan, kellően differenciált innovációs politikák javasolhatók, amelyek a már megvalósult sikertörténeteken alapulnak;

20.  üdvözli a 2015. decemberi párizsi éghajlat-konferencián (COP21) elért megállapodást, és kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak végrehajtására;

Ágazati hozzájárulások a 2016. évi európai szemeszterhez

Foglalkoztatási és szociálpolitika

21.  úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak arra kellene törekednie, hogy a költségvetési konszolidációs folyamatokat olyan intézkedések kísérjék, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkenéséhez, és kiemeli, hogy az európai szemeszter folyamatának elő kell segítenie a meglévő és a kialakuló társadalmi kihívások kezelését, ezáltal is biztosítva egy hatékonyabb gazdaság kialakulását; felhívja a figyelmet arra, hogy a humán tőkébe való szociális beruházásoknak alapvető kiegészítő intézkedéseknek kell lenniük, mivel a humán tőke a növekedés egyik tényezője, valamint a versenyképesség és a fejlődés hajtóereje; kéri, hogy az országspecifikus ajánlások által szorgalmazott főbb strukturális reformokhoz mellékeljenek egy társadalmi hatásvizsgálatot azok közép- és hosszú távú hatásaira tekintettel, a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatásra gyakorolt következmények, különösen a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás jobb megértése érdekében;

22.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség, továbbra is kiemelkedő jelentőségű probléma az európai társadalmak számára, és hogy a Bizottság szerint a munkanélküliség továbbra is fokozatosan csökkent, de a 2008-as szintek fölött maradt, és 2016 áprilisában 21,2 millió munkanélküli volt, a tagállamok között pedig óriási eltérések voltak; felhívja a figyelmet a létrehozott munkahelyek minőségi és mennyiségi értékelésének szükségességére annak elkerülése érdekében, hogy a foglalkoztatási ráta pusztán a bizonytalan foglalkoztatásból vagy a munkaerő csökkenéséből adódóan növekedjen; a készségek és ismeretek terén elért eredmények ellenére az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei nemzetközileg nem működnek és növekvő szakismerethiányt mutatnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok 39%-a még mindig nehézségekbe ütközik a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő beszerzésében; kitart amellett, hogy az országspecifikus ajánlásokban kapjon nagyobb hangsúlyt a munkaerő-piaci strukturális egyensúlyhiányok leküzdése, beleértve a hosszú távú munkanélküliséget és a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiányát is, továbbá hangsúlyozza az oktatási és képzési rendszerekbe történő további beruházások és fejlesztések szükségességét, ami biztosítja a társadalom számára a változó munkaerő-piaci kereslethez való újbóli alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket és képességeket;

23.  rámutat, hogy az EU-ban 2008 és 2014 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek száma 4,2 millióval összesen több mint 22 millióra (22,3%) nőtt; megjegyzi, hogy a Bizottság megállapította, hogy „a tagállamok többsége még mindig a válságból fakadó kritikus társadalmi következményekkel szembesül”; a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló komoly erőfeszítéseket kér a Bizottságtól és a tagállamoktól annak érdekében, hogy kezeljék a tagállamok közötti és a társadalmakon belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket; úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcnak és az egyenlőtlenségek csökkentésének az országspecifikus ajánlásokban tükröződő fő prioritások közé kell tartozniuk, hiszen alapvető fontosságúak a tartós gazdasági növekedés eléréséhez és egy társadalmilag fenntartható végrehajtási ütemhez;

24.  emlékeztet arra, amint azt a Parlament is megállapítja, hogy a szociálisan felelős reformoknak a szolidaritásra, az integrációra, a társadalmi igazságosságra és a javak igazságos elosztására kell épülniük – ez a modell gondoskodik az egyenlőségről és a szociális védelemről, óvja a kiszolgáltatott csoportokat és javítja a polgárok életszínvonalát;

25.  meggyőződése, hogy a gazdasági növekedésnek pozitív társadalmi hatást kell kifejtenie; üdvözli a három új kiemelt foglalkoztatási mutató bevezetését a makrogazdasági eredménytáblába; megismétli arra irányuló kérését, hogy ezeket kezeljék a már meglévő gazdasági mutatókkal egyenrangúként, biztosítva a belső egyensúlyhiányok jobb felmérését és a strukturális reformok nagyobb hatékonyságát; szorgalmazza – a szelektív alkalmazás elkerülése érdekében – a szociális egyenlőtlenségek mélyebb elemzésének lehetővé tételét, valamint a politikák és intézkedések ok-okozati összefüggésének jobb megértését; javasolja egy, a szociális egyenlőtlenségek kezelésére irányuló eljárás bevezetését az országspecifikus ajánlások tervezésénél a szociális normák romlásának irányába mutató verseny megakadályozása érdekében, a szociális és foglalkozási mutatók makrogazdasági felügyeleten belüli hatékony használatára építve; úgy véli, hogy a foglalkoztatási és gazdasági mutatók egyenlővé tételének az EPSCO Tanács európai szemeszteren belüli szerepének felértékelődésével kell együtt járnia;

26.  úgy véli, hogy a három foglalkoztatási mutató bevezetése azt mutatja, hogy az európai foglalkoztatási stratégia, beleértve a foglalkoztatási iránymutatásokat is, fontos szerepet játszik az EU gazdasági kormányzási folyamatában, de további erőfeszítéseket kell tenni, nevezetesen a szociális mutatók bevezetése révén;

27.  elismeri, hogy a Bizottság megkezdte a szociális jogok európai pillérének létrehozására irányuló munkát, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy be kell mutatni a konzultációs folyamat eredményét, és új, hatékony lépésekkel kell előrehaladni egy mélyebb és méltányosabb EU kialakítása felé, valamint fontos szerepet kell vállalni az egyenlőtlenségek kezelése terén; kiemeli ezzel kapcsolatban az öt elnök jelentését, amely a gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdítását szorgalmazza, elismeri ugyanakkor, hogy nincsenek uniformizált megoldások; úgy véli ezért, hogy valamennyi közös politikát az egyes tagállamokhoz kell igazítani; úgy véli, hogy az európai intézkedéseknek a tagállamokon belüli egyenlőtlenségekre és jövedelemkülönbségekre is megoldást kell nyújtaniuk, és többet kell tenniük, mintsem csupán a leginkább rászorulók helyzetét kezelni;

28.  elismeri, hogy az európai szemeszter most erőteljesebben koncentrál a foglalkoztatásra és a szociális teljesítményre; miközben tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket, felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes munkáért megélhetést biztosító jövedelem járjon, és az emberek hozzáférjenek a megfelelő minimumjövedelemhez és szociális védelemhez (ami már csökkentette a szegénységi rátát 26,1%-ról 17,2%-ra), valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz, támogatja továbbá egy megfelelő fenntartható társadalombiztosítási rendszer kidolgozását és bevezetését; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítsák az adminisztratív kapacitást nemzeti, regionális és helyi szinten, hiszen ez az egyik legfőbb feladat a hosszú távú beruházások újraindításával és a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés biztosításával kapcsolatban;

29.  hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítási rendszerek biztosítása és kezelése a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az Unió koordinál, de nem harmonizál;

30.  elismeri, hogy a bérek megállapítása tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban tiszteletben kell tartani;

31.  tudomásul veszi azt a tényt, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkent, de rámutat arra, hogy az még mindig hihetetlenül magas szintű, az EU-ban a 25 év alattiak között a munkanélküliek száma meghaladja a 4 millió főt, akik közül 2,885 millióan az euróövezetben élnek; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés indítása után több mint három évvel az ifjúsági garancia végrehajtásának eredményei nagyon egyenlőtlenek, és időnként kevéssé hatékonyak; felszólítja a Bizottságot, hogy 2016 októberében mutasson be egy alapos elemzést a végrehajtásáról, ami a program folytatásának alapjául szolgálhat;

32.  emlékeztet arra, hogy számos tagállamban évről évre csökkennek a munkanélküli ellátások, többek között a hosszú távú munkanélküliség következtében, és ezáltal növekszik a szegénységi és társadalmi kirekesztési küszöb alatt élők száma; kéri a megfelelő munkanélküli ellátások garantálását, hogy az emberek méltóságteljes életet élhessenek, és olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek e személyek zökkenőmentes munkaerőpiaci integrációjára irányulnak;

33.  hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszereket érintő egyensúlyhiányok alapvetően a munkanélküliségnek, a bérek leértékelődésének és a munka bizonytalanná válásának a következményei; ezért olyan reformokra szólít fel, amelyek garantálják egy olyan, erőteljes első nyugdíjpillér megfelelő finanszírozását, ami biztosítja a tisztességes nyugdíjakat, de legalább a szegénységi küszöböt meghaladó szintet;

34.  ismét emlékeztet arra, hogy a személyek szabad mozgása alapvető fontosságú az európai országok közötti konvergencia és integráció fokozásához;

35.  tudomásul veszi, hogy (öt tagállamra) nőtt a minimáljövedelmi rendszerekre vonatkozó ajánlások száma; figyelembe véve azonban, hogy a nagy mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek nem csak a társadalmi kohézióra vonatkozóan hátrányosak, hanem a fenntartható gazdasági növekedésre vonatkozóan is (amint azt mind az IMF, mind az OECD megállapította nemrégiben), felszólítja a Bizottságot, hogy váltsa valóra Juncker elnök megnyitó beszédében tett arra vonatkozó ígéretét, hogy minden európai számára megfelelő jövedelmet kell biztosítani egy, az európai minimáljövedelmi rendszerekre irányuló keret révén, az alapvető megélhetési költségek fedezése érdekében, a nemzeti gyakorlatok és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett;

36.  aggódik a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése miatt, ami részben a nem hatékony munkaerő-piaci reformokhoz köthető; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a munkahelyek minőségét javító intézkedéseket a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentése érdekében, olyan intézkedésekkel együtt, amelyek tisztességes szintre emelik a minimálbéreket és megerősítik a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók pozícióját a bérmegállapítási rendszerekben, a bérek szórásának csökkentése érdekében; figyelmeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a nagyvállalatok vezetői nagyobb mértékben részesültek a gazdasági nyereségekből, miközben a munkavállalói bérek stagnáltak vagy csökkentek; úgy véli, hogy a béreknek ez a túlzott szórása fokozza az egyenlőtlenségeket, és rontja a vállalatok termelékenységét és versenyképességét;

37.  aggodalommal tölti el, hogy a hosszú távú munkanélküliség még mindig magas, és a munkanélküliek száma az EU-ban 10,5 millió fő, és emlékeztet arra, hogy a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrációja alapvető fontosságú a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságának garantálásához, illetve ahhoz, hogy visszanyerjék önbizalmukat; ezért sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a tagállamok nem hoznak intézkedéseket a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtása érdekében; megismétli a Bizottságnak címzett felszólítását arra vonatkozóan, hogy támogassa a munkavállalókra és álláskeresőkre valamennyi életkorban vonatkozó inkluzív, egész életen át tartó tanulási lehetőségek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, és a lehető leghamarabb tegyen intézkedéseket arra, hogy javítsa az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, és ahol lehetséges, mobilizálja a további erőforrásokat;

38.  úgy véli, hogy a szociális védelem, a nyugdíjakat és az olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint az egészségügy, a gyermekgondozás és a hosszú távú gondozás, továbbra is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív növekedéshez, a hosszabb munkával töltött életszakaszhoz, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék azokat a politikákat, amelyek garantálják a társadalombiztosítási rendszerek elégségességét, megfelelőségét, hatékonyságát, valamint minőségét egy személy életciklusa során mindvégig, méltányos életet biztosítva, küzdve az egyenlőtlenségek ellen és előmozdítva a befogadást, a szegénység felszámolása érdekében, különösen a munkaerőpiacról kirekesztettek és a legveszélyeztetettebb csoportok számára;

39.  emlékeztet azokra a fizikai és digitális akadályokra és korlátokra, amelyekkel a mai napig szembesülnek a fogyatékossággal élők; reméli, hogy a Bizottság által beterjesztett, fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályt hamarosan végrehajtják, és az hatékonyan összpontosít majd a befogadást és hozzáférést biztosító konkrét intézkedésekre;

Belső piac

40.  üdvözli a jól működő és integrált egységes piacot támogató számos országspecifikus ajánlást, beleértve a finanszírozási és beruházási lehetőségeket, melyek támogatják a vállalatokat, és különösen a kkv-kat, továbbá segítenek a munkahelyteremtésben, az e-kormányzás, közbeszerzések és kölcsönös elismerések megteremtésében, beleértve a képesítések kölcsönös elismerését; hangsúlyozza, hogy az ajánlások végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy e szakpolitikai területeken kézzelfogható eredmények szülessenek; e tekintetben létfontosságúnak tartja, hogy a Bizottság az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a hosszú távú reformok bevezetésére, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különösen a szociális beruházásokra, a foglalkoztatásra és képzésre;

41.  azt állítja, hogy az egységes piac az uniós gazdaság gerince, és hangsúlyozza, hogy a jobb szabályozásnak és a versenynek kedvező, fokozottabb irányítással felruházott inkluzív egységes piac alapvető eszközt jelent a növekedés, a kohézió, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásában és az üzleti szféra és a fogyasztók bizalmának megőrzésében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy figyelje a tagállamok által tett előrelépéseket, és ismételten kiemeli az egységes piaci pillér európai szemeszterbe történő formális beépítésének fontosságát annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni az egységes piaci mutatókat, lehetővé téve a tagállamok országspecifikus ajánlásait érintő fejlődés szisztematikus nyomon követését és értékelését;

42.  üdvözli a Bizottság eltökéltségét, miszerint foglalkozni kíván az Európai Unión belüli adókoordináció hiányával, különös tekintettel azon nehézségekre, amelyekkel a kkv-knak az eltérő nemzeti héaszabályozások bonyolultsága miatt kell megküzdeniük; sürgeti a Bizottságot, hogy mérlegelje a további koordináció megvalósíthatóságát, és vegye fontolóra egy egyszerűsített héamegközelítés lehetőségét a digitális egységes piacon;

43.  elítéli azokat a meglévő vagy nemrég keletkezett korlátokat, melyek még mindig akadályozzák az integrált és jól működő egységes piacot; felhívja a figyelmet főként a szolgáltatási irányelv számos tagország általi részleges átültetésére és végrehajtására, és felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyabban érvényesítse a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeit; emlékeztet a Bizottság azon ígéretére, hogy – adott esetben – kötelezettségszegési eljárásokat alkalmaz az áruk és szolgáltatások egységes piacán és a digitális szférában a jogszabályok teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

44.  rámutat arra, hogy a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer a jogrendszerek és a képesítések színvonalának kölcsönös ellenőrzése közötti kölcsönös bizalom elvén alapul; megjegyzi, hogy további intézkedésekre van szükség a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének jobb végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a megfelelő érvényesítés és a jobb szabályozás alapvető fontosságú, figyelembe véve az egységes piac töredezettségét, amely korlátozza a gazdasági tevékenységet és a fogyasztók választási lehetőségeit; és ki kell terjednie valamennyi üzleti ágazatra, valamint a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokra; üdvözli a szabályozott képesítések és szakmák feltérképezésének folyamatát, mely egy, a tagállamok nemzeti cselekvési terveit segítő interaktív nyilvános adatbázis kialakítását fogja eredményezni;

45.  sajnálja, hogy az országspecifikus ajánlások továbbra is a közbeszerzési eljárásokban jelentkező hiányosságokat állapítanak meg, például a verseny és az átláthatóság hiányát, mivel 21 tagállam még nem volt képes teljes mértékben átültetni a jogalkotási csomagot, ami piaci torzulásokat eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy a szükséges kötelezettségszegési eljárások alkalmazása révén sürgősen intézkedjen annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák jogi kötelezettségeiket; felhívja a Bizottságot, hogy hatékony és átlátható módon módszeresen végezzen ellenőrzéseket annak érdekében, hogy az adminisztratív eljárások ne jelentsenek aránytalan terhet a vállalkozások számára, és ne akadályozzák meg a kkv-kat abban, hogy részt vegyenek a közbeszerzésben;

46.  támogatja a tagállamokat azon törekvéseikben, hogy korszerűsítsék közigazgatási szolgáltatásaikat, főként az e-kormányzáson keresztül, és valamennyi vállalkozás és polgár érdekét szolgáló jobb határokon átnyúló együttműködésre, az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és a közigazgatás átjárhatóságára szólít fel, ugyanakkor arra is felhívja a Bizottságot, hogy ahol a közszolgáltatások digitalizálását uniós költségvetésből fedezik, ott helyezzen nagyobb hangsúlyt az átláthatóság hatékonyabb nyomon követésére;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanács, a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökének, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0058.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0238.
(3) HL C 165. E, 2013.6.11., 24. o.
(4) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(5) HL C 24., 2016.1.22., 2. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0358.

Jogi nyilatkozat