Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2056(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0294/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0294/2016

Viták :

PV 21/11/2016 - 13
CRE 21/11/2016 - 13

Szavazatok :

PV 22/11/2016 - 5.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0434

Elfogadott szövegek
PDF 308kWORD 55k
2016. november 22., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Zöld könyv a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról
P8_TA(2016)0434A8-0294/2016

Az Európai Parlament 2016. november 22-i állásfoglalása a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről (2016/2056(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A pénzügyi piacok keretrendszerének megvalósítása: cselekvési terv (pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv)” című, 1999. május 11-i bizottsági közleményre (COM(1999)0232),

–  tekintettel „Az 1/2003/EK rendelet 17. cikke szerinti ágazati vizsgálat a lakossági banki szolgáltatásokról (végleges jelentés)” című, 2007. január 31-i bizottsági közleményre (COM(2007)0033),

–  tekintettel az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló, 2007. április 30-i bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0226),

–  tekintettel a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtéséről szóló, 2012. január 11-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0941),

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak az összehasonlító weboldalakkal kapcsolatos követendő gyakorlatokról szóló, 2014-es jelentésére,

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság európai intézményekhez intézett, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények közös kockázatértékelési és átláthatósági keretrendszeréről szóló, 2016. áprilisi véleményére,

–  tekintettel a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a legutóbb az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 23-i 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 2009/65/EK irányelvre(6),

–  tekintettel a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, 2014. július 23-i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) működéséről szóló, 2014. augusztus 8-i bizottsági jelentésére (COM(2014)0509),

–  tekintettel a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–  tekintettel a virtuális pénznemekről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: Jobb termékek, bővebb választék és több lehetőség a fogyasztók és a vállalkozások számára” című, 2015. december 10-i bizottsági zöld könyvre (COM(2015)0630),

–  tekintettel az EBH-nak a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló bizottsági zöld könyvre adott, 2016. március 21-i válaszára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0294/2016),

A.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások uniós piaca még mindig meglehetősen alulfejlett és igen elaprózódott, például a határokon átnyúló ügyletek alacsony száma tekintetében, ezért hatékony fellépésre van szükség az egységes piac teljes potenciáljának kiaknázásához és a végfelhasználók számára hasznos innováció elősegítéséhez;

B.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások viszonylag magas fokú koncentráció és elégtelen verseny jellemezte piacának dinamikája korlátozott választékot és alacsony ár-érték arányt, valamint a tagállamok között jelentős különbségeket eredményezhet; mivel a számos tagállamban fiókteleppel rendelkező multinacionális vállalatok könnyebben ki tudják küszöbölni ezeket az akadályokat, mint a kisvállalatok;

C.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piaca csak úgy képzelhető el, ha valódi többletértéket jelent a fogyasztó számára a valódi verseny, a hozzáférés és a fogyasztóvédelem biztosításával, nevezetesen a gazdasági életben való részvételhez szükséges termékkel kapcsolatban;

D.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának uniós szintű további fejlődése – a szükséges fogyasztóvédelemről gondoskodó megfelelő jogi kerettel együtt – nemcsak elősegítené a fontos és eredményes határokon átnyúló tevékenységeket, hanem nemzeti szinten nagyobb lehetőséget biztosíthatna a nagyobb verseny számára; mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi európai belső piaca jelentős lehetőségeket rejt, hogy a fogyasztók számára jobb pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket, több választási lehetőséget, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez jobb hozzáférést, valamint alacsonyabb árakat kínáljanak; mivel a verseny árakra gyakorolt hatása ágazatonként és termékenként eltérő lesz;

E.  mivel a zöld könyv főként a határokon átnyúló szolgáltatásokat kereső polgároknak kínált pénzügyi szolgáltatásokra összpontosít; mivel fontos, hogy ha új javaslatokat nyújtanak be, azok az összes fogyasztó javát szolgálják, ezáltal biztosítva, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások piaca mindenkiért működjön;

F.  mivel céltudatosan továbbra is a határok lebontására és a lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt akadályozó, meglévő protekcionista irányzatok megfékezésére kell törekedni; mivel a valódi belső piac az innovatív pénzügyi szolgáltatások központjaként vonzóvá fogja tenni az Uniót;

G.  mivel a digitalizálás és a pénzügyi technológiai innováció által előidézett gyors átalakulás megfelelő irányítás mellett új és gyakran jobb pénzügyi termékeket eredményezhet a fogyasztók számára, és hozzájárulhat a pénzügyi kirekesztés felszámolásához, többek között a tranzakciós költségek csökkenése és a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűbbé válása révén, de jelentős kihívásokat is hozott a biztonság, az adatvédelem, a fogyasztóvédelem, az adózás, a tisztességes verseny és a pénzügyi stabilitás tekintetében, amelyet szorosan nyomon kellene követni a polgárok számára kínált előnyök maximalizálása érdekében;

H.  mivel jóllehet sok szolgáltatás válik internetalapúvá, fontos biztosítani, hogy senki se maradjon ki belőle, és szükség esetén nem digitális csatornákon keresztül is biztosítsák azok elérhetőségét a pénzügyi kirekesztés megelőzése érdekében;

I.  mivel az uniós lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának megerősítése érdekében tett erőfeszítéseket össze kell hangolni a digitális egységes piaccal, a tőkepiaci unióval és az egységes piacra vonatkozó stratégiában foglalt ütemtervekkel, valamint ezen erőfeszítéseknek általános célként a munkahelyteremtés, a növekedés és a pénzügyi stabilitás fokozására és a fogyasztók európai gazdaságon belüli szerepének megerősítésére kell irányulniuk;

J.  hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piacának mind kínálati, mind keresleti oldalról előnyösnek kell lennie a kkv-k számára; a kínálati oldalon a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való jobb hozzáférését szolgáló eszköznek kell lennie; a keresleti oldalon lehetővé kell tennie a kkv-k számára, hogy könnyebben férjenek hozzá a határokon átnyúló piacokhoz;

K.  mivel a belső piac kiteljesítése egyrészről fontos a fogyasztók számára, másrészről alapvető jelentőséggel bír abból a szempontból is, hogy lehetőséget kínál az európai pénzügyi technológiai vállalatok részére, hogy élvezhessék a belső piac által kínált előnyöket és versenyre kelhessenek a hagyományos szereplőkkel annak érdekében, hogy Unió-szerte innovatív, fogyasztóbarát megoldásokat kínáljanak és munkahelyeket teremtsenek;

L.  mivel a mikrovállalkozások, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok az európai gazdaság gerincét alkotják, valamint a foglalkoztatás és a növekedés motorjai; mivel minden európai jogszabályt és kezdeményezést e vállalkozások sajátosságaihoz kell igazítani;

M.  mivel az európai belső piac kiteljesítése a fogyasztók és a vállalkozások szempontjából egyaránt nagy jelentőséggel bír, és az innovatív, új szereplők versenyre kelnek a meglévő kínálattal;

1.  üdvözli a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról (beleértve a biztosításokat) szóló bizottsági zöld könyvet és a dokumentum nyomán ez idáig létrejött élénk és eredményes vitát; üdvözli a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvvel kapcsolatos nyilvános konzultációt, amely a lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal érintett különböző szereplők számára lehetőséget adott arra, hogy a sajátosságaiknak és/vagy tevékenységi ágazataiknak megfelelő véleményt adjanak; hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes megközelítése kontraproduktív lenne, tekintettel az érintett szereplők és termékek sokféleségére;

2.  úgy véli, hogy a digitalizálás továbbra is új lehetőségeket fog teremteni a fogyasztók, a befektetők, a kkv-k és a vállalatok számára a verseny, a határokon átívelő tevékenységek és az innováció terén; hangsúlyozza, hogy a digitalizálás önmagában nem elegendő a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi európai piacának megteremtéséhez; megjegyzi, hogy számos akadály, például a különböző adózási, szociális, igazságszolgáltatási, egészségügyi, szerződéskötési és fogyasztóvédelmi rendszerek, valamint a különböző nyelvek és kultúrák nem haladhatók meg csupán a digitalizálás révén;

3.  időszerűnek találja a zöld könyvben foglalt kezdeményezést, mivel egy ilyen innovatív és gyorsan változó piac fejleményeinek való hatékony és megfelelő válaszadás érdekében a döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában proaktív munkára van szükség;

4.  a termékek összehasonlíthatóságának egyik legfőbb szempontjának tartja a szabályozás egyszerűsítését – a túlságosan összetett termékek és szolgáltatások visszaszorításának elősegítése révén – a tagállamok különböző piacain, különösen a biztosítási ágazatban;

5.  rámutat, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacával kapcsolatban sokféle uniós jogszabályt fogadtak már el, például a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelvet, a multilaterális bankközi díjakkal kapcsolatos rendeletet, a fizetési számlákról szóló irányelvet, a pénzmosási irányelvet, a jelzáloghitel-irányelvet, és a biztosításforgalmazási irányelvet; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel e jogszabályok átültetését és végrehajtását, kerülve a párhuzamosságokat és az átfedéseket;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a lakossági pénzügyi piacon elősegítsék a pozitív fejleményeket valamennyi érdekelt fél, köztük a meglévő szereplők és az újonnan belépők számára versenyképes környezet megteremtésével és azonos versenyfeltételek fenntartásával, valamint a kivitelezés szempontjából a lehető leginkább technológia- és üzletimodell-semleges szabályok bevezetésével; rámutat arra, hogy erre a megközelítésre nem utolsósorban az induló vállalkozások és az új és innovatív kkv-k növekedésének támogatása miatt van szükség;

7.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy azonos szolgáltatásra azonos szabályok vonatkozzanak annak érdekében, hogy ne torzuljon a verseny, különösen új lakossági pénzügyi szolgáltatók megjelenése esetén; hangsúlyozza, hogy ezek a szabályok nem fékezhetik az innovációt; kiemeli, hogy az egységes engedélyezésre vonatkozó uniós rendelkezések jogszerűtlen alkalmazásának érdekelt felek általi bejelentését lehetővé tevő „kapcsolattartó pontok” létrehozása előmozdíthatja a piaci integrációt;

8.  megjegyzi, hogy 2016 első negyedévében Európában a pénzügyi technológiával kapcsolatos finanszírozás – Észak-Amerikához (1,8 milliárd USD) és Kínához (2,6 milliárd USD) képest – csak 348 millió USD-t tett ki, ami azt mutatja, hogy a technológiai fejlesztéseket illetően gyors szemléletváltásra és megfelelő szabályozási válaszra van sürgősen szükség annak érdekében, hogy Európa vezető innovációs piaccá váljon; hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piaca, ahol biztosítva vannak az újonnan belépők azonos versenyfeltételei az innovatív pénzügyi szolgáltatások központjaként vonzóvá fogja tenni az Uniót, és a fogyasztók számára több és jobb választási lehetőségeket fog kínálni, alacsonyabb díjakért; hangsúlyozza, hogy ugyan a forradalmi technológiák szabályozási kihívásokat jelentenek, jelentős innovációs lehetőséget is kínálnak, amely a végfelhasználók javára válik, és emellett ösztönzik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is;

9.  hangsúlyozza, hogy különösen a fogyasztói bizalom és elégedettség erősítésének céljából a zöld könyv kezdeményezése csak abban az esetben járhat sikerrel, ha olyan uniós piac létrehozására összpontosít, amelyen a megfelelő védelmet élvező fogyasztók ugyanolyan lehetőségekkel rendelkeznek, és hozzáférhetnek az átlátható, egyszerű és jó ár-érték arányú termékekhez; elismeri a fogyasztóknak kínált egyszerű, biztonságos és egységes termékek pozitív értékét; felhívja az európai felügyeleti hatóságokat, hogy rendszeresen vizsgálják meg a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén a termékkapcsolási gyakorlatok árakra és versenyre gyakorolt hatását; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be egy egyszerű és biztonságos pénzügyi termékekkel kapcsolatos keretrendszert; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egységes alapértelmezett opciók harmonizált jogi kerete létrehozásának lehetőségét a leggyakrabban használt uniós pénzügyi termékek számára, az alapszintű bankszámlákhoz és a páneurópai magánnyugdíj-biztosítási termékhez (PEPP) kapcsolódó modell alapján;

10.  hangsúlyozza, hogy a zöld könyvön alapuló kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét;

11.  emlékeztet rá, hogy a zöld könyvön alapuló valamennyi kezdeményezésnek összhangban kell lennie az adócsalás, az adókikerülés és adókijátszás, valamint a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelem, és ezen belül a közös adóazonosító szám bevezetésére irányuló erőfeszítések fokozásával;

12.  megjegyzi, hogy a lakossági pénzügyi termékek egyre bonyolultabbak; továbbra is fontosnak tartja olyan kezdeményezések és eszközök kidolgozását, amelyek fokozzák a versenyt, és lehetővé teszik a fogyasztóknak, hogy a számukra elérhető termékválasztékban felismerjék és összehasonlítsák a biztonságos, fenntartható és egyszerű termékeket; támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum és a lakossági befektetési csomagtermékre és biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum; hangsúlyozza, hogy ezeket az információs mechanizmusokat a digitális valósághoz kell igazítani; úgy véli, hogy a tájékoztató összefoglalóját össze kell hangolni a lakossági befektetési csomagtermékre és biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a lakossági befektetők számára a nyilvánosan kibocsátott vagy a piacra bevezetett értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok alapos értékelését;

13.  emlékeztet a bankszektorra vonatkozó jogalkotási keretet érintő közelmúltbeli fejleményekre, különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvre és a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvre; emlékeztet arra, hogy az újonnan bevezetett szanálási rendszer eredményeképpen olyan eszközöket kínálnak a lakossági befektetők számára, amelyek esetében nagyobb a veszteség kockázata; kitart amellett, hogy a fogyasztókat teljes körűen tájékoztatni kell az új szabályok hatásairól, különösen akkor, ha betéteik vagy befektetéseik hitelezői feltőkésítés veszélyének vannak kitéve; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv tagállamok általi megfelelő végrehajtását; rámutat, hogy bizonyos, hitelezői feltőkésítés céljára használható eszközök lakossági befektetőknek való értékesítése rendkívül problematikus mind a megfelelő fogyasztóvédelem, mind pedig a hitelezői feltőkésítés gyakorlati megvalósíthatósága szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ilyen gyakorlatok korlátozásának lehetőségeit;

14.  megjegyzi, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piaca csak úgy képzelhető el, ha a fogyasztók az Unióban mindenhol azonos jogi védelemben részesülnek; kiemeli, hogy frissíteni és fejleszteni kell a pénzügyi viták rendezésére szolgáló FIN-NET hálózatot;

15.  megállapítja, hogy néhány tagállamban a biztosítási garanciarendszer hiánya megrendítheti a fogyasztók bizalmát, és felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje egy olyan jogszabály kidolgozását, amely engedélyezi a biztosítási garanciarendszer általi fedezetet;

16.  hangsúlyozza, hogy mindig szem előtt kell tartani a pénzügyi kirekesztés felszámolásának szempontjait, és intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztónak egyenlő hozzáférése legyen legalább a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatásokhoz nem digitális csatornákon keresztül is a pénzügyi kirekesztés megelőzése érdekében;

17.  úgy véli, hogy a pénzügyi ágazatban a strukturális átalakításokat – a pénzügyi technológiai (fintech) cégek megjelenésétől a fúziókig és felvásárlásokig –, amelyek csökkenthetik a munkahelyek és a szakmák számát, úgy kell végrehajtani, hogy ne romoljon a legkiszolgáltatottabb személyek, különösen az idősek, illetve a vidéki vagy gyéren lakott területeken élő személyek számára nyújtott szolgáltatások minősége;

18.  hangsúlyozza a pénzügyi oktatás mint olyan eszköz jelentőségét, amely védelmet nyújt a fogyasztók számára, és növeli a tudatosságukat; szorgalmazza, hogy szélesítsék ki és könnyítsék meg a független pénzügyi oktatáshoz való hozzáférést, és hangsúlyozza, hogy növelni kell fogyasztók befektetési lehetőségekkel kapcsolatos tudatosságát;

19.  megjegyzi, hogy a digitalizálás előnyökkel szolgálhat a lakossági befektetők részére, ideértve például a termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, a határokon átnyúló befektetésekhez való jobb és egyszerűbb hozzáférést, a szolgáltatók közötti tisztességesebb verseny biztosítását, valamint a gyorsabb és egyszerűbb nyilvántartásba vételi és fizetési mechanizmusokat és az ebből eredő alacsonyabb tranzakciós költségeket, azonban kihívások elé is állíthat, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül, ideértve például az átvilágítási, a pénzmosás elleni és az adatvédelmi követelmények betartásának biztosítását, valamint az olyan kockázatokat, mint a központi rendszerek kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségét; felszólít a pénzügyi piacokon meglévő jelenlegi és kibontakozóban lévő tendenciák és az ezekből eredő előnyök és kockázatok azonosítására és nyomon követésére, a lakossági befektetőkre gyakorolt valószínű hatásukat referenciamutatóként alkalmazva;

20.  megállapítja, hogy a fogyasztók különböző forrásokból összegyűjtött pénzügyi és nem pénzügyi adatait egyre gyakrabban használják fel a pénzügyi szolgáltatók különféle célokra, különösen a hitelezési és biztosítási területeken; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó nagy adathalmazok felhasználásának az Unió adatvédelmi jogszabályaival összhangban kell történnie, valamint a szolgáltatásnyújtáshoz és a fogyasztókat megillető előnyök biztosításához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia; ebből a szempontból a biztosítási kockázatok adathalmazok által kiváltott kapitalizálódását szorosan figyelemmel kell kísérni;

21.  hangsúlyozza, hogy az ATM-eken keresztül történő készpénzhez való hozzáférés alapvető szolgáltatás, amelyet diszkriminációs és visszaélésszerű gyakorlatoktól mentesen kell biztosítani, és ezért nem vethetők ki rá túlzott költségek;

22.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokba vetett nagyobb bizalmára lenne szükség, mivel ez továbbra is alacsony, különösen a magas árfolyamkockázatot rejtő pénzügyi termékek tekintetében, valamint annak biztosítására hívja fel a Bizottságot, hogy maradéktalanul hajtsák végre a fogyasztók pénzügyi tájékozottságának és tudatosságának növelésére irányuló meglévő intézkedéseket, és szükség esetén vezessenek be további intézkedéseket annak érdekében, hogy segítsék a fogyasztókat megalapozott döntések meghozatalában, hogy növeljék ezeknek a termékeknek az átláthatóságát, továbbá hogy eltöröljék azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák a fogyasztók számára a szolgáltatók közötti váltást, és eltöröljék a váltással járó indokolatlan költségeket vagy a terméktől való elállás költségeit; hangsúlyozza, hogy minden alkalommal át kell adni a fogyasztóknak az európai szabványosított információs adatlapot (ESIS) és az általános európai fogyasztói hiteltájékoztatót szerződéskötést megelőzően a hitel-, kölcsön- vagy jelzáloghitel-kalkuláció részeként;

23.  megjegyzi, hogy az ügyfelekkel közvetlenül érintkező pénzintézeti szakembereknek és pénzügyi szolgáltatóknak alapvető szerepük van abban, hogy a lakossági szolgáltatásokat elérhetővé tegyék valamennyi társadalmi réteg és a fogyasztók számára az EU-ban; rámutat arra, hogy ezeknek a munkavállalóknak alapvetően meg kell adni az ahhoz szükséges képzést és időt, hogy képesek legyenek az ügyfeleket pontosan kiszolgálni, és nem szabad számukra olyan értékesítési célokat vagy ösztönzőket megállapítani, amelyek elfogulttá tehetik vagy torzíthatják a tanácsadást, valamint a MiFID II irányelvben foglalt hatályos fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel összhangban mindig az ügyfelek érdekében kell eljárniuk;

24.  kiemeli, hogy a megfizethető és független tanácsadáshoz való hozzáférés kulcsfontosságú a megalapozott befektetési döntések meghozatalához; hangsúlyozza, hogy a tanácsadás javításához különösen az egységes lakossági befektetési termékek szélesebb körű kínálatára, valamint az összetett és egyszerű termékekre vonatkozó hatékony befektetői tájékozató dokumentumokra van szükség;

25.  megjegyzi, hogy a meglévő kereslet ellenére jelenleg hiányzik a megfizethető, célzott – a MiFID által szabályozott befektetési tanácsadáshoz képest szűkebb hatókörrel rendelkező – pénzügyi tanácsadás nyújtása; tudomásul veszi, hogy néhány tagállamban fontolóra vették és kezdeményezték egy ilyen köztes szolgáltatás létrehozását; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a piaci szereplőket, hogy azonosítsák, vizsgálják meg és kövessék nyomon az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatokat és kezdeményezéseket;

26.  rámutat a MiFID II irányelv elégtelen nemzeti végrehajtására, ami ahhoz vezetett, hogy sok esetben olyan munkaigényes jelentéstételi követelményeket róttak a közvetítőkre, amelyek ténylegesen nem növelték a fogyasztóvédelmet és túlmutattak magán a MiFID II irányelven is; szorgalmazza, hogy vonják le a tanulságokat ezekből a tapasztalatokból;

27.  hangsúlyozza, hogy a lakossági banki szolgáltatások döntő szerepet játszanak a monetáris politikai feltételeknek a piac és különösen a fogyasztók felé történő megfelelő közvetítésében; kiemeli, hogy a megfelelő monetáris politikai környezet jelentős szerepet tölt be a fogyasztók hosszú távú megtakarításainak előmozdításában;

28.  hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacának hatékonysága és dinamizmusa érdekében nem szabad szükségtelen és tisztességtelen különbséget tenni az euróövezeti és az azon kívüli tagállamok között;

29.  úgy véli, hogy a közös valuta bevezetése a tagállamok által növelni fogja a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacának hatékonyságát és koherenciáját;

30.  megjegyzi, hogy az e téren végzett uniós szintű adatgyűjtési és -elemzési kapacitást valószínűleg meg kell erősíteni; megjegyzi, hogy a zöld könyvben foglalt legígéretesebb elképzeléseket empirikus információkkal széleskörűen és megfelelően alá kell támasztani a jogalkotási folyamat megindítása előtt; hangsúlyozza, hogy az ilyen empirikus munka során használt módszereket és feltevéseket megfelelően ismertetni kell, és teljesen ki kell használni az EBH-rendeletben az európai felügyeleti hatóságra ruházott ellenőrzési munka eredményeit annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a különböző innovációk előnyeit és kockázatait, valamint az ezek közötti megfelelő egyensúly megtalálásához szükséges bármilyen jogalkotási fellépést;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a pénzügyi termékek és szolgáltatások megtévesztő értékesítésének kérdésével; felhívja különösen a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a MiFID II irányelvben foglalt új szabályok végrehajtását, amelyek tiltják, hogy a független pénzügyi tanácsadóknak jutalékot fizessenek, illetve a jutalékfizetést a nem független tanácsadókra korlátozzák, valamint kéri, hogy e nyomon követés alapján mérlegelje, hogy kell-e szigorítani ezeken a korlátozásokon;

Rövid távú prioritások

32.  hangsúlyozza, hogy az uniós és nemzeti pénzügyi és fogyasztói szabályozást meg kell erősíteni, valamint a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piaca tekintetében magas szintű fogyasztóvédelmi jogszabályokra, illetve minden tagállamban azok következetes és szigorú végrehajtására van szükség; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az elmúlt öt évben nőtt a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogalkotási aktusok száma a prudenciális stabilitás növelése, a fogyasztók védelmének megerősítése és az ágazat iránti bizalom visszaállítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak fokozniuk kell a fogyasztókat és lakossági befektetőket érintő kérdésekkel kapcsolatos tevékenységeiket, és hogy számos tagállamban az illetékes ügynökségeknek el kell kezdeniük aktívabb és szakmaibb munkát végezni ezen a területen; felhívja a tagállami felügyeleti hatóságokat, hogy cseréljék ki bevált gyakorlataikat annak érdekében, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása tekintetében biztosítsák a tisztességes versenyt, a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényre juttatása mellett;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai felügyeleti hatóságok finanszírozásáról és irányításáról szóló tervezett fehér könyvhöz kapcsolódó eljárás keretében különösen annak biztosítására helyezze a hangsúlyt, hogy a hatóságok megkapják az ahhoz szükséges finanszírozási modelleket és megbízatásokat, hogy aktívabb és még inkább fogyasztóközpontú szerepet játszanak a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacán, ugyanakkor biztosítsák a pénzügyi stabilitást;

34.  üdvözli a Bizottság elkötelezettségét a fenntartható és zöld beruházások finanszírozásának ösztönzése terén, és sürgeti a Bizottságot, hogy a múltbeli konzultációkra alapozva és az Európai Parlamentet szorosan bevonva, játsszon proaktívabb szerepet a tőkepiaci uniónak – a Párizsi Megállapodás végrehajtásának részeként – a társadalmilag felelős befektetések növekvő piacának támogatása érdekében való felhasználásában a fenntartható befektetések ösztönzése révén, hatékony és egységes környezeti, társadalmi és irányítási információk szolgáltatása révén a jegyzett társaságokra és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó kritériumokat felhasználva, e kritériumok befektetéskezelő rendszerekben és közzétételi előírásokon belüli megfelelő tükröződése révén, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv közelmúltbeli felülvizsgálatában a Parlament által sikeresen előmozdított rendelkezésekhez hasonlóakra építve; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a környezeti, társadalmi és irányítási kritériumokon alapuló „hitelminősítési szolgáltatásokat” és a zöld kötvények piacának egységes keretét egy bizottsági tanulmányra és a zöld finanszírozással foglalkozó G20-csoport munkájára építve;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piacán fennálló, lakóhely szerinti megkülönböztetés elleni munkáját és amennyiben szükséges, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére irányuló tervezett általános javaslatokat egészítse ki kifejezetten a pénzügyi szektort célzó további jogalkotási kezdeményezésekkel, szem előtt tartva, hogy néhány termék és szolgáltatás ára egy sor (szabályozásbeli vagy földrajzi) tényezőtől függ, amelyek tagállamonként eltérőek;

36.  sürgeti a Bizottságot, hogy többek között a fizetési számlákról szóló irányelv szerkezete és a Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által a biztosítási ágazatról készített elemzés alapján hozzon létre egy jól szervezett és könnyen használható uniós összehasonlító portált, amely kiterjed a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának legtöbb vagy valamennyi részére; hangsúlyozza, hogy az összehasonlító eszközöknek pontos és a fogyasztók számára hasznos adatokat kell tartalmazniuk, és nemcsak a termékek áraira, hanem azok minőségére is összpontosítaniuk kell, szem előtt tartva, hogy csak hasonló termékeket lehet összehasonlítani;

37.  sürgeti a Bizottságot, hogy többek között a fizetési számlákról szóló irányelvre való hivatkozással térképezze fel a hazai és határokon átnyúló számlaváltásra vonatkozó szabályokat, valamint az alkalmazott és nem alkalmazott gyakorlatokat az európai lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának érintett részein, és nyújtson be egységes és átfogó stratégiát az egész Unióra kiterjedő, határokon átnyúló számlaváltás fogyasztók számára történő megkönnyítése érdekében;

38.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacához kapcsolódó alternatív vitarendezési mechanizmusokat, és e célból biztosítsák, hogy az alternatív vitarendezéssel foglalkozó testületek valóban függetlenek legyenek, bizonyosodjanak meg arról, hogy ezek a testületek minden piaci szereplőre kiterjednek, valamint hozzanak intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Pénzügyi Vitarendezési Hálózat (FIN-NET) hatékonyabbá és a fogyasztók körében ismertebbé váljon; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy a kollektív jogorvoslatról szóló ajánlás végrehajtásának tervezett értékelését követően vizsgálja meg az európai kollektív jogorvoslati rendszer bevezetésének lehetőségét;

39.  kéri a Bizottságot, hogy folytasson további vizsgálatot azon zavaros és néha félrevezető gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyekkel a fogyasztók a devizaváltással járó kártyás fizetéskor és a bankjegykiadó automatáknál történő készpénzfelvételkor szembesülnek, és nyújtson be egységes és átfogó megoldást, amely többek között a gyakorlatban is lehetővé teszi, hogy a fogyasztók megértsék és teljes mértékben ellenőrzésük alatt tarthassák a helyzetet, ideértve a digitális piachoz kapcsolódó fizetések körét is;

40.  emlékezteti a Bizottságot, hogy továbbra is gyakorlat a bankkártya-használat megszüntetése amennyiben a tulajdonos egy másik tagállamba költözik, és felszólít, hogy hozzanak intézkedéseket ezen a területen, beleértve a nemzeti hatóságok figyelmeztetését;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő rendszerek biztonsági szintjének vagy a pénzmosás elleni uniós keretrendszer követelményeinek teljes körű teljesítésére való képességük veszélyeztetése nélkül mozdítsa elő a digitális azonosítási technikák kölcsönös elismerését és interoperabilitását; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy többek között az elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS-rendelet) és a pénzmosás elleni új jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó alapos munkával – a lehető legmegfelelőebben kivitelezhető módon – hozzanak létre olyan általános környezetet, amelyben a megbízható biztonsági követelmények a fogyasztóknak a személyes adatok védelme elveinek megfelelően történő azonosítását lehetővé tevő tisztességes és egyszerű eljárásokkal párosulnak; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák és szüntessék meg a pénzügyi szolgáltatások elektronikus aláírás útján történő igénybevételének jogszabályi akadályait, valamint segítsék elő az egész Unióra kiterjedő, határokon átnyúló digitális belépést;

42.  rámutat, hogy a megosztott könyvelési technológia lehetséges átalakító hatása szükségessé teszi a szabályozási kapacitás növelését, hogy időben azonosítani tudják a lehetséges rendszerkockázatokat és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kihívásokat; ezért felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy horizontális munkacsoportot azzal a céllal, hogy szorosan kövesse nyomon a kockázatokat és segítsen azok időben történő kezelésében;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben készítsen az egyablakos ügyintézéssel összhangban álló tervet a nemzeti egyablakos rendszerek összehangolt hálózatának létrehozására, amely támogatást nyújtana a határokon átnyúló üzleti lehetőségeket fokozottabban kiaknázni kívánó lakossági pénzügyekkel foglalkozó cégeknek;

44.  hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatókat az innovációhoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó projektek finanszírozására kell ösztönözni; rámutat, hogy meg lehetne vizsgálni a kkv-szorzóhoz hasonló megközelítés lehetőségét;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az EIOPA által kidolgozott, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények közös kockázatértékelési és átláthatósági keretrendszeréről szóló javaslatot annak érdekében, hogy Unió-szerte előmozdítsa a 2. pilléren belüli megbízható rendszert és a rendszerek összehasonlíthatóságát, valamint hozzájáruljon a fogyasztókat érintő előnyöknek és kockázatoknak a szabályozó és felügyeleti hatóságok, illetve maguk a fogyasztók általi jobb megértéséhez;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg olyan új megközelítéseket, amelyek nagyobb szabályozásbeli rugalmasságot biztosíthatnának a vállalkozások számára tevékenységeik teszteléséhez, és magas fogyasztóvédelmi és biztonsági szint biztosítása mellett lehetővé tehetik számukra az innovációt;

47.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az uniós megtakarítási számla létrehozásáról annak érdekében, hogy Európában lehetővé tegye a hosszú távú finanszírozást és támogassa az ökológiai átmenetet;

48.  sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a közérdekkel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, amelyeket jelenleg a tagállamok arra használhatnak, hogy megakadályozzák az új termékek piacukra való belépését, valamint hatalmazza fel az európai felügyeleti hatóságokat, hogy aktív közvetítőként lépjenek fel a tagállamok között, ha az említett rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó értelmezések állnak fenn;

Hosszú távú szempontok

49.  kéri a Bizottságot, hogy folytassa a pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása előtt álló valamennyi fennálló akadály felszámolása kivitelezhetőségének, relevanciájának és a felszámolással járó előnyök és költségek további tanulmányozását, ily módon garantálva a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacának különböző szegmenseiben – például az egyéni nyugdíjtermékek és a biztosítási termékek tekintetében – a hazai és határokon átnyúló hordozhatóságot;

50.  hangsúlyozza, hogy a jelzáloghitelekről szóló irányelvet jelenleg ültetik át vagy hajtják végre a tagállamokban; ösztönzi a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az irányelv átültetését és végrehajtását, és elemezze e jogszabálynak a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacára gyakorolt hatását; megjegyzi, hogy továbbra is jelentős akadályok állnak a jelzálog- és fogyasztási hitelek szilárdabb egységes piacának megteremtése előtt; ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett tegyen előrelépést, egyensúlyt teremtve egyrészt a magánélethez való joggal és adatvédelemmel kapcsolatos aggályok, másrészt a megfelelőbben koordinált hiteladatbázisok határokon átnyúló jobb elérése között, és biztosítva azt, hogy ne ismétlődjenek meg olyan hitelesemények, melyek során a fogyasztók indokolatlanul voltak kitéve devizaátváltási kockázatoknak;

51.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt elemezze a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló európai jogszabályok végrehajtását és hatásait; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzék el a határokon átnyúló tevékenységekkel és a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piacának megvalósításával kapcsolatos jogi korlátok és meglévő akadályok mélyreható vizsgálatát; hangsúlyozza, hogy ennek az elemzésnek figyelembe kell vennie a kkv-k sajátosságait;

52.  felhívja a Bizottságot, hogy elemezze, milyen adatokra van szükségük a hitelezőknek ügyfeleik hitelképességének vizsgálatához, valamint ezen elemzés alapján nyújtson be javaslatokat a hitelképesség-vizsgálati folyamat szabályozására; felhívja a Bizottságot, hogy folytasson további vizsgálatot a hitelirodáknak a fogyasztói adatok gyűjtésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos jelenlegi gyakorlatát illetően annak biztosítása érdekében, hogy az helyénvaló legyen és ne sértse a fogyasztók jogait; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén mérlegelje ezzel kapcsolatos intézkedések meghozatalát;

53.  kéri a tagországokat, hogy biztosítsák a lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos digitális kommunikáció és értékesítés rendelkezésre állását olyan formákban, amelyek hozzáférhetők a fogyatékossággal élők számára is, ideértve a honlapokat és a letölthető formátumokat; támogatja, hogy minden lakossági pénzügyi szolgáltatás teljes egészében kerüljön be a termékek és szolgáltatások akadálymentesítésének követelményeiről szóló irányelv (az „európai akadálymentesítési intézkedéscsomag”) hatálya alá;

54.  üdvözli a bérautó-szolgáltatások – többek között a kapcsolódó biztosítások és egyéb díjak – árképzésére vonatkozó nagyobb fokú átláthatóság megteremtésére irányuló munkát; hangsúlyozza, hogy a járművek bérléséhez kapcsolódó minden kötelező vagy választható díjat vagy költséget egyértelmű és hangsúlyos módon fel kell tüntetni a fogyasztó számára a bérbeadó társaság honlapján vagy az ár-összehasonlító oldalon; emlékezteti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet, és üdvözli a technológiai változásokra tekintettel kiadott új végrehajtási iránymutatások közelmúltbeli elfogadását;

55.  emlékeztet a hitelminősítő intézetekről szóló rendelettel kapcsolatos munkára; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül e jogszabály hatását a lakossági fogyasztók számára értékesített termékekkel kapcsolatban;

o
o   o

56.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 133., 2008.5.22., 66. o.
(2) HL L 266., 2009.10.9., 11. o.
(3) HL L 60., 2014.2.28., 34. o.
(4) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
(5) HL L 257., 2014.8.28., 73. o.
(6) HL L 257., 2014.8.28., 186. o.
(7) HL L 257., 2014.8.28., 214. o.
(8) HL L 352., 2014.12.9., 1. o.
(9) HL L 123., 2015.5.19., 1. o.
(10) HL L 337., 2015.12.23., 35. o.
(11) HL L 26., 2016.2.2., 19. o.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0228.

Jogi nyilatkozat