Index 
Elfogadott szövegek
2016. október 26., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok
 Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – összes szakasz
 A többéves pénzügyi keret félidős értékelése
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az „EGF/2016/003 EE/petroleum and chemicals” referenciaszámú kérelem
 A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítése ***II
 A károsítókkal szembeni védelmi intézkedések ***II
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2016. év prioritásainak végrehajtása
 Transzzsírsavak

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok
PDF 256kWORD 47k
Az Európai Parlament határozata a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2016)06329 – 2016/2930(DEA))
P8_TA(2016)0410B8-1124/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2016)06329),

–  tekintettel a Bizottság 2016. október 4-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2016. október 13-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról(1) szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (európai piaci infrastruktúra-rendelet – EMIR), különösen annak 11. cikke (15) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2), az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(3), és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkére (4),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok (az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság) által 2016. március 8-án, a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (15) bekezdésének megfelelően benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 105. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik franciabekezdésében említett határidőn belül – amely 2016. október 25-én járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, jelentéstételi kötelezettséget ír elő a származtatott ügyletekre, valamint egységes követelményeket rögzít a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének folytatására vonatkozóan;

B.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet 11. cikkének (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak közös szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyek meghatározzák az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének való megfeleléshez szükséges kockázatkezelési eljárásokat, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások szintjeit és típusát, az említett rendelet 11. cikke (6)–(10) bekezdése szerinti mentesség alkalmazása során a szerződő felek és az érintett illetékes hatóságok által követendő eljárásokat, valamint az említett rendelet 11. cikke (5)–(10) bekezdésében említett alkalmazandó kritériumokat, ideértve különösen azt, hogy mi tekinthető a saját eszköz azonnali áthelyezését vagy a kötelezettségek szerződő felek közötti visszafizetését gátló gyakorlati vagy jogi akadálynak;

C.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet 11. cikkének (15) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot a szerződő fél jogi természetétől függően a szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet (a továbbiakban: EBH-rendelet), az 1094/2010/EU rendelet (a továbbiakban: EIOPA-rendelet), illetve az 1095/2010/EU rendelet (a továbbiakban: ESMA-rendelet) 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására;

D.  mivel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: BCBS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete a továbbiakban: IOSCO) 2013 szeptemberében kiadta a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket meghatározó közös átfogó keretet, amelyet 2015 márciusában felülvizsgáltak;

E.  mivel az európai felügyeleti hatóságok 2016. március 8-án benyújtották a Bizottsághoz a szabályozástechnikai standardtervezeteket;

F.  mivel a Bizottság 2016. július 28-án tájékoztatta az európai felügyeleti hatóságokat azon szándékáról, hogy támogatni kívánja a szabályozástechnikai standardtervezeteket, feltéve, hogy azokat bizonyos pontokon módosítják az EBH-, az EIOPA- és az ESMA-rendeletek 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

G.  mivel az európai felügyeleti hatóságok 2016. szeptember 8-án az EBH-, az EIOPA- és az ESMA- rendeletek 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban hivatalos véleményt, valamint felülvizsgált szabályozástechnikai standardtervezeteket nyújtottak be a Bizottsághoz;

H.  mivel a Bizottság 2016. október 4-én elfogadta a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet;

I.  mivel e felhatalmazáson alapuló rendelet a Parlament és a Tanács rendelkezésére álló ellenőrzési időszak lejártával csak akkor léphet hatályba, ha az ellen sem a Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha ezen időszak lejárta előtt a Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást;

J.  mivel az EBH-, az EIOPA- és az ESMA-rendeletek 13. cikkének (1) bekezdése értelmében meghatározott ellenőrzési időszak a szabályozástechnikai standardokról szóló értesítés időpontjától számított három hónap; mivel az említett ellenőrzési időszak a fentiek értelmében 2017. január 4-én jár le;

K.  mivel a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelmények végrehajtásának ütemtervét nemzetközi szinten elfogadták (a BCBS és az IOSCO); mivel az Unió elmulasztotta ugyan a végrehajtás első szakaszát illetően meghatározott, 2016. szeptember 1-jei határidőt, szabályai azonban még hatályba léphetnek időben a 2017. március 1-jei második határidő vonatkozásában, amikor nagyszámú pénzügyi szerződő fél és nem pénzügyi csoport kezdi meg a biztosítékok nyújtását;

L.  mivel ennek megfelelően minél hamarabb ki kell nyilvánítani a jogi aktus elleni kifogás mellőzését annak érdekében, hogy az Unió teljesíthesse nemzetközi kötelezettségét, és hogy a szerződő felek kellő időben történő, előzetes értesítés alapján felkészülhessenek az új követelményekre; mivel ez a megközelítés hozzájárul ahhoz, hogy a lehető leghamarabb biztosítva legyen a jogbiztonság a piaci szereplők számára mind az Unióban, mind a harmadik országokban;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.
(3) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.
(4) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.


Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – összes szakasz
PDF 528kWORD 72k
Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11900/2016 – C8-0373/2016 – 2016/2047(BUD))
P8_TA(2016)0411A8-0287/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékeléséről/felülvizsgálatáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2016)0603),

–  tekintettel a 2017. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2016. március 9-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetére, amelyet a Bizottság 2016. július 18-án fogadott el (COM(2016)0300),

–  tekintettel a Tanács által 2016. szeptember 12-én elfogadott és a Parlamentnek 2016. szeptember 14-én megküldött, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló álláspontra (11900/2016 – C8-0373/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0287/2016),

A.  mivel a források szűkössége idején nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a költségvetési fegyelem betartásának, valamint a pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának;

B.  mivel az EUMSZ 318. cikkében foglalt, az Európai Parlament és a Bizottság közötti párbeszédnek ösztönöznie kell a teljesítményorientált kultúrát a Bizottságon belül, beleértve a fokozott átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetést a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának szélesebb körű összefüggésében kell figyelembe venni; hangsúlyozza a hosszú távú prioritások és az új kihívások közötti egyensúly biztosításának szükségességét, és ezért kiemeli, hogy a 2017-es költségvetésnek összhangban kell állnia az Európa 2020 stratégiával, amely a költségvetés fő irányvonalait és annak átfogó prioritásait tartalmazza;

2.  megismétli azon meggyőződését, hogy a jelenlegi sajátos helyzetben az olyan kezdeményezések, mint az esb-alapok Bizottság általi, az 1303/2013/EU rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet, CPR)(8) 23. cikke (15) bekezdésének értelmében történő felfüggesztése nemcsak tisztességtelen és aránytalan, hanem politikailag fenntarthatatlan is;

3.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi a fent említett, az általános iránymutatásokról szóló 2016. március 9-i és a fent említett, „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalásában elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat;

4.  hangsúlyozza, hogy a béke és a biztonság alapvető értékek, melyeket uniós szinten kell fenntartani; úgy véli, hogy meg kell védeni a nagypénteki megállapodást, amely létfontosságúnak bizonyult a békéhez és a megbékéléshez Észak-Írországban; hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedésekre van szükség azon régiók támogatásának biztosításához, amelyeket különösen érinteni fog az Egyesült Királyságnak – állampolgárainak kifejezett akaratával összhangban – az EUSZ 50. cikkéhez való folyamodást követően az Unióból történő tárgyalásos kilépése;

5.  kiemeli, hogy az Uniónak jelenleg számos súlyos vészhelyzettel kell szembenéznie, amelyeket nem lehetett előrelátni a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret kidolgozása idején; meggyőződése, hogy a lehető legsürgősebben és kiemelt prioritásként megnövelt pénzügyi forrásokat kell mozgósítani az uniós költségvetésből annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a politikai kihívásoknak, és hogy az Unió válaszolni és hatékonyan reagálni tudjon ezekre a válsághelyzetekre; úgy véli, hogy szilárd politikai elkötelezettségre van szükség annak érdekében, hogy új előirányzatokat biztosítsunk e célra 2017-ben és a programozási időszak végéig;

6.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetésnek ki kell tudnia elégíteni a migrációs kihívással és a gazdasági válság okozta lassú gazdasági növekedéssel összefüggő igényeket; megjegyzi, hogy fokozni kell a kutatási és infrastrukturális projektek, valamint az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem finanszírozását;

7.  emlékeztet arra, hogy bár a Parlament azonnal jóváhagyta a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások kezeléséhez szükséges kiegészítő finanszírozást, miközben továbbra is támogatta a fenntartható fejlesztési célokat, mindig kitartott amellett, hogy ez a kihívás nem élvez elsőbbséget az egyéb fontos uniós szakpolitikákkal, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló tisztességes és minőségi munkahelyek létrehozásával, illetve a vállalkozások és a vállalkozói szellem fejlesztésével szemben; megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások belső dimenziójára, és kitart amellett, hogy átfogó és az emberi jogokon alapuló megközelítést, valamint prioritást élvező – például kulturális – programokat kell elfogadni, amelyek összekapcsolják a migrációt a fejlődéssel és garantálják a bevándorló munkavállalók, valamint a menedékkérők és a menekültek integrációját; hangsúlyozza, hogy az e téren szükséges további finanszírozás biztosítása érdekében a Bizottság példa nélküli forrást javasolt a többéves pénzügyi keret speciális eszközeire – többek között a rugalmassági eszköz teljes körű igénybevételét, valamint a rendkívüli tartalék jelentős felhasználását – a 2017. évi költségvetési tervezetben, amelyet a Tanács el is fogadott;

8.  megismétli azon álláspontját, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívás kezeléséhez szükséges kiegészítő forrásokat nem lehet a meglévő uniós külső fellépések – többek között a fejlesztési politika – kárára mozgósítani; megismétli, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz (FRT), a válságkezelő alapok, vagy bármely más eseti eszközök nem finanszírozhatók más meglévő eszközök csökkentése révén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívül létrehozott eseti eszközök veszélyeztethetik a költségvetés egységességét, és megkerülhetik a parlamenti részvételnek és ellenőrzésnek alárendelt költségvetési eljárást; határozottan kétségbe vonja, hogy a 4. fejezet (Globális Európa) felső határa elegendő ahhoz, hogy fenntartható és hatékony választ adjon a jelenlegi külső kihívásokra, beleértve a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívásokat;

9.  megismétli azon meggyőződését, hogy az uniós költségvetésnek módokat kell találnia új kezdeményezések finanszírozására úgy, hogy emiatt a meglévő uniós programok és szakpolitikák ne kerüljenek hátrányba, és felszólít fenntartható eszközök felkutatására az új kezdeményezések finanszírozásához; aggódik amiatt, hogy a védelmi kutatással kapcsolatos előkészítő fellépésre fordított összeg, amely 80 millió EUR lesz a következő három évben, jelentősen lecsökken a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; meggyőződése, hogy a már alulfinanszírozott uniós költségvetés miatt a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos műveletekre, adminisztratív költségekre, előkészítő intézkedésekre és kísérleti projektekre fordított további erőfeszítésekhez kiegészítő pénzügyi eszközökre van szükség a tagállamok részéről; úgy véli, hogy e tekintetben a tagállamoknak fel kellene használniuk a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékelését/felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy a közös védelmi kutatás hosszú távú finanszírozásának tisztázására van szükség;

10.  emlékeztet, hogy az Unió ratifikálta a Párizsi Megállapodást és pénzügyi forrásainak egy részét nemzetközi kötelezettségvállalásainak betartására kell szentelnie; megjegyzi, hogy a 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásnak megfelelően a költségvetés várhatóan a kiadások 19,2%-át fogja erre a célra fordítani; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa ezt az utat a 20%-os cél megvalósítása érdekében, összhangban a Bizottság azon kötelezettségvállalásával, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben általánosan érvényesíti az éghajlat-politikai szempontokat;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2017-es költségvetésben javasoljon egy megfelelő előirányzatokkal ellátott kezdeményezést, melynek célja tömegközlekedési utalványok nyújtása versenyeztetés alapján kiválasztott európai fiataloknak; egy ilyen kezdeményezés kulcsfontosságú célkitűzése az lenne, hogy értékelje egy általánosabb, különösen a fiatalok mobilitását, az EU-nak a fiatalokhoz való közelítését és az esélyegyenlőséget támogató rendszer megvalósíthatóságát és lehetséges hatásait;

12.  visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezetben javasolt valamennyi csökkentést; nem érti a javasolt csökkentések mögött húzódó okokat, és vitatja a Tanács azon kifejezett szándékát, hogy néhány fejezetben, mint például az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és a 4. fejezetben (Globális Európa) újra mesterséges tartalékokat képezzen, különös tekintettel arra, hogy a tartalékok amúgy sem lennének elég nagyok a váratlan körülményekre vagy a válságokra való reagáláshoz;

13.  megjegyzi, hogy a Tanács olvasata nem vette számításba az uniós költségvetés tényleges végrehajtását az elmúlt öt évben, és azt, hogy valamennyi költségvetés-módosítást figyelembe véve, jelentősen több forrásra volt szükség minden egyes végleges költségvetésben; felhívja ezért a Tanácsot, hogy igazítsa ki álláspontját az egyeztetőbizottságban annak érdekében, hogy a 2017-es költségvetésre a kezdetektől fogva megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre;

14.  bejelenti, hogy – e sürgető igények kielégítő mértékű finanszírozása céljából és figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szoros tartalékait 2017-ben – finanszírozni fogja a költségvetési tervezeten felüli megerősítéseket a rendelkezésre álló valamennyi tartalékkeret kimerítése és a rendkívüli tartalék megnövelt igénybevétele révén;

15.  teljes mértékben ellensúlyozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben és a Horizont 2020-ban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) vonatkozásában javasolt valamennyi csökkentést, 2017-re összesen 1240 millió EUR kötelezettségvállalást, amely összeget új előirányzatok révén kell elkülöníteni a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során; kitart amellett, hogy hatékony megoldásra van szükség az ifjúsági munkanélküliséget illetően az egész Unióban; ezért további 1500 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal növeli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) folytatásának lehetővé tétele érdekében; úgy véli, hogy e fontos uniós programok megfelelő kiegészítő finanszírozásáról a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében kell dönteni;

16.  arra számít, hogy a Tanács is egyetért majd ezzel a megközelítéssel, és hogy az egyeztetés során könnyen megállapodásra tud majd jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra;

17.  a 2017. évi előirányzatok átfogó szintjét 160,7 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatban és 136,8 milliárd EUR kifizetési előirányzatban határozza meg;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

18.  megjegyzi, hogy az 1a. alfejezetet ismét erőteljesen érintette a Tanács olvasata, a Tanács által javasolt összes csökkentés 52%-át az e fejezet alá tartozó kötelezettségvállalások teszik ki; ezért kétségbe vonja, hogy a Tanács munkahelyteremtésre és növekedésre vonatkozó politikai prioritása miként tükröződik ebben az olvasatban;

19.  határozottan ellenzi e csökkentéseket egy olyan fejezetben, amely az európai hozzáadott értéket szimbolizálja és a polgárok számára nagyobb növekedést és több munkahelyet hoz létre; következésképpen úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által végrehajtott összes csökkentést;

20.  teljesítve a 2015. júniusban vállalt azon kötelezettséget, hogy minimálisra csökkenti az ESBA létrehozásának a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre gyakorolt költségvetési hatását az éves költségvetési eljárás során, úgy határoz, hogy teljesen visszaállítja a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz eredeti, ESBA előtti kereteit, amelyeket az ESBA garanciaalapjának feltöltése érdekében csökkentettek; hangsúlyozza a Horizont 2020, az Unió legnagyobb kutatási és innovációs programjának fontosságát, amely termékekké és szolgáltatásokká alakítja a nagyszerű ötleteket, ösztönözve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést; kéri a költségvetési tervezetben szereplő szint felett 1,24 milliárd EUR-nak megfelelő kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzat rendelkezésre bocsátását; átfogó megállapodás elérésére számít e sürgős ügyben a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának keretében; rámutat arra, hogy a teljes mértékben hatékony és eredményes működés érdekében javítani kell az ESBA-t, biztosítva az addicionalitás elvének tiszteletben tartását, javítva a földrajzi és ágazati egyensúlyt és növelve az átláthatóságot a döntéshozatali folyamatban;

21.  a foglalkoztatással és a növekedéssel kapcsolatos, továbbra is prioritásnak tekintett céljaival összhangban és az eddigi felvevőképesség alapos értékelését követően úgy határoz, hogy javasolja a COSME, a PROGRESS, a Marie Curie program, az Európai Kutatási Tanács, az EURES és az Erasmus+ programok előirányzatainak a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé való emelését; megjegyzi, hogy e növelések finanszírozhatók az ezen alfejezetben rendelkezésre álló tartalékkeretből;

22.  ennek eredményeként az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait 45 millió EUR-val a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli (kivéve ESBA, kísérleti projektek és előkészítő intézkedések);

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

23.  hangsúlyozza, hogy az éves uniós költségvetés körülbelül egyharmada gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célokra irányul; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája és az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének eszköze, és hogy az fontos szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában;

24.  nem hagyja jóvá a kötelezettségvállalási előirányzatok 3 millió EUR összegű, és – ami még ennél is fontosabb – a kifizetési előirányzatok 199 millió EUR összegű, Tanács által javasolt csökkentését az 1b. alfejezet alatt, többek között a támogatásra vonatkozó sorokban; felhívja a Tanácsot annak kifejtésére, hogy ezek a csökkentések hogyan egyeztethetők össze azon célkitűzésével, miszerint biztosítani kell a szükséges előirányzatokat „annak érdekében, hogy az új programokat a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret negyedik évében zökkenőmentesen végre lehessen hajtani”; emlékeztet, hogy a Bizottság által ezen alfejezetben javasolt kifizetések szintje már 23,5%-kal alacsonyabb, mint a 2016-os költségvetésben; hangsúlyozza e tekintetben, hogy nem indokolt és elfogadhatatlan a kifizetések bármilyen mértékű további csökkentése;

25.  az uniós szakpolitikák hatásvizsgálati jelentéseken alapuló hatásértékelésére szólít fel annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben járultak hozzá – többek között – a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a versenyképes és diverzifikált regionális gazdaságok fejlesztéséhez, valamint a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdításához;

26.  aggodalommal töltik el az esb-alapok végrehajtása terén tapasztalható jelentős késedelmek, amelyek valószínűleg súlyosan káros hatást gyakorolnak a helyi célok időben történő megvalósítására, de fennáll annak a kockázata is, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében újabb kifizetetlen számlaállomány halmozódik fel; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy haladéktalanul jelöljék ki a még hiányzó irányító, kifizető és igazoló hatóságokat és kezeljék a programok végrehajtásában tapasztalható késedelem valamennyi egyéb okát; tudomásul veszi, hogy a Bizottság további egyszerűsítéseket javasolt e területen, és úgy véli, hogy a tagállamoknak mielőbb meg kell tenniük minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy a programok teljes lendülettel folyjanak; következésképpen felszólít a szinergiák és az egymást kiegészítő jelleg növelésére a tagállami költségvetésekben követett állami beruházási politikák és az uniós költségvetés között, valamint a növekedés és a fenntartható munkahelyek létrehozásának előmozdítására irányuló politikák tekintetében, ami az Unió sarokkövét képezi;

27.  nyugtázza a strukturálisreform-támogató program 142 800 000 EUR összegű kerettel való létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ezt a forrást a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére kell felhasználni;

28.  sajnálja, hogy a 2014–2015-ös előreütemezés miatt a Bizottság 2017-re nem javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat az IFK számára; megismétli, hogy határozottan támogatja az IFK folytatását; úgy határoz, hogy első lépésként és az Európai Szociális Alapról(9) szóló rendelettel összhangban, amely rendelkezik a tevékenységek folytatásának lehetőségéről, további 1500 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 500 millió EUR kifizetési előirányzatot bocsát az IFK rendelkezésére, az ifjúsági munkanélküliség problémájának hatékony megoldása érdekében, levonva a tanulságokat a kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági értékelés eredményeiből; megjegyzi, hogy a Parlament kéréseivel összhangban, a többéves pénzügyi keret közelgő félidős felülvizsgálata keretében átfogó megállapodást kell elérni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megfelelő további finanszírozásáról a jelen programozási időszak hátralévő részére; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt abból a célból, hogy az európai fiatalok érdekében felgyorsítsák a kezdeményezés helyi megvalósítását;

29.  úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezet összegeit mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetések tekintetében a Tanács által csökkentett sorok esetében: az 1b. alfejezet esetében 1 500 millió EUR-val a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé növeli az IFK számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatokat és 500 millió EUR-val a kifizetési előirányzatokat, valamint 4 millió EUR-val a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak szánt kötelezettségvállalásokat és 2 millió EUR-val a kifizetéseket, így 1,57 milliárd EUR-val meghaladva a kötelezettségvállalási előirányzatok jelenlegi felső határát;

30.  hangsúlyozza, hogy az 1b. alfejezet alá tartozik a jelenlegi fennálló költségvetési kötelezettségvállalások legnagyobb része – 151 119 millió EUR 2016. szeptember elején –, ami veszélyeztetheti az új programok végrehajtását;

31.  hangsúlyozza a kohéziós politika jelentős hozzájárulását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés sikeres végrehajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőség megvalósítását szolgáló megfelelő eszközök létrehozására irányuló intézkedéseket, így például a strukturális alapokat felhasználó ösztönöző rendszereket, melyek célja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés nemzeti szinten való alkalmazásának előmozdítása;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

32.  megjegyzi, hogy a Tanács a 2. fejezetben 179,5 millió EUR-val csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 198 millió EUR-val a kifizetési előirányzatokat az igazgatási támogatás, az operatív technikai segítségnyújtás (mint például az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és a LIFE program) és a mezőgazdasági tevékenységek megművelt területeken való fenntartásához elengedhetetlen Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) működési sorain, valamint a decentralizált ügynökségek sorain; megjegyzi, hogy a legnagyobb csökkentések a vidékfejlesztési kifizetéseket érintik; úgy véli, hogy továbbra is a módosító indítványnak kellene az EMGA-előirányzatok bármilyen megbízható újraértékelésének alapjául szolgálnia; ennek megfelelően visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet;

33.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek olyan kezdeményezéseket kell előtérbe helyeznie, amelyek elősegítik a gazdaság ténylegesen környezetbarátabbá válását;

34.  számít a szükséghelyzeti támogatási csomagra, és különösen a tejágazatra vonatkozó módosító indítvány benyújtására, és úgy dönt, hogy határozott támogatását fejezi ki az uniós mezőgazdasági ágazat iránt; ezért 600 millió EUR-val a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé növeli az előirányzatokat a tejágazatot sújtó válság hatásainak és az orosz embargó tejágazatra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében;

35.  üdvözli a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásra és innovációra irányuló előirányzatokat a Horizont 2020 keretében, amelyek célja, hogy biztosítsák a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek és más bioalapú termékek megfelelő kínálatát; hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek elsődleges termelőket vonnak be;

36.  megismétli, hogy a KAP előirányzataiból nem szabad halálos bikaviadalokon használt bikák tenyésztését és nevelését támogatni; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő az ezen – már az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésével kapcsolatban is jelzett – kérés teljesítéséhez szükséges jogalkotási változtatásokat;

37.  hangsúlyozza, hogy az új közös halászati politika végrehajtása paradigmaváltást von maga után a halászati gazdálkodásban mind a tagállamok, mind a halászok számára, és e tekintetben emlékeztet az előző pénzügyi években tapasztalt nehézségekre, amikor csökkentették az előirányzatokat;

38.  a fentiek fényében sajnálja azonban, hogy a LIFE program – 493,7 millió EUR összegű teljes finanszírozással – ebben az évben is csupán a teljes költségvetési tervezet 0,3 %-át teszi ki, ugyanakkor üdvözli, hogy a költségvetési tervezetben a LIFE program kötelezettségvállalási előirányzatai 30,9 millió EUR-val nőttek;

39.  hangsúlyozza a LIFE program kifizetési előirányzatainak hiányából származó korábbi problémákat, amelyek akadályozták és késleltették a program megfelelő végrehajtását;

40.  az Európa 2020 stratégia céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban úgy határoz, hogy javasolja a LIFE+ program finanszírozásának a költségvetési tervezet szintje fölé történő növelését;

41.  ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 619,8 millió EUR-val, a kifizetési előirányzatokat pedig 611,3 millió EUR-val növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), 19,4 millió EUR összegű tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalások felső határa alatt;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

42.  hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is kiemelt témái közé sorolja a jelenlegi migrációs kihívást; üdvözli, hogy a Bizottság további 1,8 milliárd EUR-t javasol a 2017-re eredetileg előirányzott összeghez képest a migrációs kihívás kezelésére az Unióban; megjegyzi, hogy az eredetileg előirányzottól való jelentős eltérés a 3. fejezet felső határainak felfelé történő kiigazítását támasztja alá; hangsúlyozza, hogy a Bizottság e megerősítések finanszírozását javarészt a rugalmassági eszköz (530 millió EUR összegben, ami teljes mértékben kimeríti az erre az évre rendelkezésre álló finanszírozást) és a rendkívüli tartalék (1160 millió EUR összegű) igénybevétele révén javasolja; tekintettel a migrációval kapcsolatos kiadások példátlan mértékű finanszírozására (2017-ben összesen 5,2 milliárd EUR összegben a 3. és 4. fejezetben, illetve az Európai Fejlesztési Alap igénybevétele révén) és a rugalmasság alkalmazására vonatkozó, már előterjesztett javaslatokra, nem kéri a migrációval kapcsolatos szakpolitikák további megerősítését; ugyanakkor ellenezni fog minden arra irányuló kísérletet, hogy csökkentsék az uniós fellépések finanszírozását ezen a területen;

43.  megismétli, hogy a költségvetési rugalmasságnak megvannak a korlátai, és csak rövid távú megoldás lehet; szilárd meggyőződése, hogy az egész kontinenst érintő és a mérséklődés jeleit nem mutató, hosszú távú menekültügyi és migrációs kihívásokra adott előretekintő és bátor válasz a 3. fejezet felső határának felfelé történő kiigazítására mutat rá; úgy véli, hogy az e területre vonatkozó új előirányzatok biztosítására a közelmúltban hozott valamennyi költségvetési döntés valójában e felső határ felülvizsgálatának szükségességét mutatta;

44.  a jelenlegi biztonsági és migrációs kihívások közepette üdvözli a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap finanszírozásának 1,6 milliárd EUR összegű, és a Belső Biztonsági Alap finanszírozásának 0,7 milliárd EUR összegű növelését; úgy véli, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap növelése még inkább szükségessé teszi az éves finanszírozás méltányos és átlátható elosztását az alap különböző programjai és célkitűzései között, és a pénzügyi források felhasználása jobb érthetőségének biztosítását;

45.  megjegyzi, hogy 2016. március 15-én elfogadásra került az Unión belüli szükséghelyzeti támogatás új eszköze – 700 millió EUR indikatív keretösszeggel az elkövetkező három évre (2016–2018) –, és máris azonnali gyakorlati eredményekhez vezetett rendkívüli szükséghelyzeti támogatási intézkedések formájában a tagállamokba nagy számban érkező menekültek és migránsok humanitárius szükségleteire adott válaszként; megismétli azonban azt az álláspontját, hogy a jövőben fenntarthatóbb jogi és költségvetési keretet kell kialakítani annak érdekében, hogy mozgósítani lehessen a humanitárius segítségnyújtást az Unión belül; ragaszkodik a Bizottsággal ezen eszköz jelenlegi és jövőbeli működéséről és finanszírozásáról folytatott, az információk teljes átláthatóságán és a hatásvizsgálati jelentéseken alapuló rendszeres párbeszédhez;

46.  a több tagállamban megnövekedett mértékű fenyegetettségre, valamint a migrációkezelés és a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem ezzel párhuzamos kihívásaira való tekintettel további személyzet finanszírozását kéri az Europol számára azzal a céllal, hogy egy napi 24 órában működő terrorelhárító egységet hozzon létre, amely a hírszerzési szolgálatok válaszaival látja el a tagállamok illetékes hatóságait; úgy véli, hogy ez a növelés arra is szolgál, hogy hatékonyabbá tegye az emberkereskedelem elleni (különös figyelemmel a kísérő nélküli kiskorúakra) és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet (a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) új személyzete), valamint megerősítse az emberi erőforrásokat az olasz és görög fogadóállomásokon; emlékeztet arra, hogy jelenleg csak 3 fő áll az Europol személyzetében rendelkezésre arra, hogy a 8 állandó és a további nem állandó olaszországi fogadóállomásokra kiküldjék őket; úgy véli, hogy ez a szám túl alacsony ahhoz, hogy az Europol elláthassa feladatait az emberkereskedelem, a terrorizmus és az egyéb súlyos, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén;

47.  üdvözli új költségvetési sor létrehozását a terrorizmus áldozatainak nyújtandó finanszírozás számára; támogatja, hogy források álljanak rendelkezésre az áldozatok szükségletei széles körének kezelésére, többek között fizikai kezelésekre, pszichoszociális szolgáltatásokra és pénzügyi támogatásra; úgy véli, hogy túl gyakran megfeledkeznek a terrorizmus áldozatainak szükségleteiről, vagy másodlagosnak tekintik azokat, amikor a terrorfenyegetettség kezelésére javasolnak intézkedéseket;

48.  elítéli a Tanács által a kultúra, a média, a polgárság, az alapvető jogok és a közegészségügy területén számos program vonatkozásában a kötelezettségvállalási előirányzatokra javasolt, összesen 24,3 millió EUR összegű csökkentéseket; úgy véli, hogy a Tanács negatív jelzést küld azzal, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások kezelésének finanszírozására a kulturális programok megnyirbálásával szabadít fel forrásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos ilyen csökkentés önkényesnek tűnik és figyelmen kívül hagyja a kiváló végrehajtási arányokat; véleménye szerint még a kismértékű csökkentések is veszélyeztethetik a program eredményeinek elérését és az uniós intézkedések zökkenőmentes végrehajtását; ezért visszaállítja az előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő szintjét;

49.  kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a már hosszú ideje alulfinanszírozott „Kreatív Európa” és „Európa a polgárokért” programokhoz tartozó számos fellépés finanszírozását; határozottan úgy véli, hogy ezek a programok még aktuálisabbak, mint valaha, mind a kulturális és kreatív ágazatok munkahelyteremtéshez és növekedéshez való hozzájárulásának fokozása, mind a polgárok uniós döntéshozatalban és végrehajtásban való aktív részvételének ösztönzése tekintetében; nem érti, hogy a Tanács mivel tudja indokolni a kkv-k számára nyújtott finanszírozás csökkentését a kulturális és kreatív ágazatokban, amikor a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze – amelynek finanszírozását már korábban átütemezték – még csak 2016 júniusában indult, és kitűnően illusztrálja egy jelentős piaci hiányosság innovatív megoldását azáltal, hogy kapacitást épít és védelmet nyújt a hitelezési kockázattal szemben a pénzügyi közvetítők építési kölcsöneihez a kulturális és kreatív ágazatokban;

50.  kiemeli, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság terén zajló uniós programok egyértelmű európai hozzáadott értéket jelentenek, kiegészítik a migránsok és menekültek integrációjára irányuló politikákat és szinergiákat alkotnak azokkal; ezért felkéri az uniós intézményeket, hogy a közvetlenül irányított programok, mint például a Kreatív Európa program, valamint a strukturális és beruházási alapok finanszírozásának megfelelő növelésével, és külön erre szánt költségvetési sorokkal válaszoljanak;

51.  megjegyzi, hogy a költségvetésben garantálni kell a kulturális örökség 2018-as európai évének előkészítő tevékenységeire szolgáló finanszírozást;

52.  emlékeztet arra, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus az uniós szolidaritás egyik sarokköve; hangsúlyozza, hogy a katasztrófamegelőzés, valamint az arra való felkészülés és reagálás terén az Unió „támogató szerepet játszik” a tagállamok intézkedéseinek elősegítése, összehangolása, illetve kiegészítése érdekében; nyugtázza, hogy kis mértékben növelték e program kötelezettségvállalási előirányzatait;

53.  üdvözli költségvetési sor létrehozását egy uniós felkutatási és mentési alap számára, amely a tagállamok által végzett és uniós szinten koordinált felkutatási és mentési tevékenységeket hivatott fedezni, különösen a földközi-tengeri térségben; azon a véleményen van, hogy egy külön alap létrehozása megfelelőbb megoldást jelent, mint a Frontex vagy az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség költségvetésének folyamatos növelése;

54.  üdvözli az európai polgári kezdeményezés támogatására létrehozott költségvetési sort, amely egy azzal a céllal újonnan létrehozott eszköz, hogy a polgárokat bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba és elmélyítse az európai demokráciát; véleménye szerint túl alacsony a költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok szintje; úgy határoz, hogy megnöveli e költségvetési sor finanszírozását;

55.  üdvözli a bizottsági képviseletek tájékoztatási tevékenysége, a civil párbeszédek és a „partnerségi” tevékenységek finanszírozásának növelését – a 2017-re vonatkozó előirányzatok a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 17,036 millió EUR-t, illetve a kifizetési előirányzatok esetében 14,6 millió EUR-t tesznek ki –, mivel ezek az európai polgárok megszólítását, bizalmuk megnyerését és az uniós politika és szakpolitikák megértésének elősegítését célzó kezdeményezésekre vonatkoznak;

56.  hangsúlyozza, hogy az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást követően elégséges és megfelelő adminisztratív és pénzügyi eszközöket kell biztosítani az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága számára annak érdekében, hogy el tudja látni feladatait;

57.  megjegyzi, hogy a parlamenti olvasat (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével) a 3. fejezet felső határát 71,28 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzattal haladja meg, míg a kifizetési előirányzatokat 1 857,7 millió EUR-val növeli; figyelembe véve, hogy már a költségvetési tervezetben sem szerepel tartalékkeret, javasolja e megerősítések felső határon belüli finanszírozását, ugyanakkor a rendkívüli tartalék igénybevételét számos, migrációval kapcsolatos alapvető kiadási tétel számára;

4.fejezet – Globális Európa

58.  megjegyzi, hogy a folyamatban lévő menekültügyi és migrációs kihívások fényében az Unió külső fellépése egyre több finanszírozást igényel, ami jelentősen meghaladja a 4. fejezet jelenlegi keretét; ezért határozottan kétségbe vonja, hogy a 4. fejezet felső határa elegendő-e ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a menekültügyi és migrációs kihívások külső dimenziójára; sajnálja, hogy az új kezdeményezések, mint például az FRT támogatása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy költségvetési tervezetében csökkenti egyéb programok, mint például a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) finanszírozását; hangsúlyozza, hogy ez nem válhat más területeken folytatott politikák kárára; ezért úgy határoz, hogy nagymértékben mérsékli a fontos pénzügyi források e két, többek között a migrációs hullámok kiváltó okait kezelő eszköztől való elvonását; emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztéspolitika elsődleges céljának a szegénység csökkentésének kell maradnia; továbbá sajnálja, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) humanitárius segélyekre és a földközi-tengeri térség támogatására szolgáló ágára szánt előirányzatok jóval alulmúlják a 2016-os költségvetésben jóváhagyott összegeket annak ellenére, hogy nyilvánvalóan kapcsolódnak a nagyszámú külső kihívás kezeléséhez; sajnálja a Tanács által végrehajtott indokolatlan csökkentéseket;

59.  ezért úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott minden csökkentést visszaállít a 4. fejezetben; úgy határoz, hogy visszaállítja a 2016-os szintre az ENI földközi-tengeri térségre és humanitárius segélyekre szánt sorait; továbbá úgy határoz, hogy enyhíti a Bizottság által a DCI-nél és az IcSP-nél végrehajtott csökkentéseket; alapvetően fontosnak tartja, hogy az Unió továbbra is kulcsfontosságú szerepet vállaljon a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásában, és fenntartsa az ahhoz nyújtott pénzügyi segítség szintjét, valamint támogassa az ENI keleti partnerséggel kapcsolatos sorait; hangsúlyozza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének jelentőségét;

60.  úgy határoz, hogy növeli a 2016-hoz képest jelentősen csökkentett makroszintű pénzügyi támogatást; úgy véli, hogy a javasoltnál több forrásra lesz szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen valamennyi jövőbeli hiteligény kielégítését;

61.  teljes körű támogatásáról biztosítja az FRT-t, és azt javasolja, hogy jó végrehajtási arányai és a 2016-os költségvetésben rendelkezésre álló jelentős tartalékok miatt a 2017-re tervezett uniós költségvetési hozzájárulás egy részét ütemezzék előre 2016-ra; ezért egy 2016. évi költségvetés-módosítás révén az IPA II 400 millió EUR-val való megerősítését, valamint a rendkívüli tartalék ennek megfelelő igénybevételét kéri; ugyanekkora összeget tartalékba helyez a 2017-es költségvetésben, amíg nem születik átfogó megállapodás az FRT alternatív finanszírozásáról, amely enyhítené a külső finanszírozási eszközökre nehezedő, korábban soha nem látott nyomást;

62.  aggodalommal jegyzi meg, hogy időszerű jellegük és jelentős méretük ellenére az uniós válságkezelő alapok és az FRT gyakorlatilag láthatatlan az uniós költségvetésben; kéri oly módon való bevonásukat, amely átláthatóbb és jobban tiszteletben tartja az uniós költségvetés egységességének elvét és a költségvetési hatóság előjogait, és új költségvetési sorokat hoz létre ebből a célból; továbbá kéri a Bizottságot, hogy mutasson be bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi eszközök válságkezelő alapok keretében történő felhasználása nem eredményezi az előirányzatok eltérését az eredeti jogalapjukban szereplő célkitűzésektől; megjegyzi, hogy a nemzeti hozzájárulások uniós költségvetésen felüli bevonásának célja eddig közismerten elhanyagolásra került; ebben a tekintetben kiemeli, hogy a válságkezelő alapokhoz való uniós költségvetési hozzájárulásra irányuló jövőbeli felhívások esetében a Parlament csak akkor fogja jóváhagyni azokat, ha a tagállamok is hozzájárulnak hasonló összeggel; ezért felkéri a tagállamokat, hogy minél hamarabb teljesítsék kötelezettségvállalásaikat;

63.  megjegyzi, hogy a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnak, amely az EU-n kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet, a Bizottságnak az általános költségvetés által fedezett garanciákról szóló jelentése (COM(2016)0576) szerint további pénzeszközökre van szüksége a célösszeg eléréséhez, ami ennek következtében 228,04 millió EUR összegű feltöltés előirányzásához vezetett a költségvetési tervezetben; aggódik amiatt, hogy ezek a követelmények további nyomást helyeznek a 4. fejezet már egyébként is nagyon szűk felső határaira;

64.  üdvözli a Bizottságnak az új migrációs partnerségi kerettel és a külső beruházási tervvel kapcsolatos költségvetési javaslatait; aggályait fejezi ki azonban esetleges új „szatellit” eszközök uniós költségvetésen kívüli létrehozása miatt; megismétli, hogy fenn kell tartani az uniós költségvetés feletti teljes körű parlamenti ellenőrzést; határozottan ragaszkodik a költségvetés egységessége elvének tiszteletben tartásához; meggyőződése, hogy az új prioritást nem szabad meglévő uniós projektek kárára finanszírozni; úgy véli, hogy további rugalmasságot kell alkalmazni az Afrikában és az EU szomszédságában megvalósítandó beruházások nagyratörő keretének megfelelő új előirányzatokkal való ellátása érdekében;

65.  megismétli azon kérését, hogy az Unió diplomáciai tevékenységeinek további megszilárdítása érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ igazgatási költségvetésébe;

66.  ennek eredményeképpen növeli a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezethez képest 499,67 millió EUR-val, míg a kifizetési előirányzatokat 493,2 millió EUR-val (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével, valamint az EU különleges képviselői előirányzatának az EKSZ költségvetésébe való átcsoportosításával együtt);

67.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel 3 millió euróval történő növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

5.fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

68.  úgy ítéli meg, hogy a Tanács csökkentései indokolatlanok és károsak, és helyreállítja a költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatási támogatási kiadásokat;

69.  a közelmúltban napvilágra került információk fényében és az uniós polgárok bizalmának és az uniós intézmények hitelességének visszanyerése érdekében úgy határoz, hogy a volt képviselők ideiglenes juttatásaira szolgáló előirányzatok 20%-át tartalékba helyezi, amíg a Bizottság nem hajt végre szigorúbb magatartási kódexet a biztosok összeférhetetlenségének és a forgóajtó-jelenségnek a megakadályozására;

70.  úgy ítéli meg, hogy az intézményközi igazgatási együttműködés hatékonysági forrás, mivel az egyik intézmény számára kialakított szaktudás, képességek és források a többiek rendelkezésére is bocsáthatók; ezért kéri egy olyan rendszer kialakítását, amely a szükséges minimumra korlátozza az igazgatási terheket, biztosítja a szolgáltatások megfelelő minőségét, a fő felelős intézményt ellátja a szükséges költségvetési eszközökkel és ösztönzi a többi intézmény együttműködését azáltal, hogy korlátozza részesedésüket az együttműködés által okozott határköltségekből, és így összhangba hozza a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatban az intézmények szintjén hozott döntéseket a költségvetés átfogó hatékony és eredményes irányításával;

Ügynökségek

71.  általános szabályként támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; megjegyzi, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette eredeti kéréseit a legtöbb ügynökség tekintetében; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását;

72.  üdvözli a különösen a migrációs és biztonsági kérdésekkel foglalkozó, eredményes bel- és igazságügyi ügynökségek költségvetésének növelését; hangsúlyozza, hogy ezeket az ügynökségeket elegendő forrással (többek között új technológiákba történő beruházásokkal) és személyzettel kell ellátni megbízatásuk bővülése esetén;

73.  a jelenlegi biztonsági kihívásokkal összefüggésben és az összehangolt európai válasz szükségességének figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy e növelések némelyike nem elegendő, és úgy határoz, hogy az átfogó biztonsági csomagon belül megerősíti az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége, A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára elkülönített előirányzatokat;

74.  részletesebben kifejtve, hangsúlyozza, hogy megfelelő emberi és tárgyi erőforrásokra van szükség az Europol által újonnan létrehozott, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU) számára, többek között tekintettel a közös műveleti tervezésre és fenyegetésértékelésre a tagállamok közötti összehangolt megközelítés erősítése érdekében a szervezett bűnözés, a számítástechnikai bűnözés és az internethez kapcsolódó bűnözés, a terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából; további finanszírozást kér a közös nyomozócsoportok számára;

75.  emlékeztet a különböző bel- és igazságügyi információs rendszerek Bizottság által annak „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” jövőbeli keretéről szóló, 2016. április 6-i közleményében bejelentett tervezett javítására és interoperabilitására; sürgeti a gyorsan és hatékonyan megvalósítandó említett technikai megoldások megfelelő forrásigényének előre való tervezését;

76.  üdvözli, hogy a 2017-es költségvetés megfelelő forrásokat tartalmaz a Frontex hosszú távon Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé való átalakításának és az EASO teljes hatáskörrel bíró menekültügyi ügynökséggé való átalakításának támogatására; hangsúlyozza, hogy bár az európai határ- és partiőrség-rendszer forrásai jelenleg megfelelőnek tűnnek, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy az ügynökség ne maradjon le a valóságtól;

77.  az Európa déli szomszédságában tapasztalható romló humanitárius helyzetre, a menedékkérők megnövekedett számára és főleg arra a szándékra való tekintettel, hogy a Bizottság javaslatában szereplőnél jobban megerősítse megbízatását, úgy határoz továbbá, hogy növeli az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal költségvetési előirányzatait;

78.  ismételten helyteleníti a Bizottság és a Tanács ügynökségek személyzetével kapcsolatos megközelítését, ezért számos létszámtervet módosít; ismételten hangsúlyozza, hogy minden ügynökség álláshelyeinek számát az intézményközi megállapodásnak megfelelően 5 év alatt 5%-kal csökkenteni kell, de az új politikai fejlemények és a 2013 óta hatályban lévő új jogszabályok miatti kiegészítő feladatok ellátásához szükséges álláshelyekhez kiegészítő forrásoknak kell kapcsolódniuk, és azokat az intézményközi megállapodásban foglalt létszámcsökkentési célon kívül kell figyelembe venni; ezért ismét hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az ügynökségek közötti átcsoportosítási keret koncepciójával, de megerősíti, hogy készen áll arra, hogy álláshelyeket szabadítson fel a hatékonyság javításával az ügynökségek közötti fokozottabb igazgatási együttműködés, vagy akár összeolvadások, valamint egyes feladatköröknek a Bizottsággal vagy egy másik ügynökséggel való összevonása révén;

79.  hangsúlyozza, hogy jelentős működési és személyzeti megtakarításokat lehetne elérni, ha a több helyszínen működő ügynökségek (ENISA, eu-LISA, ERA) csak egy székhellyel működnének; véleménye szerint az említett ügynökségek működési szükségletei lehetővé tesznek egy ilyen változtatást; hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) Londonból való elköltöztetése és a másik két felügyeleti hatóság közül legalább az egyikkel való összeolvasztása a két ügynökség költségeinél jelentős megtakarításokhoz vezethetne; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot e témában;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

80.  a benyújtott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések körültekintő elemzése után, amely a jelenlegi projektek sikerarányának vizsgálatán és a meglévő jogalapok által már fedezett kezdeményezések kizárásán alapult, valamint a projektek végrehajtásáról a Bizottság által készített értékelések teljes körű figyelembevételével úgy határoz, hogy megegyezésen alapuló csomagot fogad el, amely korlátozott számú kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott tartalékkeretekre és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső határára is;

Speciális eszközök

81.  emlékeztet a sürgősségisegély-tartalék a tekintetben betöltött fontos szerepére, hogy haladéktalanul reagálni lehessen a harmadik országok részéről jelentkező, előre nem látható eseményekhez kapcsolódó konkrét segélyszükségletekre, továbbá azon korábbi kérésére, hogy a tartalék pénzügyi keretét a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának részeként jelentősen növeljék; megjegyzi, hogy 2016-os nagyon gyors felhasználása – ami valószínűleg az összes átviteli lehetőség felhasználását is jelenti – annak jelzése, hogy e speciális eszköz nem fog elegendőnek bizonyulni minden további 2017-es igény kezelésére; ezért évi 1 milliárd EUR-ra növeli előirányzatait, attól függően, hogy milyen döntés születik a sürgősségisegély-tartalék éves előirányzatairól a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;

82.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Unió Szolidaritási Alapja tartalékai tekintetében, hogy könnyítse e speciális eszközök igénybevételét;

Kifizetések

83.  aggodalmának ad hangot a költségvetési tervezetben szereplő kifizetési előirányzatoknak a 2016-os költségvetéshez képest tapasztalható jelentős csökkenése miatt; megjegyzi, hogy ez olyan végrehajtási késedelmeket okoz, amelyek nemcsak aggasztóak az uniós politikák végrehajtása szempontjából, hanem a kifizetetlen számlák jelenlegi programozási időszak végén való felhalmozódásának kockázatát is magukban hordozzák; reméli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében megoldják e kérdést; továbbá sajnálja, hogy a Tanács csökkentette a kifizetéseket annak ellenére, hogy jelentős mozgástér áll rendelkezésre a felső határok alatt;

84.  hangsúlyozza, hogy a Parlament kérésére megegyezés született egy kifizetési tervről, amely szerint 2016 végéig 2 milliárd EUR értékű „normál” szintre csökkentik a kohéziós politikával kapcsolatos, a 2007–2013-as időszakban felhalmozódott kifizetési követelések hátralékát; rámutat, hogy legalább 8,2 milliárd EUR kifizetetlen számlát találtak 2015 végén a 2007–2013-as időszakból a kohéziós politika területén, és ez a szám 2016 végére várhatóan 2 milliárd EUR alá csökken; úgy véli, hogy a három intézménynek közösen ki kell dolgoznia és el kell fogadnia egy kötelező, közös kifizetési tervet a 2016–2020-as időszakra nézve; kitart amellett, hogy egy ilyen új kifizetési tervnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáson kell alapulnia és világos stratégiával kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig az összes fejezeten belül eleget lehessen tenni minden kifizetési igénynek, valamint el lehessen kerülni bizonyos többéves programok és más enyhítő intézkedések mesterségesen lelassított végrehajtása, például az előfinanszírozási arányok csökkentése által okozott „rejtett elmaradásokat”;

85.  úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett minden soron visszaállítja a költségvetési tervezetet a kifizetési előirányzatok tekintetében, és megerősíti a kifizetési előirányzatokat minden olyan soron, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Teljesítményalapú költségvetés-tervezés

86.  emlékeztet arra, hogy az integrált belső ellenőrzési keretrendszerről szóló 2013. július 3-i állásfoglalásában(10) a Parlament osztotta a Számvevőszék azon álláspontját, hogy teljesítménymutatókon alapuló költségvetés-tervezés nélkül nem érdemes megkísérelni a teljesítmény mérését(11), és felszólít egy teljesítményalapú költségvetés-tervezési modell létrehozására, amelyben minden egyes költségvetési tételhez teljesítménymutatókkal mérendő célkitűzéseket és eredményeket rendelnek hozzá;

87.  üdvözli az operatív kiadásokra vonatkozó, a költségvetési tervezethez csatolt programnyilatkozatokat, mivel azok részben megfelelnek a Parlament célokkal, eredményekkel és mutatókkal kapcsolatos kérésének; megjegyzi, hogy ezek a nyilatkozatok a szokásos teljesítményalapú költségvetés-tervezési módszert egészítik ki egyes teljesítményre vonatkozó adatokkal;

88.  kitart amellett, hogy a Bizottság belső irányítási eszközeinek egyszerűsítése céljából a főigazgatóknak ragaszkodniuk kell az operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatokban szereplő politikai célokhoz és mutatókhoz igazgatási tervük és éves tevékenységi jelentésük elfogadásakor, és hogy a Bizottságnak az EUMSZ 318. cikke szerinti értékelő jelentését ennek alapján kellene elkészítenie;

További szakaszok

I.szakasz – Európai Parlament

89.  változatlan szinten, azaz 1 900 873 000 EUR összegen tartja a 2017-es költségvetés 2016. április 14-i plenáris ülésen elfogadott teljes összegét; bevezeti azokat a költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat a költségvetésbe, amelyek legutóbbi határozatait tükrözik, és felszabadítja a tartalékot a képviselők, egyéb személyek és ingóságok szállításának költségvetési során;

90.  jóváhagyja a létszámterv változását és az ahhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatokat a képviselőcsoportok többletigényeinek kielégítése érdekében; ezeket a növeléseket teljes mértékben ellensúlyozza a rendkívüli tartalékalap és az épületek berendezésére szolgáló költségvetési sor előirányzatainak csökkentésével;

91.  emlékeztet azon politikai döntésére, hogy a képviselőcsoportokat mentesíti az 5%-os létszámcsökkentési cél teljesítésének kötelezettsége alól, ahogy azt a 2014.(12), a 2015.(13) és a 2016.(14) évi költségvetésről szóló állásfoglalásaiban hangsúlyozta;

92.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően főtitkársága(15) létszámtervét 2017-ben 60 álláshellyel csökkenti (1%-os létszámcsökkentési cél); emlékeztet arra, hogy ezen intézkedés költségvetési hatása a költségvetési javaslatban már figyelembevételre került;

93.  további 20 álláshellyel csökkenti létszámtervét az álláshelyek Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kötött együttműködési megállapodásban tervezett átcsoportosítása befejeződésének tükrözésére; hangsúlyozza, hogy mivel ezek az álláshelyek nem szerepeltek a költségvetésben, a Parlament oldalán nem kell csökkenteni az előirányzatokat;

94.  ösztönzi az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkárát, hogy működjenek együtt a háttérirodai funkciók és szolgáltatások három intézmény közötti megosztására vonatkozó esetleges további intézkedések tekintetében; kéri a főtitkárokat, hogy készítsenek tanulmányt arról is, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács között is létrehozhatók-e szinergiák a háttérirodai funkciók és szolgáltatások terén;

95.  2017-es létszámtervében fenntartja a 3/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetben az intézmények biztonságának megerősítésére kért 35 új álláshelyet; ezen álláshelyek tekintetében nem kell érvényesíteni az 5%-os létszámcsökkentési célt, mivel a Parlament új tevékenységének felelnek meg;

96.  megismétli, hogy az 5%-os létszámcsökkentési cél megvalósítása nem veszélyeztetheti az intézmény megfelelő működését és azt, hogy a Parlament gyakorolhassa alapvető hatásköreit, valamint nem ronthatja a jogalkotási kiválóságát és a képviselők, illetve a személyzet munkakörülményeinek minőségét;

97.  az idei belső költségvetési eljárás során tapasztalt többszörös problémák fényében arra a következtetésre jut, hogy elkerülhetetlen eljárási szabályzata 9. fejezetének és a többi fejezet megfelelő részeinek módosítása az Európai Parlament által a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásban tett kérés, azaz annak teljesítése érdekében, hogy „minden releváns információt az eljárás minden szakaszában megfelelő és érthető módon, megfelelő részletességgel és lebontásban be kellene nyújtani az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjai számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Elnökség, a Költségvetési Bizottság és a képviselőcsoportok megalapozott döntéseket hozhassanak, és döntéseiket a Parlament költségvetési helyzetének és igényeinek összesített képére alapozhassák”;

98.  a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, fent említett 2016. április 14-i állásfoglalása 15. bekezdésének megfelelően kéri, hogy első alkalommal a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás során alkalmazzák azt a módszert, amely szerint a Parlament költségvetése a tényleges igények, nem pedig a koefficiens-rendszer alapján kerül összeállításra;

99.  emlékeztet arra, hogy az igazgatás vállalta egy közép- és hosszú távú költségvetési terv elkészítését, ideértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését az intézmény működése kapcsán felmerülő igazgatási költségektől, beleértve a jogszabályi kötelezettségeket is; ezért elvárja, hogy a 2018-as előzetes költségvetési javaslattervezet ugyanebben a formátumban kerüljön előterjesztésre;

100.  emlékeztet a 2013-as Fox–Häfner-jelentésre(16), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségeit 156 és 204 millió EUR közötti összegre becsülte, amely a Parlament költségvetésének 10%-ával egyenértékű; tudomásul veszi azt a megállapítást, hogy a Parlament személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó állomány által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye; kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000 és 19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

101.  sajnálja, hogy a Költségvetési Bizottság számos felhívása ellenére a Parlament közép- és hosszú távú ingatlanstratégiája nem áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a bizottság megfelelő információk alapján tudjon tárgyalásokat folytatni;

IV.szakasz – Bíróság

102.  sajnálja, hogy a Tanács az átalányalapú csökkentési arányt 2,5%-ról 3,8%-ra emeli, ami 3,4 millió eurós csökkentést jelent, és ellentmondásban áll az álláshelyek Bíróságnál tapasztalható rendkívül magas betöltési arányával (2015 végén 98%); ezért az átalányalapú csökkentési arányt visszaigazítja a költségvetési tervezet szintjéhez, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára küldetése teljesítését a bírósági ügyek számának folyamatos növekedésére való tekintettel;

103.  úgy határoz továbbá, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által a Bíróság költségvetésének I. és II. címében csökkentett hat költségvetési tétel tekintetében, mert ezek a csökkentések különösen jelentős hatással járnának a Bíróság elsődleges céljaira nézve a nyelvi és biztonsági területeken;

104.  elégedetlenségét fejezi ki a Tanács 2017-es költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontban szereplő egyoldalú nyilatkozatával és az ahhoz csatolt, az 5%-os létszámcsökkentésről szóló melléklettel kapcsolatban, amely szerint a Bíróságnak még mindig 19 álláshellyel csökkentenie kell létszámtervét; hangsúlyozza, hogy ez a 19 álláshely megfelel a Parlament és a Tanács által a 2015-ös és 2016-os költségvetési eljárás során a többletigények kezelésére biztosított 12, illetve 7 álláshelynek, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a 19 álláshelyet ne adják vissza, mivel a Bíróság már megfelelően teljesítette az 5%-os létszámcsökkentési követelményt azzal, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban 98 álláshelyet törölt; 

V.szakasz – Számvevőszék

105.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 2,6%-os szintre annak érdekében, hogy a Számvevőszék kielégíthesse a létszámtervvel kapcsolatos igényeit;

106.  visszaállít a Tanács által csökkentett további öt költségvetési tételt, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját és ki tudja adni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

107.  részben visszaállítja a költségvetési tervezetet három költségvetési tétel vonatkozásában a maga a Számvevőszék által azonosított megtakarítási javaslatokkal összhangban;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

108.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 4,5%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kielégíthesse igényeit, és meg tudjon birkózni a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága között 2014. februárban kötött együttműködési megállapodással összefüggésben folytatódó létszámcsökkentéssel;

109.  visszaállítja a Bizottság által a költségvetési tervezetben a fent említett együttműködési megállapítással összhangban törölt 12 álláshelyet és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatokat, így tükrözve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól a Parlamenthez átcsoportosított álláshelyek tényleges számát;

110.  továbbá úgy határoz, hogy kiigazítja a fordítási szolgáltatásokhoz fűződő kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos tételt a maga az intézmény által becsült szintre, így részben ellensúlyozva 36 álláshely átcsoportosítását az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól a Parlamenthez a fent említett együttműködési megállapodással összhangban;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

111.  visszaállítja a Bizottság által a költségvetési tervezetben a fent említett együttműködési megállapítással összhangban törölt nyolc álláshelyet és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatokat, így tükrözve a Régiók Bizottságától a Parlamenthez átcsoportosított álláshelyek tényleges számát;

112.  továbbá visszaállítja a Régiók Bizottsága tagjainak irodai és informatikai költségeivel kapcsolatos, az Európai Bizottság által a költségvetési tervezetében csökkentett előirányzatokat a Régiók Bizottsága által becsült szintre, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a Régiók Bizottsága tagjainak irodai és informatikai költségeihez;

113.  sajnálja, hogy az Európai Bizottság költségvetési tervezetében csökkentette az „Épületek berendezése” költségvetési tételt, és úgy határoz, hogy visszaállítja a tételt a maga a Régiók Bizottsága által becsült szintre, hogy megfeleljen a megnövekedett biztonsági szükségleteknek, az épületeket jó állapotban és a jogi kötelezettségeknek megfelelően lehessen tartani és javítani lehessen az energiahatékonyságot;

114.  végül visszaállítja a képviselőcsoportok kommunikációs tevékenységeivel összefüggő előirányzatokat, amelyeket az Európai Bizottság csökkentett a költségvetési tervezetben, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a bizottság képviselőcsoportjainak kommunikációs tevékenységeihez;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

115.  megjegyzi, hogy a Tanács 195 000 EUR-val csökkentette az ombudsman költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy ez a csökkentés aránytalan terhet róna az ombudsman nagyon korlátozott költségvetésére és jelentős hatással járna az intézmény azon képességére, hogy hatékonyan kiszolgálja az uniós polgárokat; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az ombudsman teljesíthesse megbízatását és kötelezettségvállalásait;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

116.  sajnálattal jegyzi meg, hogy a Tanács 395 000 EUR-val csökkentette az európai adatvédelmi biztos költségvetési tervezetét; rámutat, hogy ez éles ellentétben áll az intézményre a Parlament és a Tanács által ruházott további feladatokkal, és veszélyeztetné az intézmény azon képességét, hogy hatékonyan szolgálja az uniós intézményeket; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az európai adatvédelmi biztos teljesíthesse kötelességeit és kötelezettségvállalásait;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

117.  visszaállít a Tanács által csökkentett minden sort;

118.  továbbá úgy határoz, hogy a stratégiai kommunikációs kapacitással kapcsolatos költségvetési tételt hoz létre az Európai Tanács 2015. márciusi következtetéseivel összhangban, és ellátja az EKSZ-t a harmadik országoktól és nem állami szereplőktől érkező félretájékoztatással kapcsolatos kihívás kezeléséhez szükséges megfelelő személyzettel és eszközökkel;

119.  üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az EKSZ személyzete tekintetében egyes álláshelyeknél a tagállami diplomaták és az uniós személyzet aránya vonatkozásában tapasztalható egyensúlyhiány kezelésére, valamint az EKSZ emberi erőforrásokra vonatkozó politikájának 2017 folyamán történő felülvizsgálatára tett írásos kötelezettségvállalást; felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a megtett lépésekről legkésőbb 2017 tavaszán, a következő költségvetési eljárás megkezdése előtt;

o
o   o

120.  meggyőződése, hogy az uniós költségvetés hozzájárulhat nemcsak a jelenleg az Uniót érintő válságok következményeinek, hanem kiváltó okainak tényleges kezeléséhez is; úgy véli azonban, hogy az egész Uniót érintő váratlan eseményeket az erőforrások összevonásával és kiegészítő eszközök rendelkezésre bocsátásával kell inkább kezelni, semmint múltbeli kötelezettségvállalások megkérdőjelezésével, vagy a tisztán nemzeti megoldások illúziójához való visszatéréssel; ezért hangsúlyozza, hogy a rugalmassági intézkedések a közös és gyors válaszadás lehetővé tételére szolgálnak, és teljes mértékben ki kell használni azokat a többéves pénzügyi keret felső határai által képviselt szűk korlátok ellentételezésére;

121.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást ‒az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt ‒ a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0080.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).
(10) HL C 75., 2016.2.26., 100. o.
(11) Kersti Kaljulaid észrevétele az integrált belső ellenőrzési keretrendszerrel kapcsolatban a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által szervezett 2013. április 22-i meghallgatáson.
(12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0376.
(15) Mivel politikai döntés született arról, hogy a képviselőcsoportokat nem veszik figyelembe ennél a számításnál, a csökkentés a Főtitkárság létszámtervére vonatkozik.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.


A többéves pénzügyi keret félidős értékelése
PDF 273kWORD 49k
Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról (2016/2931(RSP))
P8_TA(2016)0412B8-1173/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 2. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2015. április 21-i 2015/623/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0604) és az SWD(2016)0299. számú kísérő dokumentumra,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (COM(2016)0606) módosítására irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára,

–  tekintettel a Bizottság többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.  hangsúlyozza az Európai Parlament azzal kapcsolatos állandó aggodalmát, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek; rámutat az elmúlt években kialakult számos új válságra és prioritásra, nevezetesen a migrációs és menekültválságra, a külső vészhelyzetekre, a belső biztonsági kérdésekre, a mezőgazdaság válságára, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) finanszírozására és a munkanélküliség tartósan magas szintjére, különösen a fiatalok körében; rámutat továbbá arra, hogy az Unió a közelmúltban ratifikálta az éghajlatváltozásról szóló megállapodást;

2.  hangsúlyozza, hogy – miután e programozási időszak első fele tekintetében elvégezte a többéves pénzügyi keret működésének értékelését, amelyet a 2016. július 6-i állásfoglalásában mutatott be – az említett kihívásokra adandó megfelelő válaszhoz jelentős összegű többletforrásra van szükség az uniós költségvetésből, amelyet a jelenlegi keret első éveiben nem lehetett rendelkezésre bocsátani a jelenlegi többéves pénzügyi keret szűkös pénzügyi erőforrásai miatt; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek az Európai Unió politikai kötelezettségvállalásaihoz és stratégiai célkitűzéseihez kell igazodnia; emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy az EUMSZ 311. cikkének értelmében „az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről”;

3.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít az Európai Unió hitelességét jelenleg veszélyeztető költségvetési nehézségek leküzdésére; felszólítja ezért a Tanácsot, hogy vállalja felelősségét, szavait kövessék tettek, és biztosítson reális, hiteles, átfogó és fenntartható uniós költségvetést a jelenlegi pénzügyi keret fennmaradó éveire; úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak az Unió hosszú távú politikai prioritásainak megvalósítása és az újonnan felmerülő kihívásokra adandó válaszok közötti egyensúly biztosítására kell törekednie; megismétli elvi álláspontját, amely szerint az új politikai kezdeményezéseket nem szabad a meglévő programok és politikák kárára finanszírozni; rámutat, hogy az európai projektbe vetett bizalmuk helyreállítása érdekében olyan uniós költségvetésre van szükség, amely átláthatóbb és hozzáférhető a polgárok számára;

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló azonnali tárgyalások kerete

4.  emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret választások utáni kötelező felülvizsgálata a Parlament egyik fő követelése volt a jelenlegi pénzügyi keret létrehozásáról folytatott tárgyalások során; üdvözli ezért a Bizottság döntését, hogy – miután a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikkében előírtak szerint elvégezte a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret működésének értékelését – javaslatot tett a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás felülvizsgálatára; úgy véli, hogy ez a javaslat jó kiindulási alapot képez;

5.  megerősíti, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalása képezi a tárgyalási meghatalmazását a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokra, beleértve a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának valamennyi szempontját, valamint a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos fontos elemeket is;

6.  hangsúlyozza, hogy az e felülvizsgálat során megállapított valamennyi módosítást késlekedés nélkül végre kell hajtani, és már a 2017. évi uniós költségvetésbe is be kell illeszteni; sürgeti a Tanácsot, hogy adjon gyors és pozitív választ a Bizottság javaslatára, és további késlekedés nélkül adjon tárgyalási felhatalmazást saját elnökségének; készen áll arra, hogy a 2017. évi költségvetésre vonatkozó egyeztetési eljárás keretében, valamint a közösen elfogadott ütemterv és a konkrét tárgyalási szabályok alapján haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról; sajnálattal állapítja meg, hogy jóllehet a költségvetési egyeztetés hamarosan megkezdődik, a Tanács egyelőre nem áll készen a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások megkezdésére; megerősíti azt a szándékát, hogy 2016 végéig mindkét ügyben megállapodást kíván elérni;

A Parlament válasza a Bizottság javaslatára: a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló ambiciózus megállapodás felé

7.  álláspontja pozitív a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag javasolt módosításaival, nevezetesen a rugalmassággal kapcsolatban; sajnálja azonban, hogy a Bizottság nem javasolta a jelenlegi többéves pénzügyi keret felső határainak felfelé történő kiigazítását, ami ezen időszak végéig egyértelmű és fenntartható megoldást nyújtana az uniós politikák becsült szükségleteinek finanszírozására; hangsúlyozza a Parlament álláspontját, azaz hogy az 1a. fejezet (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért), az 1b. fejezet (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió), a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. fejezet (Globális Európa) felső határai nem elégségesek, és azokat felfelé kell kiigazítani, ha az Unió szembe akar nézni a kihívásokkal, és teljesíteni akarja politikai célkitűzéseit;

8.  emlékeztet különösen a Parlament azon követeléseire, hogy teljes mértékben ellentételezzék az Európai Stratégiai Befektetési Alappal kapcsolatos, a Horizont 2020 programot és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt érintő csökkentéseket, hogy ugyanolyan szintű éves előirányzatok mellett folytassák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, mint 2014-ben és 2015-ben, továbbá hogy jelentősen növeljék a 3. és 4. fejezetben a migrációs és menekültválság leküzdésére rendelkezésre álló erőforrásokat; pozitívan tekint a további célzott megerősítéseknek a Bizottság által javasolt átfogó csomagjára, amelyet a jelenlegi időszak végéig rendelkezésre álló tartalékokból lehet finanszírozni, azonban hangsúlyozza, hogy ez a javaslat elmarad a Parlament által a szóban forgó területeken megfogalmazott elvárásoktól;

9.  megjegyzi, hogy a Bizottság számadatokra vonatkozó javaslata, amelyet 12,8 milliárd euróra becsülnek, különböző elemekből áll össze; kiemeli különösen a Horizont 2020 keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramjának kiegészítéseit (mindegyik 0,4 milliárd EUR), az Erasmus+ és a COSME program kiegészítéseit (mindegyik 0,2 milliárd EUR), valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiegészítését (1 milliárd EUR), amelyek összesen 2,2 milliárd EUR új előirányzatot tesznek ki; megjegyzi, hogy a Bizottság által a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával párhuzamosan előterjesztett jogalkotási javaslatok (az ESBA, a külső beruházási terv – a migrációs partnerségi keretet is beleértve – és a Wifi4EU időtartamának kiterjesztése) további 1,6 milliárd EUR-t tesznek ki; emlékeztet arra, hogy a 2017. évi költségvetés-tervezet bemutatásakor a Bizottság már beépített a költségvetésbe 1,8 milliárd EUR-t a migrációs keret megerősítésére, és a folyamatban lévő jogalkotási eljárások eredményeként a 3. fejezetben 2,55 milliárd EUR-val aktualizálta pénzügyi tervezését; rámutat arra is, hogy az 1a. és a 4. fejezet javasolt megerősítésének egy részét már az 1/2017. sz. módosító indítvány is tükrözi; végezetül megjegyzi, hogy a kohéziós politikai keretek 4,6 milliárd EUR összeggel történő technikai kiigazítása a Bizottság technikai jellegű intézkedésének eredménye, és azt a 2017-es pénzügyi keret technikai kiigazítása részeként már engedélyezték;

10.  úgy véli, hogy az ifjúsági mobilitás elengedhetetlen az európai tudat és identitás növeléséhez, különösen a populizmus fenyegetésével és a félrevezető információk terjedésével szemben; szakpolitikai szempontból elengedhetetlennek tekinti, hogy az uniós költségvetésen keresztül még többet fordítsanak az európai ifjúságra; támogatja az olyan új kezdeményezések végrehajtását, mint a nemrégiben javasolt „európai Interrail jegy a 18. születésnapra”, amelynek keretében minden, 18. életévét betöltő európai polgár ingyenes Interrail jegyet kapna; kéri, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben biztosítsák a megfelelő finanszírozást ehhez a javaslathoz;

11.  eltökélt szándéka, hogy egyértelműen rendezi a többéves pénzügyi keret különleges eszközei kifizetésének kérdését a költségvetésben; emlékeztet arra a megoldatlan értelmezési konfliktusra, amely fennáll egyrészről a Bizottság és a Parlament, másrészről a Tanács között, és amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret valamennyi éves költségvetési tárgyalásának homlokterében állt; ismételten hangsúlyozza meggyőződését, amely szerint a kötelezettségvállalási előirányzatokban szereplő különleges eszközök mozgósításából fakadó kifizetési előirányzatokat is a többéves pénzügyi keret éves kifizetéseinek felső határa fölött kellene figyelembe venni; úgy véli, hogy a Bizottság elemzése és előrejelzése szerint a jelenlegi többéves pénzügyi keret kifizetéseinek felső határai csak akkor tarthatók, ha ennek megfelelően rendezik a kérdést;

12.  súlyos aggodalmának ad hangot a megosztott igazgatás hatálya alá eső uniós programok jelenlegi késedelmes végrehajtása miatt, ami különösen a 4/2016-os költségvetés-módosítási tervezetben látható, amely a 2016-ra vonatkozó, a költségvetésbe bekerült kifizetési szintet 7,3 milliárd EUR-val csökkentette; arra számít, hogy ezek a késedelmek a kifizetési kérelmek jelentős felhalmozódását eredményezik majd a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé; emlékeztet arra, hogy a 2015-ös költségvetési évben a fennálló kötelezettségvállalások visszatértek a korábbi magas szintre, és a jövőbeli költségvetésekből finanszírozandó összegek 339 milliárd EUr-ra nőttek; szilárd meggyőződése, hogy mindent meg kell tenni a kifizetetlen számlák felhalmozódásának és az új kifizetési válság elkerülése érdekében, ami az előző időszak során egyszer már megtörtént; e célból támogatja egy új, kötelező kifizetési terv létrehozását a 2016–2020-as időszakra, amelyet a három intézménynek kell közösen kidolgoznia és elfogadnia; úgy véli továbbá, hogy e kihívás leküzdésének elengedhetetlen előfeltétele a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék teljes felhasználása, mindenfajta éves korlát nélkül;

13.  megismétli régóta hangoztatott álláspontját, amely szerint az uniós költségvetés alulteljesítése miatt megmaradt minden többletet és a pénzbírságokat rendkívüli bevételként kell az Unió költségvetésébe felvenni, a GNI-hozzájárulások ennek megfelelő kiigazítása nélkül; sajnálja, hogy a Bizottság nem foglalta bele ezt az elemet a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló javaslatába;

14.  hangsúlyozza, hogy a rugalmassági rendelkezések alapvető fontosságúnak bizonyultak a jelenlegi többéves pénzügyi keret első éveiben a migrációs és menekültválságra adott válasz és a többéves pénzügyi keret szigorú felső határain túl megvalósítandó új politikai kezdeményezések finanszírozásában; üdvözli ezért a Bizottság ezen előírások további kiterjesztésére irányuló javaslatát; támogatja különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék méretre és alkalmazási körre vonatkozó korlátozásának a Parlament által is kért megszüntetését; megjegyzi, hogy a Rugalmassági Eszköz és a sürgősségisegély-tartalék számára javasolt új éves összegek az áthozatalok eredményeképpen közel vannak a 2016-ban ténylegesen elért szintekhez, míg a Parlament kérésében kétszer ekkora összegek szerepeltek (2 milliárd, illetve 1 milliárd EUR);

15.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés tényleges végrehajtása a Parlament egyik legfontosabb prioritása; üdvözli különösen a Bizottság azon javaslatát, hogy az előirányzatok által érintett fellépések végrehajtásának elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásokat ismét elérhetővé kell tenni az uniós költségvetésen belül, és hangsúlyozza, hogy ez volt a Parlament egyik fő követelése a többéves pénzügyi keretről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalásában; kiemeli, hogy ezek a visszavont kötelezettségvállalások tulajdonképpen előirányzatok, amelyeket a költségvetési hatóság már engedélyezett azzal a szándékkal, hogy teljes körűen végrehajtsák őket, és ezért nem tekinthetők az államkincstárak új vagy további megterhelésének;

16.  jóváhagyja a Bizottságnak az európai uniós válságtartalék létrehozására irányuló javaslatát mint arra szolgáló eszközt, hogy az Unió gyorsan tudjon reagálni a válságokra, valamint a súlyos humanitárius vagy biztonsági következményekkel járó eseményekre; úgy véli, hogy válság esetén e különleges eszköz mobilizálása egyértelmű és hatékony megoldást kínál a pótlólagos finanszírozási igényekre; egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy használják fel a visszavont előirányzatokat, viszont amellett érvel, hogy ez nem lehet az említett eszköz egyetlen finanszírozási forrása;

17.  ismételten hangsúlyozza a költségvetés egységességének alapelvét, amelyet aláás a multinacionális források szaporodása; kéri ezért ezen elv haladéktalan alkalmazását, emellett pedig kéri annak lehetővé tételét, hogy a Parlament gyakorolhassa e források szükséges parlamenti ellenőrzését;

18.  úgy véli, hogy az intézményközi megállapodás folyamatban lévő felülvizsgálata kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a többéves pénzügyi keret különleges eszközeinek igénybevételéről való szavazás követelményeit összehangolják és hozzáigazítsák az Unió általános költségvetésének elfogadásakor alkalmazottakkal; kéri, hogy a vonatkozó rendelkezéseket ennek megfelelően módosítsák;

Párhuzamos jogalkotási javaslatok

19.  teljes mértékben egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy egyszerűsíteni kívánja a pénzügyi szabályozást, és a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának fontos részeként tekint erre az elemre; ezzel összefüggésben tudomásul veszi a Bizottságnak a költségvetési rendelet teljes felülvizsgálatára irányuló javaslatát, valamint a 15 ágazati rendelet módosításait; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésnek arra kell irányulnia, hogy javítsa és racionalizálja a végrehajtási környezetet a kedvezményezettek számára; elkötelezett amellett, hogy a megfelelő időkereten belül elérendő sikeres kimenetel érdekében ebben a szellemben folytassa a munkát;

20.  leszögezi, hogy az ESBA, a külső beruházási terv – a migrációs partnerségi keretet is beleértve – és a Wifi4EU meghosszabbítására irányuló jogalkotási javaslatokról, amelyeket a Bizottság a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokkal egyidejűleg terjesztett elő, a Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében fog dönteni;

A 2020 utáni többéves pénzügyi keret felé

21.  rámutat arra, hogy többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának egyben olyan konszenzusépítési folyamat kiindulópontját kell képeznie, amely elvezet a 2020 utáni többéves pénzügyi kerethez; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben szilárd elkötelezettségre van szükség, nevezetesen hogy véghezvigyék a saját források rendszerének reformját, többek között az új saját források bevezetését, ami jelentősen csökkentheti az uniós költségvetésbe fizetendő GNI-hozzájárulások részarányát, valamint az engedmények minden formájának fokozatos megszüntetését, valamint hogy összhangba hozzák a többéves pénzügyi keret időtartamát az intézmények politikai ciklusaival;

o
o   o

22.  felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot a 2016. június 23-i egyesült királyságbeli népszavazás és ezt követően az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése összes költségvetési következményéről a többéves pénzügyi keretre nézve, függetlenül az Egyesült Királyság és az Unió közti közelgő tárgyalásoktól;

23.  hangsúlyozza, hogy a béke és a biztonság alapvető értékek, melyeket uniós szinten kell fenntartani; úgy véli, hogy meg kell védeni a nagypénteki megállapodást, amely a béke és megbékélés szempontjából létfontosságúnak bizonyult; hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedésekre és programokra van szükség az olyan régiók támogatásának biztosításához, amelyek különösen érintettek lesznek, ha a Lisszaboni Szerződés 50. cikke alapján megvalósul az EU-ból való tárgyalásos kilépés;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és testületnek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL L 103., 2015.4.22., 1. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az „EGF/2016/003 EE/petroleum and chemicals” referenciaszámú kérelem
PDF 274kWORD 49k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Észtország „EGF/2016/003 EE/petroleum and chemicals” referenciaszámú kérelme) (COM(2016)0622 – C8-0389/2016 – 2016/2235(BUD))
P8_TA(2016)0413A8-0314/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0622 – C8-0389/2016),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0314/2016),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel az EGAA-rendelet elfogadása tükrözi a Parlament és a Tanács között elért megállapodást, amely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják a saját vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

D.  mivel Észtország „EGF/2016/003 EE/petroleum and chemicals” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 19. ágazatban (Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás), valamint 20. ágazatban (Vegyi anyag, termék gyártása) történt elbocsátásokat követően; mivel Észtország nincs NUTS II szintű régiókra osztva, és mivel az intézkedésekben az EGAA-hozzájárulásra jogosult 1 550 elbocsátott munkavállaló közül várhatóan 800 vesz részt;

E.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett beavatkozási kritérium alapján került benyújtásra, eltérve a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjától, amely az EGAA hozzájárulását ahhoz köti, hogy egy kilenc hónapos referencia-időszak alatt egy tagállam ugyanazon NUTS II szintű régiójában vagy két egymással határos NUTS II szintű régiójában található és a NACE Rev. 2. rendszer ágazati szintjén meghatározott ugyanazon gazdasági ágazatban működő vállalatoktól legalább 500 munkavállalót bocsássanak el;

F.  mivel az olaj világpiacának legutóbbi zavarai, Európa (kínai termelőkkel szembeni) egyre gyengülő pozíciója a nemzetközi műtrágya-kereskedelemben, valamint az Európán kívüli alacsony költségű gázrégiók következtében az Eesti Energia AS, a Nitrofert AS és a Viru Keemia Grupp AS üzemeket zárt be vagy csökkentette a termelést, és ennek eredményeképpen csoportos létszámcsökkentésekre került sor;

G.  mivel Észtország úgy döntött, hogy az elbocsátásokat közös regionális kérelemben egyesíti arra tekintettel, hogy azok azonos helyen, azonos időszakban történtek, és igen hasonló hátterű munkavállalókat érintettek;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Észtország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 1 131 358 EUR pénzügyi hozzájárulásra, ami az 1 885 597 EUR-t kitevő összes kiadás 60 %-a, és amely az alábbi személyre szabott szolgáltatásokra szolgál: iskolarendszerű tanulmányok támogatása keretében a képzési költségek finanszírozása, szakképzési költségek megtérítése a munkáltatók részére, munkaerőpiaci szakképzés, szakmai gyakorlat, adósságrendezési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, tanulmányi ösztöndíj az iskolarendszerű tanulmányok folytatásához, ösztöndíj, közlekedési és lakhatási támogatás észt nyelvi képzéshez;

2.  üdvözli az Észtország által benyújtott első EGAA-kérelmet; úgy véli, hogy az EGAA különösen értékes eszközként szolgálhat a kisebb és a sérülékenyebb gazdaságokkal rendelkező uniós országok munkavállalóinak támogatására;

3.  megállapítja, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a kitöltött kérelem észt hatóságok általi 2016. július 6-i benyújtásától számított 12 hetes határidőt, mielőtt 2016. szeptember 28-án lezárta annak értékelését, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a pénzügyi hozzájárulás megítélésére vonatkozó feltételeknek, majd erről ugyanezen a napon értesítette a Parlamentet;

4.  megállapítja, hogy az Unió a világ vegyianyag-értékesítésében fokozatosan elvesztette vezető pozícióját Kínával szemben, amely ugyanezen időszak alatt 9 %-ról közel 35 %-ra növelte részesedését; emlékeztet rá, hogy az ásványi trágya előállítása igen energiaigényes (a gázárak a teljes előállítási költségek mintegy 80%-át teszik ki); megállapítja, hogy a csökkenő olajárak miatt az ásványi tüzelőanyagok észtországi exportja 2016 első két hónapjában 25%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest; megjegyzi, hogy Észtországban sok olyan iparág koncentrálódik, amely függ az olaj- és gázáraktól;

5.  rámutat, hogy az elbocsátások várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a helyi és regionális gazdaságra és foglalkoztatásra;

6.  üdvözli, hogy Észtország két gazdasági ágazat egy regionális kérelemben való összevonása mellett döntött – minthogy az elbocsátásokra ugyanabban a régióban került sor –, mivel ez csökkenti az adminisztratív terhet, és lehetővé teszi közös intézkedések szervezését a két ágazatban elbocsátott munkavállalók számára;

7.  üdvözli a regionális fejlesztési stratégia elkészítését, amelyet vázlatosan Ida-Virumaa 2015–2020-as időszakra szóló cselekvési terve(4) tartalmaz, és amely növekedési potenciált rejtő ágazatként a logisztikát és a turizmust jelölte meg; nyugtázza, hogy infrastrukturális projektek indultak a növekedés elősegítésére, valamint a gazdaságszerkezet diverzifikálásának megalapozására;

8.  tudomásul veszi, hogy az intézkedésekben várhatóan részt vevő megcélzott kedvezményezettek viszonylag kis száma (1 550-ből 800) azzal magyarázható, hogy a munkaerőpiaci szempontból különösen sérülékenynek tekinthető elbocsátottakat kívánják megcélozni, és egyes munkavállalók úgy nyilatkoztak, hogy az intézkedésekben nem tudnak részt venni; tudomásul veszi, hogy a megcélzott kedvezményezettek között viszonylag nagy a nem uniós polgárok aránya (63,3%);

9.  megállapítja, hogy az elbocsátott munkavállalók számára nyújtott, az EGAA-ból társfinanszírozott, személyre szabott intézkedések között szerepel többek között az iskolarendszerű tanulmányok támogatása keretében a képzési költségek finanszírozása, szakképzési költségek megtérítése a munkáltatók részére, munkaerőpiaci képzés, észt nyelvi képzés, szakmai gyakorlat és tanácsadás; nyugtázza, hogy Észtország megadta a szükséges információkat a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében az érintett vállalatra nézve kötelező intézkedésekről, és megerősítette, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti ezeket az intézkedéseket;

10.  nyugtázza, hogy Észtország kijelenti továbbá, hogy az összehangolt intézkedéscsomag összeegyeztethető az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaságra való átállással, és nagy potenciállal rendelkezik annak elősegítésére, összhangban az EGAA-rendelet 7. cikkével;

11.  üdvözli a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának összeállítása érdekében az érintettekkel, így többek között a szakszervezetekkel, a munkáltatói szervezetekkel, a vállalatokkal és a foglalkoztatási szolgálatokkal nemzeti és regionális szinten folytatott konzultációkat;

12.  megjegyzi, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedések – nevezetesen az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint az ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységek – az összes költség egészen nagy hányadát (7,7%-át) teszik ki;

13.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a munkavállalók munkavállalási esélyeit személyre szabott képzések és a szakmai karrierjük során megszerzett készségek és kompetenciák elismerése révén javítsák; elvárja, hogy az összehangolt csomag keretében biztosított képzést ne csak az elbocsátott munkavállalók szükségleteihez, hanem a tényleges üzleti környezethez is igazítsák hozzá;

14.  megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag egészének 27,25%-át teszik ki, ami nem éri el a rendeletben meghatározott 35%-os felső korlátot; megjegyzi továbbá, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

15.  megjegyzi, hogy a technikai segítségnyújtási költségek a teljes költségek viszonylag nagy százalékát teszik ki; úgy véli, hogy ez indokolt, mivel ez Észtország első EGAA-kérelme;

16.  tudomásul veszi, hogy Észtország megerősítette, hogy a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósít támogatást; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartásának és annak biztosítása érdekében, hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között, az éves jelentések tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését;

17.  nyugtázza, hogy ezen intézkedések az észtországi regionális fejlesztési stratégiában meghatározott igényeknek megfelelően kerültek kidolgozásra, és illeszkednek az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozduláshoz;

18.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az EGAA-ügyekkel kapcsolatos dokumentumokhoz;

19.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

20.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Észtország „EGF/2016/003 EE/petroleum and chemicals” referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2016/2099 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4)https://www.siseministeerium.ee/sites/default/files/dokumendid/Arengukavad/ida-virumaa_tegevuskava_2015-2020_26.02.15.pdf


A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítése ***II
PDF 246kWORD 44k
Az Európai Parlament 2016. október 26-i jogalkotási állásfoglalása a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (09389/1/2016 – C8-0360/2016 – 2012/0340(COD))
P8_TA(2016)0414A8-0269/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (09389/1/2016 – C8-0360/2016),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 22-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0721) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0269/2016),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 271., 2013.9.19., 116. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2014.2.26., P7_TA(2014)0158.


A károsítókkal szembeni védelmi intézkedések ***II
PDF 249kWORD 42k
Az Európai Parlament 2016. október 26-i jogalkotási állásfoglalása a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (08795/2/2016 – C8-0364/2016 – 2013/0141(COD))
P8_TA(2016)0415A8-0293/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (08795/2/2016 – C8-0364/2016),

–  tekintettel az osztrák Szövetségi Tanács által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0267) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0293/2016),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, illetve a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 170., 2014.6.5., 104. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2014. április 15., P7_TA(2014)0382.


A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2016. év prioritásainak végrehajtása
PDF 456kWORD 57k
Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása (2016/2101(INI))
P8_TA(2016)0416A8-0309/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság a 2016-os országspecifikus ajánlásokról szóló, 2016. május 18-i közleményére (COM(2016)0321),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28-i és 29-i következtetéseire (EUCO 26/16),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés” című, 2016. február 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „2016. évi európai szemeszter: a strukturális reformok haladásának, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésének és korrekciójának, valamint az 1176/2011/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményeinek értékelése” című, 2016. április 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0095),

–  tekintettel a „2016. évi éves növekedési felmérés” (COM(2015)0690), „A riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentés” (COM(2015)0691) és a „Közös foglalkoztatási jelentéstervezet” (COM(2015)0700) című bizottsági jelentésekre, az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági ajánlásra (COM(2015)0692), valamint a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 26-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0701),

–  tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálatáról: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló, 2011. december 1-jei állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „A tőkepiaci unió kiépítése” című, 2015. február 18-i zöld könyvére (COM(2015)0063),

–  tekintettel a „Méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer az Európai Unióban: 5 fő cselekvési terület” című, 2015. június 17-i bizottsági közleményre (COM(2015)0302),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javításáról szóló 2013. február 5-i(5)és 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0309/2016),

A.  mivel a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése 2016-ra az euróövezet esetében 1,6%-os várható növekedési arányt, az EU esetében pedig 1,8%-os növekedési arányt jelez előre;

B.  mivel Európa továbbra is komoly beruházási deficittel küzd, növelni kell a belső keresletet és meg kell szüntetni a makrogazdaság egyensúlyproblémáit, ugyanakkor növelni kell a beruházásokat az EU-ban;

C.  mivel az EU-ban a munkanélküliség általában (és a strukturális munkanélküliség különösen) továbbra is a fő kihívás a tagállamok számára, mivel jelenleg nagyon magas (10,5 millió tartós munkanélküli az EU-ban) annak ellenére, hogy az adatok az előző évekhez képest némi javulást mutatnak; mivel az adatok az előző évekhez képest némi javulást mutatnak ugyan, de a munkanélküliség aránya a fiatalok körében és az EU peremterületein mindenütt továbbra is jelentősen magasabb az EU egészére vonatkoztatott átlagos rátánál;

D.  mivel úgy tűnik, hogy a 2016. év eleji olajáresés és a gazdasági növekedés lassú üteme a fő okai annak, hogy az inflációs ráta negatív előjelűvé válik;

E.  mivel az olyan politikai fejlemények, mint például az Egyesült Királyságban tartott népszavazás kimenetele, az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, valamint a globális gazdaság bizonytalan trendjei gyarapították a beruházásokat gátló tényezőket;

F.  mivel a tagállamokba áramló menekülthullámok ugyancsak fékezték a beruházásokat a tagállamokban;

G.  mivel az európai szemeszter tagállamokhoz intézett ajánlásai tekintetében a válaszkészség hasonló, mint az OECD egyoldalú ajánlásai esetében (2014-ben 29%, illetve 30%);

H.  mivel az Európai Parlament a 2016. évi éves növekedési felmérésről szóló állásfoglalásában üdvözölte a javított szakpolitikai intézkedéscsomagot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezetre fokozott figyelmet kell fordítani; a Parlament emellett hangsúlyozta a beruházások növelése, valamint a fenntartható reformok és a fiskális felelősség jelentőségét a növekedés magasabb szintjeinek előmozdítása és Európa gazdasági talpraállása szempontjából;

Az Európa előtt álló kihívás a globális gazdasági lassulás összefüggésében

1.  aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Unió gazdasága a 2016 tavaszára vonatkozó európai gazdasági előrejelzés alapján a vártnál kisebb mértékben fog növekedni, mivel az euróövezetben a GDP a várakozások szerint csak 1,6%-kal fog növekedni, és 2017-re 1,8%-ot fog elérni, ami kisebb mértékű növekedés a korábban becsültnél;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban a kihívások a romló nemzetközi környezethez, a fenntartható reformok végrehajtásának kudarcához, valamint az Unió különböző részein a gazdasági és szociális teljesítményben kialakult eltérésekhez kapcsolódnak; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a növekedést, a kohéziót, a termelékenységet és a versenyképességet; úgy véli, hogy a fenntartható beruházás hiánya, valamint az egységes piac befejezetlensége megfosztja az EU-t attól, hogy maradéktalanul kihasználja potenciális növekedési lehetőségeit;

3.  üdvözli, hogy a Bizottság 2016. évi országspecifikus ajánlásaiban a gazdasági növekedés további megerősítésére irányuló fő prioritásokra összpontosít, azaz támogatni kívánja az innovációs célú beruházást, a növekedést és a munkahelyteremtést, a szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtását és a felelős államháztartás bátorítását; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a fiskális fenntarthatóság elősegítéséért, a stabilitási és növekedési paktummal összhangban, maradéktalanul élve annak rugalmassági záradékaival, amint azt a Bizottság 2015. január 13-i közleménye tartalmazza (COM(2015)0012);

4.  elismeri a kohéziós politikai eszközök és a tágabb gazdasági kormányzási keret közötti koherencia fontosságát, az európai szemeszter szabályainak való megfelelés eléréséhez szükséges, a gazdasági talpraállást célzó erőfeszítések támogatása szempontjából; hangsúlyozza azonban, hogy a kohéziós politika legitimitása a szerződésekből fakad, és hogy ez a politika az európai szolidaritás kifejezése, fő célkitűzései az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, az Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, és az unió polgárokhoz való közelítése révén; ezért az a véleménye, hogy az esb-alapok hatékonyságát a szilárd gazdasági kormányzással összekapcsoló intézkedéseket megfontoltan, kiegyensúlyozott módon – ám csak végső megoldásként – kell alkalmazni, és hatásaikról jelentést kell készíteni; ezen kívül emlékeztet arra, hogy az ilyen intézkedéseknek mindig indokoltnak és átláthatónak kell lenniük, és alkalmazásuknál mindig figyelembe kell venni az érintett tagállam sajátos gazdasági és társadalmi körülményeit a regionális és helyi beruházások korlátozásának elkerülése érdekében, amely intézkedések rendkívül fontosak a tagállamok gazdaságai, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, mivel e beruházások maximalizálják a növekedést és a munkahelyteremtést, továbbá ösztönzik a versenyképességet és a termelékenységet, különösen az állami kiadásokra nehezedő jelentős nyomás időszakaiban; azt a két tagállamot illetően, amelyekre a 2016. július 12-i tanácsi határozatok vonatkoznak, amely határozatok a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban, rámutat a 2016. július 27-i bizottsági javaslatra és az azt követő, 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatra a kiszabható szankciók visszavonásáról, figyelembe véve a tagállamok indoklással ellátott kérelmét, a nehéz gazdasági körülményeket, a két ország reformtörekvéseit és elkötelezettségüket a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartása iránt; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az esb-alapokra vonatkozó 2017-es kötelezettségvállalások egy részének felfüggesztésére irányuló javaslat – azon intézkedések keretében, amelyek összekapcsolják az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást – mérlegelésekor figyelembe kell venni a Parlamentnek a strukturált párbeszéd keretében kifejtett nézeteit;

5.  üdvözli, hogy a Bizottság folyamatosan az ajánlások számát korlátozó megközelítést képvisel, továbbá üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítését, hogy ésszerűbbé tegye a szemesztert oly módon, hogy a következő 18 hónapra vonatkozó szakpolitikai célkitűzések meghatározásakor főként a makrogazdasági és társadalmi vonatkozású kulcsfontosságú prioritást élvező területekre összpontosít; megismétli, hogy ezáltal könnyebben megvalósítható az ajánlások átfogó és jelentőségteljes a meglévő gazdasági és szociális referenciaértékek alapján történő végrehajtása; hangsúlyozza, hogy az ajánlások számának csökkentésének ugyancsak a jobb tematikus összpontosításhoz kell vezetnie; hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti gazdasági egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, és fokozni kell a tagállamok közötti konvergenciát;

6.  teljes mértékben támogatja az annak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy az országspecifikus ajánlások kidolgozásában és végrehajtásában az egyes nemzetek nagyobb szerephez jussanak, ezáltal egy folyamatos reformfolyamatot megvalósítva; úgy véli, hogy a nemzeti tulajdon gyarapítása és az országspecifikus ajánlások hatékony végrehajtása érdekében, valamint tekintettel arra, hogy az országspecifikus ajánlások több, mint felét helyi és regionális hatóságoknak kell végrehajtaniuk, ezért azokat európai szintű, jól meghatározott és strukturált prioritások köré kell felépíteni a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és adott esetben regionális hatóságok bevonása mellett; megismétli, hogy a hatáskörök és illetékességek megosztása a különböző tagállamokban, valamint az országspecifikus ajánlások teljesítése a helyi és regionális hatóságok aktív részvételének köszönhetően javítható, és hogy e célból támogatja magatartási kódex bevezetését a helyi és regionális hatóságok európai szemeszterbe való bevonása érdekében, miként azt a Régiók Bizottsága javasolta; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti parlamentjeikben biztosítsák nemzeti reformprogramjaik megfelelő demokratikus ellenőrzését;

7.  hangsúlyozza, hogy az Európában bekövetkezett hosszú gazdasági válság egyértelművé tette, hogy nagy szükség van a beruházások megkönnyítésére olyan területeken, mint például az oktatás, innováció, kutatás és fejlesztés, előmozdítva egyúttal az EU versenyképességét is, fenntartható strukturális reformokkal ösztönözve a színvonalas munkahelyek teremtését, felelősségteljes fiskális politikák végrehajtásával jobb környezetet hozva létre a munkahelyek és az üzleti vállalkozások (különösen a kkv-k), valamint a beruházások számára; tudomásul veszi az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak egy éves működése során kiváltott hatását; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) szerepét a kevésbé fejlett országokban és az átmeneti régiókban, érvényre kell juttatni az ezen alap keretében eszközölt beruházások kiegészítő jellegét, és – többek között regionális szinten is – fokozni kell a beruházási platformok kialakítására irányuló erőfeszítéseket;

8.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség – különösen a fiatalok körében – még mindig igen magas aránya azt mutatja, hogy több tagállam képessége színvonalas munkahelyek teremtésére még most is korlátozott, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlatokkal összhangban további intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy fokozódjon a készségekbe történő befektetés és a munkaerőpiacok befogadóbbá váljanak, ugyanakkor ésszerű költségvetési irányítást kell fenntartani; megjegyzi, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését célzó intézkedések támogatása létfontosságú, amennyiben ténylegesen meg kívánjuk oldani a magas munkanélküliségi arány sok tagállamban tapasztalható problémáját;

9.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben – amelyet a likviditási többlet és a kamatlábak zéró alsó határa („Zero Lower Bound”, ZLB), továbbá a gyenge keresleti kilátások, valamint a háztartások és vállalkozások általi korlátozott beruházás és kiadások jellemeznek – a növekedés beindítása érdekében végre kell hajtani a Bizottság által előterjesztett megújított intézkedéscsomagot; megjegyzi, hogy a monetáris politika önmagában – beruházások és fenntartható strukturális reformok hiányában – nem elegendő;

A 2016. évi ajánlások prioritásai és célkitűzései

10.  hangsúlyozza a Bizottság arra vonatkozó ajánlását, hogy három tagállam lépjen ki a túlzotthiány-eljárásból; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a folyó fizetési mérlegekben észlelhető nagy és következetes többletek azt mutatják, hogy egyértelműen szükséges ösztönözni a keresletet és a beruházást – különösen a hosszú távú beruházást – a közlekedés és kommunikáció, a digitális gazdaság, az oktatás, az innováció és a kutatás, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a környezetvédelem és az elöregedő népesség területén jelentkező jövőbeli kihívásokkal való sikeres megbirkózás érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a felelősségteljes és fenntartható költségvetési politikákat, amelyek valamennyi tagállamban megalapozzák a növekedést és a gazdasági talpraállást, továbbá támogassa a fenntartható és szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformokat;

11.  megjegyzi, hogy további intézkedések szükségesek a vállalkozások, kiváltképpen a kkv-k pénzügyi lehetőségeinek gyarapítása és a nemteljesítő hiteleknek az euróövezetben, az uniós jogszabályokkal összhangban történő csökkentése érdekében, egészségesebbé téve a bankok mérlegeit, és ezáltal növelve azon képességüket, hogy a reálgazdaságnak kölcsönöket nyújtsanak; hangsúlyozza a bankunió lépésről lépésre történő kiteljesítésének, valamint a tőkepiaci unió kialakításának fontosságát annak érdekében, hogy biztos környezet jöjjön létre a beruházáshoz és a növekedéshez, és ne töredezzen szét az euróövezet pénzügyi piaca;

12.  hangsúlyozza, hogy a beruházások mértéke mindeddig elmaradt a kívánatos szinttől és nem vezetett fenntartható és inkluzív növekedéshez az EU-ban, és nem járult hozzá az üzleti környezet javításához sem; úgy véli, hogy az uniós növekedés javítása érdekében a stabilitási és növekedési paktumban, többek között annak rugalmassági záradékaiban lefektetett szabályokkal összhangban a monetáris politikát megfelelő adópolitikáknak kell kísérniük; megjegyzi, hogy szubnacionális kormányzati szinten a beruházások az utóbbi években erőteljesen csökkentek, de a közberuházásoknak még így is mintegy 60%-át teszik ki az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az olyan beruházáspolitikai eszközök, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását megfelelően ötvözni kell és biztosítani kell ezek egymást kiegészítő jellegét annak érdekében, hogy a magánbefektetők részéről további források bevonása révén növelni lehessen az uniós források felhasználásából származó hozzáadott értéket; hangsúlyozza ezért, hogy a szóban forgó strukturális reform projektjének összeállításakor a strukturálisreform-támogató programba be kell vonni a helyi és a regionális hatóságokat;

Szakpolitikai válaszok és következtetések

13.  hangsúlyozza, hogy a növekedést támogató szabályozási keret megteremtésével javítani kell az EU általános növekedési képességét, lehetővé téve a minőségi munkahelyek létrehozását és fenntartását, és ezáltal a magas szintű munkanélküliség leküzdését; úgy véli, hogy a migráció a lakosság elöregedése által kiváltott negatív hatásokat ellensúlyozó szerepet tölthet be, ez azonban attól függ, hogy a tagállamok képesek lesznek-e jobban élni a migránsok készségeivel és a munkaerőpiaci szükségletekhez igazítani munkaügyi migrációkezelő rendszereiket;

14.  hangsúlyozza az innovációt és a kreativitást erősítő, a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő készségek elsajátítását lehetővé tevő, befogadó jellegű oktatási rendszerek jelentőségét, különös tekintettel a szakképzésre; megjegyzi, hogy a szolidaritás és szubszidiaritás uniós értékeivel összhangban megfelelő egyensúlyt kell fenntartani a gazdasági, társadalmi és humánköltségek között, elkerülve a bérleszorítási versenyt, a hangsúlyt ugyanakkor a humántőkére, a kutatásra és a fejlesztésre, valamint az oktatási rendszerek és a szakképzés megújítására, kiváltképpen az egész életen át tartó tanulásra fektetve; úgy véli, hogy az innováció, a kutatás és a fejlesztés előmozdítása érdekében megfelelően kialakított politikákra van szükség, amelyek megerősítik a termelékenységet, folytonos és fenntartható növekedést teremtenek és segítik a jelenlegi strukturális kihívások leküzdését, ezáltal megszüntetve az EU és más gazdaságok közötti innovációs szakadékot;

15.  felhívja a Bizottságot arra, hogy biztosítson elsőbbséget azoknak az intézkedéseknek, amelyek csökkentik a nagyobb volumenű beruházások és kereskedelem útjában álló akadályokat, amelyek uniós szinten abból fakadnak, hogy nem egyértelműek a követendő stratégiák, különösen az energia, a közlekedés, a kommunikáció és a digitális gazdaság terén; felhívja a figyelmet a bankunió elfogadása következtében a banki hitelezésre gyakorolt hatásokra és azokra a következményekre, amelyek nemzeti szinten a nehézkes jogi rendszerekből, a korrupcióból, a pénzügyi rendszer átláthatóságának hiányából, az idejétmúlt bürokráciából, a közszolgáltatások nem megfelelő digitalizációjából, a források rossz elosztásából, a banki és biztosítási ágazat belső piacán meglévő akadályokból, valamint abból fakadnak, hogy az oktatási rendszerek továbbra sem illeszkednek a munkaerőpiaci szükségletekhez és az egységes piac igényeihez;

16.  sajnálja, hogy a szegénység elleni küzdelmet első ízben uniós program részévé tevő Európa 2020 stratégiában kitűzött, a szegénység mértékének az Unióban történő csökkentésére irányuló célkitűzés nem fog megvalósulni; úgy véli, hogy a szegénység leküzdésével kapcsolatos célkitűzést már az uniós politikák létrehozásakor e politikák szerves részévé kell tenni;

17.  hangsúlyozza, hogy el kell kerülni, hogy a munkát túlzott adóterhekkel sújtsák, mivel a túlzott mértékű adók visszafogják az inaktívak, a munkanélküliek, a második keresők és alacsony keresettel rendelkezők munkaerő-piacra való visszatérését segítő ösztönzőket;

18.  megjegyzi, hogy a Bizottság és a tagállamok között tárgyalások folynak a kibocsátási rés kiszámításához alkalmazott módszertannal kapcsolatban;

19.  rámutat arra, hogy erőfeszítéseket kell tenni a tagállamokban a beruházások terén még meglévő akadályok felszámolására, és megfelelőbb szakpolitikai intézkedéscsomagot kell alkalmazni, amely elősegíti a fenntartható növekedést, és többek között valódi hangsúlyt fektet a kutatási és fejlesztési kiadásokra; úgy véli, hogy a kutatási és felsőoktatási intézmények támogatására irányuló állami és magántámogatások a versenyképesebb európai gazdaság szempontjából nélkülözhetetlen tényezők, valamint hogy ezen infrastruktúra gyengesége vagy hiánya egyes országokat jelentősen hátrányos helyzetbe hoz; hangsúlyozza, hogy nem létezik uniós szinten univerzális, ideális innovációs politika, és hogy az Unión belüli innovációs képesség tekintetében fennálló megosztottság áthidalására a tagállamokon belül olyan, kellően differenciált innovációs politikák javasolhatók, amelyek a már megvalósult sikertörténeteken alapulnak;

20.  üdvözli a 2015. decemberi párizsi éghajlat-konferencián (COP21) elért megállapodást, és kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak végrehajtására;

Ágazati hozzájárulások a 2016. évi európai szemeszterhez

Foglalkoztatási és szociálpolitika

21.  úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak arra kellene törekednie, hogy a költségvetési konszolidációs folyamatokat olyan intézkedések kísérjék, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkenéséhez, és kiemeli, hogy az európai szemeszter folyamatának elő kell segítenie a meglévő és a kialakuló társadalmi kihívások kezelését, ezáltal is biztosítva egy hatékonyabb gazdaság kialakulását; felhívja a figyelmet arra, hogy a humán tőkébe való szociális beruházásoknak alapvető kiegészítő intézkedéseknek kell lenniük, mivel a humán tőke a növekedés egyik tényezője, valamint a versenyképesség és a fejlődés hajtóereje; kéri, hogy az országspecifikus ajánlások által szorgalmazott főbb strukturális reformokhoz mellékeljenek egy társadalmi hatásvizsgálatot azok közép- és hosszú távú hatásaira tekintettel, a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatásra gyakorolt következmények, különösen a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás jobb megértése érdekében;

22.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség, továbbra is kiemelkedő jelentőségű probléma az európai társadalmak számára, és hogy a Bizottság szerint a munkanélküliség továbbra is fokozatosan csökkent, de a 2008-as szintek fölött maradt, és 2016 áprilisában 21,2 millió munkanélküli volt, a tagállamok között pedig óriási eltérések voltak; felhívja a figyelmet a létrehozott munkahelyek minőségi és mennyiségi értékelésének szükségességére annak elkerülése érdekében, hogy a foglalkoztatási ráta pusztán a bizonytalan foglalkoztatásból vagy a munkaerő csökkenéséből adódóan növekedjen; a készségek és ismeretek terén elért eredmények ellenére az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei nemzetközileg nem működnek és növekvő szakismerethiányt mutatnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok 39%-a még mindig nehézségekbe ütközik a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő beszerzésében; kitart amellett, hogy az országspecifikus ajánlásokban kapjon nagyobb hangsúlyt a munkaerő-piaci strukturális egyensúlyhiányok leküzdése, beleértve a hosszú távú munkanélküliséget és a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiányát is, továbbá hangsúlyozza az oktatási és képzési rendszerekbe történő további beruházások és fejlesztések szükségességét, ami biztosítja a társadalom számára a változó munkaerő-piaci kereslethez való újbóli alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket és képességeket;

23.  rámutat, hogy az EU-ban 2008 és 2014 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek száma 4,2 millióval összesen több mint 22 millióra (22,3%) nőtt; megjegyzi, hogy a Bizottság megállapította, hogy „a tagállamok többsége még mindig a válságból fakadó kritikus társadalmi következményekkel szembesül”; a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló komoly erőfeszítéseket kér a Bizottságtól és a tagállamoktól annak érdekében, hogy kezeljék a tagállamok közötti és a társadalmakon belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket; úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcnak és az egyenlőtlenségek csökkentésének az országspecifikus ajánlásokban tükröződő fő prioritások közé kell tartozniuk, hiszen alapvető fontosságúak a tartós gazdasági növekedés eléréséhez és egy társadalmilag fenntartható végrehajtási ütemhez;

24.  emlékeztet arra, amint azt a Parlament is megállapítja, hogy a szociálisan felelős reformoknak a szolidaritásra, az integrációra, a társadalmi igazságosságra és a javak igazságos elosztására kell épülniük – ez a modell gondoskodik az egyenlőségről és a szociális védelemről, óvja a kiszolgáltatott csoportokat és javítja a polgárok életszínvonalát;

25.  meggyőződése, hogy a gazdasági növekedésnek pozitív társadalmi hatást kell kifejtenie; üdvözli a három új kiemelt foglalkoztatási mutató bevezetését a makrogazdasági eredménytáblába; megismétli arra irányuló kérését, hogy ezeket kezeljék a már meglévő gazdasági mutatókkal egyenrangúként, biztosítva a belső egyensúlyhiányok jobb felmérését és a strukturális reformok nagyobb hatékonyságát; szorgalmazza – a szelektív alkalmazás elkerülése érdekében – a szociális egyenlőtlenségek mélyebb elemzésének lehetővé tételét, valamint a politikák és intézkedések ok-okozati összefüggésének jobb megértését; javasolja egy, a szociális egyenlőtlenségek kezelésére irányuló eljárás bevezetését az országspecifikus ajánlások tervezésénél a szociális normák romlásának irányába mutató verseny megakadályozása érdekében, a szociális és foglalkozási mutatók makrogazdasági felügyeleten belüli hatékony használatára építve; úgy véli, hogy a foglalkoztatási és gazdasági mutatók egyenlővé tételének az EPSCO Tanács európai szemeszteren belüli szerepének felértékelődésével kell együtt járnia;

26.  úgy véli, hogy a három foglalkoztatási mutató bevezetése azt mutatja, hogy az európai foglalkoztatási stratégia, beleértve a foglalkoztatási iránymutatásokat is, fontos szerepet játszik az EU gazdasági kormányzási folyamatában, de további erőfeszítéseket kell tenni, nevezetesen a szociális mutatók bevezetése révén;

27.  elismeri, hogy a Bizottság megkezdte a szociális jogok európai pillérének létrehozására irányuló munkát, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy be kell mutatni a konzultációs folyamat eredményét, és új, hatékony lépésekkel kell előrehaladni egy mélyebb és méltányosabb EU kialakítása felé, valamint fontos szerepet kell vállalni az egyenlőtlenségek kezelése terén; kiemeli ezzel kapcsolatban az öt elnök jelentését, amely a gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdítását szorgalmazza, elismeri ugyanakkor, hogy nincsenek uniformizált megoldások; úgy véli ezért, hogy valamennyi közös politikát az egyes tagállamokhoz kell igazítani; úgy véli, hogy az európai intézkedéseknek a tagállamokon belüli egyenlőtlenségekre és jövedelemkülönbségekre is megoldást kell nyújtaniuk, és többet kell tenniük, mintsem csupán a leginkább rászorulók helyzetét kezelni;

28.  elismeri, hogy az európai szemeszter most erőteljesebben koncentrál a foglalkoztatásra és a szociális teljesítményre; miközben tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket, felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes munkáért megélhetést biztosító jövedelem járjon, és az emberek hozzáférjenek a megfelelő minimumjövedelemhez és szociális védelemhez (ami már csökkentette a szegénységi rátát 26,1%-ról 17,2%-ra), valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz, támogatja továbbá egy megfelelő fenntartható társadalombiztosítási rendszer kidolgozását és bevezetését; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítsák az adminisztratív kapacitást nemzeti, regionális és helyi szinten, hiszen ez az egyik legfőbb feladat a hosszú távú beruházások újraindításával és a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés biztosításával kapcsolatban;

29.  hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítási rendszerek biztosítása és kezelése a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az Unió koordinál, de nem harmonizál;

30.  elismeri, hogy a bérek megállapítása tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban tiszteletben kell tartani;

31.  tudomásul veszi azt a tényt, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkent, de rámutat arra, hogy az még mindig hihetetlenül magas szintű, az EU-ban a 25 év alattiak között a munkanélküliek száma meghaladja a 4 millió főt, akik közül 2,885 millióan az euróövezetben élnek; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés indítása után több mint három évvel az ifjúsági garancia végrehajtásának eredményei nagyon egyenlőtlenek, és időnként kevéssé hatékonyak; felszólítja a Bizottságot, hogy 2016 októberében mutasson be egy alapos elemzést a végrehajtásáról, ami a program folytatásának alapjául szolgálhat;

32.  emlékeztet arra, hogy számos tagállamban évről évre csökkennek a munkanélküli ellátások, többek között a hosszú távú munkanélküliség következtében, és ezáltal növekszik a szegénységi és társadalmi kirekesztési küszöb alatt élők száma; kéri a megfelelő munkanélküli ellátások garantálását, hogy az emberek méltóságteljes életet élhessenek, és olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek e személyek zökkenőmentes munkaerőpiaci integrációjára irányulnak;

33.  hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszereket érintő egyensúlyhiányok alapvetően a munkanélküliségnek, a bérek leértékelődésének és a munka bizonytalanná válásának a következményei; ezért olyan reformokra szólít fel, amelyek garantálják egy olyan, erőteljes első nyugdíjpillér megfelelő finanszírozását, ami biztosítja a tisztességes nyugdíjakat, de legalább a szegénységi küszöböt meghaladó szintet;

34.  ismét emlékeztet arra, hogy a személyek szabad mozgása alapvető fontosságú az európai országok közötti konvergencia és integráció fokozásához;

35.  tudomásul veszi, hogy (öt tagállamra) nőtt a minimáljövedelmi rendszerekre vonatkozó ajánlások száma; figyelembe véve azonban, hogy a nagy mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek nem csak a társadalmi kohézióra vonatkozóan hátrányosak, hanem a fenntartható gazdasági növekedésre vonatkozóan is (amint azt mind az IMF, mind az OECD megállapította nemrégiben), felszólítja a Bizottságot, hogy váltsa valóra Juncker elnök megnyitó beszédében tett arra vonatkozó ígéretét, hogy minden európai számára megfelelő jövedelmet kell biztosítani egy, az európai minimáljövedelmi rendszerekre irányuló keret révén, az alapvető megélhetési költségek fedezése érdekében, a nemzeti gyakorlatok és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett;

36.  aggódik a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése miatt, ami részben a nem hatékony munkaerő-piaci reformokhoz köthető; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a munkahelyek minőségét javító intézkedéseket a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentése érdekében, olyan intézkedésekkel együtt, amelyek tisztességes szintre emelik a minimálbéreket és megerősítik a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók pozícióját a bérmegállapítási rendszerekben, a bérek szórásának csökkentése érdekében; figyelmeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a nagyvállalatok vezetői nagyobb mértékben részesültek a gazdasági nyereségekből, miközben a munkavállalói bérek stagnáltak vagy csökkentek; úgy véli, hogy a béreknek ez a túlzott szórása fokozza az egyenlőtlenségeket, és rontja a vállalatok termelékenységét és versenyképességét;

37.  aggodalommal tölti el, hogy a hosszú távú munkanélküliség még mindig magas, és a munkanélküliek száma az EU-ban 10,5 millió fő, és emlékeztet arra, hogy a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrációja alapvető fontosságú a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságának garantálásához, illetve ahhoz, hogy visszanyerjék önbizalmukat; ezért sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a tagállamok nem hoznak intézkedéseket a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtása érdekében; megismétli a Bizottságnak címzett felszólítását arra vonatkozóan, hogy támogassa a munkavállalókra és álláskeresőkre valamennyi életkorban vonatkozó inkluzív, egész életen át tartó tanulási lehetőségek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, és a lehető leghamarabb tegyen intézkedéseket arra, hogy javítsa az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, és ahol lehetséges, mobilizálja a további erőforrásokat;

38.  úgy véli, hogy a szociális védelem, a nyugdíjakat és az olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint az egészségügy, a gyermekgondozás és a hosszú távú gondozás, továbbra is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív növekedéshez, a hosszabb munkával töltött életszakaszhoz, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék azokat a politikákat, amelyek garantálják a társadalombiztosítási rendszerek elégségességét, megfelelőségét, hatékonyságát, valamint minőségét egy személy életciklusa során mindvégig, méltányos életet biztosítva, küzdve az egyenlőtlenségek ellen és előmozdítva a befogadást, a szegénység felszámolása érdekében, különösen a munkaerőpiacról kirekesztettek és a legveszélyeztetettebb csoportok számára;

39.  emlékeztet azokra a fizikai és digitális akadályokra és korlátokra, amelyekkel a mai napig szembesülnek a fogyatékossággal élők; reméli, hogy a Bizottság által beterjesztett, fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályt hamarosan végrehajtják, és az hatékonyan összpontosít majd a befogadást és hozzáférést biztosító konkrét intézkedésekre;

Belső piac

40.  üdvözli a jól működő és integrált egységes piacot támogató számos országspecifikus ajánlást, beleértve a finanszírozási és beruházási lehetőségeket, melyek támogatják a vállalatokat, és különösen a kkv-kat, továbbá segítenek a munkahelyteremtésben, az e-kormányzás, közbeszerzések és kölcsönös elismerések megteremtésében, beleértve a képesítések kölcsönös elismerését; hangsúlyozza, hogy az ajánlások végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy e szakpolitikai területeken kézzelfogható eredmények szülessenek; e tekintetben létfontosságúnak tartja, hogy a Bizottság az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a hosszú távú reformok bevezetésére, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különösen a szociális beruházásokra, a foglalkoztatásra és képzésre;

41.  azt állítja, hogy az egységes piac az uniós gazdaság gerince, és hangsúlyozza, hogy a jobb szabályozásnak és a versenynek kedvező, fokozottabb irányítással felruházott inkluzív egységes piac alapvető eszközt jelent a növekedés, a kohézió, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásában és az üzleti szféra és a fogyasztók bizalmának megőrzésében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy figyelje a tagállamok által tett előrelépéseket, és ismételten kiemeli az egységes piaci pillér európai szemeszterbe történő formális beépítésének fontosságát annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni az egységes piaci mutatókat, lehetővé téve a tagállamok országspecifikus ajánlásait érintő fejlődés szisztematikus nyomon követését és értékelését;

42.  üdvözli a Bizottság eltökéltségét, miszerint foglalkozni kíván az Európai Unión belüli adókoordináció hiányával, különös tekintettel azon nehézségekre, amelyekkel a kkv-knak az eltérő nemzeti héaszabályozások bonyolultsága miatt kell megküzdeniük; sürgeti a Bizottságot, hogy mérlegelje a további koordináció megvalósíthatóságát, és vegye fontolóra egy egyszerűsített héamegközelítés lehetőségét a digitális egységes piacon;

43.  elítéli azokat a meglévő vagy nemrég keletkezett korlátokat, melyek még mindig akadályozzák az integrált és jól működő egységes piacot; felhívja a figyelmet főként a szolgáltatási irányelv számos tagország általi részleges átültetésére és végrehajtására, és felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyabban érvényesítse a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeit; emlékeztet a Bizottság azon ígéretére, hogy – adott esetben – kötelezettségszegési eljárásokat alkalmaz az áruk és szolgáltatások egységes piacán és a digitális szférában a jogszabályok teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

44.  rámutat arra, hogy a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer a jogrendszerek és a képesítések színvonalának kölcsönös ellenőrzése közötti kölcsönös bizalom elvén alapul; megjegyzi, hogy további intézkedésekre van szükség a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének jobb végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a megfelelő érvényesítés és a jobb szabályozás alapvető fontosságú, figyelembe véve az egységes piac töredezettségét, amely korlátozza a gazdasági tevékenységet és a fogyasztók választási lehetőségeit; és ki kell terjednie valamennyi üzleti ágazatra, valamint a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokra; üdvözli a szabályozott képesítések és szakmák feltérképezésének folyamatát, mely egy, a tagállamok nemzeti cselekvési terveit segítő interaktív nyilvános adatbázis kialakítását fogja eredményezni;

45.  sajnálja, hogy az országspecifikus ajánlások továbbra is a közbeszerzési eljárásokban jelentkező hiányosságokat állapítanak meg, például a verseny és az átláthatóság hiányát, mivel 21 tagállam még nem volt képes teljes mértékben átültetni a jogalkotási csomagot, ami piaci torzulásokat eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy a szükséges kötelezettségszegési eljárások alkalmazása révén sürgősen intézkedjen annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák jogi kötelezettségeiket; felhívja a Bizottságot, hogy hatékony és átlátható módon módszeresen végezzen ellenőrzéseket annak érdekében, hogy az adminisztratív eljárások ne jelentsenek aránytalan terhet a vállalkozások számára, és ne akadályozzák meg a kkv-kat abban, hogy részt vegyenek a közbeszerzésben;

46.  támogatja a tagállamokat azon törekvéseikben, hogy korszerűsítsék közigazgatási szolgáltatásaikat, főként az e-kormányzáson keresztül, és valamennyi vállalkozás és polgár érdekét szolgáló jobb határokon átnyúló együttműködésre, az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és a közigazgatás átjárhatóságára szólít fel, ugyanakkor arra is felhívja a Bizottságot, hogy ahol a közszolgáltatások digitalizálását uniós költségvetésből fedezik, ott helyezzen nagyobb hangsúlyt az átláthatóság hatékonyabb nyomon követésére;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanács, a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökének, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0058.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0238.
(3) HL C 165. E, 2013.6.11., 24. o.
(4) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(5) HL C 24., 2016.1.22., 2. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0358.


Transzzsírsavak
PDF 188kWORD 49k
Az Európai Parlament 2016. október 26-i állásfoglalása a transzzsírsavakról (TFA) (2016/2637(RSP))
P8_TA(2016)0417B8-1115/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 30. cikke (7) bekezdésére,

–  tekintettel az élelmiszerekben, valamint az uniós lakosság teljes étrendjében található transzzsírokról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2015. december 3-i bizottsági jelentésre (COM(2015)0619),

–  tekintettel a Közös Kutatóközpont „Transzzsírok Európában: hol is állunk? - A tények szintézise: 2003–2013” című jelentésére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2009-ben a transzzsírsavakat illető tápanyagbeviteli ajánlásokról kiadott tudományos szakvéleményre,

–  tekintettel a WHO „A transzzsírok étrendben történő csökkentését célzó politikák hatékonysága: a bizonyítékok szisztematikus áttekintése” című közleményére(2), valamint „A transzzsírok felszámolása Európában” című szakpolitikai összefoglalójára(3) és „A transzzsírsav-bevitel vérlipidekre és lipoproteinekre gyakorolt hatása: szisztematikus felülvizsgálat és metaregresszió-elemzés” című közleményére(4),

–  tekintettel a transzzsírokról a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O‑000105/2016 – B8-1801/2016 és O-000106/2016 – B8-1802/2016),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a transzzsírsavak a telített zsírsavak egy bizonyos típusát képviselik;

B.  mivel transzzsírsavakat a kérődzőkből származó ételekben, például tej- és hústermékben, néhány növényben és növényi eredetű termékben (póréhagyma, borsó, fejes saláta és repceolaj), valamint az iparilag előállított, részben hidrogénezett, tűzhelyen és sütőben sütéshez, valamint feldolgozott élelmiszerek élettartamának növeléséhez használt, hozzáadott hidrogénatomokkal módosított növényi olajokban találhatunk természetes módon;

C.  mivel következésképpen a transzzsírbevitel leginkább az ital- és élelmiszertermékek széles skáláján az ipar által alkalmazott, iparilag előállított, részben hidrogénezett olajok fogyasztásával függ össze (előre csomagolt és a nem előre csomagolt élelmiszerekben is, például az ömlesztve értékesített élelmiszerekben, illetve a vendéglátás és az étkeztetés keretében értékesített élelmiszerekben);

D.  mivel az EFSA 2010-ban arra a következtetésre jutott, hogy a kérődzőkből származó transzzsírsavaknak az iparilag előállított termékekből származó transzzsírsavakhoz hasonló hatásai vannak;

E.  mivel a kérődzőkből származó zsír 3-6% transzzsírsavat tartalmaz;

F.  mivel a kérődzőktől származó, ember általi transzzsírsavfogyasztás általában kevés, és mivel a WHO azt jelzi, hogy ezek a természetes előfordulású transzzsírsavak a viszonylag alacsony bevitelnek köszönhetően valószínűleg nem jelentenek kockázatot az egészségre nézve a jelenlegi valós étrendekben;

G.  mivel ez az állásfoglalás csak az iparilag előállított zsírsavakra vonatkozik;

H.  mivel sok étterem és gyorsétterem transzzsírokat használ az ételek sütéséhez, mert olcsók és többször is használhatók a kereskedelmi olajsütőkben;

I.  mivel egyes ételek elkészítése közben (például kekszek, sütemények, sós rágcsálnivalók vagy bő olajban/zsírban sült élelmiszerek esetében) további transzzsírsavak keletkezhetnek vagy adódhatnak hozzá;

J.  mivel az iparilag előállított, részben hidrogénezett növényi olajok gyakori fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek (minden más hosszú távú tényezőt meghaladva), terméketlenség, endometriózis, epekő, Alzheimer-kór, cukorbetegség, a túlsúly és egyes rákfajták kialakulásának fokozott kockázatát hordozza magában;

K.  mivel az európai hatóságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az elhízás okainak csökkentése érdekében;

L.  mivel a transzzsírsavak nagymértékű fogyasztása növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát (a kalóriamennyiséget véve alapul, bármely másik tápanyagnál jobban), amely betegség óvatos becslések szerint pedig évente 660 000 ember halálát okozza az EU-ban, illetve az összes elhalálozás kb. 14%-át teszi ki;

M.  mivel az EFSA javaslata szerint „a transzzsírsavak fogyasztásának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie megfelelő étrend kialakítása mellett”(5);

N.  mivel a WHO ennél is konkrétabban azt javasolja, hogy a transzzsírsavbevitel kevesebb legyen a napi energiafogyasztás 1%-ánál(6);

O.  mivel az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2015 júniusában arra a következtetésre jutott, hogy a részben hidrogénezett olajokat emberi táplálékkészítés céljából „általában nem tekintik biztonságosnak”;

P.  mivel az uniós szintű adatok korlátozott rendelkezésre állása ellenére egy kilenc uniós ország adatait összegyűjtő friss tanulmány arról számol be, hogy a népesség átlagos napi TFA-bevitele a napi energiafogyasztás 1%-a alatt van, de a tagállamok egyes specifikus szubpopulációiban magasabb a beviteli arány(7);

Q.  mivel a legfrissebb rendelkezésre álló adatok elemzése megerősíti, hogy a transzzsírsavak mennyiségének bizonyos ételekben történő csökkentése ellenére bizonyos uniós élelmiszerpiacokon még mindig számos olyan étel van, amely nagy mennyiségű transzzsírsavat tartalmaz, azaz 100 gramm zsírban több, mint 2 grammot (például 100 gramm kekszben, pattogatott kukoricában, valamint a pékárukhoz hasonló, előre nem becsomagolt ételekben 40-50 grammot);

R.  mivel nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy az élelmiszerekben található transzzsírsavtartalom korlátozását célzó szakpolitikák a teljes zsírtartalom növelése nélkül csökkentik a transzzsírsavszintet; mivel az ilyen szakpolitikák megvalósíthatók, elérhetők és nagy valószínűséggel pozitív hatást gyakorolnak a közegészségre;

S.  mivel az a tény, hogy az EU-ban sajnos csak minden harmadik fogyasztó rendelkezik ismeretekkel a transzzsírsavakról, azt jelzi, hogy a címkézésre vonatkozó intézkedések nem vezettek eredményre, és hogy az oktatási rendszer és médiakampányok révén fel kell lépni a tudatosság növelése érdekében;

T.  mivel az uniós jog nem szabályozza az élelmiszerek transzzsírsavtartalmát, illetve nem követeli meg az élelmiszerek felcímkézését;

U.  mivel Ausztria, Dánia, Lettország és Magyarország rendelkezik az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának csökkentésére vonatkozó jogi szabályozással, a többi uniós tagállam többsége pedig önkéntes intézkedéseket választott (például önszabályozás, étrendi ajánlások vagy bizonyos hagyományos termékek összetételére vonatkozó kritériumok);

V.  mivel bizonyított, hogy sikeres volt az ipari transzzsírsavtartalom jogi korlátozásának 2003-as dániai bevezetése, amely az olajokban és zsírokban található transzzsírsavtartalomra 2%-os nemzeti határértéket szabott ki, jelentősen csökkentve a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozások számát(8);

W.  mivel a fogyasztók számára az egyetlen támpont a transzzsírsavat tartalmazó termékek azonosítására az, ha ellenőrzik, hogy az előre becsomagolt ételek összetevőinek listája tartalmaz-e részben hidrogénezett olajokat; mivel a jelenlegi uniós szabályok értelmében a fogyasztókat megtévesztheti a (többek között transzzsírsavat tartalmazó,) részben hidrogénezett olajok és a transzzsírsavat nem, csak kizárólag telített zsírsavakat tartalmazó, teljesen hidrogénezett olajok közötti különbségtétel, ahogyan az 1169/2011/EU rendelet megköveteli, hogy ez az információ szerepeljen az előre becsomagolt ételek összetevőinek listáján;

X.  mivel a legújabb tanulmányok azt bizonyítják, hogy a magasabb társadalmi és gazdasági helyzetű emberek egészségesebben étkeznek, mint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági helyzetűek, a két csoport közti szakadék pedig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének megfelelően egyre nő;

Y.  mivel a transzzsírsavakat különösen olcsóbb ételekben használják, és mivel az alacsonyabb jövedelmű emberek jobban ki vannak téve a magasabb transzzsírsavtartalmú olcsóbb élelmiszerek kockázatának, egyre nagyobb az egészségi egyenlőtlenség esélye is;

Z.  mivel az ipari transzzsírsav bevitelének csökkentése érdekében megfelelő határozatokat kellene hozni uniós szinten;

AA.  mivel egészségügyi szervezetek, fogyasztói csoportok, egészségügyi szakemberek egyesületei és élelmiszeripari vállalatok sürgették(9) az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan jogalkotási javaslatot, amely a dán hatóságok által meghatározott szinthez (vagyis 100 g zsírban 2 g transzzsírsav) hasonló mértékben korlátozza az élelmiszerekben található ipari transzzsírsavak mennyiségét;

1.  emlékeztet arra, hogy a transzzsírsav problémája prioritás a Parlament számára, és megismétli a transzzsírsav emberi egészségre gyakorolt veszélyeivel kapcsolatos aggodalmát;

2.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok már bejelentette, hogy az élelmiszergyártóknak az Egyesült Államok belföldi piacán a 2018 közepétől forgalmazandó termékekből el kell távolítaniuk a részlegesen hidrogénezett olajokat, tekintettel arra a 2015. évi következtetésre, hogy a transzzsírsavakat általában nem ismerik el biztonságosként;

3.  emlékeztet, hogy a transzzsírsavak korlátozása bizonyítottan gyors és jelentős egészségügyi előnyökkel jár; ezzel összefüggésben kiemeli Dánia sikerét, ahol 2003-ban 2%-os nemzeti határértéket vezettek be az olajokban és zsírokban található transzzsírsavtartalomra vonatkozóan;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós népesség nagy (és különösen a legkiszolgáltatottabb) része nem rendelkezik elegendő információval a transzzsírsavak káros voltáról és emberi egészségre gyakorolt hatásairól, ez pedig meggátolhatja őket abban, hogy tudatos vásárlási döntéseket hozzanak;

5.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kiszolgáltatott csoportok – köztük az alacsonyabb végzettségű, valamint az alacsonyabb társadalmi és gazdasági státusszal bíró polgárok és a gyermekek hajlamosabbak magas transzzsírsavtartalommal rendelkező ételeket fogyasztani;

6.  elismeri, hogy a transzzsírsavak csökkentését célzó összes létező stratégia láthatólag az ételekben található transzzsírsavszint jelentős csökkentésével jár, és sajnálja, hogy nincs a transzzsírsavakra vonatkozó összehangolt uniós megközelítés; hangsúlyozza, hogy a tagállamok által tett egyedi intézkedések a különféle rendelkezések egyvelegét eredményezhetik, feltehetően különböző egészségügyi hatásokat generálva az egyes tagállamokban, ráadásul az egységes piac zökkenőmentes működését és az élelmiszeriparon belüli innovációt is gátolhatják;

7.  úgy véli, hogy az intézkedéseket ezért nem kizárólag nemzeti szinten kellene végrehajtani, valamint hogy uniós intézkedések szükségesek a népesség transzzsírsavbevitelének jelentős csökkentése érdekében;

8.  rámutat arra, hogy a WHO szerint(10) a transzzsírokra vonatkozó címkézési politika a hatékony végrehajtás szemszögéből nézve a legköltségesebb megoldás lesz, míg azokban az országokban, ahol a transzzsírsavakra vonatkozó tilalmat vezettek be, a pénzügyi hatás minimális volt, tekintettel az alacsony végrehajtási és ellenőrzési költségekre;

9.  úgy véli, hogy a transzzsírsavak egészségre gyakorolt káros hatását illetően a fogyasztói tájékozatlanság miatt a termékek kötelező felcímkézése fontos, de elégtelen eszköz a kötelező határértékek bevezetéséhez viszonyítva a transzzsírbevitel európai polgárok körében történő csökkentésére törekedve;

10.  e tekintetben rámutat továbbá, hogy a transzzsírsavak címkézésére vonatkozó stratégia csak bizonyos élelmiszereket érint, és nem vonatkozik a csomagolatlan vagy az éttermekben felszolgált élelmiszerekre;

11.  kéri a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy a népesség valamennyi csoportjának csökkenjen a transzzsírsavbevitele, minél előbb határozzon meg törvényes európai uniós határértéket az ipari transzzsírsavak tekintetében;

12.  kéri, hogy két éven belül tegyenek egy ilyen javaslatot;

13.  kéri, hogy ezt a javaslatot kísérje a kötelező határérték miatt elvégzendő ipari újratervezés költségeire vonatkozó hatásvizsgálat, és e költségek lehetséges ellentételezését hárítsák a fogyasztókra;

14.  e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság bejelentését, hogy alapos hatásvizsgálatot fog végezni a határértékek különböző lehetőségeire vonatkozó költségek és előnyök értékelése érdekében, és kéri a Bizottságot, hogy különösen vegye figyelembe a kkv-kra gyakorolt hatást;

15.  felhívja az élelmiszeripart, hogy biztosítson elsőbbséget az olyan alternatív megoldásoknak, amelyek megfelelnek az egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak: jobb minőségű olajok használata, a zsírok módosítására irányuló új eljárások, vagy a transzzsírsavakat helyettesítő összetevők kombinációja (rostok, cellulóz, keményítők, fehérje-keverékek stb.);

16.  kéri továbbá a Bizottságot, hogy a népesség táplálkozással kapcsolatos ismereteinek bővítése érdekében működjön együtt a tagállamokkal, bátorítsa a fogyasztókat és tegye lehetővé számukra, hogy az egészség szempontjából kedvezőbb döntéseket hozzanak, valamint ösztönözze az ipart termékei egészséges megreformálására;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.
(2) Bulletin of the World Health Organization 2013; 91:262–269H.
(3) http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/288442/Eliminating-trans-fats-in-Europe-A-policy-brief.pdf?ua=1
(4) http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/246109/1/9789241510608-eng.pdf
(5) EFSA-közlöny 2010; 8(3):1461.
(6) http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/42665/1/WHO_TRS_916.pdf?ua=1 pg89, WHO/FAO technical report series 916
(7) Mouratidou és mások: „Transzzsírok Európában: hol is állunk?” JRC Science and Policy Reports 2014 doi:10.2788/1070.
(8) Brandon J. és mások: „Dánia mesterségesen előállított transzzsírokra és szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó szakpolitikája” Am J Prev Med 2015.
(9) http://www.beuc.eu/publications/open_letter_industrially_produced_tfas_freeeu.pdf
(10) A transzzsírok vége Európában. Szakpolitikai tájékoztató, 6. o.

Jogi nyilatkozat