Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2086(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0370/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0370/2016

Viták :

PV 02/02/2017 - 4
CRE 02/02/2017 - 4

Szavazatok :

PV 02/02/2017 - 7.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0013

Elfogadott szövegek
PDF 463kWORD 58k
2017. február 2., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Az örökbefogadások határokon átnyúló aspektusai
P8_TA(2017)0013A8-0370/2016
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2017. február 2-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az örökbefogadások határokon átnyúló aspektusairól (2015/2086(INL))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (4) bekezdésére és 81. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989. november 20-i gyermekjogi egyezményére, és különösen annak 7., 21. és 35. cikkére,

–  tekintettel a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez fűzött, 2000. május 25-i fakultatív jegyzőkönyv 2. cikkére,

–  tekintettel a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i bécsi egyezményre,

–  tekintettel a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993. május 29-i Hágai Egyezményre,

–  tekintettel az emberi jogi biztos által „Örökbefogadás és gyermekek: emberi jogi szempontok” címmel, 2011. április 28-án közzétett vitaindító dokumentumra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 46. és 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Petíciós Bizottság véleményére (A8‑0370/2016),

Az örökbefogadásra vonatkozó közös minimumszabályok

A.  mivel az örökbefogadás terén alapvető, hogy a határozatokat a gyermek mindenek felett álló érdekeit, a megkülönböztetés-mentesség elvét és alapvető jogaik tiszteletben tartását szem előtt tartva hozzák meg;

B.  mivel az örökbefogadás célja nem az, hogy a szülőnek jogot biztosítson a gyermekhez, hanem hogy a gyermeknek szerető és gondoskodó környezetet biztosítson, ahol harmóniában nőhet fel és fejlődhet;

C.  mivel az örökbefogadási eljárás olyan gyermekeket érint, akik az örökbefogadás iránti kérelem időpontjában nem töltötték be a 18. életévüket vagy a nagykorúságnak a származási országukban érvényes korhatárát;

D.  mivel megfelelő egyensúlyt kell elérni az örökbefogadott gyermek valódi személyazonosságának megismeréséhez való joga és a biológiai szülők személyazonosságának védelméhez való joga között;

E.  mivel az illetékes hatóságok pusztán a biológiai szülők gazdasági helyzetére nem alapozhatják és azzal nem indokolhatják a szülői felügyelet megvonását és a gyermek örökbe adását;

F.  mivel örökbefogadási eljárást nem szabad azt megelőzően indítani, hogy végleges határozat nem született volna a szülői felügyelet biológiai szülőktől való megvonásáról, illetve a biológiai szülők lehetőséget nem kaptak volna az ilyen határozattal szembeni valamennyi jogorvoslat kimerítésére; mivel az ilyen eljárási garanciák nélkül hozott örökbefogadási határozat elismerését más tagállamok megtagadhatják;

G.  mivel a fokozottabb hatékonyság és a nagyobb átláthatóság lehetővé teszi a nemzeti örökbefogadási eljárások javítását és a nemzetközi örökbefogadás megkönnyítését, amelynek révén növekedhet az örökbe fogadott gyermekek száma; mivel emiatt az összes tagállam által ratifikált, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 21. cikke betartásának kell a határokon átnyúló örökbefogadásra vonatkozó összes eljárás, intézkedés vagy stratégia elsődleges hivatkozási alapját képeznie, szem előtt tartva ugyanakkor a gyermek mindenek fölött álló érdekét;

H.  mivel többet és határozottabban kell tenni annak megakadályozása érdekében, hogy az örökbefogadásban érdekelt leendő szülőket gátlástalan közvetítő szervezetek használják ki, és ennélfogva e területen is meg kell erősíteni az Unióban a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén folyó együttműködést;

I.  mivel a lehető legnagyobb mértékben ösztönözni kell, hogy az elszakadással járó további megrázkódtatások elkerülése érdekében a testvéreket ugyanannál az örökbefogadó családnál helyezzék el;

Az 1993. évi Hágai Egyezmény szerinti nemzetközi örökbefogadás

J.  mivel az összes tagállam által ratifikált, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993. május 29-i Hágai Egyezmény (a Hágai Egyezmény) rendelkezik a közigazgatási együttműködési rendszerről és a nemzetközi örökbefogadások – azaz amelyek esetében az örökbefogadók és a gyermek vagy gyermekek szokásos tartózkodási helye eltérő országban van – elismeréséről;

K.  mivel a Hágai Egyezmény kimondja, hogy a nemzetközi örökbefogadások elismerésére automatikusan sor kerül minden aláíró államban anélkül, hogy külön elismerési eljárásra lenne szükség ahhoz, hogy érvénybe lépjen;

L.  mivel a Hágai Egyezmény értelmében az elismerést kizárólag akkor lehet megtagadni, ha az örökbefogadás nyilvánvalóan az érintett állam közrendjébe ütközik, figyelembe véve a gyermek mindenek fölött álló érdekét;

Az örökbefogadás terén folytatott polgári igazságügyi együttműködés

M.  mivel a legtágabb értelemben vett igazságügyi képzés kulcsfontosságú a valamennyi jogi területen, így az örökbefogadás területén belüli kölcsönös bizalom megteremtéséhez; mivel az igazságügyi képzés, illetve az európai igazságügyi hálózatok támogatása terén már működő európai programoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a szakosodott bíróságokra, mint például a családjogi és a kiskorúakat érintő ügyekben eljáró bíróságokra;

N.  mivel a tagállamokban jobb hozzáférést kell biztosítani a polgárok számára a belföldi örökbefogadás jogi és eljárási kérdéseivel kapcsolatos átfogó információkhoz, mivel ennek kapcsán bővíteni lehetne az e-Justice portált;

O.  mivel az „Ombudsmanok európai hálózata a gyermekekért” fórumon belüli együttműködés 1997-ben jött létre, és a gyermekjogi kérdésekkel foglalkozó európai ombudsmanokat ösztönözni kell, hogy e fórum keretében szorosabban működjenek együtt és egyeztessenek; mivel ezt többek között az Unió által finanszírozott igazságügyi képzésre irányuló projektekbe történő bevonásuk révén lehet megvalósítani;

P.  mivel mélyreható vizsgálatot kell végezni, hiszen többet kell tenni annak érdekében, hogy megelőzzük az örökbefogadást célzó, határokon átnyúló gyermekkereskedelmet és hogy a hatályos szabályok és iránymutatások megfelelő és hatékony végrehajtása révén fellépjünk a gyermekkereskedelemmel szemben; mivel ennélfogva e területen is meg kell erősíteni az Unióban a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén folyó együttműködést a gyermekrablás, gyermekeladás és gyermekkereskedelem megakadályozása érdekében;

A nemzeti örökbefogadási határozatok határokon átnyúló elismerése

Q.  mivel a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elve alapvető jelentőséggel bír az uniós jogban, tekintettel arra, hogy lehetővé teszi egy belső határok nélküli térség létrehozását és fenntartását; mivel a kölcsönös elismerés elve, amely a kölcsönös bizalmon alapul, kötelezi a tagállamokat a valamely másik tagállamból származó ítéletek és határozatok alkalmazására;

R.  mivel az e területen meglévő nemzetközi szabályok ellenére a tagállamokban még mindig eltérőek a nézetek a tekintetben, hogy az örökbefogadási eljárást milyen elveknek kell vezérelnie, ahogyan az örökbefogadási eljárások és az örökbefogadási eljárás joghatásai tekintetében is különbségek mutatkoznak;

S.  mivel az Európai Unió hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a nemzeti családjog – és az örökbefogadásra vonatkozó jog – sérelme nélkül a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés megerősítését célzó intézkedéseket hozzon;

T.  mivel a közrendi mentességek célja a tagállamok identitásának védelme, amely a tagállamok családjogi anyagi jogi szabályaiban tükröződik;

U.  mivel jelenleg nincs olyan európai rendelkezés, amely a nemzeti örökbefogadási határozatok, azaz az egyetlen tagállamot érintve megvalósuló örökbefogadások – automatikus vagy egyéb módon történő – elismerésére vonatkozik;

V.  mivel e rendelkezések hiánya jelentős problémát jelent azon európai családok számára, amelyek másik tagállamba költöznek egy gyermek örökbefogadását követően, mivel előfordulhat, hogy az örökbefogadást nem ismerik el, ami azt jelenti, hogy a szülők nehézségekbe ütközhetnek a szülői felügyelet jogszerű gyakorlását illetően, valamint pénzügyi nehézségek merülhetnek fel az e területen alkalmazandó eltérő díjak tekintetében;

W.  mivel az ilyen rendelkezések hiánya veszélyezteti a gyermekek stabil és állandó családhoz való jogát;

X.  mivel a szülőket jelenleg – másik tagállamba költözéskor – bizonyos nemzeti elismerési eljárások lefolytatására kötelezhetik, vagy akár arra, hogy újra fogadják örökbe a gyermeket, jelentős jogbizonytalanságot teremtve ezzel;

Y.  mivel a jelenlegi helyzet komoly problémákat okozhat és akadályozhatja a családokat a szabad mozgás teljes körű gyakorlásában;

Z.  mivel szükség lehet az általános helyzet áttekintésére és értékelésére, a tagállami illetékes hatóságok között folytatott konzultáció révén;

AA.  mivel a Brüsszel II. rendelet nem foglalkozik az örökbefogadási határozatok elismerésének kérdésével, mivel kizárólag a szülői felelősségre terjed ki;

AB.  mivel ezért kiemelten fontos, hogy olyan jogszabályt fogadjunk el, amely rendelkezik a valamely tagállamon belül kiadott nemzeti örökbefogadási határozatok többi tagállamon belüli automatikus elismeréséről, feltéve, hogy biztosított a közrendre vonatkozó nemzeti rendelkezések és a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása;

AC.  mivel ez a jogszabály kiegészítené a joghatóságra és a szülői felelősségre vonatkozó 2201/2003/EK tanácsi rendeletet(1) (Brüsszel IIa. rendelet), és kitöltené az örökbefogadások nemzetközi jog (a Hágai Egyezmény) alapján történő elismerése tekintetében fennálló hézagot;

Az örökbefogadásra vonatkozó közös minimumszabályok

1.  felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekeit és alapvető jogainak tiszteletben tartását szem előtt tartva hozzák meg az örökbefogadással kapcsolatos valamennyi határozatot, valamint mindig vegyék figyelembe az adott ügy egyedi körülményeit;

2.  hangsúlyozza, hogy az örökbe fogadható gyermekeket nemzetközileg elismert alapvető jogokkal rendelkező egyénnek, és nem állami tulajdonnak kell tekinteni;

3.  hangsúlyozza, hogy minden egyes örökbefogadási ügy eltér egymástól, ezért azokat egyedi szempontjaik alapján kell megvizsgálni;

4.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló vonatkozásokkal bíró örökbefogadás esetén figyelembe kell venni a gyermek kulturális és nyelvi hagyományait, és ezeket a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni;

5.  úgy véli, hogy az örökbefogadási eljárások keretében a gyermeknek mindig biztosítani kell a lehetőséget, hogy meghallgassák őket és kifejezhessék véleményüket az örökbefogadási eljárással kapcsolatban, figyelembe véve életkorukat és érettségüket; ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyermek – életkorától függetlenül – lehetőség szerint hozzájáruljon az örökbefogadáshoz; e tekintetben kéri, hogy fordítsanak külön figyelmet a kisgyermekekre és csecsemőkre, akik nem hallgathatók meg;

6.  úgy véli, hogy nem szabad határozni az örökbefogadásról azt megelőzően, hogy meghallgatták volna a biológiai szülőket, illetve azok adott esetben kimerítettek volna minden jogorvoslati lehetőséget az őket megillető szülői felügyelet vonatkozásában, illetve a szülői felügyelet biológiai szülőktől való megvonása végleges; ezért felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy a jogorvoslati lehetőségek kimerítésére fennálló idő alatt, valamint az örökbefogadásra vonatkozó bírósági eljárások során minden szükséges intézkedést tegyenek meg a gyermek jóléte érdekében, biztosítva a kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges védelmet és ellátást;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen összehasonlító vizsgálatot a nem beleegyezésen alapuló, határokon átnyúló vonatkozásokkal rendelkező örökbefogadásokkal kapcsolatos panaszok elemzése céljából;

8.  hangsúlyozza, hogy az illetékes hatóságoknak a gyermek idegenek általi örökbefogadása előtt – a gyermek szükségleteinek egyedi felmérését követően – először mindig a gyermek rokonoknál történő elhelyezésének lehetőségét kell megfontolniuk, még ha a rokonok másik országban is élnek, ha a gyermeknek kapcsolata van az adott rokonokkal; úgy véli, hogy a gyermek feletti felügyeletet átvenni kívánó családtagok szokásos tartózkodási helye nem lehet döntő szempont;

9.  kéri, hogy a szülői felelősséggel és az örökbefogadással kapcsolatos eljárások során részesítsék egyenlő bánásmódban a különböző állampolgárságú szülőket; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az örökbefogadási eljárásban érintett rokonok, akik más tagállam állampolgárai, egyenlő eljárási jogokat kapjanak, ideértve a jogi segítségnyújtást, a meghallgatásokról való időben történő tájékoztatást, a tolmácshoz való jogot, és az ügy szempontjából lényeges minden dokumentumnak az anyanyelvükön való biztosítását;

10.  hangsúlyozza, hogy amennyiben az örökbe fogadni kívánt gyermek egy másik tagállam állampolgára, e másik tagállam konzuli hatóságait és a gyermek e tagállamban élő családját tájékoztatni kell, illetve konzultálni kell velük a határozat meghozatala előtt;

11.  felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a menekültstátusszal rendelkező vagy azt kérelmező kísérő nélküli kiskorúakra, és biztosítsák számukra azt a védelmet, segítséget és ellátást, amelyet a nemzetközi kötelezettségeik értelmében kötelesek nyújtani, többek között a nevelőszülőknél történő elhelyezésre irányuló ideiglenes intézkedések elősegítésével;

12.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szociális munkások számára megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak az egyedi esetekre vonatkozó értékelésük megfelelő elvégzéséhez, bármely pénzügyi vagy jogi nyomás nélkül, továbbá teljes mértékben figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét, a rövid, közép- és hosszú távú kilátásokat is mind megvizsgálva;

Az 1993. évi Hágai Egyezmény szerinti nemzetközi örökbefogadás

13.  tudomásul veszi a Hágai Egyezmény sikerét és alkalmazásának fontosságát, és minden országot ösztönöz annak aláírására, ratifikálására, illetve az ahhoz való csatlakozásra;

14.  sajnálja, hogy a problémák gyakran az örökbefogadási bizonyítványok kibocsátásával kapcsolatban jelentkeznek; ezért annak biztosítására kéri a tagállami hatóságokat, hogy az automatikus elismerés garantálása érdekében alkalmazzák a Hágai Egyezmény által létrehozott eljárásokat és biztosítékokat; felhívja a tagállamokat, hogy ne állítsanak az eljárást elnyújtó és megdrágító szükségtelen bürokratikus akadályokat a Hágai Egyezmény hatálya alá tartozó örökbefogadások elismerésének útjába;

15.  rámutat, hogy további erőfeszítéseket lehetne tenni a Hágai Egyezmény rendelkezéseinek tiszteletben tartása és alapos végrehajtása érdekében, mivel néhány tagállam további közigazgatási eljárást követel meg vagy aránytalan díjakat vet ki az örökbefogadások elismerésével kapcsolatban, például az anyakönyvi okmányok létrehozását vagy módosítását, illetve az állampolgárság megszerzését illetően, jóllehet ez a Hágai Egyezmény rendelkezéseibe ütközik;

16.  felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a Hágai Egyezmény 4. cikkében meghatározott tanácsadási és engedélyezési követelményekkel kapcsolatos eljárásokat;

Az örökbefogadás terén folytatott polgári igazságügyi együttműködés

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket az örökbefogadás terén, a jogi és a szociális szempontokat egyaránt ideértve, és a szükségesnek ítélt nyomonkövetési értékelések tekintetében az illetékes hatóságok közötti fokozottabb együttműködésre szólít fel; e tekintetben arra kéri az Uniót, hogy biztosítsa valamennyi legfőbb belső és külső politikájának összhangját a gyermekek jogaival;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozza létre az örökbefogadásra szakosodott bírák és hatóságok hatékony európai hálózatát annak érdekében, hogy megkönnyítsék az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, ami különösen hasznos olyan esetekben, amikor az örökbefogadásnak külföldi vonatkozása is van; nagyon fontosnak tartja, hogy megkönnyítsék az igazságügyi képzéssel foglalkozó meglévő európai hálózattal való koordinációt és a bevált gyakorlatok cseréjét, többek között az Unió által már finanszírozott projektekkel való nagyobb összhang biztosítása érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson finanszírozást a nemzetközi örökbefogadások területén dolgozó bírók szakképzéséhez;

19.  úgy véli, hogy a nemzetközi örökbefogadások területén dolgozó bírók képzési és eszmecserélési lehetőségei elősegítenék a belföldi örökbefogadások elismerésére vonatkozó alkalmazandó jogi megoldások pontos meghatározását; kéri ezért a Bizottságot, hogy a rendeletre irányuló javaslat megszövegezésekor rendelkezzen az ilyen képzési és eszmecserélési lehetőségek finanszírozásáról;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai igazságügyi portálon tegye közzé az örökbefogadással kapcsolatos tagállami jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó jogi és eljárási információkat;

21.  tudomásul veszi az „Ombudsmanok európai hálózata a gyermekekért” tevékenységét, valamint úgy véli, hogy ezt az együttműködést tovább kell mélyíteni és meg kell erősíteni;

22.  hangsúlyozza, hogy szoros együttműködést kell folytatni, többek között olyan európai szervezetek révén, mint az Europol, az örökbefogadást célzó, határokon átnyúló gyermekrablás, gyermekeladás és gyermekkereskedelem megakadályozása érdekében; rámutat, hogy egy megbízható nemzeti születési anyakönyvezési rendszer megelőzheti az örökbefogadási célú gyermekkereskedelmet; a tekintetben a harmadik országokból származó gyermekek örökbefogadásának érzékeny kérdését illetően fokozottabb koordinációra szólít fel;

A nemzeti örökbefogadási határozatok határokon átnyúló elismerése

23.  kijelenti, hogy egyértelműen szükség van olyan uniós jogszabályra, amely rendelkezik a nemzeti örökbefogadási határozatok határokon átnyúló automatikus elismeréséről;

24.  kéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. és 81. cikke alapján legkésőbb 2017. július 31-ig nyújtson be egy, az örökbefogadási határozatok határokon átnyúló elismeréséről szóló aktusra irányuló javaslatot, az állásfoglalásra irányuló indítványhoz csatolt mellékletben foglalt ajánlásokat az e területen meglévő nemzetközi joggal összhangban szem előtt tartva;

25.  megerősíti, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványhoz csatolt ajánlások tiszteletben tartják az alapvető jogokat, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

26.  úgy véli, hogy a kért javaslat nem jár negatív pénzügyi következményekkel, mivel a végső cél, az örökbefogadási határozatok automatikus elismerése csökkenteni fogja a költségeket;

o
o   o

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kapcsolódó részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

AZ ÖRÖKBEFOGADÁSI HATÁROZATOK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ELISMERÉSÉRŐL SZÓLÓ TANÁCSI RENDELETRE IRÁNYULÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

A.   A KÉRT JAVASLAT ALAPELVEI ÉS CÉLJAI

1.  A szabad mozgáshoz való jogával élve évről évre egyre több uniós polgár dönt úgy, hogy másik uniós tagállamba költözik. Ez nehézségeket idéz elő a mobilis egyének személyes és családjogi helyzetének elismerésével és jogi rendezésével kapcsolatban. Az Unió elkezdett foglalkozni ezekkel a problémás helyzetekkel, és például elfogadta a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(1), valamint megerősített együttműködést vezetett be a házassági vagyonjogi rendszerek bizonyos szempontjainak elismerése és a regisztrált élettársi kapcsolatok vagyonjogi következményei területén.

2.  A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993. május 29-i Hágai Egyezmény (a Hágai Egyezmény) minden tagállamban hatályos. Ez az egyezmény a határokon átnyúló örökbefogadásokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozik, és rendelkezik az ilyen örökbefogadások automatikus elismeréséről. A Hágai Egyezmény azonban nem terjed ki azokra a helyzetekre, amikor egy tisztán nemzeti eljárás keretében örökbefogadott gyermekkel rendelkező család később egy másik tagállamba költözik. Ez jelentős jogi nehézségekhez vezethet, ha a szülő(k) és az örökbefogadott gyermek közötti jogi kapcsolatot nem ismerik el automatikusan. További közigazgatási vagy igazságügyi eljárásokra lehet szükség, és kivételes esetben teljesen megtagadhatják az elismerést.

3.  Ezért az uniós polgárok alapvető jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében el kell fogadni egy olyan rendeletet, amely rendelkezik az örökbefogadási határozatok határokon átnyúló automatikus elismeréséről. E javaslathoz a megfelelő jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének – a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésére irányuló – (4) bekezdése, valamint a Szerződés 81. cikkének – a családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos – (3) bekezdése jelenti. A rendeletet az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanácsnak kell elfogadnia.

4.  A rendeletre irányuló javaslat a valamely tagállamban a Hágai Egyezmény hatályán kívül eső eljárások keretében kiadott örökbefogadási határozatok automatikus elismeréséről rendelkezik. Mivel az európai családok harmadik országokkal is rendelkezhetnek kapcsolatokkal, illetve korábban harmadik országokban is élhettek, ezért a rendelet azt is előírja, hogy ha egy tagállam elismert egy harmadik országban kiadott örökbefogadási határozatot a vonatkozó nemzeti eljárási szabályai alapján, az örökbefogadási határozatot az összes többi tagállamban el kell ismerni.

5.  Mindazonáltal a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának („forum shopping”) vagy a nem megfelelő nemzeti jogszabályok alkalmazásának elkerülése érdekében az automatikus elismerés feltétele először is, hogy az elismerés nyilvánvalóan nem ütközhet az elismerő tagállam közrendjébe, annak hangsúlyozása mellett, hogy az ilyen elutasítások nem vezethetnek de facto az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke által tiltott megkülönböztetéshez, másrészről pedig, hogy az örökbefogadással kapcsolatos határozatot hozó tagállam ehhez rendelkezett a B. részben kért javaslat (a javaslat) 4. cikke szerinti joghatósággal. Kizárólag a szülő(k) vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam rendelkezhet ehhez joghatósággal. Amennyiben azonban az örökbefogadással kapcsolatos határozatot harmadik országban hozták meg, az adott örökbefogadás Unión belüli első elismerésére a szülők vagy a gyermek állampolgársága szerinti tagállam is rendelkezhet joghatósággal. Ennek célja, hogy a tengerentúlon élő európai családok számára biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

6.  Külön eljárásra van szükség egyes esetekben az elismeréssel szemben benyújtott kifogásokkal kapcsolatos határozatok meghozatalához. Ezek a rendelkezések hasonlóak a polgári igazságügy terén elfogadott egyéb uniós jogi aktusokban találhatókhoz.

7.  Létre kell hozni egy európai örökbefogadási bizonyítványt annak érdekében, hogy felgyorsítsák az automatikus elismeréssel kapcsolatos adminisztratív eljárást. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell elfogadnia a bizonyítványmintát.

8.  A javaslat kizárólag az egyes szülő-gyermek kapcsolatokra vonatkozik. Nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy elismerjenek bármilyen konkrét jogi kapcsolatot az örökbefogadott gyermek szülei között, mivel a párokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok jelentősen eltérnek egymástól.

9.  Végezetül a javaslat tartalmazza a civil igazságügyi eszközökben is megtalálható szokásos záró és átmeneti rendelkezéseket. Az örökbefogadások automatikus elismerése csak a rendelet alkalmazásának időpontjától kezdődően hozott örökbefogadási határozatokra vonatkozik, illetve ettől az időponttól kezdve a korábbi örökbefogadási határozatokra is, amennyiben az érintett gyermek még kiskorú.

10.  A javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének, mivel a tagállamok egyedül nem tudják létrehozni az örökbefogadási határozatok határokon átnyúló elismerésének jogi keretét, továbbá a javaslat nem lépi túl az örökbefogadott gyermekek stabil jogi helyzetének biztosításához feltétlenül szükséges keretet. A javaslat nem érinti a tagállamok családjogát.

B.   A KÉRT JAVASLAT SZÖVEGE

A Tanács rendelete az örökbefogadási határozatok határokon átnyúló elismeréséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 67. cikke (4) bekezdésére és 81. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament Európai Bizottsághoz intézett kérésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy fenntartja és fejleszti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget, ahol biztosított a személyek szabad mozgása. E térség fokozatos létrehozása érdekében az Uniónak intézkedéseket szükséges elfogadnia a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében, többek között a családjog terén.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. és 81. cikke alapján ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a bíróságon és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének biztosítását célzó intézkedéseket.

(3)  A gyermeket örökbe fogadó családok szabad mozgásának biztosítása érdekében szükséges és célszerű, hogy a joghatóságra, valamint az örökbefogadási határozatok elismerésére vonatkozó szabályokat kötelező és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi eszköz rendezze.

(4)  E rendelet célja, hogy egyértelmű és teljes jogi keretet hozzon létre az örökbefogadási határozatok határokon átnyúló elismerése terén, valamint a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a rugalmasság szempontjából megfelelő megoldásokat biztosítson a családok számára, továbbá kiküszöbölje az olyan helyzeteket, hogy az egyik tagállamban jogszerűen kiadott örökbefogadási határozatokat nem ismerik el egy másik tagállamban.

(5)  E rendelet a valamely tagállamban kiadott vagy elismert örökbefogadási határozatok elismerésére vonatkozik. Nem terjed ki azonban a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993. május 29-i Hágai Egyezménnyel összhangban megvalósuló nemzetközi örökbefogadások elismerésére, mivel az említett egyezmény már rendelkezik az ilyen örökbefogadások automatikus elismeréséről. Ez a rendelet következésképpen csak a belföldi örökbefogadások elismerésére, illetve a nem az említett egyezmény alapján megvalósuló nemzetközi örökbefogadásokra vonatkozik.

(6)  Kapcsolatnak kell lenni az örökbefogadás és az örökbefogadási határozatot kiadó vagy elismerő tagállam területe között. Ennek megfelelően az elismeréshez eleget kell tenni a közös joghatósági szabályoknak.

(7)  A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az örökbefogadó szülők szokásos tartózkodási helye, illetve az egyik örökbefogadó szülő vagy a gyerek szokásos tartózkodási helye alapozza meg. A joghatóságnak erre az alapra kell korlátozódnia, kivéve abban az esetben, ha olyan harmadik országok is érintettek, ahol az állapolgárság szerinti tagállam kapcsolódási pont lehet.

(8)  Mivel az örökbefogadás általában kiskorúakat érint, nem indokolt a szülőknek vagy a gyermeknek rugalmasságot biztosítani az örökbefogadásról döntő hatóság megválasztását illetően.

(9)  Az igazságszolgáltatás működése iránt az Unióban táplált kölcsönös bizalom indokolja azt az elvet, hogy a valamely tagállam által kiadott vagy elismert örökbefogadási határozatokat automatikusan, bármilyen külön eljárás nélkül az összes többi tagállamban is elismerjék. Ennek eredményeként a valamely tagállam által kiadott örökbefogadási határozatot úgy kell tekinteni, mintha a megkeresett tagállamban adták volna ki.

(10)  A valamely tagállamban kiadott örökbefogadási határozat megkeresett tagállamban való automatikus elismerése nem veszélyeztetheti a védelemhez fűződő jogok tiszteletben tartását. Ezért bármely érdekelt fél kérelmezheti az örökbefogadási határozat elismerésének megtagadását, amennyiben úgy véli, hogy az elismerés megtagadásának valamely oka fennáll.

(11)  A nemzeti örökbefogadási határozatok elismerésének automatikusnak kell lennie, kivéve, ha az örökbefogadás helye szerinti tagállam nem rendelkezett joghatósággal, vagy ha az elismerés az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke értelmében nyilvánvalóan az elismerő tagállam közrendjébe ütközik.

(12)  Ez a rendelet nem érinti a tagállamok családjogi anyagi jogi szabályait, ideértve az örökbefogadásra vonatkozó tagállami jogot is. Ezenfelül az örökbefogadási határozatok e rendelet szerinti elismerése nem jelenti az örökbefogadó szülők közötti jogi kapcsolatok egy örökbefogadási határozat elismerésének következményeként való elismerését, amely azonban nem befolyásolhatja az örökbefogadási határozat elismerésére vonatkozó határozat kimenetelét.

(13)  Az e rendelet által nem érintett eljárásjogi kérdéseket a nemzeti joggal összhangban kell kezelni.

(14)  Ha egy örökbefogadási határozat olyan jogi kapcsolatot foglal magában, amely nem ismert a megkeresett tagállam jogában, az említett jogi kapcsolatot – beleértve az abból fakadó jogokat és kötelezettségeket is – lehetőség szerint hozzá kell igazítani az adott tagállam jogában létező, azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat követő jogi kapcsolathoz. Azt, hogy a hozzáigazítást miként és kik hajtják végre, az egyes tagállamok állapítják meg.

(15)  Az e rendeletben előírt automatikus elismerés lehetővé tétele érdekében ki kell dolgozni az örökbefogadási határozatok továbbítására szolgáló modellt, az európai örökbefogadási bizonyítványt. E célból a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett bizonyítványminta kidolgozása és módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(16)  Mivel a rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szintén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)  Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, [az Egyesült Királyság és Írország értesítésben fejezte ki a rendelet elfogadásában és végrehajtásában való részvételi szándékát]/[ az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(18)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)  E rendeletet az örökbefogadási határozatok elismerésére kell alkalmazni.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre, illetve nem érinti a következőket:

a)  az örökbefogadási jogosultságra vagy egyéb családjogi kérdésekre vonatkozó tagállami jogszabályok;

b)  a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993. május 29-i Hágai Egyezmény (a Hágai Egyezmény) értelmében vett nemzetközi örökbefogadások.

(3)  E rendelet egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy:

a)  egy örökbefogadási határozat elismerésének következményeként elismerjék egy örökbefogadott gyermek szülei közötti jogi kapcsolatok meglétét;

b)  örökbefogadási határozatokat fogadjanak el olyan esetben, amikor azt a vonatkozó nemzeti jogszabályok nem engedik.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában az „örökbefogadási határozat” a nagykorúságot el nem ért gyermek és e gyermek biológiai szüleitől eltérő új szülő vagy szülők közötti állandó, jogi szülő-gyermek kapcsolat létrehozására vagy elismerésére irányuló ítéletet vagy határozatot jelent, e jogi kapcsolat nemzeti jogon belüli megnevezésétől függetlenül.

3. cikk

Az örökbefogadási határozatok automatikus elismerése

(1)  A valamely tagállamban kiadott örökbefogadási határozatokat a többi tagállamban minden külön eljárás nélkül el kell ismerni, feltéve, hogy az örökbefogadási határozatot kiadó tagállam rendelkezik a 4. cikk szerinti joghatósággal.

(2)  Bármely érdekelt fél a 7. cikkben előírt eljárással összhangban kérelmezheti annak megállapítását, hogy az elismerés megtagadásának 6. cikkben említett okai nem állnak fenn.

(3)  Amennyiben valamely tagállam bíróságán folyó eljárás kimenetele azon kérdés megválaszolásának függvénye, hogy egy határozat elismerését meg kell-e tagadni, az említett bíróság joghatósággal rendelkezik e kérdés eldöntésére.

4. cikk

Az örökbefogadási határozatokra vonatkozó joghatóság

(1)  Valamely tagállam hatósága csak akkor adhat ki örökbefogadási határozatot, ha az örökbefogadó szülő(k) vagy az örökbefogadott gyermek szokásos tartózkodási helye az adott tagállamban van.

(2)  Amennyiben valamely harmadik ország hatóságai egy gyermek tekintetében örökbefogadási határozatot adnak ki, a tagállami hatóságok szintén kiadhatnak ilyen határozatot, illetve határozhatnak a harmadik országban kiadott határozat elismeréséről a nemzeti jogban meghatározott eljárásokkal összhangban, ha az örökbefogadó szülő(k) vagy az örökbefogadott gyermek szokásos tartózkodási helye nem az adott tagállamban van, azonban az adott tagállam állampolgárai.

5. cikk

Az elismeréshez szükséges dokumentumok

Annak a félnek, aki egy adott tagállamban valamely más tagállamban kiadott örökbefogadási határozatra kíván hivatkozni, rendelkezésre kell bocsátania:

a)  az örökbefogadási határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b)  a 11. cikkel összhangban kiállított európai örökbefogadási bizonyítványt.

6. cikk

Az elismerés megtagadása

Valamely érdekelt fél kérelmére az adott tagállamban kiadott örökbefogadási határozat elismerése csak akkor tagadható meg, ha:

a)  az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes a címzett tagállam közrendjével (ordre public);

b)  az eredeti eljárás helye szerinti tagállam nem rendelkezik a 4. cikk szerinti joghatósággal.

7. cikk

Az elismerés megtagadásának kérelmezése

(1)  Valamely a nemzeti jogban meghatározott érdekelt fél kérelmére az örökbefogadási határozat elismerése a 6. cikkben említett okok valamelyikének fennállása esetén megtagadható.

(2)  Az elismerés megtagadása iránti kérelmet azon bírósághoz kell benyújtani, amelyet az érintett tagállam a 13. cikk a) pontja szerint olyan bíróságként közölt a Bizottsággal, amelyhez a kérelem benyújtandó.

(3)  Az elismerés megtagadására vonatkozó eljárást, amennyiben azt e rendelet nem szabályozza, a megkeresett tagállam joga határozza meg.

(4)  A kérelmezőnek be kell nyújtania a bíróságnak a határozat egy példányát és szükség esetén annak fordítását vagy átiratát.

(5)  A bíróság eltekinthet a (4) bekezdésben említett iratok benyújtásától, ha már rendelkezik velük, vagy ha úgy ítéli meg, hogy azok bekérése a kérelmezőtől nem ésszerű. Ez utóbbi esetben a bíróság előírhatja a másik félnek az adott iratok benyújtását.

(6)  A valamely más tagállamban kiadott örökbefogadási határozat elismerését kérelmező félnek nincs előírva, hogy a címzett tagállamban postai címmel rendelkezzen. Az említett félnek az sincs előírva, hogy felhatalmazott képviselővel rendelkezzen a címzett tagállamban, kivéve, ha ilyen képviselő megléte kötelező a felek állampolgárságától vagy lakóhelyétől függetlenül.

(7)  A bíróság haladéktalanul határoz az elismerés megtagadására irányuló kérelemről.

8. cikk

Az elismerés megtagadására irányuló kérelem tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat

(1)  Bármelyik fél jogorvoslatot nyújthat be az elismerés megtagadására irányuló kérelmet elbíráló határozattal szemben.

(2)  A jogorvoslatot azon bírósághoz kell benyújtani, amelyet az érintett tagállam a 13. cikk b) pontja szerint olyan bíróságként közölt a Bizottsággal, amelyhez a jogorvoslat benyújtandó.

(3)  A jogorvoslat tárgyában hozott határozat kizárólag akkor támadható meg jogorvoslati kérelemmel, ha az érintett tagállam a 13. cikk c) pontja szerint közölte a Bizottsággal azon bíróságokat, amelyekhez bármely további jogorvoslat benyújtandó.

9. cikk

Az örökbefogadási határozat kiadásának helye szerinti tagállamon belüli jogorvoslat

Az a bíróság, amelyhez az elismerés megtagadására irányuló kérelmet nyújtanak be, vagy amely a 8. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján benyújtott jogorvoslat ügyében jár el, felfüggesztheti az eljárást, amennyiben az örökbefogadási határozat ellen rendes jogorvoslatra vonatkozó kérelmet nyújtottak be az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban, illetve, ha az ilyen jogorvoslat benyújtására megadott határidő még nem járt le. Ez utóbbi esetben a bíróság meghatározhatja a jogorvoslat benyújtására nyitva álló időtartamot.

10. cikk

Az érdemi felülvizsgálat tilalma

A valamely tagállamban kiadott örökbefogadási határozatot vagy hozott ítéletet érdemben semmilyen körülmények között sem lehet felülvizsgálni a címzett tagállamban.

11. cikk

Európai örökbefogadási bizonyítvány

Az örökbefogadási határozatot kiadó tagállam hatóságai bármely érdekelt fél kérésére többnyelvű európai örökbefogadási bizonyítványt adnak ki a 15. cikkel összhangban létrehozott mintának megfelelően.

12. cikk

Az örökbefogadási határozat kiigazítása

(1)  Ha a határozat vagy ítélet olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a címzett tagállam jogában, az említett intézkedést vagy rendelkezést lehetőség szerint hozzá kell igazítani az adott tagállam jogában létező, azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy határozathoz. Ez a kiigazítás nem járhat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogában előírtakon túlmutató joghatásokkal.

(2)  Bármely érdekelt fél bíróság előtt megtámadhatja az intézkedés vagy határozat kiigazítását.

13. cikk

A tagállamok által szolgáltatandó információk

(1)  A tagállamok legkésőbb 2018. július 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a következőkkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseikről, amennyiben vannak ilyenek:

a)  azok a bíróságok, amelyekhez az elismerés megtagadása iránti kérelmeket az 7. cikk (2) bekezdésével összhangban be lehet nyújtani;

b)  azon bíróságok, amelyekhez az elismerés megtagadása iránti kérelem tárgyában hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 8. cikk (2) bekezdése szerint; valamint

c)  azon bíróságok, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 8. cikk (3) bekezdése szerint.

(2)  A Bizottság megfelelő módon – különösen az európai igazságügyi portálon keresztül – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az (1) bekezdésben említett információkat, valamint a tagállamokon belüli örökbefogadási eljárásokra és azok elismerésére vonatkozó egyéb lényeges információkat.

14. cikk

Hitelesítés és hasonló alaki követelmények

Az e rendelet értelmében valamely tagállamban kiállított okiratok tekintetében hitelesítés vagy más hasonló alaki követelmény nem követelhető meg.

15. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására való felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el el a 11. cikkben említett többnyelvű európai örökbefogadási bizonyítvány mintájának létrehozására és módosításáraa vonatkozóan.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, 2018. július 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3)  A Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A 15. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(5)  Az Európai Parlamentet tájékoztatják a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi elfogadásáról, az azokkal szemben megfogalmazott kifogásokról vagy a felhatalmazás Tanács általi visszavonásáról.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ez a rendelet kizárólag a 2019. január 1-jén vagy azt követően kiadott örökbefogadási határozatokra alkalmazandó.

A 2019. január 1. előtt kiadott örökbefogadási határozatokat azonban szintén el kell ismerni ettől az időponttól fogva, amennyiben az érintett gyermek nem érte el nagykorúságát eddig az időpontig.

18. cikk

Kapcsolat a meglévő nemzetközi egyezményekkel

(1)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a Hágai Egyezmény alkalmazásában kiadott örökbefogadási határozatokra.

(2)  A tagállamoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 351. cikke szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül ez a rendelet nem érinti azoknak a nemzetközi egyezményeknek az alkalmazását, amelyeknek ezen – az örökbefogadás elismerésével kapcsolatos szabályokat megállapító – rendelet hatálybalépésekor egy vagy több tagállam a részes fele.

(3)  Az e rendeletben szabályozott kérdések vonatkozásában azonban e rendelet – mint a tagállamok közötti rendelet – elsőbbséget élvez a kizárólag két vagy több tagállam között megkötött egyezményekkel szemben.

19. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1)  A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig és azt követően ötévente jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Adott esetben ezt a jelentést e rendelet kiigazítására irányuló javaslatok kísérik.

(2)  E célból a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e rendelet bíróságaik által történő alkalmazásáról.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet 2019. január 1-jétől alkalmazandó, a 13., 15. és 16. cikk kivételével, amelyek 2018. július 1-jétől alkalmazandók.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben...,

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (HL L 201., 2012.7.27., 107. o.)

Jogi nyilatkozat