Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/0289(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0377/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0377/2016

Viták :

PV 01/02/2017 - 19
CRE 01/02/2017 - 19

Szavazatok :

PV 02/02/2017 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0015

Elfogadott szövegek
PDF 333kWORD 103k
2017. február 2., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
A külső vizeken halászó flották fenntartható kezelése ***I
P8_TA(2017)0015A8-0377/2016
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2017. február 2-i jogalkotási állásfoglalása a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0636 – C8-0393/2015 – 2015/0289(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0636),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0393/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0377/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 303., 2016.8.19., 116. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. február 2-án került elfogadásra a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2015)0289

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1006/2008/EK tanácsi rendelet(4) létrehozta az uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezésére és a harmadik országok hajóinak az uniós vizekhez való hozzáférésére szolgáló rendszert.

(2)  Az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének(5), valamint megerősítette az ENSZ Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-i ENSZ-megállapodást(6) (a továbbiakban: a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás). E nemzetközi rendelkezések meghatározzák azt az elvet, hogy minden államnak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az ezek megőrzésének biztosítása és a más államokkal e célból történő együttműködés érdekében. [Mód. 1]

(3)  Az Unió elfogadta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodását(7). A FAO megállapodás előírásai szerint a szerződő feleknek tartózkodniuk kell annak engedélyezésétől, hogy hajókat nyílt tengeri halászatra használjanak fel olyan esetben, amikor bizonyos feltételek nem teljesülnek, továbbá szankciókat kell alkalmazniuk bizonyos jelentéstételi követelmények be nem tartása esetén.

(3a)   A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság a Nyugat-Afrikai Szubregionális Halászati Bizottság által benyújtott kérelemre 2015. április 2-án tanácsadói véleményt bocsátott ki. A tanácsadói vélemény megerősítette, hogy a tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók tevékenységéért és az e tekintetben az Unió által gyakorolt kellő gondosságért az Unió viseli a felelősséget. [Mód. 2]

(4)  Az Unió jóváhagyta a FAO-nak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, 2001-ben elfogadott nemzetközi cselekvési tervét (IPOA-IUU). Az IPOA-IUU és a FAO által a lobogó szerinti államok teljesítményére vonatkozóan 2014-ben elfogadott önkéntes iránymutatás szerint a tengeri biológiai erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása a lobogó szerinti államok felelőssége. Az IPOA-IUU előírja, hogy egy lobogó szerinti államnak engedélyt kell kiadnia a lobogója alatt közlekedő hajóknak ahhoz, hogy a felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó területeken kívüli vizeken halásszanak. Az önkéntes iránymutatás azt is ajánlja, hogy a lobogó szerinti állam és a parti állam állítson ki engedélyt olyan esetben, ha a halászati tevékenység végzésére valamely halászati hozzáférési megállapodás keretében vagy akár ilyen megállapodás keretén kívül kerül sor. Mindkét államnak meg kell győződnie arról, hogy a szóban forgó tevékenységek nem veszélyeztetik a parti állam vizeiben élő állományokat (40. és 41. bekezdés).

(4a)   2014-ben a FAO valamennyi tagja, így az Unió és az Unió partnereit jelentő fejlődő országok is egyhangúlag elfogadták az élelmezésbiztonság és a szegénység felszámolása keretében a fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozó önkéntes irányelveket, többek között ezek 5.7 pontját, amely kiemeli, hogy az erőforrásokhoz való hozzáférésre irányuló megállapodások harmadik országokkal és harmadik felekkel való megkötése előtt kellőképpen figyelembe kell venni a kisüzemi halászatokat. [Mód. 3]

(4b)   Az élelmezésbiztonság és a szegénység felszámolása keretében a fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozó önkéntes FAO-irányelvek a halászati erőforrások hosszú távú megőrzésére és fenntartható kiaknázására, valamint az élelmiszer-termelés ökológiai alapokra helyezésére irányuló intézkedések meghozatalát szorgalmazzák, hangsúlyozva az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi normák fontosságát, amelyek magukban foglalják a halászati gazdálkodáshoz való ökoszisztéma-alapú megközelítés és az elővigyázatossági szemlélet alkalmazását, annak érdekében, hogy a halászott halállományokat 2015-ig, valamennyi állományt pedig legkésőbb 2020-ig helyreállítsák és olyan szintek fölött tartsák, amelyek révén lehetséges a maximális hozam előállítása. [Mód. 4]

(5)  Nemzetközi szinten egyre inkább előtérbe kerültek azok a kötelezettségek, valamint kapcsolódó feladatok és felelősségek, amelyek a Tengerjogi Egyezmény szerint a nyílt tengeri területek biológiai erőforrásainak védelme és a velük folytatott gazdálkodás tekintetében a lobogó szerinti államra és adott esetben a lobogó szerinti államként eljáró nemzetközi szervezetre hárulnak. Ez volt a helyzet akkor is, amikor a Tengerjogi Egyezményből következő, a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódóan a parti állam, a lobogó szerinti állam és adott esetben a lobogó szerinti és parti államként eljáró nemzetközi szervezet joghatóságát el kellett különíteni ahhoz, hogy biztosítható legyen a nemzeti joghatóság alá tartozó vízterületek tengeri biológiai erőforrásainak megfelelő védelme. A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság (ITLOS) által a Nyugat-Afrikai Szubregionális Halászati Bizottság kérdéseire 2015. április 2-án adott tanácsadói vélemény megerősítette, hogy az Unió nemzetközi felelősséggel tartozik harmadik országok és nemzetközi szervezetek előtt a halászhajói tevékenységéért, és e felelősség arra kötelezi, hogy kellő gondossággal járjon el. A kellő gondosságra vonatkozó kötelezettség annyit jelent, hogy az államok kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a jogellenes halászat megakadályozására; ez magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy az államok kötelesek meghozni azokat a közigazgatási és végrehajtási intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók, állampolgáraik vagy a vizeiken tevékenységet folytató halászhajók ne vegyenek részt az alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megszegését jelentő tevékenységekben. Ezekből az okokból kifolyólag – valamint általánosságban véve a kék gazdaság megerősítése érdekében – fontos megszervezni az uniós halászhajók uniós vizeken kívüli területeken végzett tevékenységeit és kialakítani az ezzel összefüggő irányítási rendszert, méghozzá oly módon, hogy az Unió hatékonyan és eredményesen eleget tehessen nemzetközi kötelezettségeinek, valamint hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor az Uniót kritika érheti nemzetközi jogot sértő cselekmények elkövetéséért. [Mód. 5]

(5a)   A fenntartható fejlődésről szóló 2015. szeptember 25-i ENSZ-csúcstalálkozón az Unió elkötelezte magát a határozat végrehajtása mellett, amely tartalmazza az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztés menetrend” című záródokumentumot, amely magában foglalja „Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés céljait követve” elnevezésű 14., illetve „A fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása” elnevezésű 12. fenntartható fejlesztési célt, valamint ezek célkitűzéseit. [Mód. 6]

(6)  A fenntartható fejlődésről szóló 2012. évi ENSZ-konferencia(8) erdményei (Rio+20) eredményeit19, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére irányuló uniós cselekvési terv eredményei és a vadon élő állatok jogellenes kereskedelme elleni küzdelem területét érintő nemzetközi fejleményeket, valamint az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott új fenntartható fejlesztési célokat (17 cél a világ átalakítása érdekében, ideértve a víz alatti életre vonatkozó 14. célt) tükrözni kell az Unió külső halászati és kereskedelmi politikájában. [Mód. 7]

(7)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) (a továbbiakban: alaprendelet) szerint a közös halászati politika célja annak biztosítása, hogy a halászati tevékenységek környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére és a halállományok helyreállítására és olyan szinten tartására irányuló célkitűzésekkel, amelyek meghaladják a maximális fenntartható hozamot eredményező szintet, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához. E szakpolitika végrehajtása során az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban figyelembe kell venni a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket is. [Mód. 8]

(7a)   Az alaprendelet előírja továbbá, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 62. cikkének (2) és (3) bekezdésében említettek szerint a többletfogásokra korlátozódjanak. [Mód. 9]

(8)  Az 1380/2013/EU rendelet alaprendelet kiemeli, hogy Uniónak nemzetközi szinten népszerűsítenie kell a közös halászati politika célkitűzéseit, és biztosítania kell, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek az alkalmazandó uniós jogban foglalt elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell szorgalmaznia az uniós piaci szereplők és a harmadik országbeli piaci szereplők számára. A harmadik országok által elfogadott szociális és környezetvédelmi jogszabályok különbözhetnek attól, amelyeket az Unió alkalmaz, eltérő normákat támasztva a halászflották számára. Ez a helyzet a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással nem összeegyeztethető halászati tevékenységek engedélyezését eredményezheti. Ezért biztosítani kell az Unió környezetvédelmi, halászati, kereskedelmi és fejlesztési tevékenységével való összhangot, különösen akkor, amikor az adott jogszabályok az alacsony közigazgatási kapacitással rendelkező és magas korrupciós kockázatú fejlődő országok halászati gazdaságait érintik. [Mód. 10]

(9)  Az 1006/2008/EK rendelet közös alapot volt hivatott létrehozni az uniós hajók által az uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységek engedélyezésére az IUU-halászat elleni küzdelem támogatása érdekében, valamint abból a célból, hogy az EU-flotta uniós flotta a világ minden pontján jobban ellenőrizhető és nyomon követhető legyen, továbbá megteremtette a harmadik országbeli hajók uniós vizeken történő halászásának engedélyezésére vonatkozó feltételeket. [Mód. 11]

(10)  A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet(10) elfogadására az 1006/2008/EK rendelet elfogadásával párhuzamosan került sor, az 1224/2009/EK tanácsi rendeletet(11) (a továbbiakban: ellenőrzési rendelet) pedig csak egy évvel később fogadták el. Ezek a rendeletek alkotják a KHP ellenőrzési és végrehajtási rendszerének három pillérét.

(11)  A három említett rendelet végrehajtása azonban nem volt következetes: következetlenségek merültek fel különösen a halászati tevékenységek engedélyezéséről szóló rendelet és az ellenőrzési rendelet között, amely utóbbi elfogadására a halászati tevékenységek engedélyezéséről szóló rendelet elfogadása után került sor. A halászati tevékenységek engedélyezéséről szóló rendelet végrehajtása során több joghézagra derült fény, mivel a rendelet nem szabályozott bizonyos, ellenőrzéssel összefüggő kihívásokat, például a hajóbérlést, az átlobogózást és az uniós halászhajóknak harmadik országok illetékes hatóságai által valamely fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretén kívül megadott halászati engedélyek (a továbbiakban: magánengedélyek) kérdését. Emellett egyes jelentéstételi kötelezettségek nehézséget okoztak csakúgy, mint az igazgatási feladatoknak a tagállamok és a Bizottság közötti megosztása.

(12)  E rendelet abból az alapelvből indul ki, hogy az uniós hajók által uniós vizeken kívül folytatott halászatot a lobogó szerinti tagállam engedélyéhez kell kötni, és az említett tagállamnak – függetlenül attól, hogy a hajó hol és milyen keretek között halászik – megfelelő módon nyomon kell követnie a hajó tevékenységét. Az engedélyek kiadását egységes alapvető jogosultsági kritériumok teljesítéséhez kell kötni. A tagállamok által gyűjtött és a Bizottságnak szolgáltatott információknak lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy bármikor beavatkozhasson bármely uniós halászhajó uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek nyomon követésébe. Erre azért van szükség, hogy a Bizottság teljesíteni tudja a Szerződések őreként rá háruló kötelezettségeket. [Mód. 12]

(12a)   Az utóbbi években jelentős fejlődés ment végbe az Unió külső halászati politikájában, valamint a fenntartható halászati partnerségi megállapodások feltételei és a rendelkezések végrehajtásának gondossága tekintetében. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretén belül a halászati lehetőségek uniós flotta számára történő fenntartása az Unió külső halászati politikájának egyik kiemelt célkitűzése kell, hogy legyen, továbbá hasonló feltételeket kell alkalmazni az Unió fenntartható halászati partnerségi megállapodásainak hatályán kívül eső tevékenységekre is. [Mód. 13]

(12b)   A Bizottságnak közvetítői szerepet kell játszania, ha felmerül egy halászati engedély visszavonásának, felfüggesztésének vagy módosításának lehetősége, amennyiben bebizonyosodik, hogy a halászati engedély miatt komoly veszély fenyegeti a halászati erőforrások kiaknázását. [Mód. 14]

(13)  A segédhajók jelentősen befolyásolhatják a halászhajók halászati tevékenységének végzését és az általuk kifogható halmennyiséget. Ezért figyelembe kell venni őket az e rendeletben meghatározott engedélyezési és jelentéstételi eljárásokban.

(14)  Az átlobogózási műveletek akkor jelentenek problémát, ha céljuk a KHP-szabályok vagy a hatályos állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megkerülése Az Uniónak ezért képesnek kell lennie az ilyen műveletek meghatározására, észlelésére és megakadályozására. A Egy uniós piaci szereplő tulajdonában álló hajó teljes élettartamán keresztül biztosítani kell a visszakereshetőséget és a szabálykövető magatartás megfelelő nyomon követését függetlenül attól, hogy a hajó mely ország vagy országok lobogója alatt folytatja tevékenységét. E célt szolgálja az a követelmény is, amely szerint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (ICES) minden egyes hajónak egyedi hajóazonosító számot kell adnia. [Mód.15 ]

(15)  Harmadik országok vizein az uniós hajók az Unió és valamely harmadik ország között megkötött fenntartható halászati partnerségi megállapodás rendelkezései alapján vagy – amennyiben nincs hatályban ilyen megállapodás – harmadik országok által kiadott halászati magánengedélyek alapján folytathatnak tevékenységet. E tevékenységeket mindkét esetben átlátható és fenntartható módon kell végezni. Éppen ezért a lobogó szerinti tagállamokat fel kell hatalmazni, hogy meghatározott kritériumok és felügyelet mellett engedélyt adjanak a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak arra, hogy harmadik parti államoktól magánengedélyeket kérelmezzenek és szerezzenek be. A halászati tevékenységet engedélyezni kell, amint a lobogó szerinti tagállam meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a fenntarthatóságot. Hacsak a Bizottság nem emel további kellően indokolt kifogást, lehetővé kell tenni, hogy az a piaci szereplő, aki beszerezte mind a lobogó szerinti tagállam, mind a parti állam engedélyét, megkezdhesse halászati műveletét. [Mód. 16]

(16)  A fenntartható halászati partnerségi megállapodásokhoz kapcsolódó jelenség az alacsony kihasználtságú halászati lehetőségek újraelosztása; ez akkor fordul elő, ha a vonatkozó tanácsi rendeletekkel kiosztott halászati lehetőségeket a tagállamok nem használják fel teljes mértékben. Mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokban megállapított hozzáférési költségeket nagyrészt az Unió költségvetése fedezi, az ideiglenes újraelosztási rendszer elengedhetetlen az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint annak biztosításához, hogy egyetlen kifizetett halászati lehetőség se menjen veszendőbe. Ezért egyértelműbbé és hatékonyabbá kell tenni az újraelosztási rendszert, és csak végső esetben lehet ehhez a mechanizmushoz folyamodni. Ideiglenes jelleggel kell alkalmazni, és nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti eredeti kiosztását, azaz nem károsítja a viszonylagos stabilitást. Utolsó lehetőségként újraelosztásra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett tagállamok már lemondtak a halászati lehetőségek egymás közötti cseréjére vonatkozó jogaikról. [Mód. 17]

(16a)   „Alvó megállapodások”: akkor használatos kifejezés, ha a halászati megállapodást hatályos jegyzőkönyv nélkül, strukturális vagy közvetett okok miatt fogadták el az országok. Az Uniónak több, harmadik országokkal kötött „alvó megállapodása” van. Az uniós hajók ezért nem halászhatnak az alvó megállapodások szerinti vizeken. A Bizottságnak erőfeszítéseket kell tennie az említett megállapodások „felébresztése” vagy az adott partnerségi megállapodás megszüntetése érdekében. [Mód. 18]

(17)  A regionális halászati gazdálkodási szervezetek égisze alatt és a nyílt tengeren végzett halászati tevékenységeket a lobogó szerinti tagállamoknak is engedélyezniük kell, valamint e tevékenységeknek meg kell felelniük a regionális halászati gazdálkodási szervezetek külön szabályainak vagy a nyílt tengeren folytatott halászati tevékenységekre irányadó uniós jogszabályoknak. [Mód. 19]

(18)  A hajóbérleti megállapodások veszélyeztethetik az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonyságát, valamint káros hatással lehetnek a tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható kiaknázására. Ezért létre kell hozni egy olyan jogi keretet, amely elősegíti, hogy az Unió az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet által elfogadott intézkedések alapján szorosabban figyelemmel kísérje az uniós lobogó alatt hajózó és egy harmadik országbeli piaci szereplő által bérelt a bérelt uniós halászhajók tevékenységét. [Mód. 20]

(19)  Az eljárásoknak átláthatónak, megvalósíthatónak és kiszámíthatónak kell lenniük az uniós és harmadik országbeli piaci szereplők, valamint illetékes hatóságaik részére. [Mód. 21]

(19a)   Az Uniónak arra kell törekednie, hogy nemzetközi szinten egyenlő feltételek érvényesüljenek, ahol az uniós halászflotta versenyezni tud más halászó nemzetekkel, és ha az uniós flotta szempontjából szigorú szabályokat fogadnak, el ennek megfelelően alakítsa a piacra jutási szabályokat. [Mód. 22]

(20)  Az ellenőrzési rendelet előírásai szerint biztosítani kell az adatok elektronikus cseréjét a tagállamok és a Bizottság között. A tagállamok felelnek a flottáikkal és halászati tevékenységeikkel kapcsolatban kért minden adat összegyűjtéséért, azok kezeléséért és a Bizottság rendelkezésére bocsátásáért. Ezen túlmenően a tagállamoknak az adatgyűjtési tevékenységek összehangolása érdekében együtt kell működniük egymással, a Bizottsággal és adott esetben harmadik országokkal.

(21)  Az uniós halászati engedélyekről szóló információk átláthatóságának és hozzáférhetőségének javítása érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia a halászati engedélyek elektronikus nyilvántartását, amelynek lenne egy nyilvános és egy védett része. A halászati engedélyek uniós nyilvántartásában személyes adatok is szerepelni fognak. A személyes adatok e rendelet alapján történő feldolgozásának összhangban kell lennie a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(12), a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(13) és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal.

(22)  A valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajók uniós vizekhez való hozzáférésének megfelelő kezelése érdekében a vonatkozó szabályoknak az ellenőrzési rendeletnek megfelelően összhangban kell állniuk az uniós halászhajókra irányadó szabályokkal. Ezen belül az említett rendeletnek a fogási adatok és a fogáshoz kapcsolódó adatok bejelentéséről szóló 33. cikkét az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajókra is alkalmazni kell.

(23)  Azokat a harmadik országbeli halászhajókat, amelyek az uniós vizeken való áthaladáskor nem rendelkeznek az e rendelet keretében kiállított engedéllyel, kötelezni kell arra, hogy halászeszközeiket úgy szereljék fel, hogy azokat halászati műveletek végzéséhez ne lehessen könnyen használatba venni.

(24)  A tagállamokat felelőssé kell tenni a harmadik országbeli hajók uniós vizeken folytatott halászati tevékenységének ellenőrzéséért, jogsértések feltárása esetén pedig azért, hogy azokat az ellenőrzési rendelet 93. cikke szerint rögzítsék a jogsértések nemzeti nyilvántartásába.

(25)  Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak közös adatcsere- és adattárolási rendszert kell használniuk annak érdekében, hogy a szükséges információkat és frissítéseket a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett rendelkezésre lehessen bocsátani. E tekintetben teljes mértékben fel kell használni az uniós flottanyilvántartásban szereplő adatokat.

(26)  A technológiai fejlődés és az esetleg a későbbiekben felmerülő új nemzetközi jogi követelmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ. 290. cikkének megfelelően az e rendelet azon mellékleteit érintő módosítások elfogadására irányuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a piaci szereplők által a halászati engedély megszerzéséhez benyújtandó információk listáját. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a halászati engedélyekhez szükséges adatok rögzítése és formátuma, valamint az adatoknak a tagállamoktól a Bizottsághoz és a halászati engedélyek uniós nyilvántartásába történő továbbítása tekintetében, továbbá azért, hogy megállapításra kerüljön a fel nem használt halászati lehetőségek újraelosztásának módszertana. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(15) megfelelően kell gyakorolni.

(28)  A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia, ha azt a halászati lehetőségek újraelosztásával összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(29)  A szükséges módosítások számára és fontosságára való tekintettel az 1006/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja az alábbiakra vonatkozó halászati engedélyek kiadására és kezelésére vonatkozó szabályokat:

a)  egy harmadik ország felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken, valamely olyan regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alatt, amelynek az Unió szerződő fele, uniós vizeken vagy azokon kívül, vagy a nyílt tengeren halászati tevékenységet folytató uniós halászhajók; és

b)  uniós vizeken halászati tevékenységet folytató harmadik országbeli halászhajók. [Mód. 23]

2. cikk

Kapcsolat a nemzetközi és az uniós joggal

Ez a rendelet az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandó:

a)  az Unió és harmadik országok között megkötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások és hasonló halászati megállapodások rendelkezései;

b)  regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy olyan, hasonló halászati szervezetek által elfogadott rendelkezések, amelyeknek az Unió szerződő fele vagy együttműködő nem szerződő fele;

c)  az a) vagy b) pontban említett rendelkezéseket végrehajtó vagy átültető uniós jogszabályok.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alaprendelet 4. cikkében található fogalommeghatározások az irányadók. Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a)  „segédhajó”: működő halászeszközzel fel nem szerelt, halfogásra vagy a halak odavonzására kialakított hajó, amely megkönnyíti, segíti vagy előkészíti a halászati tevékenységeket; [Mód. 24]

b)  „halászati engedély”: egy uniós halászhajó vagy harmadik országbeli halászhajó számára a halászati jogosítványon felül kiadott halászati engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat tekintetében; [Mód. 25]

c)  „halászati engedélyek nyilvántartása”: a halászati engedélyek kezelésére szolgáló rendszer és a hozzá kapcsolódó adatbázis;

d)  „magánengedély”: harmadik ország illetékes hatósága által valamely uniós halászhajó részére fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretén kívül kiállított halászati engedély;

e)  „harmadik országok vizei”: harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek;

f)  „megfigyelői program”: valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet egy fenntartható halászati partnerségi megállapodás, egy harmadik ország vagy egy tagállam égisze alatt működő olyan program, amelynek keretében megfigyelők bizonyos feltételek mellett halászhajók fedélzetére szállnak adatgyűjtés és/vagy annak ellenőrzése végett, hogy a hajók megfelelnek-e az adott szervezet, a fenntartható halászati partnerségi megállapodás vagy az ország által elfogadott szabályoknak. [Mód. 26]

fa)   „szerződő fél”: a regionális halászati irányító szervezetet létrehozó nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerződő fele, valamint az ilyen szervezettel együttműködő államok, halászatot folytató vagy egyéb jogalanyok, amelyek az ilyen szervezet tekintetében az együttműködő nem szerződő fél jogállásával rendelkeznek; [Mód. 27]

fb)   „bérbevétel”: olyan megállapodás, amelynek révén egy piaci szereplő tagállami lobogó alatt közlekedő valamely halászhajóval egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban lobogóváltás nélkül, meghatározott időtartamra szerződik. [Mód. 77]

II. CÍM

UNIÓS HALÁSZHAJÓK ÁLTAL UNIÓS VIZEKEN KÍVÜL FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK

I. fejezet

Közös rendelkezések

4. cikk

Általános elv

Az illetékes szervezet vagy harmadik ország engedélyének beszerzésére vonatkozó követelmény sérelme nélkül az uniós halászhajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet uniós vizeken kívül, ha rendelkeznek a lobogójuk szerinti tagállam által kibocsátott halászati engedéllyel.

5. cikk

Jogosultsági kritériumok

(1)  Uniós vizeken kívül folytatott tevékenységekre a lobogó szerinti tagállamok csak akkor állíthatnak ki halászati engedélyt, ha:

a)  az 1. és 2. a mellékletnek megfelelően teljes körű és pontos információt kaptak a halászhajóról és segédhajójáról vagy segédhajóiról, a nem uniós segédhajókat is beleértve; [Mód. 28]

b)  a halászhajó érvényes halászati jogosítvánnyal rendelkezik az 1224/2009/EK rendelet 6. cikke értelmében;

c)  a halászhajó és minden segédhajója rendelkezik IMO-számmal, amennyiben ezt az uniós jogszabályok megkövetelik; [Mód. 29]

d)  a piaci szereplőre és a halászhajóra az adott tagállam nemzeti jogszabályai alapján, az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 42. cikke és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 90. cikke értelmében a halászhajó parancsnokára és az érintett halászhajóra a halászati engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban nem szabtak ki szankciót súlyos jogsértésért; [Mód. 78]

e)  a halászhajó nem szerepel regionális halászati gazdálkodási szervezet és/vagy az Unió által az 1005/2008/EK rendelet alapján elfogadott IUU-hajólistán;

f)  ha alkalmazandó, a lobogó szerinti tagállam számára az érintett halászati megállapodás keretében vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó rendelkezései alapján halászati lehetőségek állnak rendelkezésre; és

g)  ha alkalmazandó, a halászhajó megfelel a 6. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítása céljából.

6. cikk

Átlobogózás

(1)  Ez a cikk azokra a hajókra vonatkozik, amelyeket a halászati engedély iránti kérelem időpontjától számított öt éven belül időpontja előtti két évben:

a)  töröltek az uniós halászflotta-nyilvántartásból és átlobogóztak valamely harmadik országban; és

b)  az uniós halászflotta-nyilvántartásból való törlésüket követő 24 hónapon belül halászflotta-nyilvántartásba újra felvettek az említett nyilvántartásba.

(2)  A lobogó szerinti tagállam csak akkor állíthat ki halászati engedélyt, ha meggyőződött arról, hogy az (1) bekezdésben említett hajó abban az időszakban, amikor valamely harmadik ország lobogója alatt folytatott tevékenységet:

a)   nem vett részt jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekben; valamint, hogy

b)  az 1005/2008/EK rendelet 31. és 33. cikke értelmében nem folytatott tevékenységet sem nem együttműködő harmadik ország vizein, sem pedig olyan harmadik ország vizein, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 1026/2012/EU rendelet(16) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nem fenntartható halászatot engedélyező országok közé soroltak.

(3)  E célból a piaci szereplők kötelesek megadni a vonatkozó azon időszakot érintő, a lobogó szerinti tagállam által kért bármilyen, legalább az alábbiakra kiterjedő információt: következő információt, amelynek során a hajó valamely harmadik ország lobogója alatt folytatott tevékenységet:

a)  a vonatkozó időszakban ejtett fogások és alkalmazott halászati erőkifejtés bejelentése;

b)  a lobogó szerinti állam által a vonatkozó időszakra kiállított halászati engedély másolata;

c)  minden olyan halászati engedély másolata, amely a vonatkozó időszakban harmadik országok vizein végzett halászati műveleteket engedélyez;

d)  amennyiben a hajót átlobogózták, a harmadik ország által tett hivatalos nyilatkozat, amely felsorolja azokat a szankciókat, amelyeket a hajóra vagy a piaci szereplőre a vonatkozó időszakban kiszabtak;

da)   lobogó szerinti teljes előtörténet abból az időszakból, amikor a hajó nem szerepelt az uniós flottanyilvántartásban.

(4)  A lobogó szerinti tagállamok nem állítanak ki halászati engedélyt, ha a hajót átlobogózták:

a)  olyan harmadik országban, amelyet az 1005/2008/EK rendelet 31. és 33. cikke értelmében az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként azonosítottak vagy vettek jegyzékbe; vagy

b)  olyan harmadik országban, amelyet az 1026/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé soroltak.

(5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a lobogó szerinti tagállam meggyőződött arról, hogy amint az adott országot az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként vagy a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országként azonosították, a piaci szereplő:

a)  beszüntette a halászati műveleteket; és

b)  haladéktalanul megkezdte a hajónak a harmadik ország hajólajstromából való eltávolítására irányuló adminisztratív eljárásokat. [Mód. 31]

7. cikk

A halászati engedélyek nyomon követése

(1)  Halászati engedély kérelmezésekor a piaci szereplőknek hiánytalan és pontos adatokkal kell szolgálnia a lobogó szerint tagállamnak.

(2)  A piaci szereplők a vonatkozó adatokban bekövetkező bármilyen változásról kötelesek haladéktalanul értesíteni a lobogó szerint tagállamot.

(3)  A lobogó szerint tagállamok évente legalább egyszer nyomon követik, hogy a halászati engedély kiállításának alapját képező feltételek továbbra is teljesülnek-e a szóban forgó engedély érvényességi időszakában.

(4)  Ha már nem teljesül egy olyan feltétel, amely a halászati engedély kiállításának alapjául szolgált, a lobogó szerint tagállam megfelelő lépéseket tesz, többek között módosítja vagy visszavonja az engedélyt, majd ennek megfelelően haladéktalanul értesíti a piaci szereplőt és a Bizottságot, vagy adott esetben a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát vagy az érintett harmadik országot.

(5)  A lobogó szerint szerinti tagállam a Bizottság kellően indokolt kérésére elutasítja, felfüggeszti vagy visszavonja az engedélyt az alábbi a tengeri biológiai erőforrások fenntartható kiaknázásával, kezelésével és védelmével, vagy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésével vagy visszaszorításával összefüggő, alapvető fontosságú szakpolitikai okokhoz kapcsolódó esetekben,: vagy olyan esetekben, amikor az Unió úgy határozott, hogy az érintett harmadik országgal felfüggeszti vagy megszakítja a kapcsolatot.

a)   a tengeri biológiai erőforrások fenntartható kiaknázását, kezelését és védelmét súlyosan fenyegető, rendkívül sürgős esetben;

b)   az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkéhez, illetve az 1224/2009/EK rendelet 90. cikk (1) bekezdéséhez kapcsolódó súlyos jogsértések esetében abból a célból, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat keretében ezeket magas kockázat esetén kiküszöböljék; vagy

c)   amikor az Unió úgy határozott, hogy az érintett harmadik országgal felfüggeszti vagy megszakítja a kapcsolatot.

Az első albekezdésben említett kellően indokolt kérelmet releváns és szükséges információkkal kell alátámasztani. A Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a gazdasági szereplőt és a lobogó szerinti tagállamot ilyen kellően indokolt kérelem benyújtásáról. A Bizottság ilyen kérelmét a Bizottság és a lobogó szerinti tagállam közötti 15 napos konzultációs időszaknak kell követnie.

(6)  Ha az (5) bekezdésben említett 15 napos időszak leteltével a Bizottság megerősíti kérelmét és egy lobogó szerinti tagállam elmulasztja az engedélynek a (4) és (5) bekezdéssel összhangban történő elutasítását, módosítását, felfüggesztését vagy visszavonását, a Bizottság további öt nap elteltével határozhat az engedély visszavonásáról, majd ennek megfelelően döntéséről értesíti a lobogó szerinti tagállamot és a piaci szereplőt. [Mód. 32]

II. FEJEZET

Uniós halászhajók által harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységek

1. szakasz

Fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá tartozó halászati tevékenységek

8. cikk

Tagság a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben

Az uniós halászhajók valamely harmadik ország vizein csak akkor halászhatnak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek valamelyike által kezelt állományokra, ha a szóban forgó ország az adott szervezet szerződő fele vagy együttműködő nem szerződő fele. Ha a halászati partnerségi megállapodásokat … [a rendelet hatálybalépésének dátuma] előtt kötötték, úgy ezt a bekezdést … [négy évvel e rendelet hatálybalépésének dátumát követően] -tól/től kell alkalmazni. [Mód. 33]

Az Unió az ágazati támogatás egy részét olyan harmadik országok számára különítheti el, amelyekkel fenntartható halászati partnerségi megállapodásokat kötött, hogy ezen harmadik országokat segítse a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez történő csatlakozásban. [Mód. 34]

9. cikk

Hatály

Ez a szakasz az uniós halászhajók által harmadik országok vizein, fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében folytatott halászati tevékenységekre vonatkozik.

Az Unió gondoskodik arról, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások összhangban legyenek e rendelettel. [Mód. 35]

10. cikk

Halászati engedélyek

Uniós halászhajók fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet harmadik országok vizein, ha erre halászati engedélyt kaptak:

a)   a lobogójuk szerinti tagállamtól; attól a harmadik országtól, amelynek a halászati tevékenységek végzésének helye szerinti vizek a felségterületéhez vagy a joghatósága alá tartoznak; és [Mód. 36]

b)   attól a harmadik országtól, amelynek a tevékenységek végzésének helye szerinti vizek a felségterületéhez vagy a joghatósága alá tartoznak. a lobogójuk szerinti tagállamtól. [Mód. 37]

11. cikk

A lobogó szerinti tagállam által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

Fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységekre vonatkozóan a lobogó szerinti tagállam csak akkor állíthat ki halászati engedélyt, ha:

a)  teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)  betartják a vonatkozó fenntartható halászati partnerségi megállapodásban meghatározott feltételeket;

c)  a piaci szereplő kifizetett minden olyan díjat és pénzbírságot, amelyet a harmadik ország illetékes hatósága az utóbbi 12 hónapban követelt.;

ca)   a piaci szereplő kifizetett minden alkalmazható pénzbírságot, amelyet a harmadik ország illetékes hatósága az alkalmazható jogi eljárások lezárulását követően kivetett; és[Mód. 38]

cb)   a halászhajó az érintett harmadik ország által megadott engedéllyel rendelkezik. [Mód. 39]

12. cikk

A halászati engedélyek kezelése

(1)  Egy halászati engedély kiállítását követően Miután ellenőrizte, hogy a 11. cikk a), b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesültek, a lobogó szerinti tagállam megküldi a Bizottságnak a harmadik ország engedélye iránti kapcsolódó kérelmet kapcsolódó kérelmet, hogy megszerezze a harmadik ország engedélyét.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az 1. és 2. a mellékletben felsorolt információkat és minden egyéb, a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében előírt adatot.

(3)  A lobogó szerinti tagállam a kérelmet a fenntartható halászati partnerségi megállapodásban a kérelmek továbbítására előírt határidő előtt legalább 10 15 naptári nappal megküldi a Bizottságnak. A Bizottság egy kellően indokolt kérelmet küldhet a lobogó szerinti tagállamtól tagállamnak, amelyben bekérhet minden általa szükségesnek ítélt további információt.

(4)  Miután meggyőződött arról, A Bizottság a kérelem kézhezvételét követő 10 naptári napon belül, vagy – ha a (3) bekezdés szerint további információt kértek – a kérelem kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül előzetes vizsgálatot végez annak megállapítására, hogy a 11. cikk szerinti cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e. teljesültek, A Bizottság ezután vagy továbbítja a kérelmet a harmadik országnak, vagy értesíti a tagállamot arról, hogy a kérelmet elutasították.

(5)  Ha egy harmadik ország arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy a megállapodás értelmében valamely uniós halászhajó tekintetében a halászati engedély kiállításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról döntött, a Bizottság azonnal, ha lehetséges, elektronikus úton ennek megfelelően értesíti az érintett hajó lobogója szerinti tagállamot. A lobogó szerinti tagállam ezt az információt haladéktalanul továbbítja a hajó tulajdonosának. [Mód. 40]

13. cikk

A kihasználatlan halászati ideiglenes lehetőségek újraelosztása a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében

(1)  Egy meghatározott évben vagy egy fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv végrehajtási időszaka első felének a végén végrehajtásának bármely más releváns időszakában a Bizottság feltérképezheti a kihasználatlan halászati lehetőségeket és erről tájékoztathatja a kiosztott kvótákból részesülő tagállamokat.

(2)  A Bizottság által küldött információk beérkezésétől számított 10 20 napon belül az (1) bekezdésben említett tagállamok:

a)  egy, a kérelmezett halászati engedélyek számáról, a becsült fogásokról, valamint a halászati tevékenységek végzésének helye szerinti övezetről és a halászat időszakáról részletes információkat tartalmazó halászati terv benyújtása révén tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy halászati lehetőségeiket az év vagy a vonatkozó végrehajtási időszak későbbi részében második felében fogják felhasználni; vagy

b)  értesítik a Bizottságot a halászati lehetőségeknek az alaprendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti cseréjéről.

(3)  Ha egyes tagállamok nem tájékoztatták a Bizottságot a (2) bekezdésben említett cselekvések valamelyikéről, és ha a halászati lehetőségek ennek eredményeként kihasználatlanok maradnak, a Bizottság a (2) bekezdésben említett időszakot követő tíz nap során szándéknyilatkozati felhívást tehet közzé a rendelkezésre álló kihasználatlan halászati lehetőségek más olyan tagállamok közötti elosztására, amelyek részesültek a kiosztott mennyiség egy részéből.

(4)  Az említett tagállamok a szándéknyilatkozati felhívás kézhezvételétől számított 10 napon belül közölhetik a Bizottsággal a kihasználatlan halászati lehetőségek iránti érdeklődésüket. Kérelmük alátámasztására egy halászati tervet kell benyújtaniuk, amelynek részletes információkat kell tartalmaznia a kérelmezett halászati engedélyek számáról, a becsült fogásokról, valamint a halászati tevékenységek végzésének helye szerinti övezetről és a halászat időszakáról.

(5)  Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a Bizottság további információkat kérhet az érintett tagállamoktól a kérelmezett halászati engedélyek számára, a becsült fogásokra és a halászati tevékenységek végzésének helye szerinti övezetre és a halászat időszakára vonatkozóan.

(6)  Ha a kihasználatlan halászati lehetőségek iránt a kiosztás egy részében részesülő tagállamok nem fejezik ki érdeklődésüket a tíznapos időszak végéig, a Bizottság szándéknyilatkozati felhívást tehet közzé valamennyi tagállam számára. A kihasználatlan halászati lehetőségek iránti érdeklődésüket a tagállamok a (4) bekezdésben említett feltételekkel közölhetik.

(7)  A tagállamok által a (4) és (5) bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk alapján és a tagállamokkal szoros együttműködésben a Bizottság ideiglenes jelleggel, a 14. cikkben meghatározott módszertan alkalmazásával újraosztja a kihasználatlan halászati lehetőségeket.

(7a)   A (7) bekezdésben említett újraosztást csak az (1) bekezdésben említett végrehajtási időszak második felében kell alkalmazni, amelyre ezen időszak során is csak egyszer kerülhet sor.

(7b)   A Bizottság a következőkről tájékoztatja a tagállamokat:

a)   mely tagállamok számára történt az újraosztás;

b)   milyen mennyiséget kaptak azon tagállamok, amelyek számára újraosztás történt; és

c)   az újraosztáshoz használt elosztási kritériumok. [Mód. 41]

13a. cikk

A halászati engedélyek éves megújításakor az eljárások egyszerűsítése azon időszak során, amelyre a hatályos fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv vonatkozik

Gyorsabb, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat kell engedélyezni egy uniós fenntartható halászati partnerségi megállapodás hatályos időszaka során azon hajók engedélyének megújításakor, amelyek státusza évről évre nem változik. [Mód. 42]

14. cikk

Az ideiglenes újraelosztás módszertana

(1)  A Bizottság végrehajtási aktusokkal megállapíthatja a kihasználatlan halászati lehetőségek ideiglenes újraelosztásának módszertanát. Az említett végrehajtási aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)  A kihasználatlan halászati lehetőségek kiaknázására fennmaradó idő korlátozott voltából adódó kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 45. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el. E végrehajtási aktusok legfeljebb hat hónapig maradhatnak hatályban.

(3)  Az újraelosztás módszertanának megállapításakor a Bizottság a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági tényezők szem előtt tartásával a következő átlátható és objektív következő szempontokat veszi figyelembe:

a)  az újraelosztás céljára rendelkezésre álló halászati lehetőségek;

b)  a kérelmező tagállamok száma;

c)  az egyes kérelmező tagállamoknak a halászati lehetőségek eredeti kiosztásakor jutó rész;

d)  az egyes kérelmező tagállamok múltbéli fogásmennyiségei és erőkifejtési szintjei;

e)  a használt hajók és halászeszközök száma, típusa és jellemzői;

f)  a kérelmező tagállam által benyújtott halászati terv összhangja az a)–e) pontokban felsorolt elemekkel.

A Bizottság az újraelosztás indokolását közzéteszi. [Mód. 43]

15. cikk

A több egymást követő fogási korlát szerinti bontású éves kvóta kiosztása

(1)  Amennyiben valamely A halászati lehetőségek kiosztása olyan helyzetben, amikor egy fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv havi vagy negyedévi fogási korlátokat állapít meg, vagy az éves kvóta más jellegű felosztását írja elő, a Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el a megfelelő tagállamok közötti vonatkozó halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a tagállamoknak a vonatkozó uniós jogszabályok alapján kiosztott éves halászati lehetőségek tagállamok közötti havi, negyedévi vagy más időszakra szóló kiosztására vonatkozó módszertan létrehozásáról. Az említett végrehajtási aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. lehetőségekkel. Ez az elv csak akkor alkalmazandó, ha az érintett tagállamok közös halászati tervekről állapodnak meg, amelyek figyelembe veszik a havi vagy negyedévi fogási korlátokat, vagy az éves kvóta más jellegű felosztását. [Mód. 44]

(2)  A halászati lehetőségek (1) bekezdés szerinti kiosztásának összhangban kell lennie a tagállamoknak a vonatkozó tanácsi rendelet alapján kiosztott éves halászati lehetőségekkel. [Mód. 45]

2. szakasz

Magánengedély alapján végzett halászati tevékenységek

16. cikk

Hatály

Ez a szakasz az uniós halászhajók által harmadik országok vizein, fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretén kívül folytatott halászati tevékenységekre vonatkozik.

17. cikk

Halászati engedélyek

Uniós halászhajók fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretén kívül csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet harmadik országok vizein, ha erre halászati engedélyt kaptak:

a)  a lobogójuk attól a harmadik országtól, amelynek a tevékenységek végzésének helye szerinti vizek a felségterületéhez vagy a joghatósága alá tartoznak tagállamtól; és [Mód. 46]

b)  attól a harmadik országtól, amelynek a tevékenységek végzésének helye szerinti vizek a felségterületéhez vagy a joghatósága alá tartoznak. a lobogójuk szerinti tagállamtól; [Mód. 47]

A lobogó szerinti tagállamok bármikor kiállíthatnak halászati engedélyt harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységekre, ha egy, az ezekre a vizekre kiterjedő fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv az érintett harmadik ország vonatkozásában nincs hatályban legalább a három megelőző évben.

A jegyzőkönyv megújítása esetén a halászati engedélyt automatikusan visszavonják a jegyzőkönyv hatálybalépésétől kezdődően. [Mód. 48]

18. cikk

A lobogó szerinti tagállamok által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

A lobogó szerinti tagállamok csak akkor állíthatnak ki halászati engedélyt fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretén kívül harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységekre, ha:

a)  az érintett harmadik ország vonatkozásában nincs hatályban fenntartható halászati partnerségi megállapodás, vagy ha a hatályos fenntartható halászati partnerségi megállapodás kifejezetten rendelkezik a magánengedélyek kiadásának lehetőségéről;

b)  teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

ba)   a Tengerjogi Egyezmény 62. cikkének (2) bekezdése által előírt kifogható mennyiség többletének megléte;

c)  a piaci szereplő megadta az alábbiak mindegyikét:

i.  az alkalmazandó halászati jogszabályok egy másolata, ahogyan azt a parti állam a piaci szereplőnek rendelkezésre bocsátja;

ii.  a piaci szereplő és a harmadik ország közötti megbeszélések nyomán az utóbbi által kibocsátott írásbeli megerősítés a piaci szereplőnek az ország harmadik ország által a javasolt halászati tevékenységre vonatkozó érvényes halászati engedély biztosítása, amely tartalmazza halászati erőforrásaihoz erőforrásokhoz való hozzáféréshez adandó magánengedély feltételeiről, hozzáférés feltételeit, ideértve a tevékenység időtartamát és feltételeit, valamint az erőkifejtés vagy fogási korlátok formájában kifejezett halászati lehetőségeket;

iii.  a tervezett halászati tevékenységek fenntarthatóságára vonatkozó bizonyíték a következők alapján:

–  a harmadik ország által és/vagy és/vagy egy, a Bizottság által elismert tudományos szakértelemmel rendelkező regionális halászati szerv által valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által kibocsátott tudományos értékelés; és

–  utóbbinak a abban az esetben, ha az értékelést a harmadik ország végzi, ez utóbbi értékelésének lobogó szerinti tagállam általi vizsgálata a saját nemzeti tudományos intézetei intézete által vagy – adott esetben – a vonatkozó halászati területen kompetenciával rendelkező tagállam tudományos intézete által végzett értékelés alapján;

–  a harmadik ország halászati jogszabályainak másolata;

iv.  az összes díj befizetésére szolgáló hivatalos, nyilvános bankszámla száma; és

d)  abban az esetben, ha a halászati tevékenységek célfajai egy regionális halászati gazdálkodási szervezet által folytatott állománygazdálkodás tárgyát képező fajok, a harmadik ország az említett szervezet szerződő fele vagy együttműködő nem szerződő fele. [Mód. 49]

19. cikk

A halászati magánengedélyek kezelése

(1)  A halászati engedély kiállítását 18. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés megállapítását követően a lobogó szerinti tagállam megküldi a Bizottságnak az 1. és 2. a mellékletben és a 18. cikkben felsorolt releváns információkat.

(2)  Ha a Bizottság A Bizottság előzetes vizsgálatot végez az (1) bekezdésben említett információk beküldését követő 15 naptári napon belül nem kér információkra vonatkozóan. További tájékoztatást vagy indoklást, a lobogó szerinti tagállam tájékoztatja a piaci szereplőt, hogy megkezdheti a kérdéses halászati tevékenységeket, feltéve, hogy azokra a harmadik ország is megadta a magánengedélyt kérhet az (1) bekezdésben említett információkra vonatkozóan 15 napon belül.

(3)  Amennyiben a (2) bekezdés szerinti további tájékoztatás vagy indoklás iránti kérés nyomán a Bizottság úgy véli, hogy a 18. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a kért tájékoztatás vagy indoklás kézhezvételét követő két kézhezvételétől számított egy hónapon belül kifogást emelhet a halászati engedély kiállítása ellen.

(3a)   Az e cikk (1)–(3) bekezdésétől eltérve, ha egy halászati engedélyt az eredeti engedély kiállításától számított kevesebb, mint két éven belül kell megújítani ugyanazon feltételek mellett, ahogyan azt az eredeti engedélyben megállapították, a tagállam közvetlenül kiállíthatja az engedélyt a 18. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés megállapítását követően, és erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottságnak 15 nap áll rendelkezésére, hogy a 7. cikkben megállapított eljárást követve kifogást emeljen.

(4)  Ha egy harmadik ország arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy valamely uniós halászhajó tekintetében a magánengedély kiállításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról döntött, a Bizottság ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az érintett hajó lobogója szerinti tagállamot, amely értesíti a hajó tulajdonosát.

(5)  Ha egy harmadik ország arról tájékoztatja a lobogó szerinti tagállamot, hogy valamely uniós halászhajó tekintetében a magánengedély kiállításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról döntött, a lobogó szerinti tagállam ennek megfelelően haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a hajó tulajdonosát.

(6)  A piaci szereplő eljuttatja a lobogó szerinti tagállamnak a közötte és a harmadik ország között létrejött megegyezés szerinti végleges feltételek másolatát, valamint a magánengedély egy példányát. [Mód. 50]

III. fejezet

Uniós halászhajók által regionális halászati gazdálkodási szervezetek égisze alatt folytatott halászati tevékenységek

20. cikk

Hatály

Ez a szakasz az uniós halászhajók valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alatt kezelt állományokra irányuló, uniós vizeken, a nyílt tengeren, illetve harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységeire vonatkozik.

20a. cikk

Az Unió regionális halászati gazdálkodási szervezetekben vállalt nemzetközi kötelezettségeinek alkalmazása

Az Európai Unió regionális halászati gazdálkodási szervezetekben vállalt nemzetközi kötelezettségeinek alkalmazása érdekében és az alaprendelet 28. cikkében említett célkitűzésekkel összhangban az Unió ösztönzi az időközönkénti teljesítményértékelések független szervek általi elvégzését, és aktív szerepet játszik abban, hogy minden regionális halászati gazdálkodási szervezetben végrehajtási bizottságokat állítsanak fel és erősítsenek meg, amelyeknek szerződő fele. Ennek kapcsán biztosítania kell mindenekelőtt azt, hogy ezek a végrehajtási bizottságok elvégezzék a külső halászati politika és a regionális halászati gazdálkodási szervezetben elhatározott intézkedések végrehajtásának általános ellenőrzését. [Mód. 51]

21. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós halászhajók halászati tevékenysége nem irányulhat a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által folytatott gazdálkodás tárgyát képező állományokra, kivéve, ha:

-a)   Az Unió a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő fele; [Mód. 52]

a)  erre halászati engedélyt kaptak a lobogójuk szerinti tagállamtól;

b)  szerepelnek a regionális halászati gazdálkodási szervezet engedéllyel rendelkező hajókat tartalmazó megfelelő nyilvántartásában vagy listájában; és [Mód. 53]

c)  amennyiben a halászati tevékenységek végzésére harmadik országok vizein kerül sor: erre a II. fejezetnek megfelelően halászati engedélyt kaptak az érintett harmadik országtól.

22. cikk

A lobogó szerinti tagállamok által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

A lobogó szerinti tagállam csak akkor állíthat ki halászati engedélyt, ha:

a)  teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)  betartják a regionális halászati gazdálkodási szervezet által meghatározott szabályokat, illetve az azokat átültető uniós jogszabályokat; és

c)  amennyiben a halászati tevékenységek végzésére harmadik országok vizein kerül sor: betartják a 11. és 18. cikkben meghatározott kritériumokat.

23. cikk

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek általi nyilvántartásba vétel

(1)  A Az alaprendeletben meghatározottaknak megfelelően a lobogó szerinti tagállamok megküldik a Bizottságnak azon halászhajók hajók listáját vagy listáit, amelyek aktívak és adott esetben rendelkeznek a fogások kapcsolódó jegyzékével, és amelyeknek engedélyt adtak arra, hogy regionális halászati gazdálkodási szervezetek égisze alatt halászati tevékenységeket folytassanak.

(2)  Az (1) bekezdésben említett listát vagy listákat az adott regionális halászati gazdálkodási szervezet követelményeinek megfelelően kell elkészíteni, és annak vagy azoknak tartalmazniuk kell az 1. és 2. a mellékletben foglalt információkat.

(3)  A Az (1) bekezdésben említett lista kézhezvételét követő 10 napon belül a Bizottság a lobogó szerinti tagállamtól bekérhet minden általa szükségesnek ítélt további információt. Az erre irányuló kérést meg kell indokolnia.

(4)  Miután meggyőződött arról, hogy a 22. cikk szerinti feltételek teljesültek, és az (1) bekezdésben említett lista kézhezvételét követő 15 napon belül a Bizottság továbbítja az engedéllyel rendelkező hajók listáját vagy listáit a regionális halászati gazdálkodási szervezetnek.

(5)  Ha a regionális halászati gazdálkodási szervezet nyilvántartása vagy listája nem nyilvános, a Bizottság értesíti a lobogó szerinti tagállamot megküldi az engedéllyel rendelkező hajók listáját a nyilvántartásban vagy listán szereplő hajókról vonatkozó halászati területen érintett tagállamoknak. [Mód. 54]

IV. fejezet

Uniós halászhajók által nyílt tengeren folytatott halászati tevékenységek

24. cikk

Hatály

Ez a fejezet a 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú uniós halászhajók által a nyílt tengeren folytatott halászati tevékenységekre vonatkozik. [Mód. 55]

25. cikk

Halászati engedélyek

Uniós halászhajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet a nyílt tengeren, ha:

a)  erre halászati engedélyt kaptak az érintett hajó lobogója a lobogójuk szerinti tagállamtól egy, a javasolt halászati tevékenységek fenntarthatóságát értékelő tudományos értékelés alapján, amelyet a saját nemzeti tudományos intézete vagy – adott esetben – a vonatkozó halászati területen kompetenciával rendelkező tagállam tudományos intézete hitelesített; és [Mód. 56]

b)  a halászati engedélyről a 27. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

26. cikk

A lobogó szerinti tagállamok által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

Nyílt tengeri halászati tevékenységekre a lobogó szerinti tagállamok csak akkor adhatnak ki halászati engedélyt, ha teljesülnek az 5. cikkben meghatározott kritériumok.:

a)   teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)   tervezett halászati tevékenységek

–   az alaprendelet 4. cikkének 9. pontjában meghatározott ökoszisztéma-alapú megközelítést követik; és

–   összhangban vannak a lobogó szerinti tagállam tudományos intézete által végzett tudományos értékeléssel, amely figyelembe veszi a tengeri biológiai erőforrások és a tengeri ökoszisztémák megőrzését. [Mód. 57]

27. cikk

A Bizottság értesítése

A halászati engedélyről a lobogó szerinti tagállamok a tervezett nyílt tengeri halászati tevékenységek megkezdése előtt legalább 15 8,5 naptári nappal értesítik a Bizottságot, megadva az 1. és 2. a melléklet szerinti információkat. [Mód. 58]

V. fejezet

Uniós halászhajók bérlése

28. cikk

Elvek

(1)  Uniós halászhajók nem folytathatnak halászati tevékenységet hajóbérleti megállapodás keretében, ha fenntartható halászati partnerségi megállapodás van hatályban, hacsak a szóban forgó megállapodás erről másképpen nem rendelkezik.

(2)  Az uniós halászhajók egyidejűleg csak egy hajóbérleti megállapodás keretében folytathatnak halászati tevékenységet, és nem adhatják albérletbe a hajóbérleti megállapodás keretében halászó hajót.

(2a)   Uniós hajó csak abban az esetben folytathat tevékenységet hajóbérleti megállapodás keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alá tartozó vizeken, ha az az állam, amelyik a hajót bérelte, az említett szervezet szerződő fele.

(3)  Bérbe adott uniós hajók nem használhatják fel a lobogójuk szerinti tagállam halászati lehetőségeit a bérbeadás időtartama alatt. A bérbe adott halászhajók fogásait a bérbe adó állam halászati lehetőségeibe kell beleszámítani.

(3a)   E rendelet egyik rendelkezése sem csökkenti a lobogó szerinti tagállamnak a nemzetközi jog, az 1224/2009/EK rendelet, az 1005/2008/EK rendelet vagy a közös halászati politika rendelkezései értelmében fennálló kötelezettségeivel, többek között a jelentéstételi követelményekkel kapcsolatos felelősségét. [Mód. 59]

29. cikk

A halászati engedélyek kezelése hajóbérleti megállapodások keretében

Amikor valamely hajó számára halászati engedélyt állít ki a 11., a 18., a 22. vagy a 26. cikk alapján, és amikor a vonatkozó halászati tevékenységek végzésére hajóbérleti megállapodás keretében kerül sor, a lobogó szerinti tagállam meggyőződik az alábbiakról:

a)  a bérbe adó állam illetékes hatósága hivatalosan megerősítette, hogy a megállapodás összhangban van nemzeti jogszabályaival; és

b)  a hajóbérleti megállapodás részletei, többek között az időtartam, a halászati lehetőségek és a halászati övezet fel van tüntetve a halászati engedélyben. [Mód. 60]

VI. fejezet

Ellenőrzési és jelentéstételi kötelezettségek

30. cikk

A megfigyelői programok adatai

Ha egy uniós halászhajó fedélzetén megfigyelői program keretében az Unió vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezet jogszabályaival összhangban adatokat gyűjtenek, az adott hajóért felelős piaci szereplő ezeket az adatokat megküldi a lobogója szerinti tagállamnak. [Mód. 61]

31. cikk

Információk küldése harmadik országoknak

(1)  Az e cím keretében folytatott halászati tevékenységek végzésekor, és amennyiben a harmadik országgal megkötött fenntartható halászati partnerségi megállapodás úgy rendelkezik, az uniós halászhajókért felelős piaci szereplők a harmadik országnak megküldik a vonatkozó fogási nyilatkozatokat mind a lobogójuk szerinti tagállamnak, mind a harmadik országnak és kirakodási nyilatkozatokat, és ezeket az információkat másolatban eljuttatják a lobogójuk szerinti tagállamnak.

(2)  A lobogó szerinti tagállam ellenőrzi, hogy az (1) bekezdésben említett, harmadik országnak elküldött adatok megfelelnek-e az általa az 1224/2009/EK rendeletnek megfelelően kapott adatoknak. Amennyiben az adatok nem egyeznek, a tagállam kivizsgálja, hogy a meg nem felelés az 1005/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett IUU-halászatnak minősül-e, és a rendelet 43–47. cikkének megfelelően megteszi a megfelelő lépéseket.

(3)  A fogási nyilatkozatok és a kirakodási nyilatkozatok (1) bekezdés szerinti, harmadik ország részére történő eljuttatásának elmulasztása a közös halászati politika által előírt szankciók és más intézkedések alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül. A jogsértés súlyosságát a tagállam illetékes hatóságának kell megállapítania olyan kritériumok figyelembevételével, mint például a kár jellege, értéke, az elkövető gazdasági helyzete, valamint a jogsértés terjedelme vagy ismétlődése. [Mód. 62]

31a. cikk

Tagsági követelmények a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben

Egy harmadik ország halászhajói uniós vizeken csak akkor halászhatnak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek valamelyike által kezelt állományokra, ha a harmadik ország az adott szervezet szerződő fele. [Mód. 63]

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOK HALÁSZHAJÓI ÁLTAL UNIÓS VIZEKEN FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK

32. cikk

Általános elvek

(1)  Harmadik országbeli halászhajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet uniós vizeken, ha rendelkeznek a Bizottság által kiállított halászati engedéllyel. Ilyen engedéllyel ezt csak akkor állítják ki, ha teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok. [Mód. 64]

(2)  Az uniós vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli halászhajóknak hajóknak meg kell felelniük a tevékenységük helye szerinti halászati övezetben az uniós halászhajók által folytatott halászatra irányadó szabályoknak. Amennyiben és az érintett halászati megállapodásban megállapított rendelkezéseknek. rendelkezések különbözőek, a rendelkezéseket egyértelműen meg kell állapítani vagy az adott megállapodásban vagy a megállapodást végrehajtó harmadik országgal közösen megállapított szabályok révén. [Mód. 65]

(3)  Ha valamely harmadik országbeli halászhajó az uniós vizeken való áthaladáskor nem rendelkezik az e rendelet keretében kiadott engedéllyel, halászeszközeit úgy kell lekötnie és elraknia, hogy azokat halászati műveletek végzéséhez ne lehessen könnyen használatba venni.

33. cikk

A halászati engedélyekre vonatkozó feltételek

Harmadik országbeli halászhajók részére a Bizottság csak abban az esetben bocsáthat ki engedélyt uniós vizeken folytatott tevékenységre, ha:

-a)   a Tengerjogi Egyezmény 62. cikkének (2) és (3) bekezdése által előírt kifogható mennyiség többletének megléte, amely fedezné a javasolt halászati lehetőségeket;

a)  a halászhajóról és segédhajójáról vagy segédhajóiról rendelkezésre álló, az 1. és 2. a melléklet szerinti információk hiánytalanok és pontosak; a hajó és minden segédhajója rendelkezik IMO-számmal, amennyiben ezt az uniós jogszabályok megkövetelik;

b)  a piaci szereplőre és a halászhajóra az adott tagállam nemzeti jogszabályai alapján, az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 42. cikke és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 90. cikke értelmében halászhajó parancsnokára és az érintett halászhajóra a halászati engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban nem szabtak ki szankciót súlyos jogsértésért;

c)  a halászhajó nem szerepel IUU-listán valamely harmadik ország, regionális halászati gazdálkodási szervezet és/vagy az Unió által az 1005/2008/EK rendelet alapján elfogadott IUU-hajólistán és/vagy a harmadik országot nem azonosították vagy vették jegyzékbe az 1005/2008/EK rendelet szerinti nem együttműködő országként vagy az 1026/2012/EU rendelet értelmében a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országként;

d)  a halászhajó az érintett harmadik országgal érvényben lévő halászati megállapodás alapján jogosult halászati engedélyre, valamint – ha releváns – szerepel a megállapodás keretében jóváhagyott hajók jegyzékében. [Mód. 66]

34. cikk

A halászati engedélyek kiállítására vonatkozó eljárás

(1)  A harmadik ország az érintett megállapodásban szereplő határidő vagy a Bizottság által megállapított határidő előtt eljuttatja a Bizottságnak a halászhajóira vonatkozó kérelmeket.

(2)  A Bizottság a harmadik országtól bekérhet minden általa szükségesnek ítélt további információt.

(3)  Miután meggyőződött arról, hogy a 33. cikkben meghatározott feltételek teljesültek, a Bizottság kiállítja a halászati engedélyt, és erről tájékoztatja a harmadik országot és az érintett tagállamokat.

35. cikk

A halászati engedélyek nyomon követése

(1)  Ha már nem teljesül a 33. cikk szerinti feltételek valamelyike, a Bizottság módosítja vagy visszavonja az engedélyt, és erről tájékoztatja a harmadik országot és az érintett tagállamokat.

(2)  A Bizottság elutasíthatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt az alábbi esetekben:

a)   többek között az emberi jogok nemzetközi normáihoz kapcsolódó esetben;

b)   a tengeri biológiai erőforrások fenntartható kiaknázását, kezelését és védelmét súlyosan fenyegető, rendkívül sürgős esetben;

c)   jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatosan az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése értelmében súlyos jogsértésnek minősülő jogsértés megelőzéséhez szükséges fellépés esetében; vagy

d)   amikor az Unió úgy határozott, hogy ilyen okokból kifolyólag vagy alapvető fontosságú szakpolitikai okokhoz kapcsolódó esetekben az érintett harmadik országgal felfüggeszti vagy megszakítja a kapcsolatot.

A Bizottság haladéktalanul értesíti az érintett harmadik országot, ha az első albekezdéssel összhangban szándékában áll elutasítani, felfüggeszteni vagy visszavonni az engedélyt. [Mód. 67]

36. cikk

Halászati tevékenységek betiltása

(1)  Amennyiben valamely harmadik ország kimerítette a számára megítélt halászati lehetőségeket, a Bizottság erről haladéktalanul értesíti az érintett harmadik országot és a tagállamok illetékes ellenőrző hatóságait. A ki nem merített halászati lehetőségek kihasználására irányuló olyan halászati tevékenységek folytonosságának biztosítására, amelyek a kimerített halászati lehetőségeket is érinthetik, a harmadik ország olyan technikai intézkedéseket terjeszt a Bizottság elé, amelyekkel megakadályozható, hogy a kimerített halászati lehetőségeket kedvezőtlen hatások érjék. Az (1) bekezdésben említett értesítésének időpontjától az érintett harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajók számára kiadott engedélyeket az érintett halászati tevékenységekre vonatkozóan felfüggesztettnek kell tekinteni, és e hajók számára ezt követően már nem engedélyezett a szóban forgó halászati tevékenységek végzése.

(2)  A halászati engedélyeket visszavontnak kell tekinteni, amennyiben a halászati tevékenységeknek a (2) bekezdéssel összhangban történő felfüggesztése minden olyan tevékenységet érint, amelyekre az engedélyeket megadták.

(3)  A harmadik ország gondoskodik arról, hogy az érintett halászhajókat haladéktalanul tájékoztassák e cikk alkalmazásáról, valamint arról, hogy e hajók minden érintett halászati tevékenységgel felhagyjanak.

37. cikk

Az uniós vizekre vonatkozó kvóták túlhalászása

(1)  Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy harmadik ország túllépte a számára valamely állomány vagy állománycsoport tekintetében kiosztott kvótákat, akkor csökkenti az adott ország számára az említett állományra vagy állománycsoportra vonatkozóan a későbbi évekre kiosztott kvótákat. A csökkentés mértékének összhangban kell állnia az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkével. [Mód. 68]

(2)  Ha a túlhalászott állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvótát nem lehet az (1) bekezdés szerint csökkenteni, mert az állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvóta nem áll elegendő mértékben az érintett harmadik ország rendelkezésére, a Bizottság – az érintett harmadik országgal folytatott konzultációt követően – a kvótacsökkentést alkalmazhatja az adott harmadik ország számára a későbbi években ugyanazon földrajzi terület vonatkozásában más állományok vagy állománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló kvótákra vagy az ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró állományok vagy állománycsoportok kvótáira.

38. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1)  Az uniós vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajóknak meg kell felelniük a tevékenységük helye szerinti halászati övezetben az uniós halászhajók által folytatott halászatra irányadó ellenőrzési szabályoknak.

(2)  Az uniós vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli halászhajók megadják a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek és – adott esetben – a parti tagállamnak azokat az adatokat, amelyeket az uniós hajók az 1224/2009/EK rendelet értelmében kötelesek elküldeni a lobogó szerinti tagállamnak.

(3)  A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv megküldi a parti tagállamnak a (2) bekezdésben említett adatokat.

(4)  Az uniós vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajók kérésre kötelesek a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek megküldeni az alkalmazandó megfigyelői programok keretében készült megfigyelői jelentéseket.

(5)  A parti tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett nemzeti nyilvántartásban rögzítenek minden, harmadik országbeli halászhajók által elkövetett jogsértést, a kapcsolódó szankciókat is beleértve.

(6)  A Bizottság az (5) bekezdésben említett információkat eljuttatja a harmadik országnak annak érdekében, hogy ez az ország megfelelő intézkedéseket hozzon.

Az (1) bekezdés nem érinti az Unió és harmadik országok közötti konzultációkat. Ebben a tekintetben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a harmadik országokkal a hozzáférési szabályokról folytatott konzultációk eredményeinek az uniós jogban történő végrehajtásáról.

IV. CÍM

Adatok és információk

39. cikk

A halászati engedélyek uniós nyilvántartása

(1)  A Bizottság uniós szintű elektronikus halászatiengedély-nyilvántartást hoz létre és vezet, amely tartalmazza a II. és III. címmel összhangban adott halászati engedélyeket, és egy nyilvánosan hozzáférhető és egy védett részből áll. A nyilvántartás az alábbi célokra szolgál:

a)  az 1. és 2. a melléklet szerinti valamennyi információ rögzítése és az egyes engedélyek státuszának valós idejű megjelenítése;

b)  a Bizottság és a tagállamok közötti adat- és információcsere; és

c)  a halászflották fenntartható kezelése.

(2)  A halászati engedélyek nyilvántartásban szereplő listájának nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)  a hajó neve és lobogója, valamint a CFR- és IMO-száma, ha az uniós jogszabályok ezt megkövetelik;

aa)   a társaság tulajdonosának és tényleges tulajdonosának neve, letelepedése szerinti városa és országa;

b)  az engedély típusa, ideértve a halászati lehetőségeket is; és

c)  a halászati tevékenység engedélyezett ideje és helye (kezdő és záró időpontok; halászati övezet).

(3)  A tagállamok arra használják a nyilvántartást, hogy a Bizottságnak benyújtsák a halászati engedélyeket, és hogy a 12., a 19., a 23. és a 27. cikkben szereplő előírásoknak megfelelően naprakészen tartsák azok adatait. [Mód. 69]

40. cikk

Műszaki követelmények

A II., III. és IV. címben említett információcserét elektronikus formában kell lebonyolítani. Az Európai Parlament és a Tanács a 2007/2/EK irányelv(17) sérelme nélkül a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja az említett címekben említett információk rögzítésére, formátumára és továbbítási módjaira vonatkozó operatív technikai követelményeket. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A halászati engedélyek uniós nyilvántartásának operatívvá tételéhez, továbbá annak lehetővé tételéhez, hogy a tagállamok teljesíteni tudják a technikai továbbküldési követelményeket, a Bizottság az érintett tagállamok számára technikai segítséget nyújt. Ennek érdekében segíti a nemzeti hatóságokat azon információk továbbításában, amelyeket az üzemeltetőknek az egyes engedélytípusok vonatkozásában meg kell adniuk, és … [az e rendelet hatálybalépését követő hat hónap]-ig olyan számítógépes alkalmazást fejleszt ki a tagállamok számára, amellyel lehetővé teszi számukra a halászati engedélyek uniós nyilvántartásának automatikus és az engedélyezésre vonatkozó kérelmekkel és a hajók jellemzőivel kapcsolatos valós idejű adatokat tartalmazó továbbítását. [Mód. 70]

Az információtovábbítás technikai és pénzügyi támogatásához a tagállamok az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) 76. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében pénzügyi segítséget kérhetnek az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból. [Mód. 71]

41. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés

Az 1224/2009/EK rendelet 110. cikkének sérelme nélkül a tagállamok vagy a Bizottság hozzáférést adhat, illetve adhatnak a halászflották kezelésében érintett illetékes adminisztratív szolgálatoknak a 39. cikkben említett uniós halászatiengedély-nyilvántartás védett részéhez.

42. cikk

Adatkezelés, a személyes adatok védelme és titoktartás

Az e rendelet keretében megszerzett adatokat az 1224/2009/EK rendelet 109., 110., 111. és 113. cikkének, a 45/2001/EK rendeletnek, valamint a 95/46/EK irányelvnek és nemzeti végrehajtási szabályainak megfelelően kell kezelni.

43. cikk

A harmadik országokkal és a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel fenntartott kapcsolatok

(1)  Ha egy tagállam az e rendelet eredményes alkalmazásának biztosítása szempontjából fontos információt kap harmadik országtól vagy valamely regionális halászati gazdálkodási szervezettől, azt közli a többi érintett tagállammal és a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel, amennyiben e közlést a harmadik országgal kötött kétoldalú megállapodások vagy az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik.

(2)  A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv az Unió és harmadik országok között létrejött halászati megállapodások keretében, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy más olyan halászati szervet égisze alatt, amelynek az Unió szerződő fele vagy együttműködő nem szerződő fele, a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően közölheti az e rendelet be nem tartásával vagy az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja és az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése szerinti súlyos jogsértésekkel összefüggő adatokat az említett megállapodások vagy szervezetek más feleivel, ha abba az információt küldő tagállam is beleegyezik.

V. CÍM

Eljárások, felhatalmazás és végrehajtási intézkedések

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap az 5. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására ötéves időtartamra [e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 73]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

3a.  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jogi aktus elfogadásáról.

(5)  Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot az alaprendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Az e bekezdésre való hivatkozások esetében a 182/2011/EU rendelet 8. cikke alkalmazandó, annak 5. cikkével összefüggésben.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  Az 1006/2008/EK rendelet hatályát veszti.

(2)  A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

47. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A halászati engedélyek kiadásához megadandó információk listája

* kötelező mezők (a 22–25. és 28–48. sort nem kell kitölteni, ha a vonatkozó információk a CFR- vagy az IMO-szám alapján automatikusan kinyerhetők az uniós flottanyilvántartásból)

I.

KÉRELMEZŐ

1.

Piaci szereplő neve*

2.

E-mail*

3.

Cím

4.

Fax

5.

Adószám (SIRET, NIF…)*

6.

Telefon

7.

Ügynök neve (a jegyzőkönyv rendelkezései szerint)*

8.

E-mail*

9.

Cím

10.

Fax

11.

Telefon

12.

A piaci szereplőt képviselő szervezet vagy ügynök neve*

13.

E-mail*

14.

Cím

15.

Fax

16.

Telefon

17.

Hajóparancsnok(ok) neve*

18.

E-mail*

19.

Állampolgárság*

20.

Fax

21.

Telefon

II.

A HAJÓK AZONOSÍTÁSA, MŰSZAKI JELLEMZŐI ÉS FELSZERELÉSE

22.

Hajó neve*

23.

Lobogó szerinti állam*

24.

Jelenlegi lobogó megszerzésének dátuma*

25.

Külső jelölés*

26.

IMO-szám (UVI)*

27.

CFR-szám*

28.

Nemzetközi rádióhívójel (IRCS)*

29.

Hívófrekvencia*

30.

Műholdastelefon-szám

31.

MMSI*

32.

Építés éve és helye*

33.

Korábbi lobogó és megszerzésének dátuma (ha releváns)*

34.

Hajótest anyaga: acél / fa / poliészter / egyéb*

35.

VMS-transzponder*

36.

Modell*

37.

Sorozatszám*

38.

Szoftver verziója*

39.

Műhold üzemeltetője*

40.

VMS gyártója (név)

41.

Hajó teljes hossza*

42.

Hajó szélessége*

43.

Merülés*

44.

Tonnatartalom (BT)*

45.

Főgép teljesítménye (kW)*

46.

Gép típusa

47.

Jelölés

48.

Gép sorozatszáma*

III.

A KÉRELMEZETT HALÁSZATI ENGEDÉLY TÁRGYÁT KÉPEZŐ HALÁSZATI KATEGÓRIA

49.

Hajótípus FAO-kódja*

50.

Halászeszköz típusának FAO-kódja*

53.

Halászati területek FAO-kódja*

54.

Halászati körzetek – FAO-körzet vagy parti állam*

55.

Kirakodási kikötő(k)

56.

Átrakási kikötő(k)

57.

Célfajok FAO-kódja vagy halászati kategória (fenntartható halászati partnerségi megállapodás szerint)*

58.

Az engedély kérelmezett érvényességi időszaka (kezdő és záró dátumok)

59.

Regionális halászati gazdálkodási szervezet nyilvántartása szerinti szám* (ha ismert)

60.

A regionális halászati gazdálkodási szervezet nyilvántartásába való felvétel dátuma* (ha ismert)

61.

Legénység maximális teljes létszáma*

62.

[PARTNERORSZÁGBÓL]:

63.

AKCS-országból:

64.

Fedélzeti haltartósítási/-feldolgozási módszer*: friss hal / hűtés / fagyasztás / halliszt / halolaj / filézés

65.

Segédhajók listája: név / IMO-szám / CFR-szám

IV.

HAJÓBÉRLÉS

66.

Hajóbérleti megállapodás keretében tevékenységet folytató hajó*: igen / nem

67.

Hajóbérleti megállapodás típusa

68.

Hajóbérleti megállapodás érvényességi időszaka (kezdő és záró dátumok)*

69.

A bérelt hajó részére kiosztott halászati lehetőségek (tonna)*

70.

A bérelt hajó részére halászati lehetőségeket kiosztó harmadik ország*

Csatolmányok (sorolja fel): [Mód. 74]

II. MELLÉKLET

Az 1. mellékletben ismertetett halászhajók tevékenységét támogató segédhajók esetében megadandó információk listája

* kötelező mezők (az uniós tagállami lobogó alatt közlekedő segédhajók esetében a 22–25. és 28–33. sort nem kell kitölteni, ha a vonatkozó információk a CFR-szám alapján automatikusan kinyerhetők az uniós flottanyilvántartásból)

I.

A SEGÉDHAJÓÉRT FELELŐS PIACI SZEREPLŐ

1.

Piaci szereplő neve*

2.

E-mail*

3.

Cím

4.

Fax

5.

Adószám (SIRET, NIF…)*

6.

Telefon

7.

Ügynök neve (a jegyzőkönyv rendelkezései szerint)*

8.

E-mail*

9.

Cím

10.

Fax

11.

Telefon

12.

A piaci szereplőt képviselő szervezet vagy ügynök neve*

13.

E-mail*

14.

Cím

15.

Fax

16.

Telefon

17.

Hajóparancsnok(ok) neve*

18.

E-mail*

19.

Állampolgárság*

20.

Fax

21.

Telefon

II.

A SEGÉDHAJÓK AZONOSÍTÁSA, MŰSZAKI JELLEMZŐI ÉS FELSZERELÉSE

22.

Hajó neve*

23.

Lobogó szerinti állam*

24.

Jelenlegi lobogó megszerzésének dátuma*

25.

Külső jelölés*

26.

IMO-szám (UVI)*

27.

CFR-szám (uniós hajók esetében, ha ismert)

28.

Nemzetközi rádióhívójel (IRCS)*

29.

Hívófrekvencia*

30.

Műholdastelefon-szám

31.

MMSI*

32.

Építés éve és helye

33.

Korábbi lobogó és megszerzésének dátuma (ha releváns)*

34.

Hajótest anyaga: acél / fa / poliészter / egyéb

35.

VMS-transzponder

36.

Modell

37.

Sorozatszám

38.

Szoftver verziója

39.

Műhold üzemeltetője

40.

VMS gyártója (név)

41.

Hajó teljes hossza

42.

Hajó szélessége

43.

Merülés

44.

Tonnatartalom (BT)

45.

Főgép teljesítménye (kW)

47.

Gép típusa

48.

Jelölés

49.

Gép sorozatszáma

III.

A TÁMOGATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

50.

Halászati területek FAO-kódja

51.

Halászati körzetek – FAO

52.

Célfajok FAO-kódja

53.

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek nyilvántartása szerinti szám*

54.

A regionális halászati gazdálkodási szervezet nyilvántartásába való felvétel dátuma*

Csatolmányok (sorolja fel): [Mód. 75]

MELLÉKLET

A halászati engedélyek kiadásához megadandó információk listája

* kötelező mezők (a 22–25. és 28–48. sort nem kell kitölteni, ha a vonatkozó információk a CFR- vagy az IMO-szám alapján automatikusan kinyerhetők az uniós flottanyilvántartásból)

I.

KÉRELMEZŐ

1

Hajóazonosító (IMO-szám, CFR-szám stb.)

2

Hajó neve

3

Piaci szereplő neve*

4

E-mail*

5

Cím

6

Fax

7

Adószám (SIRET, NIF…)*

8

Telefon

9

Tulajdonos neve

10

E-mail*

11

Cím

12

Fax

13

Telefon

14

A piaci szereplőt képviselő szervezet vagy ügynök neve*

15

E-mail*

16

Cím

17

Fax

18

Telefon

19

Hajóparancsnok(ok) neve*

20

E-mail*

21

Állampolgárság*

22

Fax

23

Telefon

II.

A KÉRELMEZETT HALÁSZATI ENGEDÉLY TÁRGYÁT KÉPEZŐ HALÁSZATI KATEGÓRIA

Az engedély típusa (halászati megállapodás, magánengedély, regionális halászati gazdálkodási szervezet, nyílt tenger, bérbeadás, segédhajó)

24

Hajótípus FAO-kódja*

25

Halászeszköz típusának FAO-kódja*

26

Halászati területek FAO-kódja*

27

Célfajok FAO-kódja vagy halászati kategória (fenntartható halászati partnerségi megállapodások, SFPA)*

28

Az engedély kérelmezett érvényességi időszaka (kezdő és záró dátumok)

29

Regionális halászati gazdálkodási szervezet nyilvántartása szerinti szám* (ha ismert)

30

Segédhajók listája: név / IMO-szám / CFR-szám

III.

HAJÓBÉRLÉS

31

Hajóbérleti megállapodás keretében tevékenységet folytató hajó*: Igen / Nem

32

Hajóbérleti megállapodás típusa

33

Hajóbérleti megállapodás érvényességi időszaka (kezdő és záró dátumok)*

34

A bérelt hajó részére kiosztott halászati lehetőségek (tonna)*

35

A bérelt hajó részére halászati lehetőségeket kiosztó harmadik ország*

[Mód. 76]

(1)HL C 303., 2016.8.19., 116. o.
(2)HL C ,, o.
(3) Az Európai Parlament 2017. február 2-i álláspontja és a Tanács ...-i határozata.
(4)A Tanács 1006/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és 1627/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).
(5)A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).
(6)A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).
(7)A Tanács 96/428/EK határozata (1996. június 25) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló megállapodásnak a Közösség általi elfogadásáról (HL L 177., 1996.7.16., 24. o.).
(8)Az ENSZ-közgyűlés 2012. július 27-i A/Res/66/288 sz. határozata „A jövő, amelyet akarunk” Rio +20 Konferenciáról.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(10)A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).
(11)A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(14) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1026/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a halállományok megőrzésére irányuló, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok esetében alkalmazandó egyes intézkedésekről (HL L 316., 2012.11.14., 34. o.).
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

Jogi nyilatkozat