Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2231(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0383/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0383/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 15/02/2017 - 7.5

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0033

Elfogadott szövegek
PDF 386kWORD 59k
2017. február 15., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
EU–Mongólia partnerségi és együttműködési keretmegállapodás (állásfoglalás)
P8_TA(2017)0033A8-0383/2016

Az Európai Parlament 2017. február 15-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (08919/2016 – C8-0218/2016 – 2015/0114(NLE)2016/2231(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08919/2016),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás tervezetére (07902/1/2011),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. és 209. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0218/2016),

–  tekintettel Catherine Ashtonnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) jelenlétében 2013. április 30-án Ulánbátorban aláírt, partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra (partnerségi és együttműködési megállapodás),

–  tekintettel egyrészről az Európai Gazdasági Közösség és tagállamai, másrészről Mongólia közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, amely 1993. március 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot létrehozó megállapodásnak a mongóliai műveletek finanszírozását lehetővé tevő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2005. november 15-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2015. december 16-i(3) és 2013. március 14-i(4) állásfoglalásaira, és különösen az utóbbi állásfoglalás Y. preambulumbekezdésére,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéről szóló 2015. június 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. ülésszakára vonatkozó európai parlamenti álláspontról szóló 2012. február 16-i állásfoglalására(6), és különösen annak 30. bekezdésére,

–  tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(7), és különösen annak F. preambulumbekezdésére,

–  tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a határozat tervezetéről szóló, 2017. február 15-i jogalkotási állásfoglalására(9),

–  tekintettel Mongóliának az uniós preferenciális rendszer fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásába (GSP+) történt felvételérére,

–  tekintettel az Európai Parlament küldöttségei és a Nagy Állami Hurál (Mongólia egykamarás parlamentje) közötti régóta tartó kapcsolatokra, és különösen a 2015. február 17-én Ulánbátorban tartott 10. parlamentközi ülés együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel 2016. július 15–16-án Ulánbátorban megrendezett 11. Ázsia–Európa (ASEM) csúcstalálkozóra és a 2016. április 21–22-én Ulánbátorban megrendezett 9. Ázsia–Európa Parlamenti Partnerség (ASEP) ülésére, amelyeknek elnöke és házigazdája Mongólia volt, és az üléseken elfogadott nyilatkozatokra,

–  tekintettel Mongólia aktív szerepére az EBESZ Parlamenti Közgyűlésében, beleértve annak 2015. szeptember 15–18-án Ulánbátorban megrendezett őszi ülését, melynek házigazdája Mongólia volt,

–  tekintettel Mongólia ENSZ Emberi Jogi Tanácsába történő beválasztására a 2016–2018 közötti időszakra és kinyilvánított szándékára, hogy 2022-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja legyen,

–  tekintettel a Demokráciák Közössége 2012–2013-as és az „Online szabadság” koalíció 2015-ös mongol elnökségére,

–  tekintettel a 2016. június 29-i mongóliai parlamenti választásokra küldött, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) és az Európai Parlament képviselőit magában foglaló nemzetközi választási megfigyelő misszió előzetes megállapításaira és következtetéseire,

–  tekintettel Cahiagín Elbegdordzs mongol elnöknek az Európai Parlament plenáris ülésén mondott 2015. június 9-i beszédére,

–  tekintettel a számos kölcsönösen magas szintű találkozóra és látogatásra, beleértve José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének 2013. novemberi mongóliai látogatását,

–  tekintettel Mongólia „harmadik szomszéd” elnevezésű külpolitikájára, amely magában foglalja az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Indiával, Iránnal, a közép-ázsiai országokkal és másokkal fenntartott kapcsolatokat,

–  tekintettel Mongólia Oroszországgal és Kínával fenntartott stratégiai partnerségi kapcsolataira,

–  tekintettel Mongólia megfigyelői státusára a Sanghaji Együttműködési Szervezetben,

–  tekintettel a Mongólia, Oroszország és Kína, illetve Mongólia, Japán és az Egyesült Államok közötti rendszeres magas szintű háromoldalú találkozókra,

–  tekintettel a térségben zajló különböző gazdasági projektek integrációjával kapcsolatos kezdeményezésekre, beleértve a kínai Selyemút Gazdasági Övezetet, az oroszországi transzeurázsiai övezeti fejlesztést és a mongóliai Sztyeppei Utat,

–  tekintettel Mongóliának a NATO-val folytatott egyedi partnerségi és együttműködési programjára, amelyről 2012-ben született megállapodás,

–  tekintettel Mongóliának az állandó semleges státussal kapcsolatos szándékról szóló, 2015. szeptemberi nyilatkozatára,

–  tekintettel arra, hogy Mongólia önmagát atomfegyvermentes státusúnak nyilvánította, amelyet az ENSZ 2012 szeptemberében ismert el,

–  tekintettel Mongólia Nemzetközi Együttműködési Alapjára, amelynek célja tapasztalatok megosztása más, demokratikus átalakuláson keresztülmenő országokkal, mint például Mianmar, Kirgizisztán és Afganisztán,

–  tekintettel a bizalomerősítő erőfeszítésekre, többek között az Észak-Koreát is magában foglaló északkelet-ázsiai biztonságról szóló ulánbátori párbeszédre és az Ázsia Fórumra,

–  tekintettel az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának a 2016 augusztusában elfogadott, Mongólia második időszakos jelentéséről szóló záró észrevételeire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0383/2016),

A.  mivel Mongólia demokratikus modellként szolgálhat nemcsak a térség más kialakulóban lévő demokráciái, hanem tekintélyuralmi tendenciák jellemezte rendszerei számára is;

B.  mivel az Európai Közösségek 1989. augusztus 1-jén felvette a diplomáciai kapcsolatokat Mongóliával;

C.  mivel az Unió és Mongólia politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és történelmi kapcsolatokon nyugvó baráti viszonyt tart fenn;

D.  mivel az Unió és Mongólia számos esetben egymáshoz közelítő álláspontot képvisel a főbb nemzetközi kihívásokkal kapcsolatban, valamint Mongólia konstruktív szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatokban és különösen a többoldalú szervezetekben;

E.  mivel a Mongóliával fennálló uniós kapcsolatok főként a fejlesztési együttműködési projektekre irányulnak, amelyek célja, hogy az ország képes legyen irányítani a társadalmi befogadás és a fenntartható gazdasági fejlődés irányába tartó, folyamatban lévő gyors társadalmi átalakulást;

F.  mivel Mongólia érdeklődést mutat az uniós kapcsolatok továbbfejlesztése és a meglévő együttműködés fejlesztési együttműködésen kívüli területekre való kiterjesztése iránt; mivel a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kiemeli az Unió és Mongólia közötti, olyan kölcsönösen vallott értékeken alapuló kapcsolatok növekvő jelentőségét, mint az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok, és hivatalosan lehetőséget biztosít mindkét fél számára, hogy új együttműködési formákat hozzanak létre ne csak a vállalkozások, a kereskedelem, a fejlesztés, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az energia és az állam korszerűsítése, hanem az oktatás, a kultúra és az idegenforgalom terén is;

G.  mivel az Unió Mongóliával fenntartott kapcsolatainak fejlesztése még mindig az Unió pekingi küldöttségének felelősségi körébe tartozik; mivel jelenleg Bulgária, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Magyarország, az Egyesült Királyság és Olaszország rendelkezik saját nagykövetséggel Ulánbátorban;

Általános rendelkezések

1.  nagyra értékeli az Unió és Mongólia között fennálló baráti viszonyt;

2.  elismeri egyrészt Mongólia különleges földrajzi helyzetét Kína, Oroszország, valamint Közép-Ázsia és Délkelet-Ázsia országai között, amelyek hatalmas világgazdasági potenciállal rendelkeznek, másrészt az ország jelentőségét a térség stabilitásában, az ország által – a térségben igen különleges módon – képviselt demokratikus értékeket, valamint a konstruktív szerepet, amelynek alapján támogatja és lehetővé teszi a konfliktusokra és összeütközésekre adott békés válaszokat a térségben és előmozdítja a regionális gazdasági integrációt;

3.  elismeri, hogy az 1990-es években kezdődött demokratikus átalakulás következetesen halad előre; elismeri a társadalmi-gazdasági reformok terén elért, kézzelfogható előrelépéseket; megjegyzi azonban a fenntartható fejlődés és gazdaság, a pénzügyek, a jó kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a szociális biztonság és környezetvédelem, valamint a politikai megosztottság terén továbbra is fennálló kihívásokat, amelyeket tovább bonyolít a feszült nemzetközi környezet;

Intézményi keret és diplomáciai képviselet

4.  üdvözli az EU és Mongólia közötti egyre mélyülő és bővülő kapcsolatokat, amelyek a partnerségi és együttműködési keretmegállapodásban is megnyilvánulnak és olyan területeket foglalnak magukban, mint a politikai párbeszéd, az emberi jogok, a kereskedelmi és fejlesztési támogatás, továbbá a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az energetika, az éghajlatváltozás, a kutatás és innováció, valamint az oktatás és a kultúra területén folytatott együttműködés, amelyek rendkívül fontosak a gazdasági diverzifikáció, a jelenlegi gazdasági problémák megoldása és az eredetileg nomád társadalom hosszú távú átalakulása szempontjából;

5.  üdvözli a vegyes bizottság létrehozását, amelynek feladata – a megállapodás 56. cikke értelmében – a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás végrehajtásának figyelemmel kísérése, és sürgeti a vegyes bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést mind az Európai Parlamentek, mind a mongol parlamentnek;

6.  sürgeti a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy haladéktalanul véglegesítsék nemzeti ratifikálási folyamataikat a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás régóta esedékes megkötésének és hatálybalépésének lehetővé tétele érdekében;

7.  hangsúlyozza az Unió és Mongólia közötti kapcsolatok parlamenti dimenziójának további fejlesztését; sajnálatosnak tartja, hogy a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás nem tartalmaz olyan cikkeket, amelyek a megállapodás keretében parlamenti együttműködési bizottság létrehozására vonatkoznának a megállapodás végrehajtásának demokratikus ellenőrzése és a két parlament közötti politikai párbeszéd előmozdítása érdekében; ezért a helyzet orvoslása érdekében ösztönzi, hogy mihamarabb kezdjenek tárgyalásokat egy új jegyzőkönyvről a partnerségi és együttműködési megállapodás 57. cikkének feltételei alapján, ahogy azt korábban a mongol parlament és az Európai Parlament is sürgette a 10. parlamentközi ülésen elfogadott közös nyilatkozatban;

8.  aggasztónak tartja, hogy a Mongóliával fenntartott diplomáciai kapcsolatok bonyolítása továbbra is az Unió kínai kirendeltségéről történik; sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy az Európai Unió ulánbátori összekötő irodáját alakítsák át teljes jogú európai uniós kirendeltséggé, ami rendkívül fontos az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos politikai párbeszéd és együttműködés előmozdítása, az uniós támogatási projektek végrehajtási és felügyeleti képességeinek megerősítése és az áruk és szolgáltatások kereskedelmének elősegítése, valamint az emberek közötti cserekapcsolatok és kulturális cserék érdekében;

Demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása

9.  üdvözli Mongóliának a demokratikus haladás és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit, beleértve a többpártrendszeri választásokat, a függetlenebb médiát és a pezsgő civil társadalmat; e tekintetben üdvözli, hogy Mongólia a Demokráciák Közösségének tagja;

10.  hangsúlyozza, hogy a médiaszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása elengedhetetlen a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok további megszilárdításához Mongóliában; ösztönzi a mongol hatóságokat, hogy foglalkozzanak a médiatevékenységbe való politikai indíttatású beavatkozásokról szóló jelentések kérdésével és tartózkodjanak a kormánykritikus hagyományos és elektronikus média büntetésétől és korlátozásától; ösztönzi a mongol parlamentet, hogy kifejezetten iktassa törvénybe ezeket az alapvető jogokat, és szigorú ellenőrzés mellett hajtsa végre azokat;

11.  meggyőződése, hogy Mongólia demokratikus átalakulása pozitív továbbgyűrűző hatást válthat ki a térség más országaiban, amelyekben összetett átalakulási folyamatok zajlanak, és úgy véli, hogy e tekintetben Mongólia képes lehet konstruktívan hozzájárulni a térség stabilitásához és általános jólétéhez; kéri az Uniót, hogy ezt vegye figyelembe a különösen a közép-ázsiai térség országaival, illetve a tágabb régióval folytatott regionális együttműködés programozásakor;

12.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy a legutóbbi választásokon bebizonyosodott, hogy általánosságban tiszteletben tartják a választási szabályokat; sürgeti a mongol hatóságokat, hogy vegyék figyelembe az EBESZ/ODIHR által a 2016. június 29-i parlamenti választásokat követően megfogalmazott ajánlásokat, beleértve a választójogi törvény megszilárdítását, a kampányra vonatkozó korlátozásokat, a médiafüggetlenséget, valamint a választók rendelkezésére álló információk pártatlanságát és átfogó jellegét;

13.  érdeklődést mutat aziránt, hogy európai parlamenti megfigyelő missziót küldjön a 2017 közepén tartandó elnökválasztásra;

14.  ösztönzi Mongóliát, hogy foglalkozzon az igazságszolgáltatás függetlensége terén még leküzdendő kihívásokkal;

15.  üdvözli a közelmúltban elindult jogalkotási kezdeményezéseket, melyek célja, hogy megerősítsék a mindent átható korrupció elleni küzdelem jogi alapját, mivel a korrupció annak valós és jelentős veszélyét is magában hordozza, hogy gyengül az ország társadalmi kohéziója, valamint aláássa az emberi jogok és a társadalmi konfliktusok kezelésére irányuló erőfeszítéseket; ösztönzi Mongóliát, hogy fogadjon el alapvető reformokat, és azokat időben hajtsa végre; ezzel összefüggésben megemlíti saját tapasztalatát, miszerint a korrupció miatt elítélt személyeket következetesen felelősségre kell vonni; azt ajánlja az országnak, hogy erősítse meg a korrupció elleni küzdelemre irányuló együttműködését az EU-val, az EBESZ-szel és az ENSZ-szel; meggyőződése, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló nemzetközi ajánlások Mongólia gazdasági termelőágazatán, illetve közéletén és közigazgatási életén belüli végrehajtásában való aktív részvétel előremutató és lényeges szerepet játszhat e vállalkozásokon belül;

16.  elismeri az ország emberkereskedelem felszámolása iránti elkötelezettségét és jogi keretét, de továbbra is aggasztónak tartja a konkrét helyzetet és sürgeti Mongóliát, hogy teljes körűen hajtsa végre a 2012. évi emberkereskedelem elleni törvényt és a kapcsolódó országos terveket;

17.  örömmel állapítja meg, hogy elvi megállapodás született az Unió és Mongólia között és folyamatban van a rendszeres EU–Mongólia emberi jogi párbeszéd 2017-es elindításával kapcsolatos előkészítő munka;

18.  üdvözli, hogy A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Második Fakultatív Jegyzőkönyvének ratifikálását követően a mongol parlament 2015 decemberében felülvizsgált büntető törvénykönyvet fogadott el, amely több fontos jogi reform – például a kínzás betiltása – mellett az összes bűncselekmény esetében eltörli a halálbüntetést; megjegyzi, hogy az újonnan megválasztott parlament elhalasztotta a felülvizsgált büntető törvénykönyv végrehajtását, és ösztönzi a mongol hatóságokat, hogy további késedelem nélkül hajtsák végre e fontos reformot;

19.  megjegyzi a jogi keretének nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban történő javítása, az intézményi reformok – beleértve a független nemzeti emberi jogi bizottságot is –, valamint a kapacitásbővítést és az emberi jogok tudatosítását célzó erőfeszítések terén Mongólia által elért előrehaladást, továbbá az ország arra irányuló folyamatos elkötelezettségét, hogy foglalkozik az egyetemes emberi jogi normák védelme és előmozdítása tekintetében még megoldásra váró kihívásokkal, mint amelyekre az ENSZ 2015-ös második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése is rávilágított, ideértve a kínzás állítólagos eseteinek megelőzését és kivizsgálását, valamint a nők és gyermekek jogainak, illetve a foglyok jogainak védelmét;

20.  aggodalmát fejezi ki a törvényes parancs nélküli letartóztatások, valamint a mongol börtönökön belüli kínzások és büntetlenség eseteiről szóló beszámolók miatt; csatlakozik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) arra irányuló felhívásához, hogy hatékony intézkedésekkel garantálják, hogy a nemzetközi normákkal összhangban a gyakorlatban minden fogva tartott személy számára biztosított az összes alapvető jogi garancia; sürgeti Mongóliát, hogy kötelezettségvállalásának megfelelően hozzon létre független mechanizmust a kínzás és bántalmazás állítólagos eseteinek gyors és hatékony kivizsgálására;

21.  elismerését fejezi ki az Unió által támogatott projekttel kapcsolatban, amely az LMBTI személyek jogainak mongóliai megerősítésére irányul; aggodalmát fejezi ki azonban az LMBTI közösséget érő folyamatos hátrányos megkülönböztetés és zaklatás miatt;

22.  azt ajánlja Mongóliának, hogy a gyermek jogairól szóló, már ratifikált egyezménnyel összhangban teljes körűen – az oktatási intézményeken kívüli is – törvényesen tiltsa be a testi fenyítést, továbbá konkrét és célzott intézkedések révén foglalkozzon a gyermekek elleni erőszak nem csökkenő arányával, a gyermekek gazdasági kizsákmányolásával, valamint a gyermekeket érintő halálos vagy súlyos sérülésekkel járó eseményekkel; sürgeti az összes érintett uniós intézményt, hogy nyújtson segítséget ebben a kérdésben;

23.  azt ajánlja, hogy a C176. sz. ILO-egyezmény, valamint a még nem ratifikált, munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos egyéb ILO-egyezmények végrehajtásával erősítsék meg a helyzetet az egészség és biztonság terén;

24.  támogatja Mongólia arra irányuló folyamatos és tényleges erőfeszítéseit, hogy fokozatosan felszámolja a gyerekmunka minden formáját és garantálja a gyermekek jogait;

25.  üdvözli, hogy Mongólia 2011-ben jogi keretet fogadott el a nők és a férfiak egyenlő jogainak biztosítása, valamint a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés fokozatos felszámolása érdekében;

Fenntartható fejlődés

26.  üdvözli a Mongólia által a millenniumi fejlesztési célokkal összhangban a gazdasági fejlődés és a szegénységcsökkentés területén az 1990-es évek óta elért jelentős előrelépéseket; támogatja Mongóliát az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránti törekvéseiben a segélyhatékonyság és az átláthatóság elveinek megfelelően;

27.  elismeri, hogy a regionális gazdasági integráció elmélyítése lehetőségeket teremt Mongólia számára a gazdasági siker és jólét tekintetében, és hogy Mongólia ezzel együtt olyan gazdasági szövetségeket és partnereket keres, akik lehetővé teszik az együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását amellett, hogy tiszteletben tartják nemzeti politikai és gazdasági érdekeit, az ország többirányú diplomácia iránti hosszú ideje fennálló elkötelezettségét, hagyományos identitását és életmódját vagy a mongol társadalom demokratikus alapjait;

28.  aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy egyes területeken a szegénység hosszú távon gyökeret vert, és hogy a jelentésekben szereplő 2010–2012-es gazdasági fellendülés nem járult hozzá kellőképpen a szegénység enyhítéséhez az országban;

29.  ösztönzi Mongólia fenntartható gazdasági növekedés megvalósítására irányuló erőfeszítéseit; aggasztónak tartja a GDP növekedésének drámai lassulását, amely a 2011-es rekord után (17,3%) 2015-ben csupán 2,3% volt és a 2016-os előrejelzések 1,3%-ot mutatnak; szintén aggasztónak tartja, hogy a GDP 20%-ára emelkedő költségvetési hiány negatív hatással lehet a szegénység enyhítésére, a társadalmi befogadásra és kohézióra, valamint a szociális védelmi rendszerre;

30.  üdvözli, hogy az országnak a 2014–2020 közötti időszakban nyújtandó uniós fejlesztési támogatások értéke a 2007 és 2013 közötti 30 millió EUR-hoz képest több mint duplájára, 65 millió EUR-ra emelkedett és azok elsősorban a jobb munkalehetőségeket célzó fejlettebb gazdasági kormányzásra és a szakképzésre összpontosulnak; szorgalmazza Mongólia részvételét az Unió által finanszírozott regionális programokban; megjegyzi a Mongólia fejlődését és modernizációját támogató uniós projektek és programok viszonylag jó végrehajtását;

31.  hangsúlyozza a folyamatos közigazgatási reform jelentőségét, amelynek főként a magas szakmai színvonalú közigazgatás nemzeti és helyi szintű kiépítésére kell irányulnia; ösztönzi az uniós intézményeket, hogy segítsenek Mongóliának a szükséges erőforrások és szakértelem megszerzésében annak érdekében, hogy az országot jobban felkészítsék az összetett gazdasági és társadalmi átalakulási folyamattal járó kihívások kezelésére, valamint javítsák az ország uniós források felhasználásával kapcsolatos képességét;

32.  további cserelehetőségeket szorgalmaz diákok és tudományos szakemberek számára az Erasmus+ és a Marie Skłodowska-Curie programok keretében és sürgeti az emberek közötti közvetlen kapcsolatok kibővítését, többek között művészek számára az Unió és Mongólia között; sürgeti az Uniót, hogy a kutatást és az innovációt vegyék fel a Mongóliával folytatott együttműködés területei közé;

33.  üdvözli, hogy Mongólia 2016. szeptember 21-én időben letétbe helyezte az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás megerősítő okiratát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az éghajlatváltozásnak, az állattenyésztés kiterjedt növekedésének, a vidéki térségekből a fővárosba irányuló elvándorlás drámai növekedésének, a természeti erőforrások, mint a vízkészletek és talajerőforrások jelentős mértékű igénybevételének és gyors kiaknázásának, valamint a réz, a szén és egyéb nyersanyagok hivatalos és nem hivatalos kitermelésének együttes hatásai ahhoz vezettek, hogy Mongóliában drasztikusan romlott a környezet állapota, növekszik a vízhez kapcsolódó konfliktusok veszélye a szomszédos országokkal és egyre gyakoribbak az olyan éghajlati jelentségek, mint az úgynevezett „dzud”, amelyet az elhúzódó aszályok és a rendkívül hideg telek váltakozása jellemez, és amely a háziállat- és a vadállatállomány és általában a biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet; kéri a mongol kormányt, hogy fokozza a gazdasági diverzifikációra irányuló erőfeszítéseket és sürgeti az Uniót, hogy célzott tevékenységekkel, valamint megelőző és egyéb intézkedésekkel támogassa ezt a folyamatot, például a két fél környezetvédelmi politikájának szorosabb összehangolása keretében; sürgeti a mongol hatóságokat és parlamentet, valamint az Unió valamennyi tagállamát, hogy az ENSZ 22. marrákesi éghajlat-változási konferenciáján tett kötelezettségvállalások keretében működjenek együtt és járuljanak hozzá az éghajlattal foglalkozó nemzetközi rendszer jelentős megerősítéséhez;

34.  üdvözli, hogy Mongólia az összes vonatkozó GSP-plusz környezetvédelmi és éghajlat-változási egyezményt ratifikálta, illetve eleget tesz azoknak; mindazonáltal sürgeti Mongóliát, hogy tegyen eleget az ENSZ környezetvédelmi és éghajlat-változási egyezményeiből (a CITES-ből, a Bázeli Egyezményből és a Stockholmi Egyezményből) fakadó jelentéstételi kötelezettségeinek és erősítse meg az ország környezetvédelemmel kapcsolatos jogi keretét;

35.  rámutat, hogy 2014-ben a mongol nyersanyag-kitermelő iparágak a GDP 17%-át, valamint az ország teljes kivitelének 89%-át tették ki; e tekintetben üdvözli, hogy Mongólia aktívan részt vesz a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezésben, amelynek célja az ágazat felelősségvállalásának és átláthatóságának növelése;

36.  hangsúlyozza, hogy az Oju Tolgoj réz- és aranybánya a legnagyobb bányászati projekt, amely 2020-tól Mongólia GDP-jének egyharmadát fogja kitenni, valamint a Tavan Tolgoj a világ legnagyobb kiaknázatlan szénbányája; üdvözli, hogy nyilvános vitákat folytattak a bányászat környezeti hatásairól, valamint hogy a nyilvánosság részt vesz a helyi szintű erőforrás-gazdálkodásban;

37.  ösztönzi Mongóliát, hogy saját polgárai javát tartva szem előtt fejlessze természeti erőforrásainak kiaknázását, különös tekintettel a ritka ásványokra, mivel azok egyre értékesebbek a digitális ipar számára; rámutat, hogy az Unió támogató szerepet tölthet be az ilyen független ásványianyag-kitermelésekhez biztosított technológiai és pénzügyi támogatások nyújtásában;

38.  úgy véli, hogy a jövő technológiáiba és a digitalizációba való beruházás elősegítheti a Mongólia különböző régiói közötti fejlődésbeli különbségek áthidalását és a gazdaság diverzifikálását; ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy a digitalizáció és az új technológiák terén fokozzák az együttműködést;

39.  elismeri a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén meglévő jelentős kihívásokat; javasolja az Uniónak, hogy ezen problémák megoldása érdekében nyújtson segítséget a közintézmények és erőforrások megerősítéséhez;

Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok

40.  megjegyzi, hogy immár az Unió Mongólia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és hogy az általános vámkedvezmény-rendszer keretében a mongol termékek már gyakorlatilag vámmentesen lépnek be az uniós piacra;

41.  üdvözli Mongólia GSP+ rendszerbe történő felvételét;

42.  megjegyzi, hogy a bizonytalan üzleti környezet és az információhiány miatt a Mongóliába irányuló európai beruházások mértéke továbbra is korlátozott;

43.  sürgeti az Uniót és Mongóliát, hogy fűzzék szorosabbra kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat, beleértve a tájékoztatás és figyelemfelhívás révén történő népszerűsítést a partnerségi és együttműködési megállapodásnak megfelelően; hangsúlyozza, hogy a kapcsolatok ilyetén elmélyítésének a munkaügyi normákkal, a jó kormányzással, az emberi jogokkal és a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségekkel összhangban és azok teljes körű betartása mellett kell végbemennie;

44.  ezzel összefüggésben ösztönzi az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mongóliai tevékenységeinek további fejlesztését;

45.  hangsúlyozza a stabil üzleti és jogi környezet fontosságát az Unióból érkező beruházások növekedésének szempontjából;

46.  tudomásul veszi a gazdaságban vezető szerepet játszó és továbbra is az egyik legfőbb megosztó tényezőnek számító bányászathoz kapcsolódó működőtőke-befektetések mértékének csökkenését;

47.  sürgeti Mongóliát, hogy külföldi beruházások és átláthatóbb jogi környezet segítségével diverzifikálja gazdaságát annak érdekében, hogy képes legyen elkerülni az ásványi anyagok ingadozó piacának való kiszolgáltatottságot; ebben a tekintetben üdvözli a működőtőke-befektetéskről szóló új szabályozást;

48.  sürgeti Mongólia további regionális és világgazdasági integrációját az ország stratégiai érdekeinek és prioritásainak megfelelően olyan projektek keretében, mint a Sztyeppei Út, a Selyemút/„Egy övezet, egy út” vagy a transzeurázsiai övezet; felkéri az Uniót, hogy vizsgálja meg többek között a bányászati ágazaton belül a térségben megvalósuló infrastrukturális és beruházási programokban való részvétel lehetőségét;

Regionális és globális kihívások és együttműködés

49.  elismeri, hogy Mongólia meghatározó szerepet tölthet be a hatalmas és dinamikusan fejlődő kínai, orosz, dél-koreai és japán gazdaság, valamint a közép-ázsiai országok között, ugyanakkor közvetítő szerepet játszhat Európa és a kelet-ázsiai térség között;

50.  felhívja a figyelmet Mongólia „harmadik szomszéd” külpolitikai koncepciójára, amely befolyásos stratégiai partnereivel, valamint közvetlen szomszédaival – Oroszországgal és Kínával – fenntartott konstruktív és intenzív kapcsolatai mellett magában foglalja az Unióval fenntartott kapcsolatokat;

51.  tudomásul veszi Mongólia baráti és egyben gazdaságilag konkuráló kapcsolatait a térség országaival;

52.  megjegyzi, hogy Mongólia komolyan mérlegeli az eurázsiai gazdasági uniós (EAEU) lehetséges tagság hatásait; aggasztónak tartja, hogy egy ilyen lépés akadályozhatja az Unióval fenntartott további politikai és gazdasági kapcsolatokat;

53.  elismerését fejezi ki Mongóliának a 2016-ban Ulánbátorban megrendezett Ázsia–Európa találkozó (ASEM) és az Ázsia–Európa parlamentáris partnerség (ASEP) elnöki teendőinek sikeres ellátásáért, a parlamentáris dimenzió megszilárdításáért, valamint a két régió közötti, egyetemesen elismert elveken – az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdításán és védelmén – alapuló partnerség megerősítéséért; üdvözli Mongólia arra irányuló javaslatát, hogy létrehoz egy virtuális/online felülettel is rendelkező ASEM-központot;

54.  üdvözli, hogy Mongólia nukleáris fegyverektől mentes övezetnek nyilvánította magát, ahogy azt az ENSZ hivatalosan is elismerte; különösen üdvözli, hogy Mongólia a többoldalú fórumokon konstruktív és aktív szerepet játszik a globális nukleáris leszerelést célzó együttműködés előmozdításában, valamint üdvözli, hogy csatlakozott a Humanitárius Szándéknyilatkozathoz(10);

55.  üdvözli a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása iránti kölcsönös elkötelezettséget és ebben a tekintetben üdvözli Mongólia aktív szerepét az olyan többoldalú nemzetközi mechanizmusokban, mint az ENSZ és az EBESZ, valamint az északkelet-ázsiai térség békéjének és stabilitásának támogatásával kapcsolatos kezdeményezésekhez való hozzájárulását és további tevékenységeit, például az északkelet-ázsiai biztonságról szóló ulánbátori párbeszédet;

56.  tudomásul veszi, hogy Mongólia hozzájárul az ENSZ békefenntartó műveleteihez szerte a világon, valamint képzéseket nyújt az ilyen missziók számára, miközben ezzel párhuzamosan egyre inkább arra törekszik, hogy megerősítse az ENSZ konfliktusmegelőzéssel és konfliktuskezeléssel kapcsolatos politikai és diplomáciai lehetőségeit és felelősségét;

57.  üdvözli, hogy Mongólia tárgyalási és szavazási álláspontját szorosan összehangolja az Unióéval az ENSZ-en és más többoldalú fórumokon belül; ezzel összefüggésben kiemeli a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás nemzetközi együttműködésről szóló 8. cikkének jelentőségét;

58.  elismeri, hogy Mongólia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) új tagjaként 2016–2018-ban fontos szerepet játszik az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában, valamint kéri, hogy az Unió szorosan működjön együtt Mongóliával az EJT munkájának előkészítése és végrehajtása során;

59.  üdvözli, hogy Mongólia ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumát, és ösztönzi Mongóliát, hogy ratifikálja a kampalai módosításokat, amelyek időszerűen meghatározzák a Bíróság agresszió bűncselekményével kapcsolatos joghatóságának fogalmát és az ahhoz kapcsolódó eljárást;

60.  méltányolja Mongólia arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a vele közvetlenül szomszédos, demokratikus változásra vágyó országokban előmozdítsa a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat; kéri az Uniót, hogy eseti alapon Mongóliát is vonja be az ilyen fejlődést célzó, Közép-Ázsián belüli regionális programokba és tárja fel az ezzel kapcsolatos szinergiákat;

61.  méltatja Mongólia abban játszott szerepét, hogy fórumot biztosítson Koreából, Kínából és Oroszországból származó tudósok számára és lehetőséget biztosítson a Koreai félsziget felosztásával szétszakított családok újraegyesítéséhez;

62.  támogatja Mongólia arra irányuló szándéknyilatkozatát, hogy 2022-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává váljon;

o
o   o

63.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/ főképviselőnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Mongólia kormányának és parlamentjének (Nagy Állami Hurál).

(1) HL C 280. E, 2006.11.18., 49. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0121.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0458.
(4) HL C 36., 2016.1.29., 126. o.
(5) HL C 407., 2016.11.4., 35. o.
(6) HL C 249. E, 2013.8.30., 41. o.
(7) HL C 440., 2015.12.30., 97. o.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0424.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0032.
(10) http://www.icanw.org/pledge/

Jogi nyilatkozat