Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2903(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0140/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0140/2017

Viták :

PV 13/02/2017 - 11
CRE 13/02/2017 - 11

Szavazatok :

PV 15/02/2017 - 7.15
CRE 15/02/2017 - 7.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0042

Elfogadott szövegek
PDF 274kWORD 48k
2017. február 15., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Alacsony kockázatú biológiai peszticidek
P8_TA(2017)0042B8-0140/2017

Az Európai Parlament 2017. február 15-i állásfoglalása az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről (2016/2903(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 22. és 47. cikkére, 66. cikkének (2) bekezdésére és II. mellékletének 5. pontjára,

–  tekintettel a peszticidek fenntartható használatát célzó közösségi fellépés kereteit meghatározó, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2), és különösen annak 12. és 14. cikkére,

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alacsony kockázatú hatóanyagok jóváhagyási kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelettervezetre (D046260/01),

–  tekintettel „A fenntartható uniós mezőgazdaság technológiai megoldásai” című, 2016. június 7-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „Az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdítása a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban” című, 2016. június 7-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a fenntartható növényvédelemmel foglalkozó szakértői csoport által kidolgozott és a Tanács által 2016. június 28-án elfogadott, „Végrehajtási terv az alacsony kockázatú növényvédő szerek rendelkezésre állásának növeléséről és az integrált növényvédelem tagállamokon belüli végrehajtásának felgyorsításáról” című dokumentumra,

–  tekintettel az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2011)0748) és a Bizottság által 2017-ben elindítandó, az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos közelgő cselekvési tervre (AMR),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerekről szóló kérdésre (O-000147/2016 – B8-1821/2016),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a hagyományos növényvédő szerek használata egyre több nyilvános vita tárgyát képezi az emberi egészségre, az állatokra és a környezetre jelentett potenciális kockázataik miatt;

B.  mivel az EU piacán a növényvédelem céljára rendelkezésre álló hatóanyagok száma csökken; mivel az EU gazdálkodóinak továbbra is különféle növényvédelmi eszközökre van szükségük;

C.  mivel a hagyományos növényvédő szerektől való függés csökkentése érdekében elő kell mozdítani az alternatív eljárások vagy technikák fejlesztését;

D.  mivel az élelmiszer-hulladék keletkezésének megakadályozása az EU prioritásai közé tartozik, és a növényvédelmi megoldásokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az olyan kártevők és betegségek okozta kár megelőzése tekintetében, amelyek az élelmiszer-hulladék kialakulásához vezetnek; mivel a FAO szerint Európa gyümölcs- és zöldségtermésének 20%-a a földeken vész el(5);

E.  mivel még mindig található nem kívánatos növényvédőszer-maradvány a talajban, a vízben és általában véve a környezetben, és még a növényi vagy állati eredetű mezőgazdasági termékek bizonyos százaléka is tartalmazhat a növényvédő szerekre vonatkozó maximális szermaradvány-értéket meghaladó mennyiségű növényvédőszer-maradványt;

F.  mivel az 1107/2009/EK rendelet az alacsony kockázatú anyagok meghatározására szolgáló kritériumokat határozza meg, amelyek az anyag eredetétől függetlenül érvényesek, és mivel az alacsony kockázatú növényvédő szerek lehetnek akár biológiai, akár szintetikus eredetűek;

G.  mivel a biológiai peszticidek az általános felfogás szerint mikroorganizmusokon, növényi anyagokon, biológiailag származtatott vagy szemiokemikáliákon (például feromonokon és különféle illóolajokon) alapuló növényvédő szerek; mivel a növényvédő szerekre vonatkozó jelenlegi szabályozási keret(6) jogilag nem tesz különbséget a biológiai és a szintetikus vegyi növényvédő szerek között;

H.  mivel a legújabb tudományos tanulmányok kimutatták, hogy egyes gyomirtó szereknek való, a halálosnál enyhébb kitettség negatív változásokhoz vezethet a baktériumok antibiotikumok iránti fogékonysága tekintetében(7), valamint hogy a gyomirtó szerek és antibiotikumok a gazdaságban élő állatok és rovarok közelében való jelentős mértékű kombinált alkalmazása az antibiotikumok jelentősebb mértékű alkalmazásához vezethet, azok gyógyhatásainak esetleges csökkentésével;

I.  mivel az alacsony kockázatú, biológiai növényvédő szerek megfelelő alternatívát jelenthetnek a hagyományos növényvédő szerekkel szemben mind a hagyományos, mind az ökológiai gazdálkodást folytató termelők számára, és emellett a mezőgazdaság fenntarthatóságának növeléséhez is hozzájárulnak; mivel egyes biológiai növényvédő szerek új hatásmechanizmussal bírnak, ami a hagyományos növényvédő szerekkel szembeni növekvő rezisztenciára való tekintettel előnyt jelenhet, és korlátozhatja a nem célszervezetekre gyakorolt hatást; mivel az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szereknek egyéb, nem kémiai növényvédő vagy megelőzési módszerekkel együtt az előnyben részesített lehetőségek között kellene lenniük a nem hivatásszerű felhasználók körében és a házi kertészkedésben;

J.  mivel az élelmiszer- és takarmányszükséglet kielégítő fedezéséhez szükség van a növényvédő szerek alkalmazására, és mivel a növényvédő szerek és hatóanyagaik engedélyezési eljárása során az elővigyázatosság elve(8) érvényesül;

K.  mivel az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerek kereskedelmi forgalmazást megelőző, hosszadalmas engedélyezési és regisztrációs eljárása jelentős gazdasági akadályt jelent a gyártók számára;

L.  mivel az Unióban a 2009/128/EK irányelvvel összhangban kötelező az integrált növényvédelem alkalmazása; mivel a tagállamoknak és a helyi hatóságoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a peszticidek – többek között az alacsony kockázatú növényvédelmi alternatívák – fenntartható használatára;

M.  mivel az 1107/2009/EK rendelet értelmében a hatóanyagokat uniós szinten kell jóváhagyni, míg az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezése a tagállamok hatáskörébe tartozik;

N.  mivel az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke abban az esetben teszi lehetővé a hatóanyag alacsony kockázatú hatóanyagként való engedélyezését, ha az megfelel az általános jóváhagyási kritériumoknak és az alacsony kockázatra vonatkozó, a II. melléklet 5. pontjában foglalt egyedi kritériumoknak; mivel az 1107/2009/EK rendelet 47. cikke úgy rendelkezik, hogy a kizárólag alacsony kockázatú hatóanyagokat tartalmazó, aggályos anyagokat nem tartalmazó, külön kockázatcsökkentő intézkedéseket nem igénylő és kellően hatékony növényvédő szerek alacsony kockázatú növényvédő szerként engedélyezendők;

O.  mivel jelenleg mindössze hét alacsony kockázatúnak minősített hatóanyag – ezek közül hat biológiai hatóanyag – használatát engedélyezik az Unióban; mivel a Bizottság megújítási programjában kiemelten kezeli a feltételezetten alacsony kockázatú hatóanyagok értékelését;

P.  mivel az alacsony kockázatú biológiai hatóanyagokat tartalmazó termékek engedélyezését a tagállamok egy bizonyos köre megtagadta, minthogy a szintetikus vegyi növényvédő szerekhez képest alacsonyabb hatékonyságúnak tartják, tekintet nélkül az alacsony kockázatú biológiai peszticidek ágazatában zajló folyamatos innovációra, figyelmen kívül hagyva az ökológiai gazdálkodásban érvényesülő erőforráshatékonysági előnyöket és bizonyos egyéb növényvédő szerek mezőgazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi költségeit;

Q.  mivel a jelenlegi szabályozási keret az alacsony kockázatú hatóanyagok és alacsony kockázatú növényvédő szerek számára bizonyos ösztönzőket, nevezetesen az 1107/2009/EK rendelet 22. cikkével összhangban az alacsony kockázatú hatóanyagok első jóváhagyására hosszabb, 15 éves időtartamot, az 1107/2009/EK rendelet 47. cikke értelmében az alacsony kockázatú növényvédő szerek esetében pedig rövidebb, 120 napos jóváhagyási időtartamot irányoz elő; mivel ugyanakkor e szabályozási ösztönzők csak a jóváhagyási eljárás végén, a hatóanyag alacsony kockázatúvá minősítése után alkalmazandók;

R.  mivel a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének értelmében egyes területeken, mint például a nagyközönség által használt és a védett területeken a peszticidek használatát a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni vagy be kell tiltani; mivel ilyen esetekben megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket kell foganatosítani, és alacsony kockázatú növényvédő szereket kell használni, és elsősorban biológiai szabályozási intézkedéseket kell tekintetbe venni; mivel néhány tagállam már korábban betiltotta a peszticidek használatát ezeken a területeken;

S.  mivel a Bizottság az 1107/2009/EK rendeletnek az alacsony kockázatú hatóanyagok jóváhagyási kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló rendelettervezetet terjesztett a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé; mivel e tervezet a mikroorganizmusnak minősülő hatóanyagok vonatkozásában az alacsony kockázatú hatóanyagok vélelmezését írja elő;

Általános megfontolások

1.  hangsúlyozza, hogy további késlekedés nélkül növelni kell az alacsony kockázatú peszticidek – többek között az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerek – Unión belüli elérhetőségét;

2.  hangsúlyozza, hogy a gazdálkodók számára nagyobb eszköztárat kell biztosítani növényeik védelmére és annak eldöntésére, hogy mely intézkedés védi meg növényeiket a legjobb és a legfenntarthatóbb módon; ezért ösztönzi a különféle eszközök, többek között az alacsony kockázatú biológiai peszticidek szélesebb körű alkalmazását az integrált növényvédelem alapelveinek betartásával;

3.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy növeljék az ökológiai gazdálkodás rendelkezésére álló növényvédelmi eszköztárat, amely megfelel mind az organikus gazdálkodás, mind az erőforráshatékonyság követelményeinek;

4.  hangsúlyozza, hogy ki kell elégíteni a fogyasztók olyan, biztonságos élelmiszer iránti igényét, amely elérhető árú és amelyet fenntartható módon állítottak elő;

5.  hangsúlyozza, hogy az új, alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerek kifejlesztésének és használatának elősegítésére a hatékonyságuk és kockázataik, valamint a mezőgazdaság környezeti, egészségügyi és gazdasági szükségleteinek való megfelelésük vizsgálatát úgy kell kialakítani, hogy megfelelő szintű növényvédelmet nyújtson a termelőknek;

6.  hangsúlyozza, hogy nyilvános vitát kell folytatni a hagyományos növényvédő szerek alternatíváinak a gazdálkodók és termelők számára való elérhetővé tételéről, valamint arról, hogy az anyagok – többek között az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerek és egyéb biológiai védelmi intézkedések – szélesebb választéka álljon a gazdálkodók és termelők rendelkezésére, a környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból leginkább életképes megoldások megtalálása érdekében; hangsúlyozza a fenntartható növényvédelem biztosításának jelentőségére vonatkozó oktatás szükségességét; ösztönzi az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerekről folyó további kutatást és innovációt;

7.  üdvözli a Tanács által jóváhagyott, „Végrehajtási terv az alacsony kockázatú növényvédő szerek rendelkezésre állásának növeléséről és az integrált növényvédelem tagállamokon belüli végrehajtásának felgyorsításáról” című dokumentumot; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezetet (EPPO), hogy kövessék nyomon e terv végrehajtását;

Azonnali lépések

8.  felszólít a Bizottság által a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztett, az 1107/2009/EK rendeletnek az alacsony kockázatú hatóanyagok jóváhagyási kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló rendelettervezet mielőbbi elfogadására; felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan aktualizálja a kritériumokat a legújabb tudományos ismereteknek megfelelően;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kockázatértékelés magas szintjének fenntartása mellett gyorsítsák fel az alacsony kockázatú biológiai növényvédő szerek használatának értékelését, engedélyezését, regisztrációját és nyomon követését;

10.  felkéri a tagállamokat, hogy építsék be az alacsony kockázatú biológiai peszticidek alkalmazását a környezet és az emberi egészség védelméről szóló nemzeti cselekvési terveikbe;

11.  ösztönzi az információk és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a kártevőkkel szembeni küzdelmet érintő kutatási eredmények vonatkozásában, lehetővé téve környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból életképes alternatív megoldások biztosítását;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye számba a piacon már megtalálható, alacsony kockázatú anyagokat;

A növényvédelmi szerekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata

13.  üdvözli a Bizottságnak az 1107/2009/EK rendelet értékelésére irányuló, 2016. évi REFIT-kezdeményezését; hangsúlyozza, hogy e REFIT-kezdeményezés nem vezethet az egészségvédelmi, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi normák szintjének csökkenéséhez; aggódik, hogy a teljes 1107/2009/EK rendelet általános felülvizsgálata e REFIT-kezdeményezés összefüggésében több évig is eltarthat;

14.  hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az 1107/2009/EK rendeletet az alacsony kockázatú biológiai peszticidek kifejlesztésének, engedélyezésének és uniós piacra lépésének elősegítése érdekében; aggódik amiatt, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó jelenlegi engedélyezési eljárás az alacsony kockázatú biológiai peszticidek esetében elmarad az optimálistól; rámutat, hogy az alapvető alacsony kockázatú anyagokra vonatkozó jelenlegi regisztrációs eljárás a gyakorlatban olykor egyfajta szabadalomként működik, megnehezítve azon termékek felhasználását, amelyek előállításának alapjául ugyanazon, egy másik tagállamban nem regisztrált anyag szolgált;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy – a REFIT-kezdeményezés összefüggésében végzett általános felülvizsgálattól függetlenül – 2018 vége előtt terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatot az 1107/2009/EK rendelet módosítására az alacsony kockázatú biológiai peszticidekre vonatkozó, gyorsított értékelési, engedélyezési és regisztrációs eljárás kialakítása érdekében;

16.  hangsúlyozza, hogy az 1107/2009/EK rendeletben meg kell határozni a „biológiai növényvédő szer” fogalmát, amely azon növényvédő szerekre terjed ki, amelyek hatóanyaga valamely mikroorganizmus vagy a természetben előforduló, természetes úton nyert vagy a természetessel megegyező, szintetikusan előállított molekula, szemben azon növényvédő szerekkel, amelyek hatóanyaga a természetben nem előforduló, szintetikus molekula, az előállítás módjától függetlenül;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti cselekvési terveknek a peszticidek fenntartható használatát célzó közösségi fellépés kereteit meghatározó 2009/128/EK irányelv 4. cikkében előírt értékeléséről szóló jelentésében tárja fel az irányelv tagállamok általi végrehajtásának hiányosságait és foglaljon bele határozott ajánlásokat a tagállamok részére azonnali fellépést sürgetve, hogy csökkentsék a peszticidek használatának az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatát és hatását, valamint dolgozzanak ki és vezessenek be alternatív megközelítéseket vagy technikákat a peszticidek használatától való függés mérséklésére;

o
o   o

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) HL L 309., 2009.11.24., 71. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0251.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0252.
(5) FAO (2011): „Globális élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék”.
(6) A „peszticidek” fogalma a jelen állásfoglalás által nem érintett biocid termékeket is magában foglalja.
(7) Pl.: Kurenbach, B., Marjoshi, D., Amábile-Cuevas, C.F., Ferguson, G.C., Godsoe, W., Gibson, P. and Heinemann, J.A. (2015): „A dicamba, 2,4-diklorofenoxiacetil sav, és glifozát gyomirtó szerek kereskedelmi készítményeinek való szubletális kitettség az Escherichia coli és Salmonella enterica serovar Tyfimurium antibiotikumra való érzékenység tekintetében változásokat okoz”, mBio 6(2):e00009-15. doi:10.1128/mBio.00009-15.
(8) Az 1107/2009/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése.

Jogi nyilatkozat