Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2145(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0006/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0006/2017

Viták :

PV 15/02/2017 - 16
CRE 15/02/2017 - 16

Szavazatok :

PV 16/02/2017 - 6.10

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0052

Elfogadott szövegek
PDF 415kWORD 65k
2017. február 16., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Európai számításifelhő-kezdeményezés
P8_TA(2017)0052A8-0006/2017

Az Európai Parlament 2017. február 16-i állásfoglalása az Európai számításifelhő-kezdeményezésről (2016/2145(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0106),

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című, 2012. szeptember 27-i bizottsági közleményre (COM(2012)0529),

–  tekintettel a „Nagyteljesítményű számítástechnika: Európa helye a globális versenyben” című, 2012. február 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0045),

–  tekintettel a nyitott tudomány rendszerére való áttérésről szóló, 2016. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a gyorsabb és szélesebb körű innováció motorjaként szolgáló nyitott, hálózatba szervezett és adatintenzív kutatásról szóló, 2015. május 29-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az „Új európai digitális menetrend Európa számára: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA² program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2240/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) (PSI-irányelv),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2016. március 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az „Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében” című, 2014. január 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európában a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című közleményéről szóló, 2013. január 16-i véleményére (TEN/494),

–  tekintettel az az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Európai számításifelhő-kezdeményezés – Versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című véleményére (2016 TEN/592 EESC-2016),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „Az európai számításifelhő-kezdeményezés és a digitális egységes piacot érintő ikt-szabványosítás prioritásai, 2016” című véleményére (SEDEC-VI-012),

–  tekintettel a Bizottság „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i közleményére (COM(2016)0381),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8) (általános adatvédelmi rendelet),

–  tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9) (kiberbiztonsági irányelv),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Kommunikációs Törvénykönyv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0590),

–  tekintettel az „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című, 2016. május 25-i bizottsági közleményre (COM(2016)0288),

–  tekintettel az „Úton a korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című, 2015. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2015)0626),

–  tekintettel az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitáls egységes piac érdekében” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0176),

–  tekintettel a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által készített és 2016 májusában kiadott „Nyitott innováció, nyitott tudomány, nyitott világ – Európa jövőképe” című jelentésre;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0006/2017),

A.  mivel az EU-ban jelenleg rendelkezésre álló adatfelhőkapacitás nem elégséges, és az uniós kutatás és ipar által előállított adatokat ezért gyakran máshol dolgozzák fel, arra késztetve az uniós kutatókat és újítókat, hogy az EU-n kívüli területekre költözzenek, ahol a nagy adatfeldolgozási és számítási kapacitás közvetlenebbül elérhető;

B.  mivel az adatmegosztás ösztönzőinek nincsen világos szerkezete, a tudományos adatrendszerek nem átjárhatók, és a tudományos adatok infrastruktúrái a tudományágak és határok szerint széttöredezettek, ami akadályozza az adatközpontú tudomány potenciális lehetőségeinek maradéktalan kiaknázását;

C.  mivel az EU a teljes HPC-rendszer létrehozásának alulfinanszírozottsága miatt lemarad a nagyteljesítményű számítástechnika (HPC) fejlesztésében, miközben más országok, például az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország komoly beruházásokat eszközölnek ilyen rendszerekbe, stratégiai prioritássá emelve és nemzeti fejlesztési programokkal támogatva azokat;

D.  mivel a felhőalapú számítástechnika teljes potenciálja Európa számára csak akkor aknázható ki, ha az adatok egyértelmű szabályok alapján szabadon áramolhatnak az Unióban, és ha a nemzetközi adatáramlás egyre nagyobb szerepet tölt be az európai és a globális gazdaságban;

E.  mivel az óriási méretű adathalmazok elemzésének és kiaknázásának lehetősége megváltoztatja a kutatások lefolytatási módját;

F.  mivel a Bizottság „Európai számításifelhő-kezdeményezés – a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című közleménye elismeri, hogy a nyitott tudomány és a felhőalapú számítástechnika az európai digitális gazdaság részeként átalakító szerepet tölthet be;

G.  mivel a hálózatra, az adattárolásra és az informatikára vonatkozó hozzáférési stratégiák különböznek a tagállamokban, ami elszigeteli egymástól a tudományterületeket és lassítja az ismeretek áramlását;

H.  mivel az általános adatvédelmi rendelet, a kiberbiztonsági irányelv és a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia alapul szolgálhat egy olyan átfogó és jól fejlődő európai digitális gazdaság kialakulásához, amely minden szabálykövető piaci szereplő előtt nyitott;

I.  mivel az adatok a digitális gazdaság nyersanyagát képezik, és mivel az adatok használata nélkülözhetetlen az európai tudomány és ipar digitális átalakításához, új technológiák kifejlesztéséhez és új munkahelyek teremtéséhez;

J.  mivel a közelmúltban elfogadott általános adatvédelmi rendelet azt írja elő, hogy biztosítani kell a személyes adatok erős védelmét és a rendelet végrehajtásának harmonizált megközelítését;

K.  mivel a Bizottság a digitális egységes piacra vonatkozó 2015. évi stratégiájában ígéretet tett arra, hogy felszámolja az adatok szabad mozgását érintő korlátozásokat, valamint a tárolás vagy a feldolgozás tekintetében az adatok elhelyezésére vonatkozó indokolatlan korlátozásokat;

L.  mivel elengedhetetlen, hogy a Bizottság határozott javaslatokat terjesszen elő az adatok szabad mozgását érintő korlátozások megszüntetésére, amennyiben a lehető legjobb digitális egységes piacot kívánjuk létrehozni és működtetni;

M.  mivel a felhőalapú szolgáltatások bevezetése és fejlesztése kihívásokkal szembesül Európában a szükséges nagy sebességű infrastruktúra és hálózatok elégtelen rendelkezésre állása miatt;

N.  mivel a kutatási és adatkezelési infrastruktúrák megvalósításának és hosszú távú fenntarthatóságának elősegítésére és támogatására irányuló célkitűzés – ideértve a kiváló minőségű, nagy teljesítményű számítástechnikai központokat és más kutatási célú infrastrukturális hálózatokat – az intenzívebb együttműködés és az eredmények megosztása révén elő fogja segíteni a válaszadást a tudomány, az ipar és a társadalom előtt álló jelentős kihívásokra;

O.  mivel az adatok volumene soha nem látott mértékben növekszik, így 2020-ra már 16 trillió gigabájtnyi adatra lehet számítani, ami az adat-előállítás tekintetében 236 %-os növekedést jelent évente;

P.  mivel az adatok által vezérelt gazdaság a tágabb értelemben vett ikt-ökoszisztéma sikerétől függ, aminek fontos tényezői többek között a tárgyak internete (a beszerzés céljaira), a nagy sebességű, szélessávú hálózatok (az adatátvitel céljaira) és a felhőalapú számítástechnika (az adatfeldolgozás céljaira);

Q.  mivel a digitális egységes piac fejlődésének kulcsa az európai tudósok közötti együttműködés, az adatoknak mindig az adatvédelmi hatóságokkal összhangban történő felhasználása és cseréje, valamint az új technológiai megoldások, köztük a felhőalapú számítástechnika és az európai tudomány digitalizálása; mivel az európai nyílt tudományosadat-felhő pozitív hatásokat gyakorolt majd a tudomány fejlődésére Európában; mivel az európai nyílt tudományosadat-felhő fejlesztése és használata során megfelelően figyelembe kell venni az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokat;

Általános megállapítások

1.  üdvözli az európai nyílt tudományosadat-felhőt, mint a magán- és a közszférában történő felhőalkalmazás modelljét; üdvözli a Bizottság tervét, hogy amennyire csak lehet, az iparra és a kormányzatokra is kiterjeszti a felhasználói bázist;

2.  üdvözli a Bizottság „Európai számításifelhő-kezdeményezés – a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című közleményét, és úgy véli, hogy ez az első lépés a nyílt és versenyképes európai intézkedések megfelelő alapjainak lefektetéséhez a felhőalapú számítástechnika és a nagyteljesítményű számítástechnika területén;

3.  üdvözli a Bizottság Európai számításifelhő-kezdeményezését a digitális egységes piac és az európai ipar digitalizálására vonatkozó csomag végrehajtásának részeként, amely ösztönzi az európai digitális gazdaság növekedését, valamint hozzájárul az európai vállalkozások és szolgáltatások versenyképességéhez és a globális piaci pozíció erősítéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen meghatározott intézkedések révén biztosítsa, hogy e kezdeményezés megfelel a célnak, kifelé tekintő, időtálló és nem okoz aránytalan vagy indokolatlan akadályokat;

4.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kritikus tömeget elérve és kiválósági klasztereket létrehozva az Európai Unió globális kutatási központtá váljon; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az Unió magához vonzza a világ vezető kutatóit, az erőforrások tekintetében kapacitásra és vonzó környezetre van szükség; kiemeli ezen kívül, hogy ha az EU a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kíván válni, akkor rendkívül fontos a nemzetközi kutatók iránti nyitottság, és ezáltal a nemzetközi beruházások vonzása;

5.  hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a szabványosítási munkát a felhőalapú számítástechnika területén; hangsúlyozza, hogy a jobb szabványok és az átjárhatóság lehetővé teszi a kommunikációt a különböző felhőalapú rendszerek között, és a felhőalapú termékek és szolgáltatások tekintetében elkerüli a kereskedői „lock-in” hatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt a kereskedelmi számításifelhő-szolgáltatókkal az ezt a területet érintő nyílt szabványok kidolgozásában;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai kezdeményezés hozzáadott értéke a nyílt adatok megosztásán alapul, valamint azon, hogy megbízható, nyitott környezetet teremt a közösség számára a tudományos adatok és eredmények tárolásához, megosztásához és újrafelhasználásához;

7.  hangsúlyozza, hogy döntő fontosságú a felhőalapú számítástechnika előnyeinek erőteljesebb tudatosítása, mivel a felhőalapú szolgáltatások iránti kereslet még mindig túlságosan alacsony Európában; rámutat, hogy a felhőalapú számítástechnika költséghatékony és méretezhető, így gazdasági növekedéshez vezet majd; emlékeztet arra, hogy a kkv-k Európa legfontosabb motorját jelentik a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából; hangsúlyozza, hogy a számítási felhő előnyei különösen a kkv-k számára lehetnek fontosak, mivel gyakran kevés forrással rendelkeznek ahhoz, hogy nagy méretű, helyszíni, fizikai informatikai rendszerekbe ruházzanak be;

8.  üdvözli a „nyitott tudomány” megközelítést és azt a szerepet, melyet az európai tudásalapú gazdaság kiépítésében, valamint a kutatás és fejlesztés minőségének további javításában játszik az Európai Unióban; hangsúlyozza, hogy jelenleg az összegyűjtött kutatási adatokban rejlő értéket a határokon átnyúló szabad adatáramlások és az egységes platformhoz vagy portálhoz való hozzáférés hiányában nem aknázza ki optimálisan az ipar, különösen a kkv-k, és tudomásul veszi a Bizottság azon célkitűzését, hogy a Horizont 2020 program keretében létrehozott minden tudományos adat alapértelmezésben nyílttá tesz;

9.  hangsúlyozza, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhőhöz átfogó kiberbiztonsági stratégiának kell társulnia, mert a tudományos közösségnek olyan megbízható adatkezelési infrastruktúrára van szüksége, amely úgy használható, hogy a kutatómunka ne legyen kitéve az adatvesztés, az adatsérülés vagy az adatokkal való visszaélés veszélyének; felhívja a Bizottságot, hogy minden informatikai kezdeményezésének már a legelső fázisától vegye figyelembe a kiberbiztonsági kérdéseket;

10.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy mutasson példát, és az európai programok – például a Horizont 2020, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az európai strukturális és beruházási alapok más programok (ESIF) – által finanszírozott minden kutatási adatot és eredményt alapértelmezésként tegyen nyílttá a kereshető, hozzáférhető, átjárható és újrafelhasználható jelleg (FAIR-elvek) alapján;

11.  aggódik az európai számításifelhő-kezdeményezés 4,7 milliárd eurós finanszírozási rése miatt; felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa a megfelelő finanszírozási mechanizmusokat az európai nyílt tudományosadat-felhőhöz (EOSC) és az európai adatinfrastruktúrához (EDI); felhívja továbbá a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő erőforrást ehhez a szakpolitikai területhez a Horizont 2020 programban és a kilencedik keretprogramra vonatkozó javaslatában;

12.  javasolja a Bizottságnak, gondoskodjon arról, hogy az európai nyílt tudományosadatfelhő az Unió minden régiója számára előnyös legyen, feltárva a regionális fejlesztési alapoknak a kezdeményezés kibővítésére történő felhasználását;

13.  hangsúlyozza, hogy jelenleg az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében nyújtott finanszírozás mindössze 12%-át fordítják a digitális területhez kötődő tevékenységekre; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan célzott lépéseket, melyek valóban fokozhatják valamennyi uniós alap, és különösen az ESBA bevonását a digitális egységes piachoz kapcsolódó olyan projektekbe, mint amilyenek az adatmegosztási kezdeményezések, a digitális hozzáférhetőség, az infrastruktúra és az egész Unióra kiterjedő digitális összekapcsolhatóság, továbbá hogy irányítson több forrást az európai kutatás, fejlesztés és innováció fellendítésére, többek között a magánélet védelmét erősítő technológiákba és a nyílt forráskódú rendszerek biztonságába; úgy véli, hogy e kezdeményezést más Horizont 2020 programokkal szinergiában kell fejleszteni, beleértve a magánszféra felhőalapú számítástechnikájára és az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokra vonatkozó programokat is;

14.  úgy véli, hogy a magánszektort kezdettől fogva be kell vonni az európai nyílt tudományosadat-felhő felhasználói bázisába, például a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) felajánlásával; rámutat arra, hogy az európai vállalkozások várhatóan hozzájárulnak az európai számításifelhő-kezdeményezés 4,7 milliárd eurós finanszírozási résének megszüntetéséhez; megjegyzi, hogy nem valószínű, hogy a vállalkozások beruháznak a programba, ha nem tudják kiaknázni annak előnyeit;

15.  hangsúlyozza, hogy a korszerű szuperszámítógépes infrastruktúra rendkívül fontos az Európai Unió versenyképessége szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy 2022-ig valósítsa meg az EU-ban az operatív exa nagyságrendű számítógépek elérhetőségét;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az európai kkv-kat és iparágakat az európai adatinfrastruktúra hardverei és szoftverei gyártásában való részvételre, fellendítve az EU gazdaságát, valamint előmozdítva a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést;

17.  felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a kutatások más finanszírozóival együtt kapcsolódjon be az irányítási és finanszírozási ütemterv tervezésébe és végrehajtásába, biztosítva azt, hogy – a felesleges átfedéseket és kiadásokat elkerülve – megfelelő erőforrások álljanak a kezdeményezés rendelkezésére és a nemzeti erőfeszítések koordinálásának elősegítésére;

18.  elismeri, hogy az átjárhatóság és a hordozhatóság kulcsfontosságú az olyan jelentős társadalmi kihívások kezelésében, amelyek hatékony adatmegosztást és multidiszciplináris, többszereplős megközelítést tesznek szükségessé; megjegyzi, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezéséről szóló bizottsági közleményben (COM(2016)0178) előirányzott cselekvési terv olyan eszköz, amely szükséges a széttöredezettség csökkentéséhez, valamint a kutatási adatok FAIR-elvek szerinti felhasználásának biztosításához;

19.  kéri a Bizottságot, hogy a teljes átláthatóság és a nyilvánosság elve alapján nyújtson be cselekvési tervet világos munkavégzési csomagokkal és határidőkkel együtt, meghatározva az elérendő eredményeket, a finanszírozási forrásokat és a folyamatba mindvégig bevont érdekelt feleket;

20.  az európai számításifelhő-kezdeményezés részeként támogatja az európai nyílt tudományosadat-felhőt, amely olyan virtuális környezetet hoz létre, amelyben a töredezettségnek az egységes piacon véget vetve valamennyi régió tudósai és szakemberei kutatási adataikat, köztük közpénzekből finanszírozott kutatási adataikat is, tudományágakon és határokon átívelő módon tárolhatják, megoszthatják, kezelhetik, elemezhetik és újra felhasználhatják; sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazzon átfogó megközelítést a „nyitott tudomány” irányában, amely befogadó a nyitott tudományos közösség és a független tudósok felé, világítson rá jobban a közleményben használt meghatározásokra és tegyen egyértelmű különbséget az Európai számításifelhő-kezdeményezés és az európai nyílt tudományosadat-felhő között, és ennek megfelelően frissítse a jogszabályokat a kutatási eredmények újrahasznosításának elősegítése érdekében;

21.  úgy véli, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés biztosítja a tudományos és a kutatási ágazatba irányuló beruházásokat azoknak a kezdeményezéseknek és eszközöknek a létrehozása érdekében, amelyek az adatok lehető legszélesebb körű megosztását és használatát teszik lehetővé egy erős számítási felhő és adatinfrastruktúra Európai Unióban történő kiépítésével;

22.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k alkotják az Európai Unió gazdaságának a magját, és hogy több intézkedésre van szükség a kkv-k és a kezdő vállalkozások globális versenyképességének elősegítéséhez annak érdekében, hogy a lehető legjobb környezetet hozzák létre kiváló minőségű adatokkal, adatelemzéssel, biztonsági szolgáltatásokkal és elvárható költséghatékonysággal az új, ígéretes technológiai fejlesztések igénybevétele céljából;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy teremtse meg az európai számítási felhő gazdasági szempontból életképes alapját, és tegyen egyértelmű lépéseket a kkv-k ösztönzése céljából ahhoz, hogy az adatfeldolgozás és az adattárolás versenyképes megoldásait kínálják a tagállamokban lévő létesítményekben;

24.  emlékeztet a meglévő páneurópai struktúrák és a nemzeti adattároló eszközök révén rendelkezésre álló nyílt hozzáférésű adatok révén elért pozitív eredményekre; elismeri, hogy az egységes piacon továbbra is számos olyan korlátozás áll fenn, amely akadályozza e kezdeményezés kiteljesedését; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a már rendelkezésre álló adatok potenciálját, valamint biztosítsák a nyílt adatok koherens stratégiáját és ezen adatok újrafelhasználhatóságát a tagállamokban; megjegyzi, hogy az adatalapú európai gazdaság gyarapodása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak fel kell tárniuk a további beruházási szükségleteket a határokon átnyúló fizikai infrastruktúra terén, különös tekintettel a nagy teljesítményű számítástechnika, a nagy sebességű szélessávú hálózatok és nagy teljesítményű adattároló eszközök kombinálására; kéri a Bizottságot, hogy elemezze a globális, iparág vezette és egyéb nemzetközi partnerségek lehetőségét e tekintetben;

25.  megjegyzi, hogy a felhőalapú szolgáltatások európai kkv-k körében történő térnyerését tovább kell ösztönözni; megjegyzi, hogy az európai számításifelhő-szolgáltatóknak további összehangolt támogatásra van szükségük a digitális világban való részvétel, a bizalom felhasználói oldalon történő erősítése, valamint a számítási felhő alkalmazásának előnyeivel kapcsolatos tudatosságnövelés tekintetében;

26.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások és a polgárok szélessávú internethez való hozzáférése a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme az EU-ban; úgy véli e tekintetben, hogy a számítási felhő kifejlesztésének együtt kell járnia azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek növelik a szélessávú internet elérését a vállalkozások és a polgárok számára, különösen a vidéki térségekben;

27.  megjegyzi, hogy a generációktól független digitális oktatás, többek között a kiberkészségek kialakítása rendkívül fontos a számítási felhő fejlesztéséhez, a digitális célok eléréséhez szükséges technikai és hatékonysági készségek terén fennálló hiányosságok azonosítása és felszámolása érdekében; üdvözli a Bizottság közelmúltban elfogadott, „Új készségfejlesztési menetrend Európa számára” című programja keretében előterjesztett javaslatokat, és hangsúlyozza a megfelelő pénzügyi források szükségességét;

28.  úgy véli, hogy a számítási felhővel foglalkozó kezdő vállalkozások piaci rést betöltő megoldásokkal jelennek meg, és gyorsabbá, könnyebbé, valamint megbízhatóbbá, rugalmasabbá és biztonságosabbá teszik a felhőalapú számítástechnikát;

29.  hangsúlyozza, hogy a számítási felhő kifejlesztése szempontjából fontos nagyteljesítményű számítástechnikát az európai adatinfrastruktúra szerves részeként kell kezelni az egész ökoszisztémában, és hogy széles körben elő terjeszteni kell az előnyeit;

30.  megjegyzi, hogy az integrált tudományosadat-infrastruktúrák és a nagyteljesítményű számítástechnika fenntartása és támogatása érdekében ösztönözni kell a felsőoktatási és kutatási intézmények, valamint más érdekelt felek bevonását;

31.  megjegyzi, hogy a magánszektor és az EU-n kívüli országok által jelenleg és a jövőben kínált szolgáltatások mellett az európai nyílt tudományosadat-felhőnek mind ösztönzőket, mind pedig új szolgáltatásokat kell biztosítania annak érdekében, hogy megtörje a már meglévő kutatási gyakorlatokra alapozó, hosszú idő alatt kialakult szokásokat;

32.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsa a jövőorientált európai növekedésre történő összpontosítást egy versenyképes számításifelhő-ágazat EU-ban történő kiépítése érdekében. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a számítási felhőn alapuló megoldások iránti piaci igény folyamatos növekedését, ösztönözve a számítási felhő elfogadását a vertikális ágazatokban, például a pénzügyek, az adózás, a társadalombiztosítás, a gyártás, a bankügy, az egészségügy, a média és a szórakoztatóipar és a mezőgazdaság területein;

33.  úgy véli, hogy az általános adatvédelmi rendelet keretet biztosít a személyes adatok védelméhez; megjegyzi azonban, hogy a rendelet tagállamokban történő végrehajtásának széttöredezettsége megnehezíti a kutatóknak a munkavégzést és felfedezéseik megosztását, ami viszont aláássa a kutatók között a felhőalapú számítástechnika által lehetővé tett együttműködés létrehozására tett erőfeszítéseket; felszólít ezért a rendelet megfelelő végrehajtására és alkalmazására;

34.  hangsúlyozza, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés keretében megoldásokat kell kidolgozni az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogok, különösen az adatvédelemre, a magánéletre, a szabadságra és a biztonságra vonatkozó jogok kellő figyelembevételével;

35.  megjegyzi, hogy az adatalapú gazdaság még mindig nagyon kezdeti fázisban van, hogy az üzleti modellek még a fejlődés stádiumában vannak, de a meglévő modellek már fellazultak és megváltoztak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ezen a területen meglévő jogszabályok legyenek összhangban a technológiasemleges „innovációs elvvel”, és az EU-ban ne gördítsenek komoly akadályokat az innováció, az ipar digitális átalakítása vagy az olyan új technológiák kifejlesztése elé, mint a tárgyak internete és a mesterséges intelligencia.

36.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal és minden érdekelt féllel az európai számításifelhő-kezdeményezés által kínált potenciál maximalizálásához szükséges végrehajtási intézkedések azonosításában; úgy véli, hogy a nyitott innováció és a nyitott tudomány a kutatóktól kezdve a vállalkozókon, a felhasználókon és a kormányzatokon át egészen a civil társadalomig további szereplőket von be az innovációs folyamatba;

A nyílt tudományosadat-felhő

37.  rámutat a legfontosabb érdekelt felek megbeszéléseken, valamint nagy volumenű kísérleti projektekben való alulreprezentáltságára; úgy véli, hogy a hatékony információcsere szükséges az állami és magánszférabeli érdekelt felek, valamint a civil társadalom helyi, regionális, országos és uniós szintű aktív bevonásához, elkerülve egyúttal az adminisztratív terheket; hangsúlyozza, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezésnek a tudományos közösségen túl az ipar, köztük a kkv-k és az induló vállalkozások, a közigazgatások és a fogyasztók igényeinek is meg kell felelnie és ezek javát is szolgálnia kell;

38.  hangsúlyozza, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő fejlesztése során kellően tekintettel kell lenni az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogokra, különös figyelmet fordítva az adatvédelemhez, a magánélet védelméhez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogra, valamint hogy a fejlesztésnek a beépített és az alapértelmezett védelem tekintetében meg kell felelnie a magánélet védelme, illetve az arányosság, a szükségesség, az adatminimalizálás és a célhoz kötöttség elvének; elismeri, hogy a kiegészítő biztosítékok – például az álnevesítés, az anonimizálás vagy kriptográfia, ideértve a kódolást is – alkalmazása csökkentheti az érintett adatalanyok által viselendő kockázatot és fokozhatja védelmüket személyes adataik a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazásokban történő vagy a számításifelhő-alapú feldolgozása során; emlékeztet arra, hogy az anonimizálás visszafordíthatatlan folyamat, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat az adatok névtelenné tételének módjáról; megismétli, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően az érzékeny adatok esetében különleges védelemre van szükség; hangsúlyozza, hogy a fent említett elvek, valamint a magas színvonalú minőség, megbízhatóság és a titoktartás az ebbe az európai számításifelhő-kezdeményezésbe vetett fogyasztói bizalom biztosítása szempontjából szükségesek;

39.  hangsúlyozza, hogy a nyílt tudományosadat-felhő kezdeményezésnek mindenki számára megbízható felhő kialakításához kell vezetnie: a tudósok, a vállalkozások és a közszolgáltatások számára egyaránt;

40.  megjegyzi, hogy szükség van egy nyílt, megbízható együttműködési platform előmozdítására olyan kutatási adatok kezeléséhez, elemzéséhez, megosztásához, újrafelhasználásához és megőrzéséhez, amelyek alapján innovatív szolgáltatások fejleszthetők ki és valósíthatók meg bizonyos feltételek mellett;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel a megfelelő irányítási és finanszírozási kereteket, kellő figyelmet fordítva a már meglévő kezdeményezésekre, fenntarthatóságukra és az Európa-szerte egyenlő versenyfeltételek erősítésére való képességükre; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fontolóra kell venniük nemzeti támogatási programjaik integrálását az uniós támogatási programokba;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy elemezze az EOSC létrehozásához szükséges pénzügyi források teljes körét, és erősítse meg a meglévő eszközöket a gyorsabb fejlődés, különösen a bevált gyakorlatra történő összpontosítás érdekében;

43.  kéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy a Horizont 2020 program által létrehozott minden tudományos kutatás és adat alapértelmezésként nyitott legyen, és kéri a tagállamokat, hogy ennek megfelelően fogadják el saját nemzeti kutatási programjaikat;

44.  megérti, hogy az EOSC támogatni fogja a digitális tudományokat az informatika mint az állami kutatási ágazat részére az EU-ban nyújtott szolgáltatás előmozdításával; „szövetségi tudományosadat-felhő modell” kialakítására szólít fel, amely összehozza az állami kutatóintézeteket, az érdekelt feleket, a kkv-kat, a kezdő vállalkozásokat és az e-infrastruktúrákat a kereskedelmi beszállítókkal egy olyan közös platform kialakítása céljából, amely szolgáltatások széles körét kínálja az uniós kutatók közösségeinek;

45.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy más érdekeltekkel együttműködve dolgozzanak ki egy ütemtervet, amely a lehető leghamarabb egyértelmű határidőket állapít meg az EOSC által tervezett fellépések megvalósítására;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje az európai közszolgálati kutatók igényeit a számításifelhő-infrastruktúra biztosítása terén az EU-ban mutatkozó esetleges hiányosságok azonosítása érdekében; úgy véli, hogy hiányosságok azonosítása esetén a Bizottságnak fel kell kérnie az európai számításifelhő-szolgáltatókat, hogy osszák meg fejlesztési ütemterveiket annak felmérése céljából, hogy a magánberuházások elegendőek-e a hiányosságok kezeléséhez, vagy azok áthidalásához további közfinanszírozás szükséges;

47.  kéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy a Horizont 2020 program által létrehozott minden tudományos kutatás és adat az európai vállalkozások és a köz javát szolgálja; szorgalmazza az ösztönző struktúrák módosítását a tudományos élet, az ipar és a közszolgáltatások esetében az adatmegosztás, az adatkezelés, a képzés, a mérnöki ismeretek és jártasság javítása érdekében;

48.  üdvözli, hogy a számításifelhő-kezdeményezés nagy sávszélességű hálózatok, nagyméretű adattároló eszközök, nagyteljesítményű számítástechnika és nagy adathalmazokból álló európai ökoszisztéma kiépítésére összpontosít;

49.  hangsúlyozza, hogy az 5G kifejlesztésének és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex szabályainak még vonzóbbá kell tenniük a EOSC-t kiváló minőségű internet és új csúcsminőségű infrastruktúra biztosítása révén;

50.  jóváhagyja a Bizottság azon törekvését, hogy az Unió képes legyen nagy mennyiségű adatot kezelni olyan szolgáltatások által üzemeltetett infrastruktúrák révén, amelyek különböző forrásokból származó adatokat összekapcsoló érzékelőkből vagy alkalmazásokból érkező, valós idejű adatokat használnak; megjegyzi, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés célja a jobb és összehangoltabb infrastruktúra-fejlesztési munka biztosítása;

51.  támogatja a GEANT hálózat továbbfejlesztését, hogy a legfejlettebb nemzetközi hálózattá váljon, és a kutatás területén fenntartsa Európa vezető szerepét;

52.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az érdekelt felekkel a digitális infrastruktúrák töredezettségének csökkentése érdekében egy intézkedési ütemterv és egy erős irányítási struktúra kialakítása révén, valamint a finanszírozók, a beszerzők és a felhasználók bevonásával, és hangsúlyozza a nyitott tudomány elvei támogatásának szükségességét az adatkezelés és -megosztás tekintetében, nem akadályozva az innovációt és nem sértve az adatvédelmet és a szellemi tulajdont a digitális korban;

53.  hangsúlyozza, hogy az Európai számításifelhő-kezdeményezésnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz építőkövein kell alapulnia, mindenekelőtt az elektronikus azonosítókon és elektronikus aláírásokon, hogy a felhasználók bizalma Unió-szerte mindenhol nőjön a biztonságos, interoperábilis és zökkenőmentes elektronikus kommunikációban;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy irányítson több erőforrást az európai kutatás, fejlesztés, innováció és képzés fellendítése felé a felhőalapú számítástechnika területén, hangsúlyozva az olyan infrastruktúra és eljárások szükségességét, amelyek védik a nyílt adatokat és a felhasználók magánéletét;

55.  kitart amellett, hogy a szabványoknak lehetővé kell tenniük a felhőalapú szolgáltatások közötti könnyű és teljes körű hordozhatóságot és a nagyfokú interoperabilitást;

56.  határozottan úgy véli, hogy a nyílt tudományosadat-felhő kezdeményezésnek nyílt szabványokon kell alapulnia az átjárhatóság, a zökkenőmentes kommunikáció biztosítása és a bezáródás elkerülése érdekében;

57.  hangsúlyozza, hogy a nyitott standardok, valamint az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek különösen fontosak az annak tekintetében szükséges átláthatóság garantálása szempontjából, hogy a személyi és az egyéb érzékeny jellegű adatok tulajdonképpen milyen védelmet élveznek;

58.  megjegyzi, hogy az európai gazdaság egyre inkább a szuperszámítógépek erejére támaszkodik az innovatív megoldások megkeresése, a költségek csökkentése, valamint a termékek és a szolgáltatások piacra juttatási idejének csökkentése érdekében; támogatja a Bizottság azon erőfeszítését, hogy exa nagyságrendű szuperszámítógépes rendszert alakítson ki az európai hardvertechnológia alapján;

59.  úgy véli, hogy Európának teljes HPC ökoszisztémára van szüksége ahhoz, hogy elsőrendű szuperszámítógépeket szerezzen be, biztosítsa HPC rendszerének ellátását, és HPC szolgáltatásokat kínáljon az iparnak és a kkv-knak szimulációhoz, megjelenítéshez és prototípusok kialakításához; úgy véli, hogy rendívül fontos az, hogy az EU 2022-re a világ vezető szuperszámítógépes hatalmai közé kerüljön;

60.  úgy véli, hogy az európai technológiai platform és a HPC-re szerződéses köz- és magánszféra közötti partnerség (cPPP) rendkívül fontos Európa kutatási prioritásainak meghatározása céljából az európai technológia fejlesztése terén, a HPC megoldások ellátási láncának minden szegmensében;

61.  a Quantum Manifestoval párhuzamosan üdvözli a Bizottság javaslatát egy egymilliárd eurós kiemelt léptékű kezdeményezés beindítására a kvantumtechnológia területén;

62.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a felhőalapú szolgáltatási ágazat már több milliárd eurót fektetett be Európában szupermodern infrastruktúra kiépítésébe; rámutat, hogy az uniós tudósok és kutatók manapság olyan számításifelhő-infrastruktúrát használhatnak, amely lehetővé teszi számukra a gyors kísérletezést és újítást sokféle szolgáltatáshoz való hozzáférés révén, csak azért kell fizetniük, amit használnak, így gyors ütemben javítva az ismeretszerzési időt; megjegyzi, hogy a kutatás és a fejlesztés kritikus uniós támogatását nem a meglévő erőforrások sokszorozására kell fordítani, hanem áttörés ösztönzésére kell igénybe venni az új tudományos területeken, ami fellendítheti a növekedést és a versenyképességet;

63.  hangsúlyozza, hogy a tudományos közösségnek biztosított, biztonságos és nyílt forráskódú, nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége ahhoz, hogy a kutatásban előre haladjon, és hogy megelőzhesse a biztonság megsértésének esetleges eseteit, a kibertámadásokat vagy a személyes adatokkal való visszaéléseket, különösen ha a gyűjtött, tárolt és feldolgozott adatok mennyisége nagy; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a szükséges technológia fejlesztését, ideértve a kriptográfiai technológiákat, figyelembe véve a beépített biztonsági szempontú megközelítést; támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az állami hatóságok, az európai ipar – ezen belül a kkv-k és az induló vállalkozások – , a kutatók és a tudományos körök között a nagy volumenű adatok és a kiberbiztonság terén már a kutatás és innovációs folyamat korai szakaszától zajló együttműködést, hogy lehetővé váljon az innovatív és megbízható európai megoldások és piaci lehetőségek kialakítása a megfelelő biztonsági szint garantálása mellett;

64.  úgy véli, hogy a számítási felhővel kapcsolatos átjárhatóságot, az adatok hordozhatóságát és a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat érintő egyértelmű szabványok kidolgozása biztonságot és átláthatóságot biztosít majd mind a számításifelhő-szolgáltatók, mind pedig a végfelhasználók számára;

65.  hangsúlyozza, hogy az egészséges versenyképesség alapját jelentő fogyasztói bizalom elnyeréséhez szükség van a személyes adatok megbízhatóságára, biztonságára és védelmére;

66.  megjegyzi, hogy az iparnak kulcsszerepet kell játszania a digitális korszakhoz illeszkedő, széles körben elfogadott szabványok kidolgozásában, amely szabványok bizalmat keltenek majd a számításifelhő-szolgáltatókban az innováció folytatásához, illetve a felhasználókban a felhőalapú szolgáltatások uniós szinten történő további alkalmazásához;

67.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye át az irányítást az ágazatközi, a nyelvi nehézségeken és a határokon átnyúló átjárhatóság, illetve a számítási felhőre vonatkozó szabványok támogatásában, továbbá az adatvédelem-barát, megbízható, biztonságos és energiahatékony felhőalapú szolgáltatások támogatásában, az olyan szabványok kidolgozási lehetőségeinek lehető legjobb kihasználására összpontosító közös stratégia szerves részeként, amelyek képesek világméretű szabványokká válni;

68.  megjegyzi, hogy adatok átjárhatóságával kapcsolatban cselekvési tervre van szükség az európai tudósok által előállított nagymennyiségű adat felhasználásához, valamint a tudományban és az iparban történő újrafelhasználhatóságuk javításához; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tudomány területén tevékenykedő legfontosabb érdekelt felekkel olyan hatékony rendszerek kialakítása céljából, amelyek kereshetővé, hozzáférhetővé, átjárhatóvá és újrafelhasználhatóvá teszik az adatokat (FAIR-elvek), ideértve a metaadatokat, a közös specifikációkat és az adatobjektum-azonosítókat is;

69.  megjegyzi, hogy a világ más régióihoz képest Európa nem ruház be ugyanolyan mértékben nagyteljesítményű számítástechnikai ökorendszerébe, ami nincs összhangban gazdasági és tudáspotenciáljával;

70.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az átjárhatóságot, és akadályozza meg a kereskedői „lock-in” hatásokat annak elősegítésével, hogy az Európában több számításifelhő-infrastruktúrát biztosító szolgáltatók versenyképes, átjárható és hordozható infrastrukturális szolgáltatások választékát kínálják;

71.  intézkedések megtételére szólít fel egy olyan kiváló minőségű szabványosítási rendszer megőrzésére, amely a legjobb technológiai megoldások számára nyit teret; olyan politikák elfogadására kéri a Bizottságot, amelyek megszüntetik az innovatív ágazatokban meglévő túlzott korlátokat a kutatási és fejlesztési beruházások és az uniós szabványosítás ösztönzése érdekében;

72.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a lehető legtöbb erőfeszítést a kereskedői „lock-in” hatás lehetőségének már a kezdetektől történő elkerülése érdekében a digitális piacon, különösen az olyan feltörekvő területeken, mint az európai számításifelhő-kezdeményezés;

73.  elismeri az átjárhatóság és a szabványok fontosságát az IKT-ágazaton belüli versenyképesség növelésében; kéri a Bizottságot, hogy tárja fel az EOSC-ra vonatkozó szabványok terén mutatkozó hiányosságokat, ideértve a kkv-k, a kezdő vállalkozások és a kulcsfontosságú európai ágazatok vonatkozásait is; támogatja a piacvezérelt, önkéntes, technológiai szempontból semleges, átlátható, globálisan kompatibilis és a piac szempontjából releváns szabványok kialakítását;

74.  úgy véli, hogy az ISA2 program lehetőséget ad a közigazgatáson belül, valamint a közigazgatás vállalkozásokkal és a polgárokkal való kapcsolatában alkalmazott nagy adathalmazok kezelésére vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozására;

75.  elismeri, hogy a szabványoknak meg kell felelniük az iparág és más érdekelt felek bizonyított szükségleteinek; hangsúlyozza, hogy az adatok tudományágakon, intézményeken és nemzeti határokon átívelő hatékony felhasználásához és megosztásához elengedhetetlen a közös szabványok kidolgozása és azok elfogadása; felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben azonosítsa a tagállamok legjobb tanúsítási rendszereit, és amennyiben indokolt a megfelelő érdekelt felek bevonásával, nyílt és globális szabványok alapján határozzon meg az adatmegosztást elősegítő, keresletvezérelt páneurópai szabványokat; kiemeli, hogy az Európai számításifelhő-kezdeményezés tekintetében biztosítani kell, hogy tükröződjenek az egységes piac igényei, és hogy az globálisan hozzáférhető és a technológia fejleményekre reagálóképes maradjon;

76.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy megszünteti az akadályokat, különösen az adatok és az adatszolgáltatások szabad áramlására vonatkozó technikai és jogi akadályokat, valamint az aránytalan adatlokalizálási követelményeket, és az Európai számításifelhő-kezdeményezés és az adatok szabad áramlására vonatkozó kezdeményezés összekapcsolásával előmozdítja az adatok átjárhatóságát; úgy véli, hogy az adatok szabad áramlását az ötödik szabadságnak kell tekinteni az egységes piacon belül a digitális társadalom létrehozása érdekében; megjegyzi, hogy az egyértelmű jogi keret, a nagy adathalmazok kezelésével összefüggő megfelelő készségek és források, valamint a vonatkozó szakmai képesítések elismerése előfeltételei a felhő típusú számítástechnikában rejlő valamennyi lehetőség felszabadításának; sürgeti a Bizottságot, hogy vonja be az érdekelt feleket, különösen az ipart a nagy adathalmazokkal és a kódolással kapcsolatos képzési lehetőségek azonosításába az új európai készségfejlesztési program vonatkozásában is, valamint hozzon létre ösztönzőket az érdekelt felek és különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, hogy az egységes piacon használják, megnyissák és megosszák az adatokat;

77.  a Quantum Manifestoval párhuzamosan üdvözli a Bizottság javaslatát egy egymilliárd eurós kiemelt léptékű kezdeményezés beindítására a kvantumtechnológia területén; hangsúlyozza azonban, hogy fejlesztésük felgyorsítása, valamint a kereskedelmi termékek köz- és magánfelhasználókhoz történő eljuttatása érdekében rendkívül fontos az érdekelt felek átlátható és nyílt konzultációjának lefolytatása;

A nyílt adatok megosztása, a kutatási adatok megosztása

78.  üdvözli, hogy az EOSC kifejlesztése helyet biztosít majd a kutatók és a tudományos szakemberek számára az adatok tárolásához, megosztásához, felhasználásához és újrafelhasználásához, és megteremtheti az adatalapú innováció alapjait az EU-ban; hangsúlyozza, hogy már széles körben elismerték az adatmegosztás előnyeit;

79.  megjegyzi, hogy a döntéshozatal szempontjából az adatok helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt fontossá váltak; megjegyzi, hogy az adatmegosztás is fontos előnyökkel jár a helyi és a regionális hatóságok számára, és hogy a kormányzati adatok megnyitása erősíti a demokráciát és új üzleti lehetőséget teremt;

80.  támogatja a Bizottságnak az ipari kutatókkal és a tudományos körökkel együtt tett erőfeszítéseit a nagy adathalmazokat érintő, köz- és magánszféra közötti partnerség kialakítására, szinergiával a HPC-re vonatkozó cPPP-vel, ami elősegíti az adatokat és a HPC-t érintő közösségépítést, és megteremti a jól fejlődő, adatalapú gazdaság alapjait Európában; támogatja a kiberbiztonságot érintő, köz- és magánszféra közötti partnerséget, amely már a kutatási és az innovációs folyamat kezdeti szakaszaiban erősíti a köz- és a magánszereplők közötti együttműködést innovatív és megbízható európai megoldások elérése érdekében;

81.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak szoros, és a lehetőségekhez mérten mielőbbi kapcsolatot kell létesítenie az ipari partnerekkel, különösen a kkv-kkal és a kezdő vállalkozásokkal annak biztosítása érdekében, hogy a vállalati és az ipari követelmények kezelése megfelelően történjen, és beillesszék azokat a kezdeményezés későbbi szakaszába;

82.  ösztönzi a közigazgatási szerveket, hogy foglalkozzanak a biztonságos és megbízható felhőalapú szolgáltatásokkal, világos jogi keretet teremtve és tovább dolgozva a számításifelhő-specifikus tanúsítási rendszerek fejlesztésén; megjegyzi, hogy a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak bizalmat kell érezniük az új technológiák alkalmazása iránt;

83.  véleménye szerint a közigazgatási szerveknek alapértelmezésként nyílt hozzáféréssel kell rendelkezniük a nyilvános kormányzati adatokhoz; sürgeti, hogy történjen előrelépés az információk mint nyílt adatok kiadása mértékének és ütemének meghatározása, az elérhetővé teendő kulcsfontosságú adatkészletek azonosítása, valamint a nyílt adatok nyílt formában történő újrafelhasználásának elősegítése tekintetében;

84.  megjegyzi, hogy a digitális technológiák területén tapasztalható elképesztő növekedés a hatalmas, nyers adatfolyamok keletkezésének kulcsfontosságú mozgatórugója a felhőalapú környezetekben, és hogy a nyers adatfolyamoknak ez az óriási, nagy adathalmazokból álló rendszerekben megtalálható mennyisége növeli a számítási komplexitást és az erőforrás-felhasználást a felhőalapú adatbányászati rendszerekben; megjegyzi továbbá, hogy a minta alapú adatmegosztás elve a helyi adatfeldolgozást az adatforrások közelében teszi lehetővé és kezelhető tudásmintákká alakítja át a nyers adatfolyamokat; rámutat, hogy ezek a tudásminták kettős haszonnal járnak: a helyi tudásminták azonnali intézkedésekhez, valamint a felhőalapú környezetekben részvételi adatmegosztáshoz állnak rendelkezése;

85.  támogatja a nyitott tudomány rendszerére való átállásról szóló 2016. májusi tanácsi következtetéseket, különösen azt, a következtetést, miszerint a kutatási adatok optimális újrafelhasználásának alapelve „a lehető legnyitottabb, szükség esetén viszont a lehető legzártabb” elv legyen;

Szöveg- és adatbányászat

86.  hangsúlyozza, hogy az EOSC-on belül a nyilvános adatok elérhetősége nem lesz elegendő az adatalapú kutatás előtt álló összes korlát megszüntetéséhez;

87.  megjegyzi, hogy a kezdeményezést egy korszerű szerzői jogi kerettel kell kiegészíteni, amelynek lehetővé kell tennie a széttöredezettség és az átjárhatatlanság kizárását az európai adatalapú kutatási folyamatból;

88.  úgy véli, hogy a kezdeményezésnek meg kell őriznie az egyensúlyt a kutatók, a jogtulajdonosok és a tudományos szféra más szereplőinek jogai között, a szerzők és a kiadók jogainak teljes tiszteletben tartásával és garantálásával, az Európán belüli innovatív kutatás egyidejű támogatása mellett;

89.  úgy véli, hogy a kutatási adatok a kutatók vagy a kutatóintézetek tulajdonát képező szerzői jogok sérelme nélkül oszthatók meg az uniós nyílt tudományosadat-felhővel, szükség esetén engedélyezési modellek kialakítása révén; úgy véli, hogy e tekintetben a bevált gyakorlatok kialakítsa a Horizont 2020 program égisze alatt zajló, a nyílt hozzáférésű kutatási adatokra vonatkozó kísérleti projektben történik;

90.  úgy véli, hogy az adatbázisokról szóló, átalakításra szoruló 96/9/EK irányelv korlátozza a hozzáadott gazdasági vagy tudományos érték létrehozásának bizonyítékával nem rendelkező adatok használatát;

Adatvédelem, alapvető jogok és adatbiztonság

91.  sürgeti a Bizottságot, hogy a joghatósági ütközések és a széttöredezettség elkerülése, valamint a digitális egységes piac átláthatóságának biztosítása céljából ösztönözze a tagállamok jogszabályainak további harmonizálását;

92.  úgy véli, hogy az Európai Unió élenjár a magánélet védelmében, és az egész világon a magas szintű adatvédelmet szorgalmazza;

93.  hangsúlyozza, hogy összehangolt megközelítésre van szükség az adatvédelmi hatóságok, a politikai döntéshozók és az ipar között a szervezetek átállás során történő segítése céljából, megfelelési eszközkészletet és a kötelezettségek egységes értelmezését és alkalmazását biztosítva számukra, valamint tájékoztatást nyújtva a fő kérdésekről a polgárok és a vállalkozások számára;

94.  hangsúlyozza, hogy az EU a digitális szolgáltatások globális importőre és exportőre, és ehhez versenyképes, erős felhőalapú számítástechnikával és adatalapú gazdasággal kell rendelkezni; felhívja a Bizottságot, hogy vegye át a vezetést a személyes adatok védelméről szóló, egységes, globálisan elfogadott szabványok kidolgozására irányuló törekvésben;

95.  úgy véli, hogy a globális adatáramlás elengedhetetlen a nemzetközi kereskedelem és a gazdasági növekedés szempontjából, és a Bizottság szabad adatáramlásról szóló kezdeményezésének lehetővé kell tennie az Európában működő vállalkozások, különösen a növekvő felhőalapú számítástechnikai ágazatban működő vállalkozások számára, hogy a globális innovációs verseny élére kerüljenek; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezésnek célul kell kitűznie az arra vonatkozó önkényes korlátozások megszüntetését, hogy a vállalkozások hol alakíthatnak ki infrastruktúrát vagy hol tárolhatnak adatokat, mivel ez akadályozza az európai gazdaság fejlődését;

96.  úgy véli, hogy a jelenlegi uniós adatvédelmi jogszabályok, különösen a nemrégiben elfogadott általános adatvédelmi rendelet és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv ((EU) 2016/680 irányelv)(10) erős garanciákat nyújt a személyes adatok védelmére vonatkozóan, köztük a tudományos kutatási célokból gyűjtött, összesített és anonimizált, valamint az egészségügyi, érzékeny adatok védelme tekintetében, a közlésükre és közzétételükre vonatkozó különleges feltételek mellett az adatalanyok további adatkezelés elleni tiltakozáshoz való jogára és bűnügyi nyomozás keretében a bűnüldöző hatóságok hozzáférésére vonatkozó szabályokat illetően; felszólítja a Bizottságot, hogy e biztosítékokat vegye figyelembe az EOSC fejlesztése és az ott tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok végrehajtása során; elismeri, hogy döntő fontosságú az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásának – beleértve az iránymutatásokat, eszköztárakat és a polgárok, a kutatók és a vállalkozások számára tartott figyelemfelkeltő kampányokat – harmonizált megközelítése, különösen az EOSC fejlesztése és – többek között a nagyteljesítményű számítástechnika területén – a kutatási együttműködés elősegítése szempontjából;

97.  úgy véli, hogy az adatok szabad áramlása jótékony hatású a digitális gazdaság, illetve a tudomány és a kutatás szempontjából; hangsúlyozza, hogy a Bizottság szabad adatáramlásról szóló kezdeményezésének lehetővé kell tennie a növekvő európai felhőalapú számítástechnikai ágazat számára, hogy a globális innovációs verseny élére kerüljön, többek között a tudomány és az innováció szempontjából is; emlékeztet, hogy minden, felhőalapú infrastruktúrák vagy az Unión kívül található más tárolófelületek felé történő személyesadat-továbbítás során tiszteletben kell tartani az általános adatvédelmi rendeletben a továbbításra vonatkozóan előírtakat, és hogy az adatok szabad áramlására vonatkozó bizottsági kezdeményezésnek meg kell felelnie ezeknek a rendelkezéseknek; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezésnek továbbá arra kell törekednie, hogy csökkentse a vállalkozások abban való korlátozását, hogy hol legyen infrastruktúrájuk vagy hol tároljanak adatokat – mert ez megnehezítené az európai gazdaság fejlődését és megakadályozná a tudósokat abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják az adatközpontú tudományt – és eközben fenn kell tartania az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban a korlátozásokat az EOSC-t illető jövőbeni esetleges visszaélések megakadályozása érdekében;

98.  határozottan úgy véli, hogy a személyes adatok biztonsága és védelme terén – ideértve az érzékeny adatokat is – az Uniónak éllovasnak kell lennie, és világszerte a magas szintű adatvédelemért és adatbiztonságért kell fellépnie; úgy véli, hogy az európai uniós adatvédelmi keret az átfogó kiberbiztonsági stratégiával együtt – amely adatvesztés, illetéktelen behatolás vagy támadás ellen védett, megbízható adatforgalmi infrastruktúrát biztosít – versenyképes előnyt jelenthet az európai vállalkozások számára a titkosság tekintetében; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa azt, hogy az EOSC megőrzi tudományos függetlenségét és kutatási objektivitását, illetve védelmezi az Unión belüli tudományos közösség munkáját;

99.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az alapvető jogokkal, a magánélet védelmével, az adatvédelemmel, a szellemitulajdon-jogokkal és az érzékeny adatokkal kapcsolatos aggályokat az általános adatvédelmi rendeletet és a (95/46/EK) adatvédelmi irányelvet szigorúan betartva kezelik; rámutat, hogy a felhőalapú infrastruktúrát érintő biztonsági fenyegetések nemzetközibbé, kiterjedtebbé és összetettebbé váltak, ami hátráltatja annak intenzívebb használatát és európai együttműködést tesz szükségessé; sürgeti a Bizottságot és a tagállamok nemzeti hatóságait, hogy az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) konzultálva működjenek együtt egy biztonságos és megbízható digitális infrastruktúra kialakításán és a kiberbiztonság magas szintű megteremtésén, a kiberbiztonsági irányelvnek megfelelően;

100.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a kezdeményezés a célnak megfelelő, kifelé tekintő, jövőbiztos és technológiai szempontból semleges legyen, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak át kell venniük az irányítást a piactól és magától a felhőalapú számítástechnikai ipartól az ágazat jelenlegi és jövőbeni igényeinek legjobb módon történő kielégítése és a felhőalapú technológiák terén zajló innováció irányítása érdekében;

101.  tudomásul veszi a nagy adathalmazokban rejlő lehetőséget a technológiai innováció elősegítése és a tudásalapú gazdaság kiépítése tekintetében; megjegyzi, hogy a tudásmegosztás akadályozó tényezők csökkentése növelni fogja a vállalkozások versenyképességét, ugyanakkor a helyi és a regionális hatóságok számára is előnyös lesz; kiemeli az adatok hordozhatósága elősegítésének fontosságát;

102.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az ipar által irányított szabványosítási kezdeményezésekkel annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac harmadik országok számára hozzáférhető és a technológiai fejlődésre fogékony maradjon, elkerülve azokat a korlátokat, amelyek Európában akadályozzák az innovációt és a versenyképességet; megjegyzi, hogy az adatbiztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos szabványosítás szoros összefüggésben áll a joghatóság kérdésével, és a nemzeti hatóságok ebben kulcsszerepet játszanak;

103.  hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a meglévő kezdeményezéseket az átfedések elkerülése érdekében, amelyek akadályozhatnák a nyitottságot, a versenyt és a növekedést, és hogy az adatmegosztásra vonatkozó, piacvezérelt, páneurópai szabványoknak összhangban kell lenniük a nemzetközi szabványokkal;

104.  hangsúlyozza, hogy meg kell találni az egyensúlyt a jogos adatvédelmi aggodalmak és az érintetlen „szabad adatáramlás” biztosításának szükségessége között; felszólít a meglévő adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásának szükségességére a nagy adathalmazokat kezelő nyílt piacon;

105.  támogatja a javaslatot, hogy a nyílt hozzáférésű kutatási adatok képezzék az alapértelmezett opciót az új Horizont 2020 projektek esetében, mivel az állami finanszírozású kutatási adatok közjónak számítanak, amelyeket közérdekből állítanak elő, és amelyeket időben és felelős módon, a lehető legkevesebb korlátozás mellett nyíltan elérhetővé kell tenni;

106.  megjegyzi, hogy az Európai számításifelhő-kezdeményezés a kutatás és fejlesztés, valamint a kormányzati e-portálok potenciálisan érzékeny ágazataira összpontosít; ismét hangsúlyozza, hogy a felhő alapú szolgáltatások esetében a kiberbiztonságot a legjobban a kiberbiztonsági irányelv kezeli;

107.  tudomásul veszi a hálózatokon belüli különböző berendezések átjárhatósága elősegítésének fontosságát, ami biztonságot teremt és segíti az alkatrészellátási láncokat, amelyek mindegyike fontos a technológia értékesítése szempontjából;

o
o   o

108.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.
(2) HL L 318., 2015.12.4., 1. o.
(3) HL L 175., 2013.6.27., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0089.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.
(6) HL C 482., 2016.12.23., 89. o.
(7) HL C 468., 2016.12.15., 19. o.
(8) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(9) HL L 194., 2016.7.19., 1. o.
(10) HL L 119., 2016.5.4., 89. o.

Jogi nyilatkozat