Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2144(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0033/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0033/2017

Viták :

PV 13/03/2017 - 13
CRE 13/03/2017 - 13

Szavazatok :

PV 14/03/2017 - 6.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0075

Elfogadott szövegek
PDF 396kWORD 58k
2017. március 14., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások
P8_TA(2017)0075A8-0033/2017

Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról (2016/2144(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozatára(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata – Eredményközpontú uniós költségvetés” című bizottsági közleményre (COM(2016)0603),

–  tekintettel a Bizottság „A Horizont 2020 program 2014. évi éves ellenőrzési jelentése” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2016)0123),

–  tekintettel az „Operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatok az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez” című bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0300),

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című, közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0182),

–  tekintettel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0278),

–  tekintettel a munka és magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci körülmények megteremtéséről szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament D. Tematikus Főosztálya által 2015-ben közzétett, „A nemek közötti egyenlőségre fordított uniós költségvetés” című tanulmányra és a C. Tematikus Főosztály által 2016-ban közzétett, „A nemek közötti egyenlőségre fordított források felhasználása egyes kiválasztott tagállamokban” című, nyomon követő tanulmányra,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia – 2010–2015” című, 2010. szeptember 21-i közleményére (COM(2010)0491),

–  tekintettel az Európai Parlament munkájában a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló, 2016. március 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európa Tanács jelentésére a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről: a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szakértőinek végleges jelentése – Strasbourg, 2005;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0033/2017),

A.  mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Uniónak a Szerződésekben foglalt alapvető értéke; mivel az EUMSZ 8. cikke kimondja, hogy „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”, és ezzel lefekteti a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvét;

B.  mivel az Egyesült Nemzetek 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési célja közül az ötödik a nemek közötti egyenlőség, amely mind a 17 célra vonatkozik;

C.  mivel a 2015 decemberében megjelent „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági dokumentum hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások kulcsszerepét; mivel egyik uniós intézmény sem hajtotta végre következetesen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;

D.  mivel a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések eltérően hatnak a nőkre és a férfiakra;

E.  mivel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalásában(7) a Parlament támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének tényleges beépítését a keretbe;

F.  mivel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel az olyan „puha” szakpolitikai területeken, mint amilyen az emberierőforrás-fejlesztés, általában gyakrabban foglalkoznak, mint az olyan „kemény” területeken, mint az infrastruktúra és az ikt, melyek több pénzügyi támogatásban részesülnek;

G.  mivel a szakmai és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez a gondozással kapcsolatos szabadságra vonatkozó átgondolt rendszerre van szükség, melyhez minőségi, megfizethető és könnyen hozzáférhető, többek között állami gondozási intézményeket kell rendelni, és mivel ezen intézmények költségeit infrastrukturális beruházások részének kell tekinteni; mivel ez a két tényező előfeltétele a nők munkaerőpiaci részvételének, annak, hogy vezető beosztásban dolgozhassanak, illetve részt vehessenek a tudományos életben és a kutatásban, és így előfeltétele a nemek közötti egyenlőségnek is;

H.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata arra hív fel, hogy hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során alkalmazandó éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek vonatkozásában figyelembe veszik, hogy az Unió átfogó pénzügyi kerete milyen módon járul hozzá a nemek közötti fokozottabb egyenlőséghez és hogyan biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését; mivel ennek ellenére fokozni kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó erőteljes elkötelezettséget, mivel eddig a meglévő szakpolitikák minimális szinten kerültek végrehajtásra, és nem különítettek el elegendő költségvetési forrást a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre;

I.  mivel a 2008-as válság óta a közéleti vitákban és a politikai programokban mind uniós, mind nemzeti szinten nyilvánvaló a nemek közötti egyenlőség kérdésének hátrébb sorolása; mivel a válság által kikényszerített költségvetési konszolidáció és költségvetési megszorítások valószínűleg tovább csökkentik a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó stratégiák és szervek rendelkezésére álló forrásokat;

J.  mivel e kritikus pillanatban, amikor az Unió bizalmi válsággal küzd, valamennyi uniós intézménynek prioritásként kellene kezelnie a pénzügyeik teljes átláthatóságának biztosítását, és ezt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk;

K.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatója szerint Európában a nemek közötti egyenlőség célkitűzése még mindig távol áll a megvalósítástól;

L.  mivel a nemek közötti egyenlőség egyik legsokatmondóbb mércéje az egyenlő bérezés; mivel azonban a nők munkaerőpiaci részvételének növelésére, a férfiak és nők egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének biztosítására, a döntéshozatalban a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására, a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre és az áldozatok védelmére és támogatására, valamint a nemek közötti egyenlőségnek és a nők jogainak világszerte történő előmozdítására irányuló uniós erőfeszítések és azok eredményei ugyanilyen fontosak;

M.  mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete Pekingi Cselekvési Platformja 1995-ben a költségvetés nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítésére szólított fel;

Általános észrevételek

1.  üdvözli azt a szándékot, hogy az EUMSZ 8. cikkével összhangban a nemek közötti egyenlőség érvényesítése horizontális szakpolitikai célkitűzésként jelenjen meg az uniós költségvetésben az uniós alapokon és programokon belül;

2.  sajnálja azonban, hogy a nemek közötti egyenlőség és annak általános érvényesítése melletti, magas szintű uniós politikai elkötelezettség még nem tükröződik maradéktalanul az uniós szakpolitikai területek költségvetési forráselosztásában és a kiadásokkal kapcsolatos döntéseiben mint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés része;

3.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó általános stratégia része, és ezért hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények e területen való elkötelezettsége alapvető fontosságú; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban nem fogadtak el uniós stratégiát a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2016. június 16-i tanácsi következtetésekre emlékeztetve felkéri a Bizottságot, hogy közleményként való elfogadása révén erősítse meg a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumát;

4.  hangsúlyozza a költségvetés-tervezés során követendő struktúrák és eljárások fontosságát, és közülük azok módosításának jelentőségét, amelyek bizonyítottan erősítik vagy akaratlanul is előmozdítják a nemek közötti egyenlőtlenséget;

5.  megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő struktúrák és eljárások kidolgozása érdekében a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatos figyelemfelhívásra és képzésre van szükség;

6.  megjegyzi, hogy egyes uniós programok (például az Európai Szociális Alap (ESZA), a Jogok, egyenlőség és polgárság (2014–2020) program (REC), a Horizont 2020, a II. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II), a humanitárius segítségnyújtás, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), valamint és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR)) a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó konkrét fellépéseket tartalmaznak, míg mások (például a foglalkoztatás és szociális innováció európai programja (EaSI), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)) hivatkoznak a nemek közötti egyenlőség általános elveire, azonban nagyon kevés program határoz meg egyértelmű célokat és rendelkezik erre elkülönített forrásokkal, vagy biztosít szisztematikus végrehajtást és nyomon követést;

7.  sajnálja, hogy számos program csupán keresztirányú célkitűzésként tartalmazza a nemek közötti egyenlőséget, ami amellett, hogy a nemeket érintő intézkedések mérsékeltebb támogatását eredményezi, majdhogynem ellehetetleníti a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre fordított összegek megbecslését(8);

8.  sajnálja, hogy az uniós finanszírozású programok nagy részének nincsenek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, külön költségvetési előirányzattal rendelkező konkrét, célzott fellépései; megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséget az uniós költségvetési címek alatt politikai célkitűzésként kellene elismerni, és ennek keretében konkretizálni kellene az egyes szakpolitikai célkitűzésekre és fellépésekre szánt összegeket azért, hogy átláthatóbbak legyenek, és a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket ne szorítsák háttérbe; hasonlóképpen úgy véli, hogy a költségvetési ellenőrző feladatok során jelezni kellene, hogy az uniós költségvetés és annak végrehajtása milyen mértékben segíti elő vagy hátráltatja az egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló eszközöket, például a nemekkel kapcsolatos mutatókat, nemi szempontú hatásvizsgálatokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést nagyon ritkán használják a szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor, legyen szó uniós szintről vagy nemzeti intézményekről; sajnálja a nemekkel kapcsolatos átfogó mutatók és a nemek szerint lebontott adatok jelenlegi hiányát, és kiemeli, hogy az EIGE-nek össze kellene fognia a nemekkel kapcsolatos mutatókat, és nemek szerint lebontott adatokat kellene gyűjtenie annak érdekében, hogy egységes képet lehessen kapni az uniós szakpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról, valamint hogy ezzel kapcsolatban megfelelő pénzügyi és költségvetési elszámoltathatóságot lehessen megvalósítani; hangsúlyozza, hogy az EIGE alapvető szerepet játszik a statisztikusok és a politikaformálók közötti együttműködés hiányosságainak kezelésében, hogy felhívja a figyelmet az érzékeny adatok gyűjtésével kapcsolatos kihívásokra; ezért ismételten kéri a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatók és statisztikák továbbfejlesztését, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az uniós költségvetés nemi szempontú értékelése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés ellenőrzése;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozat ellenére eddig csekély előrelépés történt ezen a területen;

11.  mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret alapján nem bontakozott ki konkrét célkitűzésekkel, célokkal és forrásokkal rendelkező, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó egyértelmű stratégia;

12.  sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról 2016. szeptemberben közzétett bizottsági közlemény nem utal a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének megvalósítására;

13.  felszólít arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése képezze részét az európai szemeszternek;

14.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió számára tényleges prioritást kell képeznie annak, hogy a megvalósításon kívül a nemek közötti egyenlőség terén elért tényleges eredmények tekintetében is biztosítsa az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést;

15.  kéri a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések elfogadását olyan szakpolitikai területeken is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a nemek közötti egyenlőséghez, úgymint az ikt, a közlekedés, a vállalkozások és beruházások támogatása vagy az éghajlatváltozás;

16.  úgy véli, hogy az átláthatóság és a demokratikus minőség erősítése érdekében külső szakértők és szervezetek hálózatát kellene bevonni a költségvetési eljárás valamennyi szakaszába, különösen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés alkalmazása esetében;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a befogadás területén az európai strukturális és beruházási alapokon (esb-alapok) keresztül

17.  rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget célzó politika végrehajtásának legjelentősebb pénzügyi támogatói az Unióban az esb-alapok, különösen az ESZA, melynek célja a nők teljes körű munkaerőpiaci integrációjának elősegítése; kiemeli, hogy az 1304/2013/EU rendelet kötelezővé teszi a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az ESZA által finanszírozott programok és projektek valamennyi szakaszában, az előkészítéstől a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig;

18.  hangsúlyozza a közszolgáltatások fontosságát a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek a barcelonai célkitűzések megvalósítására annak érdekében, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly mindenki számára valósággá váljon, használják a megfelelő eszközöket és ösztönzőket, ideértve az olyan európai alapokat, mint amilyen az ESZA, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), továbbá biztosítsák az ahhoz szükséges szociális infrastruktúrát, hogy minőségi, megfizethető és hozzáférhető gondozást lehessen nyújtani a gyermekek és egyéb eltartottak számára, beleértve az idősebb eltartottakat és fogyatékossággal élő családtagokat; megállapítja, hogy ez a nők munkaerőpiaci részvételének és gazdasági függetlenségének fokozásához vezet majd;

19.  sajnálja, hogy a nőket továbbra is egyenlőtlenségek sújtják a munkahelyeken, például az alacsonyabb foglalkoztatási részvétel, a bérszakadék, az atipikus és részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb előfordulási aránya, a rosszabb nyugdíjjogosultságok, a szakmai szegregáció és a lassúbb előrehaladás; hangsúlyozza az ESZA szerepét a diszkrimináció elleni küzdelmet és a munkahelyeken a nemek közötti egyenlőséget előmozdító finanszírozási lehetőségek biztosításában;

20.  sajnálja, hogy a hagyományos megközelítés a szociális juttatások kifizetése tekintetében nem veszi figyelembe az olyan nem fizetett munkát, mint például a gyermek- és idősgondozás;

21.  megjegyzi, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint a 2014–2020-as időszakban 5,85 milliárd eurót fognak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására fordítani, és ennek 1,6 %-át az ESZA „A férfiak és nők közötti egyenlőség valamennyi területen, ideértve a foglalkoztatottságot, a szakmai előrelépést, a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás előmozdítását” elnevezésű konkrét beruházási prioritása kapja;

22.  megjegyzi, hogy az ERFA-forrásoknak továbbra is támogatniuk kellene a gyermek- és idősgondozási, valamint az egyéb állami és magán szociális infrastruktúrákba történő beruházásokat, többek között a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítása érdekében;

23.  hangsúlyozza az EMVA szerepét a közszolgáltatások és a szociális infrastruktúra számára szükséges források biztosításában a vidéki területeken, valamint a nők földhöz és a beruházásokhoz való hozzáférésének előmozdításában;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan új célirányos intézkedéseket, amelyek a nők munkaerőpiaci részvételét segítik elő, például egy, az EMVA által finanszírozott konkrét programot, amely a női vállalkozókat segíti;

25.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és a helyi önkormányzatokat, hogy használják ki az esb-alapokban rejlő horizontális finanszírozási lehetőségeket a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó projektek támogatására; kiemeli az esb-alapokon belül alkalmazott partnerségi elvet, amely pozitívan járul hozzá a nemek közötti egyenlőség helyi szintű érvényesítéséhez;

26.  emlékeztet azon követelmény jelentőségére, mely szerint az operatív programok nyomon követésekor kötelező a nemek szerint bontott mutatók alkalmazása, ahogyan azt az esb-alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet is előirányozza, hogy a végrehajtási szakaszban meg lehessen valósítani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzést;

27.  sajnálja, hogy annak ellenére, hogy e területen erőfeszítéseket tettek egy „standard” kialakítására, az esb-alapokon belül még nem alakult ki szisztematikus módszer a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének végrehajtására, és nem születtek a nemek közötti egyenlőség érvényesítését szolgáló, átfogó stratégiához kapcsolódó célzott fellépések; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ahol szükséges, növeljék a nemek közötti egyenlőség értékelésére fordított forrásokat, és következetesen kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtását;

28.  emlékeztet arra, hogy az esb-alapokra előzetes feltételrendszer vonatkozik a nemek kérdése tekintetében, amely előírja, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során hozzanak rendelkezéseket az érintett személyzet képzéséről és a nemek közötti egyenlőségért felelős szervek bevonásáról; felhívja a Bizottságot e követelmény végrehajtásának biztosítására; felszólít a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, tagállami szintű állandó testületek hatékony kiaknázására; ezzel összefüggésben határozottan üdvözli a nemzeti szinten bevált gyakorlatokat, például a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének gyakorlatával foglalkozó európai közösség (Gender CoP) elnevezésű svédországi hálózatot; sürgeti a tagállamokat, hogy az esélyegyenlőségi szervek számára biztosítsa a fő feladataik ellátásához szükséges függetlenséget, hatékonyságot, valamint kellő hatáskört és erőforrásokat;

29.  kiemeli annak fontosságát, hogy külön figyelmet és prioritást biztosítsanak a gyermekgondozási intézményeken kívül az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokba történő beruházásokat támogató esb-intézkedéseknek, mivel e szolgáltatások közfinanszírozása nemzeti, regionális és helyi szinten csökkenni fog, és mivel ezzel munkahelyeket lehet teremteni;

30.  azt ajánlja, hogy a többéves pénzügyi keretben több forrást biztosítsanak a szociális infrastruktúráknak és a gyermekek és idősek számára gondozást nyújtó szolgáltatásoknak;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása az alapvető jogok, az egyenlőség és polgárság területén a 2014–2020-as „Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020” programon (REC) keresztül

31.  sajnálja, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020 programhoz (REC) tartozó költségvetési sorok nem pontosítják a program egyes céljaihoz rendelt forrásokat, ami nagyon megnehezíti a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők elleni erőszak elleni küzdelemre fordított kiadások elemzését;

32.  megállapítja, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint a nemek közötti egyenlőséghez és a nők elleni erőszak megelőzéséről szóló Daphné programhoz kapcsolódó két célkitűzés a REC-források mintegy 35 %-át teszi ki, míg a nemek közötti egyenlőség az alapvető jogok, az egyenlőség és polgárság területén a 2014–2020-as REC programon keresztül 439,5 millió eurós költségvetéssel rendelkezik; rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéshez képest a források nagyobb részét a Daphné program célkitűzéséhez rendelik; sajnálatosnak tartja mindazonáltal, hogy a Daphné programnak nincsen külön költségvetési sora, jelenleg ugyanis a REC program egyedi célkitűzéseinek egyike; hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi támogatást kell biztosítani a Daphné program számára és fenn kell tartani annak láthatóságát és rendkívül sikeres arculatát;

33.  kiemeli, hogy a 2014–2020-as időszakban a Daphné célkitűzése keretében kiadott felhívások a nők és/vagy gyermekek elleni erőszak valamennyi formájának kezelésére irányulnak; megállapítja, hogy a források többségét a káros gyakorlatokhoz kapcsolódó erőszak elleni küzdelemre és annak megelőzésére (39%), valamint a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak vagy az intim kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak nőket célzó, speciális támogató szolgáltatások révén történő támogatására (24%) irányozták elő;

34.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség célkitűzés keretében az alábbi prioritásokkal foglalkoztak: a nők és a férfiak egyenlő gazdasági függetlensége és a munka és a magánélet összeegyeztetése (az elkülönített források 44%-a); a bevált gyakorlatok előmozdítása a nemi szerepek tekintetében és a nemi szerepek és a nemi sztereotípiák leküzdése az oktatásban, a szakképzésben és a munkahelyen (44%) és a nemek közötti egyenlőség témáival foglalkozó uniós szintű hálózatok támogatása (12%);

35.  hangsúlyozza, hogy a polgári szerepvállalást nem csupán a jogok védelmével és kiterjesztésével kell összekapcsolni, hanem a jóléttel, a nemi sztereotípiáktól mentes oktatással és képzéssel, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel is;

36.  sajnálattal állapítja meg ugyanakkor, hogy a Daphné egyedi célkitűzésre rendelkezésre álló támogatás csökkent; rámutat, hogy a Daphné költségvetési előirányzatai 2013-ban 18 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzaton álltak a 2012-ben 19,5 millió EUR-hoz és a 2011-ben több mint 20 millió EUR-hoz képest; megállapítja továbbá, hogy 2016-ban a REC munkaprogramja alig valamivel több mint 14 millió eurót tervezett a célkitűzésre;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy az éves munkaprogram elkészítése során tartsa be a pénzügyi támogatás megfelelő és méltányos elosztását a REC program egyedi célkitűzései által érintett különböző területek között, figyelembe véve az előző, 2007 és 2013 közötti programozási időszakban elkülönített támogatás szintjét;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje a nemek közötti egyenlőség témáival foglalkozó szereplők európai hálózatai számára juttatott támogatást, ezáltal megerősítve az egymástól való tanulás lehetőségeit, többek között a szubnacionális hatóságok körében; megjegyzi különösen, hogy célzott támogatást kell biztosítani a nők döntéshozatalba történő bevonásához;

39.  nagyobb egyértelműséget kér arra vonatkozóan, hogy a REC program keretében hogyan törekednek az erőszak elleni küzdelem célkitűzésének megvalósítására; kiemeli annak fontosságát, hogy a források eljussanak a helyi és regionális szervezetekhez a hatékony végrehajtás biztosítása céljából; felhív elsőbbség biztosítására azoknak a szervezeteknek, amelyek tevékenysége az erőszak megelőzésére, valamint az erőszak bármely formájának áldozatul esett személyek támogatására irányul;

40.  elismeri, hogy támogatást kell biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatásáért küzdő meglévő helyi és regionális kezdeményezések, például a „Nemek közötti egyenlőség a helyi életben európai chartája” végrehajtásához;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemek szerinti lebontású adatok gyűjtésére vonatkozó követelményt e program végrehajtása során, mivel ez lényeges eszköze a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés hatékony elemzésének;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 programon keresztül

42.  kiemeli, hogy a Horizont 2020 program (a továbbiakban: ez a program) az 1291/2013/EU rendelet 16. cikkének előírásaival összhangban általánosan érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget és a nemi dimenziót a kutatásban munkaprogramja minden egyes különböző részének horizontális kérdéseként;

43.  felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének három, e program keretében megvalósítandó célkitűzésére, melyek a következők: az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyensúly előmozdítása a projektcsapatokban; a nemek közötti egyensúly biztosítása a döntéshozatalban; és a nemi dimenzió beépítése a kutatási tartalmakba;

44.  üdvözli, hogy ez a program támogatja a kutató szervezeteket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában; üdvözli továbbá a Bizottság és az EIGE közös projektjét, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervekhez a bevált gyakorlatok azonosítására és az érintett felekkel való megosztására szolgáló on-line eszközt hoznak létre;

45.  üdvözli, hogy a pályázóknak lehetőségük van arra, hogy ajánlatukban támogatható kiadásként szerepeltessék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célzott képzést és egyedi tanulmányokat;

46.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyensúly a személyzeti politikában e program értékelési kritériumai között az egyik rangsoroló tényező, és hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjainak az ajánlatokban történő figyelembe vételének módját az elbírálók az ajánlat más mérvadó vonatkozásaiéval egyenrangú súlyozással értékelik;

47.  üdvözli e programban a nemek közötti egyenlőség megvalósításának nyomon követésére használt egyedi mutatókat, valamint azt, hogy a Horizont 2020 tanácsadói csoportjaiban 2014-ben a nemek aránya tekintetében a nők részvétele 52% volt(9);

48.  úgy véli, hogy további felülvizsgálatra van szükség az eredmények értékelése – olyan egyedi mutatók alapján, mint a női résztvevők és a női projektkoordinátorok aránya e programban – és szükség esetén az egyes konkrét fellépések kiigazítását célzó javaslatok előterjesztése céljából;

49.  kéri, hogy e program keretében erősítsék tovább a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, továbbá a kutatási ciklus valamennyi szakaszában dolgozzák ki a stratégiák, programok és projektek nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseit;

50.  független finanszírozási sor fenntartására hív fel a nemekre jellemző strukturális változásokat célzó projektek (mint a nemek közötti egyenlőség a kutatás és az innováció területén (GERI) a 2014–2016 közötti időszakban), és a kutatás és az innováció terén egyéb, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos témák finanszírozása céljából;

51.  üdvözli, hogy a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért” program egyik célkitűzése a nemek közötti egyenlőség biztosítása a kutatási folyamat és a kutatási tartalom tekintetében egyaránt; üdvözli továbbá a „Kutatási szervezetek támogatása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában„ és „A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a Horizont 2020 program kertében és az Európai Kutatási Térségben” elnevezésű támogatásokat; sajnálja azonban, hogy a költségvetésben nincsenek külön sorok az e programban felvázolt célkitűzések számára;

Egyéb programok és források, többek közt a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos egyedi célkitűzések

52.  hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák döntő hatással vannak a közszolgáltatások infrastruktúráira, és hogy ennélfogva ezek a nőket különösen sújtják; felhívja a Bizottságot, hogy az EU Szolidaritási Alapjára vonatkozóan vezessen be olyan követelményt, hogy a lakosságra gyakorolt hatás értékelése során a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő elemzést kell végezni;

53.  megjegyzi, hogy a külső fellépések és a fejlesztési együttműködés területén a 2016–2020 közötti időszakra létrehozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (GAP) lefedi az EU harmadik országokban végzett tevékenységeit, és hogy számos olyan külső támogatásnyújtási eszköz létezik, amely támogatja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket;

54.  hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusok áldozatául esett lányok és nők számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzáférjenek a szükséges egészségügyi ellátáshoz,többek között a megelőző és utólagos („sürgősségi”) fogamzásgátlókhoz, valamint az abortuszhoz; emlékeztet arra, hogy az EU által nyújtott humanitárius segítséggel érvényre kell juttatni a lányokat és nőket a nemzetközi humanitárius jog szerint megillető jogokat, amelyek – miként azt az EU 2016-ra vonatkozó költségvetése rögzíti – más adományozó partnerek nyomására nem képezheti korlátozások tárgyát; üdvözli az ezzel kapcsolatos uniós megközelítést; bátorítja a Bizottságot álláspontjának fenntartására;

55.  felszólítja a Bizottságot, hogy az Egyesült Államok új kormánya által bevezetett „általános tilalmi szabályból” („global gag rule”) eredő pénzügyi hiányok ellensúlyozása érdekében különítsen el uniós fejlesztési támogatást az önkéntes, korszerű családtervezési és reproduktív egészségügyi szolgáltatások számára, ily módon nők életét mentve meg, védve a nők egészségét és megelőzve a nemi úton terjedő fertőzések terjedését;

56.  kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése megtalálható az újonnan létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között; ismételten felszólít arra, hogy a nemi dimenziót a migrációs és menekültügyi politikákban is vegyék figyelembe, biztonságos elhelyezést kínálva a nőknek, és hozzáférést biztosítva számukra a szexuális és a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos egészségügyi ellátáshoz, és különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott személyek, mint például az erőszak, köztük szexuális erőszak áldozataivá vált nők, valamint a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok, köztük az LMBTI-személyek egyedi szükségleteire;

57.  kéri a nemek közötti egyenlőség tekintetében az egész Unióban érvényes, átfogó irányvonalak elfogadását a migrációs és menekültügyi politikában, megfelelő finanszírozást biztosítva átfogó képzésekhez azok számára, akik munkájuk során menekültekkel és menedékjogot kérő személyekkel kerülnek kapcsolatba; hangsúlyozza, hogy ezen irányvonalakban figyelembe kell venni a menekült nők sajátságos szükségleteit, valamint a nemi szempontú járulékos bántalmakat, például a nő- és lánykereskedelmet;

58.  felhívja a figyelmet a menekültközpontok túlterheltségéből fakadó súlyos problémákra és azoknak a nők biztonságát érintő hatásaira; kéri, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot nagyobb mértékben használják fel a fogadóközpontok javítására, elkülönített alvóhelyet és tisztálkodási létesítményeket biztosítva a nők és a férfiak számára, valamint a nemi szempontokat figyelembe vevő egészségügyi szolgáltatásokat nyújtva többek között a szülést megelőző és azt követő időszakokra is;

59.  úgy véli, hogy a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap felhasználásán túlmenően fokozottabban éljenek a kohéziós alapok és esb-alapok által kínált lehetőségekkel is annak érdekében, hogy előmozdítsák a menekültek integrációját a munkaerőpiacon, különös figyelmet szentelve annak, hogy a hozzáférhető gyermekgondozás hogyan teszi lehetővé a menekült nők számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést;

60.  kéri a Daphné program és az Odüsszeusz program felülvizsgálatát a finanszírozásuk bővítése és működési területeik szélesítése szándékával, megvizsgálva ezek kiterjesztésének lehetőségét oly módon, hogy enyhítsék a menekült nők súlyos kiszolgáltatottságát, és nagyobb támogatásban részesítsék a nemi alapú bántalmazást elszenvedett menekült nőket;

61.  hangsúlyozza, hogy vannak más alapok, például a Belső Biztonsági Alap, külön pénzügyi eszközök, például a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz és egyéb eseti eszközök és támogatások, melyeket igénybe vettek a jelenlegi menekültválsággal összefüggő szükségletek kielégítésére; rámutat, hogy nehéz nyomon követni e források felhasználását, különösen a nemek szempontjából, ezért arra szólít fel, hogy ezen a területen az uniós források felhasználását hangolják össze, tegyék hatékonnyá és átláthatóvá, továbbá a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevővé;

62.  kéri, hogy külön forrásból támogassák az alulról felfelé építkező szervezeteket, valamint a helyi és regionális kormányzatokat bevonó, célzott intézkedéseket, biztosítva a menedékkérő, menekült és migráns nők és lányok alapvető szükségleteit, emberi jogait, védelmét és biztonságát, beleértve a terhes és az idős, valamint az LMBTI személyek védelmét;

Szakpolitikai ajánlások

63.  megismétli arra irányuló kérését, hogy az uniós költségvetési eljárás valamennyi szintjén alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés következetes használatára a költségvetési eljárás során mindvégig, annak érdekében, hogy a költségvetési kiadásokat a nemek közötti egyenlőség előmozdításának egyik eszközeként használhassák fel;

64.  szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő hatékony költségvetés-tervezés gyakorlatát és a nemek közötti egyenlőség eredményes érvényesítésének elvét ültessék át a 2020 utáni időszakra szóló uniós finanszírozási programokba, és hajtsák is végre azokat azért, hogy több uniós forrás jusson a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre a következő szempontok figyelembevételével:

   i. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos implicit és explicit kérdések azonosítása;
   ii. lehetőség szerint a vonatkozó forráselosztás azonosítása; továbbá
   iii. annak értékelése, hogy az uniós támogatási programok fenntartják vagy megváltoztatják-e a nők és a férfiak (és nők és férfiak csoportjai), valamint a lányok és fiúk közötti egyenlőtlenségeket és a nemek közötti kapcsolatok szerkezetét;

65.  felszólít arra, hogy minden uniós költségvetési címben egyformán hangsúlyosak legyenek a nemekkel kapcsolatos célkitűzések és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előírások;

66.  felszólít arra, hogy a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében pontosan határozzák meg az egyes szakpolitikai célok és intézkedések tekintetében a nemek közötti egyenlőségre szánt összegeket;

67.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése nem egyszeri gyakorlat, és hogy a nemi szempontokat figyelembe vevő költségvetés-tervezés folyamatos elkötelezettséget jelent a nemi vonatkozások elemzést és konzultációt is magában foglaló megértése mellett, valamint a költségvetés rendszeres kiigazításával jár, figyelembe véve a nők és a férfiak, a fiúk és a lányok változó szükségleteit;

68.  egyfajta első lépésként tekint az aktuális többéves pénzügyi keretben a nemek közötti egyenlőség elérésével kapcsolatos célkitűzésekre előirányzott 6,17 milliárd eurós uniós szintű támogatásra;

69.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata jó alkalom lehetett volna az uniós költségvetés által a nemek közötti egyenlőségre irányuló törekvés terén eredmények javítására és arra, hogy ezeket az eredményeket a nyilvánosságnak bemutassák;

70.  sajnálja ezért, hogy a Bizottság úgy döntött, a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során nem foglalkozik a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének végrehajtásával, és konkrétabb fellépésre szólít fel e tekintetben;

71.  felszólít a nemek szerint lebontott egyedi mutatók alkalmazására az összes olyan tevékenység projektkiválasztási, ellenőrzési és értékelési szakaszában, amely uniós támogatásban részesül; felhív arra, hogy általános előfeltételként végezzenek kötelező, nemi szempontú hatásvizsgálatokat, és gyűjtsenek nemek szerint lebontott adatokat a kedvezményezettek és a résztvevők tekintetében;

72.  határozottan ajánlja, hogy a nemek szerint lebontott adatokat tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a pénzügyi elszámoltathatóság és átláthatóság biztosítása céljából;

73.  felszólít azon módszerek jóváhagyására, amelyeket az EIGE „A nemek közötti egyenlőség 2015. évi indexe – A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unióban, 2005–2012” című, 2015-ben kiadott jelentésében írt le, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség felmérésének így kapott eredményei az uniós finanszírozási programok tervezésének és végrehajtásának alapjául szolgálhassanak;

74.  felszólítja az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy szervezzenek rendszeres képzéseket és technikai segítségnyújtó programokat a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének eszközeiről a szakpolitikai döntéshozatalban és a költségvetési eljárásokban érintett személyzet minden tagja számára; felhív a nemi szempontokat figyelembe vevő költségvetés-tervezés használatának ösztönzésére mind az uniós, mind pedig a nemzeti stratégiákban, ezáltal is előmozdítva a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb megvalósulását;

75.  kéri a Bizottságot, hogy vesse tüzetes átvilágítás alá a panaszokat kivizsgáló nemzeti szervek hatékonyságát, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelvek végrehajtását szolgáló eljárások eredményességét;

76.  kéri a Számvevőszéket, hogy ajánlásaiba és különjelentéseibe is foglalja bele a nemi dimenziót az uniós költségvetés végrehajtásának értékelése során mind az uniós egyenlőségi politikák konkrét célkitűzéseit, mind e politikák horizontális szempontjait illetően; hasonlóképpen kéri a tagállamokat is, hogy költségvetésükbe vezessék be a nemi dimenziót a kormányzati programok és politikák, a források elosztására gyakorolt hatásuk és a férfiak és nők közötti egyenlőséghez való hozzájárulásuk elemzése érdekében;

77.  ismételten aggodalmának ad hangot a nemek közötti egyensúly nyilvánvaló hiánya miatt a Számvevőszéken, ahol az uniós intézmények közül a legnagyobb az aránytalanság, mivel jelenleg 28 férfiból és csak 3 nőből áll (ez utóbbiak száma kettővel kevesebb, mint 2016 elején); felhívja a Tanácsot, hogy mostantól minden jövőbeni álláshelyre két jelöltet, egy nőt és egy férfit javasoljon, amíg ki nem alakul egy elfogadható mértékű egyensúly;

78.  nagyra becsüli azt a munkát, amelyet Lengyelországban az emberi jogi biztos hivatala végez, amely az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős esélyegyenlőségi szerv; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közelmúltban az emberi jogi biztos hivatalának nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szervezeti egységei kárára megnyirbálták a költségvetést; emlékeztet arra, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szerveket megfelelően el kell látni személyi állománnyal és pénzügyi forrásokkal, valamint tiszteletben kell tartani és szavatolni kell függetlenségüket;

o
o   o

79.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 436., 2016.11.24., 51. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0072.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(8) Az „Operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatok az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez” című bizottsági munkadokumentum I. része (COM(2016)0300), 15. o.
(9) Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, „A Horizont 2020 program 2014. évi éves ellenőrzési jelentése”, ISBN 978-92-79-57749-9, 44. o.

Jogi nyilatkozat