Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2323(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0060/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0060/2017

Viták :

PV 14/03/2017 - 14
CRE 14/03/2017 - 14

Szavazatok :

PV 15/03/2017 - 9.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0085

Elfogadott szövegek
PDF 381kWORD 55k
2017. március 15., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Iránymutatások a 2018. évi költségvetéshez – III. szakasz
P8_TA(2017)0085A8-0060/2017

Az Európai Parlament 2017. március 15-i állásfoglalása a 2018. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2016/2323(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) (a továbbiakban: intézményközi megállapodás),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

—  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(5) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra(6),

–  tekintettel a Tanácsnak a 2018. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2017. február 21-i következtetéseire (6522/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0060/2017),

A.  mivel 2018 lesz a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret ötödik éve;

B.  mivel a belső gazdasági és társadalmi háttér, valamint a külső kihívások és politikai bizonytalanságok miatt a 2018-as uniós költségvetésre nehezedő nyomás valószínűleg fennmarad;

C.  mivel az azonnali kihívásokra és válságokra való költségvetési reagálásnak olyan fenntartható válaszokkal kell együtt járnia, amelyek az Unió közös jövőjét szolgálják;

A fenntartható növekedést, a foglalkoztatást és a biztonságot segítő költségvetés

1.  üdvözli, hogy az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az EU előtt álló kihívásokra adott konkrét válaszok megvalósításában; hangsúlyozza, hogy uniós szinten a tisztességes, minőségi és stabil foglalkoztatás – különösen a fiatalok számára –, a gazdasági növekedés és a társadalmi-gazdasági konvergencia, a migráció, a biztonság és a populizmus leküzdése, valamint az éghajlatváltozás jelentik a fő problémákat, és az EU költségvetése továbbra is része e kérdések megoldásának; hangsúlyozza, hogy az EU költségvetését alapvető elvként a szolidaritásnak kell meghatároznia; hangsúlyozza, hogy csak egy erős és célzott, valódi európai hozzáadott értéket biztosító uniós költségvetés szolgálja az összes tagállam és uniós polgár javát; várakozásai szerint a Bizottság olyan 2018-as költségvetési tervezetet terjeszt majd elő, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés révén továbbra is hozzájáruljon a jólét megteremtéséhez, és biztosítsa polgárai biztonságát;

2.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek a költségvetési fegyelem fenntartása mellett rendelkeznie kell olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több válságra reagáljon, így szükség van bizonyos mértékű rugalmasságra; véleménye szerint amellett, hogy továbbra is a növekedés és a foglalkoztatás alkotja az uniós költségvetés központi prioritásait, ezeken a területeken az uniós polgárok védelemmel és biztonsággal kapcsolatos aggályainak kezelésével párhuzamosan kell tartós eredményt és fejlődést elérni; ismételten felszólít a tematikus koncentrációra a 2018-as uniós költségvetés prioritásainak meghatározása kapcsán;

Kutatás, infrastruktúra és kkv-k mint a növekedés és a foglalkoztatás fontos előmozdítói

3.  hangsúlyozza, hogy az uniós gazdaság versenyképességének fokozása, az infrastruktúra, a megfelelően finanszírozott kutatás, a szakképzettség fejlesztéséhez nyújtott támogatás és az EU folyamatos elkötelezettsége a beruházások erősítése mellett kulcsfontosságú a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a társadalmi és környezetvédelmi szempontból fenntartható és jól fizetett munkahelyek létrehozását kell az uniós költségvetés egyik fő prioritásává tenni; hangoztatja, hogy a munkahelyeket elsősorban a magánszektor hozza létre, és ezért megfelelő költségvetési támogatást kell fordítani a köz- és a magánszektorban létrejövő beruházások erősítésére, különös figyelmet fordítva a kkv-kre; ebből következően hangsúlyozza az 1a. fejezet fontosságát, amely valódi hozzáadott értéket nyújt az európai polgárok és vállalkozások számára, és megfelelő szintű finanszírozás biztosítását szorgalmazza e fejezet számára;

4.  hangsúlyozza, hogy a kutatásba és az innovációba való beruházás, beleértve az induló vállalkozások támogatását is, a valódi versenyképesség elérésének előfeltételét jelenti az Unióban, továbbá nélkülözhetetlen a globális szinten is innovatív és versenyképes uniós gazdaság biztosításához; sajnálja, hogy a kutatás és az innováció területén rendelkezésre álló elégtelen uniós finanszírozás miatt riasztóan alacsony a pályázatok sikerességi aránya, és a kutatás és az innováció területén számos minőségi projekt kimarad az uniós finanszírozásból; rámutat arra, hogy számos érdekelt fél, köztük kkv-k visszariad attól, hogy projektjavaslatokat nyújtson be a Horizont 2020 keretében; e tekintetben szorgalmazza, hogy biztosítsanak megfelelő szintű előirányzatokat a Horizont 2020 program számára, és egyúttal folytassák a program egyszerűsítésére irányuló menetrendet; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 költségvetésének bővítése nem történhet más kutatási programok rovására;

5.  elismeri, hogy továbbra is a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, és a jövőben is döntő szerepet fognak játszani az EU egészében a munkahelyteremtés és a növekedés terén; úgy véli továbbá, hogy a kkv-k a munkahelyteremtés fő forrásai, és ezért szükségük van a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférésre; ezzel összefüggésben a program sikerére tekintettel kéri a COSME-előirányzatok növelését; hangsúlyozza a COSME-program megerősítésének fontosságát az új többéves pénzügyi keretben annak érdekében, hogy az EU jelentősebb támogatást tudjon nyújtani a kkv-knak; úgy véli, hogy a más pénzügyi eszközökkel való szinergiák megteremtése jobb eredményekhez vezetne;

6.  határozottan támogatja az európai infrastrukturális hálózatok interoperabilitásának továbbfejlesztését és erősítését; úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozása létfontosságú e célkitűzések elérése szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő szintű finanszírozást 2018-ban;

7.  hangsúlyozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) fontos szerepét és potenciálját az Európában még mindig meglévő beruházási szakadék mérséklése terén, és elismeri az eddig elért pozitív eredményeket; üdvözli továbbá a Bizottságnak az ESBA 2020-ig történő meghosszabbítására irányuló javaslatát, amelynek a működés további javítását, ezen belül az addicionalitás és a földrajzi egyensúly elvének alkalmazását kell céloznia, ami további erőfeszítéseket igényel; felhívja a figyelmet arra, hogy az ESBA-n keresztül finanszírozott projektek kiválasztásának a minőségen kell alapulnia, és keresletvezéreltnek kell lennie; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megerősíti az Európai Beruházási Tanácsadó Platform szerepét a célzottabb technikai támogatás szempontjából, valamint a földrajzi egyensúly erősítése érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az alap hatásai tekintetében végzett hatásvizsgálat révén rendszeresen elemezze ESBA szerepét;

Oktatás és ifjúsági foglalkoztatás – a fiatalabb nemzedék sikerének előfeltételei

8.  úgy véli, hogy az oktatás a fenntartható, jól fizetett és stabil munkahelyek előfeltétele; hangsúlyozza a mobilitás fontosságát, mivel az olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fiatal európaiak számára, hogy kihasználják sokrétű készségeiket, ugyanakkor szélesebb körű képzési és foglalkoztatási lehetőségeket tesz elérhetővé; e tekintetben üdvözli az Erasmus+ szerepét abban, hogy megkönnyítette az ifjú diákok, gyakornokok és önkéntesek Európán belüli mobilitását; úgy véli, hogy különösen a nacionalizmus és a populizmus erősödésének idején fontos megkönnyíteni a különböző európai nemzetek és kultúrák közötti természetes interakciót, az európai öntudat és identitás erősítése érdekében; ezzel összefüggésben kéri az Erasmus+ program finanszírozásának további növelését 2018-ban;

9.  hangsúlyozza, hogy európai szinten az ifjúsági munkanélküliség az egyik legfőbb probléma, amelynek különösen nagy társadalmi hatása van, elsősorban az Unió legszegényebb régióiban, és ez a fiatal európaiak egész generációját veszélyezteti, aláásva a hosszú távú gazdasági növekedést; hangsúlyozza, hogy a 2017-es uniós költségvetésről született egyeztetési megállapodás részeként az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) 500 millió EUR előirányzatot kap egy 2017-es költségvetés-módosításon keresztül; úgy véli, hogy az IFK alapvető módon járul hozzá Unió munkahelyteremtésre és növekedésre vonatkozó kiemelt célkitűzésének megvalósításához, és továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig megfelelő finanszírozást kell biztosítani az ifjúsági munkanélküliség elleni fellépés és az IFK folytatása számára, egyúttal javítani kell annak működését és végrehajtását; e tekintetben hangsúlyozza az EU ifjúsági stratégiájának fontosságát;

10.  örömmel veszi tudomásul a „18. születésnapi európai Interrail-bérlet” program elindítására irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy ebben a projektben benne rejlik az európai öntudat és identitás fokozásának lehetősége; hangsúlyozza azonban, hogy a projekt nem finanszírozható más sikeres – különösen az ifjúság és a kultúra területét érintő – uniós programok kárára, kapcsolatos uniós programok kárára, és a programnak társadalmi szempontból a lehető leginkluzívabbnak kell lennie, és olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek Európa periférikus szigeteinek lakosaira is kiterjednek; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel a kezdeményezés lehetséges költségeit és finanszírozási forrásait, és terjesszen elő megfelelő javaslatokat;

Az EU költségvetésének hagyományos prioritásai mint beruházási politikák

11.  az EU költségvetésének egyik fő beruházási eszközeként határozottan támogatja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót biztosító regionális politikát; kiemeli, hogy ez a szakpolitika növekedést generál és munkahelyeket hoz létre minden tagállamban; aggodalmát fejezi ki azonban a jelenlegi többéves pénzügyi keretbe tartozó operatív programok végrehajtásában tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek miatt, amelyek eddig alacsonyabb beruházásokhoz vezettek, amelyek nem járultak hozzá kellőképpen a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, illetve az európai régiókon belüli és azok közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez; felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa a késedelmek okait, és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a késedelmek kezelése és főleg annak biztosítása érdekében, hogy lezáruljon az irányító, ellenőrző és az igazoló hatóságok kijelölése, és jelentős mértékben felgyorsuljon a végrehajtás;

12.  elismeri az európai mezőgazdasági ágazat jelentőségét az élelmezésbiztonság fenntartása és a biodiverzitás kezelése terén az Európai Unióban; kifejezi teljes támogatását az orosz embargó, a madárinfluenza, a tejipari válság, valamint a húságazat válsága által sújtott termelők számára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást a mezőgazdasági termelőknek Európa-szerte az előre nem látható piaci ingadozások leküzdéséhez és a biztonságos és jó minőségű élelmiszer-ellátás biztosításához; kéri, hogy fordítsanak kellő figyelmet a kisüzemi mezőgazdasági termelésre és halászatra;

Belső kihívások

13.  meggyőződése, hogy a jelenlegi körülmények között az uniós költségvetés elégtelennek bizonyult arra, hogy kezelje a migrációs és menekültválság hatásait és az ahhoz kapcsolódó humanitárius kihívásokat, illetve a biztonság területén jelentkező kihívásokat, például a nemzetközi terrorizmus erősödését; ennek alapján hangsúlyozza, hogy – amint azt a különleges eszközök, például a rugalmassági eszköz ismételt mozgósítása is igazolta – tartós megoldást kell találni arra a problémára, hogy az uniós költségvetést eredetileg nem ilyen méretű válsághelyzetek kezelésére tervezték; rámutat arra, hogy világos, mérhető és átfogó célkitűzéseket tartalmazó következetes stratégiát kell elfogadni a migrációs és menekültválság kezelésére; emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a kiegészítő eszközök e kihívások kezelése érdekében történő mozgósításának szükségessége nem élvezhet elsőbbséget más fontos uniós (például a munkahelyekkel és a növekedéssel kapcsolatos) politikákkal szemben;

14.  üdvözli a Belső Biztonsági Alaphoz és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz hasonló eszközök szerepét a migrációs és menekültügyi válság és a kapcsolódó humanitárius kihívások hatásainak kezelésében, és szorgalmazza megfelelő költségvetés biztosítását az elkövetkezendő években ezen alapok számára; ismételten hangsúlyozza a tagállamok közötti tehermegosztás elvének fontosságát a menekültekről való megfelelő gondoskodáshoz szükséges erőfeszítések finanszírozása terén; üdvözli továbbá a bel- és igazságügy területén tevékenykedő uniós ügynökségek, például az Europol, az Európai Határ- és Parti Őrség, az EASO, az Eurojust, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az eu-LISA szerepét, és ezzel összefüggésben kéri, hogy megbízatásuk végrehajtására megemelt költségvetési és személyzeti feltételek mellett kerüljön sor; meggyőződése, hogy az Uniónak többet kell beruháznia határigazgatásának megerősítésébe, a bűnüldöző hatóságok és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés fokozásába, a terrorizmus, a radikalizálódás, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelembe az integrációs intézkedések javításával, az információs rendszerek interoperabilitásának biztosításával, valamint – a visszaküldés tilalma elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett – a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek számára a megfelelő visszatérési műveletek garantálásával;

15.  kiemeli, hogy a Belső Biztonsági Alap jelenlegi költségvetése (körülbelül 700 millió EUR kötelezettségvállalások formájában) nem elégséges a nemzetközi terrorizmusból fakadó biztonsági kihívások kezeléséhez; ezért megerősített pénzügyi forrásokat kér a biztonsági infrastruktúra színvonalának megfelelőbb és korszerűbb szintre emelése érdekében;

16.  emlékeztet az európai ügynökségek fontos szerepére, amelyet az európai jogalkotási prioritások végrehajtásának biztosításában és ezáltal a versenyképességgel, növekedéssel, foglalkoztatással, valamint a jelenlegi migrációs és menekültügyi válság kezelésével kapcsolatos uniós politikai célkitűzések teljesítésében töltenek be; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítsanak az igazgatási és az operatív kiadásokhoz egyaránt annak érdekében, hogy az ügynökségek megvalósíthassák a rájuk bízott feladatokat, és a lehető legjobb eredményeket érhessék el; az ügynökségek létszámának és előirányzatainak a 2014-es költségvetés óta bekövetkezett növelése kapcsán kiemeli, hogy ezeket az új politikák kidolgozása és törvényi szabályozása részének kell tekinteni, és ki kell hagyni az 5 %-os létszámcsökkentési cél kiszámításából; ezért hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetés az Európai Unió egyes intézményeire és szerveire vonatkozóan az intézményközi megállapodás keretei között elfogadott 5 %-os csökkentésen felül nem rendelkezhet további létszámcsökkentésekről az európai ügynökségek létszámtervében;

17.  határozottan támogatja a tagállamok közötti jobb együttműködés ösztönzésére és a védelem területén meglévő szinergiák megvalósítására irányuló kezdeményezéseket a védelmi kutatások terén; hangsúlyozza azonban, hogy e tevékenység számára friss forrásokat kell biztosítani, mivel ez egy olyan új szakpolitikai kezdeményezés, amelynek jelentős hatása van az EU költségvetésére; szorgalmazza továbbá minden finanszírozási lehetőség feltárását egy külön erre a célra szolgáló költségvetéssel rendelkező védelmi kutatási program számára a következő többéves pénzügyi kereten belül; emlékeztet arra, hogy amellett, hogy tiszteletben kell tartani a Szerződésekben foglalt rendelkezéseket, a védelem területén folytatott megerősített együttműködés egy szükséges lehetőség az EU előtt álló azon biztonsági kihívások kezelése érdekében, amelyeket az Unió szomszédságában fennálló elhúzódó instabil helyzet, valamint az EU egyes partnereinek NATO-célkitűzések iránti elkötelezettségével kapcsolatos bizonytalanság okoz; emellett kiemeli, hogy javítani kell az európai védelmi ipar versenyképességét és innovációját, ami hozzájárulhat a növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő költségvetési forrásokat a külső kihívások összehangoltabb módon történő kezeléséhez; tudomásul veszi a kutatási és kapacitási ablakokkal rendelkező Európai Védelmi Alap létrehozását;

18.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a párizsi megállapodás célkitűzéseinek és az EU saját hosszú távú éghajlatvédelmi céljainak teljesítését azon cél megvalósításával, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások aránya elérje a 20 %-ot; aggodalommal állapítja meg, hogy az EU 2020-ra vonatkozó, biodiverzitással kapcsolatos céljai nem fognak megvalósulni, hacsak nem tesznek további jelentős erőfeszítéseket; ezért hangsúlyozza, hogy fontos a biodiverzitás védelmének általános érvényesítése az uniós költségvetésben, különös tekintettel a LIFE programra és a Natura 2000 hálózatra;

Külső kihívások

19.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés a külső szolidaritás eszköze is, amennyiben sürgős segítséget és támogatást nyújt humanitárius és polgári válságok során a rászoruló országok számára; emlékeztet arra, hogy a szegénység felszámolásával és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásokat az EU és tagállamai kulcsfontosságú prioritásként határozták meg; ennek kapcsán megismétli, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, és hogy a 2015 utánra meghatározott ütemterv időkeretén belül eléri a 0,7%-os ODA/GNI célt; felhívja a figyelmet arra, hogy a hosszú távú fejlesztési támogatások Európában a kereskedelem fellendülése és a GDP növekedése formájában térülnek meg;

20.  megerősíti azon meggyőződését, hogy a jelenlegi migrációs és menekültügyi válság és a kapcsolódó humanitárius kihívások kiváltó okainak kezelése érdekében az Uniónak fokoznia kell szerepvállalását a migrációs hullámokat kibocsátó országokban végrehajtott beruházások révén; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ütemtervet a migrációs válság hatékony kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az állandó és békés gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása érdekében szükség van az összes fejlesztési politikai eszköz stratégiai céloknak jobban megfelelő kiigazítására a meglévő külső politikák végrehajtásának veszélyeztetése nélkül; rámutat arra, hogy az infrastruktúrába, a lakásépítésbe, az oktatásba, az egészségügyi szolgáltatásokba és a kkv-k támogatásába történő, a munkahelyteremtést, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást középpontba állító beruházások a migráció kiváltó okainak kezelését célzó megoldás részét képezik; ezért üdvözli a külső beruházási tervet, amely e kihívásokra adott megoldás részeként egységes és összehangolt keretrendszert biztosít a beruházások előmozdításához Afrikában és a szomszédságpolitikai partnerországokban, szem előtt tartva, hogy annak teljes mértékben igazodnia kell a fenntartható fejlődési célokhoz, és hozzá kell járulnia azok eléréséhez; elvárja, hogy a külső beruházási terv az emberi jogok, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a jó kormányzás veszélyeztetése nélkül mozdítsa elő a fenntartható fejlődést, és hogy gondoskodjanak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap és projektjei átlátható irányításáról;

21.  megjegyzi, hogy a Bizottság által követett jelenlegi tendencia, vagyis az, hogy a törökországi menekülteket támogató eszközhöz hasonló másodlagos költségvetési mechanizmusokhoz és más hasonló eszközökhöz folyamodik, nem minden esetben bizonyult sikeresnek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívüli pénzügyi eszközök létrehozása aláássa a költségvetés átlátható kezelését, és csorbítja a Parlamentnek azon jogát, hogy hatékonyan ellenőrizze a kiadásokat; ezért kitart azon álláspontja mellett, hogy az elmúlt években létrehozott eseti külső pénzügyi eszközöket be kell építeni az EU költségvetésébe, és a Parlamentnek teljes körűen ellenőriznie kell ezen eszközök végrehajtását; hangsúlyozza azonban, hogy ezeket az eszközöket nem szabad más meglévő külső eszközök kárára finanszírozni; rámutat a tagállamok által tett ígéretek és az alapokhoz való tényleges hozzájárulásuk közötti eltérésre, és sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák be az EU által nyújtott hozzájárulásokkal megegyező hozzájárulás teljesítésére vonatkozó ígéreteiket;

22.  kiemeli, hogy az EU stabil szomszédsága az uniós stabilitás és jólét megőrzésének egyik feltétele; ezért felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget az EU szomszédságában végrehajtott beruházások számára annak érdekében, hogy támogassa a térség előtt álló fő problémák – nevezetesen a migrációs és menekültügyi válság és a déli szomszédságban ahhoz kapcsolódó humanitárius kihívások, valamint az orosz agresszió a keleti partnerség területén – kezelését; ismételten hangsúlyozza, hogy a politikai és gazdasági reformok elősegítése szempontjából sarkalatos azon országok támogatása, amelyek az Unióval kötött társulási megállapodásokat hajtanak végre, de hangsúlyozza, hogy ez a támogatás addig alkalmazandó, amíg ezek az országok teljesítik a jogosultsági kritériumokat, különösen a jogállamiság és a demokratikus intézmények érvényesítése tekintetében;

Az EU hitelességének fokozását eredményező elegendő kifizetési előirányzatok

23.  megismétli korábbi felhívásait, amelyekben szorgalmazta a kifizetési előirányzatok megfelelő szintjének biztosítását az EU költségvetése számára annak érdekében, hogy teljesíthesse beruházási költségvetésként meghatározott fő célkitűzését; meggyőződése, hogy ezt a szerepet nem lehet úgy betölteni, hogy az EU nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak, és ezáltal veszélyezteti hitelességét;

24.  hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló megosztott irányítású programok végrehajtásában mutatkozó késedelmek a 2016-ra és 2017-re szóló kifizetési kérelmek csökkenéséhez vezettek; különösen aggasztónak tartja a kifizetetlen számlák lehetséges újbóli felhalmozódását a jelenlegi többéves pénzügyi keret futamidejének végén, és emlékeztet a 2014 végére felhalmozódó 24,7 milliárd EUR összegű rekordszintre; üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata alkalmával a Bizottság most először 2020-ig szóló kifizetési előrejelzést is készített, de hangsúlyozza, hogy ezt minden évben megfelelően frissíteni kell annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság időben meghozhassa a szükséges intézkedéseket;

25.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy még nem jött létre végleges megállapodás a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról, a felülvizsgálat több, jelenleg tárgyalás alatt lévő pozitív eleme – különösen a fokozott rugalmasság tekintetében – nagy mértékben elősegítheti egy jövőbeli kifizetési válság megelőzését és kezelését; úgy véli, hogy ha a kohéziós politika végrehajtása a terveknek megfelelően felgyorsul, akkor már a következő évben szükség lehet a fokozott rugalmasságra az uniós költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok megfelelő szintjének biztosítása, illetve annak elkerülése érdekében, hogy az év végére felhalmozódjanak a kohéziós politikával kapcsolatos kifizetetlen számlák;

26.  megállapítja és sajnálja, hogy a társasági adó terén az adócsalás és az adókikerülés óriási kiesést okozott a tagállamok adóbevételeiben, és ezáltal csökkentette az uniós költségvetéshez nyújtott hozzájárulásaikat; úgy véli továbbá, hogy ez a tisztességtelen adóverseny bizonyos esetekben az egyik tagállamból a másikba történő GDP-transzferrel, valamint a nem uniós adóparadicsomokba irányuló GNI-transzferrel jár együtt, csökkentve az uniós költségvetéshez nyújtott összesített tagállami hozzájárulásokat;

27.  ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy az egyedi kifizetési eszközöket (a Rugalmassági Eszközt, az Európai Unió Szolidaritási Alapját, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot és a sürgősségisegély-tartalékot) a kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan a kifizetések többéves pénzügyi keretben meghatározott kifizetési felső határán túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe; a többéves pénzügyi keret folyamatban lévő félidős felülvizsgálatával összefüggésben kiemeli a többéves pénzügyi keret egyedi eszközei kifizetése kérdésének költségvetési kezelése terén a rendkívüli tartalékról szóló 2014-es határozat felülvizsgálatával elért potenciális előrelépést, annak ellenére, hogy az ügyet nem sikerült egyértelműen rendezni;

Előretekintés

28.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet szerint a Bizottság 2017 végéig előterjeszti a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatait, amelyeknek már tartalmazniuk kell az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntését, amely hatással lesz a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre; hangsúlyozza, hogy a döntés következtében nem lehet mindent ugyanúgy folytatni; rendkívül fontosnak tartja az új pénzügyi keret és a megreformált és hatékonyabb uniós költségvetés meghatározásához vezető folyamatot, és elvárja, hogy az arányban álljon az Unió előtt álló kihívásokkal és a már meglévő kötelezettségvállalásokkal; kéri a többéves pénzügyi keret folyamatban lévő félidős felülvizsgálatának gyors és pozitív lezárását, amely biztosíthatja a jelenlegi pénzügyi keret szükség szerinti kiigazítását, valamint azt a további rugalmasságot az uniós költségvetésben, amely nélkülözhetetlen Unió céljainak elérése szempontjából;

29.  kiemeli, hogy az EU költségvetésének kiszámíthatósága és hosszú távú fenntarthatósága az erős és stabil Európai Unió egyik előfeltétele; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a többéves pénzügyi keret időtartamát hozzáigazítsák a Parlament és a Bizottság politikai ciklusaihoz; felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése lehetőséget ad azon hosszú ideje fennálló kérdések kezelésére, amelyek eddig megakadályozták, hogy az EU költségvetése elérje valós potenciálját, különösen a költségvetés bevételi oldala tekintetében annak érdekében, hogy kivezessék a visszatérítéseket és a korrekciós mechanizmusokat; megerősíti az EU saját forrásai rendszerének mélyreható reformját támogató álláspontját, és e vonatkozásban üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentésének benyújtását; felkéri az összes érintett felet, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket ebből a jelentésből, és elemezzék a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport azon ajánlásai végrehajtásának megvalósíthatóságát, amelyek elősegítenék, hogy az EU költségvetése stabilabbá, egyszerűbbé, autonómabbá, méltányosabbá és kiszámíthatóbbá váljon; elvárja, hogy bármilyen új saját erőforrás a tagállamok által fizetett GNI-hozzájárulás csökkentéséhez vezessen; üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport következtetését azzal kapcsolatban, hogy az uniós költségvetésnek azokra a területekre kell koncentrálnia, amelyek a legmagasabb európai hozzáadott értéket nyújtják, valamint a „méltányos megtérülés” megközelítéssel kapcsolatban, amelyet meg kell szüntetni, miután a jelentés bizonyítja, hogy a „nettó mérlegtől” függetlenül valamennyi tagállam részesül az uniós költségvetés előnyeiből;

30.  bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa az eredményközpontú uniós költségvetési stratégia kidolgozását és végrehajtását; ennek kapcsán kiemeli a szabályok és a felügyeleti eljárás egyszerűsítésének, valamint a vonatkozó teljesítménymutatók kidolgozásának fontosságát;

31.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség elvét – ahol lehetséges – horizontális szakpolitikai célkitűzésként érvényre kell juttatni az uniós költségvetés minden tételében;

32.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament – mint az egyetlen olyan intézmény, amelyet az Unió polgárai demokratikusan választanak – teljes mértékben részt vegyen minden költségvetéssel összefüggő ügyben;

33.  felhívja a Tanácsot, hogy politikai nyilatkozatainak eleget téve működjön együtt annak biztosítása érdekében, hogy az EU megfelelő költségvetéssel rendelkezzen;

o
o   o

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(5) HL L 51., 2017.2.28.
(6) Elfogadott szövegek, 2016.12.1., P8_TA(2016)0475.

Jogi nyilatkozat