Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0339(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0134/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0134/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.4

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0135

Elfogadott szövegek
PDF 455kWORD 57k
2017. április 27., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
A harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek *
P8_TA(2017)0135A8-0134/2017

Az Európai Parlament 2017. április 27-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0687 – C8-0464/2016 – 2016/0339(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0687),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0464/2016),

–  tekintettel a holland parlament felsőháza, a holland parlament alsóháza és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel a cseh felsőház, a német Bundesrat, a spanyol parlament és a portugál parlament által a jogalkotási aktus tervezetéhez fűzött egyéb észrevételekre,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Írország által az Apple javára végrehajtott SA.38373 (2014/C) (korábbi 2014/NN) (korábbi 2014/CP) állami támogatásról szóló, 2016. augusztus 30-i bizottsági határozatra és a Luxemburg által a McDonald's és az Amazon számára nyújtott állítólagos támogatással kapcsolatos folyamatban lévő bizottsági vizsgálatra,

–  tekintettel a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság jelenleg is zajló munkájára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0134/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az (EU) 2016/1164 irányelv keretrendszert biztosít a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek kezelésére.
(4)  Az (EU) 2016/1164 irányelv olyan első keretrendszert biztosít a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek kezelésére, amely nem számolja fel átfogóan és szisztematikusan a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket, és amelynek a hatálya az Európai Unióra korlátozódik.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A BEPS-kezdeményezés a G20-ak vezetői által a 2013. szeptember 5–6-i szentpétervári találkozón elfogadott nyilatkozaton is alapul, amely kifejezi annak biztosítására irányuló törekvésüket, hogy a nyereség utáni adófizetésre a nyereséget hozó gazdasági tevékenység folytatásának és az értékteremtésnek a helyén kerüljön sor. A gyakorlatban ez olyan egységes adózás bevezetését tette volna szükségessé, ahol az adóbevételeket egy felosztási képlet szerint osztják fel a tagállamok között. Ez a cél nem valósult meg.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Szabályokat kell megállapítani a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés átfogó módon történő semlegesítésére. Tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv kizárólag a tagállamok társaságiadó-rendszerei közötti kölcsönhatásból eredő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésre terjed ki, az ECOFIN Tanács 2016. június 20-án nyilatkozatot tett közzé, melyben felkérte a Bizottságot, hogy – a megállapodás 2016 végéig történő elérése érdekében – 2016 októberéig terjesszen elő javaslatot a harmadik országok bevonásával megvalósított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésekről annak érdekében, hogy olyan szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek összhangban vannak az OECD által az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési tervének 2. fellépéséről szóló jelentésében megfogalmazott ajánlások szabályaival, és azoknál nem kevésbé hatékonyak.
(5)  Rendkívül fontos, hogy szabályok kerüljenek megállapításra a hibrid struktúrákat alkalmazó és a fióktelepeket igénybe vevő adókikerülés átfogó módon történő semlegesítésére. Tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv kizárólag a tagállamok társaságiadó-rendszerei közötti kölcsönhatásból eredő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésre terjed ki, az ECOFIN Tanács 2016. június 20-án nyilatkozatot tett közzé, melyben felkérte a Bizottságot, hogy – a megállapodás 2016 végéig történő elérése érdekében – 2016 októberéig terjesszen elő javaslatot a harmadik országok bevonásával megvalósított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésekről annak érdekében, hogy olyan szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek összhangban vannak az OECD által az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési tervének 2. fellépéséről szóló jelentésében megfogalmazott ajánlások szabályaival, és azoknál nem kevésbé hatékonyak.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatásait a fejlődő országok nézőpontjából is meg kell vizsgálni, és az Uniónak és tagállamainak törekedniük kell arra, hogy támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak e hatások kezeléséhez.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Mivel [ahogy többek között az (EU) 2016/1164 irányelv (13) preambulumbekezdése kifejti] igen fontos további erőfeszítéseket tenni az egyéb – mint például az állandó telephelyeket érintő – hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ügyében, elengedhetetlen, hogy az említett irányelv a hibrid állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszerekre is kiterjedjen.
(6)  Mivel [ahogy többek között az (EU) 2016/1164 irányelv (13) preambulumbekezdése kifejti] igen fontos további erőfeszítéseket tenni az egyéb – mint például az állandó telephelyeket, többek között az önálló adóalanyként figyelmen kívül hagyott állandó telephelyeket érintő – hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ügyében, elengedhetetlen, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv a hibrid állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszerekre is kiterjedjen. Az ilyen adókikerülési módszerek kezelése során figyelmet kell fordítani az OECD 2016. augusztus 22-i, az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési terv (BEPS) 2. fellépéséről – a fióktelepeket igénybe vevő adókikerülési módszerekről – szóló nyilvános vitatervezetében foglalt, ajánlott szabályokra.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az OECD hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó BEPS-jelentésével összhangban lévő átfogó keretrendszer kialakítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv a hibrid áthelyezésekre, az importált adókikerülési módszerekre és a kettős adóügyi illetőségen alapuló adókikerülési módszerekre vonatkozóan is tartalmazzon szabályokat annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók kihasználják a fennmaradó joghézagokat.
(7)  Az OECD hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó BEPS-jelentésével összhangban lévő és annál nem kevésbé hatékony keretrendszer kialakítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv hibrid áthelyezésekre és az importált adókikerülési módszerekre vonatkozóan is tartalmazzon szabályokat, valamint kiterjedjen a kettős levonást eredményező módszerek teljes skálájára annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók kihasználják a fennmaradó joghézagokat. Ezeket a szabályokat szabványosítani kell, és a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a tagállamok között. A tagállamoknak meg kell fontolniuk a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket kihasználó adózók elleni szankciók bevezetését.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy véget vessenek az egyes adójogrendszerekben alkalmazott eltérő adóelszámolási időszakok kihasználása gyakorlatának, amely különbségeket okoz az adóeredményekben. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adózók minden érintett adójogrendszerben észszerű időn belül nyilatkozzanak a kifizetésekről. A nemzeti hatóságoknak ezenkívül minden olyan okot meg kell vizsgálniuk, amelyből hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer fakadhat, meg kell szüntetniük az esetleges joghézagokat, és meg kell akadályozniuk az agresszív adótervezést ahelyett, hogy kizárólag az adóbevételek beszedésére összpontosítanának.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Mivel az (EU) 2016/1164 irányelv a tagállamok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat tartalmaz, helyénvaló, hogy az irányelv a tagállamok és harmadik országok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat is magában foglaljon. Következésképpen, ezeknek a szabályoknak egy tagállamban társasági adó hatálya alá tartozó valamennyi adózóra alkalmazandónak kell lenniük, ideértve a harmadik országokban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek állandó telephelyeit. Fontos, hogy az irányelv kiterjedjen valamennyi, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerre, amennyiben legalább az egyik érintett fél egy adott tagállamban a társasági adó hatálya alá tartozó adózó.
(8)  Mivel az (EU) 2016/1164 irányelv a tagállamok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat tartalmaz, helyénvaló, hogy az irányelv a tagállamok és harmadik országok közötti hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokat is magában foglaljon. Következésképpen, ezeknek a szabályoknak egy tagállamban társasági adó hatálya alá tartozó valamennyi adózóra alkalmazandónak kell lenniük, ideértve a harmadik országokban adóügyi illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek állandó telephelyeit. Fontos, hogy az irányelv kiterjedjen valamennyi, hibrid struktúrákat alkalmazó vagy azokhoz kapcsolódó adókikerülési módszerre, amennyiben legalább az egyik érintett fél egy adott tagállamban a társasági adó hatálya alá tartozó adózó.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályoknak ki kell térniük a két (vagy több) adójogrendszer közötti egymásnak ellentmondó adószabályokból eredő különbségekre. Ugyanakkor ezek a szabályok nem befolyásolhatják a tagállamok adórendszerének általános jellemzőit.
(9)  Alapvető fontosságú, hogy a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályokat az adókikerülési szándékra vonatkozó bizonyítási kötelezettség nélkül automatikusan alkalmazzák, amennyiben valamely kifizetés határokon túlról érkezik, és a fizető fél oldalán levonásra került, és a szabályok kitérjenek a kettős levonásból, a pénzügyi eszközök, a kifizetések vagy a gazdálkodó szervezetek jogi megítélésének eltéréseiből, illetve a kifizetések felosztásának különbségeiből eredő különbségekre. Mivel a hibrid struktúrák kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek, szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam vagy tagadja meg a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség beszámítását, vagy pedig kötelezze az adózót arra, hogy a kifizetést számítsa be az adóalapjába.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszerekről akkor beszélhetünk, ha az állandó telephely szerinti, illetve a székhely szerinti adójogrendszer eltérő szabályokat alkalmaz a bevételek és kiadások ugyanazon szervezet különböző részei közötti felosztására, és ez eltérésekhez vezet az adófizetési kötelezettség tekintetében. Idetartoznak azok az esetek is, amikor az adófizetési kötelezettségbeli eltérés annak következtében merül fel, hogy az állandó telephelyet a fióktelephely szerinti adójogrendszer jogszabályai értelmében nem veszik figyelembe önálló adóalanyként. Ezek az adófizetési kötelezettségbeli eltérések beszámítás nélküli nem adóztatáshoz, kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek, ezért ki kell őket küszöbölni. Önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely esetén az adózó illetősége szerinti tagállamnak elő kell írnia az adófizető számára azon jövedelem beszámítását, amely máskülönben az állandó telephelynél lenne elszámolandó.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)   Az arányosság biztosításához fontos, hogy csak azokkal az esetekkel kell foglalkozni, amelyeknél a hibrid struktúrák alkalmazása révén történő adókikerülés jelentős kockázata áll fenn. Éppen ezért az adózó és kapcsolt vállalkozásai közötti hibrid struktúrákat, valamint az adózókkal létrehozott strukturált jogügyletekből származó hibrid struktúrákat kell figyelembe venni.
törölve
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)   A „kapcsolt vállalkozás” fogalmának a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályok céljából történő, kellőképpen átfogó meghatározása érdekében a meghatározásnak magában kell foglalnia az olyan gazdálkodó szervezeteket, melyek ugyanazon, számviteli szempontból összevont alapon kezelendő vállalatcsoport részét képezik, az olyan vállalkozásokat, amelyek ügyvezetésében az adózónak jelentős befolyása van, vagy fordítva, az olyan vállalkozásokat, amelyeknek jelentős befolyása van az adózó ügyvezetésében.
törölve
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   Azokat a különbségeket, amelyek mindenekelőtt a gazdálkodó szervezetek hibriditásával függnek össze, csak abban az esetben kell kezelni, ha a kapcsolt vállalkozások egyike (legalább) tényleges ellenőrzést gyakorol a többi kapcsolt vállalkozás fölött. Következésképpen ezekben az esetekben elő kell írni, hogy egy kapcsolt vállalkozás az adózóban vagy egy másik kapcsolt vállalkozásban, illetőleg az adózó vagy egy másik kapcsolt vállalkozás a kapcsolt vállalkozásban szavazati jog, tőkerészesedés vagy nyereségrészesedésre való jogosultság révén 50 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezzen.
törölve
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Mivel a harmadik országokat érintő hibrid struktúrák kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezethetnek, szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam – adott esetnek megfelelően – vagy megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség beszámítását, vagy pedig kötelezze az adózót arra, hogy a kifizetést számítsa be az adóalapjába.
(15)  Mivel a harmadik országokat érintő hibrid struktúrák több esetben kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezetnek, szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam – adott esetnek megfelelően – vagy megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség beszámítását, vagy pedig kötelezze az adózót arra, hogy a kifizetést számítsa be az adóalapjába.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A hibrid áthelyezések különböző adóügyi megítéléseket eredményezhetnek, amennyiben egy adott pénzügyi eszköznek egy strukturált jogügylet keretében történő áthelyezése eredményeképpen az illető eszköz alaphozamára úgy tekintenek, mint ami egyidejűleg származik legalább két, a jogügyletben részt vevő féltől. A mögöttes hozam az áthelyezett eszközzel kapcsolatos és abból származó jövedelem. Ezen különböző adóügyi megítélés beszámítás nélküli levonáshoz vagy pedig ugyanazon forrásadó két különböző adójogrendszerben történő jóváírásához vezethet. Ezeket a különbségeket ezért meg kell szüntetni. A beszámítás nélküli levonás esetén ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a beszámítás nélküli levonáshoz vezető, hibrid pénzügyi eszközt igénybe vevő adókikerülés, illetve hibrid gazdálkodó szervezetet igénybe vevő adókikerülés semlegesítése esetén. Kettős adójóváírás esetén az érintett tagállamnak korlátoznia kell az adójóváírásból való részesülést, mégpedig a mögöttes hozamból származó nettó adóköteles jövedelemmel arányosan.
(17)  A hibrid áthelyezések különböző adóügyi megítéléseket eredményezhetnek, amennyiben egy adott pénzügyi eszköz áthelyezése eredményeképpen az illető eszköz alaphozamára úgy tekintenek, mint ami egyidejűleg származik legalább két, a jogügyletben részt vevő féltől. A mögöttes hozam az áthelyezett eszközzel kapcsolatos és abból származó jövedelem. Ezen különböző adóügyi megítélés beszámítás nélküli levonáshoz vagy pedig ugyanazon forrásadó két különböző adójogrendszerben történő jóváírásához vezethet. Ezeket a különbségeket ezért meg kell szüntetni. A beszámítás nélküli levonás esetén ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a beszámítás nélküli levonáshoz vezető, hibrid pénzügyi eszközt igénybe vevő adókikerülés, illetve hibrid gazdálkodó szervezetet igénybe vevő adókikerülés semlegesítése esetén. Kettős adójóváírás esetén az érintett tagállamnak korlátoznia kell az adójóváírásból való részesülést, mégpedig a mögöttes hozamból származó nettó adóköteles jövedelemmel arányosan.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Az importált adókikerülési módszerek a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező felek közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatását egy nem hibrid eszköz használatával a tagállam adójogrendszerébe helyezik át, ezáltal aláásva a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés semlegesítésére irányuló szabályok hatékonyságát. Egy adott tagállamban levonható kifizetés felhasználható egy harmadik országok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó strukturált jogügylet részét képező ráfordítás finanszírozására. Ezeknek az importált adókikerülési módszereknek az ellensúlyozásához olyan szabályokat kell bevezetni, melyek nem engedélyezik a kifizetések adóalapból történő levonását, amennyiben az ilyen kifizetésből származó jövedelem közvetlenül vagy közvetetten egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer keretében történő levonással szemben kerül elszámolásra, ami kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezet.
(19)  Az importált adókikerülési módszerek a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező felek közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek hatását egy nem hibrid eszköz használatával a tagállam adójogrendszerébe helyezik át, ezáltal aláásva a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés semlegesítésére irányuló szabályok hatékonyságát. Egy adott tagállamban levonható kifizetés felhasználható egy harmadik országok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó strukturált jogügylet részét képező ráfordítás finanszírozására. Ezeknek az importált adókikerülési módszereknek az ellensúlyozásához olyan szabályokat kell bevezetni, melyek nem engedélyezik a kifizetések adóalapból történő levonását, amennyiben az ilyen kifizetésből származó jövedelem közvetlenül vagy közvetetten egy hibrid struktúrákat alkalmazó vagy ahhoz kapcsolódó adókikerülési módszer keretében történő levonással szemben kerül elszámolásra, ami kettős levonáshoz vagy beszámítás nélküli levonáshoz vezet.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az irányelv célja, hogy javítsa a belső piac egészének ellenálló képességét a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési gyakorlatokkal szemben. Ezt az egyes tagállamok önállóan nem tudják megfelelően elérni, mivel a nemzeti társaságiadó-rendszerek eltérőek, és az egymástól független tagállami intézkedések csak tovább fokoznák a belső piacnak a közvetlen adózás területén tapasztalható jelenlegi széttagoltságát. Ezáltal a meglévő hiányosságok és torzulások továbbra is fennmaradnának a különböző nemzeti intézkedések közötti kölcsönhatások során. Mindez a koordináció hiányát eredményezné. Ez a célkitűzés – a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek határokon átnyúló jellege miatt, és amiatt, hogy olyan megoldások elfogadására van szükség, amelyek a belső piac egészére érvényesek – uniós szinten jobban megvalósítható. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A belső piac tekintetében a védelem kötelező szintjének megállapításával ez az irányelv csupán az unióbeli koordináció alapvető szintjének az elérésére törekszik az említett célkitűzés megvalósítása érdekében.
(21)  Az irányelv célja, hogy javítsa a belső piac egészének ellenálló képességét a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési gyakorlatokkal szemben. Ezt az egyes tagállamok önállóan nem tudják megfelelően elérni, mivel a nemzeti társaságiadó-rendszerek eltérőek, és az egymástól független tagállami intézkedések csak tovább fokoznák a belső piacnak a közvetlen adózás területén tapasztalható jelenlegi széttagoltságát. Ezáltal a meglévő hiányosságok és torzulások továbbra is fennmaradnának a különböző nemzeti intézkedések közötti kölcsönhatások során. Mindez a koordináció hiányát eredményezné. Ez a célkitűzés – a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek határokon átnyúló jellege miatt, és amiatt, hogy olyan megoldások elfogadására van szükség, amelyek a belső piac egészére érvényesek – uniós szinten jobban megvalósítható. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat, egyebek mellett a multinacionális vállalatok adóztatása terén a gazdálkodó szervezetenkénti megközelítésről az egységes megközelítésre való áttérést is beleértve. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A belső piac tekintetében a védelem kötelező szintjének megállapításával ez az irányelv csupán az unióbeli koordináció alapvető szintjének az elérésére törekszik az említett célkitűzés megvalósítása érdekében.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)   Az egyértelmű és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek semlegesítésével foglalkozó 2. fellépésről szóló, 2015. évi zárójelentést tartalmazó OECD-kiadványban foglalt ajánlásokkal való összhangnak.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után négy évvel értékeli az irányelv végrehajtását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez,
(23)  A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után háromévente értékeli az irányelv végrehajtását, és jelentést tesz arról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)   A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek visszaszorítása és az (EU) 2016/1164 irányelv egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok kötelesek megosztani egymással minden vonatkozó bizalmas információt és bevált gyakorlatot.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
(EU)2016/1164 rendelet
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
-1.   Az 1. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„A -9a. cikk minden olyan gazdálkodó szervezetre is alkalmazandó, amelyet valamely tagállam adózás szempontjából átláthatóként kezel.”
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 4 pont – 3 albekezdés
a)   A 4. pont harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
törölve
„A 9. cikk alkalmazásában a kapcsolt vállalkozás fogalma magában foglalja azt a gazdálkodó szervezetet is, amely ugyanazon, pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, mint az adózó, az olyan vállalkozást, amelynek ügyvezetésében az adózónak jelentős befolyása van, vagy az olyan vállalkozást, amelynek jelentős befolyása van az adózó ügyvezetésében. Amennyiben az adókikerülési módszernek részét képezi egy hibrid gazdálkodó szervezet igénybevétele, a kapcsolt vállalkozás fogalommeghatározása úgy módosul, hogy a 25 százalékos részesedési küszöbértéket tartalmazó követelmény helyébe 50 százalékos részesedési küszöbérték lép”;
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a a pont (új)
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 4 pont – 3 albekezdés
aa)   a 4. pont harmadik albekezdését el kell hagyni;
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – bevezető rész
„9. hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer”: egy adózó és egy kapcsolt vállalkozás közötti olyan adóügyi helyzet vagy különböző adóügyi illetőséggel rendelkező felek közötti olyan strukturált jogügylet, amelynek keretében egy pénzügyi eszköz vagy gazdálkodó szervezet jogi megítélésének vagy az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét kezelésének eltéréséből fakadóan az alábbi eredmények valamelyike megvalósul:
„9. „hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer”: egy adózó és egy másik gazdálkodó szervezet közötti olyan adóügyi helyzet, amelynek keretében egy pénzügyi eszköz vagy az eszköz alapján teljesített kifizetés jogi megítélésének eltéréséből, vagy egy hibrid gazdálkodó szervezet vagy az állandó telephely javára teljesített kifizetések vagy egy hibrid gazdálkodó szervezetnél vagy az állandó telephelynél felmerülő kifizetések, ráfordítások vagy veszteségek eltérő elismeréséből, illetve ugyanazon adófizető két része közötti névleges kifizetés eltérő elismeréséből, illetve az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét eltérő elismeréséből az alábbi eredmények valamelyike megvalósul:
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – b pont
b)  egy kifizetés adóalapból történő levonására a kifizetés forrása szerinti adójogrendszerben anélkül kerül sor, hogy sor kerülne ugyanazon kifizetésnek az ennek megfelelő adómegállapítási célú beszámítására a másik adójogrendszerben („beszámítás nélküli levonás”);
b)  egy kifizetés adóalapból történő levonására bármely adójogrendszerben – amelyet úgy tekintenek mint ahol a kifizetést teljesítették („a kifizető adójogrendszere”) – anélkül kerül sor, hogy bármely más adójogrendszerben – amelyet úgy tekintenek mint amelybe a kifizetés beérkezett („a kedvezményezett adójogrendszere”) – ugyanazt a kifizetést ennek megfelelő adómegállapítási céllal beszámították volna („beszámítás nélküli levonás”);
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – c pont
c)  az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét kezelésének eltérése esetén egy adott adójogrendszerben keletkező jövedelem nem adóztatása anélkül, hogy sor kerülne ugyanazon jövedelemnek az ennek megfelelő adómegállapítás céljából történő beszámítására a másik jogrendszerben („beszámítás nélküli nem adóztatás”).
c)  az állandó telephelyként való kereskedelmi jelenlét elismerése terén mutatkozó eltérés esetén egy adott adójogrendszerben keletkező jövedelem nem adóztatása anélkül, hogy sor kerülne ugyanazon jövedelemnek az ennek megfelelő adómegállapítás céljából történő beszámítására a másik jogrendszerben („beszámítás nélküli nem adóztatás”);
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – c a pont (új)
ca)   hibrid gazdálkodó szervezet vagy állandó telephely részére teljesített, beszámítás nélküli levonáshoz vezető kifizetés, ahol az eltérés az állandó telephely vagy a hibrid gazdálkodó szervezet részére teljesített kifizetések elismerése tekintetében mutatkozó különbségeknek tulajdonítható;
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 1 albekezdés – c b pont (új)
cb)   egy kifizetés egy önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely részére teljesített kifizetés eredményeképpen beszámítás nélküli levonáshoz vezet.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 2 albekezdés
Hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek csak abban az esetben merülnek fel, ha két adójogrendszerben levont ugyanazon kifizetés, felmerülő ráfordítások vagy veszteségek meghaladják a mindkét adójogrendszerben beszámított jövedelem összegét, és ugyanaz a forrásuk.
Egy hibrid gazdálkodó szervezet vagy az állandó telephely kifizetései, ráfordításai vagy veszteségei elismerésének eltéréseiből, illetve ugyanazon adófizető két része közötti valamely névleges kifizetés elismerésének eltéréseiből adódó, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek csak annyiban merülnek fel, amilyen mértékben a forrásoldali adójogrendszerben ebből adódóan végrehajtott levonást elszámolják egy olyan tétellel szemben, amelyet nem számítanak be egyik adójogrendszerben sem, ahol az adókikerülés felmerült. Amennyiben azonban az említett hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszert eredményező kifizetés egyúttal olyan hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekhez is vezet, amelyet egy pénzügyi eszköz eltérő jogi megítélése vagy az eszköz alapján teljesített kifizetés eltérő jogi megítélése tesz lehetővé, vagy amely a hibrid gazdálkodó szervezet részére történő kifizetés vagy az állandó telephely elismerése terén mutatkozó eltérések eredménye, a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek csak annak megfelelő mértékben merülnek fel, amilyen beszámítás nélküli levonást eredményez a kifizetés .
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 pont – 3 albekezdés – bevezető rész
A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek magukban foglalják a pénzügyi eszközöknek egy adózót érintő strukturált jogügylet keretében történő áthelyezését is, amely esetben az áthelyezett pénzügyi eszközből származó mögöttes hozamot adózási szempontból úgy kezelik, mint a jogügylet legalább két, különböző adóügyi illetőséggel rendelkező felétől egyidejűleg származó mögöttes hozamot, ami az alábbi helyzetek bármelyikéhez vezethet:
A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek magukban foglalják a pénzügyi eszközöknek egy adózót érintő áthelyezését is, amely esetben az áthelyezett pénzügyi eszközből származó mögöttes hozamot adózási szempontból úgy kezelik, mint a jogügylet legalább két, különböző adóügyi illetőséggel rendelkező felétől egyidejűleg származó mögöttes hozamot, ami az alábbi helyzetek bármelyikéhez vezethet:
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 a pont (új)
ba)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„9a. „hibrid gazdálkodó szervezet”: olyan szervezet vagy struktúra, amely egy adott adójogrendszer értelmében adóalanynak minősül, és amelynek jövedelmét vagy kiadásait egy másik adójogrendszer egy vagy több másik személy jövedelmeként vagy kiadásaiként kezeli;
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b b pont (új)
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 9 b pont (új)
bb)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„9b. „önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely”: olyan struktúra, amelyet a szervezet székhelye szerinti adójogrendszer szabályai értelmében úgy vesznek figyelembe mint amely állandó telephelynek minősíthető, de az állandó telephely helye szerinti adójogrendszer szabályai értelmében nem veszik figyelembe állandó telephelyként;
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 11 pont
11.   „strukturált jogügylet”: hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerrel járó megállapodás, ahol az eltérés bele van árazva a megállapodás feltételeibe, vagy egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer elérésére kidolgozott megállapodás, kivéve, ha az adózótól vagy egy kapcsolt vállalkozástól észszerűen nem elvárható, hogy tudatában legyen a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszernek, és nem részesedett a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerből eredő adómegtakarítás értékéből.
törölve
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c a pont (új)
(EU)2016/1164 rendelet
2 cikk – 11 a pont (új)
ca)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„11a. „kifizető adójogrendszere”: az az adójogrendszer, ahol a hibrid gazdálkodó szervezet vagy az állandó telephely székhellyel rendelkezik, vagy ahol a kifizetést teljesítettnek tekintik.”
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a tagállamok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ugyanazon kifizetés, ráfordítás vagy veszteség kettős levonását eredményezik, a levonást csak abban a tagállamban lehet végrehajtani, amelyben a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség forrása van.
(1)  Amennyiben a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ugyanazon kifizetés, ráfordítás vagy veszteség kettős levonását eredményezik, a levonást meg kell tagadni a befektető adójogrendszere szerinti tagállamban.
Amennyiben egy tagállamot és egy harmadik országot érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer ugyanazon kifizetés, ráfordítás vagy veszteség kettős levonását eredményezi, az érintett tagállamnak meg kell tagadnia a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását, kivéve, ha ezt a harmadik ország már megtette.
Amennyiben a befektető adójogrendszerében a levonást nem tagadják meg, azt a kifizető adójogrendszerében kell megtagadni. Amennyiben harmadik állam is érintett, az adózó köteles bizonyítani, hogy a harmadik ország megtagadta a levonást.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben tagállamok közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek beszámítás nélküli levonást eredményeznek, a kifizető adóügyi illetősége szerinti tagállamnak meg kell tagadnia ezen kifizetés levonását.
(2)  Amennyiben a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek beszámítás nélküli levonást eredményeznek, az ezen kifizetés tekintetében a kifizető adójogrendszerének minősülő tagállamnak meg kell tagadnia a levonást. Amennyiben a kifizető adójogrendszerében nem tagadják meg a levonást, az érintett tagállamnak elő kell írnia az adózó számára, hogy a kifizetés azon összegét, amely adókikerülést eredményezne, számítsa bele a kedvezményezett adójogrendszerében a jövedelembe.
Amennyiben egy tagállam és egy harmadik ország közötti hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek beszámítás nélküli levonást eredményeznek:
i.   ha a kifizetés forrása egy tagállamban van, az adott tagállam megtagadja a levonást, vagy
ii.   ha a kifizetés forrása egy harmadik országban van, az érintett tagállam előírja az adózó számára a szóban forgó kifizetésnek az adóalapjába történő beszámítását, kivéve, ha a harmadik ország már megtagadta a levonást vagy már előírta a kifizetés adóalapba való beszámítását.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben egy tagállamok közötti, állandó telephelyet érintő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer beszámítás nélküli nem adóztatást eredményez, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam előírja az adózó számára, hogy az állandó telephelynek betudható jövedelmet számítsa be az adóalapjába.
(3)  Amennyiben a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephelyet érintő, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamban adómentes jövedelmet eredményez, ez a tagállam előírja az adózó számára, hogy adóköteles jövedelmébe számítsa be azt a jövedelmet, amely ellenkező esetben az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephelynek lenne betudható.
Amennyiben egy harmadik országban található állandó telephelyet érintő, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer beszámítás nélküli nem adóztatást eredményez, az érintett tagállam előírja az adózó számára, hogy a harmadik országban található állandó telephelynek betudható jövedelmet számítsa be az adóalapjába.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A tagállamok megtagadják az adózók általi kifizetések levonását, amennyiben az adott kifizetés tranzakció vagy tranzakciósorozat útján közvetlenül vagy közvetve olyan levonható kiadást finanszíroz, amely hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszert eredményez.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített kifizetés közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel, ráfordítással vagy veszteséggel szemben kerül elszámolásra, mely egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt két különböző, Unión kívüli adójogrendszerben levonható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta a két különböző jogrendszerben levonható kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását.
(4)  Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban található gazdálkodó szervezet felé teljesített kifizetés közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel, ráfordítással vagy veszteséggel szemben kerül elszámolásra, mely egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt két különböző, Unión kívüli adójogrendszerben levonható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta a két különböző jogrendszerben levonható kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített levonható kifizetés beszámítása közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel szemben kerül elszámolásra, melyet egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt a kedvezményezett nem számít be az adóalapjába, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban található kapcsolt vállalkozás felé teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta az adóalapba be nem számított kifizetés levonását.
(5)  Amennyiben egy adózó által egy harmadik országban teljesített levonható kifizetés beszámítása közvetlenül vagy közvetetten olyan kifizetéssel szemben kerül elszámolásra, melyet egy hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszer miatt a kedvezményezett nem számít be az adóalapjába, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja az adózó számára a harmadik országban teljesített kifizetésnek az adóalapból történő levonását, kivéve, ha az érintett harmadik országok valamelyike már megtagadta az adóalapba be nem számított kifizetés levonását.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
(EU)2016/1164 rendelet
-9 a cikk (új)
3a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„-9a. cikk
Fordított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek
Ha egy valamely tagállamban bejegyzett vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetben egy vagy több, nem az adott tagállambeli adóügyi illetőségű kapcsolt gazdálkodó szervezetnek nyereségrészesedése van, és ez utóbbi gazdálkodó szervezetek olyan adójogrendszerben vagy adójogrendszerekben találhatók, amelyek a hibrid gazdálkodó szervezetet adóalanynak tekintik, akkor a hibrid gazdálkodó szervezetet e tagállambeli adóügyi illetőségűnek kell tekinteni, és jövedelmét meg kell adóztatni olyan mértékig, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatják meg az adott tagállam vagy más adójogrendszer adójogszabályai alapján.”
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
(EU)2016/1164 rendelet
9 a cikk – 1 bekezdés
Amennyiben egy, valamely tagállamban és egy harmadik országban egyaránt adóügyi illetőséggel rendelkező adózó kifizetése, ráfordítása vagy vesztesége az adott tagállam és a harmadik ország jogszabályainak megfelelően mindkét adójogrendszerben levonható az adóalapból, és az adott kifizetés, ráfordítás vagy veszteség az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamban a harmadik országban be nem számított adóköteles jövedelemmel szemben elszámolható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását, kivéve, ha ezt a harmadik ország már megtette.
Amennyiben egy, valamely tagállamban és egy harmadik országban egyaránt adóügyi illetőséggel rendelkező adózó kifizetése, ráfordítása vagy vesztesége az adott tagállam és a harmadik ország jogszabályainak megfelelően mindkét adójogrendszerben levonható az adóalapból, és az adott kifizetés, ráfordítás vagy veszteség az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamban a harmadik országban be nem számított adóköteles jövedelemmel szemben elszámolható, az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállam megtagadja a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását, kivéve, ha ezt a harmadik ország már megtette. A levonás ezen megtagadása alkalmazandó azokban az esetekben is, amelyekben az adózó adózás szempontjából „hontalan”. Az adózó köteles bizonyítani, hogy a harmadik ország megtagadta a kifizetés, ráfordítás vagy veszteség levonását.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0457.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.

Jogi nyilatkozat