Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2098(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0161/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0161/2017

Viták :

PV 27/04/2017 - 3
CRE 27/04/2017 - 3

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0138

Elfogadott szövegek
PDF 405kWORD 61k
2017. április 27., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló 2015. évi éves jelentés
P8_TA(2017)0138A8-0161/2017

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről (2016/2098(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi pénzügyi jelentésére és 2015. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel a 2015. évi fenntarthatósági jelentésre, a 2015. évi, az EU-n belüli EBB-műveletekről szóló hárompilléres értékelésre és a 2015. évi, az EBB EU-n kívüli eredményeiről szóló jelentésre,

–  tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2015-ös pénzügyi évről szóló éves jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport csalás elleni tevékenységekről szóló 2015. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2015. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és a 2015. évi vállalatirányítási jelentésre,

–  tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2015. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB Csoport 2014–2016., 2015–2017. és 2016–2018. évi műveleti terveire és az Európai Beruházási Alap 2014–2016. évi vállalati műveleti tervére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 9. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára;

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására(1), az Európai Beruházási Bank 2013. évi éves jelentéséről szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására(2) és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(4) és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. július 11-i 670/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) (az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszához kapcsolódóan),

–  tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a „Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában” című, 2015. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2015)0361),

–  tekintettel az „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbításáról, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetéséről szóló, 2016. szeptember 14-i bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0597), (SWD(2016)0297) és (SWD(2016)0298),

–  tekintettel az ESBA működésének EBB általi 2016. szeptemberi értékelésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2/2016. sz. véleményére az ESBA kibővítéséről szóló rendeletre irányuló javaslatról,

–  tekintettel „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programozási időszak tanulságai” című, 19/2016. sz. európai számvevőszéki különjelentésre,

–  tekintettel az Ernst & Young 2016. november 8-i ad hoc ellenőrzésére az (EU) 2015/1017 rendelet (ESBA-rendelet) alkalmazása vonatkozásában,

–  tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között 2016 szeptemberében létrejött háromoldalú megállapodásra,

–  tekintettel az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank elnökéhez intézett, 2016. július 22-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0161/2017),

A.  mivel az EBB-t a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

B.  mivel az EBB a világ legnagyobb nem magán hitelezőjeként a nemzetközi tőkepiacokon működik, versenyképes feltételeket kínálva ügyfeleinek és kedvező kondíciókat biztosítva az uniós politikák és projektek támogatásához;

C.  mivel az Európai Beruházási Alapnak (EBA) és az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) kulcsszerepet kell játszania az EBB – mint az EU speciális, kockázati tőkével és biztosítékokkal foglalkozó intézménye – elsősorban a kkv-kat, valamint az európai integrációt és a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót támogató fellépéseinek kiegészítésében;

D.  mivel az Európai Parlamentben három különböző jelentés készült az EBB tevékenységéről: egy az EBB pénzügyi tevékenységeiről (Gazdasági és Monetáris Bizottság és Költségvetési Bizottság), egy az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről (Költségvetési Ellenőrző Bizottság), egy pedig az ESBA végrehajtásáról (Gazdasági és Monetáris Bizottság és Költségvetési Bizottság);

E.  mivel az EBB csoport és partnerei által aláírt szerződésekben szereplő szerződési feltételek tartalmaznak biztosítékokat csalás, beleértve az adócsalást és a pénzmosást is, illetve a terrorizmus finanszírozása ellen; mivel az EBB megköveteli partnereitől, hogy eleget tegyenek minden vonatkozó jogszabálynak; mivel az EBB a kellő gondosság érdekében további szerződési feltételeket köteles előírni az egyedi átláthatósági és feddhetetlenségi kérdések kezelésére;

F.  mivel az EBB az Európa 2020 stratégia és a kiemelt kezdeményezések végrehajtó szerveként működik a pénzpiaci hiányosságokat pótló vagy kijavító közberuházások biztosításával és az új uniós növekedési és munkahelyteremtési eszközök támogatásával;

G.  mivel az EBB általi forrásbevonás katalizátorként kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós hozzáadott érték meghatározásában és annak biztosításában, hogy Európa világszinten továbbra is vezető játékos maradjon, az ahhoz szükséges valamennyi versenyképességi, innovációs, infrastrukturális és tőkevonzási attribútummal;

H.  mivel az EBB beruházásai egy olyan gazdasági ösztönző csomagot alkotnak, amely révén az EU sokkal jobb eszközökkel rendelkezhet ahhoz, hogy továbbra is a lehetőségek földje maradjon és választ tudjon adni a globalizált gazdasági verseny kihívásaira;

I.  mivel az európai beruházási terv egy tágabb stratégia része, melynek célja az állami és magánberuházások terén megfigyelhető negatív trend megfordítása a reálgazdaságba pumpálandó új és magán pénzügy források mobilizálásával a hosszú távú stratégiai és fenntartható beruházások erősítése érdekében szerte az Unióban;

J.  mivel az EBB jelenleg egyre több pénzügyi eszközt dolgoz ki és használ, a PPP-ktől az értékpapírosításig terjedően; mivel ezek az eszközök azzal a veszéllyel járhatnak, hogy a nyereséget privatizálják, a veszteséget pedig a társadalomra hárítják;

K.  mivel az EBB EU-n kívüli tevékenységeinek finanszírozása elsősorban az EU külpolitikai céljait támogatja, javítva az Unió láthatóságát és terjesztve értékeit, valamint hozzájárulva a harmadik országok stabilitásának megőrzéséhez;

L.  mivel folyamatosan oda kell figyelmi az EBB teljesítménypolitikájával és -menedzsmentjével kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztésére, valamint a jó irányításra és az átláthatóságra;

M.  mivel az EBB-nek meg kell őriznie AAA besorolását, ami alapvető eleme üzleti modelljének, valamint minőségi és szilárd eszközportfólióját az ESBA végrehajtása során finanszírozott projektek vonatkozásában;

N.  mivel az EBB még nem hozott meg minden szükséges intézkedést az EBB korábbi éves jelentésiről szóló európai parlamenti állásfoglalásokban megfogalmazott ajánlásokra és felhívásokra válaszul;

Az EBB beruházási politikája fenntarthatóságának fokozása

1.  tudomásul veszi, hogy 2015-ben 77,5 milliárd EUR összegű fellépést írtak alá (a 2014-es 77 milliárd EUR-val szemben), melyből 69,7 milliárd EUR a tagállamokba, 7,8 milliárd EUR pedig az EU-n kívülre került;

2.  üdvözli az EBB 2015. évi éves jelentését és az abban ismertetett eredményeket, valamint az EBB hozzájárulásának (vagy kiegészítő szerepének) és eredményeinek jobb ismertetése és jelentése érdekében tett erőfeszítéseket;

3.  emlékeztet, hogy a Parlament átfogóbb és harmonizáltabb éves jelentés benyújtását kérte, hogy a minőség szempontjából jobban át lehessen tekinteni és értékelni az EBB általános tevékenységét és hitelezési prioritásait; ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB nyújtson pontosabb tájékoztatást a tagállamokbeli és az Unión kívüli tevékenységeinek tervezett és elért gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól és hozzáadott értékéről;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós politika következetes végrehajtása érdekében minden EBB által finanszírozott tevékenységnek részét kell képeznie az EU általános stratégiájának és az Európa 2020 stratégia, a növekedési és foglalkoztatási eszköz, valamint a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum keretében meghatározott, politikai prioritást élvező területeknek, teljes mértékben összhangban kell lennie azokkal, továbbá meg kell felelnie a gazdasági és szociális, valamint a pénzügyi hatékonyság, továbbá a projektek kiválasztása során a környezeti hatásra vonatkozó kritériumoknak;

5.  hangsúlyozza, hogy tömören ismertetni kell az azzal kapcsolatos konkrét eredményeket, hogy az EBB külső beruházásai miként járultak hozzá az uniós prioritások eléréséhez és a régiókon belüli kapacitásbővítés javításához;

6.  határozottan buzdítja az EBB-t, hogy folytassa erőfeszítéseit a beruházási, piaci és ágazati hiányosságok leküzdése, valamint Unió-szerte az erősebb uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió és egy szilárdabb befektetői környezet megteremtésére, illetve a magasabb szintű foglalkoztatás és a fenntartható növekedés visszatérésének elérésére irányuló, valódi hozzáadott értékkel rendelkező projektekbe és műveletekbe való beruházások érdekében;

7.  emlékeztet, hogy a gazdasági fellendülés, a fenntartható növekedés és az erősebb kohézió támogatása átfogó cél, és hogy az EBB-nek jobban elébe kell mennie a strukturális változásoknak, elsősorban az Európa újraiparosításához és a tudásalapú és digitális gazdasághoz kapcsolódó változásoknak, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsen, továbbá támogassa az innovációt, a körforgásos gazdaság fejlődését és a fenntartható energiák jobb használatát, összhangban a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi és energiapolitikai célokkal; kiemeli, hogy az újraiparosítási folyamatot egyrészről a minőségi munkahelyek megteremtésének lehetőségét, másrészről az európai gazdaságot jellemző különböző helyzeteket figyelembe véve kell megvalósítani, de mindig megfelelően szem előtt tartva a környezetvédelmet, illetve a munkavállalók és az állampolgárok egészségét;

8.  úgy véli, hogy a beruházási tevékenységek meghatározása és a finanszírozási döntések során az EBB-nek rendszerszinten figyelembe kellene vennie a közép- és hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, különösen a határokon átnyúló vonatkozásokat tekintve; úgy véli, hogy az EBB-nek hosszú távon olyan, rendszerszintű jelentőségű, nagy- és kisléptékű fenntartható projektekbe kell beruháznia, amelyek regionális és uniós szinten hozzáadott értéket teremtenek;

9.  hangsúlyozza továbbá, hogy a támogatott projektek stabilitását alapvetően nem csak gazdasági szempontból, hanem ugyanolyan mértékben a környezetvédelmi és szociális fenntarthatóság, valamint e projektek politikai, határokon átnyúló és regionális jelentőségének vonatkozásában is értékelni kell; emlékeztet, hogy az EBB hitelezési tevékenysége során olyan projekteknek biztosít elsőbbséget, amelyek egyértelmű és fenntartható eredményekkel és hatással járnak a növekedésre és a foglalkoztatásra, és hogy továbbra is ez kell maradjon a fő vezérlőelv;

10.  tudomásul veszi, hogy az EBB a rulírozó eszközök használatával, azaz a garanciaalapok multiplikátorhatása és a klasszikus uniós pénzügyi eszközök, például a támogatások kihasználása révén főszerepet játszik az uniós gazdaság újraélesztésében, a foglalkoztatás és a növekedés ösztönzésében a tagállamokban, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékonyságának és legeredményesebb felhasználásának maximalizálásában;

11.  úgy véli, hogy ellenálló, fenntartható és stabil uniós támogatási stratégiára van szükség a gazdasági fellendülés felgyorsítása, a foglalkoztatás ösztönzése, valamint egyes gazdasági ágazatok és kevésbé fejlett régiók felzárkózásának támogatása érdekében; emlékeztet, hogy az olyan termelő beruházásokra kell összpontosítani, amelyek jelentős változást okoznak, elsősorban hosszú távon, és ösztönzőleg hatnak a primer szektorra, a kutatásra, az infrastruktúrákra és a foglalkoztatásra; úgy véli, hogy a projekteket saját érdemeik, az Unió egészének javára előállított hozzáadott értékük és tényleges kiegészítő jellegük, valamint adott esetben nagyobb kockázati profiljuk alapján kell kiválasztani;

12.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy több információt kellene nyilvánosságra hozni az EBB hitelezési tevékenysége révén közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott egyes projektek pontos jellemzőiről, és különösen azok hozzáadott értékéről és az egyes tagállamokra gyakorolt várható gazdasági hatásáról;

13.  ismét hangot ad a Parlament aggodalmának a projektek és beruházások tagállamok közötti dinamikus, tisztességes és átlátható földrajzi eloszlásával kapcsolatos kiegyensúlyozott stratégia meghatározása kapcsán, figyelembe véve, hogy külön hangsúlyt kell helyezni a kevésbé fejlett országokra és régiókra; megjegyzi, hogy az EBB összes 2015-ös hitelezésének 73%-a (51 milliárd EUR) hat tagállamra koncentrálódik, ami azt mutatja, hogy nem minden tagállam vagy régió tud egyenlő mértékben részesülni a beruházási lehetőségekből;

14.  támogatja az EBB arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a helyszínen közös technikai segítségnyújtást biztosítson az irányító hatóságok és a pénzügyi közvetítők részére, ideértve a célzott fi-compass képzést is;

15.  felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg kommunikációs politikáját a potenciális érintettek és a magánberuházók irányában a rendelkezésre álló pénzügyi források és eszközök vonatkozásában, valamint a polgárok felé az elért eredmények kapcsán;

16.  felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy fokozzák finanszírozási lehetőségeik terjesztését, valamint támogatásukat és tanácsadásukat azzal a céllal, hogy növeljék a helyi és regionális hatóságok és a kkv-k projektjeinek finanszírozását, hogy egyszerűsödjön az EBB-finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint hogy a támogatások hitelekkel és pénzügyi eszközökkel ötvöződjenek; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a potenciális kedvezményezetteket célzó képzési programok létrehozását azáltal, hogy az irányító hatóságoknak jelentősebb szerepet ad a végső kedvezményezettek tájékoztatásában, iránymutatásában és tanácsadásában;

17.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EBB megőrizze AAA besorolását, hogy továbbra is a legjobb hitelezései feltételekkel férjen hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz, és ebből adódó nyereségét beruházási stratégiájában és hitelezési feltételeiben tovább tudja adni; felhívja az EBB-t, hogy alakítson ki kockázati politikát, hogy javítsa hatékonyságát, valamint a fellépései és a különféle uniós politikák közti kiegészítő jelleget és szinergiákat;

18.  mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy általában magasabb költségek és díjak terhelik a megosztott irányítású pénzügyi eszközök végrehajtására szolgáló, EBB/EBA által kezelt alapokat, ahogy az az Európai Számvevőszéknek „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programozási időszak tanulságai” című 19/2016. sz. különjelentésében foglalt megállapításokból is kitűnik, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a jelenlegi időszak tekintetében is végezzen hasonló vizsgálatot;

Az EBB által elért hatások nyomon követése a fő közpolitikai területek végrehajtása terén

19.  tudomásul veszi az EBB EU-n belüli tevékenységének eredményeiről és hatásáról szóló 2015-ös jelentést, amely a hárompilléres értékelési módszertanon alapul az elvárt eredmények értékelése, az aktuális eredmények nyomon követése és a négy fő szakpolitikai cél – innováció és készségek (az EBB 2015-ös aláírásainak 22,7%-a, összesen 15,8 milliárd EUR), a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozása (28,5%, vagy 19,8 milliárd EUR), infrastruktúra (24,5%, vagy 17,1 milliárd EUR) és környezetvédelem (24,3%, avagy 16,9 milliárd EUR) – hatásának mérése tekintetében; megjegyzi, hogy a jelentés az elvárt eredmények illusztrálására tartalmazza néhány újonnan aláírt tevékenység eredményének ismertetését, azonban semmilyen információt nem tartalmaz sem a jelenlegi eredmények nyomon követéséről, sem pedig az elért hatásokról;

20.  sajnálja, hogy az EBB Unión belüli műveleteire vonatkozó 2015-ös éves jelentés semmilyen információval nem szolgált a Banknak a két több területet érintő politikai célkitűzésével, azaz az éghajlatvédelmi fellépéssel és a kohézióval kapcsolatos műveletei tekintetében várt és elért eredményekről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2015-ben az EBB nem érte el a kohézió tekintetében előirányzott 30%-os beruházási szintet (az Unión belül 25,2%-ot sikerült elérni), valamint a 2016-ra előre jelzett végrehajtási szint (27%) szintén elmaradt a 30%-os céltól; határozottan felkéri az EBB-t, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót ismét az elsődleges közpolitikai célok közé sorolja, és kezdjen el kifejezetten annak végrehajtásáról beszámolni;

21.  sajnálja továbbá, hogy a hárompilléres módszertannak az ESBA-rendelettel való összehangolása érdekében történő korszerűsítése nem vezetett az EBB Unión belüli műveletekre vonatkozó jelentéstételének az Unión kívüli műveletekre vonatkozó jelentéstételével való összehangolásához és az Unión belül elért konkrét eredményekkel kapcsolatos részletes és átfogó információk beépítéséhez; kéri, hogy projektszinten több információt tegyenek közzé, nyilvános hozzáférést biztosítva a hárompilléres értékeléshez (3PA) és az eredménymérési keret (REM) projektértékeléseihez és értékelőlapjaihoz;

22.  rámutat, hogy a nagyra törő beruházási stratégiát a teljesítménymenedzsmentet biztosító, egyértelmű nyomon követési és ellenőrzési eszközöknek kell kísérniük;

23.  felszólítja az EBB-t, hogy folyamatosan kezelje hangsúlyosan a teljesítmény ellenőrzését, teljesítményértékelések révén és a bizonyított hatás alapján; arra buzdítja az EBB-t, hogy folytassa nyomon követési indikátorainak kidolgozását, különösen a kiegészítő jellegre vonatkozó indikátorokét, hogy a hatást a projekt kidolgozása során a lehető leghamarabb értékelni lehessen, és megfelelő információt lehessen biztosítani az igazgatótanács számára a várt hatásokról, különös tekintettel az uniós politikákhoz való hozzájárulás vonatkozásában;

24.  tudomásul veszi az egyre növekvő portfólió és a különféle projektszakaszok, és ebből adódóan az általános menedzsmentindikátorok nyomon követésének bonyolultságát; ösztönzi az EBB-t, hogy a megfelelő nyomon követés biztosítása érdekében tegyen nagyobb erőfeszítéseket;

25.  ösztönzi az EBB-t, hogy legyen proaktívabb a tagállamokkal szemben, hogy kapacitásépítést és tanácsadási szolgáltatásokat biztosítson közvetlenül a kedvezményezettek számára a nagy volumenű beruházási projektek előkészítéséhez az illetékes nemzeti vagy decentralizált hatóságokkal vagy nemzeti fejlesztési bankokkal való jobb együttműködés révén;

A kkv-k finanszírozási rendszerei

26.  emlékeztet, hogy az EBB-nek globális felelőssége van az EU vonzerejének biztosításában világszinten, az üzleti élet és a vállalkozások számára kedvező és támogató beruházási klíma előmozdítása révén;

27.  elismeri a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok központi szerepét az Európai Unió és az egyes tagországok gazdaságában, a foglalkoztatás és a növekedés vonatkozásában; támogatja az EBB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a fiatalok számára sok új munkahelyet teremtő új üzleti modellekre összpontosítva fokozza valamennyi fajta kkv (induló vállalkozás, mikro-, kis- és közép vállalkozás, üzleti klaszter) támogatását; ezzel kapcsolatban felhívja az EBB-t, hogy tegye meg a szükséges erőfeszítéseket, hogy biztosítsa az SME Initiative program teljes végrehajtását;

28.  tudomásul veszi, hogy az EBB által a kkv-knak nyújtott támogatás összege a 2015-ös teljes finanszírozás 36,6%-át tette ki, amivel 39,7 milliárd EUR összhatást váltott ki a kkv-k finanszírozása terén, és 5 millió munkahelyet támogatott;

29.  üdvözli az EBA arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jelenleg hat országban (Spanyolország, Olaszország, Bulgária, Finnország, Románia, Málta) tegye működőképessé a kkv-kezdeményezést, amely országok várhatóan 8,5 milliárd EUR összegű új kkv-hitelben részesülnek kedvező feltételek mellett; felhívja a tagállamokat, hogy szélesebb körben hajtsák végre a kkv-kezdeményezést, szem előtt tartva, hogy az képes a pénzügyi közvetítők kockázatának csökkentésére; ezért nagyra értékeli a Bizottságnak a kkv-kezdeményezés 2020-ig történő meghosszabbítására irányuló javaslatát; hangsúlyozza azonban, hogy a kkv-kezdeményezésnek nagyobb szerepet kell játszania, mivel a kkv-k finanszírozása létfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés EU-ban való előmozdítása szempontjából, különösen a gazdasági és pénzügyi válságot követő időszakban; felhívja az EBB-t, hogy kövesse nyomon és javítsa az értékpapírosítási eszköz használatát; kéri továbbá az EBB kommunikációs politikájának és a kkv-kezdeményezés adminisztratív feltételeinek javítását; felhívja az EBA-t, hogy tegyen közzé egy, a program sikereit és kudarcait részletező jelentést;

30.  üdvözli az EBB és a Bizottság által elfogadott olyan új eszközök elindítását, mint az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE), valamint a kkv-kezdeményezéshez és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjához (EaSI) kapcsolódó pénzügyi eszközök, amelyek várhatóan hozzájárulnak majd az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez; tudomásul veszi az EBA tevékenységét, különös tekintettel a COSME (a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő) pénzügyi eszközökre és az Innovfin-re, amelyet az ESBA 2015-ben az általa garantált hitelek összegének megkettőzésével támogatott;

31.  felhívja az EBB-t, hogy javítsa fellépéseinek kockázati profilját, különösen a kkv-k támogatása esetén, amelyek kockázatokat vállalnak vagy gazdaságilag hátrányos vagy stabilitással nem rendelkező régiókban működnek; úgy véli, hogy a kkv-ágazat és a finanszírozáshoz való hozzáférés is folyamatosan és hosszú távon követendő cél, amit még inkább fokozni kell;

Innováció

32.  a fenntartható növekedés megtartásával és az erőforrások gondos használatával támogatja a piacvezérelt, a szociális fejlődésre és a környezetvédelemre irányuló innováció ösztönzését; támogatja azon ösztönzőket, amelyek segíti az EU-t annak elérésében, hogy körforgáson alapuló, tudásalapú és digitális gazdasággá váljon és fennmaradjon versenyképessége;

33.  elismeri, hogy az EBB már finanszírozza uniós biztonsági vállalkozások olyan K+F befektetéseit, amelyek polgári és kettős felhasználású technológiákkal is kapcsolatosak; a kettős felhasználású technológiák vonatkozásában úgy véli, hogy az EBB-nek elsősorban polgári felhasználásukkal indokolt beruházásokat kell támogatnia – ilyen EBB-projektek például már magukban foglaltak repülőgép- és űrtechnikába, radarrendszerekbe, számítógépes biztonságba és felhőbiztonságba, mikroelektronikába és védőoltásokba történő beruházásokat is;

34.  megállapítja, hogy az innovációs projektek hitelei 2015-ben rekord mennyiséget értek el, 18,7 milliárd EUR összegben, és üdvözli, hogy az EIB nagyobb hangsúlyt fektet az innovációs befektetésekre;

35.  megjegyzi, hogy a polgári és kettős felhasználású technológiák támogatásának folytatása révén az EBB növelheti az uniós biztonsági ágazatnak nyújtott támogatását a hatályos jogi kereten belül; ez magában foglal az ESBA-ból támogatott tevékenységeket is;

Infrastruktúra

36.  felhívja az EBB-t, hogy saját forrásaiból és az európai hálózatfinanszírozási eszköz hatálya alá tartozó adósságfinanszírozási eszköz végrehajtásával továbbra is támogassa az infrastrukturális menetrendet, amely hatékony közérdekű projekteken alapul, figyelembe véve az éghajlat-politikai és vidékfejlesztési célokkal való összeegyeztethetőséget is; felszólítja az EBB-t, hogy fejlesszen ki új pénzügyi eszközöket a makroregionális stratégiákon belüli infrastruktúrák és tevékenységek megvalósítására;

37.  üdvözli a gazdasági és társadalmi kohézió (17 634 milliárd EUR), valamint a vidéki és városi rehabilitáció (5 467 milliárd EUR) célkitűzéseinek finanszírozási szintjét, és javasolja annak fenntartását; úgy véli, hogy ez a finanszírozás nélkülözhetetlen kiegészítése a kohéziós politikának és az európai strukturális és beruházási alapoknak (esb-alapok); kiemeli az irányító hatóságokkal folytatott rendszeres párbeszéd fenntartásának fontosságát a két eszköz közötti szinergiák és komplementaritás kialakítása érdekében;

38.  felhívja az EBB-t, a Bizottságot, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint a nemzeti fejlesztési bankokat és intézményeket együttműködésük megerősítésére annak érdekében, hogy nagyobb szinergiák alakuljanak ki az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközei és hitelei között, továbbá az adminisztratív terhek csökkentésére, az eljárások egyszerűsítésére, az adminisztratív kapacitás növelésére, a területi fejlődés és a kohézió ösztönzésére, valamint az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközeivel kapcsolatos megértés javítására; úgy véli, hogy kevés információ áll rendelkezésre az EBB-nek a kohéziós politikai projektek és programok terén végzett támogatásötvözési tevékenységeivel kapcsolatosan; kéri az EBB-t, hogy tartsa tiszteletben közintézményként játszott szerepét, és a félreérthetőség elkerülése érdekében törekedjen a lehető legnagyobb ambícióra az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a láthatóság tekintetében; felhívja az EBB-t, hogy alakítson ki kommunikációs politikát a tevékenységeivel – többek között a tanácsadói tevékenységével – kapcsolatban, hogy valamennyi kormányzati forma és valamennyi kedvezményezett hozzáférhessen a programjaihoz;

39.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök megnövekedett használata a kohéziós politikában az Európai Parlament erőteljesebb bevonását követeli meg az EBB tevékenységeinek ellenőrzésében, többek között azért, hogy jobban fel lehessen mérni az EBB szerepének hatásait és következményeit;

40.  kéri a tagállamokat, hogy teljes egészében használják fel az esb-alapokból származó juttatásaikat és az addicionalitást, így egészítve ki az EBB-hiteleket és finanszírozási eszközöket; kéri továbbá a támogatásoknak az EBB-finanszírozással való nagyobb fokú és jobb ötvözését az esb-alapok tőkeáttételi hatásának jobb kihasználása érdekében; kéri, hogy az EBB legyen ennek az eljárásnak a mozgatórugója, mivel megvan a tapasztalata és felelősséggel tartozik a részvényesek felé, ami segít abban, hogy megtérülő befektetéseket valósítson meg;

41.  felszólítja az EBB-t, hogy fokozza a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a városi rehabilitációs célkitűzések érdekében nyújtott finanszírozását, ugyanakkor továbbra is támogassa az EU hagyományos és innovatív ágazatait; felszólít továbbá a makroregionális cselekvési tervek és stratégiák végrehajtásának támogatására irányuló különleges pénzügyi eszközök kialakítására a tagállamokkal együttműködve;

Beruházás a környezetvédelembe és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe

42.  ösztönzi az EBB-t, hogy éghajlatvédelmi fellépését összpontosítsa az ágazatokon átívelő projektek fenntarthatóságára, összhangban a COP21 célkitűzéseivel, és támogassa a megújuló energiák bővülését és az erőforrás-hatékonyság fokozását; megjegyzi, hogy a megújuló energiák finanszírozása elérte a 3,4 milliárd EUR-t;

43.  kéri az EBB-t, hogy értékelje újra a gázinfrastruktúrával kapcsolatos projektekre fordított különleges figyelmét, annál is inkább, mert csökken az európai gázkereslet, miközben új vezetékek és LNG-terminálok építésére irányuló új, nagyszabású tervek jelennek meg; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB gázinfrastruktúrába irányuló beruházásai elértéktelenedő eszközökbe irányuló befektetéseket eredményezhetnek;

44.  úgy véli, hogy folytatni kell a fenntartható zöld projektek piacának fejlesztését, mindenekelőtt a körforgásos gazdaság létrehozásának támogatása és a zöld kötvények piaca révén;

Az EBB hozzájárulása a globális kérdések kezeléséhez

45.  tudomásul veszi a külső megbízatás 10 milliárdról 27 milliárd EUR-ra történő növelését, amit egy további 3 milliárd EUR összegű opcionális összeg is kiegészít; emlékeztet, hogy folyamatosan biztosítani kell e megbízatás összhangját az uniós külpolitika céljaival, különösképpen a polgári jogok tiszteletben tartása területén azon országokban, amelyek finanszírozásban részesülnek; megismétli a Parlament Európai Számvevőszékhez intézett kérését, hogy készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenysége és annak teljesítménye uniós politikákkal való összhangjáról;

46.  üdvözli, hogy az EBB gyorsan képes alkalmazkodni a nemzetközi változásokhoz; felhívja az EBB-t, hogy folytassa az EU külpolitikájának és a migráció globális kihívásához kapcsolódó sürgősségi reagálásának támogatását, beleértve a fejlesztési aspektust is, a gazdasági ellenállóképesség előmozdítása révén;

Az ESBA hozzáadott értékének és kiegészítő jellegének nyomon követése

47.  megjegyzi, hogy az ESBA célja, hogy az EBB-n keresztül 2018-ig 315 milliárd EUR extra beruházást és új projekteket generáljon a reálgazdaságban; megjegyzi, hogy 97 infrastrukturális és innovációs projektet, valamint 192 kkv-val kötött finanszírozási megállapodást hagytak jóvá, várhatóan összesen 115,7 milliárd EUR beruházási értékben;

48.  elismeri, hogy az ESBA végrehajtása gyorsan megváltoztatta az EBB profilját és üzleti modelljét az aláírások és a szerződések folyamata és nyomon követése tekintetében;

49.  megjegyzi, hogy a nagyobb kockázatviselési kapacitás teljes mértékű kihasználása érdekében az EBB csoport különféle új termékeket fejleszt ki, amelyek nagyobb kockázatvállalást tesznek lehetővé (pld. alárendelt hitel, sajáttőke-típusú műveletek, kockázatmegosztás bankokkal), és módosította hitelkockázati politikáját és a támogatások körét, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé; megjegyzi, hogy az EBB növeli az ESBA által támogatott innovatív vállalkozások és infrastrukturális projektek támogatását; megállapítja, hogy az EBB több ilyen kockázatos projektet is támogathat anélkül, hogy lemondana a szabályos irányítás elveiről;

50.  emlékeztet, hogy az ESBA célja elkülönülő, valóban innovatív és az EBB többi finanszírozási eszközéhez képest kockázatosabb projektprofilok támogatása magánszektorbeli új felekkel, továbbá jelentős határokon átívelő európai hozzáadott érték elérése a kiválasztott projektek végrehajtása és a meglévő közös uniós politikai célokhoz való tényleges hozzájárulás révén;

51.  elismeri, hogy az ESBA egy piaci alapú eszköz; emlékeztet azonban, hogy annak kihasználása érdekében minden tagállamnak megfelelő kapacitást kell kiépítenie;

52.  megjegyzi, hogy a lehető legszélesebb földrajzi spektrumot kell alkalmazni az ESBA vonatkozásában a kohéziós és fenntarthatósági célok teljesítése érdekében; kéri az EBB-t, hogy orvosolja az Unión belüli jelenlegi földrajzi kiegyensúlyozatlanságot és az ESBA portfóliójának ágazati koncentrációját, nevezetesen az infrastruktúra és innováció ablak (IIW) és a kis- és középvállalkozások ablak (SMEW) vonatkozásában, fokozva tanácsadói tevékenységét a tagállami fejlesztési projektek kapcsán és technikai segítségnyújtását az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EIAH) keretében, fontolóra véve az ESBA-támogatásra jogosult ágazatok számának bővítését vagy jobban idomítva a projektek jellegét és méretét a tagállamok piaci igényeihez;

53.  felhívja az EBB-t, hogy a kiválasztási folyamatban alaposan vegye fontolóra a tényleges kiegészítő jelleget és a multiplikátorhatás mértékének új dinamikáját, amely projektenként eltérő lehet, különösen azokon a területeken, ahol az EBB vagy az EBA még nem vállalt szerepet, piaci kudarcok vagy szuboptimális beruházási helyzetek esetén;

54.  megjegyzi, hogy a tőkeáttételi hatás projektenként eltér, elsősorban méretük, összetettségük, valamint a fontos ágazati kihívások és a kedvezményezettek végső elvárásai közötti korreláció miatt, amennyiben kevés nem magán forrás áll rendelkezésre; úgy véli, hogy az átlagosan feltételezett tizenötszörös tőkeáttételi hatás csak a beruházási ciklus végén mérhető le, figyelembe véve az ágazat jellemzőit is; úgy véli továbbá, hogy a fellépések hatékonyságát nem csak a pénzügyi eszközök potenciálja alapján kell értékelni, hanem mérhető eredmények alapján is;

55.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kiegészítő jelleg elvére és biztosítson megfelelő kvalitatív adatokat az ESBA meghatározott célkitűzéseinek végrehajtásáról, bemutatva tényleges kiegészítő jellegüket és hatásukat, mérőszámokkal összehasonlítva, és figyelembe véve az ESBA 2017 utáni kiterjesztését is;

56.  a magántőke mobilizálása szempontjából fontosnak tartja, hogy az EBB átvállalja a befektetőktől az esetleges projektek bizonyos mértékű kockázatát; felhívja továbbá az EBB-t, hogy növelje az ESBA vonzerejét és láthatóságát a beruházási iránymutatásokban és a finanszírozandó projektekben, továbbfejlesztve és hatékonyabbá téve tájékoztatási tevékenységét a potenciális magánbefektetők körében;

57.  megjegyzi, hogy az ESBA (a SMEW-en keresztül) fontos eszköz a kkv-knak nyújtott kiegészítő finanszírozás biztosításában, hiszen az ESBA összesen 75 milliárd EUR beruházást katalizált az elmúlt három évben, az EBB és az EBA hitelezési kapacitásával együtt;

58.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy az ESBA keretében hozzon létre egy, a kkv-k finanszírozáshoz jutását megkönnyítő állandó európai garanciaplatformot, és javítsa az európai garanciákon alapuló garanciák és hiteltermékek kidolgozását;

59.  kéri az EBB-t, hogy használja ki az ESBA által kínált azon lehetőséget, hogy növeljék a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kis volumenű, hálózaton kívüli, decentralizált projektek finanszírozását azon polgárok és közösségek bevonásával, akik, illetve amelyek nehézségekkel szembesülnek a finanszírozás más forrásokból való megszerzése során;

60.  tudomásul veszi az EBB speciális tevékenységeinek erősödését az ESBA végrehajtása első évéből adódó volumen tekintetében, ami tükrözi az EBB óvatos kockázati kultúrájának és hitelezési politikájának fejlődését;

61.  az elszámoltathatóság vonatkozásában ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházási bizottság egy eredménytábla alapján dolgozza ki a beruházások rendszeres eredményalapú értékelését, hogy azonosítani lehessen a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulásuk szempontjából jól célzott projekteket, és hogy át lehessen tekinteni kiegészítő jellegük érvényesülését, hozzáadott értéküket és az uniós politikákkal vagy a klasszikus EBB-tevékenységekkel való összhangjukat; kéri az EBB-t, hogy hozza nyilvánosságra az arra vonatkozó információkat, hogy hogyan pontozzák az ESBA-garanciában részesülő projekteket, amikor azokat az ESBA eredménytáblájában foglalt mutatók alapján értékelik;

62.  megjegyzi, hogy a jövőben az EBB továbbra is nyitott marad az újabb megállapodások Parlament szolgálataival való megvitatására, és hogy e megbeszélések lehetnének strukturáltabbak és kevésbé széttöredezettek; az EBB és a Parlament jelenleg az ESBÁ-ról szóló hivatalos megállapodás gyors megkötésén dolgozik, amely meghatározza az annak keretében zajló valamennyi információcserére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az ESBÁ-ról szóló, a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló éves jelentést is;

Az EBB átláthatóságának, elszámoltathatóságának, integritásának és belső ellenőrzésének javítása, ami a jobb vállalatirányítás előfeltétele

63.  úgy véli, hogy az EBB megerősödött gazdasági szerepe, megnövekedett beruházási kapacitása és az uniós költségvetés garanciaként való használata az EBB tevékenységeihez együtt kell járjon az átláthatóság erősödésével és a fokozottabb elszámoltathatósággal, hogy biztosítani lehessen tevékenységeinek, a projektek kiválasztásának és finanszírozási prioritásainak valódi nyilvános ellenőrzését;

64.  felhívja az EBB-t, hogy rendszeresen frissítse tevékenységei kockázatának feltérképezését és módosítsa kockázati kultúráját, tekintettel friss üzleti modelljére és portfóliójának az ESBA különféle eszközeinek, beruházási platformjainak és kockázatmegosztási eszközeinek végrehajtása miatti bővülésére; ezzel összefüggésben kéri továbbá az EBB-t, hogy a kockázatok feltérképezésekor a nem pénzügyi szempontokat, például a társadalmi és/vagy környezeti hozzáadott értéket is vegye figyelembe; ennek kapcsán üdvözli az EBB prudenciális kockázatviselési keretének végrehajtását a kockázatok nyomon követése és a kockázatok eredete, viselője és kezelése felügyeletének erősítése érdekében; emlékeztet, hogy egységes és homogén ellenőrzési keretet kell kialakítani;

65.  üdvözli az EBB hitelportfoliójának jó minőségét, hiszen az értékvesztett hitelek aránya az EBB teljes hitelportfóliójának 0,3%-át teszi ki, ami megerősíti, hogy az EBB folyamatosan óvatos kockázatkezelési politikát folytat és a nemzetközi pénzpiacokon őrzi erős hitelbesorolását;

66.  üdvözli, hogy az EBB átláthatósági politikája a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és hogy mindenki hozzáférhet az EBB dokumentumaihoz és információihoz; emlékeztet arra irányuló ajánlására, hogy az EBB honlapján tegyék közzé a bizalmasnak nem minősülő dokumentumokat, így a korábbi évekre vonatkozó intézményi operatív terveket, intézményközi megállapodásokat és emlékeztetőket, és kéri, hogy az EBB itt ne álljon meg, hanem továbbra is folyamatosan keresse a fejlődés lehetőségét;

67.  üdvözli az EBB csoport 2015. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentést és az EBB visszaélések bejelentésével kapcsolatos politikájának soron következő felülvizsgálatát;

68.  emlékeztet, hogy az uniós politikák végrehajtásának átláthatósága nem csak az EBB általános elszámoltathatóságának és hitelességének erősödéséhez vezet a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek típusainak egyértelmű áttekinthetőségével, hanem hozzájárul a finanszírozott projektek hatékonyságának és fenntarthatóságának fokozásához is, valamint a csalással és a korrupcióval szembeni zéró toleranciához is hitelportfoliójában; kéri, hogy az EBB feleljen meg az Európai Bizottság által előírt új gyorsriasztási és kizárási rendszernek;

69.  aggodalommal jegyzi meg, hogy az EBB annak ellenére, hogy háromszor akkora finanszírozást nyújt, mint a Világbank, csak három alany esetében rendelt el tilalmat, míg a Világbank 820 alanynál; ennek a helyzetnek a kezelésére kéri, hogy az EBB csatlakozzon más állami bankok hálózatához a tilalom területén, amely hálózat tartalmazza a Világbankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) is;

70.  megismétli arra irányuló felhívását, hogy fokozzák az EBB működésének átláthatóságát, amennyiben pénzügyi közvetítőkkel és kedvezményezettekkel együtt tevékenykedik, hogy el lehessen kerülni a negatív előélettel rendelkező, feketelistákon szereplő, illetve nem együttműködő országokkal és területekkel, offshore tevékenységekkel vagy szervezett bűnözéssel esetleg kapcsolatban álló partnereket; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők kiválasztási kritériumainak alkalmazása és a társaságok tényleges tulajdonosaira vonatkozó frissített információk beszerzése, beleértve a vagyonkezelő társaságokat, alapítványokat és adóparadicsomokat is, olyan bevált gyakorlatok, amelyeket állandóan követni kell; felhívja az EBB-t, hogy szigorítsa tovább szerződési feltételeit, belefoglalva azokba egy záradékot vagy hivatkozást a megfelelő irányításra, hogy csökkenteni lehessen a jó hírnévvel és a megítéléssel kapcsolatos kockázatokat;

71.  javasolja, hogy az EBB kövesse a Világbank-csoportba tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) példáját, és kezdje el közzétenni a kereskedelmi bankokon (az EBB által a kkv-k finanszírozására használt fő közvetítőkön/pénzügyi közvetítőkön) keresztül finanszírozott nagy kockázatú alprojektekre vonatkozó információkat;

72.  üdvözli a civil társadalommal folytatott rendszeres találkozókat és a nyilvános konzultációkat az EBB politikáinak alakításáról;

73.  nagyobb átláthatóságra szólít fel az EBB irányítótestületeire vonatkozó nyilvánossági politikája vonatkozásában, elsősorban az EBB és az EBA igazgatótanácsai, illetve az ESBA beruházási bizottsága ülései jegyzőkönyveinek, továbbá az uniós költségvetési garanciát élvező közérdekű és az EU területére és polgáraira hatással levő projektek nyilvánosságra hozatala révén; úgy véli, hogy az eredménytábla mérőszámainak nyilvánosságra hozása bevált gyakorlat minden tevékenység, illetve a projekt vagy alprojekt szintű környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmányok esetében;

74.  ismételten kéri, hogy tegyék nyilvánossá és könnyen hozzáférhetővé a közbeszerzési és alvállalkozói eljárásokat, és hogy minden esetben biztosítsák a Parlament információkhoz és érdemi pénzügyi dokumentációkhoz való hozzáférését;

75.  üdvözli az európai ombudsman által, az EBB feletti nyilvános ellenőrzés gyakorlása terén alkalmazott proaktív megközelítést; komoly aggodalmát fejezi ki az EBB-nek az irányítótestületeken belüli esetleges összeférhetetlenségek megelőzését célzó meglévő mechanizmusai terén azonosított hiányosságok miatt; ezzel kapcsolatban felkéri az EBB-t, hogy az irányítótestületein belüli összeférhetetlenségek és az esetleges „forgóajtó-jelenségek” kialakulásának jobb megelőzése érdekében vegye figyelembe az ombudsman ajánlásait és haladéktalanul vizsgálja felül magatartási kódexét;

76.  úgy véli, hogy az EBB alelnökeinek a továbbiakban nem szabadna felelniük a saját hazájukon belül végrehajtott projektekért, tekintve, hogy egyértelműen fennáll az összeférhetetlenség lehetősége, és csupán a tagállamok kisebb hányada rendelkezik saját alelnökkel;

77.  üdvözli a panasztételi mechanizmust kezelő irodájára vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, valamint az európai ombudsman és az EBB közötti egyetértési nyilatkozat megújítását; az EBB részéről annak tisztázását kéri, hogy miért késik a panasztételi mechanizmusával kapcsolatos politikák és eljárások felülvizsgálatáról szóló nyilvános konzultációk elindítása; megjegyzi, hogy egy ilyen felülvizsgálati folyamat lehetőséget kínál az EBB panaszkezelési mechanizmusa függetlenségének és hatékonyságának javítására, és arra is, hogy létrehozzák a panasztételi mechanizmust kezelő iroda és az igazgatók közötti közvetlen, rendszerszintű információáramlást szolgáló mechanizmust; hangsúlyozza, hogy az EBB vezetőségének évente be kell számolnia az ombudsmannak és a Parlamentnek arról, hogy a panasztételi mechanizmusával kapcsolatos ajánlások miként mutatkoznak meg a bank politikájában és gyakorlatában; hangsúlyozza, hogy ezenfelül a panasztételi mechanizmust kezelő iroda vezetőjének évente egyszer tevékenységi jelentést és értékelést kell benyújtania a Parlament részére arról, hogy a bank hogyan teljesíti a panasztételi mechanizmust kezelő iroda ajánlásait;

78.  kéri az EBB-t, hogy kövessen el mindent a nem átlátható és együtt nem működő joghatóságon keresztül történő adóelkerülés, adócsalás, szabálytalan tevékenységek és pénzmosás elleni küzdelem, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet (AML/CFT) szolgáló keretszabályozás terén;

79.  felhívja az EBB-t, hogy folytassa a rendszeres együttműködést a többi nemzetközi pénzintézettel a társaságokra, a megfelelő adófizetésre vagy a kellő gondosságra vonatkozó („ismerd az ügyfeledet”) vizsgálatok eredményeire vonatkozó információcsere révén, valamint évente számoljon be a Parlamentnek és a nyilvánosságnak a nem együttműködő joghatóságokkal kapcsolatos politikájának végrehajtásáról;

80.  úgy véli, hogy alaposan meg kell vizsgálni az EBB külső prudenciális felügyeletét, amint az a Parlament korábbi állásfoglalásaiban is szerepel;

81.  tudomásul veszi az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék között 2016 szeptemberében létrejött, korszerűsített háromoldalú megállapodás megkötését, és felhívja a Számvevőszéket, hogy az uniós költségvetési források felhasználásához kapcsolódó, különböző ágazatokon belüli EBB-műveletek kapcsán végezzen teljesítmény-ellenőrzést hatékonyságukat és eredményességüket illetően;

82.  kéri a Bizottságot, hogy a mentesítési eljáráshoz 2018-tól kezdődően minden év júniusáig évente nyújtson be jelentést az uniós költségvetési forrásokkal működő EBB-csoport által kezelt és végrehajtott minden pénzügyi eszköz jelenlegi többéves pénzügyi keret kezdetétől történő végrehajtásáról és jelenlegi állásáról, ezen belül is az elért eredményekről;

83.  kéri az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy éves jelentésében nyújtson tájékoztatást az EBB-hez kapcsolódó esetekről is;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

84.  felhívja az EBB-t, hogy készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel hitelezési tevékenységeire;

85.  kéri az EBB-t, hogy vizsgálja felül az EBB tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikáját, amelynek végérvényesen ki kell mondania, hogy az EBB-nek fel kell hagynia az olyan projektek finanszírozásával és/vagy további hitelfolyósításának jóváhagyásával, amelyekkel szemben korrupció vagy csalás miatt nemzeti szinten vagy az OLAF kezdeményezésére vizsgálat folyik;

o
o   o

86.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0201.
(2) HL C 346., 2016.9.21., 77. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200.
(4) HL L 280., 2011.10.27., 1. o.
(5) HL L 135., 2014.5.8., 1. o.
(6) HL L 204., 2012.7.31., 1. o.
(7) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

Jogi nyilatkozat