Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2206(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0149/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0149/2017

Viták :

PV 26/04/2017 - 19
CRE 26/04/2017 - 19

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.24

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0155

Elfogadott szövegek
PDF 581kWORD 59k
2017. április 27., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
2015. évi mentesítés: Az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenőrzése
P8_TA(2017)0155A8-0149/2017
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az uniós ügynökségek 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés (2016/2206(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira,

–  tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016)0674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)0338 és SWD(2016)0339),

–  tekintettel a decentralizált ügynökségek 2015-ös évre vonatkozó éves beszámolóiról készített éves számvevőszéki különjelentésekre(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(3) és különösen annak 110. cikkére,

–  tekintettel a Számvevőszék „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című, 12/2016. sz. különjelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0149/2017),

A.  mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő átfogó megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 3. cikkével,

B.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.  hangsúlyozza, hogy az ügynökségek jelentős befolyással rendelkeznek az európai polgárok számára alapvető fontosságú területek, mint például az egészségügy, a környezetvédelem, az emberi és szociális jogok, a migráció, a menekültek, az innováció, a pénzügyi felügyelet és a biztonság szakpolitikai és döntéshozatali folyamataiban; hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat az uniós polgárok mindennapi életére; fenntartja, hogy az ügynökségeknek alapvető szerepe van az Unió láthatóságának fokozásában a tagállamokban; hangsúlyozza továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és a független információk gyűjtésével foglalkozó ügynökségek esetében; emlékeztet, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka független technikai, illetve tudományos értékelések készítése volt;

2.  az uniós ügynökségek és egyéb szervek 2015-ös éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények összefoglalása (a továbbiakban: „a számvevőszéki összefoglaló”) alapján megjegyzi, hogy az ügynökségek 2015. évi költségvetése mintegy 2,8 milliárd EUR volt, ami körülbelül 7,7%-os növekedést jelent 2014-hez képest, és az Unió általános költségvetésének mintegy 2%-át teszi ki; rámutat, hogy az ügynökségek költségvetésének legnagyobb részét a Bizottság támogatása teszi ki, míg a bevétel többi, csaknem az egyharmadát kivető részét díjak és egyéb források alkotják;

3.  megjegyzi, hogy az ügynökségek 9 965 állandó, ideiglenes, szerződéses vagy kirendelt alkalmazottat foglalkoztatnak, az előző évhez képest észrevehető, 6,25%-os növekedéssel, ezért szorosabb nyomonkövetést igényel a fejlődés e tekintetben; megérti ugyanakkor, hogy leginkább a migrációs ügyekkel és a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésével foglalkozó ügynökségekben emelkedett az alkalmazottak száma, mivel mindkét területet megújították és megerősítették 2015-ben, mint uniós prioritást;

4.  megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló szerint a Számvevőszék hitelesítő záradékot adott ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kivételével az összes ügynökség éves beszámolójához; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökségek éves beszámolóinak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak minden ügynökség esetében, kivéve Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), amely számára a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki;

5.  elismeri, hogy 2015-ben az ügynökségek a várakozásoknak megfelelően hajtották végre a munkaprogramjukat; megjegyzi azonban, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról és a következő, 2020 utáni többéves pénzügyi keretről jelenleg zajló viták értékes alkalmat jelentenek az előretekintésre és ezen alkalmak kiaknázására, hogy pozitív változásokat hozzanak az ügynökségek költségvetésének, eredményeinek és többéves munkaprogramjainak kezelésében;

6.  emlékeztet rá, hogy az ügynökségek éves munkaprogram-tervezetének és többéves stratégiájának megvitatása az illetékes bizottságokban azt hivatott biztosítani, hogy a programok és a stratégiák kiegyensúlyozottak legyenek, és tükrözzék a tényleges politikai prioritásokat, valamint hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában rögzített célok megvalósításához;

7.  elégedettséggel jegyzi meg, hogy néhány ügynökség már együttműködik a tematikus csoportjukon belül, ilyenek például a bel- és igazságügyi együttműködés területén aktív ügynökségek(4) és az európai felügyeleti hatóságok(5); további együttműködésre ösztönzi az ebben még részt nem vevő többi ügynökséget is a tematikus csoportjukban lévő ügynökségekkel amikor csak lehet, nemcsak a megosztott szolgáltatások és a szinergiák, hanem a közös szakpolitikák terén is; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fontolja meg állapotfelmérések közreadását az ügynökségek közös szakpolitikai területeiről; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Egyesült Királyságban lévő ügynökségek átköltöztetése során vegye figyelembe az azonos tematikus csoportosuláson belüli többi ügynökséggel való jobb együttműködés lehetőségeit, és vezessen be megosztott szolgáltatásokat;

8.  úgy véli, hogy az eredményeken alapuló uniós költségvetés új megközelítéséről szóló viták keretén belül, valamint a tematikus együttműködés javítása terén elért haladás és a „Hogyan járulnak hozzá az uniós ügynökségek és egyéb szervek az Európa 2020 stratégiához és a Juncker-Bizottság menetrendjéhez?” című jelentés keretében az ügynökségek által végzett tevékenység alapján minden érintett uniós intézménynek, nevezetesen a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Számvevőszéknek is figyelembe kell vennie ezt a tematikus megközelítést az éves mentesítési eljárás során, az ezen állásfoglalás mellékletében található javaslatot követve;

9.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a szabályozott termékek kockázatelemzésével foglalkozó szabályozó ügynökségek, és különösen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Vegyianyag-ügynökség vagy az Európai Gyógyszerügynökség nem rendelkeznek a küldetésük megfelelő teljesítéséhez szükséges pénzügyi és jogi forrásokkal:

Közös megközelítés és a Bizottság ütemterve

10.  emlékeztet, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában közös megközelítést fogadott el a decentralizált ügynökségek tekintetében (a „közös megközelítés”), amely az ügynökségek jövőbeni irányításáról és reformjáról szóló politikai megállapodásként szolgál; emlékeztet továbbá, hogy a közös megközelítést a Bizottság 2012. decemberi ütemtervén (az „ütemterv”) keresztül hajtották végre;

11.  nyugtázza a közös megközelítés végrehajtásáról szóló második eredményjelentést (COM(2015)0179), és értékeli a számos területen elért előrehaladást működésük észszerűsítése terén; üdvözli a Bizottság és az ügynökségek törekvéseit és az ütemterv megvalósítása terén tett előrehaladást;

12.  megjegyzi, hogy az ütemterv ügynökségek által végrehajtott legtöbb fellépése hozzájárult az elszámoltathatóságuk és átláthatóságuk javításához, ami további jele az ügynökségek számottevő erőfeszítéseinek a közös megközelítés végrehajtására, dacára a források okozta nyomásnak, és azt mutatja, hogy az ügynökségek felelősek, elszámoltathatóak és átláthatóak; megjegyzi továbbá az uniós ügynökségek hálózatának (a „hálózat”) tájékoztatása alapján, hogy a közös megközelítésben előirányzott intézkedések végrehajtása gyakorlatilag befejeződött;

13.  aggodalmát fejezi ugyanakkor amiatt, hogy az intézkedések végrehajtása emellett egy általánosan negatív hatással is járt az ügynökségek hatékonyságára nézve, valamint hogy bizonyos területeken a végrehajtás a költségek jelentős növekedésével járt, mind a humán, mind a pénzügyi erőforrások terén; megjegyzi továbbá, hogy ezek a megnövekedett költségek az intézkedések végrehajtása során jelentkeztek, de a jövőben is folyamatosan fel fognak merülni;

14.  elismeri az ütemterv végrehajtása által az ügynökségekre rótt adminisztratív terhet, valamint az ügynökségek adatainak összegyűjtéséhez és összefoglalásához, illetve a hálózatba való elküldésükhöz kapcsolódó számos feladat kiszervezését, különösen ami a költségvetési és a mentesítési eljárást illeti; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot ezen erőfeszítések elismerésére, valamint további források biztosítására az ügynökségek létszámtervében, különösen a hálózat állandó titkárságának feladataihoz kapcsolódóan;

15.  megjegyzi, hogy a jelentéstételi eljárások javítására kidolgozott új mechanizmusok végrehajtásának fényében a feladatok kettős elvégzése és a kettős jelentéstétel elkerülése, valamint a nagyobb hatékonyság elérése érdekében fel kell hagyni a korábbi jelentéstételi mechanizmusok használatával;

16.  úgy véli, hogy az ügynökségeknek folytatniuk kell a Bizottsággal, a Parlamenttel és a Számvevőszékkel való szoros együttműködésben a tevékenységeik egészének eredményeit és hatékonyságát mérő átfogó mutatók kidolgozását; megjegyzi, hogy végső célként a mutatók kiegyensúlyozott számát kell kitűzni, amely fokozza az ügynökségek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és támogatja a költségvetési hatóságnak a költségvetésre és a személyzetre vonatkozó döntéseit;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

17.  emlékeztet, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek az egységességgel és az egyensúllyal együtt; megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló alapján a költségvetési és pénzügyi irányítás terén a leggyakoribb kérdés továbbra is az átvitt lekötött előirányzatok magas aránya, ami 32 ügynökséget érint, a 2014-es 28 ügynökséghez képest; megjegyzi továbbá a Számvevőszék beszámolója alapján, hogy az továbbra is az ügynökségek egyes költségvetési címeire nézve saját maga által meghatározott küszöbérték szerint számolt be ezekről az ügyekről;

18.  megjegyzi azonban, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek tevékenységének több éves jellege indokolhatja, és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem is mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének; megjegyzi, hogy az ilyen operatív programok miatti átviteleket az ügynökségek sok esetben előre megtervezik, és arról beszámolnak a Számvevőszéknek, ami megkönnyíti a tervezett és a nem tervezett átvitelek egyértelmű megkülönböztetését;

19.  rámutat, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) már megegyezett elviekben a „tervezett” és a „nem tervezett” átvitelek közötti átlátható megkülönböztetésről, amit már évek óta alkalmaz a Eurofound; ösztönzi a hálózatot, az ügynökségeket és a Számvevőszéket annak megvizsgálására, hogy a „tervezett” és a „nem tervezett” átvitelek közötti megkülönböztetésre és azok átlátható kommunikációjára lehetne-e eljárást alkalmazni, amíg a kérdés nem kerül be a költségvetési rendeletbe;

20.  kiemeli, hogy a törölt átvitelek szintje azt mutatja, hogy az ügynökségek mennyire becsülték fel megfelelően pénzügyi szükségleteiket, és hogy az jobb indikátor a helyes költségvetési tervezés tekintetében, mint az átvitt előirányzatok szintje;

21.  hangsúlyozza ezért, hogy szükség van a „tervezett és bejelentett” átvitelek egyértelmű fogalmának meghatározására a Számvevőszék jelentésének e téren való egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy a mentesítésért felelős hatóság képes legyen megkülönbözteti egymástól a helytelen költségvetési tervezés eredményeképpen keletkező, illetve a többéves programokat és a közbeszerzési tervezést támogató költségvetési eszközként használt átviteleket;

22.  követeli e tekintetben, hogy a „tervezett és bejelentett” átvitelek fogalmát és a többi szükséges iránymutatást foglalják bele a költségvetési rendelet és a pénzügyi keretrendelet következő felülvizsgálatába; felhívja a Bizottságot, a Számvevőszéket és a hálózatot e kérdés megvitatására, és lehetséges megoldási javaslatok benyújtására különösen a többéves programozás és közbeszerzés területein a pénzgazdálkodás egyszerűsítése érdekében;

23.  megállapítja, hogy az ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentés részletességi szintje bizonyos ügynökségeknél eltér a többi ügynökségétől, ami arra utal, hogy sürgető szükség van egyértelmű iránymutatásra az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan; elismeri, hogy az eltérő jelentést benyújtó ügynökségek kiszervezték a számviteli tisztviselői szerepkört a Bizottság számviteli tisztviselőjéhez, és hogy a részletességben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából ered; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy iránymutatást dolgozzon ki az ügynökségek 2016. évi költségvetési beszámolóihoz; felkéri a hálózatot és a Bizottságot, hogy tegyenek jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az e kérdéssel kapcsolatos további fejleményekről;

24.  megjegyzi, hogy az ügynökségek általában a szabályokkal összhangban ítélnek oda és fizetnek ki támogatásokat; felkéri az ügynökségeket a támogatáskezelésük javítására és az odaítélt támogatások hatékonysága mérésének prioritásként való kezelésére;

25.  sürget minden ügynökséget, hogy állítsanak össze átfogó üzletmenet-folytonossági tervet a váratlan és súlyos események vagy körülmények eredményeként jelentkező kapcsolódó kockázatok és üzleti ingadozás kezelésére;

26.  üdvözli a Számvevőszék „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél” című, 12/2016. sz. különjelentését;

Az ügynökségek közötti és más intézményekkel való együttműködés – megosztott szolgáltatások és szinergiák

27.  kiemeli a megosztott szolgáltatások előnyeit, amelyek lehetővé teszik az adminisztratív végrehajtási szabályok és az emberi erőforrásokhoz és a pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó eljárások következetes alkalmazását, valamint kiemeli az ügynökségek között megosztott szolgáltatások potenciális hatékonyságnövelő hatását, különösen ha figyelembe vesszük az ügynökségek előtt álló költségvetési és személyzeti megszorításokat;

28.  aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány ügynökségnek továbbra is két – egy operatív és egy adminisztratív – székhelye van; úgy véli, hogy a lehető leghamarabb meg kell szüntetni azokat a kettős székhelyeket, amelyek nem nyújtanak semmilyen operatív hozzáadott értéket;

29.  a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a pénzügyi és emberi erőforrások terén elérni kívánt hatékonyságnövelés érdekében az ügynökségek az indokolatlan átfedések elkerülésén és az információ megbízhatóvá, pontossá és könnyen elérhetővé tételén dolgoztak; megelégedéssel nyugtázza, hogy ezen erőfeszítések eredményeképp létrejött egy közös online szolgáltatási katalógus, amelynek működtetésében a hálózat összes ügynökségének részvételére számítanak vagy azáltal, hogy azok új szolgáltatásokat javasolnak és ajánlanak fel, vagy pedig azáltal, hogy szolgáltatásokat igényelnek a központosított platformon keresztül, amelyen 2017 januárjától 21 ügynökség összesen 184 szolgáltatás megosztását ajánlja fel, beleértve a dokumentumok megosztását és a szakértői fórumokon való részvételt is;

30.  elismeri továbbá, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) aláírt egy „igazoló vizsgálati” kísérleti programot, amely alkalmas lenne annak feltárására, hogy az EUIPO képes-e a hálózatban szereplő többi ügynökség számára nagyon olcsó helyreállítási szolgáltatásokat nyújtani informatikai katasztrófák esetén; egyetért azzal, hogy egy ilyen rendszer nemcsak a jobb ikt-szolgáltatások és az alacsonyabb működtetési költségek miatt lehet előnyös, hanem egy erősebb hálózatot és kiforrottabb infokommunikációs technológiákat is eredményezhet; felkéri a hálózatot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a kísérleti programmal kapcsolatos további fejleményekről;

31.  megjegyzi, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 20 ügynökség nevében kiírt egy közös nyílt ajánlattételi felhívást egy cloud-bróker szolgáltató kiválasztása érdekében; megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2016 szeptemberében megkötött szerződés az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint az ügynökségeknek mintegy 2,5 millió EUR pénzügyi megtakarítást jelent;

32.  tudomásul veszi, hogy a hálózat jelenleg az uniós ügynökségek extranetének közös szolgáltatásai között szereplő közös közbeszerzési eszköz kifejlesztésén dolgozik; megelégedéssel nyugtázza, hogy ez az eszköz számos ügynökséget szolgálna és támogatna, ezáltal még inkább előmozdítva egy közös külső szolgáltató használatát, ami következésképpen a források megtakarításához és nagyobb teljesítményhez vezetne;

33.  hangsúlyozza az uniós ügynökségek teljesítményjavítási hálózatának keretében az ügynökségek között folyó együttműködés és az elképzelések és gyakorlatok megosztásának fontosságát, amely hozzájárul a kiegyensúlyozottabb irányításhoz és az ügynökségek közötti összhang fokozódásához; hangsúlyozza, hogy a hálózatnak javítania kell a hatékonyságot, és nem szabad többletköltségeket okoznia, vagy növelnie a bürokráciát;

34.  üdvözli az Európai Képzési Alapítvány és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ közötti együttműködés szisztematikusabbá válását, amely a közös éves munkaprogramjuknak köszönhetően mélyíti a megbízatásuk tekintetében meglévő szinergiákat, különösen a közös rigai ellenőrzési keret kidolgozása és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel a készségigények előrejelzésére és az eszközök és módszerek összepárosítására vonatkozó hat módszertani útmutató véglegesítése terén folytatott együttműködésük révén;

Humánerőforrás-gazdálkodás

35.  emlékeztet, hogy az intézményközi megállapodás(6) (27) bekezdése az alkalmazotti létszám 5%-os fokozatos csökkentésére hív fel valamennyi intézménynél, szervnél és ügynökségénél 2013 és 2017 között; üdvözli, hogy a legtöbb ügynökség már teljesítette az 5%-os csökkentést a 2012-es létszámtervéhez képest, vagy meg is haladta azt;

36.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság további 5%-os rátát állapított meg az ügynökségek számára egy újrafoglalkoztatási alap létrehozása érdekében, amelyből az új feladatokkal megbízott vagy újonnan létrehozandó ügynökségek számára álláshelyeket tud majd biztosítani; különösen aggódik amiatt, hogy e további leépítéssel az ügynökség feladatainak és éves munkaprogramjának teljesítése egyre nehezebbé válik, különösen a bizottságok által teljes körűen működő ügynökségeknek minősített ügynökségek számára; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot annak biztosítására, hogy az esetleges további költségvetési megszorítások ne veszélyeztessék az ügynökségek azon képességét, hogy feladataikat eredményesen ellássák; megjegyzi, hogy számos példa van arra, hogy az ügynökségek a feladataik elvégzéseiben kapacitásuk határához érnek, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság esetében az élelmiszerbiztonság garantálása vagy a Eurofound esetében a migránsokhoz és menekültekhez kapcsolódó új feladatok elvégzése tekintetében;

37.  hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak – nevezetesen a személyzet állampolgársága és a tagállamok nagysága közötti kapcsolatnak – továbbra is az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell lennie, különösen az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok vonatkozásában, továbbá üdvözli, hogy az uniós ügynökségek az Unióhoz 2004 előtt és után csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében kiegyensúlyozottabb arányt ért el; rámutat ugyanakkor, hogy ezek a tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amelyekkel kapcsolatban még előrelépésekre van szükség;

38.  meggyőződése, hogy az ügynökségek ágazati szereplők által fizetett díjakból, tehát nem az uniós költségvetésből finanszírozott személyzetét elvileg nem érintheti az intézményközi megállapodás által előírt 5%-os csökkentésen felüli további létszámcsökkentés; sürgeti a Bizottságot és a költségvetési hatóságot, hogy kezelje külön esetként a főként az uniós költségvetésből finanszírozott ügynökségeket, és készítsen egy külön keretet a főleg az ágazati szereplők által finanszírozott ügynökségek számára, amelynek arányban kell állnia az adott ügynökség által nyújtott szolgáltatásokkal;

39.  megjegyzi, hogy az uniós ügynökségek által finanszírozott projektek és programok végrehajtása közvetlen szerepet játszik a munkahelyteremtésben az Unióban; megjegyzi továbbá, hogy az Unió számos támogatási programja teremt munkahelyeket nagyon sok különböző módon, többek között a bónuszok kifizetéséhez hasonló ösztönzők használatával, ami jelentős egyenlőtlenséghez vezet az Unióban létrehozott munkahelyek minőségében; sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a közvetlen munkahelyteremtés uniós költségvetéséből finanszírozott támogatások, programok és projektek hatásának alapos és átfogó értékelését; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb adja ki ezt az értékelést, és nyújtsa be azt a Parlamentnek;

40.  elismeri az arra tett erőfeszítéseket, hogy az ügynökségek munkatársai és vezetői között mindkét nem egyenlő arányban legyen képviselve; sürgeti a munkatársai körében nem megfelelő nemek közötti egyensúllyal rendelkező ügynökségeket, hogy javítsák ki ezt az egyensúlyhiányt, és az eredményekről a lehető leghamarabb tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot;

Összeférhetetlenség és átláthatóság

41.  a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó etikai iránymutatások részeként és a személyzeti szabályzat előírásainak megfelelően minden ügynökség elfogadott már a visszaélések bejelentésére vonatkozó általános szabályokat; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy az ügynökségek csupán 65%-a vezetett be a visszaélések bejelentésére vonatkozó további belső szabályokat; a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy azon esetekben, amelyekben a vonatkozó szabályok még nincsenek érvényben, az elfogadási folyamat már megkezdődött és jelenleg függőben van; megjegyzi, hogy számos esetben az ügynökségek a Bizottság útmutatására vagy észrevételeire várnak szabályaik véglegesítéséhez; továbbá tudomásul veszi, hogy a szabályok véglegesítésének és végrehajtásának 2017. első felében meg kellene történnie; felszólítja azokat az ügynökségeket, amelyek még nem fogadtak el a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, hogy ezt késlekedés nélkül tegyék meg, és ezáltal erősítsék meg a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső politikájukat az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúrájának előmozdítása céljából a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassák és részesítsék képzésben alkalmazottaikat jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsák a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövessék nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát, folyamatosan tájékoztatva a visszaélést bejelentő személyt és a potenciálisan érintett személyeket az eljárás haladásáról, és vezessenek be anonim belső jelentéstételi csatornát; felszólítja az ügynökségeket, hogy évente tegyenek jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről; felszólítja az ügynökségeket, és ezzel egyidőben a Bizottságot is, hogy biztosítsanak kellő iránymutatást és jóváhagyást ott, ahol szükséges;

42.  megjegyzi, hogy a szakértői csoportokat, tudományos paneleket és bizottságokat igénybe vevő 16 ügynökség közül személyzeti politikájában 13 vette figyelembe az ombudsman OI/6/2014/NF. számú saját kezdeményezésű vizsgálatában kifejezett aggályait a bizottsági szakértői csoportok összetételét illetően; arra bátorítja a fennmaradó ügynökségeket, hogy minél hamarabb vegyék figyelembe az ombudsman aggodalmait;

43.  tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács tagjainak, a vezető tisztviselőknek, valamint a belső szakértőknek önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait a tavalyi 74%-kal szemben idén az ügynökségek 84%-a közzétette; megállapítja továbbá, hogy az ügynökségek 60%-a ellenőrzi legalább évente egyszer a szakértők, az igazgatótanács tagjai és a vezető tisztviselők érdekeltségi nyilatkozata tartalmának tényszerű helytállóságát; felhívja az összes ügynökséget, hogy fogadjanak el koherens megvalósítást célzó szigorú iránymutatásokat az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és azt a közös megközelítés nyomon követéséről szóló ütemtervvel összhangban hajtsák végre; felhívja azokat az ügynökségeket, amelyek még nem vezettek be erre vonatkozó szabályt, hogy a nyilvános felügyelet biztosítása és a vezetőség ellenőrzése érdekében rendszeresen ellenőrizzék a nyilatkozatokat;

44.  üdvözli az ügynökségeknek az átláthatóság maximalizálására tett erőfeszítéseit az érdekeltségi nyilatkozatok és az önéletrajzok honlapjukon való megjelentetésével; megjegyzi azonban, hogy számos esetben hiányzik valamely dokumentum; emlékeztet azonban arra, hogy az ügynökségeknek nincs megfelelő előírásuk az alapító rendeletükben e dokumentumok benyújtásának kötelezővé tételére; azt várja ezért, hogy az érintett ügynökségek alapító rendeleteinek bárminemű felülvizsgálata magában fogja foglalni valamennyi vezetőségi tag érdekeltségi nyilatkozatának és önéletrajzának kötelező benyújtására vonatkozó előírást; felhívja emellett a Bizottságot, hogy használja ki a költségvetési rendelet most zajló felülvizsgálatát, hogy a lehető legmesszebb elmenjen e kérdés megoldásában;

45.  felhívja az ügynökségeket e tekintetben, hogy tegyenek további lépéseket az átláthatóbb vezetés felé; hangsúlyozza, hogy a lehetséges összeférhetetlenségek követése és felderítése érdekében alapvető fontosságú az állandó és hatékony belső felügyelet;

46.  megjegyzi, hogy az ügynökségek elkötelezettnek mutatkoznak egyrészt a csalás vagy bármely egyéb szabálytalanság megelőzése, felfedése és megakadályozása, másrészt azok előfordulása esetén a megfelelő intézkedések végrehajtása iránt; megelégedéssel nyugtázza, hogy a hálózat létrehozott egy csaláselleni munkacsoportot az ügynökségközi jogi hálózaton belül azzal a céllal, hogy elősegítse az ügynökségek között a csalás elleni stratégiák harmonizálását és az azokhoz kapcsolódó sztenderd módszerek kialakítását; a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökségek többsége nagyobb csalás elleni tudatosságról számolt be; tudomásul veszi továbbá, hogy a bevált gyakorlatok elősegítése és megosztása érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal és/vagy a Számvevőszék képviselőit rendszeresen meghívták a fent említett ügynökségközi jogi hálózat munkacsoportjába, hogy ismertessék a témát ezen intézmények szempontjából és támogassák az ügynökségeket, illetve hogy felhívják azok figyelmét a csalással kapcsolatos kérdésekre;

47.  hangsúlyozza, hogy minden ügynökségnek ellenőrzési és iránymutatási mechanizmussal kell rendelkeznie olyan bírósági eljárásokhoz kapcsolódó jogi költségek esetére, amikor egy ügynökség az érintett fél; ösztönzi az ügynökségeket a bevált gyakorlatok megosztására e tekintetben;

48.  felhívja az ügynökségeket, hogy alakítsanak ki közös iránymutatásokat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alkalmazására, különösen ami a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat illeti;

49.  ösztönzi az ügynökségeket ismertségük további erősítésére, illetve hogy továbbra is fejlesszenek különböző kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül be tudják mutatni a munkájukat és tevékenységüket a nagyközönség számára;

50.  megjegyzi, hogy több ügynökségnél az igazgatótanácsi és vezetőségi tagok az „összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot” tettek közzé „érdekeltségi nyilatkozat” helyett; hangsúlyozza, hogy nem maguknak az igazgatótanács vagy a vezetőség tagjainak kell kinyilatkoztatniuk, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség; hangsúlyozza, hogy ez önmagában összeférhetetlenséget képez; az „érdekeltségi nyilatkozatok” független ellenőrzését kéri;

Kommunikáció és láthatóság

51.  megjegyzi, hogy az ügynökségek számos csatornán aktívan népszerűsítik munkájukat, különösképpen úgy, hogy weboldalaik tartalmát tájékoztatás és az elvégzett munka ismertetése céljából rendszeresen frissítik; emellett megjegyzi, hogy a közösségi média egyre inkább az ügynökségek általános kommunikációs eszközévé válik; megállapítja, hogy a nyílt napok, a célzott kampányok és az ügynökségek alapfeladatait elmagyarázó videók azon tevékenységek részét képezik, amelyek a polgárok oktatását szolgálják, és amelyekkel lehetővé teszik számukra, hogy többet tudjanak meg az ügynökségek és az uniós intézmények munkájáról; elismeri, hogy az általános vagy speciális médiakapcsolati tevékenységeket rendszeresen mérik különböző mutatók segítségével, valamint hogy minden ügynökségnek van saját, egyéni igényeihez igazodó, specifikus tevékenységeket tartalmazó kommunikációs terve;

Egyéb megjegyzések

52.  megismétli a 2013-as és 2014-es mentesítési eljárás során ismertetett véleményét, amely szerint a Parlament, a Tanács és a Bizottság a közös megközelítés 54. bekezdésében létrejött megállapodása értelmében az ilyen kiszervezett külső ellenőrzésekért „minden szempontból továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli”; emellett megismétli, hogy a magánszektorbeli ellenőrök bevonását tartalmazó új ellenőrzési megközelítés jelentős adminisztratív terhet ró az ügynökségekre, valamint hogy az ellenőrzési szerződések közbeszerzési eljárására és kezelésére szánt idő további kiadásokat eredményezett, tovább apasztva ezáltal az ügynökségek amúgy is csökkenő forrásait; aggodalmát fejezi ki a lehetséges összeférhetetlenség miatt olyan esetekben, amikor az ilyen magánszektorbeli ellenőrök vagy azok vállalatai az uniós ügynökségekkel egyértelmű üzleti érdekkel rendelkező magánszektorbeli vállalatoknál is végeznek ellenőrzési vagy konzultációs feladatokat; hangsúlyozza, hogy ezt a problémát a költségvetési rendelet folyamatban levő felülvizsgálata és a pénzügyi keretszabályzat azt követő módosítása keretében mindenképpen meg kell oldani; felszólítja a felülvizsgálatban érintett feleket, hogy sürgősen adjanak felvilágosítást az üggyel kapcsolatban az adminisztratív terhek jelentős csökkentése és az előnyben részesített, közellenőrzési rendszeren alapuló megközelítéshez való visszatérés érdekében;

53.  megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló szerint az Egyesült Királyságban (UK) az Unióból való kilépésről tartott népszavazás, amely 2016. június 23-án, mérlegfordulónap után került megrendezésre, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – amelyek több más uniós ingatlannal és tájékoztatási irodával együtt Londonban találhatók – éves jelentésében az „Egyéb” című bekezdésben szerepel; nyugtázza, hogy e bekezdés tisztázza, hogy a két ügynökség beszámolóját és kiegészítő mellékleteit a beszámoló aláírásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján készítették el, amikor az Egyesült Királyság állampolgárainak döntése még nem volt ismert, és az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének alkalmazásáról szóló hivatalos értesítésre még nem került sor; az ez ügyben felmerülő, az Európai Bankhatóságot és az Európai Gyógyszerügynökséget érintő következményekre vonatkozó észrevételekért az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2017. április 27-i(7) állásfoglalására és az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2017. április 27-i (8)állásfoglalására hivatkozik;

54.  nyugtázza az Unió három háromoldalú ügynöksége létrehozásáról szóló rendeletek felülvizsgálatára irányuló javaslatok egyidejű közzétételét, összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozatában rögzített elvekkel; hangsúlyozza ezen ügynökségek jelenlegi háromoldalú irányítási rendszere fenntartásának és javításának fontosságát, biztosítva a nemzeti hatóságok, valamint az európai munkáltatói és munkavállalói szervezetek tevékeny részvételét irányításukban és működésükben; emlékeztet rá, hogy létszámcsökkentések kerültek végrehajtásra, és ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a további csökkentések korlátozhatják az ügynökségek azon képességét, hogy teljesítsék megbízatásukat;

55.  nyugtázza a Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának (DG EMPL) hatáskörébe tartozó négy uniós ügynökség folyamatban lévő értékelését és célravezetőségi vizsgálatát, amely 2016 decemberében indult, és a tervek szerint 2017 decemberében ér véget(9); úgy véli, hogy ezen értékeléseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a Parlament megalapozott döntéseket hozzon az ügynökségek munkájának hatékonyságával és hatásával kapcsolatban; hangsúlyozza a szinergiák kiaknázásának szükségességét a négy ügynökség egymást átfedő tevékenységei tekintetében, valamint az ügynökségek és a Bizottság között, csakúgy, mint a munka megkettőzése elkerülésének fontosságát.

56.  üdvözli a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó minden ügynökség stabil eredményét és rugalmasságát; üdvözli rugalmasságukat abban, hogy alkalmazkodnak a folyamatosan változó politikai prioritásokhoz és a váratlan eseményekhez; sajnálja azonban, hogy nincsenek olyan hatékony mutatók, amelyek tükröznék munkájuknak a belső biztonságra, a migrációra, a határigazgatásra és az alapvető jogok alakulására gyakorolt hatását; üdvözli, hogy több ügynökség erőfeszítéseket tett költségvetési gazdálkodása javítására, optimalizálta költségvetése felhasználását és jobb költségvetési tervezési folyamatot hajtott végre;

57.  üdvözli a bel- és igazságügy területén működő minden ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy tovább finomítják költségvetési eljárásaikat, hangsúlyozza azonban, hogy elsődleges céljuknak a helyszíni működési hatékonyság javításának és a Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat által feltárt inkább szerkezeti kérdések kezelésének kell lennie;

58.  elismeri, hogy nagyszámú ügynökséget hoztak létre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos szakpolitikai területen, és emlékeztet arra, hogy ezek az ügynökségek milyen fontos, a polgárok életére közvetlenül ható feladatokat látnak el; hangsúlyozza, hogy minden ügynökség valós igények nyomán jött létre; meggyőződése, hogy e szakpolitikai terület minden ügynöksége különleges és szükséges feladatot lát el, európai többletértéket nyújtva;

59.  kéri, hogy a bel- és igazságügy területén működő minden ügynökség azonosítsa a pénzügyi, az erőforrások terén felmerülő vagy egyéb szűk keresztmetszeteket, amelyek akadályozzák működési teljesítményüket, továbbá megfelelő időben kérjenek kiigazításokat;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

(1) HL C 449., 2016.12.1.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(4) Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA), Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), Európai Rendőrakadémia (CEPOL) (2016.7.1. óta: az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)), az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) (2017.5.1. óta: a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)) , az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust).
(5) Az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH), az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH).
(6) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).
(7) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0163.
(8) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0172.
(9) http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2016_empl_020_evaluation_agencies_en.pdf


MELLÉKLET: JAVASLAT AZ EP ÁLTAL MENTESÍTETT ÜGYNÖKSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSÁRÓL

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

UNIÓS ÜGYNÖKSÉGEK

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS ÜGYEK

EBA; EIOPA; ESMA

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK

CdT; EU-OSHA; Eurofound; Cedefop, ETF

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

EGT; EFSA; ECDC; ECHA; EMA

IPAR, KUTATÁS ÉS ENERGIAÜGY

EIT, ACER; BEREC; ENISA; EURATOM; GSA

KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM

EASA; EMSA; EKT;

HALÁSZAT

EFCA

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

Eurojust, FRA, Frontex, EASO; EMCDDA; CEPOL, eu-LISA; Europol

A NŐI JOGOK ÉS A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG

EIGE

Jogi nyilatkozat