Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2099(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0121/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0121/2017

Viták :

PV 27/04/2017 - 3
CRE 27/04/2017 - 3

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.67

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0198

Elfogadott szövegek
PDF 400kWORD 57k
2017. április 27., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Éves jelentés az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről
P8_TA(2017)0198A8-0121/2017

Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről (2016/2099(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi éves tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi pénzügyi jelentésére és 2015. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Banknak az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működéséről szóló 2016. szeptemberi értékelésére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank honlapján közzétett 2016–2018. évi vállalati operatív tervre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2015. évi fenntarthatósági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Beruházási Bank Európai Unión kívüli tevékenységei tekintetében adott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló külső hitelezési megbízatásra (külső megbízatás),

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottságnak az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, 2016. január 28-i közleményére (COM(2016)0024),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az 1316/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0597),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei közleményére (COM(2016)0359),

–  tekintettel az „Az EBB politikája a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szemben” című 2010. december 15-i és a „Nem együttműködő országokkal és területekkel szembeni politika” című, 2014. április 8-i kiegészítő dokumentumra,

–  tekintettel arra, hogy 2016. október 4-én egyetértett a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásával(3),

–  tekintettel Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, az Európai Parlament 2016. szeptember 14-i strasbourgi plenáris ülésén elhangzott beszédére,

–  tekintettel az európai ombudsman EBB-nek küldött 2016. február 22-i és 2016. július 22-i levelére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, továbbá a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0121/2017),

A.  mivel az EBB-re úgy tekintenek, mint az EU „pénzügyi szervére,” és az EU-n belüli köz- és magánberuházások fenntartása szempontjából kulcsfontosságú intézményre, míg az EU-n kívül is fontos szerepet tölt be a külső hitelnyújtási tevékenysége révén; mivel az EBB továbbra is az európai integráció elősegítője, és szerepéről bebizonyosodott, hogy a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása óta tovább erősödött;

B.  mivel ki kell dolgozni az EBB átfogó és megfelelő parlamenti számonkérhetőségét;

C.  mivel az EBB 2015-ben stabilan fenntartotta jövedelmezőségét, és 2,8 milliárd EUR nettó éves többletet realizált;

D.  mivel a banknak stabil hitelképességet kell fenntartania, és működése során továbbra is szelektívnek kell lennie, a beruházás jelentős volumenén és megtérülésén kívül figyelembe véve szociális és gazdasági hatását is a különböző ágazatokban, valamint az általa végrehajtott beruházások hozzájárulását a tágabb értelemben vett társadalmi javakhoz;

E.  mivel az EBB-nek tovább kell fokoznia hitelezési tevékenységeinek hatékony bővítésére irányuló erőfeszítéseit különösen az alacsony beruházási kapacitással rendelkező térségekben, csökkentve egyben a pályázókra háruló adminisztratív terheket;

F.  mivel az EBB-nek mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) végrehajtásáért felelős intézménynek a továbbiakban is hosszú távú gazdasági előnyöket kínáló projektekre kell törekednie, illetve hosszú távú gazdasági előnyökkel járó, fő prioritásként minőségi munkahelyeket létrehozó, szilárd pénzügyi eredmények elérésére;

G.  mivel az EBB-nek minden rendelkezésére álló eszközével hozzá kell járulnia a regionális egyenlőtlenségek kezeléséhez az új, magánszférabeli projektek kidolgozásával kapcsolatos tanácsadás révén, illetve szilárd és körültekintő beruházási projektek finanszírozásával anélkül, hogy a már meglévő, ugyanilyen célból létrejött programokat és a határozott környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási (ESG) dimenzióval bíró projekteket akadályozná vagy a helyükbe lépne; mivel az EBB-nek további megoldásokat kellene kidolgoznia azon országok gazdasági fejlődésének fenntartására, amelyeknek stabilizációs programot kellett végrehajtaniuk;

H.  mivel az EBB megbízható projektekre irányuló beruházásai segíthetnek fellépni az ifjúsági munkanélküliség ellen a fiatalok megfelelő készségekkel való felruházása, és többek között a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításának elősegítése révén;

I.  mivel különösen a projektek értékelése és ellenőrzése során kell különleges figyelmet fordítani a vállalatirányítási követelményekre és az éghajlatváltozásra; mivel a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása létfontosságú a Közösség teljes körű fejlődéséhez és tartós sikeréhez;

J.  mivel az EBB segítségével az 1958-ban történt alapítása óta több mint ezer milliárd euró értékű beruházás valósult meg a közlekedési ágazatban, és az EBB ebben az ágazatban volt a legaktívabb;

K.  mivel a kibocsátások csökkentése a közlekedési ágazatban az egyik fő kihívás, és a közlekedés okozta NOx, CO2 és egyéb releváns kibocsátások jelentős csökkentésére van szükség, ha az EU el akarja érni hosszú távú éghajlati céljait; mivel a közúti torlódások és a légszennyezés jelentik a fő problémákat a mobilitás valamennyi formájának fejlesztése, valamint az emberi egészség védelme terén;

L.  mivel 2015-ben az EBB 14 milliárd eurót fektetett közlekedési projektekbe, amelyek évente 338 millió utas számára járnak előnyökkel és évente 65 millió utazási órát takarítanak meg;

Beruházás az EU-ban

1.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság jelentős mértékben csökkentette az európai gazdaság növekedését, és az egyik fő tényező, amely hozzájárult az EU-n belüli beruházások csökkenéséhez; kiemeli, hogy a válság által leginkább sújtott országokban a köz- és magánberuházások visszaesése ijesztő mértéket öltött, miként azt az Eurostat megállapítása is kimutatja, mely szerint 2007 és 2015 között Görögországban 65%-kal, Portugáliában pedig 35%-kal esett vissza az államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozás (GFCF); aggodalmának ad hangot a néhány tagállamban továbbra is magas munkanélküliség és makrogazdasági egyensúlyhiány miatt;

2.  hangsúlyozza, hogy az uniós versenyképesség növelése, a gyorsabb gazdasági növekedés és a foglalkoztatás többek között a beruházások fokozásától is függ, különösen a kutatás, az innováció, a digitalizálás, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, illetve az induló vállalkozások és a már létező kkv-k támogatása terén;

3.  megjegyzi, hogy az EBB-nek ésszerű gazdasági kritériumokra alapozva, sürgősen részt kell vennie a beruházási szakadék áthidalásában; kéri az EBB-t, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa eredményesebb és hatékonyabb beruházásokra, valamint a magánberuházások bevonzására és lehetővé tételére; kéri az EBB-t, hogy kerülje a jelentős környezeti hatással járó nagyszabású infrastrukturális projekteket, amelyek nem járnak valódi hozzáadott gazdasági és társadalmi értékkel a helyi lakosság számára; felszólítja az EBB-t technikai segítségnyújtásának fokozására, az alacsony projektképzési kapacitás kezelése, valamint egyes tagállamokban a finanszírozható projektek beazonosítása érdekében;

4.  nyugtázza a 2015-ben kihelyezett EBB-s hitelállomány stabilitását (77,5 milliárd EUR, a 2014-es 77 milliárd eurót követően); rámutat, hogy habár az összeg megfelel az EBB 2015 és 2017 közötti időszakra szóló operatív tervében meghatározott célkitűzésnek, a jelenlegi körülmények nagyratörőbb célok kitűzésére, és az EBB által aláírt hitelnyújtás fokozására is ösztönözhetnék a bankot; emlékeztet, hogy az EBB-nek a Horizont 2020 eszköz révén alapvető szerepet kell játszania az Európa 2020 stratégia végrehajtásában;

5.  úgy véli, hogy az Európai Beruházási Banknak (EBB) mint az „EU bankjának,” amely be van építve a Szerződésekbe és a vonatkozó jegyzőkönyvbe, így működését azok irányítják, képesnek kell lennie különleges státuszának betöltésére, ami speciális jogokkal és felelősségekkel jár; megállapítja, hogy a bank egyre több olyan pénzügyi eszköz végrehajtásában tölt be kulcsfontosságú szerepet, amely uniós költségvetési forrásokon alapul;

6.  tudomásul veszi a jó hírt, hogy az EBB teljesíteni tudta a részvényesei felé vállalt, összességében legalább 180 milliárd eurós beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalását;

7.  rámutat, hogy érdemes komolyan fontolóra venni egy újabb tőkeemelést a bank finanszírozási kapacitása elkövetkezendő években való megőrzése érdekében, kiemelve egyben az erőforrásokkal való hatékony és felelős gazdálkodás fontosságát;

8.  úgy véli, hogy az EBB hitelezési tevékenységét az állami pénzeszközökkel kialakított jobb szinergiák révén fokozni lehetne, aminek következtében növekednének az állami és magánszektorbeli beruházások; hangsúlyozza, hogy egy ilyen növekedésnek a banki termékskála megfelelő diverzifikációjával kell járnia – beleértve az állami és magánjavakat megfelelően egyensúlyba hozó köz-magán partnerségek (PPP) erőteljesebb és adóügyi szempontból körültekintő felhasználását –, és egyéb innovatív eszközökkel a reálgazdaság igényeinek való megfelelés javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen fellépések során el kell ismerni, hogy az új termékeknek gyakran kiegészítő irányítási eszközökre van szükségük megfelelőségük biztosítása érdekében, és hogy külön figyelmet kell fordítani a finanszírozás stratégiai elosztására, illetve az EU szakpolitikai célkitűzéseinek előmozdítására;

9.  üdvözli, hogy 2015-ben az EBB Görögország-szerte 1,35 milliárd eurót nyújtott projektekbe való beruházás céljára; nyugtázza, hogy a válság 2008-as kezdete óta az EBB több mint 12 milliárd eurót biztosított beruházási célokra Görögországban;

10.  üdvözli, hogy az EBB a válságra adott válaszként jelentősen kiterjesztette tevékenységeit, többek között a leginkább érintett országokban is; felhívja az EBB-t, hogy folytassa a kiigazítási programokat követő uniós országok támogatását gazdasági lábadozásuk gyors beindításának elősegítése érdekében, és támogassa fenntartható gazdaságra való áttérésüket, biztosítva közben folytatólagos megfelelésüket a megbízható beruházási megtérülés EBB által megszabott követelményeinek; rámutat, hogy mindezt a pénzügyi támogatás és kapacitásépítés tekintetében egyaránt meg kell valósítani a projektek beruházásra alkalmassá válásának elősegítéséhez; kiemeli a regionális fejlesztés jelentőségét, és felhív a regionális és helyi hatóságokkal folytatott párbeszéd és együttműködés fokozására;

11.  felhívja a figyelmet, hogy az EBB-t több alkalommal is felhívták a bevált módszerek tagállamokban való terjesztésének támogatására és elősegítésére, különösen a meglévő nemzeti fejlesztési bankokon és intézményeken keresztül, amelyek fontos eszközét képezik az alacsony beruházási szintre való összehangolt uniós válaszadásnak;

12.  elvárja, hogy az EBB továbbra is működjön együtt a Bizottsággal és a tagállamokkal az olyan rendszerszintű hiányosságok kezelésében, amelyek akadályozzák, hogy bizonyos régiók és országok teljes mértékben részesüljenek az EBB pénzügyi tevékenységeinek előnyeiből;

13.  megjegyzi, hogy az EBB pénzügyi eszközök széles körét alkalmazza – úgy mint hitelek, garanciák, projektkötvények és a köz- és magánszféra partnersége – a közlekedésbe való köz- és magánbefektetések támogatására; hangsúlyozza, hogy az uniós közlekedési politika célkitűzéseinek elérése érdekében fontos a különböző típusú uniós finanszírozások összehangolása, figyelembe véve, hogy nem minden projekt alkalmas arra, hogy köz- és magánszféra partnerség típusú eszközökből származó finanszírozásban részesüljön;

14.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek előnyben kell részesítenie az innovációalapú projekteket, amelyek egyértelmű európai hozzáadott értéket nyújtanak; rámutat azon projektek finanszírozásának fontosságára, amelyek a munkahelyteremtés érdekében maximalizálják a hatást; felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg a projektek értékelését, külön figyelmet fordítva a közvetve vagy közvetlenül létrehozott munkahelyek számára és minőségére; felszólítja az EBB-t, hogy intézkedjen a piaccal összeegyeztethető módon, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a más befektetők számára;

15.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy felülvizsgálja a hatályos pénzügyi rendeletet; támogatja különösen e rendelet az olyan innovatív pénzügyi eszközök felhasználásáról szóló rendelkezéseit, mint például a projektkötvények, feltéve, ha azok nem vonják maguk után a veszteségek társadalomra való hárítását és a nyereség privatizálását;

16.  felkéri az EBB-t, hogy készítsen átfogó értékelést az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására irányuló határozata által az Unió pénzügyi helyzetére és tevékenységeire gyakorolt esetleges hatásról; kiemeli, hogy az EBB-nek hosszú távú kötelezettségvállalásaiban figyelemmel kell lennie az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására irányuló határozatára; felszólítja az EBB-t, hogy tartsa fenn a párbeszédet az Egyesült Királyság kormányával, hogy gondoskodjék az országukban folyó, az EBB-től finanszírozásban részesülő, vagy ilyen finanszírozásra pályázó projektek esetében oly annyira szükséges bizonyosságról, felkéri az EBB-t, hogy vizsgálja meg és vázolja fel az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására irányuló határozata nyomán az EBB és az Egyesült Királyság között lehetséges különféle kapcsolatokat;

17.  bátorítja az EBB-csoportot, hogy teljes mértékben vegye át a Bizottság agresszív adókikerülési struktúrákra vonatkozó álláspontját, és megjegyzi, hogy az EBB saját biztosítékaira tekintettel az EBB által megbízatás alapján kezelt állami pénzeszközök igénybe vételét ugyancsak az Európai Számvevőszék ellenőrzi; felkéri e tekintetben az EBB-t, hogy fejezze be az együttműködést az olyan közvetítőkkel, országokkal és joghatóságokkal, amelyek szerepelnek a nem együttműködő adójogrendszerek uniós listáján; megjegyzi, hogy az EBB által finanszírozott valamennyi projektet – beleértve a pénzügyi közvetítők által finanszírozottakat is – nyilvánosságra hozzák az EBB weboldalán; javasolja, hogy az EBB javítsa kutatási és ágazati elemző képességét;

18.  hangsúlyozza, hogy továbbra is az EBB egyik fontos prioritásának kell maradnia a káros adózási gyakorlatok minden formájának visszaszorítása; felszólítja az EBB-t, hogy mielőbb alkalmazza az adókerülés és adóparadicsomok tekintetében releváns európai uniós jogszabályokat és standardokat, és várja el ügyfeleitől e szabályok betartását; aggodalmának ad hangot azon információk hiányossága miatt, amelyeket az EBB tesz közzé a végső kedvezményezett tulajdonosokról, különösen amikor a finanszírozás magántőkealapokon nyugszik; sürgeti az EBB-t, hogy tegyen proaktív lépéseket, és hozzon fokozott körültekintő intézkedéseket amennyiben kiderül, hogy EBB-projektek adóügyi szempontból aggodalomra okot adó jogrendszerekkel vannak kapcsolatban;

19.  kiemeli, hogy várhatóan 2017 végéig elkészül a nem együttműködő adójogrendszerek uniós listája; e tekintetben felhívja az EBB-t, hogy haladéktalanul vizsgálja felül és erősítse meg a nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szembeni politikáját, mihelyt a nem együttműködő adójogrendszerek uniós listája elkészül;

20.  felszólítja az EBB-t, hogy tovább javítsa átláthatóságra törekvő gyakorlatát az intézmény minden szintjén; bátorítja az EBB-t, hogy gondoskodjék arról, hogy mind a közvetlen, mind pedig a közvetítőkön keresztül nyújtott támogatások tartalmazzanak országonkénti adatokat; sürgeti az EBB-t, hogy hajtsa végre az európai ombudsman ajánlásait, és szorgalmazza az EBB panasztételi mechanizmusának nagyobb függetlenségét;

21.  felhívja az EBB-t, hogy javítsa tovább a pénzügyi közvetítőkkel való kommunikációját, hogy ez utóbbiak jobb tájékoztatást nyújthassanak a kedvezményezettek számára a rendelkezésükre álló, az EBB által kínált finanszírozási lehetőségekről; üdvözli e tekintetben a közelmúltban létrehozott mechanizmust, mely szerint a projektek finanszírozásához az EBB-től származó pénzeszközöket felhasználó hitelnyújtó intézményeknek levelet kell küldeniük a kedvezményezettnek, egyértelműen jelezve az EBB-finanszírozás felhasználását;

22.  úgy véli, hogy a finanszírozási tervekre és struktúrákra vonatkozó információk átláthatósága és a polgárok számára való elérhetősége elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok támogassák és elfogadják a projekteket;

A kkv-k támogatása

23.  határozottan támogatja, hogy az EBB előtérbe helyezi a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását, és 2015-ben számukra biztosította az új hitelek 37%-át (28,4 milliárd EUR); különösen üdvözli, hogy az EBB tevékenységei hozzájárultak 4,1 millió munkahely létrehozásához és fenntartásához az uniós kkv-kban és közepes piaci tőkeértékű vállalatokban (2014-hez képest +13%); emlékeztet, hogy az összes új munkahely 85%-ának létrehozásával a kkv-k képezik az európai gazdaság gerincét, és hogy a támogatásuknak továbbra is a bank alapvető célkitűzését kell képeznie; kiemeli, hogy az EBB az egyik intézmény, amely a kkv-k előtt álló finanszírozási szakadék áthidalásában segít;

24.  üdvözli, hogy az EBB részt vállalt a helyi magánszektor fejlesztésében; rámutat arra, hogy az EBB által támogatott mikrofinanszírozás különösen sikeres volt: a mindössze 184 millió eurót kitevő mikrohitelekkel 230 500 munkahelyet sikerült megőrizni a mikrovállalkozásokban, ugyanakkor a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára nyújtott, közel 3 milliárd eurós – csupán 531 880 munkahely fenntartásához hozzájáruló – hitelkeret sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak; rámutat arra, hogy a mikrofinanszírozási befektetési eszközök tőkeáttételi mutatója a magántőkealapokénál is jelentősen magasabb volt; kiemeli, hogy a mikrohitelek erőteljesen érvényesítik a nemek közötti esélyegyenlőség szempontját, és kétszer annyi munkahelyet teremtenek a nők számára, mint a férfiak számára; kéri az EBB-t, hogy fordítson több erőforrást a mikrofinanszírozásra; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU külső hitelnyújtási megbízatása keretében kínált mikrohitelek költségvetésének növelésével ismerjék el e sikert; sajnálja, hogy az AKCS-országokon kívül az EBB nem támogatott mikrofinanszírozási intézményeket, és kéri, hogy bocsásson hasonló mikrofinanszírozási támogatást minden olyan fejlődő ország rendelkezésére, ahol az EBB tevékenykedik;

25.  üdvözli, hogy az elmúlt években az EBB nagyobb hangsúlyt helyezett a kkv-k támogatására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB által nyújtott finanszírozás a nagyobb vállalatokat részesíti előnyben azzal, hogy (a már meglévő, elbocsátásokkal nem fenyegető munkahelyeket is beleszámítva) a megőrzött munkahelyek számának növelésére törekszik; kéri, hogy az EBB jelentése ne csak a megőrzött munkahelyeket tartsa számon, hanem a finanszírozási tevékenységek által teremtett munkahelyeket is, továbbá törekedjen az ILO-normák betartására;

26.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok tartsák tiszteletben a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét a díjazás, a foglalkoztatás és a munkavégzés területén; felszólítja az EBB-t arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során vegye figyelembe a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

27.  emlékeztet arra, hogy támogatni kell a helyi kkv-k fenntartható és hosszú távra szóló, valamint az innováció, a K+F és az energiahatékonyság területén foglalkoztatást teremtő beruházási projektjeit;

28.  úgy véli, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k stratégiai szerepére való tekintettel az EBB-nek stratégiát kellene kidolgoznia a kedvezőtlen gazdasági és banki környezettel rendelkező országokban működő kkv-k finanszírozásának növelésére; úgy véli, hogy külön figyelmet kell szentelni a finanszírozásra szoruló, nagyon kicsi, versenyképes vállalkozásokra, mikrovállalkozásokra és mikrovállalkozókra, akik és amelyek az EU-ban a magánszektor foglalkoztatásának 30%-át teszik ki, és a gazdasági sokkoknak inkább ki vannak szolgáltatva mint a nagyobb vállalatok; úgy véli, hogy ezen stratégiának magában kell foglalnia az igazgatási és tanácsadási kapacitások megerősítését, hogy tájékoztatást és technikai támogatást nyújtsanak a kkv-k számára a fejlődéshez és a finanszírozás kérelmezéséhez; úgy véli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés terén az EBB kihangsúlyozhatja a mikrovállalkozások esetleges finanszírozási szakadékának olyan finanszírozási eszközök és termékek révén történő áthidalását, mint a mikrofinanszírozási eszközök és garanciák;

29.  üdvözli az EBB finanszírozási tevékenységét az infrastruktúra és a közlekedés terén, mivel e projektek jelentősen növelik a kereskedelem potenciálját és tőkeáttételi hatással lehetnek a kkv-k nemzetközivé válásában, különösen a földrajzilag hátrányos helyzetű régiókban;

30.  véleménye szerint az EBB-nek különleges figyelmet kellene fordítania annak biztosítására, hogy az általa kiépített pénzügyi közvetítői hálózat megbízható legyen, és képes legyen a dinamikus és versenyképes kkv-k hatékony, illetve az EU szakpolitikáinak megfelelő finanszírozására; felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt szorosabban a regionális állami intézményekkel a kkv-k számára elérhető finanszírozási lehetőségek optimalizálása céljából; kiemeli, hogy a beruházási programokat a kis projektek igényeihez kell igazítani a kkv-k részvételének biztosítása érdekében;

31.  hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés a kkv-k előtt álló egyik legsürgetőbb kihívás; hangsúlyozza, hogy az EBB részéről stratégiára van szükség a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének további lehetővé tételére és javítására, többek között a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló olyan programok és kezdeményezések révén, mint az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz és a kkv-k európai és latin-amerikai/karibi kereskedelmi tevékenységeinek finanszírozására irányuló új eszközök; javasolja a kkv-khoz és a mikrovállalkozásokhoz való proaktívabb hozzáállásra vonatkozó követelmények kidolgozását a közvetítő bankok számára, amelyek az EBB-finanszírozásokat folyósítják; további javításokat javasol az átláthatóság terén az EBB által nyújtott közvetített hitelek helyi gazdasági és társadalmi hatásainak értékelése tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU-val preferenciális kereskedelmi megállapodást kötő harmadik országokban a kkv-khoz kapcsolódó programokhoz nyújtott EBB-hozzájárulást a globális ellátási láncokba való bekapcsolásuk felé kell irányítani, miközben különösen a keleti és déli szomszédságban az ilyen EBB-programokat a kkv-k európai értékláncokba való bekapcsolása felé kell irányítani;

32.  arra buzdít, hogy az EBB által biztosított pénzeszközök ne csak a kkv-kat célozzák, hanem az észszerű infrastrukturális fejlesztéseket is, hiszen ezek hiánya sok partnerországban súlyos akadályt jelenthet a kereskedelem növekedésében, illetve abban, hogy a lakosság javakat és szolgáltatásokat vegyen és adjon el az EU-n belül;

ESBA

33.  üdvözli az ESBA elindulását, amelynek az irányításáról szóló rendelet 2015 júliusában lépett hatályba; hangsúlyozza, hogy a program sikere a gyors és teljes végrehajtáson múlik;

34.  különösen azt emeli ki, hogy az állásfoglalás készítése idején (még egyre növekedő számértékek mellett) az ESBA-hoz köthető összes beruházás értéke 168,8 milliárd eurónak felel meg, ami az eredeti célérték (315 milliárd EUR) 54%-a; felhívja a figyelmet arra, hogy eddig 28 tagállamban 450 ügyletet hagytak jóvá; felkéri az EBB-t, hogy kövessen el többet az ESBA keretében kiválasztott projektek addicionalitásának biztosításáért, és tegyen meg minden erőfeszítést a projektek földrajzi hatályának és a fenntartható és intelligens növekedéshez való hozzájárulásának javításáért;

Innováció és versenyképesség

35.  üdvözli az innovációs projektek számára biztosított EBB-hitelek határozott növekedését, amely hitelek 2015-ben 18,7 milliárd eurót tettek ki, szemben a 2008-as 10 milliárd EUR alatti összeggel, és azon a véleményen van, hogy ezt tovább kell növelni; sürgeti az EBB-t e törekvés folytatására, valamint arra, hogy a jövőt szolgáló technológiák kifejlesztésére összpontosítson, mint például az energiahatékony közlekedés, a robotika, a biogazdaság, a digitális gazdaság vagy a jobb életet szolgáló új egészségügyi eljárások; úgy véli, hogy az InnovFin és a FinTech előtérbe helyezése hozzáadott értékkel rendelkező projekteket fog vonzani a tagállamokban; úgy véli, hogy az EBB fokozhatná az innovációnak nyújtott támogatást az oktatásra és képzésre, illetve az induló és növekvő vállalkozásokra irányuló célzott beruházások révén és különösen a kevésbé fejlett régiókban;

36.  felhívja az EBB-t, hogy a közlekedési projektek finanszírozása során vegye figyelembe a turizmust, és keressen azzal szinergiákat az uniós idegenforgalmi ágazat fejlesztésének és versenyképességének előmozdítása érdekében;

37.  úgy véli, hogy egy innovatív és hatékony gazdaságnak fejlett és minőségi közlekedési rendszerekre és infrastruktúrára van szüksége, és hogy ezeknek a prioritások között kell szerepelniük, külön figyelmet fordítva az EU keleti régiójára, valamint az olyan innovatív multimodális infrastrukturális megoldásokra, mint a rövid multimodális alagutak, a hidak vagy a kompok a ritkán lakott területeken;

38.  felhívja az EBB-t, hogy fokozza a tanácsadó platformján keresztül történő technikai segítségnyújtás kiépítésére irányuló erőfeszítéseit a legjobb irányítási gyakorlatok előmozdítása érdekében;

A fiatalok munkanélküliségének kezelése

39.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek fejlesztenie kellene a „Munkahelyek a fiatalok számára – Beruházás a készségekbe” című programját és az oktatásba, illetve a humántőkébe való beruházást, a fiatalok megfelelő készségekkel való felruházása, és a kkv-kban és közepes piaci tőkeértékű vállalatokban a fiatalok foglalkoztatásához kötődő finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében;

40.  véleménye szerint az EBB-nek a 25%-nál magasabb ifjúsági munkanélküliséggel rendelkező régiókban lazítania kellene a kedvezményezett cégekre vonatkozó követelményrendszeren, a projektek életképességének kockáztatása nélkül, a fiatalok vállalkozókedvének fellendítése és a cégalapítások elősegítése érdekében;

41.  emlékeztet arra, hogy az EBB megbízható beruházási projektekre irányuló beruházásai segíthetik a társadalmi befogadás ösztönzését, különösen azokban a tagállamokban, ahol magas a munkanélküliségi ráta és alacsony a termelékenység; felszólítja az EBB-t, hogy fejlessze tovább stratégiai tervezési programját, a munkanélküliség magas arányának kezelése érdekében; üdvözli, hogy az EBB szociális lakhatási projektekre irányuló támogatása folyamatosan nőtt az utóbbi években, és felhívja az EBB-t, hogy erősítse tovább szociális lakhatási projektekbe tett befektetéseit;

42.  hangsúlyozza, hogy az EBB rezilienciajavítási kezdeményezése keretében magas színvonalú projektekre kell összpontosítani, valamint kiemeli a javasolt uniós külső beruházási terv keretében az EBB-nek szánt szerep fontosságát a szegénységet kiváltó okok kezelésére képes, ellenállóbb gazdaságok kiépítésében; hangsúlyozza a különösen a fiatalokra és a nőkre összpontosító EBB-kezdeményezések fontosságát, amelyek hozzájárulnak a szociális szempontból fontos ágazatokba – például a vízellátásba, az egészségügybe és az oktatásba – irányuló beruházásokhoz vagy növelik a vállalkozások és a magánszektor támogatását;

Éghajlat-politika

43.  tudomásul veszi, hogy az EBB 2015-ben nyilvános konzultációt követően formális éghajlat-politikai stratégiát tett közzé, amely a Párizsi Megállapodás tagállami és nemzetközi végrehajtásának elősegítésére irányul; megjegyzi, hogy végre kell hajtani az EBB által 2015-ben elfogadott éghajlat-politikai stratégiát, és kéri a stratégiában foglalt intézkedések végrehajtására vonatkozó konkrét jelentéstételt;

44.  felszólítja az EBB-t, hogy fokozza éghajlatváltozással kapcsolatos szerepvállalását, mely területhez a 2015-ben jóváhagyott projektek 27%-a kötődött, és amely összesen 20,6 milliárd eurót ért el, ami az egy évben az EBB által e célra fordított eddigi legnagyobb összeg, míg az EBB által a múlt évben jóváhagyott projektek közel 50%-ának az éghajlatváltozás és a környezet állt a középpontjában; ismételten aláhúzza a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás, a megújuló energiaforrások való közeledés és az energiahatékonyság javítása fontosságát összhangban az Európai Unió által 2015 márciusában tett kötelezettségvállalással, amelynek értelmében szén-dioxid-kibocsátásait 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti; rávilágít annak fontosságára, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást a saját energiaforrások számára, hogy Európa leküzdhesse nagy arányú függőségét a külső energiaforrásoktól, és biztosítva legyen az energiaellátás biztonsága;

45.  ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa a fenntartható, biztonságos, éghajlatbarát és innovatív közlekedési megoldások támogatását, valamint a csökkent mozgásképességű utasok hozzáférésének előmozdítását; hangsúlyozza, hogy az Unió számára prioritás az, hogy elegendő finanszírozást biztosítson az európai hozzáadott értékkel bíró projektekhez, többek között a határokon átnyúló közlekedési összeköttetésekhez és különösen a határokon átnyúló, elhagyott vagy felszámolt regionális vasúti összeköttetésekhez; hangsúlyozza, hogy az európai beruházási politikában fokozott figyelmet kell fordítani a horizontális kérdésekre, különösen azon jövőbeli közlekedési eszközök és szolgáltatások esetében, amelyekhez az alternatív energiahálózatok és telekommunikációs hálózatok egyidejű és koherens fejlesztésére lesz szükség;

46.  hangsúlyozza az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében a COP21 által a közlekedés vonatkozásában kitűzött célok fontosságát; hangsúlyozza, hogy pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani a közútról vasútra és tengeri, illetve belvízi közlekedésre történő modális váltás megvalósulásához; ragaszkodik ahhoz is, hogy fordítsanak figyelmet a tiszta energiákba és modern közlekedési szolgáltatásokba való beruházásokra; ebben a vonatkozásban javasolja az e célt szolgáló speciális finanszírozási eszközök, például a tiszta közlekedést támogató európai mechanizmus (ECTF) kapacitásainak növelését;

47.  hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak a külső költségek minimalizálásán kell alapulniuk, ideértve az éghajlatváltozás miatt keletkező költségeket is, ezáltal csökkentve a jövőbeli állami költségvetésekre nehezedő kihívásokat;

48.  felhívja a Bizottságot és az EBB-t, hogy támogassák a fenntartható városi mobilitásba való beruházásokat, amelyek ideális esetben fenntartható városi mobilitási terveken alapulnak, megfelelő kritériumokkal a közúti torlódások, az éghajlatváltozás, a lég- és zajszennyezés, illetve a közúti balesetek csökkentése érdekében;

49.  megjegyzi, hogy az infrastruktúrák építése és karbantartása miatt az adófizetőkre, és általában az állami finanszírozásra nehezedő terhek csökkentése érdekében a köz- és magánszféra partnerség típusú közlekedési infrastrukturális projekteknek általában a „használó fizet” elven kell alapulniuk;

50.  javasolja, hogy a hitelnyújtási műveletekkel a kisebb méretű, hálózaton kívüli, decentralizált, a polgárokat és közösségeket bevonó, megújuló energiaforrásokra irányuló projekteket célozzák, továbbá az EBB valamennyi politikájába és műveletébe integrálják az energiahatékonyság elsődlegességének elvét;

Külső hitelezési megbízatás

51.  emlékeztet, hogy az EBB külső politikájának, és különösen a regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 21. cikkében, valamint az az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott célokkal;

52.  ragaszkodik az EU külső fellépésekre szolgáló összes pénzügyi eszközének összehangolásához és egyszerűsítéséhez, beleértve az EBB ellenálló képességgel kapcsolatos kezdeményezését, a jövőbeni uniós külső beruházási tervet és az EBB külső megbízatásának felülvizsgálatát; különösen elvárja, hogy a frissített regionális technikai operatív iránymutatásokat vagy az uniós célkitűzések és az EBB külső fellépése közötti kapcsolatot meghatározó bármilyen egyéb hasonló dokumentumot az eddigieknél részletesebb formában készítsék el;

53.  elvárja, hogy az EBB külső megbízatásának felülvizsgálata keretében a költségvetési hatóság két ága ambiciózus szintű előirányzatokban állapodjon meg a keleti szomszédság tekintetében, figyelembe véve, hogy a keleti szomszédság vonatkozásában a felső határt 2017 közepére elérik, és lehetséges, hogy az EBB nem lesz képes a hitelezés folytatására a régióban a külső megbízatás teljes időszaka alatt;

54.  hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenységének hozzá kell járulnia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósításához, és e célból felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg kapacitásait a projekteknek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendre gyakorolt hatása alapján történő értékeléséhez, beleértve a társadalmi, nemi, környezeti és éghajlati hatásokat; üdvözli az EBB arra irányuló jelenlegi munkáját, hogy kidolgozzon egy nemekkel kapcsolatos stratégiát, hogy 2015 decemberében elfogadta a külső hitelezési megbízatásával kapcsolatos éghajlat-változási stratégiát, és vállalta, hogy a fejlődő országokban megvalósuló beruházásaiban 2020-ig 35 %-kal növeli az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek részesedését; kiemeli, hogy az EBB-nek – többek között a szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvének alkalmazása segítségével – biztosítania kell a projektekkel kapcsolatos megfelelő nyilvános konzultációk lefolytatását a földterületen és természetes erőforrásokon alapuló beruházásokban érintett őslakos közösségekkel;

55.  üdvözli az EBB fejlesztési műveleteit a Cotonoui Megállapodás keretében, valamint a 2014–2020-ra szóló külső hitelezési megbízatását, amely az EBB külső műveletei számára 30 milliárd eurónyi uniós garanciát biztosít; hangsúlyozza a (többek között az EUSZ 21. cikkében és az EUMSZ 208. cikkében foglalt) uniós szerződéses kötelezettségeknek, az EU külső tevékenységére vonatkozó alapelveknek, az EU emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretének és cselekvési tervének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a fejlesztéshatékonysági alapelveknek (beleértve az addicionalitást, a kedvezményezett országok felelősségvállalását, a kedvezményezett országok fejlesztési stratégiáival való összhangot és a projektek kiválasztása során az átláthatósági követelményeket) való megfelelést; rámutat továbbá a 16. sz. európai számvevőszéki különjelentésre, amely dokumentált értékelés biztosítására kéri a Bizottságot arról, hogy az uniós támogatás eredményeként az EU fejlesztési céljainak szempontjából milyen többletérték áll elő;

56.  sürgeti az EBB-t az EU-n kívüli projektjei előzetes és utólagos hatáselemzésének javítására, biztosítandó azok sikeres végrehajtását, többletérték-termelését és a helyi közösségek számára fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzésnek való teljes körű megfelelését;

57.  üdvözli, hogy az EBB eredménymérési keretének (ReM) köszönhetően nőtt az átláthatóság és elszámoltathatóság; kéri, hogy az értékelés során a ReM keretében végzett mérésen átesett közel 400, véletlenszerűen kiválasztott projektet értékeljék újra azt követően, hogy a független szakértők által végzett értékelés lezárult; kéri, hogy ezen utólagos értékelés eredményeiről számoljanak be a Parlamentnek;

58.  emlékeztet arra, hogy az EBB által igénybe vett többi pénzügyi közvetítő (különösen a kereskedelmi bankok, illetve a mikrofinanszírozási intézmények és szövetkezetek) magas szintű átláthatóságának biztosításához az EBB-nek garantálnia kell, hogy a közvetített hiteleket a többi hiteltípussal megegyező átláthatósági kritériumoknak vetik alá;

59.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB EU-n kívüli tevékenységeire vonatkozó jelentés semmilyen adatot nem tartalmaz a nemteljesítő hitelek mennyiségét és számát illetően; kéri, hogy az EBB adjon éves áttekintést a Parlament számára a fenntartható fejlesztéshez nyújtott finanszírozása során felmerült fizetési haladékokról és veszteségekről; kéri, hogy ezeket az információkat a finanszírozás módja és a régió szerint lebontva bocsássák rendelkezésre;

60.  politikai vitát sürget a Parlament bevonásával az EBB-nek az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB) tervezett együttműködéséről; aggodalommal állapítja meg, hogy ez idáig az AIIB irányítási struktúrája nem irányozta elő az érdekelt felek megfelelő bevonását a projektfinanszírozási döntésekbe, és hogy a nyilvánosan rendelkezésre álló projektdokumentációkból hiányoznak azon környezetvédelmi és szociális intézkedések teljesítésére vonatkozó részletek, amelyeket az AIIB hitelezőitől megkövetel; kéri, hogy az EBB hozzon létre szinergiákat és lehetőség szerint vonjon össze erőforrásokat más regionális fejlesztési bankokkal annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységeik terén ne alakuljon ki verseny közöttük; fontosnak tartja, hogy a tőkebevonás feltételeként az EBB magas szintű normákat javasoljon az átláthatóság, illetve a szociális és környezetvédelmi teljesítmény terén az egyéb fejlesztési bankokkal való együttműködése során; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok számára legyen előírás az egyenlő díjazás és a bérek átláthatósága elvének és a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint; rámutat továbbá arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során az EBB-nek figyelembe kell vennie a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

61.  jóváhagyja azt, hogy az Európai Tanács támogatta a fenntartható növekedés és a társadalmi kohézió támogatását célzó kiegészítő finanszírozásnak a déli szomszédságban és a nyugat-balkáni országokban való gyors mobilizálására irányuló EBB-kezdeményezést; emlékeztet rá, hogy az EBB technikai segítségnyújtási eszköze a jóváhagyott finanszírozás lényeges kiegészítője, különösen a szegény országokban; felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi környezetet, amikor harmadik országokban hajt végre beruházást; sürgeti az EBB-t, hogy fokozza a tényleges tulajdonosokkal és a pénzeszközök végső kedvezményezetteivel kapcsolatosan az átláthatóságot, különösen amikor a finanszírozás magántőkealapokon nyugszik; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők igénybevételének lehetőségét szigorítani kell e tekintetben;

62.  felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi környezetet, amikor harmadik országokban hajt végre beruházást; emlékeztet arra, hogy a harmadik országokban végrehajtott beruházások nem alapulhatnak kizárólag nyereségorientált megközelítésen, hanem a hosszú távú, magánszektor hajtóerején alapuló fenntartható gazdasági növekedésre és a szegénységnek a munkahelyteremtés és termelői erőforrásokhoz való jobb hozzáférés révén történő csökkentésére is törekednie kell; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítők igénybevételének lehetőségét szigorítani kell e tekintetben;

63.  megjegyzi, hogy a déli szomszédságra és a Nyugat-Balkánra irányuló EBB-rezilienciajavítási kezdeményezésre úgy kell tekinteni, mint a külső beruházási terv kidolgozására irányuló új bizottsági kezdeményezés kiegészítésére;

64.  hangsúlyozza, hogy a különböző érdekelteknek nyújtott projektfinanszírozásban való részvétel kapcsán fokozni kell a bank láthatóságát, különösen az Európai Unión kívül, ami kulcsfontosságú a helyi polgárok arra vonatkozó jogainak megismertetéséhez, hogy fellebbezhetnek és panaszt nyújthatnak be a panasztételi mechanizmust kezelő irodához és az európai ombudsmanhoz;

65.  felszólítja az EBB-t, hogy szorosan kövesse figyelemmel a fejlődő országokat, különösen a konfliktus sújtotta és rendkívül szegény országokat, és sürgeti az EBB-t, hogy továbbra is tevékenyen mozdítsa elő a fejlődő országokban a fenntartható fejlődést; felhívja az EBB-t, hogy munkáját egyeztesse az Afrikai Fejlesztési Bankkal (AfDB) annak érdekében, hogy hosszú távú beruházások finanszírozására kerülhessen sor a gazdasági fejlődés szolgálatában; üdvözli, hogy a jobb projekteredmények elérése érdekében az uniós támogatások egyre nagyobb mértékben egészülnek ki EBB-s hitelekkel a fejlődő országokban.

66.  tudomásul veszi a Bizottság által az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelezési megbízatásáról készített félidős felülvizsgálat eredményeit; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek fejlesztési megbízatása van, és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének kell vezérelnie; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EBB által finanszírozott projektek összhangban álljanak az uniós szakpolitikákkal és tiszteletben tartsák az európai érdekeket, valamint hangsúlyozza, hogy az EBB-nek mint az EU pénzügyi szervének az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban kell működnie;

67.  tudomásul veszi azt a pozitív tényt, hogy egyes régiókban az odaítélt finanszírozás százalékos aránya a félidőben megközelítette a regionális felső határt; ezt arra vonatkozó jelzésnek tekinti, hogy lehetséges és kívánatos is az uniós prioritások pontosabb meghatározása a külpolitikai célkitűzésekre adott válaszok javítása érdekében, például a migrációs válságra adott válasz esetében;

68.  felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre az EBB EU-n kívüli műveleteinek az Unió külső fellépését vezérlő általános elveknek való megfeleléséről szóló éves jelentés készítésének keretét; támogatja a félidős felülvizsgálat azon következtetését, hogy frissíteni kell az EBB regionális technikai operatív iránymutatásait, az EKSZ-szel szoros együttműködésben, annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az EBB uniós prioritásoknak való megfelelését; felhívja a Bizottságot, hogy használja ezt a frissítést az EUSZ 21. cikkének való megfelelésről szóló EBB-jelentéstétel alapjainak kialakítására; úgy ítéli meg, hogy az EBB-nek szánt esetleges kiegészítő összeget csak akkor kellene felszabadítani, ha e jelentés tárgyában előrelépés történik;

69.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson nagyobb figyelmet műveleteinek az emberi jogok és a munkavállalói jogok terén gyakorolt hatására, és hogy a szociális normákra vonatkozó politikáját fejlessze a bankszektor emberi jogi politikájává; javasolja, hogy ebből a célból a projektértékeléseibe foglaljon bele emberi jogi referenciakritériumokat;

Menekültügyi válság és migráció az EU-ban

70.  felkéri az EBB-t a migráns- és menekültügyi válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseinek folytatására a cél- és tranzitországokban sürgősségi projektek finanszírozása, és amennyiben lehetséges, a származási országokban pedig hosszú távú, munkahelyteremtésre és a növekedés fokozására törekvő beruházások biztosítása révén;

71.  felkéri az EBB-t a szociális lakhatási projektek hitelezésére irányuló tevékenységeinek folytatására, hogy meg lehessen birkózni az uniós tagállamokba érkező menekültek nagy számával, különösen Görögországban és Olaszországban;

72.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB-nek biztosítania kell az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság legmagasabb szintjét; kiemeli a tényt, hogy az EBB évről évre három különféle jelentést terjeszt az Európai Parlament elé a tevékenységeiről, illetve hogy az EBB elnöke és személyzete rendszeresen részt vesz meghallgatásokon az Európai Parlament és annak különféle bizottságai kérésére; úgy véli, hogy ugyanakkor van még mit javítani, tekintettel az EBB tevékenységeinek fokozott parlamenti felügyeletére; e tekintetben üdvözli az EBB és a Parlament által közötti intézményközi megállapodás aláírását az információcseréről, kitérve többek között a képviselők azon lehetőségére, hogy írásbeli kérdéseket intézhessenek az EBB elnökéhez;

73.  üdvözli az EBB azon kötelezettségvállalását, melynek célja a kényszerű migráció jelensége elleni küzdelem és a migrációs válság által különösen sújtott országokban való fellépés, nevezetesen a humanitárius fellépés megerősítése, a gazdasági növekedés támogatása, az infrastruktúra kiépítése és munkahelyteremtés révén; e tekintetben üdvözli az EBB válságokra való válaszadási és rezilienciajavítási kezdeményezését, melynek célja az Európa déli szomszédságában és a Balkán-félszigeten lévő országoknak szánt segély 6 milliárd euróval történő növelése; kéri, hogy ez a kezdeményezés legyen valóban kiegészítő jellegű az EBB-nek a régióban jelenleg zajló tevékenységei tekintetében;

74.  felhívja az EBB-t, hogy mielőbb hajtsa végre az AKCS-országokkal összefüggő migrációs csomagot, és ragaszkodik ahhoz, hogy a finanszírozott projektek prioritásként a szubszaharai régión belüli kényszerű migráció megelőzésére összpontosítanak;

75.  üdvözli a Bizottságnak az európai külső beruházási terv elkészítésére vonatkozó javaslatát, melynek célja a migráció kiváltó okainak kezelése a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez való hozzájárulás révén; e tekintetben azt várja, hogy az EBB játsszon jelentős szerepet, különösen azáltal, hogy kiegészítő finanszírozást nyújt a magánszektorbeli kedvezményezetteknek;

76.  felszólítja az EBB-t, hogy vezessen be szigorú kritériumokat az összeférhetetlenségre, csalásra és korrupcióra vonatkozóan a közérdek megóvása érdekében;

77.  felhívja az EBB-t, hogy javítsa a nemzeti kormányok, regionális és helyi hatóságok részvételét; ösztönzi az EBB-t, hogy segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét és fokozza az EBB nemzeti hivatalainak bevonását;

o
o   o

78.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0363.

Jogi nyilatkozat