Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2243(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0176/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0176/2017

Viták :

PV 16/05/2017 - 16
CRE 16/05/2017 - 16

Szavazatok :

PV 17/05/2017 - 10.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0211

Elfogadott szövegek
PDF 399kWORD 59k
2017. május 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
FinTech: a technológia hatása a pénzügyi szektor jövőjére
P8_TA(2017)0211A8-0176/2017

Az Európai Parlament 2017. május 17-i állásfoglalása a pénzügyi technológiáról (FinTech): a technológia hatása a pénzügyi szektor jövőjére (2016/2243(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása” című, 2016. szeptember 14-i jelentésére (COM(2016)0601),

–  tekintettel a Bizottság „Közösségi finanszírozás a tőkepiaci unióban” című, 2016. május 3-i szolgálati dokumentumára (SWD(2016)0154),

–  tekintettel „Az európai adatgazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i bizottsági közleményre (COM(2017)0009),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok „Automatizáció a pénzügyi tanácsadásban” című, 2016. december 16-i jelentésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok nagy adathalmazok pénzintézetek által történő felhasználásáról szóló, 2016. december 19-i vitaanyagára (JC 2016 86),

–  tekintettel az Európai Bankhatóság hitelezésen alapuló közösségi finanszírozásról szóló, 2015. február 26-i véleményére (EBA/Op/2015/03),

–  tekintettel az Európai Bankhatóságnak a fogyasztói adatok pénzintézetek által történő innovatív felhasználásairól szóló, 2016. május 4-i vitaanyagára (EBA/DP/2016/01),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság befektetésen alapuló közösségi finanszírozásról szóló, 2014. december 18-i véleményére (ESMA/2014/1378),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság értékpapírpiacokra alkalmazott megosztott könyvelési technológiáról szóló, 2017. január 7-i jelentésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának az uniós pénzügyi rendszerben rejlő kockázatokról és sebezhető pontokról szóló, 2016. szeptember 7-i közös bizottsági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Bankhatóság 2016. harmadik negyedéves adatokon alapuló kockázati összefoglalójára (Risk Dashboard),,

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2016. márciusi kockázati összefoglalójára (Risk Dashboard),

–  tekintettel az EIOPA fogyasztói tendenciákról szóló, 2016. december 16-i ötödik jelentésére (EIOPA-BoS-16-239),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016. negyedik negyedéves adatokon alapuló kockázati összefoglalójára (Risk Dashboard),

–  tekintettel az Európai Központi Bank „Distributed ledger technologies in securities post-trading: Revolution or evolution?” (Megosztott könyvelési technológia az értékpapír-kereskedés utáni szakaszban: Forradalom vagy fejlődés?) című, 172. számú, 2016. áprilisi alkalmi kiadványára,

–  tekintettel a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság „Distributed ledger technology in payment, clearing and settlement: An analytical framework” (Megosztott könyvelési technológia a fizetésben, klíringben és elszámolásban: Elemzési keret) című, 2017. februári jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0176/2017),

A.  mivel a pénzügyi technológia (FinTech) alatt az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi szektort annak minden elemében érinti a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig;

B.  mivel a pénzügyi szolgáltatások mindig is támaszkodtak a technológiára, és a technológiai innovációval összhangban fejlődtek;

C.  mivel a jogi személy formájától függetlenül bármely szereplő lehet pénzügyi technológiai vállalkozás; mivel a pénzügyi szolgáltatások értékláncában egyre nagyobb helyet kapnak olyan alternatív szereplők, mint az induló vállalkozások vagy a technológiai óriásvállalatok; mivel ezért ez a fogalom olyan vállalatok és szolgáltatások széles körét foglalja magában, amelyek nagyban eltérnek egymástól, különböző kihívásokat támasztanak, és a szabályozási megközelítésüknek el kell térniük egymástól;

D.  mivel a pénzügyi technológiai fejlesztések széles skálája olyan új technológiákon alapul, mint a megosztott könyvelési technológiai alkalmazások, az innovatív fizetési módok, a robottanácsadás, a nagy adathalmazok, a felhő alapú számítástechnika alkalmazása, az innovatív ügyfélbelépési/-azonosítási megoldások, a közösségi finanszírozás platformjai stb.;

E.  mivel a pénzügyi technológia alkalmazásával kapcsolatos beruházások több milliárd eurót jelentenek, és ez az összeg évről évre nő;

F.  mivel a technológiák alkalmazása különböző ütemben fejlődik, amellett, hogy fejlődésük mértéke és hatása továbbra is bizonytalan, de bennük rejlik a pénzügyi ágazat alapvető átalakításának lehetősége; mivel egyes pénzügyi technológiai alkalmazások egy nap rendszerszintű jelentőségre tehetnek szert;

G.  mivel a pénzügyi technológiai fejlődésnek hozzá kell járulnia az európai pénzügyi rendszer és gazdaság fejlődéséhez és versenyképességéhez – többek között az európai polgárok jólétéhez – a pénzügyi stabilitás erősítése és a legmagasabb szintű fogyasztóvédelem fenntartása mellett;

H.  mivel a pénzügyi technológia egyrészt jelentős előnyöket eredményezhet, mint például a fogyasztóknak és vállalkozásoknak nyújtott gyorsabb, olcsóbb, személyre szabottabb, inkluzívabb, ellenállóképesebb, átláthatóbb és jobb pénzügyi szolgáltatások, másrészt számos új üzleti lehetőséget teremthet az európai vállalkozók számára; hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztói tapasztalat jelenti a mozgatóerőt a piaci szereplők számára; mivel a pénzügyi ágazat terén zajló haladásnak és innovációnak nem szabad kizárnia a készpénzt mint fizetőeszközt;

I.  mivel az új pénzügyi szolgáltatások fejlesztése és a meglévő szolgáltatások digitalizálása megváltoztatja a piac dinamikáját a pénzügyi szolgáltatási ágazat tekintetében, a verseny új formái, az innováció, a partnerségek és a szereplők általi és közötti kiszervezés bevezetése révén;

J.  mivel a tisztességes verseny elősegítése, a gazdasági hozadékok – amennyiben fennállnak – semlegesítése és a pénzügyi szolgáltatások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése az EU-ban előfeltétele annak, hogy Európában fellendítsék a pénzügyi technológiát és együttműködést valósítsanak meg az összes szereplő között;

K.  mivel gazdasági kutatások azt mutatják, hogy a pénzügyi rendszer költséghatékonysága alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezethet a lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások terén; mivel a pénzügyi technológia hozzájárulhat ezen árcsökkenéshez;

L.  mivel a pénzügyi technológiai megoldások a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások és alternatív hitelezési és befektetési csatornák – például közösségi finanszírozás és személyközi hitelezés – révén növelhetik a tőkéhez jutást, különösen a kkv-k számára, ezáltal megerősítve a tőkepiaci uniót;

M.  mivel a pénzügyi technológiai fejlődés elősegítheti a határokon átnyúló pénzügyi mozgásokat és a tőkepiaci integrációt Európában, és ezzel ösztönzi a határokon átnyúló üzleti kapcsolatokat, lehetővé téve a tőkepiaci unió kiteljesítését;

N.  mivel a pénzügyi technológia fejlődése – különösen a belföldi és határokon átnyúló fizetési megoldások terén – támogathatja az áruk és szolgáltatások egységes piacának további fejlesztését, és megkönnyítheti a G20-ak és G8-ak átutalások költségeinek csökkentésére vonatkozó 5x5-ös célkitűzésének elérését;

O.  mivel a pénzügyi technológia hatékony eszköz lehet a pénzügyi kirekesztés felszámolására azáltal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat kínál azoknak, akik korábban nem tudtak ezekhez hozzáférni, ezzel inkluzívabbá téve a növekedést; mivel a pénzügyi oktatás és digitális készségek európai polgárokat érintő problémáinak kezelése szükséges ahhoz, hogy a pénzügyi technológiák valóban felszámolhassák a pénzügyi kirekesztést;

P.  mivel a jogszabályoknak, szabályozásnak és felügyeletnek alkalmazkodniuk kell az innovációhoz és meg kell találniuk a helyes egyensúlyt az innovatív fogyasztó- és befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás ösztönzői között; mivel a pénzügyi technológia egy kiegyensúlyozottabb szemléletet követel meg „az intézmény szabályozása” és a „tevékenység szabályozása” között; mivel a pénzügyi technológia és a szabályozás közötti összetett kölcsönhatás eredményeként ellentmondások alakulhatnak ki, ugyanis előfordulhat, hogy egyes vállalatokat és szolgáltatókat eltérően szabályoznak, még akkor is, ha alapvetően azonos tevékenységeket folytatnak, egyes tevékenységeket pedig nem jól közelít meg a jelenlegi szabályozás a fogalommeghatározások és/vagy tevékenységi körök tekintetében; mivel a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi uniós fogyasztó- és befektetővédelmi keret nem kezeli megfelelően a pénzügyi technológia innovációit;

Q.  mivel az európai felügyeleti hatóságok elkezdték azonosítani ezeknek az innovatív pénzügyi technológiáknak a lehetséges kockázatait és hasznát; mivel a nemzeti illetékes hatóságok nyomon követik ezeket a technológiai fejleményeket, és különböző megközelítéseket mutattak be; mivel eddig Európában a pénzügyi technológiai ökoszisztéma fejlődését a tagállamok eltérő szabályozása és a piacokat átfogó együttműködés hiánya akadályozta; úgy véli, hogy erős európai pénzügyi technológiai ökoszisztéma létrejöttéhez fontos, hogy az EU határozottan lépjen fel a pénzügyi technológia közös megközelítésének előmozdítása érdekében;

R.  mivel a pénzügyi technológia hozzájárulhat a pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentéséhez azzal, hogy decentralizálja és szétteríti a kockázatokat, gyorsabban elszámolja a pénzeszköz-kifizetéseket és az értékpapírokkal folytatott kereskedést, és jobb fedezetkezelést és tőkeoptimalizációt biztosít;

S.  mivel a pénzügyi technológia várhatóan a kereskedés utáni értékláncban fejti majd ki a legjelentősebb hatását, amely olyan szolgáltatásokat ölel fel, mint például a klíring, az elszámolás, az eszközmegőrzés és a szabályozási jelentéstétel, ahol az olyan technológiák, mint a megosztott könyvelési technológia képesek lehetnek az egész szektor átformálására; mivel ebben az értékláncban egyes közvetítők, mint például a letétkezelők, a központi szerződő felek és a központi értéktárak hosszú távon feleslegessé válhatnak, míg más funkciókat továbbra is független, szabályozott szervezeteknek kell ellátniuk;

T.  mivel a szabályozási technológia (RegTech) jelentős előnyöket hozhat a pénzügyi intézmények és felügyeletek számára azáltal, hogy lehetővé teszi az új technológiák alkalmazását a szabályozási és megfelelési követelmények átláthatóbb, eredményesebb és valós időben történő érvényesítésére;

U.  mivel az InsurTech az új technológiák – például automatizált tanácsadás, kockázatelemzés és nagy adathalmazok, valamint az újfajta kockázatok, például kibertámadás elleni biztosítás – révén lehetővé váló vagy azok által biztosított biztosításra vonatkozik;

V.  mivel a pénzügyi technológiai termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások és az őket a termékek előállításához és szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokkal ellátó innovatív üzleti partnereknek égető szükségük van a finanszírozáshoz való magasabb fokú hozzáférésre az innováció előmozdítása érdekében Európában, különösen az induló vállalkozások számára, hogy növekvő innovatív vállalkozásokká válhassanak; mivel ebben az összefüggésben a kockázati tőke finanszírozási forrásként való rendelkezésre állása és az erős technológiai ágazat megléte kulcsfontosságú tényezők a dinamikus európai pénzügyi technológia elősegítéséhez;

W.  mivel a kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek valamennyi digitális infrastruktúra, így a pénzügyi infrastruktúra számára is; mivel a pénzügyi szektort háromszor annyi támadás éri, mint bármely más ágazatot; mivel a biztonság, megbízhatóság és a szolgáltatások folytonossága az ágazatba vetett bizalom biztosításának előfeltételei; mivel a lakossági fogyasztók igen kiszolgáltatottak a hasonló támadásoknak vagy személyazonosság-lopásnak;

X.  mivel a csatlakoztatott eszközök szerves részét képezik a pénzügyi technológiai szolgáltatásoknak; mivel dolgok internete különösen ki van szolgáltatva a kibertámadásoknak, és ezért nagy kihívás elé állítja a kiberbiztonságot; mivel az összekapcsolt rendszerek csak annyira biztonságosak, mint a leggyengébb elemük;

Y.  mivel ahogy a pénzügyi szolgáltatások megjelennek, fontos, hogy a fogyasztók és a befektetők továbbra is támaszkodhassanak a fogyasztók és a befektetők védelme, az adatvédelemnek és magánélet tiszteletben tartásához való jog, valamint a jogi felelősség magas szintjére a pénzügyi szolgáltatók részéről;

Z.  mivel a pénzügyi technológia előmozdítása érdekében olyan egységes és támogató keretrendszert, valamint versengő és innovatív környezetet kell létrehozni, amely lehetővé teszi a pénzügyi technológia fejlődését és számos innovatív, biztonságos titkosításra képes, valamint egyszerű interfésszel rendelkező online azonosítási és hitelesítési eszköz használatát;

AA.  mivel a pénzügyi szektor automatizálása, ahogy más ágazatokban is, megbonthatja a foglalkoztatás meglévő szerkezetét; mivel a pénzügyi technológiára irányuló európai stratégia középpontjában a készségek javításának, a képzésnek és az átképzésnek kell állnia;

AB.  mivel a digitális gazdaság számos területén a hálózati hatáson keresztül a piac szerkezete néhány kevés piaci szereplő felé mozdul el, amely verseny- és kartelljogi kihívásokkal jár együtt;

A pénzügyi technológiákra vonatkozó uniós keret meghatározása

1.  üdvözli a pénzügyi technológia terén megvalósuló új fejlesztéseket, és sürgeti a Bizottságot, hogy a tőkepiaci unióra és a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében készítsen egy pénzügyi technológiáról szóló cselekvési tervet, amely általánosságban hozzájárulhat egy hatékony, és versenyképes, mélyebb és integráltabb, továbbá stabil és fenntartható európai pénzügyi rendszert eléréséhez, hosszú távú hasznot nyújthat a reálgazdaság számára, és foglalkozik a fogyasztó- és befektetővédelmi, valamint szabályozási biztonsági igényekkel;

2.  üdvözli a pénzügyi technológiával foglalkozó munkacsoport közelmúltbeli létrehozását, melynek feladata, hogy felmérje az e területen zajló innovációt és egyúttal stratégiákat dolgozzon ki a pénzügyi technológiák által jelentett potenciális kihívásoknak való megfelelés érdekében, valamint a nyilvános konzultáció Bizottság általi elindítását; felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a Parlamentet a pénzügyi technológiai munkacsoport munkájába; úgy véli, hogy a Bizottság legfrissebb kezdeményezései alapvető lépést jelentenek a pénzügyi technológiákra vonatkozó átfogó stratégia Bizottság általi kidolgozása és a pénzügyi technológiákra vonatkozó szabályozás bizonytalanságának csökkentése felé;

3.  úgy véli, hogy a pénzügyi technológia hozzájárulhat a tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés sikeréhez, például az Unióbeli finanszírozási lehetőségek diverzifikálása révén, és arra bátorítja a Bizottságot, hogy a tőkepiaci unió projektjének előmozdítása érdekében használja ki a pénzügyi technológia által nyújtott előnyöket;

4.  sürgeti a Bizottságot, hogy pénzügyi technológiával kapcsolatos munkájában alkalmazzon arányos, ágazatközi, átfogó megközelítést a más joghatóságok által végzett munka tanulságait felhasználva, valamint alkalmazkodva a szereplők és a felhasznált üzleti modellek sokféleségéhez; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén elsőként lépjen fel annak érdekében, hogy kedvező környezetet teremtsen az európai pénzügyi technológiai központok és a cégek növekedése számára;

5.  hangsúlyozza, hogy szükség esetén a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat mind uniós, mind nemzeti szinten felül kell vizsgálni, és ezeknek kellően innovációbarátnak kell lenniük annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen elérni és fenntartani a szereplők között; különösen ajánlja, hogy az innovációs elvnek megfelelően a jogszabályok innovációra gyakorolt esetleges hatásait hatásvizsgálat keretében megfelelően értékeljék, aminek eredményeképpen e fejlődés jelentős gazdasági és társadalmi haszon létrejöttéhez járulhat hozzá teljes mértékben;

6.  hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, a piacra újonnan belépők hozzáférésének megkönnyítése, továbbá a tagállamokban és jogi státuszonként megvalósuló szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében a pénzügyi technológiára vonatkozó szabályozásnak és felügyeletnek az alábbi elveken kell alapulnia:

   a) ugyanazon szolgáltatások és kockázat: ugyanazok a szabályok az érintett jogi személy jellegétől vagy uniós székhelyétől függetlenül;
   b) Technológiasemlegesség;
   c) kockázatalapú megközelítés annak figyelembevételével, hogy a jogi és felügyeleti intézkedések mennyire arányosak a kockázatokkal és a kockázatok jelentőségével;

7.  javasolja, hogy az illetékes hatóságok engedélyezzék és ösztönözzék az új technológiákkal való ellenőrzött kísérletezést a piacra újonnan belépők és a meglévő piaci szereplők számára egyaránt; megjegyzi, hogy a kísérletezés ilyen ellenőrzött környezete a pénzügyi technológiai szolgáltatásoknak szóló szabályozási „homokozó” formáját öltheti, ami számos előnnyel jár a társadalom számára, közel hozza egymáshoz a piaci szereplők széles skáláját, és több tagállamban már most is sikeresen működik; hangsúlyozza, hogy a hatóságok proaktív és előremutató részvétele a piaci szereplőkkel és minden más érintett féllel folytatott párbeszédben szükséges és hozzásegítheti a felügyelőket és szabályozókat a technológiai szakértelem fejlesztéséhez; felkéri az illetékes hatóságokat, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület munkájának kiegészítéseként vegyék fontolóra pénzügyi és/vagy operatív stressztesztelési eszközök kidolgozását a pénzügyi technológiai alkalmazásokra, amennyiben ezek rendszerszintű kockázatokat okozhatnak;

8.  rámutat arra, hogy néhány központi bank már kísérletezik a központi banki digitális valutával és más új technológiákkal; ösztönzi az illetékes európai hatóságokat, hogy értékeljék a központi banki digitális valuta megosztott könyvelésen alapuló verziója esetleges kockázatainak és előnyeinek hatását és az ahhoz kapcsolódó szükséges követelményeket a fogyasztóvédelem és az átláthatóság tekintetében; ösztönzi e hatóságokat, hogy ők is kísérletezzenek annak érdekében, hogy lépést tarthassanak a piaci fejleményekkel;

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a felügyeleti és szabályozó szervek megfelelő technikai szakértelmet fejlesszenek ki annak érdekében, hogy megfelelően el tudják végezni az összetett pénzügyi technológiai szolgáltatások ellenőrzését; kiemeli, hogy a folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően a szabályozók észlelni tudják és előre tudják jelezni a különböző technológiák sajátos kockázatait, és szükség esetén egyértelmű menetrendet követve, azonnal közbe tudnak lépni;

10.  hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy a szabályozó és felügyeleti hatóságok keretében egységes kapcsolattartási és szolgáltatási pontot hozzanak létre a pénzügyi technológiai szolgáltatók és felhasználók számára; elismeri, hogy meg kell szüntetni az ágazatok között a felügyeleti silókat, és szoros együttműködést ajánl a pénzügyi ágazat felügyelői és más illetékes nemzeti és európai szervek között, amelyek rendelkeznek a szükséges szakértelemmel;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és segítsék nagyobb mértékben a pénzügyi technológiákhoz kapcsolódó kutatási projekteket;

12.  hangsúlyozza a pénzügyi innováció fellendítésének fontosságát Európában; szorgalmazza, hogy az innovatív pénzügyi szolgáltatók és az azokat a szolgáltatásaik nyújtásához anyagokkal ellátó innovatív vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz;

13.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai vállalatok pozitívan járulhatnak hozzá a pénzügyi közvetítéshez, de új kockázatokat is teremtenek a pénzügyi stabilitással kapcsolatban; megjegyzi, hogy a szabályozó és felügyeleti hatóságok a piacon már hosszú ideje jelen lévő pénzügyi intézmények mérlegein keresztül rengeteg információt kapnak számos szabályozási keret végrehajtásáról, például a tőkekövetelményekről, a tőkeáttételi mutatóról, a likviditási mutatóról és más mutatókról, míg a nem banki hitelező szervezetek, mint például a közösségi finanszírozás és a személyközi hitelezés esetében nehéz elégséges információt kinyerni a mérlegeikből a pénzügyi közvetítői tevékenységükről; ezért sürgeti a szabályozó és felügyeleti hatóságokat annak megvizsgálására, hogyan szerezhetnének megfelelő felügyeleti információkat a pénzügyi stabilitás fenntartása, valamint szükség esetén annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása érdekében szabályozási korlátokat vezessenek be e vállalatok mérlegében;

14.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási technológia (RegTech) képes javítani és megkönnyíteni a megfelelési folyamatokat,különösen a felügyeleti információk minőségének és időszerűségének terén azáltal, hogy egyszerűsíti és költséghatékonyabbá teszi ezeket; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyék egyértelművé azon jogi feltételeket, amelyek alapján engedélyezhető a megfelelési tevékenységek harmadik felekhez történő, egy általuk felügyelt szervezet általi kiszervezése, biztosítva eközben, hogy a harmadik felekre megfelelő felügyeleti intézkedések vonatkozzanak, valamint hogy a jogi megfelelőséggel kapcsolatos végső felelősség továbbra is a felügyelt szervezeté maradjon; felhívja az illetékes hatóságokat, különösen a Bizottságot, hogy az európai kereskedés utáni tevékenységekkel foglalkozó fórumhoz kapcsolódó munkája részeként alkalmazzon proaktív megközelítést, mikor az új pénzügyi és szabályozási technológia (FinTech és RegTech) megoldásoknak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, az európai piaci infrastruktúra-rendelet és a központi értéktárakról szóló rendelet hatálya alá eső kereskedés előtti és utáni folyamatok terén való használata korlátainak megértésére törekszik, valamint hogy amennyiben nem állnak fenn akadályok, igyekezzenek tisztázni a szereplők azon jogát, hogy ilyen megoldásokat alkalmazzanak az e jogszabályok szerint fennálló kötelezettségeik teljesítéséhez;

15.  emlékeztet arra, hogy minden innovatív pénzügyi szolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie EU-szerte, ezért a határokon átnyúló szolgáltatások sem hátráltathatóak az Unión belül; felszólítja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy kövessék nyomon és kerüljék el a szabályozási átfedéseket, a piacra lépés új akadályait és az ilyen szolgáltatások előtt álló nemzeti akadályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy előzze meg a tagállamok között a nemzeti rendszerek következetlenségei miatt kialakuló akadályokat és segítse elő a tagállamok szabályozási megközelítései terén megvalósuló bevált gyakorlatokat; sürgeti a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy szükség esetén alkalmazzanak engedélyezési rendszereket az Unió-szerte kínált új pénzügyi szolgáltatások esetében; támogatja az Európai Bizottság által annak kezelése érdekében tett erőfeszítéseket, hogy az EU miként fokozhatja a választási lehetőségeket, az átláthatóságot és a versenyt a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén az európai fogyasztók javára, és hangsúlyozza, hogy ennek a célnak ki kell egészítenie a pénzügyi rendszerek hatékonyságának digitalizáláson és technológián keresztül történő javítására irányuló célkitűzést;

16.  üdvözli, hogy élénk pénzügyi technológiai közösségek alakultak ki szerte az Unióban; felszólítja a Bizottságot és a gazdasági kormányzás megfelelő uniós hatóságait, hogy szorosan működjenek együtt a pénzügyi technológiai központokkal, és az innováció ösztönzésével és finanszírozásával mozdítsák elő e közösségek intelligens vállalkozói készségeit és törekvéseit, bevonva ezeket a szereplőket, amelyek a pénzügyi szektorban az EU jövőbeli versenyelőnyének forrásait képezik;

17.  megjegyzi, hogy a pénzügyi technológia terén működő induló vállalkozások különösen sérülékenyek a szabadalmi jogokkal visszaélő szereplőkkel szemben, amely szervezetek szabadalmakat vásárolnak fel azzal a szándékkal, hogy szabadalmi jogsértési perekkel fenyegetőzve érvényesítsék e szabadalmakat a technológiai jogokat már használó vállalkozásokkal szemben; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze ezt a helyzetet, és tegyen javaslatot a pénzügyi technológia terén a szabadalmi jogokkal visszaélő szereplőkkel szembeni intézkedésekre;

18.  hangsúlyozza a pénzügyi technológiák közszolgáltatások digitalizálásában játszott lehetséges szerepét, ezáltal hozzájárulva azok megnövekedett hatékonyságához, például az adóbehajtás és az adócsalás megelőzése területén;

19.  hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság számos területén a hálózati hatások miatt a piac szerkezete csekély számú piaci szereplő felé mozdul el, amely verseny- és kartelljogi kihívásokkal jár együtt; felszólítja az Európai Bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy a versenyjogi keret megfelel-e általában a digitális gazdaság és különösen a pénzügyi technológia kihívásainak;

20.  hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a határokon átnyúló fizetéseknél használható fizetési módokat; támogatja az ilyen fizetési módok fejlesztését Európán belül, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban nagyfokú az online bankolási piac széttagoltsága, valamint hogy nem áll rendelkezésre Unió-szerte működő, európai tulajdonú hitelkártya- vagy betétikártya-rendszer; úgy véli, hogy ez alapvető fontosságú a tőkepiaci unió megfelelő működéséhez, és hogy ez a digitális egységes piac döntő fontosságú része, amely előmozdítja az európai elektronikus kereskedelmet és a pénzügyi szolgáltatások közötti, határokon átnyúló versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg, milyen lépéseket kell tenni az ilyen rendszer fejlődését elősegítő környezet megteremtése érdekében; elismeri, hogy egy ilyen rendszernek más innovatív fizetési megoldásokkal egyidejűleg kell fennállnia és adott esetben interoperábilisnak kell lennie azokkal a verseny érdekében;

21.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai szolgáltatások terjedésének ösztönzői a fogyasztók; kiemeli, hogy bármely jövőbeni jogalkotási módosítás célja a fogyasztók támogatása ezen átalakulás során;

Adatok

22.  emlékeztet arra, hogy az adatok gyűjtése és elemzése központi szerepet tölt be a pénzügyi technológiák esetében, ezért hangsúlyozza az adatokról szóló jelenlegi szabályozás – többek között az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv (PSD2), az elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatásokról szóló (eIDAS) rendelet, a 4. pénzmosási irányelv (AMLD4) és a kiberbiztonsági irányelv (NIS) – következetes és technológiasemleges alkalmazásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy az innovatív pénzügyek európai megerősítése érdekében szabad adatáramlásra van szükség az Unión belül; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben csak objektív és releváns adatelemeket használjanak fel; üdvözli a Bizottság adatgazdaságról szóló, 2017. január 10-i közleményét (COM(2017)0009), amelynek bizonyítékokkal kell szolgálnia arról, hogy vannak-e akadályai az adatok szabad áramlásának az Unióban;

23.  hangsúlyozza, hogy egyértelmű szabályokra van szükség az adatok tulajdonjogával, az adatokhoz való hozzáféréssel és az adatok átadásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az új technológiákon alapuló gépekkel vagy folyamatokkal, például a gépi tanulással egyre nagyobb mennyiségű adatot állítanak elő; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet egyértelmű jogi keretet biztosít a személyes adatokkal kapcsolatban, azonban más adatkategóriák tekintetében nagyobb jogbiztonságra van szükség; e tekintetben úgy véli, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a nyers adatok és a további feldolgozásból származó adatok között;

24.  hangsúlyozza, hogy a nyílt banki tevékenységek és az adatmegosztás hozzájárulnak annak biztosításához, hogy az összes pénzügyi technológiai szolgáltatás együtt növekedjen a fogyasztók hasznára; hangsúlyozza e tekintetben a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv legutóbbi eredményeit a fizetéskezdeményezés és a számlainformációk elérése tekintetében;

25.  hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket a felhőalapú számítástechnika nyújthat a fogyasztóknak és a pénzügyi szolgáltatások nyújtóinak a költséghatékonyság, a gyorsabb piacra jutás és az IKT-erőforrások jobb felhasználása terén; megjegyzi, hogy nincsenek egyértelmű, átfogó európai szabályok vagy iránymutatások az adatok számítási felhőbe történő kiszervezésére a pénzügyi szektor vonatkozásában; hangsúlyozza az ilyen iránymutatások kidolgozása és a felhőalapú számítástechnika használatára vonatkozó közös megközelítés szükségességét az illetékes nemzeti hatóságok között; hangsúlyozza, hogy ezek a szabályok és iránymutatások szükségesek a felhőalapú számítástechnika gyorsabb bevezetéséhez; hangsúlyozza, hogy a magas szintű adatbiztonságnak és fogyasztóvédelemnek ezen iránymutatások részét kell képezniük; felszólítja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy e tekintetben tanulmányozzák a különböző lehetőségeket, például a felhőszolgáltatók és a pénzügyi intézmények közötti előzetesen jóváhagyott szerződéseket;

26.  megjegyzi, hogy jobban tudatosítani kell a fogyasztók körében a személyes adataik értékét; megjegyzi, hogy a fogyasztók szerződéseket köthetnek digitális tartalmak díj ellenében való megosztására; hangsúlyozza, hogy ez gazdasági haszonnal járhat, de megkülönböztető módon is fel lehet használni; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai adatmegosztási stratégia lehetőségét azzal a céllal, hogy a fogyasztók ellenőrizhessék saját adataikat; úgy véli, hogy egy egyértelmű, ügyfélközpontú megközelítés növeli a felhőalapú szolgáltatásokba vetett bizalmat, és ösztönzi a pénzügyi értéklánc különböző szereplői által kínált új innovatív szolgáltatásokat, pl. az elektronikus fizetési szolgáltatások céljából a felhasználói program interfészek használatával, illetve az adatokhoz való közvetlen hozzáférés előmozdításával; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a személyes információkezelési rendszerek jövőbeli lehetőségét, amelyek technikai eszközt kínálnak a fogyasztóknak a személyes adataik kezeléséhez;

27.  a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek által történő felhasználása összefüggésében emlékeztet az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseire, amely garantálja az érintettnek azt a jogot, hogy magyarázatot kapjon az automatizált folyamatok során hozott döntésre, és hogy megtámadhassa ezt a döntést(4); hangsúlyozza, hogy garantálni kell a helytelen adatok megváltoztatásának lehetőségét, és azt, hogy csak megbízható és releváns adatokat lehessen használni; felszólítja az összes érdekelt felet, hogy fokozzák az e jogok érvényesítésének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy a személyes adatok felhasználásába való beleegyezésnek dinamikusnak kell lennie, és hogy az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy megváltoztassák és kiigazítsák beleegyezésüket;

28.  megjegyzi, hogy a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek által történő felhasználása előnyökkel járhat a fogyasztók számára, például a kockázatok és a tőke hatékonyabb elosztásán alapuló, személyre szabottabb, szegmentált és olcsóbb ajánlatok kidolgozásához vezethet; tudomásul veszi másrészről a dinamikus árképzés fejlesztését és azt, hogy ez potenciálisan az ellenkezőjét eredményezheti, ami káros lehet az ajánlatok összehasonlíthatóságára és a hatékony versenyre, valamint a közös kockázatviselésre és a kölcsönössé tételre, például a biztosítási ágazatban;

29.  tudomásul veszi a személyes adatok és algoritmusok egyre fokozottabb együttes alkalmazását olyan szolgáltatások biztosítása érdekében, mint a robottanácsadás; hangsúlyozza a robottanácsadásban rejlő hatékonysági potenciált és a pénzügyi kirekesztés felszámolására gyakorolt esetleges pozitív hatásait; hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy az algoritmusokban lévő hibák és torzulások rendszerszintű kockázathoz vezethetnek és kárt okozhatnak a fogyasztóknak, például a kirekesztés növekedésével; kéri a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy kísérjék figyelemmel e kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi tanácsadás automatizálása valóban jobb, átlátható, elérhető és költséghatékony tanácsadást eredményezzen, valamint hogy foglalkozzanak az ilyen kockázatok által okozott károkért való felelősség visszavezetésének az adatfelhasználás jelenlegi jogi keretei közötti egyre nagyobb nehézségeivel; kiemeli, hogy a robottanácsadásra ugyanazoknak a fogyasztóvédelmi követelményeknek kell vonatkozniuk, mint a személyes ügyféltanácsadásra;

Kiberbiztonság és az IKT-val kapcsolatos kockázatok

30.  hangsúlyozza a végpontok közötti adatbiztonság fontosságát a teljes pénzügyi szolgáltatási értékláncban; felhívja a figyelmet a pénzpiaci infrastruktúráinkat, a dolgok internetét, a valutáinkat és az adatainkat célzó kibertámadások jelentette nagy és kiterjedt kockázatokra; felhívja a Bizottságot, hogy a kiberbiztonságot tegye a pénzügyi technológiáról szóló cselekvési terv első számú prioritásává, és felszólítja az európai felügyeleti hatóságokat és az EKB-t annak bankfelügyeleti szerepében, hogy tegyék azt szabályozó és felügyeleti programjaik kulcsfontosságú elemévé;

31.  sürgeti az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a nemzeti szabályozókkal együttműködve rendszeresen vizsgálják felül a pénzintézetek IKT-val kapcsolatos kockázataira vonatkozó hatályos működési előírásokat; szorgalmazza továbbá a tagállamok kiberbiztonsági stratégiái által előírt védelmi szint különbségei miatt az európai felügyeleti hatóság által kidolgozott, e kockázatok felülvizsgálatára vonatkozó iránymutatások létrehozását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai felügyeleti hatóságok rendelkezzenek az e feladatok ellátásához szükséges technológiai know-how-val; több kutatásra ösztönöz e téren;

32.  felhívja a figyelmet az információk és a bevált gyakorlatok felügyeleti szervek, szabályozó szervek és adott szintű kormányzatok, kutatók és piaci szereplők, illetve maguk a piaci szereplők közötti cseréjének szükségességére; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat, a piaci szereplőket és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA), hogy vizsgálják meg az átláthatóság és az információmegosztás kibertámadások elleni eszközökként való használatában rejlő lehetőségeket; javasolja a piaci szereplők számára egy egyedüli kapcsolattartó pont előnyeinek megvizsgálását ebben a tekintetben, valamint annak mérlegelését, hogy egy összehangoltabb megközelítést kövessenek a pénzügyi szolgáltatások terén elkövetett kiberbűnözés kivizsgálásában, tekintettel annak egyre inkább határokon átnyúló jellegére;

33.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatások infrastruktúrájának biztosításáról szóló rendeletnek megfelelő ösztönző struktúrákat kell előírnia a szolgáltatók számára, hogy megfelelően ruházzanak be a kiberbiztonságba;

34.  felhívja a tagállamokat a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló (NIS) irányelv kellő időben történő átültetésének biztosítására; üdvözli a Bizottság és az iparág által nemrég útjára indított kiberbiztonsági köz- és magánszféra közötti partnerséget; kéri a Bizottságot olyan új és konkrét kezdeményezések sorának kialakítására, amelyek erősítik az ágazatban tevékeny pénzügyi technológiai vállalkozások kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében;

35.  megjegyzi, hogy a pénzügyi technológia jövőbeli növekedéséhez létfontosságú a szóban forgó technológiákba vetett bizalom, és felhívja a figyelmet a pénzügyi technológiák mindennapi tevékenységekre gyakorolt pozitív hatásával, ugyanakkor a polgárokat és vállalkozásokat, különösen a kkv-kat fenyegető hálózati és információs kockázatokkal kapcsolatos fokozottabb képzés és tudatosítás szükségességére;

36.  üdvözli a szabványosítás terén tett folyamatos erőfeszítéseket, amelyek biztonságosabbá teszik a csatlakoztatott eszközöket; hangsúlyozza azonban, hogy a minimális szabványosítási szinten túlmenően is garantálni kell a biztonságot, különösen azért, mert az egységes szabványosított biztonsági óvintézkedések növelik a biztonsági szabályok megsértésének kockázatát a lehetséges dominóhatás miatt; határozottan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy dolgozzanak ki különböző saját szabályokat eszközeik és műveleteik biztonsága érdekében;

Blokkláncok

37.  kiemeli a blokklánc-alkalmazásokban a készpénz- és értékpapír-átruházás, valamint az „intelligens szerződések” megkönnyítése szempontjából rejlő potenciált, amelyek lehetőségek széles skáláját nyitják meg a pénzügyi megállapodások, különösen a kereskedelemfinanszírozási és üzleti hitelezési ügyletek mindkét szerződő fele előtt, ami lehetővé teszi a bonyolult kereskedelmi és pénzügyi szerződéses viszonyok egyszerűsítését a vállalkozások közötti (B2B) és a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) szinteken; hangsúlyozza, hogy a blokkláncplatformok alkalmasak a vállalkozások közötti és a vállalkozások és fogyasztók közötti bonyolult tranzakciók egyszerűsítésére is;

38.  emlékeztet az engedély nélküli blokklánc-alkalmazások előnyeire és kockázataira; felkéri a Bizottságot, hogy a témában szervezzen többszereplős éves konferenciát; aggasztónak tartja, hogy az engedély nélküli blokklánc-alkalmazásokat egyre gyakrabban használják bűncselekményekhez, adókijátszáshoz, adókikerüléshez és pénzmosáshoz; felhívja a Bizottságot, hogy kövessen szoros figyelemmel e problémákat, többek között a mixerek/keverők e folyamatban játszott szerepét, és készítsen ezekről jelentést;

Átjárhatóság

39.  elismeri a felhasználói program interfészek (API-k) mint a fogyasztók által használható egyéb eszközök kiegészítőjének fontosságát annak érdekében, hogy az új szereplők számára hozzáférést biztosítsanak a pénzügyi infrastruktúrához; javasolja az értékesítők részéről például nyílt banki tevékenységek területén használható, szabványosított felhasználói program interfészek létrehozását azzal párhuzamosan, hogy lehetőséget adnak ezeknek az értékesítőknek arra, hogy megtervezzék saját szoftverüket;

40.  úgy véli, hogy a pénzügyi technológiai szolgáltatásoknak mind az Európán belüli, mind pedig a harmadik országok joghatóságaival és más gazdasági ágazatokkal folytatott együttműködésen belüli átjárhatósága az európai pénzügyi technológiai ágazat jövőbeli fejlődésének és az általa teremtett lehetőségek teljes körű kiaknázásának kulcsfontosságú feltétele; ennek előmozdítása érdekében ösztönzi az adatformátumok szabványosítását, amennyiben lehetséges, ahogy az a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv esetében is történt;

41.  sürgeti a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok és a piaci szereplők munkáját a különböző nemzeti elektronikus személyazonosítási rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendszerek alkalmazásának nyitottnak kellene lennie a magánszektor számára; úgy véli, hogy az e-IDAS-rendeletben meg nem határozott távoli azonosítási eszközöket is el kell fogadni, amennyiben biztonsági szintjük megfelel az e-IDAS szerinti alapvető megbízhatósági szintnek, és így biztonságosak és átjárhatók is;

42.  hangsúlyozza a hagyományos és új fizetési megoldások közötti átjárhatóság fontosságát az integrált és innovatív európai fizetési piac megvalósítása érdekében;

43.  felkéri az európai felügyeleti hatóságokat annak meghatározására, hogy a célzott vagy kockázatokon alapuló hitelesítés mikor lehet alternatívája a szigorú ügyfélazonosításnak; felkéri továbbá a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a szigorú ügyfélazonosítási folyamatokat a bankokon kívül más szervezetek is elvégezhetik-e;

44.  sürgeti az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve dolgozzanak ki technológiasemleges, a felhasználók magánéletét tiszteletben tartó normákat és licenceket az „Ismerd az ügyfeledet” és a távoli azonosító technikákra, például biometrikus kritériumok alapján;

Pénzügyi stabilitás, valamint fogyasztó- és befektetővédelem;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzügyi technológiával kapcsolatos cselekvési tervének kialakítása során fordítson kiemelt figyelmet a lakossági fogyasztók és befektetők igényeire, valamint azokra a kockázatokra, amelyekkel szemben kiszolgáltatottak lehetnek a pénzügyi technológiák nem professzionális ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásai bővülésének fényében, például a közösségi finanszírozás és személyközi hitelezés terén; hangsúlyozza, hogy ugyanolyan fogyasztóvédelmi normák vonatkoznak a pénzügyi technológiai szolgáltatásokra, mint más pénzügyi szolgáltatásokra, függetlenül a forgalmazási csatornától vagy a fogyasztó tartózkodási helyétől;

46.  sürgeti az európai felügyeleti hatóságokat, hogy folytassák és gyorsítsák a technológiai fejlődés figyelemmel kísérésével, valamint az ahhoz kapcsolódó előnyök és lehetséges kockázatok elemzésével kapcsolatos, jelenleg zajló munkájukat, különös tekintettel a fogyasztó- és befektetővédelemre, valamint a pénzügyi kirekesztés felszámolására;

47.  felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a pénzügyi technológia milyen mértékben segíthet abban, hogy a fogyasztók jobb minőségű pénzügyi tanácsadásban részesüljenek, továbbá hogy a tanácsadásra vonatkozó széttagolt uniós szabályozási keret elégséges-e ennek biztosításához;

48.  megjegyzi, hogy még mindig jelentős szabályozási bizonytalanság van az InsurTech terén, és hangsúlyozza, hogy a biztonság, az adatvédelem, a tisztességes verseny és a pénzügyi stabilitás garantálása érdekében ezt kezelni kell; hangsúlyozza, hogy a nagyobb jogbiztonság segíteni fog annak biztosításában, hogy gyengén szabályozott InsurTech cégek ügyfelei ne váljanak veszteségek vagy megtévesztő értékesítés áldozatává, és mind a vállalatok, mind pedig az ügyfelek számára segíteni fog az InsurTech megoldások jobb hasznosításában;

49.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai megoldások fejlesztésével párhuzamosan biztosítani kell a pénzügyi stabilitás megerősítését; e cél elérésének eszközeként ösztönzi a nyílt forráskódú, kölcsönösen felülvizsgált technológiák vizsgálatát; felszólítja az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a magánszektor szereplőivel partnerségben dolgozzák ki és értékeljék azokat az innovatív technológiákat, amelyek képesek a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a fogyasztóvédelem erősítésére, például azzal, hogy mérséklik az algoritmusok torzításait, illetve felhívják a fogyasztók figyelmét a kiberfenyegetésekre;

50.  megjegyzi, hogy a piaci szereplők sokfélesége és a közöttük folyó verseny olyan kritikus tényező, amely hozzájárul a pénzügyi stabilitáshoz; felszólítja a szabályozó és felügyeleti szerveket, hogy a pénzügyi szektor minden érintett szegmensében kövessék nyomon a digitalizálás versenyhelyzetre gyakorolt hatását, valamint tervezzenek meg és vezessenek be eszközöket a versenyellenes magatartás vagy a versenytorzulás megelőzésére, illetve kiigazítására;

Pénzügyi oktatás és informatikai készségek

51.  hangsúlyozza, hogy mind a pénzügyi műveltség, mind pedig a digitális műveltség döntő tényező a pénzügyi technológia hatékony felhasználása és pénzügyi technológiai környezetben kialakuló kockázatok csökkentése terén;

52.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók megfelelő pénzügyi oktatására és a lakossági befektetőknek nyújtott tanácsadásra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi technológia a pénzügyi kirekesztés felszámolásának valós eszközévé váljon, és lehetővé tegye azoknak a fogyasztóknak és befektetőknek, akik még közvetlenebbül ki vannak téve az azonnal elérhető személyre szóló pénzügyi befektetési termékeknek és szolgáltatásoknak, hogy önállóan megalapozott döntéseket hozzanak ezekről az ajánlatokról és megértsék ezekből az innovatív technológiákból fakadó összes kockázatot; felszólítja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy fokozzák a pénzügyi ismeretek hiányának leküzdésére irányuló kezdeményezések támogatását; hangsúlyozza, hogy a szakképzésnek és a fogyasztói és befektetői jogokra vonatkozó tájékoztatásnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie;

53.  emlékeztet a Bizottság előrejelzésére, miszerint 2020-ig Európa akár 825 000 IKT-szakember hiányával is szembesülhet; úgy véli, hogy több informatikai szakemberre van szükség, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy készüljenek fel a munkaerőpiaci változásokra, amelyek sokkal gyorsabban következhetnek be, mint amire most számítunk;

54.  hangsúlyozza, hogy magasabb szintű oktatásra és digitális készségekre van szükség a pénzügyi szektorban, a szabályozó szerveknél és a társadalom egészében, beleértve a szakképzést is; sürgeti a Bizottságot, hogy a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció keretében mutassa be a jó gyakorlatokat;

o
o   o

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0228.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0358.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0434.
(4) Lásd az általános adatvédelmi rendelet 71. preambulumbekezdését.

Jogi nyilatkozat