Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2302(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0139/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0139/2017

Viták :

PV 18/05/2017 - 8
CRE 18/05/2017 - 8

Szavazatok :

PV 18/05/2017 - 11.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0222

Elfogadott szövegek
PDF 376kWORD 53k
2017. május 18., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A megfelelő finanszírozási szerkezet Európa régiói számára: a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlya az uniós kohéziós politikában
P8_TA(2017)0222A8-0139/2017

Az Európai Parlament 2017. május 18-i állásfoglalása a megfelelő finanszírozási szerkezet Európa régiói számára: az uniós kohéziós politikában a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlyáról (2016/2302(INI))

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak XVIII. címére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (CPR), és az ezen rendelet vonatkozó cikkeihez kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokra,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i 2015/1017/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az „Európai területi együttműködés – bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések” című 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló, 2015. október 28-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az Unióban” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel Regionális Fejlesztési Bizottságának a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága „Európai Beruházási Bank (EBB) – 2014-es éves jelentés” című jelentésében foglalt véleményére (A8-0050/2016),

–  tekintettel Bizottság a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i közleményére (COM(2015)0639),

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan” című, 2014. január 22-i közleményére(9),

–  tekintettel a Bizottság 2014. július 23-i, „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című, a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló hatodik jelentésére (COM(2014)0473),

–  tekintettel a Bizottság 2016. augusztusi, „A kohéziós politika 2007-2013-as programjainak utólagos értékelése, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra (KA) összpontosítva” című összefoglaló jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság 2014. október 30-i, „A költségvetési rendelet 140. cikke (8) bekezdésének megfelelően az általános költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök 2013. december 31-i állapotáról” szóló jelentésére (COM(2014)0686),

–  tekintettel a Bizottság 2015. november 26-i „Útmutató a tagállamoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 42. cikke (1) bekezdésének d) pontjához – Támogatható alapkezelői költségek és díjak” című iránymutatására,

–  tekintettel a Bizottság 2015. augusztus 10-i, „Útmutató a tagállamoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikke (7) (8) (9) bekezdéséhez – A pénzügyi eszközökből származó támogatások ötvözése egyéb támogatási formákkal” című iránymutatására,

–  tekintettel a Bizottság 2015. március 27-i, „Útmutató a tagállamoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikke (2) bekezdéséhez – Előzetes értékelés” című iránymutatására,

–  tekintettel a Bizottság 2014. július 2-i, az irányító hatóságok számára készült, „Pénzügyi eszközök az esb-programokban 2014-2020 között” című referencia-útmutatójára,

–  tekintettel a Bizottság 2016. novemberi, „Az európai strukturális és beruházási alapok szerinti pénzügyi eszközök. A 2014-2020 közötti programozási időszak pénzügyi eszközeinek finanszírozása és végrehajtása során elért fejlődés adatainak összefoglalása az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkével összhangban” című összefoglaló jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság 2015. decemberi, „A 2014 és 2020 közötti programozási időszak pénzügyi konstrukcióinak finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatok összefoglalása az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkével összhangban” című összefoglaló jelentésre,

–  tekintettel a Bizottság 2014. szeptemberi, „Az irányító hatóságok által jelentett pénzügyi tervezési eszközök finanszírozása és végrehajtása során elért fejlődés adatainak összefoglalása a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 67. cikke (2) bekezdésének j) pontjával összhangban” című összefoglaló jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság 2015. november 13-i, „A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek” című bizottsági szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0206) (a dokumentumot kíséri: a Bizottság jelentése a költségvetési rendelet 140. cikke (8) bekezdésének megfelelően az általános költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök 2014. december 31-i állapotáról),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 19/2016. sz., „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programidőszak tanulságai” című különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 5/2015. sz., „Sikeres és ígéretes-e a pénzügyi eszközök alkalmazása a vidékfejlesztés terén?” című különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 16/2014. sz., „A regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményessége az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából” című különjelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2/2012. sz., „Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott pénzügyi konstrukciók kkv-k részére” című különjelentésére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2015. október 14-i, „A területfejlesztést támogató pénzügyi eszközök” című véleményére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2013. márciusi, „Pénzügyi eszközök: állapotfelmérés a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra készülve” című zárójelentésére,

–  tekintettel a Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Osztályának (Strukturális és Kohéziós Politikák) megbízásából készített, 2016. októberi, „Pénzügyi eszközök a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban: a tagállamok első tapasztalatai“ című tanulmányra,

–  tekintettel a Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Osztályának (Strukturális és Kohéziós Politikák) megbízásából készített, 2016. márciusi, „Az EBB csoport szerepének felülvizsgálata az európai kohéziós politikában“ című tanulmányra,

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2016. májusi, „Az EU kohéziós politikáját érintő kihívások: a közelgő, 2020 utáni reform kérdései” című tájékoztatására,

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2015. szeptemberi, „A kohéziós politika végrehajtása az EU28 országaiban” című ismertetőjére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0139/2017),

A.  mivel a többéves pénzügyi keret áttekintése/felülvizsgálata, valamint az a tény, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszak a félidejéhez közeledik, vitára adott okot az uniós költségvetésen keresztül a 2020 utáni időszak során befektetésre kerülő támogatások és pénzügyi intézkedések szerkezetével kapcsolatban;

B.  mivel az omnibus javaslat (COM(2016)0605) az egyetlen lehetőség arra, hogy a jelenlegi programozási időszakra irányadó rendszerben végre lehessen hajtani egy sor félidős javítást;

C.  mivel a pénzügyi eszközök fogalma számos különféle eszközt foglal magában, és ezek értékeléséhez és az alkalmazásukról való döntéshez folyamatos és alapos elemzésre van szükség, esetről esetre, a helyi és regionális gazdaságok vagy egy adott célcsoport egyedi szükségleteinek értékeléséhez kapcsolódva;

A 2007 és 2013 közötti időszak - megbízható beruházások a támogatások és pénzügyi eszközök révén

1.  elismeri, hogy bár a pénzügyi eszközöket a pénzügyi és gazdasági válság előtt alakították ki, és azok a válság nyomán kialakult gazdasági környezetben nem voltak a legmegfelelőbbek, a Bizottság jelentéstétele alapos bizonyítékkal szolgál arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) támogatásokon és pénzügyi eszközökön keresztül megvalósított beruházásai erőteljes hatást és látható eredményeket értek el az Unió régióiban történt beruházások által, amelyek összege 347,6 milliárd eurót tett ki, a nemzeti társfinanszírozást és a további mozgósított erőforrásokat nem számítva;

2.  üdvözli az Európai Beruházási Bank meglévő, az éves jelentésekben és az ágazati jelentésekben megnevezett kohéziós politikai műveleteit, amely jelentések feltárják a kkv-kra és a közepes tőkeértékű vállalatokra, az infrastruktúrára, a kutatásra és innovációra, a környezetre, az energiaügyre és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokat; megállapítja, hogy az EBB részéről a kohéziós politika támogatására irányuló hitelnyújtás becsült értéke a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan 147 milliárd euró, ami durván az összes uniós hitelnyújtás 38%-át teszi ki;

A 2014 és 2020 közötti időszak – új korszak a beruházásokban az esb-alapok révén

3.  üdvözli, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU várhatóan 454 milliárd euró értékű beruházást eszközöl az esb-alapokon keresztül, és hogy a beruházások támogatások és pénzügyi eszközök formájában megvalósuló nemzeti társfinanszírozásával együtt ez az összeg várhatóan 637 milliárd euróra emelkedik;

4.  elismeri, hogy a kohéziós politika megosztott irányítása alatt a pénzügyi eszközök (mikrohitelek, kölcsönök, garanciák, magán- és kockázati tőke formájában) mennyisége növekedett és minősége javult; kiemeli ennek a trendnek a két fő okát – a 2007 és 2013 közötti időszak értékes tapasztalatokat és tanulságokat biztosított az esb-alapok támogatásokon és pénzügyi intézkedéseken keresztül történő végrehajtásával kapcsolatban, míg a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret azt tükrözi, hogy a válságot követően a pénzügyi korlátok miatt több pénzügyi eszköz szükséges;

5.  megjegyzi, hogy becslések szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásaiból származó pénzügyi eszközök csaknem megduplázódtak a 2007–2013-as időszakhoz képest, amikor 11,7 milliárd euró összegűek voltak, a 2014–2020-as időszakban pedig 20,9 milliárd eurót tesznek ki; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök így a 2014–2020-as időszak kohéziós politikáján belül elérhető 351,8 milliárd eurós összegű teljes források 6%-át alkotják, szemben a 2007–2013-as időszak 347 milliárd eurós összegű keretének 3,4%-ával;

6.  megjegyzi, hogy a Kohéziós Alap elkülönített előirányzatai körülbelül 75 milliárd eurót tesznek ki, amelyek a 2014–2020-as időszak előirányzatainak 11,8%-át alkotják; üdvözli, hogy a 2007–2013-as időszakhoz képest a 2014–2020-as időszakra 70-ről 75 milliárd euróra nőtt az elkülönített előirányzatok összege; kiemeli, hogy a Kohéziós Alapra elkülönített előirányzatokat nem szabadna csökkenteni, mivel az Unió lakosságának körülbelül 34%-a olyan régióban él, amely támogatást kap a Kohéziós Alapból;

7.  tudomásul veszi a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül 21 tagállam által 2015. december 31-ig a pénzügyi eszközökhöz vállalt, az operatív programokhoz kapcsolódó 5571,63 millió EUR összegű hozzájárulást, amelyből 5005,25 millió euró az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból származik;

8.  üdvözli azt a tényt, hogy a pénzügyi eszközök programozásában, végrehajtásában és irányításában történt kritikus szabályozási változások, mint pl. a 11 tematikus célkitűzés mindegyikéhez kötődő közvetlen kapcsolat, a megfelelő és kötelező, a piac működési zavarainak feltárására alkalmas előzetes értékelés és a testre szabott, egyszerűsített és azonnal használható pénzügyi eszközök és jelentéstételi mechanizmusok létrehozása döntő és pozitív hatással lehetnek a kohéziós politika vonzerejére és végrehajtásuk sebességére, valamint a 2007 és 2013 közötti időszakban felmerült jogi bizonytalanságok orvoslására; ugyanakkor erőfeszítéseket sürget annak biztosítása érdekében, hogy ezek a változások ne érintsék a pénzügyi eszközök vonzerejét és végrehajtási sebességét;

Támogatások és pénzügyi eszközök – a szerkezetet a beavatkozási logika határozza meg

9.  hangsúlyozza, hogy bár azonos kohéziós politikai célkitűzéseket támogatnak, az esb-alapok megosztott irányítás alá tartozó, nem öncélú támogatásainak és pénzügyi eszközeinek eltérő a beavatkozási logikája és a területi fejlesztési szükségletek, a beavatkozási területek, illetve a piaci szükségletek kezelésére vonatkozó alkalmazása;

10.  elismeri, hogy a projekt típusától függően a támogatások a pénzügyi eszközökkel összehasonlítva rendelkeznek bizonyos erősségekkel: olyan projekteket támogatnak, amelyek nem feltétlenül hoznak bevételeket, finanszírozást biztosítanak olyan projektek számára, amelyek különböző okokból kifolyólag nem képesek magán- vagy állami finanszírozást vonzani, egyedi kedvezményezettekre, ügyekre és regionális prioritásokra irányulnak, és csökkentik a felhasználás bonyolultságát, a meglévő tapasztalatok és kapacitás révén; elismeri, hogy bizonyos esetekben a támogatásokat korlátozni kell: a projekt minőségének és fenntarthatóságának elérésével kapcsolatos nehézségek, hosszú távon az állami finanszírozás helyettesítésének kockázata és az esetleges magánbefektetéseket érintő kiszorító hatás még akkor is, ha a projektek esetleg rulírozó jellegűek, valamint a bevétel generálására való képesség a kölcsönön alapuló finanszírozás visszafizetéséhez;

11.  elismeri, hogy a pénzügyi eszközök előnyöket nyújtanak, mint pl. a tőkeáttétel és a rulírozó hatások, a magántőke bevonzása, valamint az egyedi beruházási hézagok pótlása jó minőségű, bankképes projekteken keresztül; elismeri, hogy a pénzügyi eszközök bizonyos hátrányokkal járnak, és hogy ezért ezek az eszközök ütközhetnek a vonzóbb nemzeti vagy regionális eszközökkel; a hátrányok lehetnek: lassabb végrehajtás egyes régiókban, nagyobb bonyolultság, az esb-alapok által támogatott pénzügyi eszközök a vártnál alacsonyabb tőkeáttételi hatása, és esetenként magasabb végrehajtási költségek és kezelési díjak; megjegyzi, hogy bizonyos politikai területeken a támogatások jelentik a kívánatos befektetéseket, például bizonyos típusú állami infrastruktúráknál, szociális szolgáltatásoknál, a kutatási és innovációs politikánál vagy általában véve a bevételt nem termelő projekteknél;

12.  kiemeli, hogy a beavatkozási logika nem választóvonalat, hanem találkozási pontot jelent a támogatások és pénzügyi eszközök egyenlő versenyfeltételeinek megteremtése között, hogy a kohéziós politika a kedvezményezettek és beruházási hézagok jobb lefedettségét biztosíthassa különböző intézkedések révén; rámutat, hogy a beavatkozási logika egy alulról felfelé építkező megközelítést jelent az esb-alapok programozásában, és hogy valamennyi tagállamnak és régiónak a legmegfelelőbb megoldást kell választania a pénzügyi eszközök vagy a támogatások közül ahhoz, hogy operatív programjaik kiválasztott prioritásait megvalósítsák, szem előtt tartva azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak döntő szerepük van a folyamatban; emlékeztet arra, hogy az irányító hatóságoknak saját maguknak kell határozniuk arról, hogy a pénzügyi eszközök melyik típusa megfelelőbb a végrehajtáshoz;

A pénzügyi eszközök teljesítménye - kihívások

13.  elismeri a pénzügyi eszközök alkalmazásának jelentőségét a kohéziós politikai műveletek területén; üdvözli, hogy a pénzügyi eszközök 2015. évi végrehajtásáról szóló jelentés a jelenlegi programozási időszak késői elindulása ellenére előrehaladást mutat; megjegyzi ugyanakkor, hogy az esb-alapokhoz tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásának előrehaladása tekintetében nagy különbségek vannak nemcsak a tagállamok között, hanem az egyes tagállamokon belül is; emlékeztet arra, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a pénzügyi eszközök használatának pozitív tapasztalatához és hatásához számos, teljesítménnyel kapcsolatos probléma társult: a működés késői megkezdése, pontatlan piaci értékelés, eltérő regionális felhasználás, általában alacsony kifizetési arányok, alacsony tőkeáttételi hatás, problémás rulírozás, magas irányítási költségek és díjak és indokolatlanul magas dotációk; emlékeztet arra, hogy miután a Bizottság meghosszabbította a pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozó határidőket, 2015-re célzott intézkedések révén számos feltárt hiányosságot enyhítettek;

14.  megjegyzi, hogy az esb-alapok végrehajtási késedelmei befolyásolhatják a kifizetési arányokat, a rulírozást és a tőkeáttételt, amely utóbbit az OECD-hez hasonló nemzetközi szervezetek által használt meghatározásra és módszerre kell alapozni, egyértelmű különbséget téve az állami és magán hozzájárulások között, valamint országokra és régiókra lebontva pontosan jelezve az egyes pénzügyi eszközök által lehetővé tett tőkeáttétel mértékét; emlékeztet arra, hogy a 2007–2013-as időszak késedelmei visszafordíthatatlan módon hozzájárultak az ERFA és az ESZA pénzügyi eszközeinek optimális szintet el nem érő teljesítményéhez; hangsúlyozza, hogy a programozási időszak késői elindulása miatti végrehajtási késedelmek kedvezőtlenül hathatnak az esb-alapok pénzügyi eszközeinek teljesítményére, ami az időszak végén pontatlan értékelő következtetések levonásához vezethet; kéri ezért, hogy a tagállamok tegyenek meg minden szükséges lépést a késedelmes végrehajtás negatív hatásainak mérséklése érdekében, különösen a pénzügyi eszközök korlátozott felhasználásának és hatásának kockázatát illetően;

15.  komolyan aggódik annak a nagy valószínűsége miatt, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében a kifizetetlen számlák felhalmozódása megismétlődik, mivel ez komoly hatással lenne a többi uniós támogatású politikára;

16.  megjegyzi, hogy Unió-szerte jelentős különbségek mutatkoznak a pénzügyi eszközök, többek között az esb-alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) elterjedtségét, kezdeti eredményeit és a további források tőkeáttételi hatását, valamint az Unió jól teljesítő gazdaságainak uniós finanszírozású pénzügyi eszközeit illetően, ami aláássa a kohéziós politika célkitűzései; hangsúlyozza, hogy az ilyen eszközök általános sikere attól függ, hogy milyen könnyű azok felhasználása, és mennyire képesek a tagállamok kezelni a beruházásokat ezeken keresztül, mivel ehhez pontos és részletes, a kohéziós politikára gyakorolt hatást ténylegesen mérő mutatókra van szükség;

Egyszerűsítés, szinergiák és technikai segítségnyújtás – megoldások

17.  üdvözli a Bizottságnak az előírások optimalizálására és a bürokrácia csökkentésére vonatkozó intézkedéseit; hangsúlyozza, hogy a javítások ellenére továbbra is jellemző az összetettség, és az olyan problémák, mint a hosszú létrehozási idő, valamint a kedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek visszatartó erővel bírnak a pénzügyi eszközök használatával szemben; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az EBB-vel, az EBA-val és az irányító hatóságokkal annak érdekében, hogy az esb-alapok mikrohiteleit, kölcsöneit, garanciáit, valamint a magán- és kockázati tőkét könnyebben lehessen ötvözni, egyidejűleg biztosítva az azonos szintű átláthatóságot, demokratikus felügyeletet, jelentéstételt és ellenőrzést is;

18.  megjegyzi, hogy egyes rendelkezések korlátozzák a pénzügyi eszközökkel végzett műveletek rugalmasságát; rámutat arra, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok különösen terhesnek tűnnek, főként abban az esetben, amikor a támogatásokat pénzügyi eszközökkel ötvözik; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő keretrendszert az állami támogatásra vonatkozóan, és vizsgálja meg az állami támogatási szabályoknak való megfelelés egyszerűsítésének további lehetőségeit mindhárom szinten, az irányító hatóságok, az alapok alapja és a pénzügyi közvetítők szintjén; egyenlő versenyfeltételeket sürget az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknál valamennyi pénzügyi eszközt illetően, elkerülendő, hogy bizonyos finanszírozási források kedvezőbb bánásmódban részesüljenek másokhoz képest, különösen a kkv-k támogatásának területén;

19.  kiemeli a pénzügyi eszközök teljesítményauditálásának jelentőségét, ideértve az EBB csoport kohéziós politikára irányuló működésének auditálását is; megjegyzi, hogy az auditálás az esb-alapok egész ciklusára vonatkozik; felhívja a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy azonosítsák, mely területeken van lehetőség az egyszerűsítésre és szinergiák teremtésére az ellenőrzési folyamat során; felhívja ezért a Bizottságot, hogy összpontosítson a támogatások és pénzügyi eszközök összehasonlító elemzésére, a további kapacitásépítésre, az auditálási módszertanra és az iránymutatásra, hogy az ellenőrzési folyamatok ne növeljék a kedvezményezettek pénzügyi és adminisztratív terheit;

20.  rámutat, hogy a támogatások és pénzügyi eszközök ötvözésében feltáratlan lehetőségek rejlenek; hangsúlyozza, hogy a hatóságok számára nyújtott iránymutatás mellett további egyszerűsítés és harmonizáció szükséges azokra a szabályokra vonatkozóan, amelyek a különböző esb-alapok ötvözését, valamint az esb-alapok olyan eszközökkel való ötvözését érintik, mint a Horizont 2020 és az ESBA; egyértelmű, következetes és célirányos szabályok révén jobb szabályozás kialakítását kéri annak érdekében, hogy könnyíteni lehessen a szabályozási terheket, hogy a fent említett módon kombinálni lehessen a többféle programból származó allokációkat ugyanazon pénzügyi eszközben, hogy a mikrofinanszírozási eszközöket ötvözni lehessen az ESZA-műveletekben, valamint hogy a pénzügyi közvetítők kiválasztására irányuló közbeszerzésre és a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó eljárásokat tovább lehessen egyszerűsíteni; a különböző stratégiák közötti nagyobb koherencia megteremtésére szólít fel; hangsúlyozza, hogy az esb-alapokból származó támogatások és pénzügyi eszközök más finanszírozási forrásokkal való ötvözése a kockázat jobb megosztásából adódóan vonzóbbá teheti a finanszírozási szerkezetet a kedvezményezettek és a magánszféra befektetői számára;

21.  megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök igénybevételi arányát beruházási partnerségek révén javítani lehet, és hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek javítják a finanszírozási források közötti szinergiákat, és fenntartják a magán és a közérdek közötti kívánatos egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a pénzügyi eszközök igénybevételét a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztések (CLLD) és az integrált területi beruházások (ITB) esetében;

22.  üdvözli a Bizottság és az EBB csoport által a fi-compass platformon keresztül nyújtott, már meglévő technikai segítségnyújtási gyakorlatokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hatóságok és különösen a pénzügyi eszközök kedvezményezettjei számára nyújtott helyszíni támogatási szolgáltatások – köztük az ESBA – korlátozottak, miközben számos helyi és regionális önkormányzat technikai nehézségek, hiányzó kapacitás és a know-how nem kellő ismerete miatt nem képes hatékonyan kihasználni a pénzügyi eszközöket; technikai segítségnyújtást kér elsősorban a helyi vagy regionális érdekelt felek, illetve az összes résztvevő partner számára, ám amelyet nem lehetne a nemzeti hatóságok tevékenységeinek finanszírozása használni; felszólít ezen túlmenően egy, a Bizottság és az EBB által készített közös technikai segítségnyújtási tervre, amely – különösen a nagyobb projektek esetében – pénzügyi és nem pénzügyi tanácsadást, kapacitásépítést, képzést, támogatást, valamint az ismeretek és a tapasztalatok cseréjét foglalja magában; felhív továbbá a kohéziós politikai szabályozásokkal, a pénzügyi termékekkel, az állami támogatással és a közbeszerzéssel kapcsolatos szakértelem egyesítésére, amely a nemzeti hatóságokat, az alapkezelőket és a kedvezményezetteket célozná, kiemelve egyúttal a párhuzamos struktúrák elkerülésének fontosságát;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje az esb-alapok ismertségét, és tegye egyértelműbbé, hogy uniós finanszírozásról van szó; felhív továbbá az uniós finanszírozási lehetőségekről szóló megfelelő és átfogó tájékoztatásra és kommunikációra, amely ösztönzi az ilyen lehetőségek kihasználását a köz- és a magánszférában, és amely a potenciális kedvezményezetteket, és különösen a fiatalokat szólítja meg;

A megfelelő finanszírozási szerkezet felé a 2020 utáni időszakra vonatkozóan, és a kohéziós politika jövője

24.  elismeri, hogy az olyan kihívások, mint a migráció és a biztonság, vagy az Unióban jelenleg és a jövőben zajló politikai fejlemények nem befolyásolhatják negatívan a kohéziós politikán keresztül történő beruházásokat vagy annak céljait és várható eredményeit, különösen a jelenlegi programozási időszakot követően;

25.  elismeri, hogy mind a támogatások, mind a pénzügyi eszközök konkrét szerepet játszanak a kohéziós politikában, ugyanakkor a 11 tematikus célkitűzés által követett célokra is összpontosítanak, ami az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégia öt kiemelt célkitűzésének eléréséhez is hozzájárul; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy a pénzügyi eszközök ne vegyék át a kohéziós politika fő eszközének, a vissza nem térítendő támogatásoknak a szerepét, ugyanakkor hangsúlyozza annak szükségességét, hogy fenntartsák a források megújuló jellegét annak érdekében, hogy a támogatott ágazatok és tevékenységek alapján azokat ismételten befektetésre lehessen fordítani;

26.  megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök jobban teljesítenek a fejlettebb régiókban és a nagyvárosi területeken, ahol a pénzügyi piacok fejlettebbek, míg a legkülső régiók és a tartósan magas munkanélküliségi rátával és alacsony népsűrűséggel jellemzett régiók nehezen tudnak befektetéseket vonzani, miközben a támogatások a regionális szerkezeti problémákat és a regionális finanszírozás kiegyensúlyozását próbálják kezelni; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök sikere számos tényezőtől függ, és hogy egy kritérium alapján még nem vonható le általános következtetés; megjegyzi, hogy a 2020 utáni kohéziós politikában a pénzügyi eszközök használatára vonatkozó kötelező célok kitűzése nem járható út; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök részesedésének növelése nem befolyásolhatja a vissza nem térítendő támogatások összegét, mivel ez gátolná az egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy számos közpolitikában a támogatásoknak kell túlsúlyban lennie, míg a pénzügyi eszközök kiegészítő szerepet játszhatnak, teljes körűen eleget téve a megfelelő előzetes értékelésnek és a piacelemzésnek; felszólít a pénzügyi eszközöknek az Interreg programokban való további előmozdítására annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak az európai területi együttműködés célkitűzéseihez;

27.  felidézi, hogy az esb-alapok elosztásával kapcsolatos meglévő tapasztalatok azt jelzik, hogy a támogatások és pénzügyi eszközök finanszírozási szerkezete az országspecifikus körülményeket, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióban lévő hiányosságokat célozza; hangsúlyozza, hogy számos tényező – földrajzi régió, szakpolitikai terület, a kedvezményezett típusa és mérete, adminisztratív kapacitás, piaci körülmények, más választható eszközök megléte, üzleti környezet, pénzügyi és gazdasági irányvonal – miatt a finanszírozási szerkezet nem eredményezhet általános megoldást;

o
o   o

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 281. o.
(5) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0321.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0384.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0308.
(9) HL C 19., 2014.1.22., 4. o.

Jogi nyilatkozat