Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2059(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0123/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0123/2017

Viták :

PV 17/05/2017 - 20
CRE 17/05/2017 - 20

Szavazatok :

PV 18/05/2017 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0225

Elfogadott szövegek
PDF 327kWORD 50k
2017. május 18., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása
P8_TA(2017)0225A8-0123/2017

Az Európai Parlament 2017. május 18-i állásfoglalása az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról (2015/2059(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti, 2010. október 6-i szabadkereskedelmi megállapodásra(1),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között 1996. október 28-án létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodásra(2) és az annak megkötéséről szóló, 2001. március 19-i 2001/248/EK tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel az uniós kereskedelmi és beruházási politikáknak a köz- és magánszféra harmadik országokban működő kezdeményezéseire gyakorolt külső hatásáról szóló, 2015. július 7-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „Új európai kereskedelmi politika az Európa 2020 stratégia keretében” című, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió és tagállamai és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló, 2011. május 11-i 511/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2010. szeptember 16-i tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében a nemzetközi kereskedelempolitikáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményre,

–   tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207., 208. és 218. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0123/2017),

A.  mivel az Európai Unió és tagállamai, valamint a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépésének ötödik évfordulója 2016. július 1-jére esett;

B.  mivel a Bizottság új kereskedelmi stratégiája, a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” hangsúlyozza az Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak – többek között vitarendezési mechanizmusuk alkalmazása révén történő – hatékony végrehajtása biztosításának fontosságát;

C.  mivel az Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: „a megállapodás”) hivatalosan azt követően lépett hatályba, hogy azt az uniós tagállamok 2015. december 13-án ratifikálták;

D.  mivel a megállapodás az első olyan, az Unió és egy ázsiai partner között megkötött újgenerációs szabadkereskedelmi megállapodás, amely a vámok eltörlésén kívül a nem vámjellegű akadályok megszüntetéséről is rendelkezik, ezzel új piaci hozzáférési lehetőségeket nyújtva a szolgáltatások és a beruházások számára, valamint szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdon, a közbeszerzés és a versenypolitika terén is, és így példaként fog szolgálni a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások számára;

E.  mivel a megállapodás érvényességének időtartama alatt

   az Unió kereskedelmi hiánya, amely a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban 7,6 milliárd eurót tett ki, a megállapodás érvényességének ötödik évére 2,5 milliárd eurós kereskedelmi többletbe fordult át;
   a Koreába irányuló uniós kivitel a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban 30,6 milliárd euró volt, a megállapodás érvényességének ötödik évére pedig 44,9 milliárd eurót tett ki, ami 47%-os növekedést jelent, és ebbe beletartozik az olyan termékek Koreába történő uniós kivitele is, amelyeket a megállapodás teljes mértékben (57%-os emelkedés) vagy részben (71%-os emelkedés) liberalizált, valamint a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre vonatkozó záradék értelmében nullaszázalékos vám alá eső termékek Koreába történő uniós kivitele is, amely 25%-kal (1,9 milliárd euróra) nőtt;
   az Unióba irányuló koreai behozatal a megállapodás érvényességének ötödik évére a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakhoz képest 11%-kal, 42,3 milliárd euróra nőtt, és ebbe beletartozik az olyan termékek Unióba történő koreai behozatala is, amelyeket a megállapodás teljes mértékben (35%-os emelkedés) vagy részben (64%-os emelkedés) liberalizált, valamint a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre vonatkozó záradék értelmében nullaszázalékos vám alá eső termékek Unióba történő koreai behozatala is, amely 29%-kal (5,8 milliárd euróra) nőtt;
   az Unió részesedése a teljes koreai importból a megállapodás hatálybalépését megelőző 9%-ról a megállapodás érvényességének negyedik évére 13%-ra emelkedett; ugyanakkor a teljes koreai kivitelből való uniós részesedés 11%-ról alig 9%-ra esett vissza;
   a személygépjárművek Koreába irányuló uniós kivitele a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban kétmilliárd euró volt, a megállapodás érvényességének ötödik évére pedig 6,9 milliárd eurót tett ki, ami 246%-os növekedést jelent;
   a személygépjárművek Koreából az Unióba történő behozatala a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban 2,6 milliárd euró volt, a megállapodás érvényességének ötödik évére pedig 4,5 milliárd eurót tett ki, ami 71%-os növekedést jelent;
   a szolgáltatások uniós kivitele 2014-ben 11,9 milliárd eurót tett ki, ami az előző évhez képest 11%-os növekedést jelent, és a Koreával szembeni uniós kereskedelmi többletet a szolgáltatási szektorban 2014-re hatmilliárd euróra emelte; ugyanakkor a szolgáltatások Koreából az Unióba történő behozatala hatmilliárd eurót tett ki, ami 2013-hoz képest 4%-os emelkedést jelent;
   az Unió Koreába irányuló közvetlen külföldi befektetései 2014-ben elérték a 43,7 milliárd eurót, és ezzel az Unió Korea legnagyobb befektetője lett; a Koreából az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések ezzel szemben 20,3 milliárd euróra rúgtak, ami az előző évhez képest 35%-os növekedés;
   az Unió preferencia-kihasználtsági aránya a koreai piacon 68,5%-ra emelkedett, Korea preferencia-kihasználtsági aránya pedig megközelítőleg 85%-os;
   hét különbizottság és hét munkacsoport jött létre, és párbeszéd indult a szellemi tulajdonról;
   működésbe lépett a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság, amely az Unió és Korea közötti megállapodás kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetének végrehajtására összpontosító speciális szerv;

1.  emlékeztet arra, hogy a megállapodás egy folyamat, nem pedig egyszeri ügylet, ezért az annak keretében zajló tevékenységeket – a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően – továbbra is időszakos elemzéseknek és értékeléseknek kell alávetni az Unió, valamint az egyes uniós tagállamok bizonyos gazdasági ágazataira gyakorolt kereskedelmi hatások tekintetében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani a megállapodás megfelelő végrehajtását, valamint rendelkezései tiszteletben tartását;

2.  üdvözli, hogy a megállapodás az Unió és Korea között folyó kereskedelem jelentős fokozódásához vezetett; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják tovább a megállapodásnak a fogyasztók jólétére, a vállalkozókra és az európai gazdaságra gyakorolt következményeit és közvetlen hatásait, és hatékonyabban tájékoztassák a nyilvánosságot ezekről a hatásokról;

3.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás megkötése példa nélkül álló mind a megállapodás hatóköre, mind pedig a kereskedelmi akadályok lebontásának gyorsasága tekintetében, ugyanis például a megállapodás hatálybalépése után öt évvel mindkét oldalon megszüntettek gyakorlatilag minden behozatali vámot;

4.  rámutat arra, hogy a megállapodás a többi szabadkereskedelmi, szolgáltatási és beruházási megállapodáshoz hasonlóan pozitív hatással van a megállapodás részes feleinek társadalmi-gazdasági fejlődésére, a gazdasági integrációra, a fenntartható fejlődésre, valamint az országok és állampolgáraik egymáshoz közelítésére;

5.  tudomásul veszi a civil társadalmi fórum, valamint a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó – és a szabadkereskedelmi megállapodás teljes csomagjának szerves részét képező – fejezet rendelkezéseinek megfelelően felállított belső tanácsadó csoportok erőfeszítéseit; emlékeztet arra, hogy mindkét fél – a megállapodás 13.4. cikke alapján – kötelezettséget vállalt arra, hogy jogszabályaikban és gyakorlataikban tiszteletben tartja, előmozdítja és megvalósítja az ILO-tagságukból, valamint az alapvető munkaügyi elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatból eredő kötelezettségeikből következő elveket, nevezetesen az egyesülési szabadságot és a kollektív tárgyaláshoz való jogot; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Korea által a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetben rögzített célkitűzések tekintetében tett előrehaladás nem kielégítő, valamint hogy még mindig előfordul az egyesülési szabadság megsértése, amit többek között olyan aggasztó példák támasztanak alá, mint szakszervezeti vezetők bebörtönzése, valamint az olyan tárgyalásokba történő beavatkozás, amelyeknek a tárgyalópartnerek autonómiájába kellene tartozniuk; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodás 13.14. cikkével összhangban kezdjen hivatalos konzultációkat a koreai kormánnyal, és ha ezek a konzultációk sikertelennek bizonyulnak, felszólítja a megállapodás 13.15. cikkében említett szakértői testületet, hogy tegyen lépéseket, és folytassa a párbeszédet azzal kapcsolatban, hogy a koreai kormány elmulasztotta betartani egyes kötelezettségvállalásait, és konkrétan a megállapodásban rögzített kötelezettségekkel összhangban tegyen további és tartós erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy Korea ratifikálja az általa még nem ratifikált alapvető ILO-egyezményeket;

6.  hangsúlyozza, hogy a preferenciák kihasználtsága tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak az uniós tagállamok között, annak szintje ugyanis 16%-tól egészen 92%-ig terjed; rámutat arra, hogy az érvényben lévő preferenciák fokozott kihasználása további, akár több mint 900 millió euró összegű haszonnal járhat az uniós exportőrök számára; javasolja az ebben a kereskedelmi megállapodásban és egyéb kereskedelmi megállapodásokban szereplő preferenciák kihasználásának elemzését a lehető legnagyobb mértékű kereskedelmi előny megvalósítása érdekében;

7.  elismeri, hogy a megállapodás a fokozott kétoldalú kereskedelem és az elmélyített kereskedelmi partnerség tekintetében ugyan megfelel a felek elvárásainak, a megállapodás értelmében és a Koreával folytatott párbeszéd részeként elemezni kellene, valamint a megállapodás szellemében megfelelően végre kellene hajtani, és a már létező problémák orvoslása érdekében felül kellene vizsgálni az alábbi kérdéseket:

   a) a kereskedelem technikai akadályait, például a közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezést, amely megakadályozza, hogy a vállalatok gazdasági szempontból optimalizálják konténerszállítmányaikat, a javított árukra vonatkozó rendelkezést, a vontatójárművek megállapodás hatálya alá történő bevonását, valamint – ugyanilyen súllyal – a Koreába exportált gépekre vonatkozó tanúsítványokra irányadó szabályok és eljárások kérdését;
   b) az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések terén fennálló akadályokat, például az uniós marhahús és sertéshús, valamint a tejtermékek kivitelét korlátozó akadályokat;
   c) a szellemitulajdon-jogok kérdését, például a földrajzi megjelölések elismerését és védelmét, valamint a szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt álló zeneművek, hangfelvételek és előadások nyilvános előadásához fűződő kereskedelmi jogokat;
   d) a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezeten belül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek a koreai fél általi ratifikálását és végrehajtását;
   e) a származási szabályok megfogalmazását és a preferencia-kihasználtsági arányra gyakorolt hatásukat;
   f) a vámügyekkel kapcsolatos kérdéseket, ideértve a származás-ellenőrzési eljárásokat;

8.  megállapítja, hogy a közelmúltban bevezettek néhány új, nem vámjellegű akadályt, például egyes gépek, berendezések vagy járművek tekintetében korábban nem létező műszaki követelményeket írtak elő; hangsúlyozza, hogy különösen elfogadhatatlan jelenség a típusjóváhagyások egyes európai gépkocsigyártóktól történő indokolatlan megvonása; felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen kétoldalú tárgyalásokat e negatív jelenség felszámolása érdekében;

9.  rámutat arra, hogy számos kis- és középvállalkozás (kkv) nincs tisztában a megállapodás nyújtotta lehetőségekkel; felszólítja ezért a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy vizsgálják meg a kkv-k preferenciakihasználási magatartását, és tegyenek hatékony lépéseket a megállapodás által teremtett lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek kkv-k körében történő terjesztésére;

10.  támogatja az Unió és Korea közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok – különösen a megállapodás beruházásokkal foglalkozó fejezetében foglaltak – elmélyítését; reméli, hogy a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezettel kapcsolatos nehézségeket még a beruházásokkal kapcsolatos fejezetre vonatkozó tárgyalások megkezdése előtt orvosolják; támogatja, hogy a megállapodás részes felei részt vegyenek az uniós és koreai polgárok javát szolgáló további gazdasági növekedés és fejlődés előmozdításában; felszólítja a Bizottságot és a Koreai Köztársaság kormányát, hogy a beruházásokra vonatkozó fejezet megtárgyalása esetén ne használja a beruházó és az állam közötti vitarendezés (ISDS) régi módszerét, hanem inkább építsen a Bizottság által javasolt új beruházási bírósági rendszerre, és hosszú távon arra szólítja fel a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan többoldalú beruházási bírósági rendszert, amely potenciálisan felváltaná a jelenlegi és jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő valamennyi beruházási vitarendezési mechanizmust;

11.  hangsúlyozza a multilaterális, plurilaterális és regionális nemzetközi keretben a Kereskedelmi Világszervezettel összefüggésben folytatatott nemzetközi együttműködés – mint például a környezeti termékekről szóló megállapodásra (EGA) és a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) vonatkozó tárgyalások – további erősítésének jelentőségét;

12.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás stratégiai értékei túlmutatnak a kereskedelem területén, mivel a megállapodás a hosszú távú elkötelezettség révén szilárd alapot teremt egy mélyebb kapcsolat számára, és hozzájárul az EU és Korea közötti stratégiai partnerség megteremtéséhez;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Koreai Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 127., 2011.5.14., 6. o.
(2) HL L 90., 2001.3.30., 46. o.
(3) HL L 90., 2001.3.30., 45. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0250.
(5) HL C 56. E, 2013.2.26., 87. o.
(6) HL L 145., 2011.5.31., 19. o.
(7) HL L 127., 2011.5.14., 1. o.
(8) HL C 188. E, 2012.6.28., 113. o.
(9) HL C 99. E, 2012.4.3., 94. o.
(10) HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.
(11) HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0299.

Jogi nyilatkozat