Az Európai Parlament 2017. május 18-i állásfoglalása a kétállami megoldás megvalósításáról a Közel-Keleten (2016/2998(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ korábbi határozataira,
– tekintettel az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményre, amelynek Izrael és Palesztina részes felei,
– tekintettel a közel-keleti kvartett 2016. július 1-i jelentésére és 2016. szeptember 23-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Tanács közel-keleti békefolyamatról szóló következtetéseire, különösen a 2016. január 18-i és 2016. június 20-i következtetésekre,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Izrael Állam között társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a közel-keleti béke elérése továbbra is a nemzetközi közösség legfontosabb prioritásai közé tartozik, és nélkülözhetetlen eleme a regionális és világszintű stabilitásnak és biztonságnak;
B. mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: főképviselő), Federica Mogherini több alkalommal kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy megújítsa és fokozza az EU békefolyamatban betöltött szerepét; mivel a főképviselő 2015 áprilisában a közel-keleti békefolyamathoz rendelt új uniós különleges képviselőt nevezett ki (a továbbiakban: az uniós különleges képviselő); mivel az uniós különleges képviselő még nem ért el komoly eredményeket;
C. mivel a Kvartett és a regionális partnerek, például Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia fontos szerepet játszik az arab-izraeli konfliktus megoldásának kidolgozásában;
D. mivel a polgári személyekkel szembeni folyamatos erőszak, terrorista támadások és az erőszakra való felbujtás nagy mértékben mélyíti a bizalmatlanságot, és alapvetően összeegyeztethetetlen a békés megoldással;
E. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2334 (2016) sz. határozatában:
a)
újra megerősítette, hogy az 1967 óta megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben az izraeli telepek létrehozása jogi szempontból nem bír létjogosultsággal, és a nemzetközi jog kirívó megsértését jelenti, valamint a kétállami megoldás megvalósításának fő akadályát képezi;
b)
felszólította a feleket arra, hogy ügyleteik során tegyenek különbséget Izrael Állam területe és az 1967 óta megszállt területek között;
c)
emlékeztetett arra, hogy a kvartett ütemterve értelmében a Palesztin Hatóság köteles hatékony műveleteket folytatni a terrorcselekményekben érintett személyekkel szembeni fellépés és a terrorista képességek felszámolása érdekében, ideértve az illegális fegyverek elkobzását is;
F. mivel az EU palesztinai képviselete szerint az elmúlt hónapokban korábban sosem látott mértéket öltött a palesztin létesítmények lerombolása;
G. mivel számos jelentés szól a Gázai övezetben elkövetett emberi jogi jogsértésekről;
H. mivel mindkét fél kapcsán aggodalomra van ok a foglyok helyzetét illetően, különösen a palesztin foglyok jelenleg is zajló éhségsztrájkja vonatkozásában; mivel mindkét félnek eleget kell tennie a foglyok jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeknek;
I. mivel valamennyi félnek támogatnia kell a párbeszédet és a gyakorlati együttműködést, különösen a biztonság, a vízhez, a szennyvízelvezetéshez és az energiaforrásokhoz való hozzáférés, valamint a palesztin gazdasági növekedés előmozdítása terén, ezáltal a remény, a béke és a megbékélés távlatát kínálva, amire az egész régiónak nagy szüksége lenne;
J. mivel az EU és a két fél közötti kapcsolatoknak az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és – a megállapodás lényegi elemeként – ezeknek kell vezérelniük bel- és külpolitikájukat;
1. ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az izraeli–palesztin konfliktusnak az 1967-es határokon nyugvó, két állam elvén alapuló megoldását, amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint egy biztonságos Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, az önrendelkezéshez való jog alapján és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett;
2. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a felek mihamarabb folytassák az érdemi tárgyalásokat annak érdekében, hogy igazságos, tartós és átfogó béke alakulhasson ki; felszólítja mindkét felet, hogy kerüljenek minden olyan lépést, amely miatt tovább eszkalálódhat a helyzet, beleértve az olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják a tárgyalások eredményét, veszélyeztethetik a két állam elvén alapuló megoldás életképességét és további bizalmatlanságot szülhetnek; mindkét felet felszólítja arra, hogy erősítsék meg a két állam elvén alapuló megoldás melletti elkötelezettségüket, ezáltal elzárkózva azoktól a hangoktól, amelyek elutasítják ezt a megoldást;
3. határozottan ellenez minden olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a két állam elvén alapuló megoldás életképességét, és mindkét felet arra ösztönzi, hogy a bizalom helyreállítása érdekében politikájukkal és intézkedéseikkel bizonyítsák, hogy valóban elkötelezettek a két állam elvé alapuló megoldás mellett. üdvözli Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és Mahmúd Abbász palesztin elnöknek a közelmúltban az Egyesült Államokban tett látogatása során kifejtett azon kötelezettségvállalását, hogy együttműködik a béke megteremtésében;
4. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió izraeli–palesztin konfliktussal és a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos politikái és intézkedései keretében a kétállami megoldás életképességének védelmét és megőrzését kell azonnali elsődleges célnak tekinteni;
5. elítéli az erőszakot, az izraeliekkel szembeni terrorista tevékenységeket és az erőszakra való felbujtást, amelyek alapvetően összeegyeztethetetlenek a két állam elvén alapuló megoldás előmozdításával; megjegyzi, hogy mindkét félnek ténylegesen fel kell lépnie az erőszak, a terrorizmus, a gyűlöletbeszéd és a felbujtás ellen, hiszen ez kulcsfontosságú a bizalom helyreállításához és a helyzet eszkalálódásának elkerüléséhez, ami még inkább aláásná a béke lehetőségét;
6. emlékeztet rá, hogy a telepek a nemzetközi jog értelmében jogellenesek, továbbá hangsúlyozza, hogy a Ciszjordánia belsejében kialakítandó új telepekre, a közel 2 000 lakóegység létrehozására irányuló pályázat kiírására és Ciszjordánia belső részében található további területek állami területté nyilvánítására vonatkozó legutóbbi határozatok még jobban aláássák a két állam elvén alapuló életképes megoldás lehetőségét; elítéli a telepekkel kapcsolatos politika folytatását, és felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák le és fordítsák vissza a telepekkel kapcsolatos politikájukat; sajnálatosnak tartja a Knesszet által 2017. február 6-án elfogadott „szabályozási törvényt”, amely lehetővé teszi a palesztinok tulajdonában lévő területeken a jogos tulajdonos beleegyezése nélkül épült telepek visszaható hatályú legalizálását; várja a legfelsőbb bíróság határozatát az új jogszabállyal kapcsolatosan;
7. örömmel veszi tudomásul a 2016. január 18-i tanácsi következtetések 8. pontját, amely szerint az EU és tagállamai kötelezettséget vállalnak a hatályos uniós jogszabályok és az EU és Izrael közötti kétoldalú megállapodások teljes körű végrehajtásának garantálására;
8. kéri, hogy hagyjanak fel a palesztin otthonok és az uniós finanszírozással épített létesítmények és projektek lerombolásával, a palesztin családok lakhelyelhagyásra kényszerítésével és a ciszjordániai palesztin tulajdon elkobzásával, a kvartett jelentésének megfelelően; hangsúlyozza az Unió illetékes hatóságainak felelősségét annak további biztosításában, hogy semmilyen uniós finanszírozást ne lehessen se közvetlenül, se közvetve olyan terrorista szervezetek vagy tevékenységek számára átirányítani, amelyek ilyen cselekedetekre buzdítanak;
9. emlékeztet arra, hogy a régió békéjének és biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az államok és a nem állami szereplők tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat, beleértve a múltbeli cselekmények elszámoltathatóságát is;
10. hangsúlyozza, hogy a palesztin frakciók közötti megbékélés a két állam elvén alapuló megoldás megvalósításának fontos eleme, és sajnálatát fejezi ki a folytatódó palesztin megosztottság miatt; támogatja az EU palesztin frakciókhoz intézett felszólítását, hogy tekintsék a legfontosabb célnak a megbékélést és a Palesztin Hatóság Gázai övezetbe való visszatérését; sürgeti a palesztin erőket, hogy folytassák a megbékélésre irányuló erőfeszítéseiket, különösen a régóta esedékes elnökválasztás és törvényhozási választások megtartásával; hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóságnak fokozatosan át kell vennie a Gázai övezetben a kormányzati feladatokat, többek között a biztonság és a polgári közigazgatás terén, valamint a határátkelőhelyeken való jelenléte révén;
11. hangsúlyozza, hogy a militáns tevékenység és a jogellenes fegyverkezés fokozza az instabilitást, és végső soron akadályozza a tárgyalásos megoldás érdekében tett erőfeszítéseket; felszólítja a Palesztin Hatóság biztonsági erőit, hogy megfelelő időben és teljes hatékonysággal hajtsanak végre műveleteket annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni e militáns csoportok tevékenységeit (például az Izraelre irányuló rakétatámadásokat); hangsúlyozza, hogy feltétlenül meg kell előzni a terrorista csoportok újbóli felfegyverzését, valamint az általuk folytatott fegyvercsempészetet, rakétagyártást és alagútépítést;
12. megismétli a Gázai övezet blokádjának megszüntetésére és a terület sürgős újjáépítésére és rehabilitációjára irányuló felhívását;
13. emlékezteti a tagállamokat az 1980. júniusi Velencei Nyilatkozatra, amelyben a tagállamok felelősséget vállaltak a békefolyamatban való részvételükért; szorgalmazza egy új uniós nyilatkozat idén júniusban történő elfogadását; felszólítja a főképviselőt, hogy használja ezt az új nyilatkozatot arra, hogy bátor és átfogó európai békekezdeményezéssel álljon elő a régió számára;
14. kéri, hogy az európai uniós békekezdeményezés oly módon foglalkozzon az izraeli–palesztin konfliktussal, hogy kézzelfogható eredményeket lehessen elérni egy kitűzött időkereten belül a kétállami megoldás keretében, egy nemzetközi nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmussal; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni más nemzetközi szereplőkkel e tekintetben, különösen a közel-keleti kvartett keretében és az arab békekezdeményezés szem előtt tartásával; a meglévő európai uniós vonzó hatás és eszközök hatékony felhasználását kéri a két féllel folytatott kapcsolatok során a békére irányuló erőfeszítések elősegítése érdekében, mivel az összehangolt uniós fellépés eredményeket hozhat;
15. hangsúlyozza, hogy egy valódi európai békekezdeményezés támogatásában a tagállamok elsődleges felelőssége, hogy aktívan hozzájáruljanak egy egységes európai álláspont kialakításához és tartózkodjanak minden olyan egyoldalú kezdeményezéstől, amely gyengíti az európai fellépést; hangsúlyozza, hogy az európai állam- és kormányfők nem kérhetik, hogy az Unió lépjen fel proaktívan a régióban, ha eltérő álláspontjaik megakadályozzák, hogy az Unió a főképviselőn keresztül egységes álláspontot képviseljen;
16. kiemeli az izraeli palesztin arab közösség fontos szerepét az izraeliek és palesztinok közötti tartós béke megvalósításában, továbbá a békefolyamatba való bevonásának és ahhoz való hozzájárulásának jelentőségét; egyenlő jogokat kér az összes izraeli állampolgárnak, ami alapvető előfeltétele annak, hogy ezt a szerepet be tudják tölteni;
17. európai uniós támogatást és védelmet kér azon civil társadalmi szereplők, többek között emberi jogi szervezetek számára, amelyek hozzájárulnak a békére irányuló erőfeszítésekhez és a bizalomépítéshez az izraeliek és a palesztinok között mindkét oldalon, és üdvözli a civil társadalom hozzájárulását a békefolyamathoz innovatív új ötletek és kezdeményezések révén;
18. javasolja a „parlamenti képviselők a békéért” kezdeményezés elindítását, melynek lényege, hogy európai, izraeli és palesztin parlamenti képviselőket egyesítsen a béketerv előmozdítása, és az uniós diplomáciai erőfeszítések kiegészítése céljából;
19. kiemeli, hogy az EU-nak ösztönöznie kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulhatnak a politikai, a nem állami és a gazdasági szereplők közötti bizalom újbóli kialakításához, és a konkrét kérdésekkel kapcsolatos együttműködési rendszer létrehozásához; hangsúlyozza e tekintetben azon szakpolitikai területek fontosságát, ahol az együttműködés nélkülözhetetlen a polgárok mindennapi életéhez, kiemelve a biztonság, a vízhez, a szennyvízelvezetéshez és az energiaforrásokhoz való hozzáférés, illetve a palesztin gazdasági növekedés területét;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a kvartett képviselőjének, az Arab Államok Ligája főtitkárának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének és a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.