Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2304(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0201/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0201/2017

Viták :

PV 12/06/2017 - 15
CRE 12/06/2017 - 15

Szavazatok :

PV 13/06/2017 - 5.1
CRE 13/06/2017 - 5.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0245

Elfogadott szövegek
PDF 383kWORD 55k
2017. június 13., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A partnerek növekvő bevonása és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatósága
P8_TA(2017)0245A8-0201/2017

Az Európai Parlament 2017. június 13-i állásfoglalása a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról (2016/2304(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 175. és 177. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a közös rendelkezésekről szóló rendelet),

–  tekintettel az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről szóló, 2014. január 7-i 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(2),

–  tekintettel „A munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a jelentés értékelése a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerint” című, 2017. február 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „Az esb-alapok operatív programjainak késedelmes végrehajtásáról – a kohéziós politikára gyakorolt hatás és a következő lépésekcímű, 2017. február 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „Új területfejlesztési eszközök a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: integrált területi beruházás (ITI) és közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)” című, 2016. május 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok eredményeiről és új elemeiről szóló, 2016. november 16-i tanácsi következtetésekre(7),

–  tekintettel a Bizottság „A kohéziós politika láthatóságának garantálása: Tájékoztatási és kommunikációs szabályok a 2014-2020 közötti időszakra” című közleményére(8),

–  tekintettel a Bizottság által megrendelt, a „Mennyire ismerik és milyennek látják a polgárok az uniós regionális politikát” című, 2015. szeptemberi 423. számú Eurobarométer gyorsfelmérésre(9),

–  tekintettel a „Többszintű kormányzás és a partnerség” című, Johannes Hahn regionális és várospolitikáért felelős biztos kérésére készült, 2014. októberi Van den Brande jelentésre(10),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottsága „A városok és régiók összekapcsolása egy erősebb Európáért” című, 2016-os évre szóló kommunikációs tervére(11),

–  tekintettel a Bizottság által megrendelt, „A partnerségi elv és a többszintű kormányzás végrehajtása a 2014–2020 közötti esb-alapok esetében” című, 2016. júliusi tanulmányra(12),

–  tekintettel az Interreg Europe Titkársága „Projektkommunikációs stratégia megtervezése” című előadására(13),

–  tekintettel a lengyel Gazdaságfejlesztési Minisztérium által megrendelt, a kohéziós politika V4-országokban történő végrehajtása által az EU-15 országokra gyakorolt előnyök utólagos értékelése és előrejelzése keretében készült, „A V4-országokban végrehajtott kohéziós politika előnyei az EU-15 országok számára” című jelentésre(14),

–  tekintettel az Európai Szegénységellenes Hálózat „Adjunk hangot a polgároknak: az érdekelt felek részvételének kialakítása a hatékony döntéshozatalért – Iránymutatások az uniós és nemzeti szintű döntéshozók számára” című, 2014-es kézikönyvére(15),

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Európa kommunikálása a polgárok felé: jelenlegi helyzet és kilátások” című, 2014. novemberi tanulmányára,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának (B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Tanulmány a REGI bizottság számára – A többéves pénzügyi keret és a kohéziós politika felülvizsgálata” című, 2016. áprilisi tájékoztatójára,

–  tekintettel az ERFA és Kohéziós Alap 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékeléséről szóló, 2016. szeptember 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0318),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0201/2017),

A.  mivel a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárult a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításához és az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

B.  mivel az uniós kohéziós politika keretében nyújtott támogatások kedvező hatással vannak mind a gazdaságra, mind a polgárok életére, ahogy azt számos jelentés és független értékelés is mutatja, bár az eredmények kommunikálása nem mindig megfelelően történt és a kedvező hatások ismerete továbbra is alacsony szintű; mivel a kohéziós politika hozzáadott értéke túlmutat a bizonyítottan pozitív gazdasági, szociális és területi hatásokon, tekintve, hogy együtt jár a tagállamoknak és a régióknak az európai integráció fokozása melletti elkötelezettségével;

C.  mivel alapvető fontosságú, hogy a végfelhasználók és a civil társadalom ismerjék az uniós finanszírozású helyi programokat, függetlenül egy adott régió finanszírozási szintjeitől;

D.  mivel az állami hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalom átfogó koordinációján alapuló partnerségi elv és többszintű kormányzási modellek hatékonyan hozzájárulhatnak az uniós politikák céljainak és eredményeinek jobb kommunikálásához;

E.  mivel az állandó párbeszéd és a civil társadalom bevonása alapvető fontosságú a közpolitikák elszámoltathatósága és legitimitása érdekében, hiszen megteremtik a döntéshozatali folyamattal kapcsolatos megosztott felelősség és átláthatóság légkörét;

F.  mivel az esb-alapok láthatóságának növelése hozzájárulhat a kohéziós politika hatékonysága megítélésének javításához és a polgárok európai projekttel kapcsolatos bizalmának és érdeklődésének visszaszerzéséhez;

G.  mivel alapvető fontosságú a koherens kommunikációs irányvonal, nem csak a felhasználók felé, az esb-alapok konkrét eredményeit illetően, hanem a projektek kezdeményezői felé is annak érdekében, hogy értesüljenek a finanszírozási lehetőségekről, tekintettel a nyilvánosság bevonásának növelésére a végrehajtás folyamatába;

H.  mivel bővíteni és javítani kell a tájékoztatással és a kommunikációs csatornák diverzifikálásával kapcsolatos módszereket;

Általános szempontok

1.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika a növekedés egyik olyan közpolitikai eszköze, amely az öt európai strukturális és beruházási alapon keresztül beruházásokat valósít meg az Unió valamennyi térségében, hozzájárul a különbségek csökkentéséhez és támogatja a versenyképességet, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, továbbá az uniós polgárok életminőségének növelését;

2.  azonban aggodalommal jegyzi meg, hogy az uniós regionális politika hatékonyságával kapcsolatos általános tájékozottság és annak megítélése az évek során romlott; utal a 2015. szeptemberi 423. számú Eurobarométer felmérésre, amelynek alapján az európaiaknak csak alig több, mint egyharmada (34%) nyilatkozott úgy, hogy hallott arról, hogy az Unió által társfinanszírozott projektek lakóhelyükön hozzájárultak életminőség javulásához; megjegyzi, hogy a válaszadók többsége fontos területekként említette az oktatást, az egészségügyet, a szociális infrastruktúrát és a környezetvédelmi politikát; megítélése szerint az ebs-alapokból finanszírozott projekteknek nem csak a mennyisége, hanem főként a minőségük és hozzáadott értékük, vagyis kézzelfogható eredményük a szükséges előfeltételei a pozitív kommunikációnak; ezért hangsúlyozza, hogy a projektek értékelésének, kiválasztásának, végrehajtásának és lezárásának az elvárt eredmény elérésére kell összpontosítania, a nem hatékony kiadások megelőzése érdekében, amely rossz hírverést eredményezhet a kohéziós politika számára; felhívja a figyelmet arra, hogy a kommunikációs intézkedéseket azok tartalmára és alkalmazási körére különös tekintettel kell megválasztani, egyúttal megismétli, hogy a népszerűsítés legjobb formája a végrehajtott projektek jelentőségének és hasznosságának bemutatása;

3.  megjegyzi, hogy az Bizottságnak és tagállamainak meg kell osztaniuk a kohéziós politika keretében megvalósuló beruházások láthatósága biztosításának feladatát, olyan hatékony európai kommunikációs stratégiák kialakításának céljával, amelyek biztosítják a kohéziós politika beruházásainak láthatóságát; ebben az összefüggésben rámutat az irányító hatóságoknak, és különösen az illetékes helyi és regionális hatóságoknak mind az intézményi kommunikáció terét, mind kedvezményezettként betöltött szerepére, mivel ezek a polgárokkal folytatott kommunikáció leghatékonyabb csatornái azáltal, hogy területi tájékoztatást nyújtanak, és közelebb viszik hozzájuk Európát; emlékeztet továbbá arra, hogy ezek a hatóságok vannak leginkább tisztában a helyi és regionális viszonyokkal és szükségletekkel, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a láthatóság növelése érdekében a helyszínhez közeli, jobb tájékoztatás és nagyobb átláthatóság érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy valamely politika láthatóságának biztosítása a partnerekkel való kommunikációt és kapcsolatot feltételező, kettős folyamat; felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a komplex kihívásokra tekintettel, valamint a legitimitás és a hatékony hosszú távú megoldások biztosítása érdekében az állami hatóságoknak be kell vonniuk a főbb érdekelt feleket a partnerségi megállapodás és az operatív programok tárgyalási folyamatának és végrehajtásának minden szakaszában, a partnerség elvével összhangban; hangsúlyozza továbbá az állami hatóságok és a partnerek intézményi kapacitásai erősítésének szükségességét, és ismét hangsúlyozza e tekintetben az Európai Szociális Alap (ESZA) szerepét;

5.  ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a tagállamok között egyenlőtlen előrehaladás tapasztalható az adminisztratív eljárások egyszerűsítésében a regionális és helyi partnerek szélesebb körű mobilizációja és bevonása tekintetében, ideértve a gazdasági, szociális partnereket, illetve a civil társadalmat képviselő testületeket is; emlékeztet ezzel összefüggésben a szociális párbeszéd fontosságára;

A megoldásra váró feladatok

6.  aggodalommal hívja fel a figyelmet a fokozódó euroszkepticizmusra és az Európa-ellenes populista propagandára, amely eltorzítja az uniós politikákkal kapcsolatos információkat, és felhívja a Bizottságot és a Tanácsot ezek kiváltó okainak elemzésére és kezelésére; ezért hangsúlyozza, hogy égető szükség van hatékonyabb kommunikációs stratégiák kidolgozására, ügyelve a polgárok számára érthető nyelvezetre, amelyek célja az Unió és polgárai – beleértve a munkanélkülieket és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitetteket – közti szakadék áthidalása, többféle médiaplatform révén helyi, regionális és nemzeti szinten, amelyek képesek pontos és koherens üzeneteket eljuttatni a polgárokhoz az európai projektnek az életminőségükre és jólétükre vonatkozó hozzáadott értékéről;

7.  felhívja az Európai Bizottságot és a Tanácsot annak elemzésére, mind a jelenlegi keret, mint a kohéziós politika 2020 utáni reformja tekintetében, hogy milyen hatással járnak az esb-alapokból finanszírozott programok révén az európai szemeszterrel való kapcsolat erősítését és a strukturális reformok végrehajtását célzó intézkedések az EU politikáinak megítélésére;

8.  elismeri a jogi keret korlátait a kohéziós politika megfelelő láthatóságának biztosítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy ennek következtében a kézzelfogható eredményekkel kapcsolatos tájékoztatás nem mindig volt kiemelt szempont a különböző érdekelt felek számára; az a véleménye, hogy a kézzelfogható eredményekre vonatkozóan ajánlott kommunikációs tevékenységeket folyamatosan frissíteni kell; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az esb-alapok technikai segítségnyújtása nem tartalmaz külön pénzügyi keretösszeget a kommunikációra, sem uniós, sem tagállami szinten; azonban hangsúlyozza az irányító hatóságok és kedvezményezettek felelősségét aziránt, hogy rendszeresen felügyeljék a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek való megfelelést, a közös rendelkezésekről szóló rendelet XII. függelékének 115. cikkében foglaltak szerint;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályok egyszerűsítése és a hatékony, eredményes és átlátható pénzgazdálkodás megőrzésének, illetve a csalások elleni küzdelem szükségessége között a közvélemény ezzel kapcsolatos megfelelő tájékoztatása mellett; ezzel összefüggésben emlékeztet az egyértelmű különbségtevés szükségességére a szabálytalanságok és a csalások között, hogy ne ébredjen bizalmatlanság a lakosság körében az irányító hatóságok és a helyi önkormányzatok iránt; ragaszkodik továbbá a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek egyszerűsítéséhez és csökkentéséhez, a szükséges ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül;

10.  hangsúlyozza, hogy a hatékony végrehajtás és az eredmények kommunikációja érdekében fokozni kell a szakpolitikával kapcsolatos helyszíni felelősségvállalást, mind helyil, mind regionális szinten; nagyra értékeli, hogy a partnerségi elv értéket ad hozzá az európai közpolitikák végrehajtásához, amint az a Bizottság közelmúltbeli tanulmányából kiderül; rámutat azonban, hogy a partnerek mobilizálása egyes esetekben eléggé nehéz, mivel bár a partnerség elvét formálisan betartják, nem teszik lehetővé a valódi részvételt az irányítás folyamatában; emlékeztet arra, hogy több erőfeszítést és forrást kell fordítani a partnerek bevonására, a partnerek közötti tapasztalatcserére, valamint a velük folytatott párbeszédet biztosító platformokra, többek között azzal a céllal, hogy megsokszorozzák az EU-s finanszírozás lehetőségeit és sikereit;

11.  emlékeztet továbbá a kohéziós politikai beruházások hosszú távú, stratégiai jellegére, aminek következtében az eredmények néha nem azonnal láthatók és ez kedvezőtlenül hat a kohéziós politika eszközeinek láthatóságára különösen más uniós eszközökhöz, például az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz képest; sürgeti ezért, hogy a kommunikációs tevékenységek adott esetben további 4 évig folytatódjanak a projekt lezárása után; hangsúlyozza, hogy bizonyos (különösen az emberi tőke terén tett) beruházások eredménye kevésbé látható és nehezebben számszerűsíthető, mint a „fizikai” beruházások, és kéri a kohéziós politika által a polgárok életére gyakorolt hatás hosszú távú hatásának részletesebb és differenciáltabb értékelését; ezért az a véleménye, hogy külön figyelmet kell szentelni az ebs-alapok utólagos értékelésére, illetve ezen alapoknak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiához – amely a hosszú távú európai fejlesztési stratégia – való hozzájárulásáról szóló kommunikációra;

12.  megjegyzi, hogy a média fontos szerepet játszik a polgárok különféle uniós szakpolitikákkal és általában az uniós ügyekkel kapcsolatos tájékoztatatásában; sajnálatosnak tartja azonban az uniós kohéziós politika keretében megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos korlátozott tájékoztatást a médiában; hangsúlyozza olyan tájékoztató kampányok és kommunikációs stratégiák kidolgozásának szükségességét, amelyek a médiát célozzák, igazodnak a jelenlegi tájékoztatási kihívásokhoz, továbbá elérhető és érdeklődést keltő formában szolgáltatnak információt; hangsúlyozza, hogy ki kell használni a közösségi média növekvő befolyását, a digitális fejlődés által nyújtott előnyöket és a rendelkezésre álló különböző típusú kommunikációs csatornákat annak érdekében, hogy azok jobban alkalmazhatóak legyenek az ebs-alapok által biztosított lehetőségek és az elért eredmények népszerűsítése során;

A kommunikációs és a partnerek bevonásának javítása a 2014–2020 közötti időszak második felében

13.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy uniós szinten fokozzák a meglévő kommunikációs eszközök koordinációját és elérhetőségét olyan témák felvetése érdekében, amelyek hatással vannak az uniós szintű tevékenységekre; ezzel összefüggésben hangsúlyozza olyan útmutatás kidolgozásának fontosságát, amely technikákkal és módszerekkel szolgál annak hatékony kommunikálására, hogyan hoz a kohéziós politika kézzelfogható eredményeket az uniós polgárok mindennapi életébe; felhívja az irányító hatóságokat és a kedvezményezetteket, hogy aktívan és módszeresen kommunikálják a politika eredményeit, előnyeit és hosszú távú hatását, szem előtt tartva a projektfejlesztés különböző szakaszait;

14.  kiemeli, hogy a hagyományos és modern médiában megjelenő információk mennyiségét és minőségét tekintve már nem elegendő az Európai Bizottság szimbólumának puszta elhelyezése egy-egy projekt ismertető plakátjain; felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki hatékonyabb azonosító eszközöket;

15.  üdvözli a jelenlegi konkrét tájékoztatási tevékenységeket, mint például az „Európa a régiómban” elnevezésű kampányt, a Bizottság „Uniós költségvetés az eredményekért” internetes alkalmazását, a CIRCOM Regionallal(16) folytatott együttműködést és az újonnan létrehozott Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy a Europe Direct tájékoztató központok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a decentralizált kommunikáció terén, tekintettel a kohéziós politika helyszíni hatásaival kapcsolatos tájékozottság növelésére helyi és regionális szinten egyaránt; hangsúlyozza továbbá, hogy erőfeszítéseket kell tenni egyrészt a diákok és újságírók mint kommunikációs tényezők megszólítására, másrészt a földrajzi egyensúly biztosítására a kommunikációs kampányokban;

16.  hangsúlyozza a közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglalt, kommunikációról szóló rendelkezések kiigazításának szükségességét; kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a technikai segítségnyújtáson belül külön keret biztosítását a kommunikáció számára, valamint adott esetben a kohéziós politika keretében megvalósuló projektekkel kapcsolatos nyilvánosság biztosítására és tájékoztatásra vonatkozó kötelező előírások számának növelését; felhívja a Bizottságot, hogy 2017-ben nyújtson egyértelmű iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy a technikai segítségnyújtás pontosan hogyan használható fel kommunikációs célokra a jelenlegi finanszírozási időszakban, a jogbiztonság garantálása érdekében a helyi és regionális hatóságok, valamint más kedvezményezettek számára; megismétli továbbá, hogy a strukturális és technológiai beruházások esetében jól bevált szokásos kommunikációs és hirdetési normák az immateriális jellegű humántőke-beruházások esetében nem annyira hatékonyak;

17.  hangsúlyozza, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kommunikációra az EU kohéziós politikájában szereplő prioritások hierarchiájában, különösen a kommunikációért közvetlenül nem felelős vezetőség körében, valamint be kell építeni a kommunikációt az ebs-alapok rendes eljárásaiba is; több professzionalizmust vár el a kommunikációban, különösen a helyi szempontok figyelembe vétele és az uniós zsargon kerülése terén;

18.  üdvözli a 2007–2013 közötti kohéziós politikai programok Bizottság általi utólagos értékelését, amely kiváló forrás az elért eredmények és a bekövetkezett hatások kommunikációja során; tudomásul veszi a V4-országok kezdeményezését a kohéziós politikának az EU-15 országaira gyakorolt külső hatásairól(17) és sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen átfogóbb, objektív tanulmányt a 28 tagállam szintjén; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy differenciálja kommunikációs stratégiáit a nettó befizető és a nettó haszonélvező tagállamok felé, ugyanakkor hívja fel a figyelmet a konkrét előnyökre, amelyeket a kohéziós politika jelent a reálgazdaság ösztönzése, a vállalkozói szellem és innováció előmozdítása, munkahelyek és a növekedés megteremtése tekintetében valamennyi uniós régióban, valamint a közösségi és gazdasági infrastruktúra javítása tekintetében, egyrészt közvetlen beruházások, másrészt a közvetlen és közvetett export (externáliák) révén;

19.  sürgeti a Bizottságot és az irányító hatóságokat, hogy határozzák meg az információkhoz való hozzáférés megkönnyítésének és szabványosításának módjait, illetve segítsék elő a kommunikációs stratégiákra vonatkozó információ és bevált gyakorlatok cseréjét, a meglévő tapasztalat jobb kihasználása és a finanszírozási lehetőségek átláthatóságának és láthatóságának növelése érdekében;

20.  üdvözli az e-kohézió bevezetését a jelenlegi középtávú tervezési időszakban, melynek célja az esb-alapok végrehajtásának egyszerűsítése; hangsúlyozza azon képességét, hogy hatékonyan képes hozzájárulni az információkhoz való hozzáféréshez, a fejlesztési programok figyelemmel követéséhez és az érintett felek közötti hasznos kapcsolatok kialakításához;

21.  úgy véli, hogy új médiacsatornákon megvalósított átfogó kommunikációra van szükség, amely a digitális és közösségi médiaplatformokat célzó kommunikációs stratégiát igényel, amely tájékoztatja a polgárokat és lehetőséget nyújt számukra igényeik közlésére, hangsúlyt helyezve a felhasználók különböző eszközök, például interaktív online eszközök révén való elérésére, könnyebben hozzáférhető mobilalapú tartalmak kifejlesztésére és annak biztosítására, hogy az információk szükség esetén különböző nyelveken és a különböző életkorú csoportokhoz igazított formában álljanak rendelkezésre; felkéri az irányító hatóságokat, hogy lássák el az érintett főigazgatóságokat naprakész tájékoztatással a pénzügyi adatokról, az eredményekről és a beruházásokról, tekintettel a könnyen olvasható adatok és táblázatok közzétételére az ebs-alapok nyitott adatplatformján az újságírók tájékoztatása érdekében; kéri regionális díjak bevezetését a legjobb projektek számára, a RegioStars díj példája alapján;

22.  javasolja továbbá a jelenlegi kommunikációs tevékenységek figyelemmel kísérésének és értékelésének javítását és kommunikációval foglalkozó regionális munkacsoportok felállítását, amelyekben különböző szintek szereplői működnek együtt;

23.  felhívja a figyelmet az európai partnerségi magatartási kódex fontosságára és a partnerségi elvnek a kohéziós politika iránti kollektív kötelezettségvállalás és felelősségvállalás javításában játszott szerepére; szorgalmazza az állami hatóságok, a lehetséges kedvezményezettek, a magánszektor, a civil társadalom és a polgárok közötti kapcsolat nyílt párbeszéd révén történő megerősítését, továbbá a partnerségek összetételének a végrehajtás során történő szükség szerinti módosítását annak érdekében, hogy a partnerség megfelelő összetétele révén a közösségi érdekek a folyamat minden szakaszában érvényre jussanak;

24.  üdvözli az uniós városfejlesztési menetrend által javasolt többszintű és több érdekeltet tömörítő együttműködéssel kapcsolatos innovatív modellt és javasolja annak alkalmazását, amennyiben lehetséges, a kohéziós politika végrehajtásában;

25.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a határon átnyúló és régióközi együttműködés kommunikációs vonatkozásait, többek között a folyamatban lévő makroregionális stratégiák szintjén, amelyeket láthatóbbá kell tenni az uniós polgárok számára a bevált gyakorlatok és a beruházási sikertörténetek és lehetőségek terjesztésével;

A kohéziós politikáról szóló 2020 utáni kommunikáció előmozdítása

26.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az uniós kohéziós politika által nyújtott finanszírozás vonzerejét az intézkedések további egyszerűsítésével, a túlszabályozás korlátozásával és mérlegeljék a rendelkezések és iránymutatások komplexitásának és adott esetben számának csökkentését az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettek számára való egyszerűsítésének nyomon követéséért felelős, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport által tett legújabb javaslatok fényében;

27.  figyelembe véve azt, hogy az uniós kohéziós politika miképpen járul hozzá az európai integráció projektjével való pozitív azonosuláshoz, felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy kommunikációra vonatkozó kötelező mező bevezetését a projektpályázati űrlapokon, a programok szintjén a kommunikációra elkülönített keretből megvalósított szélesebb körű technikai segítségnyújtás részeként, biztosítva a korlátozások növelésének elkerülését és a szükséges rugalmasságot; felszólítja továbbá az irányító hatóságokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy javítsák a projekteredményekre vonatkozó kommunikációjuk minőségét;

28.  felhívja a figyelmet arra, hogy fokozni kell az Unió polgárokkal folytatott párbeszédét, újra kell gondolni a kommunikációs csatornákat és stratégiákat, figyelembe véve a közösségi hálózatok és az új digitális technológiák kínálta lehetőségeket, és az üzeneteket hozzá kell igazítani a helyi és regionális kontextushoz; hangsúlyozza továbbá a civil társadalom szereplőinek kommunikációs tényezőként betöltött lehetséges szerepét; hangsúlyozza azonban, hogy az oktatási tartalmak ugyanolyan fontosak, mint a médiastratégiák és a különböző platformokon történő reklámozás;

29.  hangsúlyozza, hogy a kommunikációval és a láthatósággal összefüggésben a 2020 utáni politika további egyszerűsítése szükséges, többek között a irányítási és auditrendszerek tekintetében, az egyensúly megtalálása érdekében a politika eredményorientáltsága, az ellenőrzések és felülvizsgálatok megfelelő száma, illetve az egyszerűsített eljárások között;

30.  kéri a partnerségi elv további erősítését a 2020. utáni programozási időszak keretében; meggyőződése, hogy az érdekelt feleknek, köztük a civil társadalmat képviselő szervezeteknek a tárgyalási folyamatba, valamint a partnerségi megállapodás és az operatív programok végrehajtásába történő bevonása hozzájárulhat a politikák végrehajtásával kapcsolatos felelősségvállalás és átláthatóság növeléséhez, és a szakpolitikák jobb végrehajtását eredményezheti az uniós költségvetés tekintetében is; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a participatív kormányzás jelenlegi modelljeinek végrehajtását, amely összehozza az összes érintett társadalmi partnert és bevonja az érdekelt feleket egy részvételen alapuló költségvetési folyamatba, a nemzeti, regionális és helyi társfinanszírozásra adott esetben elkülönítendő források meghatározása érdekében, tekintettel a kölcsönös bizalom erősítésére és a polgároknak a közkiadásokra vonatkozó döntéshozatalba való fokozottabb bevonására; szorgalmazza az eredményeknek a kedvezményezettek és egyéb érdekelt felek részvételével történő értékelését, hogy érdemi adatokat lehessen összegyűjteni, amely ösztönözheti az aktívabb részvételt és javíthatja a láthatóságot a jövőbeli fellépések esetében;

31.  hangsúlyozza továbbá a városi-vidéki együttműködés fejlesztését a városok és vidéki térségek közötti területi partnerségek fejlesztése érdekében egyrészt az uniós alapok közötti szinergiákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, másrészt a városi térségek szakértelmének és fokozottabb alapkezelési képességeinek felhasználása révén;

32.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kommunikációról szóló cselekvési terveikben összpontosítsanak a különböző igazgatóságok, minisztériumok és kommunikációs szakemberek közötti együttműködés megerősítésére és a célközönségek áttekintő azonosítására a meghatározott célcsoportokra szabott üzenetek kidolgozása érdekében, hogy megfelelőbb módon lehessen helyben elérni és tájékoztatni a polgárokat;

33.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza a szemléletváltás fontosságát a tekintetben, hogy a kommunikáció valamennyi érintett szereplő feladata legyen és a kedvezményezettek maguk is kommunikátorokká válnak;

34.  felkéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a meglévő kommunikációs és tájékoztató hálózatok szerepét és helyzetét, és használják fel a kohéziós politika végrehajtásával kapcsolatos interaktív uniós e-kommunikációs platformot annak érdekében, hogy összegyűjtsenek minden vonatkozó adatot az esb-alapokból finanszírozott projektekről, lehetővé téve a végfelhasználók számára a visszajelzést a végrehajtás folyamatáról és az elért eredményekről ahelyett, hogy csak a projekt és a felmerült költségek szűkszavú leírására szorítkoznának; úgy véli, hogy ez a platform megkönnyítené a kohéziós politikával kapcsolatos kommunikáció hatékonyságának értékelését is;

o
o   o

35.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 74., 2014.3.14., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0053.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0055.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0211.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.
(7) http://www.consilium.europa.eu/press-releases-pdf/2016/11/47244650399_hu.pdf
(8) http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/information/publications/brochures/2014/ensuring-the-visibility-of-cohesion-policy-information-and-communication-rules-2014-2020
(9) http://ec.europa.eu/COMMFrontOffice/publicopinion/index.cfm/ResultDoc/download/DocumentKy/67400
(10) http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/informing/dialog/2014/5_vandenbrande_report.pdf
(11) http://cor.europa.eu/en/about/Documents/CoR-communication-plan-2016.pdf
(12) http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/how/studies_integration/impl_partner_report_en.pdf
(13)http://www.interregeurope.eu/fileadmin/user_upload/events/Rotterdam/pdf/Designing_communication_strategy.pdf
(14) https://www.strukturalni-fondy.cz/getmedia/fdc8a04e-590d-47ac-9213-760d4ac76f75/V4_EU15_manazerske-shrnuti.pdf?ext=.pdf
(15) http://www.eapn.eu/images/stories/docs/EAPN-position-papers-and-reports/2014-eapn-handbook-Give-a-voice-to-citizens-Guidelines-for-Stakeholder-Engagement.pdf
(16) Európai Regionális Közszolgálati Televíziók Szakmai Szövetsége.
(17) A lengyel Gazdaságfejlesztési Minisztérium által megrendelt, a kohéziós politika V4-országokban történő végrehajtása által az EU-15 országokra gyakorolt előnyök utólagos értékelése és előrejelzése keretében készült, „A V4-országokban végrehajtott kohéziós politika előnyei az EU-15 tagállamok számára” című jelentés.

Jogi nyilatkozat