Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2147(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0209/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0209/2017

Viták :

PV 12/06/2017 - 14
CRE 12/06/2017 - 14

Szavazatok :

PV 13/06/2017 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0253

Elfogadott szövegek
PDF 413kWORD 70k
2017. június 13., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékelése
P8_TA(2017)0253A8-0209/2017

Az Európai Parlament 2017. június 13-i állásfoglalása a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében (2016/2147(INI))

Az Európai Parlament

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló, 2013. december 3-i 2013/743/EU tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról szóló 2013. december 11-i 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) stratégiai innovációs tervéről: az EIT egy innovatívabb Európához való hozzájárulásáról szóló, 2013. december 11-i 1312/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel a 2014. május 6-i 557/2014/EU, 558/2014/EU, 559/2014/EU, 560/2014/EU és 561/2014/EU tanácsi rendeletekre(7), valamint a Horizont 2020 keretprogramban finanszírozott közös vállalkozások létrehozásáról szóló, 2014. június 16-i 642/2014/EU(8) és 721/2014/EU tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a Horizont 2020 keretprogramban finanszírozott, a 185. cikk szerinti, közszektoron belüli társulások létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 553/2014/EU, 554/2014/EU, 555/2014/EU és 556/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatokra(10),

–  tekintettel a magas szintű munkacsoport részére készült, az uniós kutatási és innovációs programok hatásának maximalizálásáról szóló, 2017. február 3-i vitaanyagokra(11),

–  tekintettel a Bizottságnak a Horizont 2020 keretprogramot érintő 2014. és 2015. évi ellenőrző jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Kutatási Térség: itt az ideje a végrehajtásnak és ellenőrzésnek” című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott jelentésére (COM(2017)0035),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az európai védelmi cselekvési terv” című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2016)0950),

–  tekintettel a Bizottságnak „A nemzetközi kutatási és innovációs együttműködési stratégia végrehajtása” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott jelentésére (COM(2016)0657),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – Versenyképes adat- és tudásgazdaság kiépítése Európában” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2016)0178), valamint a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumára (SWD(2016)0106),

–  tekintettel a Bizottságnak „A hetedik keretprogram utólagos értékeléséről szóló, a magas szintű szakértői csoport által készített jelentésre adott válaszról” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2016)0005),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Éves jelentés az Európai Unió 2014. évi kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységeiről” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentésére (COM(2015)0401),

–  tekintettel a Bizottságnak „A társadalomtudományok és a bölcsészettudományok Horizont 2020-ba való integrálása: résztvevők, költségvetések és tudományágak” című, 2014-es és 2015-ös jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Az innovációvezérelt beruházások jobb szabályozása uniós szinten” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0298),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Kutatási Térség: 2014. évi jelentés az elért eredményekről” című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett közleményre (COM(2014)0575),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2014)0339),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Második helyzetjelentés a nukleáris energia területén végzett oktatásról és képzésről az Európai Unióban” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2014)0299),

–  tekintettel a Bizottságnak „A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák zászlóshajói: Új partnerségi megközelítés a nagy tudományos kihívások kezelése és az innováció fellendítése érdekében Európában” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2014)0283),

–  tekintettel a Bizottságnak „A tiszta égbolt, az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezéseket megvalósító közös vállalkozások második időközi értékelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott jelentésére (COM(2014)0252),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére a közös technológiai kezdeményezéseknek és a köz- és magánszféra közötti partnerségeknek a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásában betöltött szerepéről és hatásáról a fenntartható ipari szerkezetváltás érdekében(12) ,

–   tekintettel az európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról szóló, 2017. március 14-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az az innovációt támogató szinergiákról: az európai strukturális és beruházási alapokról, Horizont 2020-ról és más uniós innovációs alapokról és programokról szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiákról (RIS3) szóló, a 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i, a saját kezdeményezésű jelentések készítésének engedélyezési eljárásáról szóló határozata 1. cikke (1) bekezdésének (e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0209/2017),

A.  mivel a Horizont 2020 keretprogram az Európai Unió legnagyobb, központilag kezelt kutatási és innovációs programja, valamint a világ legnagyobb közpénzből finanszírozott kutatási és innovációs programja;

B.  mivel a Horizont 2020 és a jelenlegi többéves pénzügyi keret tárgyalásakor a Parlament az eredetileg egyeztetett 77 milliárd euró helyett 100 milliárd eurót kért; mivel a költségvetés nagyon korlátozottnak tűnik, ha a Horizont 2020 keretprogram feladata a kiválósági potenciál teljes körű feltárása és a megfelelő válaszadás azokra a társadalmi kihívásokra, amelyek a jelenlegi európai és globális társadalom előtt állnak;

C.  mivel a magas szintű munkacsoport uniós kutatási és innovációs programok hatásának maximalizálásáról szóló jelentése és a 2017. harmadik negyedévére tervezett időközi értékelés lefekteti a 9. keretprogram szerkezetének és tartalmának alapjait, amelyre vonatkozóan 2018 első felében tesznek közzé javaslatot;

D.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság meghatározó tényező volt a Horizont 2020 tervezésében; mivel a következő keretprogram valószínűleg az újonnan jelentkező kihívások, az új politikai és gazdasági paradigmák és a folytatódó globális trendek mentén fog alakulni;

E.  mivel a keretprogramot az európai értékekre, a tudományos függetlenségre, a nyitottságra, a sokféleségre, a magas európai etikai normákra, a társadalmi kohézióra, valamint arra kell alapozni, hogy az általa kínált megoldásokhoz és válaszokhoz az állampolgárok egyenlően hozzáférjenek;

F.  mivel a kutatás-fejlesztésbe való beruházások alapvetően fontosak Európa gazdasági és társadalmi fejlődéséhez és globális versenyképességéhez, mivel a 9. keretprogram finanszírozásában tükröződnie kell, hogy a tudományos kiválóság fontos az innováció előmozdításához és a hosszú távú versenyelőnyökhöz;

A Horizont 2020 keretprogram szerkezete, filozófiája és végrehajtása

1.  úgy véli, hogy a Horizont 2020 elindítása után több mint három évvel ideje, hogy a Parlament kialakítsa álláspontját annak időközi értékeléséről és a jövőbeli 9. keretprogramról;

2.  emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 célja, hogy hozzájáruljon a tudáson és az innováción alapuló társadalom és gazdaság kiépítéséhez, hogy megerősítése Európa tudományos és technológiai alapjait, végső soron pedig versenyképességét multiplikálva a K+F kiegészítő tagállami – köz- és magán – finanszírozását, valamint a K+F tekintetében a 2020-ra elérendő 3 %-os GDP-célkitűzés elérésének elősegítésével; sajnálattal állapítja meg, hogy az EU 2015-ben csak a GDP 2,03 %-át ruházta be K+F-be, a különböző országok esetében az egyedi számadatok 0,46 % és 3,26 % között voltak(17), miközben a főbb globális versenytársak nagyobb teljesítményt nyújtanak az EU-nál a K+F-kiadások terén;

3.  emlékeztet arra, hogy az Európai Kutatási Térség (EKT) közvetlenül verseng a világ legjobb teljesítményt nyújtó kutatási régióival, és az EKT megerősítése ezért Európa közös feladata; biztatja az érintett tagállamokat, hogy járuljanak hozzá megfelelően az EU K+F-re vonatkozó, 3 %-os GDP-célkitűzésének eléréséhez; megállapítja, hogy a 3 %-ra történő általános növelés évente több mint 100 milliárd eurós további forrást jelentene a kutatás és az innováció számára Európában;

4.  hangsúlyozza, hogy a 7. keretprogram értékelése és a Horizont 2020 nyomon követése azt mutatja, hogy az EU kutatási és innovációs keretprogramja sikeres, és egyértelmű hozzáadott értéket jelent az EU számára(18); elismeri, hogy még mindig vannak lehetőségek a keretprogram és a jövőbeli programok javítására;

5.  úgy véli, hogy a siker okai közé tartozik a multidiszciplináris és együttműködő környezet, továbbá a kiválósággal és a hatással kapcsolatos követelmények;

6.  tudomásul veszi, hogy a keretprogram ösztönözni kívánja az ipar részvételét a K+F-kiadások ipar által történő növelése érdekében(19); megállapítja, hogy az ipar, ezen belül a kkv-k részvétele jelentősen nagyobb mértékű, mint a 7. keretprogram esetében volt; emlékeztet azonban arra, hogy általánosan az ipar nem növelte kielégítően, az Európai Tanács barcelonai ülése következtetéseiben(20) a megállapítottaknak megfelelően a K+F-re fordított kiadásokat; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az ipar által vezérelt eszközök, például a közös technológiai kezdeményezések(21) finanszírozásának európai hozzáadott értékét és a közérdekű relevanciáját, valamint az összes közös kezdeményezés koherenciáját, nyitottságát és átláthatóságát(22);

7.  megállapítja, hogy a program költségvetése, irányítása és végrehajtása több mint 20 különböző uniós szerv között oszlik meg; felteszi a kérdést, hogy ez nem eredményez-e túlzott koordinációs erőfeszítéseket, adminisztratív összetettséget és redundanciát; felhívja a Bizottságot, hogy munkálkodjon ennek észszerűsítésén és egyszerűsítésén;

8.  megjegyzi, hogy a 2. és a 3. pillér főképpen a nagyobb technológiai érettségi szintekre összpontosít, ami korlátozhatja azon diszruptív innovációk jövőbeli abszorpcióját, amelyeken egyelőre a kisebb technológiai érettségi szintű kutatási projektekben dolgoznak; felszólít a technológiai érettségi szintek gondos kiegyensúlyozására a teljes értéklánc előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a technológiai érettségi szintek kizárják az alap- vagy az alkalmazott kutatás által generált innováció nem technológiai formáit, különösen a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok terén;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy kínáljon kiegyensúlyozott választékot a kis, a közepes és a nagy méretű projektekből; megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretében emelkedett a projektek átlagos költségvetése, és hogy a nagyobb projektek bőkezűbbek a javaslat előkészítése és a projektmenedzsment tekintetében, ami a keretprogramok terén nagyobb tapasztalattal rendelkező résztvevőknek kedvez, akadályt jelent az újonnan bekapcsolódóknak, és emiatt korlátozott számú intézmény kezében összpontosulnak a támogatások;

Költségvetés

10.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi, aggasztóan alacsony, 14 % alatti sikerarány(23) negatív tendenciát képvisel a 7. keretprogramhoz képest; hangsúlyozza, hogy a túljelentkezés miatt sok nagyon színvonalas projekt számára nem állnak rendelkezésre a források, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) által előidézett csökkentések elmélyítették ezt a problémát; felhívja a Bizottságot, hogy kerülje a Horizont 2020 költségvetésének további csökkentését;

11.  kiemeli a költségvetési nyomást, amellyel az uniós kutatási és innovációs keretprogramok szembesülnek; sajnálattal állapítja meg, hogy az uniós költségvetésben fennálló kifizetési válság negatív hatással volt a program végrehajtására a jelenlegi többéves pénzügyi keret első éveiben; szóvá teszi többek között egymilliárd euró értékű pályázati felhívás 2014-es meghirdetésének mesterséges késleltetését és az új programok előfinanszírozási szintjének jelentős csökkentését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 15. cikkével összhangban a 2014–2015-ös időszak során a Horizont 2020 számára forrás-előrehozatalt hajtottak végre; kiemeli, hogy ezt a forrás-előrehozatalt a program teljes egészében felhasználta, bizonyítva erős teljesítményét és azon képességét, hogy még többet fel tudna használni; kiemeli, hogy ez az előrehozatal nem változtatja meg a programok teljes pénzügyi keretösszegét, ami a többéves pénzügyi keret második felében kevesebb előirányzathoz vezet; felszólítja a költségvetési hatóság két ágát és a Bizottságot, hogy az elkövetkező években biztosítsák a kifizetési előirányzatok megfelelő szintjét, és tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éveiben ne kerüljön sor új kifizetési válságra;

12.  Hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020-nak elsősorban támogatásalapúnak kell lennie, és az alapkutatásokat és az együttműködésen alapuló kutatásokat kell finanszíroznia; kitart amellett, hogy a kutatás kockázatos beruházás lehet a beruházók számára, és hogy szükséges a kutatás támogatások révén történő finanszírozása; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a közintézmények gyakran jogilag sincsenek abban a helyzetben, hogy kölcsönt vegyenek fel; sajnálattal állapítja meg azt a tendenciát, hogy bizonyos esetekben a támogatásokról a kölcsönök igénybevételére térnek át; elismeri, hogy pénzügyi eszközöknek kell rendelkezésre állniuk a magas technológiai érettségi szintekhez, közel a piaci tevékenységekhez az InnovFin pénzügyi eszközök részeként és a keretprogramon kívül (pl. EBB-, EBA-rendszerek);

13.  hangsúlyozza, hogy több tagállam nem tartja tiszteletben saját nemzeti K+F beruházási kötelezettségvállalását; hangsúlyozza, hogy a 3 %-os GDP-célkitűzést teljesíteni kell, és reméli, hogy ez a célkitűzés a lehető leghamarabb az Unió legnagyobb globális versenytársainak szintjére növelhető; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tagállami stratégiákat e célkitűzés elérésére irányítsák, és kéri, hogy a strukturális alapok egyes részeit különítsék el K+F tevékenységekre és programokra, különösen kapacitásbővítésre, kutatási infrastruktúrára és fizetésekre, valamint a keretprogram-javaslatok előkészítését támogató tevékenységekre és projektmenedzsmentre;

Értékelés

14.  megerősíti, hogy a keretprogram mindhárom pillérében a „kiválóságnak” kell az alapvető kritériumnak maradnia, ugyanakkor tudomásul veszi a meglévő „hatás” és a „végrehajtás minősége és hatékonysága” értékelési kritériumokat, amelyek segíthetnek jelölni a projektek Uniós hozzáadott értékét; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne figyelembe venni a „hatás”, valamint a „végrehajtás minősége és hatékonysága” kritériumokon belül a következőket: az alulreprezentált uniós régiók részvételének hiánya, az alulreprezentált tudományterületek, például a társadalomtudományok és bölcsészettudományok bevonása, az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) támogatott kutatási infrastruktúra kiaknázása, amely fontosnak tűnik az EKT sikeres megvalósításához, valamint a keretprogramok és az esb-alapok közötti szinergiák;

15.  az értékelést végzők részéről jobb és átláthatóbb értékelésre és minőségbiztosításra szólít fel; hangsúlyozza, hogy javítani kell a résztvevőknek az értékelési folyamat során adott visszajelzést, és figyelembe kell venni a sikertelen pályázók panaszait, miszerint az összefoglaló értékelő jelentésekből hiányzik az alaposság és az egyértelműség arra vonatkozóan, hogy mit kellene másként csinálni a sikeresség érdekében; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a pályázati felhívással egyidejűleg hozza nyilvánosságra a részletes értékelési kritériumokat, a résztvevőknek adjon részletesebb és több információt tartalmazó összefoglaló értékelő jelentést, és a pályázati felhívásokat úgy szervezze, hogy el lehessen kerülni az aránytalan túljelentkezést, amely rossz hatással van a kutatók motivációjára és a program hírnevére;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a „hatást” tágabb értelemben határozza meg, a gazdasági és társadalmi hatások figyelembevételével; hangsúlyozza, hogy az alapkutatási projektek hatása értékelésének rugalmasnak kell maradnia; kéri a Bizottságot, hogy tartsa fenn az alulról felfelé és a felülről lefelé irányuló felhívások közötti egyensúlyt, és elemezze, hogy melyik értékelési eljárás (egy vagy kétfokozatú) hasznosabb a túljelentkezés elkerülése és a minőségi kutatás érdekében;

17.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a fenntarthatóság szempontjából mennyire lenne értelme fokozottabban összpontosítani egy-egy témára;

18.  felkéri a Bizottságot, hogy tegye könnyebben használhatóvá a résztvevői portált, valamint bővítse ki a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatát, és biztosítson több erőforrást annak működéséhez annak érdekében, hogy a projektjavaslatok benyújtási és értékelési szakaszában hatékony segítségnyújtási szolgáltatást nyújtsanak főleg a mikro- és a kisvállalkozásoknak;

19.  úgy véli, hogy az Európai Kutatási Tanácsnak Európa-szerte több együttműködésen alapuló projektben kell részt vennie, és különösen fel kell karolnia az alacsony kapacitású régiókat és intézményeket, hogy az egész EU-ban elterjessze az uniós kutatási és innovációs politikát és know-how-t;

Több területet érintő kérdések

20.  megjegyzi, hogy a Horizont 2020 struktúráját és különösen a társadalmi kihívásokra épülő megközelítést az érdekelt felek széles körben üdvözlik; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a társadalmi kihívásokra épülő megközelítés erősítését, és hangsúlyozza az egyetemek, kutatási szervezetek, az ipar (különösen a kkv-k) és más szereplők közötti együttműködésen alapuló kutatás fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a társadalmi kihívások helytállóságának és külön költségvetésének a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai környezet alapján végzendő értékelését, a keretprogram végrehajtása során és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben;

21.  elismeri a Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy észszerűsítse az adminisztrációt és csökkentse a felhívás közzététele és a támogatás odaítélése között eltelő időt; felhívja a Bizottságot, hogy ne hagyjon fel a bürokrácia csökkentésére és az adminisztráció egyszerűsítésére irányuló törekvésével; üdvözli a Bizottság egyösszegű kifizetések bevezetésére irányuló javaslatát, amelynek célja az adminisztráció és az ellenőrzés egyszerűsítése;

22.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a Horizont 2020 számára újonnan bevezetett, leegyszerűsített támogatási modell a szándékoknak megfelelően az ipar fokozottabb részvételéhez vezetett-e; ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni a támogatási modell hatékonyságát;

23.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy lényegesen egyszerűbb ellenőrzési eljáráshoz vezethet-e a tagállami, illetve saját elszámolási rendszerek használata a részvételi szabályokban lefektetett rendszer helyett, és hogy ezáltal csökkenthető-e a hibaarány az európai támogatási projektek elszámolásánál; ezzel összefüggésben szorosabb együttműködésre szólít fel az Európai Számvevőszékkel, és kéri az "egyablakos ellenőrzés" bevezetését;

24.  megjegyzi, hogy a pénzeszközök közötti szinergiák rendkívül fontosak a beruházások hatékonyabbá tétele céljából; hangsúlyozza, hogy a RIS3 fontos eszköz a K+F+I beruházásokat szolgáló nemzeti és regionális kereteket kijelölő szinergiák katalizálásához, és azt emiatt elő kell mozdítani és meg kell erősíteni; sajnálja azoknak a tényleges akadályoknak a jelenlétét, amelyek megakadályozzák a szinergiák teljes működőképessé válását(24); felszólít ezért az ESBA és a keretprogram keretébe tartozó K+F+I projektekre vonatkozó szabályok és eljárások összehangolására, és megállapítja, hogy a „kiválósági pecsét” program eredményes használata csak a fenti feltétel teljesülésével lesz lehetséges; felhívja a Bizottságot, hogy az ESBA egy részét különítse el a Horizont 2020-szal való RIS3 szinergiákra; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatási szabályokat, és tegye lehetővé, hogy a strukturális alapok körébe tartozó K+F projektek indokolhatóak legyenek a keretprogramok eljárási szabályzatán belül, az átláthatóság egyidejű garantálása mellett; felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az addicionalitás elvének helyes alkalmazását, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az európai alapok hozzájárulásai nem helyettesíthetik az adott tagállam nemzeti vagy egyenértékű kiadását azokban a régiókban, amelyekben ez az elv alkalmazandó;

25.  megjegyzi, hogy az EKT sikeres megvalósításához valamennyi tagállam K+R+I potenciálját teljes mértékben ki kell használni; elismeri a Horizont 2020-at érintő részvételi szakadék problémáját, amellyel mind uniós, mind tagállami szinten, többek között az esb-alapokon keresztül is foglalkozni kell; felhívja a Bizottságot és a tagálamokat, hogy e szakadék áthidalása érdekében igazítsa ki a meglévő eszközöket vagy fogadjon el új intézkedéseket, például fejlessze a kutatóknak szóló hálózatépítési eszközöket; üdvözli „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” elnevezésű szakpolitikát; felhívja a Bizottságot, értékelje, hogy a három szélesítési eszköz elérte-e egyedi célkitűzéseit, tehát azt, hogy biztosítsa a kutatás és innováció területén fennálló uniós egyenlőtlenségekre választ adó megfelelő költségvetést és az eszközök kiegyensúlyozott készletét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a kiválósági pecsét program teljes körű végrehajtását lehetővé tevő világos szabályokra, és vizsgálják meg a finanszírozási szinergiákat; kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az esb-alapokból finanszírozott kutatásiinfrastruktúra-projektek keretprogramba történő bevonását; felszólít az „alulreprezentált” országok meghatározásához használt mutatók felülvizsgálatára és az említett országok felsorolásának rendszeres ellenőrzésére a keretprogram végrehajtása során;

26.  megállapítja, hogy a Bizottság Horizont 2020 végrehajtására vonatkozó 2014. és 2015. évi éves jelentése szerint az EU-15 kapta a források 88,6 %-át, míg az EU-13 csupán 4,5 %-át, ami még a társult országoknak juttatott finanszírozásnál (6,4 %) is kevesebb;

27.  üdvözli az EKT és az európai felsőoktatási térség közötti jobb kapcsolatok biztosítását célzó erőfeszítéseket, amelyek célja a kutatók következő generációja képzésének elősegítése; elismeri a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint a kutatási és vállalkozási ismeretek korai szakaszba való beillesztésének fontosságát a tagállami oktatási rendszerekbe azért, hogy ösztönözzék a fiatalokat e készségek fejlesztésére, mivel a kutatást és a fejlesztést inkább strukturális, mintsem ciklikus vagy időleges szempontból kell szemlélni; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy segítsék elő a fiatal kutatók foglalkoztatásának stabilitását és tegyék azt vonzóbbá;

28.  hangsúlyozza, hogy fokozott együttműködésre van szükség az ágazatok és az egyetemi és tudományos rendszerek között annak érdekében, hogy az egyetemeken és a tudományos központokon belül elősegítsék a termelési rendszerrel való kapcsolat fokozását szolgáló struktúrák kiépítését;

29.  hangsúlyozza, hogy a globális együttműködés az európai kutatás erősítésének fontos eszköze; megerősíti, hogy a nemzetközi részvétel a 7. keretprogrambeli 5 %-ról 2,8 %-ra csökkent a Horizont 2020 keretprogramban; emlékeztet arra, hogy a keretprogramnak hozzá kell járulnia annak biztosításához, hogy Európa kulcsfontosságú globális szereplő maradjon, ugyanakkor kiemeli a tudományos diplomácia fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a keretprogramon belüli nemzetközi együttműködés feltételeit, és e célkitűzés támogatása érdekében tegyen konkrét, azonnali intézkedéseket és alakítson ki hosszú távú, stratégiai jövőképet; e tekintetben üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a BONUS és a PRIMA;

30.  kiemeli, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a 9. keretprogramon belül, és terjeszteni kell a tudományos diplomáciát;

31.  emlékeztet arra, hogy a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok (SSH) integrációja az interdiszciplináris projektekben folytatott SSH-kutatást, és nem az egyébként technológiai projektek utólagos kiegészítését jelenti, és hogy az EU előtt álló sürgető problémák olyan módszertani kutatást igényelnek, amely fogalmilag jobban összpontosít az SSH-ra; megjegyzi, hogy az SSH alulreprezentált a jelenlegi keretprogramban; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül az SSH-kutatók részt vehetnek a keretprogram interdiszciplináris projektjeiben, valamint biztosítson kellő forrásokat az SSH témáihoz;

32.  kiemeli a Horizont 2020 programban a kutatás és az innováció közötti egyensúlyt, és hasonló megközelítést szorgalmaz az új keretprogram esetében is; üdvözli az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozását(25), de kitart amellett, hogy ez nem vezethet ismét a kutatás és az innováció szétválasztásához vagy a finanszírozás további szétaprózódásához; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretprogram nem összpontosít eléggé a „halálvölgy” áthidalására, amely a fő akadálya annak, hogy a prototípusok átkerüljenek a gyártásba;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza az EIC célkitűzéseit, eszközeit és működését, és hangsúlyozza, hogy szükség van az EIC kísérleti projekt eredményeinek értékelésére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EIC-portfólió kiegyensúlyozott eszköz-összetételére; hangsúlyozza, hogy az EIC semmi esetre sem helyettesítheti a 2. pillért, és hogy az nem alakulhat át az egyedi támogatások eszközévé, hanem továbbra is az együttműködésben végzett kutatásra kell helyeznie a hangsúlyt; hangsúlyozza a kkv-eszköz és a gyorsított innovációt célzó eszköz fenntartásának és megerősítésének szükségességét; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki mechanizmusokat, amelyek potenciáljuk teljes mértékű kiaknázása céljából jobban beillesztik a kkv-kat a 9. kutatási keretprogram nagyobb interdiszciplináris projektjeibe; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa meg a tudományos és innovációs társulásokat az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) jelenlegi struktúrájában – hangsúlyozva az átláthatóság és az érintettek széles körű bevonásának fontosságát –, valamint elemezze, hogy az ETI és a tudományos és innovációs társulások (TIT) hogyan működhetnek együtt az EIC-vel; kéri a Bizottságot, hogy az európai magán kockázatitőke-befektetések bátorításához hozzon létre keretet az EIC-vel együttműködő kockázatitőke-befektetésekhez;

34.  üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kutatás és innováció ösztönzése érdekében összehozzák egymással a magánszektort és az állami szektort; hangsúlyozza az EU kiemelt vezető szerepének szükségességét az állami kutatási igények prioritásainak meghatározásában, valamint a Horizont 2020-ra fordított közpénzberuházások tisztességes szintű megtérülésének szükségességét a végtermékek megfizethetősége, hozzáférhetősége és megfelelő volta szempontjából, különösen néhány olyan érzékeny területen, mint az egészségügy, a közérdek és a méltányos társadalmi hatás védelmében; felhívja a Bizottságot további mechanizmusok feltárására, különösen a keretprogramban kínált támogatások által finanszírozott valamennyi projekt hosszú távú kiaknázása érdekében, ötvözve az állami beruházások tisztességes megtérülési szintjét és az iparág részvételére irányuló ösztönzéseket;

35.  üdvözli azt a tényt, hogy a nyílt hozzáférés ma már általános elvnek számít a Horizont 2020 keretprogramban; felhívja a figyelmet arra, hogy 2016 decemberéig a projektekhez kapcsoló publikációk jelentős száma(26) azt mutatja, hogy az adatok és a tudás megosztásának erősítésére irányuló új szakpolitikára van szükség ahhoz, hogy maximalizáljuk a kutatási eredményeket és a rendelkezésre álló tudományos adatok mennyiségét; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az e célt esetlegesen akadályozó rugalmassági kritériumokat, valamint növelje a tudást és a fejlesztést;

36.  üdvözli a nyílt kutatási adatok kísérleti finanszírozását, amely az első lépés a nyílt tudományosadat-felhő felé; elismeri az elektronikus infrastruktúrák és a szuperszámítógépek jelentőségét és lehetőségeit, az állami és a magánszektor érdekelt felei és a civil társadalom bevonásának szükségességét, valamint a polgárok által végzett tudományos kutatás fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom aktívabb szerepet játsszon a problémák meghatározásában és kezelésében, valamint a megoldások közös kidolgozásában; felhívja a Bizottságot, valamint a magán és az állami kutatói közösséget, hogy tárjanak fel olyan új modelleket, amelyek integrálják és hálózatba kapcsolják a magánkézben lévő felhőforrásokat és az állami elektronikus infrastruktúrákat, továbbá állampolgári programok beindítására szólít fel a tudomány és az innováció területén;

37.  üdvözli, hogy a Bizottság nemrég bevezette az innovációs központok koncepcióját, amelyek tovább erősítik az európai innováció színteret azáltal, hogy támogatják a vállalkozásokat, főleg a kkv-kat üzleti modelljük és termelési folyamataik javításában;

38.  arra bátorítja a nemzeti kapcsolattartó pontokat, hogy mélyebben vegyenek részt a kiválósági pecséttel jutalmazott projektek előmozdításában, valamint e projektekhez más nemzeti vagy nemzetközi köz- és magánfinanszírozási források felkutatásának támogatásában, azáltal, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatán belül megerősítik az együttműködést;

A 9. keretprogram ajánlásai

39.  meggyőződése, hogy az EU képes lenne arra, hogy a világ vezető globális kutatási és tudományos központjává váljon; úgy véli továbbá, hogy ebből a célból, a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció előmozdítása érdekében a 9. keretprogramnak fő prioritássá kell válnia Európa számára;

40.  üdvözli a Horizont 2020 sikerét és az 1:11 áttételi tényezőt; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 9. keretprogram teljes költségvetésének 120 milliárd euróra való növelésére; úgy véli, hogy a költségvetés növelésén túl az innovációt felölelő innovatív keretre van szükség, ezért felhívja a Bizottságot az innováció fogalma és a különféle innovációs típusok pontos meghatározására;

41.  megjegyzi, hogy az EU-nak számos súlyos és dinamikus kihívással kell szembenéznie, és felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Parlamenttel közösen gondoskodjon a 3. pillér kiegyensúlyozott és rugalmas eszközkészletéről, amely képes válaszolni a felmerülő problémák dinamikus természetére; kiemeli, hogy megfelelő költségvetésre van szükség a 3. pillér különleges kihívásainak kezeléséhez, valamint szükség van az említett kihívásoknak való megfelelőség rendszeres felülvizsgálatára;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy a 9. keretprogramon belül tartsa fenn az egyensúlyt az alapkutatás és az innováció között; megjegyzi, hogy meg kell erősíteni az együttműködésen alapuló kutatást; hangsúlyozza, hogy fontos jobban bevonni a kkv-kat az együttműködésen alapuló projektekbe és az innovációba;

43.  arra buzdítja a Bizottságot, hogy fokozza a szinergiákat a 9. keretprogram, illetve a kutatási és fejlesztési célú egyéb uniós alapok között, továbbá európai és nemzeti szinten egyaránt alakítson ki – a tagállamokkal szoros együttműködésben – harmonizált eszközöket és összehangolt szabályokat ezen alapokhoz; kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli keretprogramban is térjen ki arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a szabványosítás az innováció szempontjából;

44.  megjegyzi, hogy a 9. keretprogramnak kezelnie kell a Horizont 2020-ben tapasztalt túljelentkezés és az alacsony sikerességi arány lehetséges problémáját; javasolja a kétlépcsős értékelési eljárás újbóli bevezetésének fontolóra vételét, egységes első szakasszal és specializált második szakasszal, amely kifejezetten a kiválasztott pályázókra irányul; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon kellően átfogó összefoglaló értékelőjelentésekről, és ezekben tüntesse fel, hogyan lehet továbbfejleszteni a javaslatot;

45.  hangsúlyozza, hogy továbbra is az „európai hozzáadott érték“ eszméjének kell a kutatási keretprogram középpontjában állnia;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben válassza el a védelmi kutatást a polgári célú kutatástól, két különböző költségvetéssel, amelyek nem befolyásolják a 9. keretprogram polgári kutatásainak költségvetési törekvéseit; ezért felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse a Parlament előtt a jövőbeli védelmi kutatási programok Szerződéseknek megfelelő finanszírozási lehetőségeit, új forrásokkal és speciális szabályokkal ellátott elkülönített költségvetéssel; e tekintetben hangsúlyozza a parlamenti felügyelet fontos szerepét;

47.  úgy véli, hogy a Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák nevű programban hatalmas jövőbeni lehetőségek rejlenek, és nagyszerű eszközt kínál az innovatív ötletek és a know-how nemzeti és regionális szintű elterjesztéséhez;

48.  kiemeli, hogy a Párizsi Megállapodással és az EU éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseivel összefüggésben elsődleges fontosságot kell tulajdonítanunk az éghajlatváltozási kutatások és az éghajlati adatgyűjtési infrastruktúra finanszírozásának, különösen azért, mert az Egyesült Államok jelenleg mérlegeli, hogy jelentős mértékben csökkenti a környezetvédelmi kutatóintézeteinek finanszírozását;

49.  hangsúlyozza, hogy a kutatási és fejlesztési célú 9. keretprogramnak meg kell erősítenie az EU társadalmi fejlődését és versenyképességét, növekedést és munkahelyeket teremtve, új ismereteket és innovációkat létrehozva az Európában jelentkező kritikus kihívások kezelésére, valamint tovább haladva egy fenntartható európai kutatási térség létrehozása felé; üdvözli ebben a tekintetben a keretprogram jelenlegi pillérszerkezetét, és felhívja a Bizottságot, hogy a folytonosság és az előreláthatóság érdekében őrizze meg ezt a szerkezetet; kéri ezért a Bizottságot, hogy folytassa a program koherenciájával, egyszerűsítésével, átláthatóságával és egyértelműségével, az értékelési eljárás javításával, a töredezettség és az átfedések csökkentésével, valamint a szükségtelen adminisztrációs terhek elkerülésével kapcsolatos munkát;

50.  felismeri, hogy az adminisztrációs feladatok és a kutatás jelentős mértékben kioltja egymást; ezért hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy minimális szinten tartsuk a jelentéstételi kötelezettségeket annak elkerülése érdekében, hogy a bürokrácia akadályozza az innovációt, és hogy hatékonyan használjuk fel a 9. keretprogram pénzeszközeit, és egyúttal biztosítsuk a kutatás autonómiáját is; ebből a célból arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit;

51.  megállapítja, hogy a Bizottság egyre gyakrabban beszél „teljesítményalapú“ támogatásról; felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg pontosabban a „teljesítmény” fogalmát;

52.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a keretprogram és más finanszírozási lehetőségek közötti szinergiát, valamint foglalkozzanak az egyes tagállamok konvergenciarégióiban az addicionalitás elvének alkalmazása tekintetében tapasztalt kutatási hiányosságokkal; sajnálja, hogy a strukturális és beruházási alapokból történő forráselosztás a nemzeti kutatási-fejlesztési kiadások csökkenéséhez vezethet azokban a régiókban, amelyekben alkalmazzák azokat, de kitart amellett, hogy ezeknek a nemzeti közkiadások kiegészítésének kell lenniük; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására is, hogy a K+F beruházásokba irányuló állami finanszírozást a jövőben beruházásnak, s ne pedig költségnek tekintsék;

53.  megállapítja, hogy a strukturális alapokból csak akkor kerülhet sor hatékony beruházásokra a kutatás és az innováció területén, ha a tagállamok megfelelően szabályozzák a keretfeltételeket; ennek megfelelően szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a strukturális reformokra vonatkozó országspecifikus ajánlások és a K+F beruházások között;

54.  kiemeli új, magasabb szintű kiválósági központok és régiók szükségességét, és az Európai Kutatási Térség (EKT) továbbfejlesztésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy e cél elérése érdekében nagyobb szinergiákra van szükség a kutatási keretprogram, az ESBA és az esb-alapok között; az agyelszívás elkerülése érdekében olyan szakpolitikákat szorgalmaz, amelyek felszámolják a keleti és a déli országokat érintő akadályokat, például az alacsony béreket; a projekt kiválóságának az előtérbe helyezésére szólít fel a vezető „elitintézmények” kiválósága helyett;

55.  úgy véli, hogy az esb-alapok K+I beruházásokra való felhasználására irányuló erőteljesebb ösztönzők beépítésére van szükség azokban az esetekben, amikor az országspecifikus ajánlások is ezt javasolják, illetve ahol hiányosságokat állapítanak meg; megállapítja, hogy a K+I beruházásokra irányuló esb-alapok a 2014 és 2020 közötti időszakban 65 milliárd eurót tesznek ki; ezért javasolja, hogy az esb-alapok számára a tagállamokban létrehozott teljesítménytartalékok jelentős részét használják fel arra, hogy a strukturális alapokból származó bevételek jelentős részét K+I beruházásokra fordítsák;

56.  üdvözli a kiválósági pecsét – az esb-alapok és a Horizont 2020 közötti szinergiák minőségét jelző címke – alapelvét és az abban rejlő potenciált, de rámutat gyakorlati alkalmazásának elégtelen voltára, melyet a tagállami finanszírozás hiánya okoz; úgy véli, hogy azokat a projekteket, amelyeket a Horizont 2020 keretében történő finanszírozásra nyújtottak be, és pozitív eredménnyel megfeleltek a szigorú kiválasztási és odaítélési kritériumoknak, de költségvetési korlátok miatt nem kaphattak támogatást, az esb-alapok forrásaiból kell finanszírozni, ha ezek erre a célra rendelkezésre állnak; rámutat arra, hogy hasonló mechanizmust kell meghatározni az együttműködésen alapuló kutatási projektek tekintetében is;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy a 9. keretprogramban nyújtson magasabb szintű támogatást a fiatal kutatóknak – például biztosítson páneurópai hálózatépítési eszközöket –, valamint erősítse meg a finanszírozási rendszereket azon pályakezdő kutatók számára, akik két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkeznek tudományos doktori fokozatuk megszerzése után;

58.  úgy véli, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a kutatók körében széles körben ismert finanszírozási források, amelyek elősegítik a kutatók mobilitását és a fiatal kutatók fejlődését; úgy véli, hogy a folyamatosság érdekében kívánatos lenne a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések finanszírozásának folytatása a 9. keretprogram keretében;

59.  ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is ösztönözzék a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba irányuló magánberuházásokat, amelyeknek ki kell egészíteniük, s nem pedig helyettesíteniük kell az állami beruházásokat; emlékeztet arra, hogy a K+F tekintetében elérendő 3%-os GDP-célkitűzés kétharmadának a magánszektorból kellene érkeznie(27); elismeri az ágazat által eddig tett erőfeszítéseket, továbbá az állami K+F kiadásokkal kapcsolatos, általában szűkös erőforrásokra tekintettel felszólítja a magánszektort, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a kutatás-fejlesztés finanszírozása terén, valamint a nyílt hozzáférés és a nyílt adatok tudománya programban; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg a nagy ipari vállalatok részvételének mértékét (kölcsönök, támogatások igénybevételével vagy saját költségen), a projekt európai hozzáadott értékétől, valamint a kkv-k számára hajtóerőt kínáló lehetőségektől függően, figyelembe véve az egyes ágazatok szükségleteit és sajátosságait; kéri a Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a természetbeni hozzájárulásokat és ezáltal gondoskodjon arról, hogy ezek a beruházások valós és új beruházások legyenek;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az állami és a magánszféra között a 9. keretprogramon belül megvalósuló együttműködés szabályainak átláthatóságát és egyértelműségét, követve az értékelésből fakadó eredményeket és ajánlásokat; kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze és értékelje az állami és a magánszféra közötti együttműködés jelenlegi eszközeit;

61.  hangsúlyozza, hogy tovább kell támogatni az iparnak a kkv-eszköztől független szerepvállalását, mivel sok területen az ipar rendelkezik a szükséges szakértelemmel, és fontos pénzügyi hozzájárulást biztosít;

62.  sajnálja a Horizont 2020 keretében a nők és férfiak közötti egyenlőség hangsúlyozása által elért vegyes eredményeket, mivel az egyetlen elért cél a nők tanácsadó csoportokban elfoglalt aránya, ugyanakkor a nők projektértékelési testületekben és a projektkoordinátorok között betöltött aránya, valamint a kutatás és az innováció terén a nemek közötti egyenlőség dimenziója a célul kitűzött szintek alatt marad; hangsúlyozza, hogy javítani kell a részvételt és a nők és férfiak közötti egyenlőség érvényesítését a 9. keretprogramban, és el kell érni a Horizont 2020 programot létrehozó rendeletben kitűzött célszinteket, továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson tanulmányt azokról az akadályokról vagy nehézségekről, amelyek előidézik a nők alulreprezentáltságát a programban; ösztönzi a tagállamokat, hogy az EKT célkitűzéseinek megfelelően hozzanak létre pozitív jogi és politikai környezetet a nemek közötti egyenlőség szempontjából, valamint biztosítsanak ösztönzőket a változtatáshoz; üdvözli a Horizont 2020 keretében a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan megfogalmazott bizottsági iránymutatásokat(28); emlékeztet arra, hogy ezen iránymutatások értelmében a nemek közötti egyensúly az egyik rangsoroló tényező az egyforma pontszámmal rendelkező, küszöbérték feletti pályázatok között;

63.  megjegyzi, hogy a következő keretprogramnak figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság Európai Unióból történő távozását és annak következményeit; megjegyzi, hogy a a K+I-nek a világos és stabil, hosszú távú keretrendszerek kedveznek, és hogy az Egyesült Királyság vezető helyet foglal el a tudomány területén; hangot ad ama kívánságának, hogy a kutatás területén folytatódjon az Egyesült Királyság és az EU közötti hálózatok és együttműködés, és hogy – bizonyos feltételek mellett – mihamarabb stabil és kielégítő megoldást találjanak annak biztosítása érdekében, hogy az EU ne szalassza el a Horizont 2020-szal és a 9. keretprogrammal elért eredményeket;

o
o   o

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 948. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 81. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 965. o.
(5) HL L 347., 2013.12.20., 174. o.
(6) HL L 347., 2013.12.20., 892. o.
(7) HL L 169., 2014.6.7., 54-178. o.
(8) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.
(9) HL L 192., 2014.7.1., 1. o.
(10) HL L 169., 2014.6.7., 1–53. o.
(11) http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/hlg_issue_papers.pdf.
(12) HL C 34., 2017.2.2., 24. o.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0052.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0075.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0311.
(16) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0320.
(17) Az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Horizont 2020, az EU kutatási és innovációs keretprogramja. Európai végrehajtási értékelés” című, 2017. februári tanulmánya.
(18) Több mint 130 000 javaslat érkezett, 9 000 támogatást írtak alá, a résztvevők száma 50 000 és az uniós finanszírozás 15,9 milliárd EUR volt.
(19) A K+F vonatozásában a GDP 3%-a kétharmadának az iparból kell származnia. Lásd az Eurostatnak a magánszektor R&D kiadásaira vonatkozó adatait: http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsc00031&plugin=1
(20) http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/download_en/barcelona_european_council.pdf
(21) Összességében a 7 közös technológiai kezdeményezés a Horizont 2020 pénzeszközeiből több mint 7 milliárd eurót tesz ki, a teljes Horozont 2020 költségvetés mintegy 10%-át, és a Horizont 2020 lehívások tekintetében a ténylegesen rendelkezésre álló finanszírozás több mint 13%-át (mintegy 8 milliárd EUR/év 7 éven keresztül).
(22) Lásd a Tanács 2015. május 29-i következtetéseit.
(23) Az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Horizont 2020, az EU kutatási és innovációs keretprogramja. Európai végrehajtási értékelés” című, 2017. februári tanulmánya.
(24) A nagy kutatási infrastruktúrák beleillenek az ERFA hatályába és céljaiba, de a nemzeti szinten odaítélt ERFA-alapok nem használhatók társfinanszírozásukhoz; az új kutatási infrastruktúrákhoz társuló építési költségek támogathatók az ERFA keretében, de a működési és a személyi költségek nem.
(25) A Bizottság közleménye: „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” (COM(2016)0733).
(26) OpenAIRE jelentés: A Horizont 2020-ban 2017 során összesen 10 684 projekt (19%) fejeződött be és 8667 van még folyamatban. Az OpenAIRE 6 133 publikációt azonosított, amelyek 1 375 Horizont 2020 projekthez kapcsolódtak.
(27) Lásd a Tanács 2015. május 29-i következtetéseit.
(28) Lásd a Horizont 2020 program nemek közötti egyenlőségre vonatkozó iránymutatásait: http://eige.europa.eu/sites/default/files/h2020-hi-guide-gender_en.pdf

Jogi nyilatkozat