Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0231(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0208/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0208/2017

Viták :

PV 13/06/2017 - 3
CRE 13/06/2017 - 3
PV 16/04/2018 - 20
CRE 16/04/2018 - 20

Szavazatok :

PV 14/06/2017 - 8.1
CRE 14/06/2017 - 8.1
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2018 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0256
P8_TA(2018)0097

Elfogadott szövegek
PDF 672kWORD 81k
2017. június 14., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések ***I
P8_TA(2017)0256A8-0208/2017

Az Európai Parlament 2017. június 14-én elfogadott módosításai a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathozl (COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében foganatosítandó éghajlatpolitikáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (a Párizsi Megállapodás végrehajtására szolgáló éghajlatpolitikai rendelet)
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a bevezető hivatkozás (új)
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 b bevezető hivatkozás (új)
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.
(3)  A Tanács a Párizsi Megállapodást 2016. október 5-én ratifikálta, miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, és célja, 2. cikke értelmében, hogy az éghajlatváltozás fenyegetésére adott globális választ megerősítse a fenntartható fejlődés keretein belül és a szegénység megszüntetésére tett erőfeszítések összefüggésében, többek között: a) a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2ºC alatt tartva az iparosodás előtti szinthez képest, egyúttal arra törekedve, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5°C mértékre korlátozódjon, felismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait; b) az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának ösztönzésével, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül; c) a források áramlásának az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz való hozzáigazításával.”
A Párizsi Megállapodás továbbá előírja, hogy a részes feleknek fel kell lépniük az üvegházhatású gázok nyelői és tározói megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében, ideértve az erdőket is.
E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik.
(4)  A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos zöld beruházási rendszereknek tehát, amelyek az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban pénzügyi támogatást nyújtanak a kibocsátáscsökkentési projektekhez, ugyancsak meg kell szűnniük.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A Környezetvédelmi Tanács 2009. október 21-i ülése támogatta azt az uniós célkitűzést, hogy – az Éghajlat-változási Kormányközi Testület véleménye szerint a fejlett országok mint csoport részéről szükséges kibocsátáscsökkentésekkel összefüggésben – 2050-ig az 1990. évi szinthez képest 80–95%-kal csökkenjen a kibocsátás.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A tiszta energiára való áttéréshez szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá olyan ösztönzőkre, amelyek a teljes szakpolitikai spektrumra kierjednek. Annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozására. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában16 felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában.
(5)  A tiszta energiára és a biogazdaságra való áttéréshez a teljes szakpolitikai spektrumban szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá a kisebb tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kisgazdaságok számára üzleti modelljeik átalakítására irányuló ösztönzőkre. Az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes, az energiahatékonyságot prioritásként kezelő energiaunió létrehozására, amelynek célja, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, valamint hogy szigorú fenntarthatósági és kibocsátáscsökkentési politikákat alkalmazzon a fosszilis erőforrásokat helyettesítő bioalapú erőforrások használata érdekében. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában16 felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában.
__________________
__________________
16 COM(2015)0080.
16 COM(2015)0080.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat19 éves kötelező nemzeti határértékeken alapuló megközelítésmódját a 2021-től 2030-ig tartó időszakban is indokolt megtartani oly módon, hogy a csökkentési pálya minden tagállam esetében 2020-ban a 2016-tól 2018-ig tartó időszak éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásával induljon, és 2030-ban az adott tagállamhoz rendelt határértékkel végződjön. Azon tagállamok esetében, amelyeknek a 406/2009/EK határozat szerinti határértéke pozitív, és a 2013/162/EU és a 2013/634/EU határozat szerint a 2017-től 2020-ig tartó időszakban nő az éves kibocsátási jogosultsága, indokolt a 2021. évi kibocsátási jogosultságot úgy kiigazítani, hogy az tükrözze a tárgyidőszak nagyobb kibocsátási képességét. Az Európai Tanács megállapította, hogy az Unión belüli közös erőfeszítések költséghatékonyságának biztosítása és az egy főre jutó kibocsátás terén 2030-ig elérendő konvergencia érdekében nagymértékben fokozni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok meglévő rugalmassági mechanizmusainak hozzáférhetőségét és igénybevételét.
(9)   A 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat19 éves kötelező nemzeti határértékeken alapuló megközelítésmódját a 2021-től 2030-ig tartó időszakban is indokolt megtartani oly módon, hogy a csökkentési pálya minden tagállam esetében 2018-ban a 2016-tól 2018-ig tartó időszak éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásával vagy a 2020. évi éves kibocsátási jogosultság értékével induljon, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb, és 2030-ban az adott tagállamhoz rendelt határértékkel végződjön. A korai fellépés jutalmazása és az alacsonyabb beruházási kapacitással rendelkező tagállamok támogatása érdekében az uniós átlag alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamok, amelyek a 2013–2020 közötti időszakban alacsonyabb kibocsátásokat mutatnak fel, mint a 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó, a 406/2009/EK irányelv szerinti éves kibocsátási jogosultságuk, bizonyos feltételek mellett további kibocsátási egységeket kérjenek a tartalékból. Azon tagállamok esetében, amelyeknek a 406/2009/EK határozat szerinti határértéke pozitív, és a 2013/162/EU és a 2013/634/EU határozat szerint a 2017-től 2020-ig tartó időszakban nő az éves kibocsátási jogosultsága, indokolt a 2021. évi kibocsátási jogosultságot kiegészítőleg úgy kiigazítani, hogy az tükrözze a tárgyidőszak nagyobb kibocsátási képességét. Az Európai Tanács megállapította, hogy az Unión belüli közös erőfeszítések költséghatékonyságának biztosítása és az egy főre jutó kibocsátás terén 2030-ig elérendő konvergencia érdekében nagymértékben fokozni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok meglévő rugalmassági mechanizmusainak hozzáférhetőségét és igénybevételét.
_________________
_________________
19 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács 406/2009/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Annak érdekében, hogy az Uniót a karbonszegény gazdasághoz vezető pályára állítsa, ez a rendelet hosszú távú kibocsátáscsökentési pályát ír elő az e rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2031-től való csökkentése céljából. A rendelet továbbá hozzájárul a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésének eléréséhez, hogy az évszázad második felében az üvegházhatású gázok emberi eredetű forrásokból való kibocsátásai és a nyelők általi eltávolításai között egyensúly alakuljon ki.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Az (EU) 2015/18141a európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott piaci stabilizációs tartalék teljes mértékű hatékonyságának megőrzése érdekében a kibocsátási egységek az e rendeletben rögzített rugalmasság igénybevétele következtében való, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben nyilvántartott kibocsátási egységek mennyiségének csökkentését követő törlése nem tekinthető kibocsátási egységek a 2003/87/EK irányelv értelmében vett törlésének, amikor az (EU) 2015/1814 határozat értelmében meghatározzák az adott évben az említett határozat szerint forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát.
____________________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrásból előállított energiát, az energiahatékonyságot általában és a körforgásos gazdaságot szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.
(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságának javítását, a megújuló energiaforrásból előállított energia növelését, az energiahatékonyság fokozását és a körforgásos gazdaság előmozdítását szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  E kibocsátáscsökkentés elérése érdekében és a mezőgazdasági ágazat szerepének maximalizálására törekedve fontos, hogy a tagállamok támogassák a legnagyobb potenciállal rendelkező innovatív enyhítési intézkedéseket, ideértve az alábbiakat: szántóföldek átalakítása állandó gyepterületté; a mezőgazdasági földterületeken lévő sövények, pufferzónák és fák kezelése; új agrárerdészeti és fásítási rendszerek; a fakivágás és az erdőirtás megelőzése; csekély műveléssel járó vagy művelés nélküli direktvetés és a talajborítás/köztes kultúrák és haszonnövény-maradványok szántóföldi felhasználása; szén-dioxid-terhelési vizsgálat és talaj-/tápanyagkezelési tervek; fokozott nitrogénhatékonyság és a nitrifikáció megakadályozása; vizes élőhelyek/tőzeglápok helyreállítása és megőrzése; valamint az alacsonyabb kibocsátás érdekében kifinomultabb állattenyésztési, takarmányozási és állománykezelési módszerek.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  E rendelet – többek között a rugalmassági mechanizmusok révén is – ösztönzi az éghajlatra és az energiára vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban álló kibocsátáscsökkentéseket az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok vonatkozásában, így az energiahatékonyság terén is. Mivel az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 75%-a az energiával függ össze, az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása és az energiamegtakarítás fontos szerepet játszik majd az ilyen kibocsátások csökkentésében. A nagyra törő energiahatékonysági politikák ezért nemcsak a fosszilis üzemanyagok behozatala tekintetében megvalósítandó megtakarítások kulcsát jelentik, hanem elősegítik az energiatakarékos technológiák egyre elterjedtebb alkalmazását az épületekben, az iparban és a közlekedésben, megerősítik a gazdasági versenyképességet, helyi szinten munkahelyeket teremtenek, valamint javítják az egészségügyi körülményeket és csökkentik az energiaszegénységet. Az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban hozott intézkedések idővel megtérülnek, hiszen költséghatékony módon segítik a tagállamokat az e rendelet keretében számukra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok teljesítésében. Fontos tehát, hogy e rendelet nemzeti ágazati politikáikba történő átültetése során a tagállamok az egyes ágazatban különös figyelmet szenteljenek az energiahatékonyság javítása tekintetében kínálkozó egyedi és különböző potenciális lehetőségekre.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 c preambulumbekezdés (új)
(11c)   A közlekedési szektor nem csupán az egyik fő üvegházhatásúgáz-kibocsátó ágazat, hanem 1990 óta az egyik leggyorsabban növekvő szektor is az energiafogyasztás terén. Ezért fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok további erőfeszítéseket tegyenek az energiahatékonyság javítása, a fenntartható közlekedési módokra való gyors átállás előmozdítása, valamint az ágazat nagyfokú karbonfüggőségének csökkentése érdekében. Az energiaszerkezetnek a közlekedési ágazatban az alacsony kibocsátású energia, például fenntartható bioüzemanyagok és elektromos járművek előmozdítása révén történő dekarbonizációja a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban hozzájárul a széndioxidkibocsátás-csökkentési célhoz. Ez elősegíthető az ágazat számára egyértelmű és hosszú távú keret biztosításával, amely biztonságot teremt, és amelyre beruházások alapozhatók.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
11 d preambulumbekezdés (új)
(11d)   Az energia- és ágazati szakpolitikák által az uniós és tagállami, éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásokra gyakorolt hatást közös, számszerűsítő módszerekkel kell értékelni, hogy hatásuk átlátható és ellenőrizhető legyen.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 280 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.
(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez, a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez és adott esetben gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 280 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott 280 millió tonna maximális mennyiségre vonatkozó rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória kiegyensúlyozott hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó összetett uniós célkitűzések – köztük az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás, a levegőminőség, a biológiai sokszínűség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és a vidéki gazdaságok támogatása – kölcsönösen koherens módon történő elérése az uniós intézkedésekkel támogatott beruházások és ösztönzők – például a KAP – megváltoztatását teszi majd szükségessé. Alapvetően fontos, hogy e rendelet figyelembe vegye az uniós erdőgazdálkodási stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulásra irányuló célt annak érdekében, hogy előmozdítsa az uniós biogazdaság versenyképes és fenntartható faellátását, a tagállamok nemzeti erdészeti politikáit és az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáját, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós stratégiát.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
Recital 13
(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. A levonásokat azonban csak ötévenként indokolt figyelembe venni annak érdekében, hogy az [...] rendeletnek megfelelően a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó potenciális hozzájárulások is beszámíthatók legyenek. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.
(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. Kétévente teljes megfelelőségi ellenőrzést kell végrehajtani. A kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó, a(z) [...] rendeletnek megfelelő potenciális hozzájárulás alkalmazását az említett rendeletben megállapított időközönként kell fontolóra venni. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   Tekintettel arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak több mint a felét adják, a kibocsátáscsökkentésre irányuló politikák ezen ágazatokban nagy jelentőséggel bírnak az Unió által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából. Ezért az e rendelet értelmében végzett ellenőrzésnek, jelentéstételnek és nyomonkövetési eljárásoknak teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak és a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az e rendelet betartására vonatkozó információkat, valamint biztosítaniuk kell az érdekelt felek és a nyilvánosság megfelelő bevonását a rendelet felülvizsgálatának folyamatába. A Bizottságot arra is ösztönzik, hogy hozzon létre hatékony és átlátható rendszert a bevezetett rugalmassági mechanizmusok eredményeinek ellenőrzésére.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az összes kibocsátáscsökkentés általános értelemben vett költséghatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét átadják másik tagállamnak. Ezek az átadások kölcsönösen megfelelő módszerekkel, például árverések útján, ügynökként eljáró piaci közvetítők igénybevételével vagy kétoldalú megállapodások megkötésével hajthatók végre, és gondoskodni kell velük összefüggésben az ügyletek átláthatóságáról.
(14)  Az összes kibocsátáscsökkentés általános értelemben vett költséghatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét tartalékba helyezzék vagy kölcsönvegyék. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét átadják másik tagállamnak. Ezek az átadások kölcsönösen megfelelő módszerekkel, például árverések útján, ügynökként eljáró piaci közvetítők igénybevételével vagy kétoldalú megállapodások megkötésével hajthatók végre, és gondoskodni kell velük összefüggésben az ügyletek átláthatóságáról.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse Európa környezeti állapotának jelentős mértékű mérhető javulását azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját.
(15)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse Európa környezeti állapotának jelentős mértékű mérhető javulását azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját és közvetlenül és hatékonyan hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás jelentette kihívások kezeléséhez.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Annak érdekében, hogy a tagállamok éves kibocsátási határértékeit szabályozó 4. cikk végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási jogkört kell ruházni. Ezt a jogkört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek21 megfelelően kell gyakorolni.
(17)  A Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet kiegészítéseképpen jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a tagállamokra vonatkozó éves kibocsátási jogosultságokat.
_________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   Saját kibocsátásainak csökkentésére irányuló erőfeszítések mellett – összhangban a globális éghajlatra gyakorolt pozitív hatása („szénkéznyoma”) növelésének céljával – fontos, hogy az Unió harmadik országokkal közösen fontolóra vegye a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politika keretében közös projektek végrehajtása révén megvalósítható éghajlat-politikai megoldásokat, figyelembe véve, hogy a Párizsi Megállapodás új nemzetközi együttműködési mechanizmust irányoz elő az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.
(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.
A Párizsi Megállapodás teljesítése érdekében szükséges, hogy az Unió fokozatosan egyre nagyobb erőfeszítéseket tegyen, és ötévente olyan hozzájárulásokat terjesszen elő, amelyek a lehető legambiciózusabb törekvését tükrözik.
A felülvizsgálat során ezért figyelembe kell venni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak az 1990-es szinthez képest 2050-ig 80–95%-kal történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzést, valamint a Párizsi Megállapodás azon célkitűzését, hogy a különböző forrásokból származó, emberi eredetű kibocsátások és az üvegházhatást okozó gázok nyelők általi eltávolítása egyensúlyba kerüljön az évszázad második felében. Ezt a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előkészítő jelentésére kell alapozni.
A tagállamok által 2031-től teljesítendő kibocsátás-csökkentések felülvizsgálata során figyelembe kell venni a méltányosság és a költséghatékonyság elvét.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg.
Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg. Megköveteli, hogy a tagállamok csökkentsék a 2. cikkben említett üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat azon uniós célkitűzés teljesítése érdekében, amely szerint 2030-ig a 2005-ös szinthez képest méltányos és költséghatékony módon legalább 30% csökkentést kell elérni.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
E rendelet általános célja átmenet biztosítása a karbonszegény gazdaságra történő átálláshoz olyan kiszámítható, hosszú távú ütemterv bevezetése révén, amelynek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80–95%-kal való csökkentése.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés
(3)  E rendelet alkalmazásában az IPPC szerinti „1.A.3.A polgári repülés” forráskategóriából származó szén-dioxid-kibocsátást nullának kell tekinteni.
(3)  E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó, az IPPC szerinti „1.A.3.A polgári repülés” forráskategóriából származó szén-dioxid-kibocsátást nullának kell tekinteni.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   Ez a rendelet az IPCC „1.A.3.D. navigáció” forráskategóriájába tartozó szén-dioxid-kibocsátásokra vonatkozik, amelyek nem esnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
4. cikk
A 2021-től 2030-ig tartó időszak éves kibocsátásszintjei
A 2021-től 2030-ig tartó időszak éves kibocsátásszintjei
(1)  A 2030. évben az üvegházhatásúgáz-kibocsátását minden tagállam legalább a (3) bekezdés alapján meghatározott 2005. évi kibocsátásának az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott százalékkal módosított értékére korlátozza.
(1)  A 2030-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátását minden tagállam legalább a (3) bekezdés alapján meghatározott 2005. évi kibocsátásának az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott százalékkal módosított értékére korlátozza.
(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb az egyfelől a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2020-ra, másfelől az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt két értékre illeszkedő lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg.
(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb vagy a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2018-ra megadott értékkel, vagy a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke értelmében 2020-ra meghatározott éves kibocsátási jogosultsággal – a kettő közül az alacsonyabbat alkalmazva – induló, és az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt értékkel záruló lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg.
(3)  A Bizottság végrehajtási aktus elfogadásával megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságok tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett értékét. A végrehajtási aktus céljára a Bizottság átfogó módon áttekinti a 2005. évre és a 2016–2018. időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bejelentett legfrissebb nemzeti jegyzékadatokat.
(3)  A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságok tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett értékét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok céljára a Bizottság átfogó módon áttekinti a 2005. évre és a 2016–2018. időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bejelentett legfrissebb nemzeti jegyzékadatokat.
(4)  A Bizottság a végrehajtási aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.
(4)  A Bizottság e felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.
(5)  A végrehajtási aktust a 13. cikkben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
4 a cikk (új)
4a. cikk
Hosszú távú kibocsátáscsökkentési pálya 2031-től
Amennyiben a 14. cikk (2) bekezdésében említett első felülvizsgálat vagy az azt követő bármely felülvizsgálat során más döntés nem születik, úgy a 2031 és 2050 közötti időszakban minden tagállam minden évben folyamatosan csökkenti az e rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatású gázok kibocsátását. Minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2031 és 2050 közötti időszakban egyetlen évben sem haladja meg a lineáris pálya szerint meghatározott szintet, amely a 2030-ra meghatározott éves kibocsátási jogosultságától indul és az időszak végén, 2050-ben az adott tagállamban 2005-ben mért szinthez képest 80%-kal alacsonyabb szinten zárul.
A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a 2031-től 2050-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozó éves kibocsátási jogosultságok „tonna szén-dioxid-egyenértékben” kifejezett értékét.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
5. cikk
Az éves határértékek teljesítése szempontjából figyelembe vehető rugalmassági mechanizmusok
Az éves határértékek teljesítése szempontjából figyelembe vehető rugalmassági mechanizmusok
(1)  A tagállamok élhetnek az e cikk (2)–(6) bekezdésében, valamint a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokkal.
(1)  A tagállamok élhetnek az e cikk (2)–(6) bekezdésében, valamint a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokkal.
(2)  A 2021-től 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 5%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet.
(2)  A 2021-től 2025-ig tartó időszak éveiben bármely tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 10%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet. A 2026-tól 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 5%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet.
(3)  Az a tagállam, amelynek egy adott évi üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az e cikk és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – kisebb az adott évi éves kibocsátási jogosultságánál, éves kibocsátási jogosultságának e fennmaradó részét átviheti a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire.
(3)  Az a tagállam, amelynek egy adott évi üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az e cikk és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – kisebb az adott évi éves kibocsátási jogosultságánál, a 2021 és 2025 közötti időszakban, 2025-ig bármely évben átviheti éves kibocsátási jogosultságának fennmaradó részét a következő év(ek)re, de legfeljebb éves kibocsátási jogosultsága 10%-ának erejéig. A 2026 és 2029 közötti időszakban, 2030-ig bármely tagállam átviheti éves kibocsátási jogosultságának fennmaradó részét a következő év(ek)re, de legfeljebb éves kibocsátási jogosultsága 5%-ának erejéig.
(4)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának legfeljebb 5%-át átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.
(4)  A 2021 és 2025 közötti időszakban bármely tagállam átruházhatja az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának legfeljebb 5%-át, a 2026 és 2030 közötti időszakban pedig legfeljebb 10%-át más tagállamokra. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.
(5)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának az üvegházhatásúgáz-kibocsátása felett – a (2)(4) bekezdés és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – fennmaradó részét átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.
(5)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának az üvegházhatásúgáz-kibocsátása felett – a 6. cikk (2–4) bekezdése szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – fennmaradó részét átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.
(5a)   Olyan tagállam, amelynek kibocsátásai a tervezett átruházás időpontjában már túllépik éves kibocsátási jogosultságát, e jogosultság semmilyen részét sem ruházhatja át.
(6)  A tagállamok a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából mennyiségi korlátozás nélkül – de a többszöri elszámolás kizárásával – felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv 24a. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott, projektekből származó kereteket.
(6)  A tagállamok a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából mennyiségi korlátozás nélkül – de a többszöri elszámolás kizárásával – felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv 24a. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott, projektekből származó kereteket. A tagállamok ilyen projektekhez ösztönzést nyújthatnak magán–magán és állami–magán partnerségek számára.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   Az ebben a cikkben és a II. mellékletben meghatározott rugalmassági intézkedéshez való hozzáférés attól függ, hogy az érintett tagállamok vállalnak-e intézkedéseket más ágazatokban, amelyekben eddig elégtelen eredményeket értek el. A Bizottság a 12. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával egészíti ki ezt a rendeletet, amelyben 2019. december 31-ig meghatározza az ilyen intézkedések és ágazatok listáját.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – cím
Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása
Legfeljebb 280 millió darab nettó elnyelés további felhasználása a földhasználati, a földhasználat-megváltoztatási és az erdőgazdálkodási ágazatban
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület” és „gazdálkodás alatt álló gyepterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:
(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál – beleértve az 5. cikk (3) bekezdése szerint tárolt kibocsátási jogosultságokat is –, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület”, adott esetben a gazdálkodás alatt álló vizes élőhely, valamint a (2) bekezdés szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tárgyát képező gazdálkodás alatt álló erdőterület elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:
-a)  a tagállam 2019. január 1-ig cselekvési tervet terjeszt a Bizottság elé, amelyben ismerteti az éghajlati szempontból hatékony mezőgazdasági termelésre, a földhasználati és az erdőgazdálkodási ágazatokra vonatkozó intézkedéseket ‒ közöttük adott esetben az uniós finanszírozás felhasználását is ‒ és kimutatja, hogy ezek az intézkedések mennyiben járulnak majd hozzá az üvegházhatásúgáz-kibocsátások e rendelet szerinti csökkentéséhez és a(z) [...LULUCF...] rendelet 4. cikkében foglalt követelmények meghaladásához a 2021 és 2030 közötti időszak vonatkozásában;
a)  a 2021-től 2030-ig tartó időszak összes éve vonatkozásában figyelembe vett mennyiségek összege nem nagyobb a tagállam vonatkozásában a III. mellékletben megadott értéknél;
a)  a 2021-től 2030-ig tartó időszak összes éve vonatkozásában figyelembe vett mennyiségek összege nem nagyobb a tagállam vonatkozásában a III. mellékletben megadott értéknél;
b)  a mennyiség a(z) [...LULUCF...] rendelet 4. cikke alapján a tagállam által teljesítendő követelményekhez képest többletet képez;
b)  a mennyiség a(z) [...LULUCF...] rendelet 4. cikke alapján a tagállam által teljesítendő követelményekhez képest a [...] [LULUCF] rendelet 12. cikkében előírt ötéves időszak folyamán;
c)  a tagállam a(z) [...LULUCF...] rendelet alapján nem vett át több nettó elnyelést más tagállamoktól, mint amennyit átadott; és
c)  a tagállam a(z) [...LULUCF...] rendelet alapján nem vett át több nettó elnyelést más tagállamoktól, mint amennyit átadott; és
d)  a tagállam teljesítette a(z) [...LULUCF...] rendelet követelményeit.
d)  a tagállam teljesítette a(z) [...LULUCF...] rendelet követelményeit.
A Bizottság véleményt adhat ki a tagállamok által a (-a) pontnak megfelelően benyújtott cselekvési tervekről.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését.
(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória kiegyensúlyozott hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését és a III. mellékletben foglalt elszámolási kategóriákat, nem lépve túl az e cikk alapján rendelkezésre álló 280 millió teljes összeget.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2027. és a 2032. évben ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:
(1)  A Bizottság kétévente ellenőrzi, hogy a tagállamok megfelelnek-e e rendeletnek. Ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, akkor a következő intézkedések alkalmazandók:
a)  a 11. cikk alapján elfogadott intézkedésekkel összhangban a tagállam rákövetkező évi kibocsátásértékét meg kell növelni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban többletként jelentkező, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett mennyiség 1,08-szorosával; és
a)  a 11. cikk alapján elfogadott intézkedésekkel összhangban a tagállam rákövetkező évi kibocsátásértékét meg kell növelni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban többletként jelentkező, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett mennyiség 1,08-szorosával; és
b)  mindaddig, amíg nem teljesíti e rendelet követelményeit, a tagállam ideiglenesen nem adhatja át éves kibocsátási jogosultságának egyetlen részét sem másik tagállamnak. Ennek a tilalomnak a központi tisztviselő a 11. cikkben említett kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben érvényt szerez.
b)  mindaddig, amíg nem teljesíti e rendelet követelményeit, a tagállam ideiglenesen nem adhatja át éves kibocsátási jogosultságának egyetlen részét sem másik tagállamnak. Ennek a tilalomnak a központi tisztviselő a 11. cikkben említett kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben érvényt szerez.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
A korai fellépés tartaléka
(1)  A 2020 előtti korai fellépés beszámítása érdekében valamely tagállam kérésére az éves kibocsátási jogosultságok legfeljebb 90 millió tonna összesített mennyisége figyelembe veendő a 2026 és 2030 közötti időszakban az e rendelet 9. cikke szerinti utolsó megfelelőségi ellenőrzés céljaira azzal a feltétellel, hogy:
a)  az adott tagállamnak a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdésével és 10. cikkével összhangban meghatározott összes éves jogosultsága meghaladja a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó összes ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátását;
b)  az adott tagállam egy főre eső GDP-je 2013-ban piaci áron az EU átlaga alatt van;
c)  az adott tagállam a lehető legnagyobb mértékben felhasználta a 6. és 7. cikkekben említett rugalmassági eszközöket a II. és III. mellékletben előírt szintek elérésére;
d)  az adott tagállam a lehető legnagyobb mértékben felhasználta az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket, és nem ruházott át másik tagállamra kibocsátási jogosultságokat az 5. cikk (4) és (5) bekezdése szerint; valamint
e)  az Európai Unió teljesíti a rá vonatkozó, az 1. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzést.
(2)  Az (1) bekezdésben említett teljes összegből valamely tagállam esetében a megfelelőség szempontjából figyelembe vehető legmagasabb összeget részarányosan kell megállapítani, egyrészt a tagállam 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó összes éves kibocsátási jogosultságai és a tagállam ugyanerre az időszakra vonatkozó összes ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátása közötti különbség, másrészt a 2013 és 2020 közötti időszakban az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumot teljesítő összes tagállam éves kibocsátási jogosultságai és az e tagállamok ugyanerre az időszakra vonatkozó összes ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátása közötti különbség alapján.
Az éves kibocsátási jogosultságok és az ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátások meghatározása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(3)  A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben minden tagállamra vonatkozóan tonna szén-dioxid-egyenértékben megállapítja a legmagasabb részarányokat, összhangban az (1) és (2) bekezdéssel. A Bizottság e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok céljára a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdésével és 10. cikkével összhangban meghatározott éves kibocsátási jogosultságokat és a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet alapján bejelentett felülvizsgált jegyzékadatokat használja fel.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet IV. mellékletben felsorolt tagállamok 2021. évi kibocsátási jogosultságát meg kell növelni az ugyanott megadott mennyiséggel.
(2)  Az e rendelet IV. mellékletben felsorolt tagállamok 2021. évi kibocsátási jogosultságát meg kell növelni az ugyanezen mellékletben foglalt mennyiséggel, amely az összes tagállamra kiterjedően 39,14 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket képvisel.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – cím
A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék
Európai nyilvántartás
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását, ideértve az éves kibocsátási jogosultságokat, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok igénybevételét, az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelést és az e rendelet 10. cikke értelmében a tárgyi hatályban bekövetkező változásokat is. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását. A Bizottság e célból a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el különösen az éves kibocsátási jogosultságok, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok, a 9. cikke szerinti megfelelés és a tárgyi hatályban bekövetkező változások tekintetében. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az európai nyilvántartási rendszer átláthatóan, és minden lényeges információt tartalmaz a kibocsátási egységek tagállamok közötti átruházásáról. Az erre vonatkozó adatokat egy erre a célra létrehozott, a Bizottság által működtetett weboldalon keresztül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés végrehajtása érdekében e rendelet 12. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.
törölve
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
Az uniós finanszírozás éghajlatra gyakorolt hatásai
A Bizottság átfogó ágazatközi tanulmányt készít az uniós költségvetésből vagy más módon az uniós jognak megfelelően, az éghajlatváltozás mérséklése érdekében nyújtott finanszírozás hatásairól.
A Bizottság 2019. január 1-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tanulmány megállapításairól, amelyet szükség esetén jogalkotási javaslatok kísérnek azzal a céllal, hogy felfüggesszenek az Unió szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseivel vagy szakpolitikáival nem összeegyeztethető uniós finanszírozást. A jelentés részét képezi a kötelező előzetes éghajlati összeegyeztethetőségi vizsgálatra irányuló javaslat is, amely 2020. január 1-től kezdődően minden új uniós beruházásra alkalmazandó, és tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy az eredményeket hozzáférhető és átlátható módon tegyék közzé.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésekor kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak az e rendelet 4 cikkének (3) bekezdésében, 4a. cikkében, 6. cikkének (3a) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében, valamint 9a. és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a(z) … [az e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól /-től számított ötéves időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást, úgy az további ötéves időtartamra hallgatólagosan meghosszabbodik.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 7. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk szerinti felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4a. cikkben, a 6. cikk (3a) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, valamint a 9a. és a 11. cikkekben említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 7. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6)  A 4. cikk (3) bekezdése, a 4a. cikk, a 6. cikk (3a) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, valamint a 9a. és a 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
törölve
Bizottsági eljárás
(1)  A Bizottság munkáját az 525/2013/EU rendelettel létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében bizottságnak minősül.
(2)  E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tesz közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. A közleménynek különösen meg kell vizsgálnia, hogy az e rendeletben előírt kötelezettségek megfelelők-e a fent nevezett célok elérése szempontjából, továbbá hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok – közöttük az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó rendelkezések –, illetve a mezőgazdasággal és a közlekedéssel kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e az EU üvegházhatásúgáz-csökkentési kötelezettségvállalásával.
A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.
(2)   A Bizottság 2024. február 28-ig, majd a Párizsi Megállapodás végrehajtásának 2023-as első globális értékelését és a későbbi globális értékelésektől számított hat hónapos időszakokon belül jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez. A jelentést indokolt esetben a tagállamok minumum-hozzájárulásainak növelésére vonatkozó jogalkotási javaslatok is kísérik.
A tagállamok által 2031-től teljesítendő kibocsátás-csökkentések felülvizsgálata során figyelembe kell venni a méltányosság és a költséghatékonyság elvét.
A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése tekintetében az Unió és harmadik országok elért haladást, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való hosszú távú átállást támogató magántőke felkutatásában és fenntartásában elért eredményeket.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
15 a cikk (új)
(EU)2015/1814 határozat
1 cikk – 4 bekezdés
15a. cikk
Az (EU) 2015/1814 határozat módosítása
Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A Bizottság az adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát a következő év május 15-ig teszi közzé. Az adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma a 2008. január 1-je óta eltelt időszakban kiutalt kibocsátási egységek összesített száma, beleértve a szóban forgó időszakban a 2003/87/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kiutalt kibocsátási egységek számát és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények által az adott év december 31-ig a kibocsátások tekintetében nemzetközi jóváírás igénybevételére vonatkozóan gyakorolt jogokat, valamint levonva az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2008. január 1. és az adott év december 31. közötti ellenőrzött kibocsátásának tonnában kifejezett összesített mennyiségét, az (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet* 6. cikkének (1) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységektől eltérő, a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységek számát, valamint a tartalékban található kibocsátási egységek számát. Nem kell figyelembe venni a 2005-től 2007-ig bezárólag tartó hároméves időszakban bekövetkezett kibocsátásokat és a szóban forgó kibocsátások tekintetében kiutalt kibocsátási egységeket. Az első közzétételre 2017. május 15-ig kerül sor.
______________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/... rendelete a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében foganatosítandó éghajlatpolitikáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (a Párizsi Megállapodás végrehajtására szolgáló éghajlatpolitikai rendelet) (HL L ..., ..., ... o.).”

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0208/2017).

Jogi nyilatkozat