Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2314(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0062/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0062/2017

Viták :

PV 13/06/2017 - 16
CRE 13/06/2017 - 16

Szavazatok :

PV 14/06/2017 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0262

Elfogadott szövegek
PDF 373kWORD 52k
2017. június 14., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2016. évi jelentés Koszovóról
P8_TA(2017)0262A8-0062/2017

Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Koszovóról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2314(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásának kilátásáról szóló elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel a 2016. április 1-jén hatályba lépett, az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásra,

–  tekintettel az uniós programokban való részvételről Koszovóval kötendő keretmegállapodás aláírására,

–  tekintettel a Hasim Thaçi és Ivica Dačić miniszterelnökök által 2013. április 19-én aláírt, a kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodásra, valamint a 2013. május 22-i végrehajtási cselekvési tervre,

–  tekintettel az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX Koszovó) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról szóló, 2016. június 14-i 2016/947/KKBP tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek főtitkárának az ENSZ ideiglenes koszovói közigazgatási missziója (UNMIK) folyamatban lévő tevékenységeiről szóló jelentéseire és az azokkal kapcsolatos fejleményekre, többek közt a 2016. október 26-án kiadott legutóbbi jelentésre, valamint a Biztonsági Tanácsban az ENSZ ideiglenes koszovói közigazgatási missziójáról 2016. november 16-án folytatott vitára,

–  tekintettel a „2016. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2016. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2016)0715),

–  tekintettel a „2016. évi jelentés Koszovóról” című, 2016. november 9-i bizottsági jelentésre (SWD(2016)0363),

–  tekintettel a Koszovó 2016–2018 közötti gazdasági reformprogramjáról szóló, 2016. április 18-i bizottsági értékelésre (SWD(2016)0134),

–  tekintettel az EU és a nyugat-balkáni államok és Törökország között folytatott gazdasági és pénzügyi párbeszéd 2016. május 26-án kiadott együttes következtetéseire (9500/2016),

–  tekintettel a 2016. november 11-én Pristinában elindított európai reformprogramra,

–  tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2016. december 13-i elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i, 2010. december 14-i és 2011. december 5-i ülésének következtetéseire, amelyek hangsúlyozták és megerősítették, hogy – a tagállamok által az ország státusza vonatkozásában kialakított álláspont sérelme nélkül – Koszovó számára is kilátásba kell helyezni az esetleges vízumliberalizációt, amint valamennyi feltétel teljesül,

–  tekintettel a koszovói emberek vízumliberalizációjáról szóló rendeletre irányuló, 2016. június 1-jei bizottsági javaslatra (COM(2016)0277), valamint a „Negyedik jelentés Koszovó előrehaladásáról a vízumliberalizációs ütemterv követelményeinek teljesítése terén” című, 2016. május 4-i bizottsági jelentésre (COM(2016)0276),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatára (1999), a Nemzetközi Bíróság (NB) 2010. július 22-i tanácsadó véleményére Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i 64/298. számú határozatára, amely elismerte az NB véleményének tartalmát, és üdvözölte az Unió készségét a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd elősegítésére,

–  tekintettel a 2008. május 28–29-én, 2009. április 6–7-én, 2010. június 22–23-án, 2011. május 20-án, 2012. március 14–15-én, 2013. október 30–31-én és 2015. április 29–30-án tartott EP–Koszovó parlamentközi ülések együttes nyilatkozataira, valamint az EU–Koszovó Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2016. május 16–17-én és 2016. november 23–24-én tartott első és második ülésén elfogadott nyilatkozatokra és ajánlásokra, valamint a Stabilizációs és Társulási Tanács 2016. november 25-i első ülésére,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0062/2017),

A.  mivel az ENSZ 193 tagállama közül 114, köztük az EU 28 tagállamából 23 ország elismeri Koszovó függetlenségét;

B.  mivel a (potenciális) tagjelölt országokat a saját érdemeik alapján ítélik meg, és mivel a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg a csatlakozási menetrendet;

C.  mivel az EU többször is kinyilvánította, hogy a régió európai perspektívájával összhangban álló világos európai jövőkép révén kész segítséget nyújtani Koszovó gazdasági és politikai fejlődéséhez, Koszovó pedig megmutatta, hogy az európai integráció útjára kíván lépni;

D.  mivel az EU a jogállamiságot, az alapvető jogokat, a demokratikus intézmények, köztük a közigazgatási reform megerősítését, valamint a jószomszédi kapcsolatokat, a gazdasági fejlődést és a versenyképességet bővítési politikájának központi elemévé tette;

E.  mivel a koszovóiak több mint 90%-a tart a munkanélküliségtől, és több mint 30%-a legfeljebb 120 eurót kap havonta;

1.  üdvözli az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás (STM) 2016. április 1-jei hatálybalépését, amely az első szerződéses kapcsolat és fontos lépés a Koszovó Európai Unióba történő integrációja felé vezető folyamatban; üdvözli az európai reformprogram 2016. november 11-i elindítását és a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtására létrehozott nemzeti stratégia elfogadását, amely platformot teremt az STM végrehajtásának elősegítéséhez, és felhívja Koszovót, hogy továbbra is mutasson egyértelmű politikai akaratot és eltökéltséget az egyeztetett ütemterv végrehajtásához, többek közt az STM végrehajtását szolgáló koordinációs mechanizmus felállítása révén, és hogy használja ki a stabilizációs és társulási megállapodás által megteremtett pozitív lendületet a reformok végrehajtására és intézményesítésére, Koszovó társadalmi-gazdasági fejlődésének javítására, együttműködés létrehozására az EU-val számos területen, ami előmozdítaná Koszovó kereskedelmi és beruházási integrációját, továbbá a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok megerősítésére és a régió stabilitásához való hozzájárulásra; felhívja Koszovó kormányát, hogy összpontosítson a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges átfogó reformok végrehajtására; üdvözli a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2016. november 23–24-i második ülésének, valamint az EU és Koszovó közötti Stabilizációs és Társulási Tanács 2016. november 25-i első ülésének megtartását; megjegyzi, hogy a 2017. második félévi szabad, tisztességes és átlátható előrehozott általános választások és helyhatósági választások alapvető fontosságúak Koszovó demokratikus jövője, illetve uniós integrációs folyamatának jövője szempontjából;

2.  üdvözli a 2017. június 11-i előrehozott általános választások összességében békés és fegyelmezett lefolyását; mindazonáltal sajnálja, hogy részben a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) egyes 2014-es ajánlásai nem kerültek figyelembevételre; aggodalmát fejezi ki az uniós megfigyelők által a választási kampány során különösen azzal kapcsolatban megfigyelt problémák miatt, hogy egyes politikai pártok zavaró módon beavatkoztak mind a magánkézben lévő, mind az állami média függetlenségébe, és hogy fenyegetésekre és megfélemlítésekre került sor a koszovói szerb közösség Srpska Listával versenyben álló tagjaival és jelöltjeivel szemben; sürgeti a pártokat, hogy gyorsan alakítsanak kormányt Koszovó EU felé vezető útjának folytatása érdekében, és kötelezzék el magukat a Montenegróval kötött határmegállapodás megerősítése és a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos magas szintű ítéletek tekintetében eredmények felmutatása mellett, a koszovói állampolgárok vízummentes utazásának elősegítése céljából;

3.  aggodalmát fejezi ki a politikai helyzet tartós és szélsőséges polarizációja miatt; felhívja a feleket, hogy lépjenek fel felelősségteljesen és vállaljanak szerepet, továbbá teremtsék meg a gyümölcsöző, megoldás- és eredményorientált párbeszéd feltételeit a feszültség megszüntetése és a fenntartható kompromisszum elérése érdekében, az ország Európába vezető úton történő előrehaladásának elősegítése céljából;

4.  sürgeti a koszovói szerb közösség vezetőit, hogy vállaljanak teljes felelősséget az ország intézményeiben betöltött helyük és szerepük tekintetében, Belgrádtól függetlenül és konstruktív módon cselekedve, minden koszovói ember javára, Koszovót pedig arra sürgeti, hogy továbbra is támogassa a koszovói szerbek hozzáférését a koszovói intézményekhez; e tekintetben üdvözli a koszovói szerb igazságügyi alkalmazottak, rendőrség és polgárőrség integrálását a koszovói rendszerbe; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy folytassa a közösségek közötti kölcsönös bizalom kiépítését a gazdasági integráció előmozdítása mellett;

5.  a leghatározottabban elítéli, hogy 2016 első felében az ellenzék néhány tagja erőszakosan félbeszakította a koszovói parlament tevékenységeit, és üdvözli, hogy az ellenzék a legtöbb kérdés tekintetében ismét részt vesz a Nemzetgyűlés munkájában, valamint hogy az Európai Parlament és a Koszovói Nemzetgyűlés közös parlamenti küldöttségének minden tagja konstruktívan vesz részt abban a leköszönő parlamenti ciklus utolsó részében; hangsúlyozza a politikai párbeszéd és valamennyi politikai párt döntéshozatali folyamatokban való aktív és építő jellegű részvétele és az akadálymentes parlamenti munkavégzés jelentőségét, mint az uniós integráció folyamatában való előrelépés jelentős feltételeit;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai uniós integráció felé vezető út hosszú távú stratégiai elképzelést és folyamatos elkötelezettséget igényel a szükséges reformok elfogadása és végrehajtása terén;

7.  megjegyzi, hogy öt tagállam még nem ismerte el Koszovót; hangsúlyozza, hogy az elismerés előnyös lenne a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálódása szempontjából, és növelné az EU hitelességét saját külső politikájában; örömmel nyugtázza valamennyi uniós tagállam konstruktív hozzáállását az EU és Koszovó közötti kapcsolatok elősegítéséhez és erősítéséhez a társadalmi-gazdasági fejlődés, a jogállamiság és a demokratikus konszolidáció céljából, a koszovói nép javára; ösztönzi a pozitív megközelítést Koszovó nemzetközi szervezetekben való részvétele tekintetében;

8.  üdvözli a Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát, amely nagyon pozitív lépés lenne Koszovó számára az európai integráció felé vezető úton; örömmel nyugtázza a koszovói állampolgárok által az EU-ban vagy a schengeni társult országokban beadott menedékkérelmek csökkenését, és üdvözli a reintegrációs alap és reintegrációs programok létrehozását a visszatért koszovói állampolgárok számára; aggodalmának ad hangot a leköszönő Nemzetgyűlésben a Montenegróval kötött határmegállapodás megerősítésével kapcsolatban kialakult patthelyzet miatt, és hangsúlyozza, hogy vízumliberalizációra csak akkor kerülhet sor, ha Koszovó minden kritériumot teljesített, ideértve a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos magas szintű ítéletek nyilvántartórendszerének kialakítását is, amit nagyban segített a Koszovóban a kiemelt bűncselekmények számára létrehozott informatikai nyomkövetési mechanizmus, amelyet más bűncselekményekre is ki kell terjeszteni; felhívja ezért a hatóságokat, hogy fokozzák a pénzmosás, a kábítószer-csempészet, az embercsempészet, a fegyverkereskedelem és az illegális fegyvertartás felszámolására tett erőfeszítéseiket;

9.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy Koszovó kül- és biztonságpolitikája összhangban álljon az EU közös uniós kül- és biztonságpolitikájával;

10.  üdvözli a Szerbiával kapcsolatos rendezési folyamat keretében 2016 augusztusa óta aláírt különböző megállapodások végrehajtása terén elért haladást azt követően, hogy hónapokig csak csekély mértékű vagy semmilyen előrehaladás sem történt; hangsúlyozza, hogy a Pristina és Belgrád közötti párbeszéd további sikeres fejlődéséhez alapvető fontosságú a megállapodások teljes körű végrehajtása; egyaránt felhívja Koszovót és Szerbiát, hogy tanúsítsanak nagyobb elkötelezettséget és tartós politikai akaratot a kapcsolatok normalizálása tekintetében, valamint hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől, amely veszélybe sodorhatja a folyamat során eddig elért eredményeket; emlékeztet arra, hogy ez az EU-csatlakozás egyik feltétele; tudomásul veszi az egyéb technikai kérdésekkel – például a kataszterekkel, az egyetemi oklevelekkel és a rendszámtáblákkal –, valamint a mitrovicai hídról szóló megállapodás végrehajtásával kapcsolatos bizonyos fokú előrelépést; aggodalommal követi nyomon a mitrovicai híddal kapcsolatos fejleményeket és támogatja a közelmúltbeli megállapodást; üdvözli, hogy Koszovó önálló nemzetközi telefonhívószámot kapott; megismétli az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ-nek) szóló felhívását, hogy rendszeresen végezze el a felek által a kötelezettségeik teljesítése során nyújtott teljesítmény értékelését, és tegyen jelentést az eredményekről az Európai Parlamentnek; hangsúlyozza, hogy az elért megállapodásoknak javítaniuk kellene az átlagpolgárok mindennapi életét; megállapítja, hogy a párbeszédből származó előnyök nem egyértelműek Koszovó és Szerbia polgárai számára, és hangsúlyozza, hogy a párbeszéd eredményeinek nyilvánosságra hozatala tekintetében a lehető legnagyobb átláthatóságra van szükség, különösen Koszovó északi részén; hangsúlyozza a valamennyi nyugat-balkáni állammal fenntartott jószomszédi kapcsolatok jelentőségét;

11.  határozottan elítéli, hogy Belgrádból Észak-Koszovóba küldtek egy szerb nacionalistákat szállító vonatot; különös aggodalmának ad hangot a háborús uszító nyilatkozatok és az EU-ellenes szólamok miatt; tudomásul veszi a colmari (Franciaország) bíróság azon határozatát, melyben elutasítja, hogy Szerbiának kiadja, ehelyett szabadon bocsátja Ramush Haradinajt, akit az ICTY 2008-ban és 2012-ben felmentett, és akit 2017. január 4-én tartóztattak le Franciaországban egy Szerbia által 2004-ben kiadott, a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások terén az állami hatóságok szervezeti felépítéséről és hatásköréről szóló törvényen alapuló nemzetközi elfogatóparancs alapján; sajnálja, hogy ezzel a törvénnyel az eddigiekben visszaéltek, és azt az egykori Jugoszláviához tartozó országok polgárai elleni eljárásokra használták fel, ahogyan bizonyítja ezt ez a közelmúltbeli ügy is; sürgeti mindkét felet egyaránt, hogy tartózkodjanak a provokatív fellépésektől és a nem segítő jellegű kijelentésektől, amelyek gátolhatják a rendezési folyamatot; felszólítja az EU-t, Koszovót és Szerbiát, hogy ezeket a kérdéseket konstruktív módon, az uniós csatlakozási tárgyalások keretében vitassák meg;

12.  megállapítja, hogy még nem jött létre a Szerb Önkormányzatok Szövetsége, és megfogalmazásra vár a megfelelő alapokmány is, valamint hogy a szövetség létrehozása a koszovói kormány felelőssége; sürgeti Koszovót, hogy haladéktalanul alakítsa meg a szövetséget az EU által támogatott párbeszéd során elért megállapodással és a Koszovói Alkotmánybíróság határozatával összhangban; ezzel összefüggésben arra ösztönzi a koszovói hatóságokat, hogy jelöljenek ki egy olyan magas szintű munkacsoportot, amely egyértelmű és határidőhöz kötött megbízatással rendelkezik arra, hogy javaslatot tegyen az alapokmányra, amelyről a nyilvánosság véleményt nyilváníthat, és amelyet a parlament felülvizsgálhat; aggodalmát fejezi ki Szerbia – többek között a folyamatos pénzügyi támogatásban megnyilvánuló – párhuzamos struktúráinak folyamatos jelenléte miatt, és azok lebontására szólít fel; minden érdekelt felet arra szólít fel, hogy találjanak elfogadható és közös megegyezéssel kialakított hosszú távú megoldást a trepcai bányászati komplexum státuszát illetően;

13.  felszólítja a politikai erőket annak biztosítására, hogy tiszteletben tartsák a szerb közösség polgári szabadságjogait és biztonságát, valamint kultuszhelyeiket;

14.  üdvözli a Koszovói Szakosított Tanácsok és a Különleges Ügyészség létrehozását Hágában, ami fontos lépésnek számít az igazságszolgáltatás és a megbékélés biztosításához; hangsúlyozza, hogy a tanúvédelem rendkívül fontos ahhoz, hogy a Különleges Bíróság sikeres legyen, ezért felszólítja a hatóságokat annak lehetővé tételére, hogy a polgárok megtorlástól való félelem nélkül élvezhessék e rendszer előnyeit; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy többek közt megfelelő finanszírozás révén továbbra is támogassák a Bíróságot; üdvözli Hollandia hajlandóságát arra, hogy helyet biztosítson a Bíróság számára;

15.  felhívja Koszovót, hogy foglalkozzon az eltűnt személyek kérdésével, többek között ténylegesen garantálja a tulajdonjogokat, tiltsa meg az ingatlanbitorlást, és gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatéréséről és újraintegrálásáról; felszólítja Koszovót, hogy a nemzeti cselekvési tervben meghatározottak szerint biztosítsa a háborús nemi erőszak áldozatainak hatékony kártalanítását; aggodalommal állapítja meg, hogy a háborús bűnökkel – többek közt az 1998–1999-as koszovói háborúban elkövetett szexuális erőszak eseteivel – kapcsolatos vizsgálatok, igazságügyi eljárások és ítéletek terén lassú az előrelépés, és sürgeti Koszovót, hogy e tekintetben fokozza erőfeszítéseit;

16.  sajnálja, hogy a döntéshozatali folyamat részeként nem konzultálnak rendszeresen a civil társadalommal; sürgeti a civil társadalom szerepvállalásának további erősítését, és szorgalmazza a nyilvános konzultációra vonatkozó minimumelőírások végrehajtása révén a civil társadalom bevonására irányuló a politikai akarat kimutatását;

17.  felhívja a politikai erőket, hogy biztosítsák, tartsák tiszteletben, támogassák és fokozzák a jogállamiság javítására, például az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére irányuló erőfeszítéseket, egyértelmű különbséget téve a koszovói emberek szabadság és igazság iránti jogos törekvése és azon személyek tettei között, akik állítólag háborús bűntetteket követtek el, amelyekkel kapcsolatban az illetékes igazságügyi hatóságoknak megfelelő módon vádat kell emelniük;

18.  tudomásul veszi, hogy az ombudsman megkezdte az ombudsmanról szóló, a jelentéstétel fokozását és javítását előíró 2015-ös törvény végrehajtását, és sürgeti a kapcsolódó másodlagos jogszabályok elfogadását; felszólítja a koszovói nemzetgyűlést és kormányt, hogy a nemzeti emberi jogi intézményekre vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban gondoskodjon az ombudsman pénzügyi, funkcionális és szervezeti függetlenségéről; sürgeti a kormányt, hogy kövesse nyomon a számvevőszék és az ombudsman jelentéseit és ajánlásait;

19.  hangsúlyozza, hogy az ombudsman intézményének megfelelően kell működnie, és ehhez gondoskodni kell arról, hogy megkapja a feladatai ellátásához szükséges valamennyi forrást;

20.  megjegyzi, hogy miközben történt bizonyos előrelépés az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez szükséges jogszabályok elfogadása terén, az továbbra is lassú és nem hatékony, továbbá a büntető jogszabályok fennmaradó hiányosságai, a politikai és gazdasági opportunizmus, a politikai beavatkozás, az elszámoltathatóság hiánya, valamint a korlátozott pénzügyi és emberi erőforrások is akadályozzák, a Különleges Ügyészségen belül is; arra ösztönzi Koszovót, hogy a külföldi befektetők tulajdonjogával kapcsolatos jogbiztonság biztosítása érdekében kiemelten kezelje ezeket a kérdéseket; tudomásul veszi a rendőrség és az ügyészség szervezett bűnözés kezelésére irányuló erőfeszítéseit; tudomásul veszi az illetékes hatóságoknak az Astrit Dehari börtönben bekövetkezett halálára irányuló vizsgálattal kapcsolatos erőfeszítéseit és sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy zárják le a vizsgálatot;

21.  üdvözli a Koszovó uniós programokban való részvételéről szóló keretmegállapodás aláírását, és támogatja a megállapodás lehető leggyorsabb, az Európai Parlament jóváhagyását követő hatálybalépését és megfelelő végrehajtását;

22.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés a véleménynyilvánítás szabadsága és a tömegtájékoztatás szabadsága védelmével kapcsolatban, továbbá a fokozott politikai beavatkozás és nyomás, illetve a tömegtájékoztatást érő megfélemlítés miatt; mélységes aggodalmának ad hangot az újságírók elleni közvetlen fenyegetések és támadások számának növekedése, valamint az elterjedt öncenzúra miatt; sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy az európai uniós előírásokkal összhangban teljes mértékben ismerjék el és védjék meg a véleménynyilvánítás szabadságát, vessenek véget az újságírókat ért támadásokkal kapcsolatos büntetlenségnek, és a felelősöket állítsák bíróság elé; sürgeti a kormányt, hogy garantálja a közszolgálati média (az RTK) függetlenségét és fenntarthatóságát, és vezessen be megfelelő finanszírozási rendszert; szorgalmazza a szerzői jogokra vonatkozó szilárd jogszabályok elfogadását és a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságának biztosítását;

23.  felszólítja a koszovói kormányt annak biztosítására, hogy haladéktalanul vizsgálja ki az újságírók ellen elkövetett fizikai támadások és egyéb nyomásgyakorlás eseteit, gyorsítsa fel és erősítse meg az ügyek bíróság előtti lefolytatását, továbbra is egyértelműen ítélje el az újságírók és a tömegtájékoztatási orgánumok elleni támadásokat, valamint a szerkesztőkre és az újságírókra nehezedő indokolatlan nyomás növekvő kockázatának leküzdése érdekében biztosítsa a tömegtájékoztatási orgánumok tulajdonviszonyainak átláthatóságát;

24.  üdvözli a Koszovó és Szerbia által 2016. november 30-án aláírt, a 2015. február 9-i párbeszéd keretében elért igazságszolgáltatási megállapodás végrehajtására vonatkozó végső lépésekről szóló megállapodást, amely lehetővé teszi az ország igazságügyi intézményei számára, hogy Koszovó egész területén működőképessé váljanak;

25.  hangsúlyozza, hogy a rendszerszintű korrupció ellentétes az átláthatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségének alapvető uniós elveivel; megismétli a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén mutatkozó nagyon lassú haladás miatti aggodalmát, és megújult erőfeszítésekre és egyértelmű politikai akaratra szólít fel a gazdaság jövőbeli jelentős fejlődését akadályozó e kérdések kezelése érdekében; sajnálja, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés büntetlen marad Koszovó bizonyos területein, különösen északon; aggasztónak tartja, hogy a nyomozások, a büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén elért eredmények alacsony szinten maradtak, valamint hogy a bűncselekményből származó vagyontárgyak elkobzását és lefoglalását ritkán alkalmazzák annak ellenére, hogy ezek a korrupció elleni küzdelem hasznos eszközei, ezért javasolja az ilyen vagyontárgyak azonnali befagyasztását és a végleges elkobzás gyakorlatának terjesztését; ösztönzi a Koszovói Korrupcióellenes Ügynökséget, hogy vizsgálatai során tanúsítson proaktívabb hozzáállást; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a politikai pártok és kampányok finanszírozására nem megfelelően terjed ki a szabályozási felügyelet; úgy véli, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályokat összhangba kell hozni az európai normákkal, és végre kell hajtani a súlyos vagy korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel megvádolt vagy azokkal összefüggésben elítélt állami tisztviselők tényleges eltávolítását; aggodalmának ad hangot a korrupciós ügyek felderítéséért, kivizsgálásáért és bíróság elé állításáért felelős intézmények közötti hatékony koordináció hiánya miatt; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy fegyveres bűnözői csoportok vesznek részt a határokon átnyúló bűncselekményekben, és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén közvetlen és hatékony együttműködésre szólít fel Koszovó és Szerbia, valamint a régióban található összes ország között; hangsúlyozza, hogy Koszovó Interpol-tagsága és az Europollal való együttműködése elősegítené ezeket az erőfeszítéseket;

26.  aggódik amiatt, hogy Koszovó továbbra is a kemény drogok tároló- és tranzitországa; aggodalommal állapítja meg, hogy a lefoglalt kábítószerek megsemmisítés előtti tárolása nem biztonságos; komoly aggodalmának ad hangot az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben hozott elmarasztaló ítéletek alacsony száma miatt, holott Koszovó a csempészett nők és gyermekek forrás-, tranzit- és célországa; aggodalommal állapítja meg a fegyveres csoportok létezését és szervezett bűnözői tevékenységekben, például fegyvercsempészetben való részvételét, valamint nyilvánvaló büntetlenségüket, mellyel képesek határokon átnyúlóan is tevékenykedni;

27.  felhívja Koszovót, hogy tegyen további erőfeszítéseket a nemi alapú erőszak megállítására és annak biztosítására, hogy a nők teljes mértékben élhessenek jogaikkal; felhívja a koszovói intézményeket, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a családon belüli erőszakkal kapcsolatos nemzeti stratégia végrehajtásához, amely olyan nemzetközi mechanizmusokat is magában foglal, mint az Isztambuli Egyezmény; üdvözli az LMBTI-személyek jogaival kapcsolatban nyújtott magas szintű politikai támogatást; üdvözli a második büszkeség felvonulás megtartását, de megismétli, hogy a félelem továbbra is széles körben megmaradt az LMBTI-közösségen belül;

28.  felhívja a koszovói hatóságokat, hogy kezeljék kiemelten a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, és biztosítsák, hogy az irányító szervek és a hatóságok mutassanak ebben példát; aggasztónak tartja a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló törvény végrehajtását akadályozó strukturális kihívásokat, és továbbra is aggályosnak tekinti a nők alulreprezentáltságát a döntéshozó pozíciókban; sürgeti Koszovót, hogy folyamatosan ösztönözzék arra a nőket, hogy törekedjenek magas szintű pozíciókra; aggasztónak tartja az ingatlantulajdonos nők alacsony számát és felszólítja a hatóságokat, hogy aktívan biztosítsák a nők ingatlanhoz való – többek közt öröklési – jogait; üdvözli a családon belüli erőszakkal kapcsolatos nemzeti stratégia elfogadását, és felszólít arra, hogy a családon belüli erőszak és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén elért előrehaladás érdekében maradéktalanul hajtsák azt végre; ismételten emlékeztet a háborúk és konfliktusok idején elkövetett szexuális erőszak és a rendezés közötti kapcsolatra, valamint a nemi alapú erőszak számottevő jelenlétére a konfliktust követő helyzetben lévő országokban, amennyiben e problémákat nem kezelik megfelelően; sürgeti a hatóságokat, hogy ösztönözzék nyilvánosan és hozzanak létre védelmi mechanizmusokat és védintézkedéseket azon nők számára, akik megtörik a csendet és leleplezik a családon belüli erőszakot; ösztönzi a nem kormányzati szervezetek e kérdéskörrel kapcsolatos munkáját;

29.  bár üdvözli az emberi jogokkal foglalkozó minisztériumközi koordinációs csoport 2016. évi létrehozását, megjegyzi, hogy további erőfeszítések szükségesek a vonatkozó jogszabályok teljes körű végrehajtása és megfelelő források biztosítása révén a koszovói kisebbségek – többek között a roma, az askáli, az egyiptomi és a goráni közösségek – jogainak védelme érdekében; felhívja az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, hogy prioritásként kezelve a kérdést kezdjenek hozzá valamennyi szükséges jogalkotási és gyakorlati intézkedés meghozatalához a hátrányos megkülönböztetés korlátozása és a különböző etnikai kisebbségek jogai, többek közt kulturális, nyelvi és tulajdonhoz való jogaik megerősítése érdekében, hogy hozzájáruljanak a többetnikumú társadalom kiépítéséhez; felszólítja Koszovót annak biztosítására, hogy a visszatérő menekülteket – akik közül sokan romák – teljes körűen integrálják, és állítsák vissza állampolgári jogaikat, ezzel véget vetve hontalanságuknak; felszólítja Koszovót, hogy a roma, askáli és egyiptomi közösségek integrációjára irányulóan fogadjon el új stratégiai és cselekvési tervet;

30.  üdvözli az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás elleni, azok megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló fokozott erőfeszítéseket, és elismeri a Koszovó által ezen e területen végzett fontos munkát; megjegyzi, hogy sok külföldi harcos tért vissza Koszovóba, és felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák nyomon követésüket és bíróság elé állításukat, továbbá hogy hatékony politikákkal alakítsanak ki átfogó megközelítést a megelőzésre, a deradikalizálásra és adott esetben a visszailleszkedésre; kéri, hogy még hatékonyabban azonosítsák, előzzék meg és számolják fel a külföldi harcosok beáramlását és a radikalizálódás céljára szolgáló, nyomon követhetetlen pénzmozgásokat; kiemeli, hogy hatékony közösségi programokra van szükség az erőszakos szélsőségességet és radikalizálódást éltető sérelmek kezelésére és a toleranciát és párbeszédet előmozdító kapcsolatok kialakítására;

31.  üdvözli a gazdasági helyzet javulását és az adóbevételek növekedését, ami több forrást biztosít a kormánynak politikája érvényesítéséhez; aggodalmának ad hangot azonban a koszovói költségvetés fenntarthatóságával, különösen a háborús veteránoknak juttatott ellátások összegével kapcsolatban, és ezzel összefüggésben a vonatkozó jogszabály reformjára szólít fel a Nemzetközi Valutaalappal történt megállapodásnak megfelelően; emlékeztet, hogy a társadalmi-gazdasági strukturális reformok alapvetőek a hosszú távú növekedés támogatásához; hangsúlyozza, hogy sürgősen alá kell támasztani a helyi ipart, egyúttal összpontosítani kell a helyileg előállított termékek versenyképességére, hogy azok képesek legyenek megfelelni az uniós importszabványoknak; aggodalmának ad hangot a migránsok átutalásaitól való függés miatt; aggodalmának ad hangot az eseti finanszírozási döntések miatt, amelyek aláássák a vállalkozások számára szükséges stabilitást; megismétli, hogy meg kell könnyíteni az új vállalkozások nyilvántartásba vételét, amit jelenleg számtalan adminisztratív akadály, alulfejlett infrastruktúra, gyenge jogállamiság és korrupció hátráltat; sürgeti Koszovót, hogy kövesse nyomon az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagja értékelésének ajánlásait és vezesse be a kkv-kre nehezedő adminisztratív teher csökkentését célzó szabályozás hatásvizsgálatait, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a kkv-knak nyújtott támogatást; felszólítja Koszovót, hogy maradéktalanul hajtsa végre a 2016–2018-as időszakra vonatkozó gazdasági reformprogramot és a 2016. november 11-én elindított európai reformprogramot;

32.  aggodalommal állapítja meg a magas munkanélküliséget, különösen az ifjúsági munkanélküliséget, és aggodalmának ad hangot a munkaerőpiacon, különösen a felvétel során a nőkkel szemben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés miatt; felszólítja Koszovót, hogy fokozza erőfeszítéseit és növelje a foglalkoztatás szintjét, valamint javítsa a munkaerőpiaci feltételeket; sürgeti Koszovót, hogy összpontosítson az oktatás minőségének javítására, többek közt a tanárképzés javítása, az iskolából a munka világába történő átmenet támogatása és annak révén, hogy az oktatásban szerzett kompetenciákat hozzáigazítja a munkaerőigényekhez, ami mind elengedhetetlen az ifjúsági munkanélküliség igen magas arányának kezeléséhez; további erőfeszítésekre szólít fel a koszovói társadalom valamennyi eleme közös oktatásának növelése érdekében; kiemeli, hogy javítani kell a jogérvényesítést elősegítő mechanizmusokat, nevezetesen a munkaügyi felügyeleteket és bíróságokat, és a Koszovói Gazdasági és Szociális Tanácson keresztül meg kell erősíteni a párbeszédet az állami intézmények és a szociális partnerek között; üdvözli a 2016. évi párizsi csúcstalálkozó következtetését és az első Regionális Ifjúságügyi Együttműködési Hivatal létrehozását;

33.  sajnálja Koszovó erőfeszítéseinek lassú ütemét a megfelelő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítése területén, ami megakadályozza, hogy az ország teljes mértékben végrehajtsa az elfogadott jogszabályokat és hatékonyan használja fel az uniós forrásokat; sajnálja a minden szinten megmutatkozó, burjánzó korrupciót, a politikai beavatkozást és a közigazgatásban dolgozók politizáltságát, valamint azt, hogy a különböző független intézményekbe és ügynökségekbe politikai hovatartozás alapján neveznek ki embereket, nem pedig szakmai kritériumok alapján; további erőfeszítésekre szólít fel a hatékony, eredményes és szakmailag független közigazgatás biztosításához szükséges, érdemeken alapuló felvétel biztosításához; kéri azon közelmúltbeli állítások kivizsgálását, melyek szerint politikailag beavatkoztak az állami szervek felvételi eljárásaiba és döntéshozatali folyamataiba;

34.  megjegyzi, hogy az IPA-finanszírozás keretében minden szerződéskötésre irányuló pályázat kiírási feltételei olyan szigorúak, hogy a koszovói vagy regionális vállalkozások gyakran nem is pályáznak rájuk, ezért felszólít arra, hogy külön figyelmet kell fordítani az érdeklődő érintett feleknek nyújtott iránymutatásra és tájékoztatásra; sürgeti a hatóságokat, hogy a még nem leprogramozott, fennmaradó támogatást irányítsák a koszovói gazdaságra közvetlenebb hatást gyakorló projektek felé;

35.  üdvözli az EULEX Koszovó mandátumának meghosszabbítását, és sürgeti Koszovót, hogy továbbra is aktívan működjön együtt az EULEX megbízatásának maradéktalan és akadálymentes végrehajtása érdekében; további uniós erőfeszítésekre szólít fel a független igazságszolgáltatás, a rendőrség és a vámrendszerek 2018 utáni további megerősítése érdekében, e funkciók Koszovó által történő teljes birtoklása céljából; az EULEX-ügyészek által kezelt bírósági ügyek nemzeti ügyészek részére történő hatékony és zökkenőmentes átadására szólít fel olyan megfelelő biztosítékok mellett, melyek garantálják, hogy a korábbi erőszakos cselekmények áldozatainak igazságot szolgáltatnak, hozzáférnek az igazságszolgáltatáshoz és kártérítésben részesülnek;

36.  tudomásul veszi az EULEX missziónál felmerült korrupciós vádak bűnügyi vizsgálatának megszüntetését; megelégedettségét fejezi ki, hogy az érintett uniós tisztségviselőket felmentették minden vád alól; felszólítja az EULEX-et, hogy a misszió megbízatásának időtartamára biztosítsa a fokozott hatékonyságot, a teljes átláthatóságot és a nagyobb felelősséget, továbbá teljes egészében hajtsa végre azokat az ajánlásokat, amelyeket Jean-Paul Jacqué független szakértő tett 2014. évi jelentésében

37.  megállapítja, hogy Koszovó eddig nem vált a „nyugat-balkáni útvonalon” utazó menekültek és migránsok jelentős tranzitútvonalává; sürgeti a koszovói hatóságokat annak biztosítására, hogy az áthaladókat az európai és a nemzetközi jognak, többek között az EU Alapjogi Chartájának és az 1951. évi, a menekültek helyzetére vonatkozó egyezménynek megfelelően kezeljék; megismétli, hogy a finanszírozásnak, többek között az IPA II. fejezet alatti finanszírozásnak rendelkezésre kell állnia, és válság és szükség esetén igénybe vételre és gördülékeny és tényleges végrehajtásra késznek kell lennie;

38.  üdvözli, hogy a 2004-ben sajnálatos módon lerombolt számos szerb vallási és kulturális műemléket – köztük az ortodox katedrálist – koszovói közpénzekből felújították; elismeri, hogy Koszovó elkötelezett a kulturális örökségi helyszínek megőrzése mellett, és felhívja a hatóságokat, hogy megfelelő stratégia és nemzeti jogszabályok elfogadása révén minden szinten hajtsák végre a kulturális örökségről szóló ENSZ-egyezményeket, Koszovó UNESCO-val kapcsolatos státuszától függetlenül, továbbá Koszovó-szerte biztosítsák a kulturális örökségi helyszínek megfelelő védelmét és kezelését; e tekintetben üdvözli a kulturális örökséggel rendelkező kis területek védelmét és helyreállítását célzó, uniós támogatású programokat, melyek célja a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd előmozdítása a több etnikumú településeken; megismétli, hogy a vallásszabadságról szóló jogszabály tervezetét el kell fogadni, és annak magában kell foglalnia a Velencei Bizottság kapcsolódó ajánlásait;

39.  melegen üdvözli az Európa Tanács azon határozatát, hogy a Koszovóval kapcsolatos ülések vonatkozásában 2017 januárjától megfigyelői státuszt ad Koszovónak a Parlamenti Közgyűlésben; támogatja Koszovónak a nemzetközi közösségbe történő integrálódás érdekében tett erőfeszítéseit; ezzel összefüggésben az összes vonatkozó regionális és nemzetközi szervezetben való részvételre szólítja fel Koszovót, és sürgeti, hogy Szerbia ne avatkozzon be ebbe a folyamatba;

40.  sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy fogadjanak el egy hiteles hosszú távú energiastratégiát és jogalkotási keretet az energiahatékonyság, az energiaforrások diverzifikálása és a megújuló források fejlesztése alapján; kiemeli, hogy tovább kell munkálkodni a megbízható villamosenergia-hálózatok kialakításán és az energetikai ágazat fenntarthatóbbá tételén, mind biztonsági, mind környezetvédelmi normák szempontjából; felszólítja a hatóságokat, hogy írják alá a 6 nyugat-balkáni országgal kötendő, a regionális villamosenergia-piaci fejlesztésről és a más országokkal való későbbi együttműködés keretének megállapításáról szóló egyetértési megállapodást; hangsúlyozza, hogy 2017-ben Koszovó tölti be az Energiaközösségről szóló szerződés elnökségét, és emlékezteti a koszovói hatóságokat e szerződésből fakadó azon jogi kötelezettségükre, miszerint 2020-ra a villamos energia 25%-ának megújuló forrásokból kell származnia; felhívja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a Koszovó A erőmű leszerelésére és a Koszovó B erőmű felújítására vonatkozó megállapodást, és használja fel azt a 60 millió eurót, amelyet az EU erre a célra különített el az IPA-alapokból; vízenergiával kapcsolatos stratégia kialakítására szólít fel az egész Nyugat-Balkánra vonatkozóan;

41.  aggodalmának ad hangot a koszovói légszennyezettség riasztó szintje miatt, különösen Pristina agglomerációja tekintetében, és felszólítja az államot és a helyi hatóságokat, hogy sürgősen hozzanak megfelelő intézkedéseket a vészhelyzet elhárítására; hangsúlyozza, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos nemzeti stratégiát megfelelően meg kell erősíteni; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a hulladékgazdálkodás továbbra is az egyik legláthatóbb probléma Koszovóban, és a jelenlegi szabályozás nem kezeli teljes mértékben a kihívást;

42.  üdvözli az új vasúti összeköttetési projekt elindítását a keleti/kelet-mediterrán folyosón, melynek keretében új vágányt és állomásokat alakítanak ki Koszovóban, ahol ez a szélesebb régióval való egyetlen kapcsolat; felhívja a koszovói kormányt, hogy teljes mértékben támogassa a projekt végrehatását;

43.  üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy akadálymentesítse az Albánia és Koszovó közti villamosenergia-hálózati összeköttetést, amelyet Szerbia hónapok óta blokkol, és konstruktív együttműködésre szólít fel Szerbia és Koszovó villamos energiáért felelős hatóságai részéről; emlékezteti Szerbiát, hogy az Energiaközösség által a blokád megszüntetésére megszabott legkésőbbi határidő 2016. december 31. volt;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a migrációval kapcsolatos kérdésekben a nyugat-balkáni országokkal megkezdett munkát, hogy biztosítsa az európai és nemzetközi normák és szabványok követését; üdvözli az e tekintetben eddig elvégzett munkát;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a régióban egy valódi megbékélési folyamat támogatására, nevezetesen a közelmúlttal foglalkozó kulturális projektek támogatása és a történelem közös és egységes értelmezésének, valamint a tolerancia, a befogadás és a megbékélés nyilvános és politikai kultúrájának előmozdítása révén;

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Koszovó kormányának és nemzetgyűlésének.

Jogi nyilatkozat