Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2310(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0055/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0055/2017

Viták :

PV 05/04/2017 - 21
CRE 05/04/2017 - 21

Szavazatok :

PV 14/06/2017 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0263

Elfogadott szövegek
PDF 312kWORD 55k
2017. június 14., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2016. évi jelentés Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról
P8_TA(2017)0263A8-0055/2017

Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2016. évi jelentéséről (2016/2310(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra (STM)(1),

–  tekintettel az Ohridban megkötött és 2001. augusztus 13-án Szkopjéban aláírt keretmegállapodásra (ohridi keretmegállapodás),

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i, az uniós tagjelölt státusz az országnak való megadásáról szóló határozatára, valamint 2008. júniusi, 2008. decemberi, 2012. decemberi, 2014. decemberi és 2015. decemberi következtetéseire, valamint az elnökség 2016. december 13-i következtetéseire, amelyeket a delegációk elsöprő többsége támogatott, és megerősítette határozott és erős elkötelezettségét az ország uniós csatlakozási folyamata mellett,

–  tekintettel az ország és a Bizottság közötti Stabilizációs és Társulási Tanács 2016. június 15-i, Szkopjéban tartott 13. ülésére,

–  tekintettel az uniós bővítési stratégiáról szóló, 2016. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2016)0715), és az azt kísérő, „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 2016. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0362),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló, 2016. júniusi különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottság által Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozóan kidolgozott, 2015. júniusi sürgős reformprioritásokra,

–  tekintettel a vezető szakértői csoportnak a 2015 tavaszán napvilágra került lehallgatásokkal kapcsolatos, rendszerszintű jogállamisági problémákra vonatkozó ajánlásaira,

–  tekintettel a négy fő politikai párt között 2015. június 2-án és július 15-én Szkopjéban létrejött politikai megállapodásra (az úgynevezett pržinói megállapodás), valamint az ennek végrehajtásáról szóló, 2016. július 20-i és augusztus 31-i négypárti megállapodásra,

–  tekintettel a 2016. július 4-én, Párizsban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó elnökének záró nyilatkozatára, valamint a 2016-os párizsi csúcs számára a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR a 2016. december 11-i előrehozott parlamenti választásokra vonatkozó, előzetes megállapításaira és következtetéseire, valamint végleges jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 817. (1993) és 845. (1993) számú határozatára, az ENSZ Közgyűlésének 47/225. számú határozatára, valamint az 1995. szeptember 13-i ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel a Nemzetközi Bíróságnak az 1995. szeptember 13-i ideiglenes megállapodás alkalmazásáról szóló ítéletére,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0055/2017),

A.  mivel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban tartott előrehozott parlamenti választásokat – kétszeri elhalasztásukat követően – 2016. december 11-én rendezett és nyugodt légkörben, a nemzetközi normákkal és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásaival összhangban bonyolították le; miután a választásokra nagyobb incidensek nélkül került sor, azok összességében jól meg voltak szervezve és azokat magas részvételi arány jellemezte;

B.  mivel a reformokat és a csatlakozási előkészületeket politikai polarizáció, az egymással szembeni mélyen gyökerező bizalmatlanság és a pártok közötti valódi párbeszéd hiánya akadályozza; mivel néhány fontos területen folyamatos visszalépés tapasztalható; mivel a demokrácia és a jogállamiság állandóan kihívások elé kerül, különösen az állam foglyul ejtése miatt, ami hatással van a demokratikus intézmények működésére és a társadalom kulcsfontosságú területeire;

C.  mivel 2017. április 27-én Talat Xhaferit választották meg a macedón parlament elnökévé; mivel 2017. május 17-én Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnöke Zoran Zaevnek, az SDSM elnökének adott megbízást az új kormány megalakítására; mivel 2017. május 31-én a macedón parlament megszavazta a Zoran Zaev miniszterelnök vezette új kormányt;

D.  mivel a reformfolyamat néhány kulcsfontosságú témaköre magában foglalja többek közt az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a média reformját, az ifjúsági munkanélküliséget és az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának felülvizsgálatát;

E.  mivel valamennyi politikai erő komoly összefogására van szükség ahhoz, hogy az ország az európai uniós és euroatlanti integráció felé vezető úton maradjon; mivel az új kormánynak kézzelfogható eredményeket felmutató robosztus reformokat kell elfogadnia és teljes körűen végrehajtania, különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, a korrupció, az alapvető jogok, a belügyek és a jószomszédi kapcsolatok vonatkozásában;

F.  mivel a Bizottság, a Tanács és a Parlament egyetértenek abban, hogy az országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó pozitív ajánlás fenntartása a pržinói megállapodás végrehajtása terén elért haladástól és a sürgős reformprioritások végrehajtása terén tett jelentős előrelépéstől függ;

G.  mivel a Tanács akadályozta ezt a folyamatot az ország nevével kapcsolatban Görögországgal fennálló, máig rendezetlen vitára hivatkozva; mivel kétoldalú kérdéseket nem szabadna ürügyként felhasználni az uniós tárgyalás gyors megkezdésének akadályozására;

H.  mivel a kétoldalú vitákat nem szabad arra használni, hogy gátolják az uniós csatlakozási folyamatot, továbbá azok nem akadályozhatják a csatlakozási tárgyalások megkezdését, hanem azokat konstruktív szellemben, az EU és az ENSZ normáinak megfelelően kell kezelni; mivel továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy fenntartsák a jószomszédi kapcsolatokat és az etnikai csoportok közötti jó kapcsolatokat;

I.  mivel a (potenciális) tagjelölt országokat a saját érdemeik alapján ítélik meg, és a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg a csatlakozási menetrendet; mivel az előírt feltételek teljesítését követően garantálni kell a csatlakozási tárgyalások megkezdését; mivel az ország sok éven át az egyik legeredményesebb tagjelölt országnak minősült az uniós vívmányoknak való megfelelés tekintetében;

J.  mivel az uniós csatlakozási folyamat a további reformok egyik fő ösztönzője, különösen a jogállamiság, a bírói kar függetlensége és a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabadság terén; mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a bővítési folyamat, a stabilizációs és társulási folyamat és az ország csatlakozási folyamata alapvető elemei;

K.  mivel 2016. július 20-án és augusztus 31-én a négy fő politikai párt vezetői megállapodást kötöttek a pržinói megállapodás végrehajtásáról, többek között arról is, hogy 2016. december 11-ét határozzák meg az előrehozott parlamenti választások dátumául, valamint hogy kinyilvánítják, hogy támogatják a különleges államügyész munkáját; mivel megerősítették a sürgős reformprioritások végrehajtása melletti elkötelezettségüket is;

L.  mivel a közelmúltbeli politikai válság rávilágított a fékek és ellensúlyok hatékony rendszerének alapvető hiányára az ország intézményeiben, továbbá az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság fokozásának szükségességére;

M.  mivel szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem továbbra is alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerekbe;

1.  üdvözli az új kormány 2017. május 31-i megalakulását; felhívja a politikai pártokat, hogy a megbékélés jegyében cselekedjenek valamennyi polgár közös érdekében és működjenek együtt a kormánnyal az emberek az országba és az intézményekbe vetett bizalmának helyreállítása érdekében, többek közt a pržinói megállapodás és a sürgős reformprioritások maradéktalan végrehajtása révén;

2.  üdvözli, hogy a 2016. december 11-i előrehozott választások során tiszteletben tartották az alapvető szabadságokat, valamint hogy a választások megfelelő igazgatás mellett, átlátható és inkluzív módon, nagyobb incidensek nélkül zajlottak le; megjegyzi, hogy az EBESZ és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala véleménye szerint a választásokon érvényesült a politikai verseny; üdvözli, hogy minden politikai párt elfogadta a választás eredményeit az ország stabilitása érdekében, valamint hangsúlyozza, hogy a pártok felelősek annak biztosításáért, hogy ne alakuljon ki ismét politikai válság; felszólítja valamennyi pártot, hogy tartózkodjanak a parlament hatékony működésének bárminemű akadályozásától; felhívja az új kormányt, hogy késlekedés nélkül folytassa a szükséges reformokat az ország euroatlanti integrációjának biztosítása, valamint az ország a polgárok javát szolgáló európai perspektívájának a előmozdítása érdekében; kulcsfontosságúnak tartja a pártok és az etnikai csoportok közötti együttműködést a sürgető hazai és uniós vonatkozású kihívások kezelése, valamint annak érdekében, hogy fenntartsák az uniós tagságról szóló tárgyalások megnyitására adott pozitív ajánlást;

3.  üdvözli a választási folyamat tekintetében megfigyelhető javulást, ideértve a jogi keretet, a választói névjegyzéket és a médiaközvetítést is; üdvözli továbbá, hogy a civil társadalom képviselői a szavazóhelyiségek túlnyomó többségében megfigyelték a választásokat; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy a 2017 májusi önkormányzati választásokra való tekintettel is orvosolják hatékonyan az állítólagos szabálytalanságokat és hiányosságokat, így a választók megfélemlítését, a szavazatok megvásárlását, az adminisztratív források helytelen felhasználását, a médiára gyakorolt politikai nyomást, valamint a konfrontatív nyelvezet használatát és az újságírókkal szembeni verbális támadásokat; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy hajtsák végre az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottsága ajánlásait, valamint hogy vezessenek hiteles nyilvántartást a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának hatékony ellenőrzéséről; hangsúlyozza a nagyobb átláthatóság és a választási adminisztráció munkája további depolitizálásának szükségességét a lakosság jövőbeli választásokba vetett bizalmának növelése érdekében;

4.  fontosnak tartja, hogy népszámlálást tartsanak (az utolsó népszámlálást 2002-ben bonyolították le), feltéve, hogy országos konszenzus alakul ki az alkalmazandó módszertanról, annak érdekében, hogy aktuális és valós képet kapjanak a macedóniai lakossággal kapcsolatos demográfiai adatokról, és így jobban eleget tudjanak tenni a macedóniai polgárok igényeinek, és jobb szolgáltatásokat nyújtsanak nekik, valamint tovább frissítsék a választói jegyzéket, és a jövőben minimalizálják a szabálytalanságokat és hiányosságokat;

5.  elvárja, hogy az új kormány más pártokkal együttműködve kiemelt ügyként felgyorsítsa az unióval kapcsolatos reformokat; megismétli, hogy támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, azzal a feltétellel, hogy előrelépés történik a pržinói megállapodás végrehajtása terén, annak érdekében, hogy biztosítsák annak teljes körű, kézzelfogható és fenntartható végrehajtását és a rendszerszintű reformokra vonatkozó sürgős reformprioritások végrehajtásának lényegi előrehaladását; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb foglalkozzon a csatlakozási tárgyalások kérdésével; továbbra is meggyőződése, hogy a tárgyalások elvezethetnek az olyannyira szükséges reformokhoz, új lendületet adhatnak, feltámaszthatják az európai perspektívát és kedvezően befolyásolhatják a kétoldalú jogviták megoldását, hogy azok ne akadályozzák az uniós csatlakozási folyamatot;

6.  hangsúlyozza az uniós csatlakozási folyamatban való további előrelépés stratégiai fontosságát, és ismételten kéri, hogy valamennyi fél mutasson politikai szándékot és felelősségvállalást a sürgős reformprioritások és a pržinói megállapodás teljes körű végrehajtása vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a pržinói megállapodás végrehajtása kulcsfontosságú a választásokon túl is a jövőbeli politikai stabilitás és fenntarthatóság biztosítása szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de még 2017 vége előtt értékelje az ország által a végrehajtás tekintetében elért haladást és erről tegyen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak; emlékeztet arra, hogy már régóta esedékes reformokat kell megkezdeni és végrehajtani, ugyanakkor támogatja a magas szintű csatlakozási párbeszéd folytatását, annak érdekében, hogy az ország szisztematikusan támogatást kapjon erőfeszítéseihez; sajnálja, hogy a magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében nem került sor találkozóra, és kevés előrelépés történt a korábbi célok teljesítése terén; felhívja a figyelmet az ország euroatlanti integrációjának folyamatában bekövetkező további késedelem lehetséges negatív politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági következményeire; felszólítja továbbá a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy növeljék az országban az uniós finanszírozású projektek láthatóságát, hogy közelebb vigyék az Európai Uniót az ország polgáraihoz;

7.  rámutat arra, hogy az ország jelentős előrelépést tett az uniós integráció folyamatában, és hangsúlyozza az integrációs folyamat további késleltetésének negatív következményeit, beleértve az Unió bővítési politikájának hitelességét fenyegető veszélyt és a régió instabilitásának kockázatát is;

8.  rámutat arra, hogy az Európai Unió előtt jelenleg álló kihívások (brexit, migráció, radikalizmus stb.) nem akadályozhatják a bővítési folyamatot, továbbá hogy ezek a kihívások sokkal inkább azt szemléltették, hogy a Nyugat-Balkánt teljes egészében integrálni kell az EU struktúráiba, a partnerség megerősítése és elmélyítése és a nemzetközi válságok leküzdése érdekében;

9.  üdvözli a jogalkotás közösségi vívmányokkal való magas szintű összhangját, és elismeri, hogy prioritást adtak a jelenlegi jogi és politikai keret hatékony végrehajtásának és érvényesítésének, ahogy azon országok esetében is, amelyek már megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat;

10.  gratulál az országnak, hogy továbbra is teljesíti az STM alapján vállalt kötelezettségeit; felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság 2009-es javaslatát, és az alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban lépjen át az STM második szakaszába;

11.  felhívja a feleket, hogy mutassanak politikai szándékot és felelősséget a megosztó politikai környezet, a polarizálódás és a kompromisszumkeresés kultúrájának hiánya támasztotta akadályok felszámolására, valamint hogy indítsák újra a párbeszédet; ismételten hangsúlyozza a parlamentnek az ország demokratikus fejlődésében, valamint a politikai párbeszéd és képviselet fórumaként játszott kulcsfontosságú szerepét; felszólít a parlament felügyeleti funkcióinak megerősítésére, valamint annak a gyakorlatnak a korlátozására, hogy a jogalkotás gyakran változtatja a jogszabályokat, és gyorsított eljárásban fogadja el azokat megfelelő konzultáció és hatásvizsgálat nélkül; felszólít a kommunikáció lehallgatásával, valamint a biztonsággal és kémelhárítással foglalkozó parlamenti bizottságok zökkenőmentes működésének, a szükséges adatokhoz és beszámolókhoz való akadálymentes hozzáférésének biztosítására az illetékes szervezeti egységek feletti parlamenti ellenőrzés érdekében; elismeri a civil társadalom által a demokratikus folyamatok támogatásában és javításában betöltött konstruktív szerepet;

12.  némi előrelépést tapasztal a közigazgatás reformja terén, ideértve az emberierőforrás-menedzsmentre vonatkozó új jogi keret végrehajtását célzó intézkedéseket is; nagyobb elkötelezettséget kér a Bizottság ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatban; továbbra is aggódik a közigazgatás átpolitizáltsága, valamint amiatt, hogy a köztisztviselők politikai nyomásnak vannak kitéve; felhívja az új kormányt, hogy mutasson erős politikai elkötelezettséget a szakmaiság, az érdemek alapján történő megítélés, a semlegesség és a függetlenség minden szinten való megerősítése mellett, az új, érdemeken alapuló munkaerő-felvételi és értékelési eljárás végrehajtása révén; hangsúlyozza a 2017–2022 közötti időszakra vonatkozó közigazgatási reformstratégia megvalósításának szükségességét, többek közt elegendő költségvetési előirányzatok e célból való rendelkezésre bocsátásával, valamint felhív a vonatkozó adminisztratív kapacitások növelésére; felszólítja az új kormányt, hogy hozzon létre átlátható és hatékony elszámoltathatósági irányvonalakat az intézmények között és az intézményekben; azt ajánlja, hogy a közigazgatás minden szintjén biztosítsák valamennyi közösség igazságos képviseletét;

13.  azt ajánlja a következő kormánynak, hogy dolgozzon ki egy átfogó e-kormányzási stratégiát, amelyhez a polgárokat és vállalkozásokat megcélzó további e-szolgáltatások kapcsolódnak, hogy csökkentse az államra, a polgárokra és a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket; rámutat, hogy az e-kormányzás és az e-szolgáltatások javítanák az ország gazdasági teljesítményét, és növelnék a közigazgatás és a közszolgáltatások átláthatóságát és hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a polgároknak joguk van hozzáférni a közérdekű információkhoz, és további erőfeszítéseket szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy ezt a jogot semmilyen módon ne akadályozzák; szorgalmazza, hogy keressenek innovatív e-megoldásokat a közérdekű információkhoz való egyszerű hozzáférés biztosítása és az ehhez kapcsolódó bürokrácia csökkentése érdekében;

14.  sajnálattal veszi tudomásul az igazságszolgáltatás reformja terén bekövetkezett folyamatos visszalépéseket, holott éppen ösztönözni kellene az igazságszolgáltatás független működését; sajnálattal állapítja meg az igazságszolgáltatás munkájába való ismételt politikai beavatkozást, többek közt a bírák és ügyészek kijelölése és előléptetése terén, valamint az elszámoltathatóság hiányát és a szelektív igazságszolgáltatás eseteit; ismételten kéri, hogy a felelős hatóságok kezeljék hatékonyan a sürgős reformprioritásokban azonosított nyitott kérdéseket, és mutassanak politikai szándékot az igazságszolgáltatás reformjában való előrelépésre, többek közt – jogi és gyakorlati téren – az átláthatóságnak a kijelölési és előléptetési eljárások tekintetében való javítása és a bírósági eljárások hosszának lerövidítése révén; elismeri, hogy történtek erőfeszítések az átláthatóság javítása érdekében; továbbá kéri a hatóságokat, hogy biztosítsák a Bírói Tanács és az Ügyészi Tanács szakmaiságát és az igazságszolgáltatási rendszer egészének funkcionális függetlenségét;

15.  megismétli, hogy alaposan és független módon, akadályoktól mentesen ki kell vizsgálni az állítólagos törvénysértéseket, amelyekre a lehallgatások révén derült fény, valamint a demokratikus felügyelet működésének ehhez kapcsolódó hiányosságait; emlékeztet a különleges ügyész és a parlamenti vizsgálóbizottság arra irányuló megbízatásának és munkájának fontosságára, hogy megvizsgálják a jogi elszámoltathatóságot, illetve a politikai felelősséget; megjegyzi, hogy a különleges ügyész elindította az első, lehallgatással kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó bűnvádi eljárásokat;

16.  aggodalommal veszi tudomásul a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadásokat és annak adminisztratív és bírósági akadályozását, továbbá az együttműködés hiányát egyéb intézmények részéről; emlékezteti azokat a büntetőbíróságokat, amelyek nem tesznek eleget a különleges államügyészi hivatal hivatalos megkereséseinek, hogy jogi kötelezettségük a különleges államügyészi hivatal támogatása; a demokratikus folyamat szempontjából kulcsfontosságúnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a különleges ügyészi hivatal elláthassa valamennyi feladatát és önállóan és a szükséges eszközökkel alapos vizsgálatokat folytathasson; kéri, hogy az ügyészi hivatal kapja meg a fontos munkájának elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást, feltételeket és időt; felszólít arra, hogy a bíróságok ne akadályozzák tovább a bizonyítékok eljuttatását a különleges ügyész számára, továbbá azon törvénymódosítások támogatására, amelyek biztosítják a különleges ügyész független hatáskörét a tanúvédelmet illetően a hozzá tartozó ügyekben; határozottan úgy véli, hogy a vizsgálatok eredményei fontos előrelépést jelentenek a nemzeti intézményekbe vitatott bizalom helyreállítása terén; rámutat továbbá arra, hogy módosításokat kell elfogadni a tanúvédelemi törvénnyel kapcsolatban;

17.  továbbra is aggasztónak tartja, hogy a korrupció számos területen még mindig jelen van, és hogy a korrupció elleni fellépést aláássa a politikai beavatkozás; rámutat arra, hogy a korrupció leküzdéséhez erőteljes politikai akaratra van szükség; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a rendőrség, az ügyészség és a korrupció megelőzésére létrehozott állami bizottság (SCPC) függetlenségét; intézkedésekre szólít fel az átláthatóság növelésére és az SCPC tagjai érdemeken alapuló kiválasztásának és kijelölésének biztosítására; kéri, hogy sürgősen tegyenek erőfeszítéseket az összeférhetetlenségek hatékony megelőzésének és szankcionálásának biztosítására, valamint hogy hozzák létre a magas szinten megvalósuló korrupció eseteinek hiteles dokumentációját, beleértve a visszaélést bejelentő személyek védelmére szolgáló jogi keret végrehajtását is, összhangban az európai normákkal, a sürgős reformprioritásokkal és a Velencei Bizottság ajánlásaival; ismét arra buzdítja a független civil társadalmi szervezeteket és a médiát, hogy hozzák nyilvánosságra a korrupciós ügyeket, és támogassák a független és pártatlan vizsgálatokat; felszólítja a hatóságokat, hogy megfelelő személyzeti ellátottsággal és költségvetési intézkedésekkel támogassák az ombudsman munkáját;

18.  aggodalmának ad hangot a média, valamint a politikai és kormányzati tevékenységek összefonódása miatt, különösen az állami kiadások terén; határozottan elítéli a jogellenes gazdasági, politikai és családi összefonódások létezését az állami források elköltése tekintetében; felszólítja a kormányt, hogy a korrupció elleni küzdelem további intézkedéseként fogadjon el egy olyan jogalkotási keretet, amely szabályozza az összeférhetetlenséget, és nyilvánosságra hozza a magas állami tisztségeket betöltő személyek vagyonát;

19.  üdvözli, hogy létrejöttek a szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló stratégiák és jogalkotási keret; üdvözli az emberkereskedelemhez és a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó bűnszövetkezetek és útvonalak felszámolását, és fokozottabb erőfeszítéseket szorgalmaz a szervezett bűnözés felszámolására; ösztönzi a bűnüldöző hatóságok közti, az országon belül és a szomszédos országokkal folytatott együttműködés javítását és a bíróságok hatásköreinek és forrásainak megnövelését; elengedhetetlennek tartja a pénzügyi bűncselekmények kivizsgálására és a vagyoni eszközök elkobzására irányuló bűnüldözési kapacitások további fejlesztését;

20.  értékeli a iszlámista radikalizálódás és a külföldi terrorista harcosok elleni fellépésre irányuló folyamatos erőfeszítéseket; üdvözli a 2013–2019 közötti időszakra szóló, a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló stratégia elfogadását, amely az erőszakos szélsőségesség, a radikalizálódás, a megelőzés és a reintegráció fogalmait is meghatározza; felhív a stratégiának a biztonsági ügynökségek, a civil társadalmi szervezetek, a vallási vezetők, a helyi közösségek és egyéb, az oktatási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazatban tevékenykedő állami intézmények közti, a radikalizálódás különböző szakaszainak kezelése, valamint a reintegrációs és rehabilitációs eszközök kidolgozása terén való nagyobb mértékű együttműködés révén történő végrehajtására; felhív továbbá a visszatérő külföldi harcosok biztonsági szolgálatok általi folyamatos nyomon követésére, a társadalomba való megfelelő reintegrációjukra, valamint az uniós hatóságokkal és a szomszédos tagállamokkal folytatott folyamatos információcserére;

21.  aggasztják azok a civil társadalmi szervezetektől érkező jelzések, amelyek a működési környezetük romlására utalnak; továbbra is aggasztják a politikusok és a média civil társadalmi szervezetek és külföldi képviselők elleni radikális, nyilvános támadásai; elismeri és bátorítja a civil társadalmi szervezetek által a demokratikus folyamatok nyomon követésében, támogatásában és javításában betöltött fontos szerepet, ideértve a választási folyamatot és a fékek és ellensúlyok biztosítását is; aggodalommal veszi tudomásul a korlátozott kormányzati elkötelezettséget és a civil társadalommal való, minden szinten elégtelen együttműködést; kiemeli a civil társadalommal folytatott rendszeres és konstruktív párbeszéd és együttműködés fontosságát, és sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy rendszeres és strukturált módon vonják be a civil társadalmi szervezeteket a politikaformálás folyamatába; felhívja a hatóságokat, hogy semmilyen alapon – például politikai hovatartozás, vallási nézetek vagy etnikai összetétel alapján – ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a civil társadalmi szervezetekkel szemben; úgy véli, hogy komoly indokok hiányában egyetlen csoporttól sem szabad megtagadni a gyülekezési és egyesülési szabadságot;

22.  felszólítja a hatóságokat, hogy kezdjék el újra a korábban félbeszakadt népszámlálást, amely pontos statisztikákkal szolgálna a népességi adatokról, amelyek a kormányzati fejlesztési programok és a megfelelő költségvetés-tervezés alapját képezhetnék;

23.  emlékezteti a kormányt és a politikai pártokat a befogadás és tolerancia kultúrájának jogi és gyakorlati alakításával kapcsolatos felelősségükre; üdvözli a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó, az egyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről szóló nemzeti stratégia elfogadását; aggodalommal tölti el a megkülönböztetéssel szembeni védelem bizottsága pártatlanságának és függetlenségének kérdése, és felszólít arra, hogy tagjait egy átlátható eljárás keretében válasszák ki; ismételten elítéli a hátrányosan megkülönböztetett csoportokkal szembeni gyűlöletbeszédet; aggasztja, hogy továbbra is tapasztalhatók a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek elleni támadások, intolerancia és diszkrimináció; ismételten felhív arra, hogy a megkülönböztetés elleni törvényt hangolják össze a nemi irányultság alapján való megkülönböztetésre vonatkozó uniós vívmányokkal; hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a romák elleni előítéletek és megkülönböztetés ellen, és meg kell könnyíteni integrációjukat és az oktatási rendszerhez és a munkaerőpiachoz való hozzáférésüket; aggasztja, hogy a börtönökben a börtönökre vonatkozó költségvetés jelentős növelése ellenére továbbra is embertelen körülmények uralkodnak, és a börtönök túlzsúfoltak; szorgalmazza az ombudsman ajánlásainak tiszteletben tartását;

24.  további erőfeszítéseket kér a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők politikai életben és munkaerőpiacon való részvételének növelésére, társadalmi-gazdasági helyzetük javítására és általában a nők és lányok jogainak erősítésére; felszólítja az illetékes hatóságokat a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló jogszabály végrehajtásának javítására, a nők a legfontosabb döntéshozatal tisztségekben minden szinten való alulreprezentáltságának orvoslására, és a nemek közti egyenlőség előmozdítását célzó intézményi mechanizmusok hatékonyságának megerősítésére; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy a jogszabály végrehajtásához elegendő költségvetési előirányzatot határozzanak meg; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nők nem férnek hozzá egyes alapvető szolgáltatásokhoz, továbbá aggasztja a tartósan magas gyermekhalandósági ráta;

25.  sürgeti a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a családon belüli erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló törvény felülvizsgálatára annak érdekében, hogy megfelelő védelmet biztosítson a családon belüli erőszak és a nemi alapú erőszak valamennyi áldozatának, valamint hogy javítsa a családon belüli erőszak áldozatait támogató szolgáltatásokat, beleértve a megfelelő számú menedék biztosítását is; sürgeti továbbá a kormányt annak biztosítására, hogy a családon belüli erőszak eseteit alaposan vizsgálják ki, az elkövetők ellen pedig indítsanak büntetőeljárást, továbbá hogy folytassa a családon belüli erőszakkal kapcsolatos tudatosság növelését;

26.  megismétli, hogy az etnikumok közötti helyzet továbbra is törékeny; felhívja a politikai pártokat és a civil szervezeteket, hogy tevékenyen mozdítsák elő egy befogadó és toleráns, etnikailag, kulturálisan és vallásilag sokszínű társadalom létrejöttét, valamint hogy erősítsék meg az együttélést és a párbeszédet; úgy véli, hogy konkrét intézkedésekre van szükség a különböző etnikai, nemzeti és vallási közösségek közötti társadalmi kohézió megteremtése érdekében; emlékezteti a kormányt és a pártok vezetőit arra kötelezettségvállalásukra, hogy inkluzív és átlátható módon maradéktalanul végrehajtják az az ohridi keretmegállapodást, késedelem nélkül elvégzik annak régóta esedékes felülvizsgálatát, ideértve a szakpolitikai ajánlásokat is, valamint hogy megfelelő költségvetést biztosítanak a keretmegállapodás végrehajtásához; elítéli az irredentizmus minden formáját és minden olyan próbálkozást, amely a különböző társadalmi csoportok bomlasztására irányul; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy további késedelem nélkül elkezdjék a régen várt népszámlálást;

27.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a régióban egy valódi megbékélési folyamat támogatására, nevezetesen a közelmúlttal foglalkozó kulturális projektek támogatása és a történelem közös és egységes értelmezésének, valamint a tolerancia, a befogadás és a megbékélés közéleti és politikai kultúrájának előmozdítása révén;

28.  ismételten hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak és a civil társadalomnak meg kell hozniuk a történelmi megbékélésre irányuló megfelelő intézkedéseket a különböző etnikai és nemzeti csoportok közötti és e csoportokon belüli megosztottság feloldása érdekében, beleértve a bolgár identitású állampolgárokat is;

29.  sürgeti a kormányt, hogy adjon egyértelmű jelzést a nyilvánosság és a média számára, hogy az országban a nemzetiségi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem eltűrt jelenség, beleértve az igazságszolgáltatás, a média, a foglalkoztatás és a szociális lehetőségek területét is; hangsúlyozza e fellépések fontosságát a különböző etnikai közösségek integrációja, valamint az ország stabilitása és európai integrációja szempontjából;

30.  ösztönzi a hatóságokat, hogy szerezzék vissza Szerbiától a jugoszláv titkosszolgálat releváns levéltári iratait; úgy véli, hogy a múlt önkényuralmi rendszerével kapcsolatos átláthatóság, ezen belül a titkosszolgálat archívumainak nyilvánosságra hozatala az első lépés a további demokratizálódás, az elszámoltathatóság és egy erősebb intézményrendszer felé;

31.  ismételten hangsúlyozza a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének jelentőségét, mely egyben az Unió egyik alapértéke és minden demokrácia sarokköve; továbbra is aggodalommal tölti el a véleménynyilvánítás szabadsága és a média tekintetében kialakult helyzet, a gyűlöletbeszéd használata, a megfélemlítés és az öncenzúra, valamint a szerkesztői szabályokba való rendszeres politikai beavatkozás és nyomásgyakorlás, továbbá aggasztja az oknyomozó, objektív és a tényeket tiszteletben tartó újságírás és a kormányzati tevékenységekről szóló kiegyensúlyozott tudósítás hiánya; megismétli felhívását, hogy a fősodorbeli médiának, különösen a közszolgálati műsorszolgáltatónak többféle nézőpontot kell bemutatnia;

32.  annak biztosítására kéri az új kormányt, hogy akadályozzák meg és megfelelően vizsgálják ki az újságírók elleni megfélemlítés és erőszak eseteit és a felelősöket állítsák bíróság elé; szükségesnek tartja a közszolgálati műsorszolgáltatás fenntarthatóságát és politikai és pénzügyi önállóságát a pénzügyi és szerkesztői függetlenség, és a pártatlan tájékoztatáshoz való hozzáférés jogának biztosítása érdekében; szorgalmazza az inkluzív média-érdekképviseleti szervek létrehozását; egy olyan szakmai magatartási kódex kidolgozását kéri, amelyet az állami és a magánmédia is elfogad; bátorítja a kormányzati tisztviselők, a civil társadalmi szervezetek és az újságíró-szervezetek által a média reformja terén végzett közös munkát;

33.  továbbra is aggasztja, hogy a politikai helyzet súlyos kockázatot jelent a macedón gazdaságra nézve; továbbra is aggasztja a szerződések teljesítésének nem hatékony kikényszerítése, az informális gazdaság mérete, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége; hangsúlyozza, hogy a meglehetősen nagy szürkegazdaság jelentős mértékben akadályozza a vállalkozásokat; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek növelik a versenyképességet és a munkahelyteremtést a magánszektorban, valamint felhívja az illetékes hatóságokat, hogy foglalkozzanak az igazságszolgáltatás hatékonyságának kérdésével is;

34.  üdvözli a makrogazdasági stabilitás fenntartását és a munkanélküliségi ráta csökkentését, és azt, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a növekedés és a foglalkoztatás piaci alapú gazdaságpolitikai intézkedésekkel történő előmozdítása mellett, ugyanakkor aggasztja az államadósság fenntarthatósága, valamint az, hogy a munkanélküliség szintje továbbra is magas, miközben a munkaerő-piaci részvétel igen alacsony, különösen a fiatalok, a nők és a fogyatékossággal élők körében; sürgeti továbbá az illetékes hatóságokat, hogy kezeljék a hosszú távú és strukturális munkanélküliséget, mozdítsák elő a gazdaságpolitikai együttműködést, jobban hangolják össze az oktatást a munkaerő-piaci igényekkel, valamint dolgozzanak ki célzott stratégiát a fiatalok és a nők munkaerő-piaci integrációjának fokozására; aggasztja a magasan képzett fiatal szakembereknek az országból való kiáramlása, valamint határozottan felszólítja a kormányt dolgozzon ki programokat annak biztosítása érdekében, hogy a magasan képzett fiatal szakemberek visszatérhessenek, és részt vehessenek a politikai és a döntéshozatali folyamatokban; intézkedésekre szólít fel a költségvetési fegyelem és az átláthatóság javítása, valamint a költségvetés-tervezési kapacitás növelése érdekében; szorgalmazza a kiegyensúlyozott költségvetés elvének alkalmazását; megjegyzi, hogy a vállalkozások számára megteremtett megbízható és kiszámítható szabályozási környezet nagyobb makrogazdasági stabilitást és növekedést eredményez; e tekintetben megfelelő konzultációt szorgalmaz minden érdekelt féllel;

35.  üdvözli a közlekedési, az energetikai és a távközlési hálózatok modernizálása terén elért előrehaladást, és különösen a X. folyosó(2) befejezésére tett erőfeszítéseket; tekintettel a vasúti összeköttetések jelentőségére a fenntartható közlekedési rendszer keretében, üdvözli, hogy a kormány modernizálni szeretné, illetve ki szeretné építeni a vasúti összeköttetést Szkopje és a szomszédos államok fővárosai között, és nagyobb haladást szorgalmaz, különösen a VIII. folyosón(3) belüli vasúti és közúti összeköttetések kiépítésének befejezése terén;

36.  üdvözli a jó felkészültségi szintet az elektronikus kommunikáció és az információs társadalom terén; további előrelépést szorgalmaz a kiberbiztonság terén, és hangsúlyozza, hogy a kibernetikai ellenálló képesség növelése érdekében nemzeti kiberbiztonsági stratégiát kell kidolgozni és elfogadni;

37.  aggasztják a környezetvédelem területén tapasztalható jelentős hiányosságok, különösen az ipar által okozott levegő- és vízszennyezés vonatkozásában; megjegyzi, hogy a vízellátási rendszer jelenlegi állapota általánosan rossz, ami nagy vízveszteséget és vízminőségi problémákat okoz; hangsúlyozza a fenntartható hulladékgazdálkodási szakpolitika fejlesztésének és végrehajtásának szükségességét, továbbá felhív egy az EU 2030 kerettel összhangban lévő, az éghajlati cselekvésről szóló átfogó szakpolitika és stratégia kialakítására az éghajlat-politika terén, valamint szorgalmazza a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás ratifikálását és végrehajtását;

38.  üdvözli, hogy az ország konstruktív szerepet játszik a regionális együttműködésben, különösen a Nyugat-Balkán hat kezdeményezésében és a hálózatépítési programban; megjegyzi azonban, hogy közlekedési és energetikai infrastruktúra szomszédos országokkal és a TEN-T hálózattal való összekapcsolása még korlátozott körű; üdvözli az energiaellátás biztonsága, valamint a villamosenergia-átviteli rendszerösszekötők és a földgáz-összeköttetések terén elért haladást; tudomásul veszi a nyugat-balkáni országokkal a regionális villamosenergia-piac fejlesztéséről aláírt megállapodást; rámutat arra, hogy előre kell lépni a villamosenergia-piac megnyitása terén, és fejleszteni kell a versenyt a gáz- és energiapiacon, az EU harmadik energiaügyi csomagjával összhangban törekedve a közműhálózatok szétválasztására; érdemi javítást szorgalmaz az energiahatékonyság, a megújuló energia előállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén; szorgalmazza a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás ratifikálását;

39.  sürgeti a hatóságokat, hogy erősítsék meg a közigazgatási és pénzügyi kapacitásokat az átlátható, hatékony és eredményes közbeszerzési rendszer biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása és az uniós források megfelelő és időben történő felhasználása érdekében, továbbá ezzel egyidejűleg nyújtsanak be rendszeres, részletes jelentéseket a programozásról és a közösségi pénzeszközök felhasználásáról; aggódva állapítja meg, hogy a Bizottság ismét mintegy 27 millió euróval csökkentette az IPA-ból nyújtott pénzügyi támogatást annak következtében, hogy hiányzik a politikai elkötelezettség az államháztartási gazdálkodás reformjának véghezvitelére; felhívja a Bizottságot, hogy jelentéseibe foglaljon bele információkat az országnak nyújtott IPA-támogatásról, valamint a végrehajtott intézkedések hatékonyságáról, különösen a fő prioritások és vonatkozó projektek végrehajtására elkülönített IPA-támogatást illetően;

40.  elismeréssel nyilatkozik az ország konstruktív szerepéről és együttműködéséről és hatalmas erőfeszítéseiről a migrációs válság kihívásainak kezelése kapcsán, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel az Európai Unió biztonságához és stabilitásához; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az országnak a válság mérsékléséhez szükséges eszközöket; további, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban lévő intézkedéseket és fellépéseket javasol menekültügyi rendszerének javítása és az emberkereskedelem és a migránscsempészet megakadályozása, valamint az ellene folytatott küzdelemhez szükséges kapacitások – ideértve a szomszédos államokkal kötött együttműködési megállapodásokat a bűnözés elleni küzdelem terén – és a hatékony határigazgatás biztosítása céljából;

41.  megjegyzi, hogy az ország az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon fekszik, és hogy eddig mintegy 600 000 menekült és migráns – köztük veszélyeztetett csoportok, így gyermekek és idősek – haladt át rajta az Európa felé; felhívja az ország hatóságait annak biztosítására, hogy minden menedékjogot kérő vagy az ország területén áthaladó menekült és migráns a nemzetközi és uniós jognak, így a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es egyezményben és az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelő bánásmódban részesüljön;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a migrációval kapcsolatos kérdésekben a nyugat-balkáni országokkal megkezdett munkát, hogy biztosítsa az európai és nemzetközi normák követését;

43.  hangsúlyozza a regionális együttműködés mint az uniós integrációs folyamatot előmozdító eszköz fontosságát, és elismerően nyilatkozik az ország által a régió valamennyi országához fűződő kétoldalú kapcsolatok előmozdítása terén tett építő jellegű erőfeszítésekről és kezdeményező hozzájárulásokról;

44.  úgy véli, hogy a regionális együttműködés elengedhetetlen eleme a régióban stabilitást és fellendülést teremtő uniós csatlakozási folyamatnak, és ezért prioritást kell képeznie a kormány számára; üdvözli, hogy az ország továbbra is konstruktív szerepet játszik és tevékenyen járul hozzá a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködéshez, és részt vesz a polgári és katonai válságkezelési műveletekben; elismerően nyilatkozik az országnak az uniós külpolitikához való fokozott hozzáigazodásáról (73%); felszólítja a macedóniai hatóságokat, hogy csatlakozzanak az Oroszországgal szemben a Krím jogellenes annektálását követően bevezetett uniós korlátozó intézkedésekhez; ismételten rámutat a Bulgáriával megkötendő, a baráti és jószomszédi viszonyról szóló szerződésről szóló tárgyalások lezárásának fontosságára; felszólítja a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az ország magukat bolgárnak valló polgárainak politikai, szociális és kulturális jogait;

45.  ösztönzi, hogy a szomszédos országok részvételével állítsanak fel a történelemmel és oktatással foglalkozó közös szakértői bizottságokat, amelyek a tudományos együttműködést megerősítve és a fiatal generációk szomszédos népek iránti pozitív hozzáállását előmozdítva hozzájárulnának a történelem objektív, tényeken alapuló értelmezéséhez;

46.  üdvözli a Macedónia és Görögország között végrehajtott bizalomépítő intézkedésekre irányuló kezdeményezés kézzelfogható eredményeit, amelyek hozzájárulhatnak a jobb megértéshez és az erősebb kétoldalú kapcsolatokhoz, előkészítve az ország elnevezésével kapcsolatos probléma kölcsönösen elfogadható megoldását, továbbá elismeri a bizalomépítő intézkedések végrehajtása terén elért pozitív fejleményeket; hangsúlyozza, hogy kerülni kell az olyan gesztusokat, ellentmondásos fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek negatívan érinthetik a jószomszédi kapcsolatokat; ismét határozottan felhívja a az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (főképviselő/alelnök) és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki új kezdeményezéseket a még fennálló nézetkülönbségek felszámolására, valamint hogy munkálkodjanak a két országgal és az ENSZ különleges képviselőjével együttműködve az elnevezés kérdésének kölcsönösen elfogadható megoldásán, valamint hogy ennek eredményéről számoljanak be a Parlamentnek;

47.  üdvözi a berlini folyamat keretében végzett tevékenységeket, amelyek a nyugat-balkáni országok európai kilátásainak erős politikai támogatottságáról tanúskodnak; rámutat arra, hogy e folyamat a törzshálózatokba és kétoldalú infrastrukturális, gazdasági és összekapcsolási projektekbe történő befektetéseken keresztül fontos szerepet tölt be a régió országai gazdasági fejlődésének előmozdításában; üdvözli az ifjúsággal kapcsolatos regionális kezdeményezésekben, például a Nyugat-Balkáni Regionális Ifjúságügyi Együttműködési Hivatalban való aktív részvétel fontosságát; üdvözli a Nyugat-balkáni Alap létrehozását, és sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a javasolt kezdeményezéseket és projekteket;

48.  üdvözli, hogy az ország töltötte be a Közép-európai Kezdeményezés elnökségét, amikor 2015 során a gazdasági együttműködés és az üzleti lehetőségek, az infrastruktúra és az általános gazdasági fejlődés, többek között a vidékfejlesztés és az idegenforgalom, valamint a makrorégiók összekapcsolása állt a középpontban;

49.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, főképviselőnek/alelnöknek, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ország kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 84., 2004.3.20., 13. o.
(2) Az ausztriai Salzburgtól a görögországi Theszaloníkiig futó X. folyosó a páneurópai közlekedési folyosó egyike.
(3) Az albániai Durrëstól a bulgáriai Várnáig futó VIII. folyosó a páneurópai közlekedési folyosók egyike. Áthalad Szkopjén is.

Jogi nyilatkozat