Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2003(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0195/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0195/2017

Viták :

PV 14/06/2017 - 20
CRE 14/06/2017 - 20

Szavazatok :

PV 15/06/2017 - 7.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0271

Elfogadott szövegek
PDF 391kWORD 55k
2017. június 15., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend
P8_TA(2017)0271A8-0195/2017

Az Európai Parlament 2017. június 15-i állásfoglalása a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről (2017/2003(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az egységes piacra vonatkozó stratégiáról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „a fuvarozással foglalkozó kisvállalkozások új lehetőségeiről, ideértve az együttműködésre épülő üzleti modelleket” című, 2016. november 24-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a magas szintű versenyképességi és növekedési munkacsoport 2016. szeptember 12-i ülésére és az elnökség vitaanyagára(4);

–  tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

–  tekintettel az „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című, 2016. május 25-i bizottsági közleményre (COM(2016)0288),

–  tekintettel „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0550),

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel a 2016. szeptember 29-i Versenyképességi Tanácsra és annak kimenetelére,

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) (szolgáltatási irányelv),

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(6),

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a félrevezető reklámról szóló 84/450/EGK tanácsi irányelv, valamint a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv)(7),

–  tekintettel az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtására vonatkozó iránymutatásról szóló, 2016. május 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0163),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(9),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a „Közösségi gazdaság és online platformok: a városok és régiók közös álláspontja” című, 2016. december 7-i véleményére(10),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a közösségi gazdaságról szóló, 2016. december 15-i véleményére(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0195/2017),

A.  mivel a közösségi gazdaság jelentősen növekedett az elmúlt években a felhasználók, tranzakciók és bevételek tekintetében, ami átformálta a termékek és szolgáltatások nyújtásának módját és számos területen kihívás elé állította a piacon jelen lévő gazdasági modelleket;

B.  mivel az Európai Unió állampolgárai szempontjából a közösségi gazdálkodás társadalmilag hasznos;

C.  mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) az európai gazdaság fő motorjai, 2014-es adatok alapján a pénzügyi ágazaton kívül a vállalkozások 99,8%-át képviselik, és a munkahelyek kétharmadát biztosítják;

D.  mivel az Unióban működő vállalkozások csupán 1,7%-a használja ki teljes mértékben a korszerű digitális technológiákat, ezzel szemben 41%-uk egyáltalán nem használja azokat; mivel valamennyi ágazat digitalizációja kulcsfontosságú az uniós versenyképesség fenntartása és fejlesztése szempontjából;

E.  mivel a Bizottság közelmúltban elkészített jelentése szerint az európai fogyasztók 17%-a vette igénybe a közösségi gazdaság által nyújtott szolgáltatásokat, és 52%-uk tudott a kínált szolgáltatásokról(12);

F.  mivel nincsenek hivatalos statisztikák a közösségi gazdaságban foglalkoztatottak számáról;

G.  mivel a közösségi gazdaság a fiatalok, a migránsok, a részmunkaidőben dolgozók és az idősebb polgárok számára lehetőségeket kínál a munkaerőpiachoz való hozzáférésre;

H.  mivel a közösségi gazdasági modellek elősegíthetik a nők munkaerő-piaci és gazdasági részvételének fokozását, mivel lehetőséget kínál a rugalmas vállalkozási és foglalkoztatási formákra;

I.  mivel bár a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló című bizottsági közlemény jó kiindulópontja lehet ezen ágazat előmozdításának és szabályozásának, az ezen területre vonatkozó elemzésekbe és ajánlásokba be kell vonni a nemek közötti egyenlőség szempontját és azoknak tükrözniük kell a vonatkozó megkülönböztetésellenes jogszabályok rendelkezéseit;

J.  mivel a társadalmi igazságosság és védelem előmozdítása – az Európai Unióról szóló Szerződés 3. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkében rögzítettek szerint – az uniós belső piac célkitűzései közé tartozik;

Általános szempontok

1.  üdvözli a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendet és hangsúlyozza, hogy ezt a közösségi gazdaságra vonatkozó kiegyensúlyozott, átfogóbb és nagyratörőbb uniós stratégia felé vezető első lépésnek kell tekinteni;

2.  úgy véli, hogy a közösségi gazdaság – felelősségteljesen fejlesztve –számottevő lehetőséget teremt a polgárok és a fogyasztók számára, akik profitálhatnak a megnövekedett versenyből, a személyre szabott szolgáltatásokból és az alacsonyabb árakból; kiemeli, hogy az ágazat növekedését a fogyasztók határozzák meg, ami nagyobb fogyasztói szerepvállalást tesz lehetővé;

3.  hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni a növekedést a vállalkozások számára a határokon átnyúló fejlődést hátráltató akadályok, párhuzamosságok és széttöredezettség megszüntetése révén;

4.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a jogi egyértelműséget, és ne tekintsék a közösségi gazdaságot a hagyományos gazdaságra irányuló fenyegetésnek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közösségi gazdaságot ne korlátozó, hanem elősegítő és előmozdító módon szabályozzák;

5.  egyetért azzal, hogy a közösségi gazdaság új és érdekes vállalkozási lehetőségeket, munkahelyeket teremthet és gazdasági növekedést idézhet elő, valamint gyakran hozzájárul egy nem csupán hatékonyabb, de társadalmilag és környezetileg is fenntarthatóbb gazdasági rendszerhez, ekképp lehetővé teszi az egyébként nem kellően kihasznált erőforrások és eszközök jobb elosztását, valamint hozzájárul a körforgásos gazdaságba való átmenethez;

6.  elismeri ugyanakkor, hogy a közösségi gazdaság jelentős hatást gyakorolhat a régóta fennálló szabályozott üzleti modellekre számos stratégiai jelentőségű ágazatban, mint például a szállítás, szállás, vendéglátóipar, szolgáltatások, kiskereskedelem és pénzügyek; megérti a hasonló gazdasági szereplőkre vonatkozó különböző jogi mércék alkalmazásához kapcsolódó kihívásokat; meggyőződése, hogy a közösségi gazdaság megerősíti a fogyasztók pozícióját, új munkalehetőségeket kínál és erősítheti az adózási fegyelmet, hangsúlyozza ugyanakkor a magas szintű fogyasztóvédelem, valamint a munkavállalói jogok és az adófizetési kötelezettségek teljes tiszteletben tartása biztosításának fontosságát; elismeri, hogy a közösségi gazdaság hatással van a városi és a vidéki környezetre egyaránt;

7.  rámutat, hogy a vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos területeken hogyan alkalmazzák a jelenlegi szabályokat, ezért foglalkozni kell a szabályozást érintő szürke zónákkal, továbbá aggodalmának ad hangot az egységes piac szétaprózódása miatt; tisztában van azzal, hogy nem megfelelő irányítás mellett ezek a változások az egyéni jogok gyakorlására és a fogyasztók védelmére vonatkozó szabályok és korlátozások tekintetében jogbizonytalanságot eredményezhetnek; meggyőződése, hogy a szabályozást hozzá kell igazítani a digitális kor támasztotta elvárásokhoz, és rendkívül aggasztja az a negatív hatás, amelyet a közösségi gazdaságban részt vevő európai induló innovatív vállalkozásokkal és a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás bizonytalansága és a szabályok összetettsége fejt ki;

8.  úgy véli, hogy – adott esetben – egy dinamikus és átlátható jogi környezet kialakítása a közösségi gazdaság Unión belüli virágzásának és fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele;

Közösségi gazdaság az Unióban

9.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságra nem csak mint árukat és szolgáltatásokat kínáló új üzleti modellek gyűjteményére, hanem mint a társadalom és a gazdaság közötti integráció új formájára kell tekinteni, ahol a szolgáltatások a társadalmi kapcsolatok keretébe helyezett gazdasági viszonyokat és új közösségi és üzleti formákat létrehozó, egymástól nagyon eltérő kapcsolatokon alapulnak;

10.  megállapítja, hogy a közösségi gazdaság Európában néhány sajátossággal bír, ami a főleg kis- és középvállalkozásokból és mikrovállalkozásokból álló európai üzleti szerkezetet is tükrözi; hangsúlyozza, hogy olyan üzleti környezetet kell biztosítani, ahol az együttműködési platformok növekedni tudnak és magas szinten versenyképesek a globális piacon;

11.  megjegyzi, hogy az európai vállalkozók láthatóan nyitottak a szociális célú együttműködési platformok létrehozására, és elismeri, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az együttműködésen alapuló közösségi gazdaság iránt;

12.  hangsúlyozza a bármilyen nemű hátrányos megkülönböztetés oly módon történő megelőzésének fontosságát, hogy a közösségi szolgáltatásokhoz hatékony és egyenlő hozzáférést biztosítanak;

13.  úgy véli, hogy a közösségi gazdaság keretében nyilvánosan hirdetett és nyereség céljából kínált szolgáltatások a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv(13) hatálya alá tartoznak, és ezért összhangban kell állniuk a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvével;

Uniós szabályozói keret: a közösségi gazdaság résztvevői, fogyasztók, együttműködési platformok

14.  elismeri, hogy miközben a közösségi gazdaság bizonyos területeit szabályozzák, többek között nemzeti és helyi szinten, más területek a szabályozás szempontjából szürke zónába esnek, mivel nem minden esetben egyértelmű, mely uniós szabályok alkalmazandók, így a nemzeti, regionális és helyi szabályozás miatt jelentős különbségek tapasztalhatóak a tagállamok között és az ítélkezési gyakorlatban, ami az egységes piac szétdarabolódásának veszélyével járhat;

15.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy felszámolja a jelenlegi széttöredezettséget, ugyanakkor sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy a vonatkozó közleményben nem derül fény a létező uniós jogszabályoknak a különböző együttműködési gazdasági modellekre való alkalmazhatóságára; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell erősíteniük a meglévő jogszabályok végrehajtását, és felhívja a Bizottságot, hogy olyan végrehajtási keretet célozzon meg, amely támogatja a tagállamokat különösen a szolgáltatási irányelvvel és a fogyasztóvédelmi joganyaggal kapcsolatos törekvéseikben; felhívja a Bizottságot, hogy a jogszabályok helytelen vagy nem megfelelő végrehajtásának megállapítása esetén vegye igénybe az e téren rendelkezésre álló eszközöket, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat is;

16.  hangsúlyozza, hogy az együttműködési platformok és szolgáltatók számára a szerződésekben és a másodlagos jogban foglaltak szerint szükségszerű, indokolt és arányos, továbbá egyszerű és világos piacra jutási követelményeket kell biztosítani; kiemeli, hogy ezek megállapítását attól kell függővé tenni, hogy a szolgáltatást szakember vagy magánember kínálja, enyhébb jogi követelményeket kiróva így a közösségi szolgáltatókra, biztosítva a minőségi szabványokat és a magas szintű fogyasztóvédelmet, valamint figyelembe véve az ágazati különbségeket;

17.  elismeri annak szükségességét, hogy a digitális platformokhoz és a közösségi gazdasághoz kapcsolódó hagyományos és új szereplők, valamint szolgáltatások vállalkozásbarát környezetben, egészséges verseny és a jogszabályi változások átláthatósága mellett fejlődjenek; egyetért azzal, hogy a piacrajutási és egyéb követelményeknek a szolgáltatási irányelv összefüggésében való értékelése során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a közösségi gazdaság üzleti modelljeinek sajátosságait;

18.  arra biztatja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve nyújtson további útmutatást, melyben a hivatásszerű és közösségi szolgáltatók megkülönböztetésére vonatkozó hatékony kritériumokat állapít meg, ami elengedhetetlen a közösségi gazdaság tisztességes fejlődéséhez; rámutat, hogy ezeknek az útmutatásoknak jogbiztonságot és tiszta helyzetet kell teremteniük, és többek között figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő jogszabályait és gazdasági helyzetét, például az eltérő jövedelemszintet, az ágazat jellemzőit, a mikro- és kisvállalkozások helyzetét, valamint a tevékenység haszonszerzési célját; úgy véli, hogy az uniós szintű általános alapelvek és kritériumok, illetve a nemzeti szintű határértékek megállapítása előremutató lehet, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen erre vonatkozó tanulmányt;

19.  felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a határértékek meghatározása a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közösségi szolgáltatások közti egyenlőtlenség kialakulásának veszélyével járhat; úgy véli, hogy határozottan ajánlott kiegyenlített feltételeket biztosítani a szolgáltatók hasonló típusai számára; felszólít ezért a felesleges szabályozási terhek és piacra jutási követelmények eltávolítására valamennyi üzleti szereplő vonatkozásában, különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében, mivel ezek hátráltatják az innovációt;

20.  üdvözli az Európai Bizottságnak a fogyasztóvédelmi jog megfelelőségének biztosítására és a jogszabályok megkerülése céljából a közösségi gazdasággal való visszaélés megelőzésére irányuló kezdeményezését; úgy véli, hogy a fogyasztók magas szintű és hatékony védelmet kell élvezzenek attól függetlenül, hogy a szolgáltatást professzionális vagy közösségi szolgáltató kínálja, különösen kiemeli annak jelentőségét, hogy biztosítsák a fogyasztók védelmét a magánszemélyek közötti ügyletekben, elismeri ugyanakkor, hogy a védelem egyes formáit önszabályozás révén is meg tudják valósítani;

21.  felhívja az alkalmi szolgáltatókat, hogy a professzionális szolgáltatókhoz hasonló módon tegyenek intézkedéseket a fogyasztóvédelmi szabályok teljes körű alkalmazásának és folyamatos tiszteletben tartásának biztosítására;

22.  megjegyzi, hogy a fogyasztóknak hozzáférést kellene biztosítani olyan információkhoz, melyekből megtudhatják, hogy a szolgáltatások más felhasználóinak recenzióit nem befolyásolták-e a szolgáltatók, például fizetett reklámokkal;

23.  szükségesnek tartja a nagyobb egyértelműséget a fogyasztóvédelem területén vitás kérdések esetén, és felszólítja az együttműködési platformokat, hogy hozzanak létre hatékony panasztételi eljárási és vitarendezési rendszereket, megkönnyítve ezáltal a fogyasztók számára jogaik gyakorlását;

24.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság alapját nagyban a jó hírnév képezi, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben alapvető fontosságú az átláthatóság; meggyőződése, hogy sok esetben a közösségi gazdaság megerősíti a fogyasztók pozícióját, és lehetővé teszi a számukra, hogy a technológia támogatásával aktív szerepet vállaljanak; hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságban még mindig szükség van a fogyasztók védelmére vonatkozó szabályokra, különösen azokban a helyzetekben, ahol gazdasági szereplők által uralt a piac, aszimmetrikus az információcsere és nincs választási vagy versenylehetőség; kiemeli annak fontosságát, hogy minden egyes ügyletre vonatkozó jogi szabályozásról és az ebből következő jogokról és jogi kötelezettségekről megfelelő tájékoztatást biztosítsanak a fogyasztók számára;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb egyértelműsítse az együttműködési platformok felelősségi rendszerét felelősségteljes magatartásuk fokozása, az átláthatóság, a nagyobb jogbiztonság biztosítása és ezáltal a felhasználói bizalom növelése érdekében; elismeri, hogy bizonytalanság van a téren, hogy egy platform alapul szolgáló szolgáltatást nyújt vagy csupán az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújt; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy szolgáljon további iránymutatással erre vonatkozóan, és vizsgálja meg, hogy a szabályozási keret hatékonyabbá tétele érdekében szükség van-e további intézkedésekre; arra ösztönzi ugyanakkor az együttműködési platformokat, hogy e tekintetben hozzanak önkéntes intézkedéseket;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg az uniós jogszabályokat a közösségi vállalkozásokra vonatkozó szabályok kapcsán felmerülő bizonytalanságok eloszlatása és a nagyobb jogbiztonság érdekében és mérje fel, szükség van-e új vagy módosított szabályokra, különösen az aktív közvetítők, illetve a rájuk vonatkozó tájékoztatási és átláthatósági követelmények, a szerződésszegés és felelősségvállalás kérdésében;

27.  úgy véli, bármely új szabályozási keretnek a platformok önirányító képességét és kölcsönös felülvizsgálati mechanizmusait kell segítenie, mivel ezek hatékonynak bizonyultak és figyelembe veszik a fogyasztók közösségi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségét; meggyőződése, hogy maguk az együttműködési platformok aktív szerepet tudnak vállalni egy ilyen új szabályozási környezetben azáltal, hogy helyesbítik az aszimmetrikus információkat, különösen a felhasználók bizalmának erősítését célzó digitális ellenőrző mechanizmusok révén; megjegyzi ugyanakkor, hogy az önirányító képesség megléte nem helyettesíti az olyan szabályozás szükségességét, mint a szolgáltatásokról és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvek, az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok és egyéb lehetséges szabályok;

28.  meggyőződése ezért, hogy a digitális bizalomépítő mechanizmusok, mint a felülvizsgálatok és visszajelzések, kulcsfontosságú részét alkotják a közösségi gazdaságnak; üdvözli az együttműködési platformok minden arra irányuló erőfeszítését és kezdeményezését, hogy elkerüljék a torzulásokat, és amelyek célja a minősítő és felülvizsgálati mechanizmusok megbízhatóságának és átláthatóságának fokozása megbízható reputációs kritériumok felállítása, garanciák vagy biztosítások bevezetése, közösségi szolgáltatók és a termelő-fogyasztók személyazonosságának ellenőrzése, valamint biztonságosabb és átláthatóbb fizetési rendszerek kidolgozása révén; úgy véli, hogy az olyan új technológiai fejlesztések, mint például a kétirányú minősítő mechanizmusok, a felülvizsgálatok független ellenőrzése és a tanúsítási rendszerek önkéntes elfogadása követendő példa lehet a visszaélések, manipulációk, a csalás és hamis visszajelzések elkerülésére; ösztönzi a közösségi platformokat, hogy hasznosítsák a bevált gyakorlatok tanulságait, valamint hívják fel a figyelmet felhasználóik jogi kötelezettségeire;

29.  hangsúlyozza azon módszerek pontos meghatározásának fontosságát, amelyek segítségével az algoritmusokon alapuló automatikus döntéshozatali rendszerek működnek, az algoritmusok tisztességes és átlátható volta biztosítása érdekében; arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést az uniós versenyjog tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal, a magánszférával és az érintett szabályozókkal együttműködve határozzon meg hatékony kritériumokat az algoritmusok elszámoltathatóságának elvére vonatkozóan az információalapú együttműködési platformok számára;

30.  hangsúlyozza, hogy értékelni kell a nagy adathalmazoknak a társadalom különböző szegmenseire gyakorolt lehetséges hatását, meg kell előzni hátrányos megkülönböztetést és meg kell vizsgálni a nagy adathalmazoknak a magánélethez való jogra gyakorolt lehetséges káros hatását; emlékeztet arra, hogy az EU az általános adatvédelmi rendeletben már kidolgozta az adatvédelem átfogó keretrendszerét, ezért felhívja az együttműködési platformokat, hogy ne hanyagolják el az adatvédelem kérdését, és átlátható módon tájékoztassák a szolgáltatásnyújtókat és a felhasználókat az összegyűjtött személyi adatokról és az adatkezelés módjáról;

31.  elismeri, hogy az uniós vívmányok számos szabálya már most is alkalmazható a közösségi gazdaságra; felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piac további széttagolódásának megelőzése érdekében vizsgálja meg, hogy a jobb szabályozási elvekkel és a tagállamok tapasztalataival összhangban szükség van-e egy uniós szabályozási keret továbbfejlesztésére; meggyőződése, hogy ezt a keretet adott esetben harmonizálni kell, továbbá e keretnek rugalmasnak, technológiai szempontból semlegesnek és időtállónak kell lennie az esetleg szükséges szektor-specifikus szabályozások mellett általános elvek és speciális szabályok kombinációjából kell állnia;

32.  hangsúlyozza a következetes jogszabályok jelentőségét annak biztosításában, hogy a belső piac mindenki számára megfelelően működjön, és felhívja a Bizottságot, hogy őrizze meg a munkavállalók és fogyasztók jogaira vonatkozó hatályos szabályozást és jogszabályokat, mielőtt új jogszabályokat vezet be, amelyek széttagolhatják a belső piacot;

Verseny és adózási fegyelem

33.  üdvözli, hogy a közösségi gazdaság fellendülése fokozta a versenyt, és rákényszerítette a meglévő szolgáltatókat, hogy a fogyasztók valódi igényeit tartsák szem előtt; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a hasonló szolgáltatásokat kínáló együttműködési platformok között, illetve az együttműködési platformok és a hagyományos vállalkozások között; hangsúlyozza az együttműködésen alapuló vállalkozások, különösen az induló vállalkozások megjelenését és térnyerését akadályozó tényezők azonosításának és kezelésének fontosságát; ebben a kontextusban kiemeli az adatok szabad áramlásának, hordozhatóságának és interoperabilitásának szükségességét, mivel ezek megkönnyítik a platformok közti váltást és megelőzik a szolgáltatóhoz való kötöttséget, amely jellemzők kulcsfontosságúak a nyílt és tisztességes verseny biztosításához és az együttműködési platformok felhasználói aktív részvételének elősegítéséhez, ugyanakkor figyelembe kell venni az összes piaci szereplő érdekét és a felhasználói, illetve a személyes adatok védelmét;

34.  üdvözli, hogy az online platformok révén könnyebben nyomon követhetővé váltak a gazdasági ügyletek, ami elősegíti az adójogszabályok betartását és végrehajtását, azonban aggodalmát fejezi ki az ágazatban eddig felmerült nehézségek miatt; hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságot soha nem szabad az adókötelezettségek elkerülésének egyik módjaként használni; hangsúlyozza továbbá, hogy az adózási fegyelem és az adóbehajtás terén sürgető szükség van az illetékes hatóságok és az együttműködési platformok együttműködésére; elismeri, hogy ezen kérdéseket néhány tagállamban orvosolták és tudomásul veszi az e területen a köz- és magánszféra között sikeresen megvalósult együttműködést; felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, az illetékes hatóságok és érdekeltek bevonásával, dolgozzon ki az adójogszabályok betartását és végrehajtását elősegítő hatékony és innovatív megoldásokat többek között a határokon átnyúló adócsalások kockázatának kiszűrése érdekében; felkéri az együttműködési platformokat, hogy e téren vállaljanak aktív szerepet; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tisztázzák és egyezzenek meg abban, hogy a közösségi gazdaságban részt vevő különböző gazdasági szereplőknek adózási információkhoz kapcsolódó kötelezettségeik keretein belül mely információkat kell az adóhatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk;

35.  egyetért azzal, hogy funkcionálisan hasonló adózási követelményeket kell alkalmazni akár a hagyományos, akár a közösségi gazdaságban hasonló szolgáltatásokat kínáló vállalkozások esetében, és meggyőződése, hogy az adót ott kell megfizetni, ahol a nyereségre szert tesznek, és ahol nem kizárólag költség-hozzájárulásról van szó, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, és meg kell felelni a nemzeti és helyi adózási jogszabályoknak;

A munkaerőpiacra és a munkavállalók jogaira gyakorolt hatás

36.  hangsúlyozza, hogy a digitális forradalom jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra, és hogy a közösségi gazdaság terén kibontakozó tendenciák a társadalom átfogó digitalizációján belüli jelenleg tapasztalható trend részei;

37.  megjegyzi ugyanakkor, hogy a közösségi gazdaság új lehetőségeket és új, rugalmas, a munkába való visszatérést célzó útvonalakat kínál valamennyi felhasználó számára, különösen az önálló vállalkozók, a munkanélküliek, a jelenleg a munkaerőpiactól eltávolodott vagy olyan személyek számára, akik egyébként nem tudnának részt venni a munkaerőpiacon, így elősegítheti a munkaerőpiacra való belépést, különösen a fiatalok és perifériára szorult csoportok számára; ugyanakkor rámutat, hogy bizonyos körülmények között ez a fejlemény bizonytalan foglalkoztatottsági helyzetet is eredményezhet; hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak egyrészt munkaerőpiaci rugalmasságra, másrészt gazdasági és szociális biztonságára van szüksége, a tagállamokban kialakult szokásokkal és hagyományokkal összhangban;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő uniós szabályok alkalmazhatóságát a digitális munkaerőpiacra, és biztosítsa e szabályok megfelelő végrehajtását és betartását; felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és más érintettekkel együtt proaktívan és az előrelátás logikája alapján értékeljék a jelenlegi jogszabályok reformjának szükségességét, beleértve a szociális biztonsági rendszereket, hogy lépést lehessen tartani a technológiai fejlődéssel, egyúttal biztosítva a munkavállalók védelmét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy koordinálják szociális biztonsági rendszereiket a juttatások hordozhatósága és a biztosítási idő összeszámítása érdekében, összhangban az uniós és a nemzeti jogszabályokkal; ösztönzi a szociális partnereket, hogy szükség esetén frissítsék a kollektív szerződéseket annak érdekében, hogy a meglévő munkahelyi védelmi normák a digitális munka világában is fennmaradhassanak;

39.  kiemeli a munkavállalói jogok – mindenekelőtt a munkavállalók szervezkedésre, kollektív fellépésre és kollektív szerződések tárgyalására vonatkozó jogai – nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban történő védelmének fontosságát a közösségi szolgáltatásokban, emlékeztet arra, hogy a közösségi gazdaságban dolgozó munkavállalók vagy foglalkoztatottak, vagy önálló vállalkozók a tényleges viszonyok alapján, és ennek megfelelően kell besorolni őket; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül biztosítsák a tisztességes munkakörülményeket és a megfelelő jogi és szociális védelmet a közösségi gazdaságban dolgozó valamennyi munkavállalónak, jogállásuktól függetlenül;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatásokat azzal kapcsolatban, hogy az uniós jog miként alkalmazandó a platformok különféle típusú üzleti modelljeire, annak érdekében, hogy szükség esetén orvosolni lehessen a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás terén fennálló szabályozási hiányosságokat; úgy véli, hogy a platformgazdaság magas átláthatósági potenciálja lehetővé teszi a jó nyomon követhetőséget, összhangban a meglévő jogszabályok érvényesítésének céljával; kéri a tagállamokat megfelelő munkaügyi ellenőrzések végzésére az online platformokra vonatkozóan, valamint szankciók kiszabására a szabályok megszegése esetén, különösen a munka- és foglalkoztatási feltételeket, valamint a képesítésre vonatkozó követelményeket illetően; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a be nem jelentett munka és a színlelt önfoglalkoztatás problémáira ebben az ágazatban, és tűzzék a platformgazdaságot a be nem jelentett munka elleni küzdelemmel foglalkozó európai platform napirendjére; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást az ellenőrzések végzésére;

41.  hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani az alapvető jogokat és a megfelelő szociális védelmet a növekvő számú önálló vállalkozók számára, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a közösségi gazdaságban, ideértve a szervezett fellépéshez és –többek között a javadalmazásukra vonatkozó – kollektív tárgyaláshoz való jogot is;

42.  ösztönzi a tagállamokat, hogy ismerjék fel, hogy a közösségi gazdaság zavarokat is okozni fog, ezért néhány ágazat esetében dolgozzanak ki a szakképzést és az újbóli elhelyezkedés esélyének javítását támogató abszorpciós intézkedéseket;

43.  kiemeli annak fontosságát, hogy biztosítani kell a közösségi platform munkavállalói számára a digitális piaci értéküket jelentő minősítések és felülvizsgálatok hordozhatóságát, valamint garantálni kell a minősítések és felülvizsgálatok különféle platformok közötti átvihetőségét és összegyűjtését, miközben tiszteletben kell tartani az adatvédelemre és az egyéb érintett felek adatvédelmére vonatkozó szabályozást; tudomásul veszi, hogy a munkavégzés online értékelése tisztességtelen és önkényes gyakorlatokra nyújthat lehetőséget, amelyek kihatnak a közösségi platformok keretében munkát vállalók munkafeltételeire és javadalmazására, továbbá a munkaszerzési képességükre; úgy véli, hogy a minősítési és felülvizsgálati mechanizmusokat átlátható módon kell kialakítani, továbbá – a tagállamok jogszabályaival és gyakorlatával összhangban – megfelelő szinten tájékoztatni kell a munkavállalókat, illetve egyeztetni kell velük az ilyen mechanizmusok kidolgozásához használt általános kritériumokról;

44.  hangsúlyozza a naprakész készségek jelentőségét a munkavégzés változó világában, illetve annak biztosítását hogy valamennyi munkavállaló megfelelő, a digitális társadalom és gazdaság által megkívánt megfelelő készségekkel rendelkezhessen; ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a közösségi gazdasági vállalkozásokat, hogy valamennyi munkavállaló számára tegyék elérhetővé az egész életen át tartó képzést és digitális készségfejlesztést; úgy véli, hogy igény van – legfőképp a mikro- és kisvállalkozások részéről – az egész életen át tartó tanulásra és képzésre irányuló állami és magánberuházásokra és finanszírozási lehetőségekre;

45.  hangsúlyozza a távmunka és a rugalmas munkavégzési megoldások fontosságát a közösségi gazdaság szempontjából, és ennek kapcsán javasolja e munkavégzési formák egyenlővé tételét a hagyományos munkavégzéssel;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelv (2008/104/EK(14)) egyes online platformokra való alkalmazhatóságát; úgy véli, hogy számos közvetítéssel foglalkozó online platform szerkezetileg a munkaerő-kölcsönző ügynökségekhez hasonlít (a kölcsönmunkaerő/platform keretében dolgozó munkavállaló, a munkaerő-kölcsönző ügynökség/online platform, valamint a kölcsönvevő vállalkozás/ügyfél között létrejött háromoldalú szerződéses jogviszony tekintetében);

47.  felhívja a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatokat és az EURES-hálózatot, hogy nyújtsanak jobb tájékoztatást a közösségi gazdaság által kínált lehetőségekről;

48.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy kellően tájékoztassák a platformok keretében munkát vállalókat a munka- és foglalkoztatási feltételekről és a munkavállalói jogokról, valamint a platformokkal és a felhasználókkal fenntartott munkakapcsolatról; úgy véli, hogy a platformoknak proaktív szerepet kell játszaniuk a felhasználók és a munkavállalók tájékoztatása terén a alkalmazandó szabályozási keretről, tekintettel a jogi követelményeknek való megfelelésre;

49.  felhívja a figyelmet a közösségi gazdaság által a foglalkoztatás világában okozott változásra vonatkozó adatok hiányára; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy többek között a szociális partnerekkel együttműködve gyűjtsenek megbízhatóbb és átfogóbb adatokat erre vonatkozóan, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy nemzeti illetékes hatóságot, amelyik felelős a közösségi gazdaság munkaerőpiacán felmerülő tendenciák ellenőrzéséért és értékeléséért; ebben a tekintetben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát a tagállamok közt; kiemeli, hogy szorosan nyomon kell követni a munkaerőpiacot és a közösségi gazdaság munkakörülményeit a jogszerűtlenségek elleni küzdelem érdekében;

A közösségi gazdaság helyi dimenziója

50.  megjegyzi, hogy egyre több helyi hatóság és önkormányzat vesz részt már jelenleg is a közösségi gazdaság szabályozásában és fejlesztésében, és az együttműködési gyakorlatokra mint saját politikájuk tárgyára és mint a közösségi irányítás és a részvételi demokrácia új formáinak szervezőelvére tekintenek;

51.  megjegyzi, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak kellő mozgásterük van ahhoz, hogy az adott helyzethez igazodó intézkedéseket vezessenek be annak érdekében, hogy az uniós jogszabályokkal teljes mértékben összhangban álló, arányos intézkedések révén foglalkozhassanak az egyértelműen meghatározható, közérdekhez kapcsolódó célkitűzésekkel; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a politikai döntéshozatalban és az uniós jognak megfelelő szabályok bevezetésében;

52.  megjegyzi, hogy az első lépéseket a városok tették meg, ahol a körülmények, mint a népsűrűség és a fizikai közelség elősegítik az együttműködési gyakorlatok alkalmazását, ezáltal áthelyezve a hangsúlyt az intelligens városokról a megosztásalapú városokra, és elősegítve a polgárok számára élhetőbb infrastruktúrákra való áttérést; arról is meg van győződve, hogy a közösségi gazdaság számottevő lehetőséget teremthet a belső perifériák, a vidéki térségek és a hátrányos helyzetű területek számára, valamint új és inkluzív fejlesztési formákat alakíthat ki, kedvező társadalmi-gazdasági hatást fejthet ki, továbbá támogatja a perifériára szorult közösségeket az idegenforgalmi ágazatnak nyújtott közvetett előnyök révén;

A közösségi gazdaság előmozdítása

53.  hangsúlyozza a megfelelő kompetenciák, készségek és képzés szükségességét annak érdekében, hogy a lehető legtöbb személy játszhasson aktív szerepet a közösségi gazdaságban, és kibontakozhasson a benne rejlő lehetőség;

54.  kiemeli, hogy az információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik az innovatív ötletek gyors és hatékony kibontakozását a közösségi gazdaságokban, miközben összekötik a résztvevőket – a felhasználókat és szolgáltatókat egyaránt – és elősegítik azok nagyobb szerepvállalását, megkönnyítve számukra a piachoz való hozzáférést és a piaci részvételt, hozzáférhetővé téve a távoli és vidéki területeket;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy tevékenyen ösztönözze a köz- és magánszféra közötti együttműködést, különösen az elektronikus személyazonosító igazolványok bevezetésére tekintettel, hogy növelje a fogyasztók és a szolgáltatók bizalmát az online ügyletek iránt, az elektronikus személyazonosító igazolványok kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós keretre alapozva, valamint orvosolja a közösségi gazdaság növekedésének útjában álló egyéb aktuális korlátok– többek között a határokon átnyúló biztosítási szolgáltatások előtti akadályok – problémáját;

56.  rámutat, hogy az 5G bevezetése hogyan fogja alapjaiban véve átalakítani gazdaságaink működésének logikáját azáltal, hogy a szolgáltatásokat változatosabbá és hozzáférhetőbbé teszi; e tekintetben hangsúlyozza, hogy fontos létrehozni egy versenypiaci környezetet az innovatív vállalkozások számára, amelyek sikere végeredményben meg fogja határozni gazdaságaink erejét;

57.  megjegyzi, hogy a közösségi gazdaság egyre fontosabb az energiaágazatban, mivel lehetővé teszi a fogyasztók és a termelők – egyének és közösségek – számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a megújulóenergia-ciklus számos decentralizált szakaszában, többek között az önellátó előállításban és felhasználásban, a tárolásban és az elosztásban, összhangban az Európai Unió éghajlatváltozási és energetikai célkitűzéseivel;

58.  rámutat, hogy a közösségi gazdaságok különösen olyan közösségekben prosperálnak, amelyekben erősek a tudás- és oktatásmegosztó modellek, ezáltal ösztönzik és megerősítik a nyílt innováció kultúráját; hangsúlyozza a koherens szakpolitikák kidolgozásának és a széles sávú és ultraszéles sávú szolgáltatások kiépítésének jelentőségét, mivel azok a közösségi gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatásának és a közösségi modell nyújtotta előnyök kiaknázásának előfeltételei; emlékeztet ezért arra, hogy az EU valamennyi polgára számára lehetővé kell tenni a megfelelő hálózati hozzáférést, különösen a kisebb népsűrűségű, távoli vagy vidéki területeken, ahol egyelőre nem áll rendelkezésre kielégítő internetkapcsolat;

59.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság fejlődéséhez és bővüléséhez támogatásra van szükség, és nyitottnak kell maradnia a kutatás, az innováció és az új technológiák előtt a beruházások vonzása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós jogszabályok és szakpolitikák időtállóak legyenek, különös tekintettel a nem kizárólagos, kísérlet-alapú terek létrehozására, ösztönözve a digitális összeköttetést és jártasságot, támogatva az európai vállalkozókat és induló vállalkozásokat, ösztönözve az ipar 4.0 terjedését, innovációs csomópontok, klaszterek és inkubátorok létrehozását, emellett fejlesztve a hagyományos üzleti modellekkel való együttélés szinergiáit;

60.  hangsúlyozza, hogy a szállítási ágazat helyzete a közösségi gazdaságon belül és kívül egyaránt összetett; megjegyzi, hogy ez az ágazat erősen szabályozott; megjegyzi, hogy a közösségi gazdasági modellek lehetőséget kínálnak a közlekedési rendszer hatékonyságának és fenntartható fejlődésének jelentős javítására (többek között az egybefüggő, multimodális jegyfoglalást és utazást egyetlen út keretében lehetővé tévő közösségi gazdasági alkalmazások révén), biztonságának és védelmének megerősítésére, valamint a távoli területek hozzáférhetőbbé tételére és a forgalmi torlódások nem kívánt külső hatásainak csökkentésére;

61.  felhívja az érintett hatóságokat, hogy segítsék elő a közösségi közlekedési szolgáltatások és a hagyományos közlekedési rendszer kölcsönösen előnyös párhuzamos működését; felkéri a Bizottságot, hogy az új közlekedési technológiákkal (összekapcsolt járművek, autonóm járművek, integrált digitális jegykiadás, intelligens közlekedési rendszerek) kapcsolatos munkájába vonja be a közösségi gazdaságot is, tekintettel az azok közötti jelentős kölcsönhatásokra és természetes szinergiákra;

62.  hangsúlyozza, hogy jogbiztonságot kell teremteni a platformok és felhasználóik részére annak biztosítása érdekében, hogy az Unió közlekedési ágazatában fejlődhessen a közösségi gazdaság; megjegyzi, hogy a közlekedési ágazatban fontos egyértelmű különbséget tenni egyfelől i. az autómegosztás és a vezető által saját célból indított meglévő utazás esetében alkalmazott költségmegosztás, valamint másfelől ii. a szabályozott közúti személyszállítási szolgáltatások között;

63.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslései szerint a közösségi szálláshely-szolgáltatás a létrejött kereskedelmi forgalom alapján a közösségi gazdaság legnagyobb ágazatát jelenti, ugyanakkor a platformbevételek alapján a közösségi személyszállítás a legnagyobb;

64.  kiemeli, hogy a turisztikai ágazatban a lakásmegosztás az erőforrások és az egyébként kihasználatlan helyiségek kiváló hasznosítását jelenti, különösen az olyan területeken, amelyek hagyományosan nem húznak hasznot az idegenforgalomból;

65.  e tekintetben elítéli, hogy néhány hatóság olyan szabályokat vezetett be, amelyekkel korlátozni kívánják a közösségi gazdaságon keresztül kínált turisztikai szálláshelyek számát;

66.  felhívja a figyelmet a nehézségekre, melyekkel az európai együttműködési platformoknak kell szembenézniük a kockázati tőkéhez való hozzáférés és fejlesztési stratégiáik során, és amelyeket a hazai piacok kis mérete és széttöredezettsége, valamint a határokon átnyúló beruházások kritikus hiánya tovább súlyosbít; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a meglévő pénzügyi eszközöket a közösségi vállalkozásokba való beruházás érdekében, valamint – különösen az induló vállalkozások, illetve a kis- és középvállalkozások számára – ösztönözzék a finanszírozáshoz jutást megkönnyítő kezdeményezéseket;

67.  hangsúlyozza, hogy az együttműködésen alapuló finanszírozási rendszerek (például a közösségi finanszírozás) egy hatékony finanszírozási ökoszisztéma részeként fontos kiegészítői a hagyományos finanszírozási csatornáknak;

68.  megjegyzi, hogy a kkv-k által nyújtott szolgáltatások nem minden esetben igazodnak megfelelő mértékben a fogyatékossággal élők és az idősek szükségleteihez; felszólít arra, hogy az ilyen szolgáltatók támogatását célzó eszközök és programok vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit;

69.  felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és segítse a közösségi gazdaságban tevékenységet folytató európai vállalkozók megfelelő finanszírozási tételekhez való hozzáférését, a Horizont 2020 kutatási és innovációs program keretében is;

70.  tudomásul veszi az olyan innovatív technológiák és digitális eszközök pénzügyi ágazatban is tapasztalható gyors fejlődését és növekvő elterjedését, mint a blokklánc (blockchain) és az elosztott főkönyvi technológia; kiemeli, hogy ezen decentralizált technológiák alkalmazása a közösségi gazdaságban lehetővé teheti a közösségi szolgáltatók közötti hatékony ügyleteket és kapcsolatokat, ami független piacok vagy hálózatok kialakulásához vezet, és a jövőben átveszi a közvetítői szerepet, amelyet jelenleg a közösségi platformok töltenek be;

o
o   o

71.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0237.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0455.
(4) http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11834-2016-INIT/en/pdf
(5) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(6) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(7) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.
(8) HL L 337., 2009.12.18., 11. o.
(9) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(10) ECON-VI/016.
(11) HL C 75., 2017.3.10., 33. o.
(12) 438-as számú 2016. márciusi Eurobarométer gyorsfelmérés: „A közösségi platformok használata”.
(13) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.
(14) HL L 327., 2008.12.5., 9. o.

Jogi nyilatkozat