Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2758(RSO)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0477/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0477/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 06/07/2017 - 11.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0307

Elfogadott szövegek
PDF 269kWORD 51k
2017. július 6., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Terrorizmussal foglalkozó különbizottság felállítása, hatáskörei, összetétele és megbízatásának ideje
P8_TA(2017)0307B8-0477/2017

Az Európai Parlament 2017. július 6-i határozata a terrorizmussal foglalkozó különbizottság felállításáról, hatásköréről, összetételéről és megbízatásának idejéről (2017/2758(RSO))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete határozatra irányuló javaslatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 197. cikkére,

A.  mivel az Európai Unió egyértelmű hatáskörökkel rendelkezik a biztonság magas szintjének garantálásra az EUMSZ 67. cikkében foglaltaknak megfelelően, és a nemzeti hatóságok hatáskörei az EUMSZ 73. cikkével összhangban kiterjednek a terrorizmus elleni küzdelemre; és szélesebb körű kötelezettségei állnak fenn a határokon átnyúló együttműködés vonatkozásában az EUMSZ V. címében az Európai Unió belső biztonságával kapcsolatos rendőri és igazságügyi együttműködés tekintetében foglaltaknak megfelelően;

B.  mivel az ezen határozat által létrehozott különbizottságnak az Európai Unión belüli és nemzetközi partnerei, valamint a nemzetközi szereplők általi terrorizmus elleni küzdelem gyakorlati és jogalkotási téren észlelhető hiányosságaival kell foglalkoznia, különös tekintettel az együttműködésre és az információcserére;

C.  mivel a tagállami bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés és információcsere hiányosságai elleni fellépés, valamint az információk megosztására szolgáló európai adatbázisok interoperabilitása kiemelkedő jelentőséggel bír mind a schengeni övezet jó működése, mind az EU külső határainak védelme szempontjából, továbbá a különbizottság megbízatásának középpontját kell képeznie;

D.  mivel az alapvető jogok tiszteletben tartása a sikeres terrorizmusellenes politikák egyik nélkülözhetetlen eleme;

1.  úgy határoz, hogy egy terrorizmussal foglalkozó különbizottságot hoz létre a következő, szigorúan meghatározott hatáskörökkel:

   a) a tagállami bűnüldöző hatóságok, az illetékes uniós ügynökségek és az elismert szakértők által szolgáltatott tények és az európai területen tapasztalható terrorista veszély mértékének pártatlan vizsgálata, elemzése és értékelése, és megfelelő intézkedések ajánlása az Európai Unió és tagállamai terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, kivizsgálására és üldözésére való képessé tételéhez;
   b) az olyan lehetséges hibák és rossz működés pártatlan, valamint a bizonyítékok alapján való megközelítéssel összhangban történő azonosítása és elemzése, amelyek miatt lehetővé váltak a különböző tagállamokban a közelmúltban bekövetkező terrorista támadások, különösen a tagállamok hírszerző szolgálatai vagy bűnüldöző és igazságügyi hatóságai számára terrorista bűncselekmények elkövetése előtt az elkövetőkről rendelkezésre álló minden információ gyűjtése, összeállítása és elemzése révén;
   c) a külső határigazgatás terén hatályban lévő intézkedések és eszközök végrehajtásának, többek között a külső határellenőrzések egyes magánszemélyek hamis okmányokkal Európába történő belépését lehetővé tevő nem megfelelő működésének vizsgálata és értékelése, valamint annak értékelése, hogy egyes tagállamok miért nem tudják teljes mértékben végrehajtani az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(1) (a Schengeni Információs Rendszerről szóló rendelet) foglalt kötelezettségeiket; az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) (a Schengeni határellenőrzési kódex) vonatkozó rendelkezéseinek teljes körű végrehajtása terén a tagállamok és a Bizottság szintjén fennálló esetleges hiányosságokra vonatkozó információ összegyűjtése és elemzése, és megfelelő intézkedések ajánlása a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
   d) az igazságügyi , bűnüldözési és hírszerzési információk tagállamok közötti megosztása terén tapasztalható hiányosságok azonosítása; különösen azon információk gyűjtése, elemzése és közlése tekintetében felmerülő, állítólagos széles körű hiányosságok kivizsgálása, amelyek segíthetnének a támadások megelőzésében, különösen a következők révén:
   az uniós adatbázisok, mint például a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és a közös európai információcsere-modell teljesítményének és a tagállamok hatályban lévő jogi eszközök, mint például a 2008/615/IB tanácsi határozat(3) vagy a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat(4) végrehajtása terén tapasztalható esetleges hiányosságainak elemzése és értékelése; különösen annak elemzése, hogy egyes tagállamok miért nem járulnak hozzá ezen adatbázisok információval való feltöltéséhez, különös tekintettel a Schengeni Információs Rendszerről szóló rendeletben és a 2007/533/IB tanácsi határozatban(5) meghatározott kötelezettségeikre;
   a tagállamok azon állítólagos mulasztásának elemzése, hogy megfeleljenek a 2005/671/IB tanácsi határozat(6) 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt azon kötelezettségnek, hogy biztosítsák, hogy az illetékes hatóság által összegyűjtött, legalább az említett cikk (4) bekezdésében és (5) bekezdésében említett információk eljussanak az Europolhoz és az Eurojusthoz;
   a tagállami hatóságoknak a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat 3. és 7. cikkében foglalt kötelezettségnek való megfelelése elemzése, és az e kötelezettségre vonatkozó információgyűjtés, különösen annak biztosítása, hogy az illetékes bűnüldöző hatóságok bocsássanak információt és bűnüldözési operatív információt más tagállamok vonatkozó bűnüldöző hatóságainak rendelkezésére azokban az esetekben, amikor tényszerű okok alapján feltételezhető, hogy az információ és bűnüldözési operatív információ segíthet a 2002/584/IB kerethatározat(7) 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében, megelőzésében vagy vizsgálatában;
   annak megvizsgálása, hogy az Europol teljes mértékben eleget tett-e az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) által hatályon kívül helyezett 2009/371/IB tanácsi határozat(9) 17. cikkében foglalt értesítési kötelezettségének;
   annak megvizsgálása, hogy a tagállamok nemzeti egységei teljes mértékben eleget tettek-e az (EU) 2016/794 rendelet által hatályon kívül helyezett 2009/371/IB határozat 8. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt azon kötelezettségüknek, hogy az Europolt – saját kezdeményezésükre – ellátják a feladatainak ellátásához szükséges információkkal és bűnüldözési operatív információkkal;
   az uniós ügynökségek közötti információcsere lehetséges hiányosságainak, valamint ezen ügynökségek jogi eszközeinek és azon igényeinek kivizsgálása, hogy hozzáférjenek a Schengeni Információs Rendszerhez és egyéb releváns uniós információs rendszerekhez;
   a tagállamok hírszerző szolgálatai között fennálló nem hivatalos együttműködés értékelése, és az információcsere és a gyakorlati együttműködés hatékonysági szintjének értékelése;
   az Európai Unió és harmadik országok és nemzetközi ügynökségek terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködésének megvizsgálása, beleértve a meglévő nemzetközi együttműködést és eszközöket a terrorizmus elleni küzdelemben, többek között a bevált gyakorlatok cseréjét és az információcsere jelenlegi szintjének hatékonyságát;
   e) az uniós terrorizmusellenes jogszabályok és azok végrehajtása által az alapvető jogokra gyakorolt hatás értékelése;
   f) a terrorizmus elleni küzdelembe bevont illetékes hatóságok (rendőrség, hadsereg, igazságszolgáltatás, költségvetés, hírszerzés, megfigyelés, információ, informatika stb.) számára rendelkezésre bocsátott minden forrás elérhetőségének és hatékonyságának értékelése a tagállamokban és uniós szinten; a rendőrségi együttműködés terén tapasztalható esetleges hiányosságok és a határokon átnyúló, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos vizsgálatok terén folytatott gyakorlati bűnüldözési együttműködés útjában álló akadályok elemzése, a nyomozási képességeket érintő műszaki, szerkezeti és jogi korlátozások azonosításával;
   g) az igazságügyi rendszerek és az uniós szintű igazságügyi együttműködés hiányosságainak, valamint a határokon átnyúló vizsgálatokkal kapcsolatos, különösen az Eurojuston, az Európai Igazságügyi Hálózaton, a közös nyomozócsoportokon, az európai elfogatóparancson és az európai nyomozási határozaton keresztül folytatott együttműködés kivizsgálása; a nyomozási és bűnüldözési képességeket érintő műszaki, szerkezeti és jogi korlátozások azonosítása;
   h) a nemzeti hatóságok és a releváns uniós szervek között a jelenlegi bevált gyakorlatok cseréje és az együttműködés vizsgálata, tekintettel a sebezhető célpontok, többek között a tranzitterületek, mint például a repülőterek és vasútállomások védelmére, valamint a 2008/114/EK tanácsi irányelvben(10) foglalt kritikus infrastruktúrák védelmére;
   i) a terrorizmus áldozatai rendelkezésére álló jelenlegi mechanizmusok, különösen a 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) kivizsgálása, a megosztandó jelenlegi bevált gyakorlatok azonosításával;
   j) a radikalizációnak és a korlátozott számú tagállamban felállított deradikalizációs programok hatékonyságának elemzése, valamint az ezekre vonatkozó információgyűjtés; a megosztandó jelenlegi bevált gyakorlatok azonosítása, és megbizonyosodás arról, hogy a tagállamok megtették-e a megfelelő intézkedéseket e tekintetben;
   k) a tagállamok közötti együttműködés hatékonyságának, valamint 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben résztvevő illetékes hatóságok, kötelezett szolgáltatók és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának az értékelése, továbbá a banki ágazatban működő érintett szereplőkkel, a csalások kivizsgálásával foglalkozó és a bűnüldöző hatóságokkal folytatott eszmecserék a terrorizmusfinanszírozás új formáinak, többek között a szervezett bűnözéssel folytatott kapcsolatainak azonosítása érdekében;
   l) ajánlások tétele azzal kapcsolatban, amiket szükségesnek tart a fent említett összes területen, és ebből a célból a szükséges kapcsolatok kialakítása, látogatások tétele és meghallgatások tartása az uniós intézményekkel és az említett területeken működő ügynökségekkel, valamint nemzetközi és nemzeti intézményekkel, a tagállamok és harmadik országok nemzeti parlamentjeivel és kormányaival, a továbbá a terrorizmus elleni napi küzdelemmel foglalkozó tisztviselőkkel, mint például bűnüldöző hatóságokkal, rendőrségekkel, hírszerző szolgálatokkal, bírákkal és igazságügyi tisztviselőkkel, és a tudományos közösség, a vállalkozások és a civil társadalom, többek között az áldozatok szervezetei képviselőivel.

2.  hangsúlyozza, hogy a különbizottság ajánlásait az illetékes állandó bizottságoknak nyomon kell követniük;

3.  úgy határoz, hogy a különbizottság hatáskörébe tartozó területtel kapcsolatos európai uniós jogszabályok elfogadását, nyomon követését és végrehajtását érintő ügyekért felelős állandó parlamenti bizottságok hatásköre, személyzete és a rendelkezésükre álló erőforrások változatlanok maradnak;

4.  úgy határoz, hogy amikor a különbizottság munkája minősített jellegű bizonyítékok, személyes adatokat vagy titkokat érintő tanúvallomások meghallgatására, vagy hatóságokkal és szervekkel nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági célokból titkos, bizalmas, minősített vagy érzékeny információkról folytatott eszmecserékre vagy meghallgatásokra terjed ki, zárt üléseket kell tartani; úgy határoz, hogy a tanúknak és a szakértőknek jogukban áll zárt ülésen tanúvallomást vagy nyilatkozatot tenni;

5.  úgy határoz, hogy a különbizottság által kapott titkos vagy bizalmas dokumentumokat az eljárási szabályzat 210a. cikkében foglalt eljárás szerint kell megvizsgálni annak biztosítására, hogy csak az elnök, az előadó, az árnyékelőadók, a koordinátorok és a kijelölt tisztviselők rendelkezzenek hozzájuk személyes hozzáféréssel, és hogy ezeket az információkat kizárólag a különbizottság félidős és zárójelentéséhez lehessen felhasználni; úgy határoz, hogy az üléseket olyan helyiségekben kell tartani, amelyek kialakítása nem teszi lehetővé, hogy illetéktelen személyek az ott elhangzottakat meghallgassák;

6.  úgy határoz, hogy a minősített információkhoz való hozzáférés vagy a nemzetbiztonság vagy közbiztonság megsértésének kockázatával járó bizonyítékok meghallgatása előtt minden képviselőnek és tisztviselőnek biztonsági tanúsítványt kell kapnia a hatályos belső szabályokkal és eljárásokkal összhangban;

7.  úgy határoz, hogy a különbizottság által kapott információkat kizárólag a különbizottság feladatainak ellátására lehet használni, és azokat nem lehet közölni harmadik felekkel; úgy határoz, hogy ezeket az információkat nem lehet nyilvánosságra hozni, ha titkos vagy bizalmas jellegű anyagokat tartalmaznak, vagy személyeket neveznek meg;

8.  úgy határoz, hogy a különbizottság 30 tagú lesz;

9.  úgy határoz, hogy a különbizottság megbízatása tizenkét hónapra szól, kivéve, ha a Parlament ezt az időtartamot annak lejárta előtt meghosszabbítja, és hogy a megbízatása alakuló ülésének időpontjától kezdődik; úgy határoz, hogy a különbizottság félidős és zárójelentést nyújt be a Parlamentnek, amely ténymegállapításokat és a meghozandó intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlásokat tartalmaz.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(3) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).
(4) A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.).
(5) A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).
(6) A Tanács 2005/671/IB határozata (2005. szeptember 20.) a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről (HL L 253., 2005.9.29., 22. o.).
(7) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(9) A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).
(10) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

Jogi nyilatkozat