Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0338(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0225/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0225/2017

Viták :

PV 05/07/2017 - 19
CRE 05/07/2017 - 19

Szavazatok :

PV 06/07/2017 - 11.9
CRE 06/07/2017 - 11.9

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0314

Elfogadott szövegek
PDF 498kWORD 64k
2017. július 6., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusok *
P8_TA(2017)0314A8-0225/2017

Az Európai Parlament 2017. július 6-i jogalkotási állásfoglalása a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusokról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0686 – C8-0035/2017 – 2016/0338(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0686),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0035/2017),

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i(1) és 2016. július 6-i(2) állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0225/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  felhívja a Tanácsot, hogy a javasolt irányelv elfogadását követően vegye figyelembe a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény(3) fokozatos felszámolásának lehetőségét annak érdekében, hogy a javasolt irányelv révén meg lehessen erősíteni a vitarendezéssel kapcsolatos összehangolt uniós megközelítést;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Azon helyzetek, amelyekben a különböző tagállamok ugyanazt a jövedelmet vagy tőkét kétszer adóztatják meg, súlyos adózási akadályokat állíthatnak a határokon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások számára. Túlzott adóterhet róhatnak a vállalkozásokra és valószínűleg gazdasági torzulásokhoz és hatékonysági problémákhoz vezetnek, továbbá negatív hatással vannak a határokon átnyúló beruházásokra és a növekedésre.
(1)  A méltányos és hatékony adózás elve alapján minden vállalkozásnak ott kell megfizetnie az adóból rá eső méltányos részt, ahol nyereséget és értéktöbbletet termel, de kerülni kell a kettős adóztatást és az adóztatás kettős elmaradását. Azon helyzetek, amelyekben a különböző tagállamok ugyanazt a jövedelmet vagy tőkét kétszer adóztatják meg, súlyos adózási akadályokat állíthatnak elsősorban a határokon átnyúlóan tevékenykedő kis- és középvállalkozások számára és ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolnak a belső piac zavartalan működésére. Túlzott adóterhet, jogbizonytalanságot és szükségtelen költségeket róhatnak a vállalkozásokra és valószínűleg gazdasági torzulásokhoz és hatékonysági problémákhoz vezetnek. Továbbá negatív hatással vannak a határokon átnyúló beruházásokra és a növekedésre.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  2015. november 25-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről, amelyben vitatta a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény1a (a választottbírósági egyezmény) hasznosságát, és úgy vélte, hogy ezt az eszközt át kell alakítani és hatékonyabbá kell tenni, vagy egy hatásosabb, kölcsönös megállapodási eljárásokat tartalmazó uniós vitarendezési mechanizmussal kell felváltani. 2016. július 6-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről, amelyben hangsúlyozta, hogy a vitarendezési eljárások egyértelmű határidejének meghatározása kulcsfontosságú a rendszerek hatékonyságának javítása szempontjából.
___________
1a HL L 225., 1990.8.20., 10. o.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)   Az Európai Parlament 2015. december 16-án elfogadott egy állásfoglalást a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot a határokon átnyúló adózással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok Unión belüli javítására vonatkozóan, amely nemcsak a kettős adóztatás eseteivel, hanem az adóztatás kettős elmaradásával is foglalkozik. Ezenfelül egyértelműbb szabályokat, szigorúbb határidőket és átláthatóságot szorgalmaz.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)   A kettős adóztatás felszámolására irányuló kísérletek gyakran az „adóztatás kettős elmaradásához” vezettek, amikor is az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás gyakorlata révén a vállalatoknak sikerült nyereségük után olyan tagállamokban adót fizetniük, ahol a társasági adó mértéke közelít a nullához. E jelenlegi gyakorlat torzítja a versenyt, kárt okoz a hazai vállalkozásoknak és aláássa az adózási rendszert, ami károsan hat a növekedésre és a munkahelyteremtésre.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Fontos ezért, hogy olyan mechanizmusok álljanak rendelkezésre az Unióban, amelyek biztosítják a kettős adóztatással kapcsolatos jogviták rendezését és a szóban forgó kettős adóztatás tényleges megszüntetését.
(2)  A jelenlegi vitarendezési eljárások túl hosszúak, költségesek, és gyakran nem eredményeznek megállapodást, bizonyos esetekben pedig egyáltalán nem ismerik el azokat. Egyes vállalkozások jelenleg inkább elfogadják a kettős adóztatást, minthogy a kettős adóztatás megszüntetése céljából pénzt és időt fordítsanak fáradságos eljárásokra. Fontos ezért, hogy olyan mechanizmusok álljanak rendelkezésre az Unióban, amelyek az adózók rendszeres és hatékony tájékoztatása mellett biztosítják a kettős adóztatással kapcsolatos jogviták hatékony, gyors és végrehajtható rendezését és a szóban forgó kettős adóztatás tényleges és időben történő megszüntetését.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A már meglévő, a kétoldalú adóügyi egyezményekben előírt mechanizmusok révén nem minden esetben érhető el időben a kettős adóztatás alóli teljes mentesség. A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló jelenlegi egyezmény (90/436/EGK)7 (a továbbiakban: uniós választottbírósági egyezmény) hatálya korlátozott, mivel csak transzferárazással kapcsolatos jogvitákra és a nyereség állandó telephelyek közötti felosztására alkalmazható. Az uniós választottbírósági egyezmény végrehajtásának részeként lefolytatott monitoring feltárt néhány jelentős hiányosságot, különösen az eljáráshoz való hozzáférés, valamint az eljárás időtartama és hatékony lezárása tekintetében.
(3)  A már meglévő, a kettős adóztatásról szóló kétoldalú egyezményekben előírt mechanizmusok révén nem minden esetben érhető el időben a kettős adóztatás alóli teljes mentesség. Az ezen egyezményekben előírt mechanizmusok gyakran hosszadalmasak, költségesek, nehezen hozzáférhetők és nem mindig vezetnek megegyezéshez. Az uniós választottbírósági egyezmény hatálya korlátozott, mivel csak transzferárazással kapcsolatos jogvitákra és a nyereség állandó telephelyek közötti felosztására alkalmazható. Az uniós választottbírósági egyezmény végrehajtásának részeként lefolytatott monitoring feltárt néhány jelentős hiányosságot, különösen az eljáráshoz való hozzáférés, a jogorvoslati lehetőségek hiánya, valamint az eljárás időtartama és végleges kötelező érvényű és hatékony lezárásának elmaradása tekintetében. Ezek a hiányosságok akadályozzák a beruházásokat, ezért meg kell szüntetni azokat.
_________________
7 HL L 225., 1990.8.20., 10. o.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   A belső piacon a méltányos, egyértelmű és stabil adóügyi környezet megteremtése és az adóügyi viták csökkentése érdekében a társaságiadó-politikák legalább egy bizonyos mértékű közelítésére van szükség. A közös összevont társaságiadó-alap Bizottság által javasolt formában1a történő bevezetése a leghatékonyabb módja a kettős adóztatás kockázata kiküszöbölésének a társasági adózás terén.
______________
1a Javaslat a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre (COM(2016)0683).
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az igazságosabb adózási környezet létrehozása érdekében javítani kell az átláthatósági szabályokat, és meg kell erősíteni az adókikerülés elleni intézkedéseket. Ugyanakkor az igazságos adózási rendszer szellemében biztosítani kell, hogy az adózók ugyanazon jövedelmét nem adóztatják meg kétszer, és hogy a vitarendezési mechanizmusok átfogóak, hatékonyak és fenntarthatóak legyenek. A kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok fejlesztése azért is szükséges, hogy reagálhassunk a potenciálisan nagy összegeket érintő, megnövekedett számú kettős vagy többszörös adóztatási viták kockázatára annak okán, hogy az adóhatóságok gyakoribb és koncentráltabb ellenőrzési gyakorlatokat vezettek be.
(4)  Az Unióban tevékenykedő vállalkozások számára egy igazságosabb adózási környezet létrehozása érdekében javítani kell az átláthatósági szabályokat, valamint nemzeti, uniós és globális szinten meg kell erősíteni az adókikerülés és az adókijátszás elleni intézkedéseket. Az adóztatás kettős elmaradása elkerülésének az Unió egyik prioritásának kell maradnia. Ugyanakkor az igazságos adózási rendszer szellemében biztosítani kell, hogy az adózók ugyanazon jövedelmét nem adóztatják meg kétszer, és hogy a vitarendezési mechanizmusok átfogóak, hatékonyak és fenntarthatóak legyenek. A kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok fejlesztése azért is létfontosságú, hogy reagálhassunk a potenciálisan nagy összegeket érintő, megnövekedett számú kettős vagy többszörös adóztatási viták kockázatára annak okán, hogy az adóhatóságok gyakoribb és koncentráltabb ellenőrzési gyakorlatokat vezettek be.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Tehát egy olyan hatékony és eredményes, adóztatással kapcsolatos vitarendezési keret bevezetése, amely garantálja a jogbiztonságot és a vállalkozásbarát környezetet a beruházások számára, döntő jelentőségű intézkedés annak érdekében, hogy az Unióban igazságos és hatékony vállalati adózási rendszert valósíthassunk meg. A kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok egyúttal összehangolt és átlátható keretet is kínálnak a kettős adóztatást érintő kérdések megoldására, és ezáltal minden adózó számára előnyösek.
(5)  Tehát egy olyan hatékony és eredményes, adóztatással kapcsolatos vitarendezési keret bevezetése, amely garantálja a jogbiztonságot és támogatja a beruházásokat, döntő jelentőségű intézkedés annak érdekében, hogy az Unióban igazságos és hatékony vállalati adózási rendszert valósíthassunk meg. A tagállamoknak megfelelő szintű emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokat kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátaniuk ebből a célból.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az Unió az adózás átláthatósága és összehangolása terén példává és globális vezetővé válhat. A kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmusok ezért egyúttal összehangolt és átlátható keretet is kínálnak a kettős adóztatást érintő kérdések megoldására, és ezáltal minden adózó számára előnyösek. A Bizottságnak minden végleges határozatot teljes terjedelmében közzé kell tennie és rendelkezésre kell bocsátania közös adatformátumban egy központilag kezelt honlapon is, kivéve, ha az érintett adóalanyok bizonyítják, hogy a határozat olyan érzékeny kereskedelmi, ipari vagy szakmai információkat tartalmaz, amelyeket nem kellene közzétenni. A végleges határozatok közzététele közérdek, mivel javítja annak megértését, hogy miként kell a szabályokat értelmezni és alkalmazni. Ezen irányelv csak akkor fogja éreztetni teljes hatását, ha a harmadik országokban is hasonló szabályokat hajtanak végre. Ezért a Bizottságnak nemzetközi szinten is fel kellene lépnie a kötelező vitarendezési mechanizmus bevezetése érdekében.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)   A hatékony és jól működő keretrendszernek lehetővé kellene tennie a tagállamok számára, hogy olyan alternatív vitarendezési mechanizmusokat javasoljanak, amelyek jobban figyelembe tudják venni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátosságait, és amelyek révén csökkenthetők a költségek és a bürokrácia, növelhető a hatékonyság, valamint felgyorsítható a kettős adóztatás felszámolása.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A kettős adóztatás megszüntetését olyan eljárás útján kell elérni, amelyben első lépésként az eset az érintett tagállamok adóhatóságához kerül benyújtásra azzal a céllal, hogy a vitát egy kölcsönös egyeztetési eljárás keretében rendezzék. Ha egy bizonyos időtartamon belül nem sikerül ilyen megállapodásra jutni, az esetet az érintett adóhatóságok képviselőiből és független, szaktekintéllyel bíró személyekből álló tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság elé kell terjeszteni. Az adóhatóság hozza meg a végleges, kötelező erejű határozatot, hivatkozással a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság véleményére.
(6)  A kettős adóztatás megszüntetését olyan eljárás útján kell elérni, amely egyszerűen használható. Első lépésként az eset az érintett tagállamok adóhatóságához kerül benyújtásra azzal a céllal, hogy a vitát egy kölcsönös egyeztetési eljárás keretében rendezzék. Ha egy bizonyos időtartamon belül nem sikerül ilyen megállapodásra jutni, az esetet az érintett adóhatóságok képviselőiből és a szaktekintéllyel bíró személyek nyilvánosan elérhető jegyzékén szereplő, független, szaktekintéllyel bíró személyekből álló tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság elé kell terjeszteni. Az adóhatóság hozza meg a végleges, kötelező erejű határozatot, hivatkozással a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság véleményére.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   Az ezen irányelvben előírt, kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezési mechanizmus többek között az adózók számára is lehetőséget kínál a vitarendezésre. Ez magában foglalja a kettős adóztatással kapcsolatos kétoldalú egyezmények vagy az uniós választottbírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési eljárásokat is. Az ezen irányelvben meghatározott vitarendezési mechanizmust előnyben kell részesíteni más lehetőségekkel szemben, mivel ez egy olyan összehangolt, uniós szintű vitarendezési megközelítést alkalmaz, amely egyértelmű és végrehajtható előírásokat, a kettős adóztatás felszámolására irányuló kötelezettséget és előre megállapított határidőket tartalmaz.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)   Jelenleg nem világos, hogy ez az irányelv hogyan kapcsolódik a kétoldalú adóügyi megállapodásokban foglalt meglévő választottbírósági rendelkezésekhez és a meglévő uniós választottbírósági egyezményhez. A Bizottságnak ezért tisztáznia kell ezeket a kapcsolódási pontokat, hogy az adózók adott esetben a célnak leginkább megfelelő eljárást választhassák.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
7 c preambulumbekezdés (új)
(7c)   A kettős adóztatással kapcsolatos esetek nagy száma harmadik országokat érint. A Bizottságnak ezért arra kell törekednie, hogy egy globális keretrendszert hozzon létre, lehetőség szerint az OECD keretén belül. Egy ilyen OECD-keretrendszer megvalósításáig a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy a jelenlegi önkéntes eljárás helyett egy kötelező és jogerős egyeztetési eljárást vezessenek be a határon átnyúló kettős adóztatás valamennyi lehetséges esete tekintetében.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   Ezen irányelv hatályát mihamarabb ki kell terjeszteni. Az irányelv csak keretet biztosít az üzleti nyereség kettős adóztatásával kapcsolatos vitarendezéshez. A jövedelmek – mint a nyugdíjak és fizetések – kettős megadóztatásával kapcsolatos viták nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ennek ellenére az egyénekre gyakorolt hatása jelentős lehet. Az adóügyi megállapodások tagállamok általi eltérő értelmezése gazdasági téren kettős adóztatáshoz vezethet, például ha az egyik tagállam a jövedelemforrást fizetésként, míg a másik tagállam ugyanezt a jövedelemforrást nyereségként értelmezi. Ezért az irányelv hatályát ki kell terjeszteni a jövedelem megadóztatásával kapcsolatos eltérő tagállami értelmezésekre is.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A Bizottságnak egy ötéves időszakot követően felül kell vizsgálnia ezen irányelv alkalmazását, és a tagállamoknak megfelelő adatok szolgáltatásával kell támogatniuk a Bizottságot ezen felülvizsgálat elvégzésében,
(11)  A Bizottságnak egy ötéves időszakot követően felül kell vizsgálnia ezen irányelv alkalmazását, ideértve annak megállapítását is, hogy az irányelv továbbra is alkalmazható vagy módosításra szorul-e. A tagállamoknak megfelelő adatok szolgáltatásával kell támogatniuk a Bizottságot ezen felülvizsgálat elvégzésében. Felülvizsgálata végén a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely tartalmazza ezen irányelv hatályának az összes, több tagállamot érintő, kettős adóztatással és az adóztatás kettős elmaradásával kapcsolatos helyzetre történő kiterjesztésére vonatkozó értékelését, és adott esetben egy módosításra irányuló jogalkotási javaslatot,
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés
Ez az irányelv nem zárja ki a nemzeti jogszabályok vagy vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazását, amennyiben erre szükség van az adókikerülés, adókijátszás vagy adózási visszaélések megakadályozása érdekében.
Ez az irányelv nem zárja ki a nemzeti jogszabályok vagy vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazását, amennyiben erre szükség van az adókikerülés, adókijátszás, adócsalás vagy adózási visszaélések megakadályozása érdekében.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A kettős adóztatás hatálya alá eső minden adózó jogosult a kettős adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítés kézhezvételétől számított három éven belül az érintett tagállamok bármely illetékes hatóságának panaszt benyújtani, amelyben kérelmezi a kettős adóztatás rendezését, függetlenül attól, hogy használja-e a bármely érintett tagállam nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az adózó panaszában köteles jelezni minden érintett illetékes hatóság számára, hogy mely további tagállamok érintettek.
(1)  A kettős adóztatás hatálya alá eső minden adózó jogosult a kettős adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítés kézhezvételétől számított három éven belül az érintett tagállamok bármely illetékes hatóságának panaszt benyújtani, amelyben kérelmezi a kettős adóztatás rendezését, függetlenül attól, hogy használja-e a bármely érintett tagállam nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az adózó az érintett tagállamokban mindkét illetékes hatósághoz egy időben nyújtja be panaszát, valamint panaszában köteles jelezni minden érintett illetékes hatóság számára, hogy mely további tagállamok érintettek. A Bizottság az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető központi kapcsolattartó pontot hoz létre, amely naprakész kapcsolattartási információkkal szolgál valamennyi illetékes hatóságról és teljes áttekintést biztosít az alkalmazandó uniós jogról és adóügyi egyezményekről.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az illetékes hatóságoknak vissza kell igazolniuk a panasz kézhezvételét annak beérkezésétől számított egy hónapon belül. A többi érintett tagállam illetékes hatóságait is tájékoztatniuk kell a panasz beérkezéséről.
(2)  Valamennyi illetékes hatóság írásban visszaigazolja a panasz kézhezvételét és értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságait annak beérkezésétől számított két héten belül.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  név, cím, adóazonosító szám és a panaszt benyújtó adózó(k), valamint minden egyéb közvetlenül érintett adózó illetékes hatóságok általi azonosításához szükséges egyéb információk;
a)  név, cím, adóazonosító szám és a panaszt benyújtó adózó(k), valamint a panaszos legjobb tudomása szerint minden egyéb közvetlenül érintett adózó illetékes hatóságok általi azonosításához szükséges egyéb információk;
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)   a hatályos nemzeti szabályok és kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények;
törölve
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – e pont – iii pont
iii.  az adózó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog reagálni az illetékes hatóság minden megfelelő kérelmére, és az illetékes hatóságok kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani;
iii.  az adózó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog reagálni az illetékes hatóság minden megfelelő kérelmére, és az illetékes hatóságok kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani, az illetékes hatóságok pedig figyelembe veszik, ha a kért dokumentumokhoz való hozzáférés akadályokba ütközik, valamint a késedelem külső okait;
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  az illetékes hatóságok által kérelmezett bármely konkrét kiegészítő információ.
f)  az illetékes hatóságok által kérelmezett bármely, az adóügyi vita szempontjából lényeges konkrét kiegészítő információ.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az adott panasz beérkezésétől számított hat hónapon belül határozatot hoznak egy adózó panaszának elfogadása és elfogadhatósága tekintetében. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az adózókat és a többi tagállam illetékes hatóságait a határozatukról.
(5)  Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az adott panasz beérkezésétől számított három hónapon belül határozatot hoznak egy adózó panaszának elfogadása és elfogadhatósága tekintetében, valamint két héten belül írásban tájékoztatják az érintett adózót és a többi tagállam illetékes hatóságait a határozatukról.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy a 3. cikk (5) bekezdése szerint elfogadják a panaszt, törekedniük kell arra, hogy kölcsönös egyeztetési eljárás keretében, az egyik tagállam panasszal kapcsolatos határozatáról szóló utolsó értesítéstől számított két éven belül megszüntessék a kettős adóztatást.
Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy a 3. cikk (5) bekezdése szerint elfogadják a panaszt, törekedniük kell arra, hogy kölcsönös egyeztetési eljárás keretében, az egyik tagállam panasszal kapcsolatos határozatáról szóló utolsó értesítéstől számított egy éven belül megszüntessék a kettős adóztatást.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett két év az érintett tagállam illetékes hatósága kérésére legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező illetékes hatóság írásos indoklással szolgál. Ennek a meghosszabbításnak a feltétele, hogy azt az adózók és a többi illetékes hatóság elfogadják.
Az első albekezdésben említett egy év az érintett tagállam illetékes hatósága kérésére legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező illetékes hatóság írásos indoklással szolgál. Ennek a meghosszabbításnak a feltétele, hogy azt az adózók és a többi illetékes hatóság elfogadják.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha a tagállamok illetékes hatóságai az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül megegyezésre jutottak a kettős adóztatás megszüntetéséről, az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága köteles továbbítani e megállapodást az adózónak a hatóságra nézve kötelező erejű, az adózó által végrehajtható határozatként, feltéve, hogy az adózó lemond minden belföldi jogorvoslati lehetőséghez fűződő jogáról. Ezt a határozatot az érintett tagállamok nemzeti joga által előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
(3)  Ha a tagállamok illetékes hatóságai az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül megegyezésre jutottak a kettős adóztatás megszüntetéséről, az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága öt napon belül köteles továbbítani e megállapodást az adózónak a hatóságra nézve kötelező erejű, az adózó által végrehajtható határozatként, feltéve, hogy az adózó lemond minden belföldi jogorvoslati lehetőséghez fűződő jogáról. Ezt a határozatot az érintett tagállamok nemzeti joga által előírt határidőktől függetlenül haladéktalanul végre kell hajtani.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jutottak megegyezésre a kettős adóztatás megszüntetéséről, az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatóságának tájékoztatnia kell az érintett adózókat, feltüntetve e megegyezés hiányának okait.
(4)  Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jutottak megegyezésre a kettős adóztatás megszüntetéséről, az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatóságának két héten belül tájékoztatnia kell az érintett adózókat, feltüntetve e megegyezés hiányának okait, továbbá tájékoztatni kell az adózókat fellebbezési lehetőségeikről, megadva az érintett fellebbviteli szervek kapcsolattartási adatait.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az érintett tagállamok illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy elutasítják a panaszt, amennyiben a panasz elfogadhatatlan, vagy nem áll fenn kettős adóztatás, illetőleg a 3. cikk (1) bekezdésében előírt három éves időszakot nem tartják be.
(1)  Az érintett tagállamok illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy elutasítják a panaszt, amennyiben a panasz elfogadhatatlan, vagy nem áll fenn kettős adóztatás, illetőleg a 3. cikk (1) bekezdésében előírt három éves időszakot nem tartják be. Az illetékes hatóságok tájékoztatják az adózót a panasz elutasításának indokairól.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatóságai egy adózó által benyújtott panasz beérkezésétől számított hat hónapon belül nem hoznak határozatot a panasz ügyében, a panaszt elutasítottnak kell tekinteni.
(2)  Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatóságai egy adózó által benyújtott panasz beérkezésétől számított három hónapon belül nem hoznak határozatot a panasz ügyében, a panaszt elutasítottnak kell tekinteni és az adózót e három hónapos időszaktól számított egy hónapon belül értesíteni kell.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A panasz elutasítása esetén az adózó jogosult a nemzeti szabályokkal összhangban fellebbezni a határozat ellen az érintett tagállamok illetékes hatóságainál.
(3)  A panasz elutasítása esetén az adózó jogosult a nemzeti szabályokkal összhangban fellebbezni a határozat ellen az érintett tagállamok illetékes hatóságainál. Az adózó bármelyik illetékes hatósághoz jogosult fellebbezést benyújtani. Az az illetékes hatóság, amelyhez a fellebbezést benyújtják, tájékoztatja a másik illetékes hatóságot a fellebbezés meglétéről, és a két illetékes hatóságnak összehangoltan kell kezelnie a fellebbezést. A kkv-k esetében, amennyiben a fellebbezés sikeres, a pénzügyi terheket az az illetékes hatóság viseli, amelyik a panaszt eredetileg elutasította.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
E tanácsadó bizottságnak határozatot kell hoznia a panasz elfogadhatósága és elfogadása tekintetében, az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az 5. cikk (1) bekezdése szerint a panaszt elutasító utolsó határozatáról szóló értesítés időpontjától számított hat hónapon belül. Amennyiben a hat hónapos időszak alatt semmilyen határozatról szóló értesítést nem küldenek, ez a panasz elutasításának minősül.
E tanácsadó bizottságnak határozatot kell hoznia a panasz elfogadhatósága és elfogadása tekintetében, az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az 5. cikk (1) bekezdése szerint a panaszt elutasító utolsó határozatáról szóló értesítés időpontjától számított három hónapon belül. Amennyiben a három hónapos időszak alatt semmilyen határozatról szóló értesítést nem küldenek, ez a panasz elutasításának minősül.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Ha a tanácsadó bizottság megerősíti a kettős adóztatás fennállását és a panasz elfogadhatóságát, a 4. cikkben előírt kölcsönös egyeztetési eljárást kell kezdeményezni az egyik illetékes hatóság kérésére. Az érintett illetékes hatóság értesíti a tanácsadó bizottságot, a többi érintett illetékes hatóságot és az adózókat e kérelemről. A 4. cikk (1) bekezdésében előírt két éves határidő a panasz elfogadásáról és elfogadhatóságáról szóló tanácsadó bizottsági határozat keltének napján kezdődik.
Ha a tanácsadó bizottság megerősíti a kettős adóztatás fennállását és a panasz elfogadhatóságát, a 4. cikkben előírt kölcsönös egyeztetési eljárást kell kezdeményezni az egyik illetékes hatóság kérésére. Az érintett illetékes hatóság értesíti a tanácsadó bizottságot, a többi érintett illetékes hatóságot és az adózókat e kérelemről. A 4. cikk (1) bekezdésében előírt egyéves határidő a panasz elfogadásáról és elfogadhatóságáról szóló tanácsadó bizottsági határozat keltének napján kezdődik.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A tanácsadó bizottságot az érintett tagállamok illetékes hatóságai hozzák létre, amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a kölcsönös egyeztetési eljárás keretében nem sikerül megállapodniuk a kettős adóztatás megszüntetéséről.
Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a kölcsönös egyeztetési eljárás keretében nem sikerül megállapodniuk a kettős adóztatás megszüntetéséről, a tanácsadó bizottság a 13. cikk (1) bekezdése szerint véleményt nyilvánít a kettős adóztatás megszüntetéséről.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A tanácsadó bizottságot legkésőbb a 3. cikk (5) bekezdésében megállapított hat hónapos időszak végétől számított ötven naptári napon belül kell létrehozni, amennyiben a tanácsadó bizottság létrehozása az (1) bekezdésben foglaltak szerint zajlik.
A tanácsadó bizottságot legkésőbb a 3. cikk (5) bekezdésében megállapított három hónapos időszak végétől számított egy hónapon belül kell létrehozni, amennyiben a tanácsadó bizottság létrehozása az (1) bekezdésben foglaltak szerint zajlik.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A tanácsadó bizottságot legkésőbb a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított időszak végétől számított ötven naptári napon belül kell létrehozni, amennyiben a tanácsadó bizottság létrehozása a (2) bekezdésben foglaltak szerint zajlik.
A tanácsadó bizottságot legkésőbb a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított időszak végétől számított egy hónapon belül kell létrehozni, amennyiben a tanácsadó bizottság létrehozása a (2) bekezdésben foglaltak szerint zajlik.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Ha egy adott tagállam illetékes hatósága elmulasztott kinevezni legalább egy szaktekintéllyel bíró független személyt és annak helyettesét, az adózó kérheti az adott tagállam illetékes bíróságától egy, a 8. cikk (4) bekezdésében feltüntetett jegyzékben szereplő szaktekintéllyel bíró független személynek és annak helyettesének kinevezését.
Ha egy adott tagállam illetékes hatósága elmulasztott kinevezni legalább egy szaktekintéllyel bíró független személyt és annak helyettesét, az adózó három hónapon belül kérheti az adott tagállam illetékes bíróságától egy, a 8. cikk (4) bekezdésében feltüntetett jegyzékben szereplő szaktekintéllyel bíró független személynek és annak helyettesének kinevezését.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Abban az esetben, ha valamennyi tagállam illetékes hatóságai elmulasztották végrehajtani a fenti kötelezettséget, az adózó kérheti valamennyi tagállam illetékes bíróságától a két szaktekintéllyel bíró független személy kinevezését a második és harmadik albekezdés szerint. Az így kinevezett szaktekintéllyel bíró független személyek sorsolás útján kineveznek egy elnököt az elnöki tisztség betöltésére alkalmas független személyek 8. cikk (4) bekezdése szerinti jegyzékéből.
Abban az esetben, ha valamennyi tagállam illetékes hatóságai elmulasztották végrehajtani a fenti kötelezettséget, az adózó kérheti valamennyi tagállam illetékes bíróságától a két szaktekintéllyel bíró független személy kinevezését a 8. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerint. A Bizottság a honlapján egy központi információs ponton az unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé teszi az összes tagállam illetékes bíróságaira vonatkozó információkat. Az így kinevezett szaktekintéllyel bíró független személyek sorsolás útján kineveznek egy elnököt az elnöki tisztség betöltésére alkalmas független személyek 8. cikk (4) bekezdése szerinti jegyzékéből.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A független személyeknek és azok helyetteseinek az (1) bekezdés szerinti kinevezéséről az érintett tagállam illetékes bíróságát a 6. cikk (4) bekezdésében megállapított ötven napos időszak elteltével és az azt követő két hetes időszakon belül kell értesíteni.
(2)  A független személyeknek és azok helyetteseinek az (1) bekezdés szerinti kinevezéséről az érintett tagállam illetékes bíróságát a 6. cikk (4) bekezdésében megállapított egy hónapos időszak elteltével és az azt követő két hetes időszakon belül kell értesíteni.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az illetékes bíróság határozatot fogad el az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban, majd értesíti a kérelmezőt. Abban az esetben, ha a tagállamok elmulasztják a független személyek kinevezését, az illetékes bíróság által alkalmazandó eljárás ugyanaz, mint a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó nemzeti szabályok szerint alkalmazott választottbírósági eljárás, amikor is a bíróságok választottbírákat jelölnek ki azokban az esetekben, amikor a feleknek nem sikerül megegyezniük. Az illetékes bíróság továbbá tájékoztatja a tanácsadó bizottság létrehozását eredetileg elmulasztó illetékes hatóságokat. Az adott tagállamnak jogában áll megtámadni a bíróság határozatát, feltéve, hogy nemzeti jogszabályai ezt lehetővé teszik számára. Elutasítás esetén a kérelmezőnek jogában áll a nemzeti eljárási szabályokkal összhangban megtámadni a bírósági határozatot.
(3)  Az illetékes bíróság egy hónapon belül határozatot fogad el az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban, majd értesíti a kérelmezőt. Abban az esetben, ha a tagállamok elmulasztják a független személyek kinevezését, az illetékes bíróság által alkalmazandó eljárás ugyanaz, mint a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó nemzeti szabályok szerint alkalmazott választottbírósági eljárás, amikor is a bíróságok választottbírákat jelölnek ki azokban az esetekben, amikor a feleknek nem sikerül megegyezniük. Az illetékes bíróság továbbá tájékoztatja a tanácsadó bizottság létrehozását eredetileg elmulasztó illetékes hatóságokat. Az adott tagállamnak jogában áll megtámadni a bíróság határozatát, feltéve, hogy nemzeti jogszabályai ezt lehetővé teszik számára. Elutasítás esetén a kérelmezőnek jogában áll a nemzeti eljárási szabályokkal összhangban megtámadni a bírósági határozatot.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  egy vagy két szaktekintéllyel bíró független személy, akit az egyes illetékes hatóságok a (4) bekezdésben említett személyek jegyzékéből neveznek ki.
c)  egy vagy két szaktekintéllyel bíró független személy, akit – a saját tagállamuk által javasolt személyek kivételével – az egyes illetékes hatóságok a (4) bekezdésben említett személyek jegyzékéből neveznek ki.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a képviselőket az első albekezdés b) pontjában említettek szerint állandó jelleggel nevezik ki.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  ha az adott személy az érintett egyik vagy valamennyi adózóban jelentős részesedéssel rendelkezik / rendelkezett, illetőleg annak alkalmazottja vagy tanácsadója vagy korábban az volt;
b)  ha az adott személy vagy az adott személy valamelyik családtagja az érintett egyik vagy valamennyi adózóban jelentős részesedéssel rendelkezik / rendelkezett, illetőleg annak alkalmazottja vagy tanácsadója vagy korábban az volt;
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A szaktekintéllyel bíró független személyeknek valamely tagállam állampolgárának kell lenniük, és az Unión belüli lakóhellyel kell rendelkezniük. Kompetensnek és függetlennek kell lenniük.
A szaktekintéllyel bíró független személyeknek valamely tagállam állampolgárának kell lenniük, és az Unión belüli lakóhellyel kell rendelkezniük, lehetőség szerint adójogi téren dolgozó tisztviselőknek és köztisztviselőknek vagy valamely közigazgatási bíróság tagjainak kell lenniük. Kompetensnek, függetlennek, pártatlannak és feddhetetlennek kell lenniük.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A tagállamok közlik a Bizottsággal az általuk kijelölt szaktekintéllyel bíró független személyek neveit. A tagállamok megjelölhetik az értesítésben, hogy az általuk megnevezett öt személy közül melyik nevezhető ki elnökké. Ezenkívül teljes és naprakész tájékoztatást nyújtanak a Bizottságnak e személyek szakmai és tudományos hátteréről, kompetenciáiról, szaktudásáról és esetleges összeférhetetlenségéről. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a független személyek jegyzékét érintő bármilyen változásról.
A tagállamok közlik a Bizottsággal az általuk kijelölt szaktekintéllyel bíró független személyek neveit. A tagállamok megjelölik az értesítésben, hogy az általuk megnevezett öt személy közül melyik nevezhető ki elnökké. Ezenkívül teljes és naprakész tájékoztatást nyújtanak a Bizottságnak e személyek szakmai és tudományos hátteréről, kompetenciáiról, szaktudásáról és esetleges összeférhetetlenségéről. Változások esetén frissíteni kell ezeket az információkat a független személyek önéletrajzában. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a független személyek jegyzékét érintő bármilyen változásról.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A Bizottság ellenőrzi a tagállamok által kinevezett, szaktekintéllyel bíró független személyekre vonatkozó, a harmadik albekezdésben említett információkat. Ezeket az ellenőrzéseket a tagállamoktól kapott információk beérkezésétől számított három hónapon belül kell elvégezni. Amennyiben a Bizottságnak kétségei vannak a kinevezett személyek függetlenségét illetően, felkérheti a tagállamot, hogy szolgáljon további információkkal, és ha a kételyei továbbra is fennállnak, kérheti a tagállamot, hogy törölje az adott személyt a jegyzékből és nevezzen ki valaki mást.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés – 3 b albekezdés (új)
A szaktekintéllyel bíró független személyek jegyzékét nyilvánosan elérhetővé kell tenni.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak a tanácsadó bizottság helyett egy alternatív vitarendezési bizottság létrehozásáról, mely véleményt dolgoz ki a kettős adóztatás megszüntetéséről a 13. cikkel összhangban.
(1)  Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak a tanácsadó bizottság helyett egy alternatív vitarendezési bizottság létrehozásáról, mely véleményt dolgoz ki a kettős adóztatás megszüntetéséről a 13. cikkel összhangban. Az alternatív vitarendezési bizottságot azonban lehetőség szerint csak kivételes esetben szabad igénybe venni.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az alternatív vitarendezési bizottság összetételében és formájában eltérhet a tanácsadó bizottságtól, és a vitarendezés céljából egyeztetést, közvetítést, szakértői véleményeket, döntőbírósági vagy bármilyen egyéb vitarendezési eljárást vagy módszert alkalmazhat.
(2)  Az alternatív vitarendezési bizottság összetételében és formájában eltérhet a tanácsadó bizottságtól, és a vitarendezés céljából egyeztetést, közvetítést, szakértői véleményeket, döntőbírósági vagy bármilyen egyéb hatékony és elismert vitarendezési eljárást vagy módszert alkalmazhat.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az alternatív vitarendezési bizottságra a 11–15. cikk alkalmazandó, a 13. cikk többségi szabályokról szóló (3) bekezdése kivételével. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai eltérő többségi szabályokról állapodhatnak meg az alternatív vitarendezési bizottság működési szabályzatában.
(4)  Az alternatív vitarendezési bizottságra a 11–15. cikk alkalmazandó, a 13. cikk többségi szabályokról szóló (3) bekezdése kivételével. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai eltérő többségi szabályokról állapodhatnak meg az alternatív vitarendezési bizottság működési szabályzatában, feltéve, ha biztosított a vita rendezésére kinevezett személyek függetlensége és az összeférhetetlenség hiánya.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 6. cikk (4) bekezdésében előírt ötven naptári napos időszakon belül az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága tájékoztassa az adózókat a következőkről:
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 6. cikk (4) bekezdésében előírt egy hónapos időszakon belül az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága tájékoztassa az adózókat a következőkről:
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdés b) pontjában említett dátumot legkésőbb a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság létrehozásától számított hat hónapon belüli időpontra kell meghatározni.
Az első albekezdés b) pontjában említett dátumot legkésőbb a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság létrehozásától számított három hónapon belüli időpontra kell meghatározni.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  A működési szabályzatnak az adózók felé történő hiányos közlése vagy közlésének elmulasztása esetére a tagállamok biztosítják, hogy a független személyek és az elnök a II. melléklettel összhangban véglegesítik a működési szabályzatot, és a 6. cikk (4) bekezdésében megállapított ötven naptári nap lejártát követő két héten belül megküldik az adózó részére. Abban az esetben, ha a független személyek és az elnök nem jutnak megegyezésre a működési szabályzatot illetően, avagy azt nem közlik az adózókkal, az adózók ezt jelenthetik a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti illetékes bíróságon a jogi következmények megállapítása és a működési szabályzat végrehajtása érdekében.
(3)  A működési szabályzatnak az adózók felé történő hiányos közlése vagy közlésének elmulasztása esetére a tagállamok biztosítják, hogy a független személyek és az elnök a II. melléklettel összhangban véglegesítik a működési szabályzatot, és a 6. cikk (4) bekezdésében megállapított egy hónapos időtartam lejártát követő két héten belül megküldik az adózó részére. Abban az esetben, ha a független személyek és az elnök nem jutnak megegyezésre a működési szabályzatot illetően, avagy azt nem közlik az adózókkal, az adózók ezt jelenthetik a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti illetékes bíróságon a jogi következmények megállapítása és a működési szabályzat végrehajtása érdekében.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A 6. cikkben említett eljárás alkalmazásában az érintett egy vagy több adózó a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság rendelkezésére bocsáthat bármely, a határozat szempontjából lényeges információt, bizonyítékot vagy dokumentumot. Az érintett tagállamok adózói és illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság kérésére bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot rendelkezésre bocsátanak. Mindazonáltal, az adott tagállamok illetékes hatóságai az alábbi esetek bármelyikében megtagadhatják a kért információknak a tanácsadó bizottság rendelkezésére bocsátását:
(1)  A 6. cikkben említett eljárás alkalmazásában az érintett egy vagy több adózó a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság rendelkezésére bocsát bármely, a határozat szempontjából lényeges információt, bizonyítékot vagy dokumentumot. Az érintett tagállamok adózói és illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság kérésére bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot rendelkezésre bocsátanak. Mindazonáltal, az adott tagállamok illetékes hatóságai az alábbi esetek bármelyikében megtagadhatják a kért információknak a tanácsadó bizottság rendelkezésére bocsátását:
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményét a létrehozásától számított hat hónapon belül megküldi az érintett tagállamok illetékes hatóságai részére.
(1)  A tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményét a létrehozásától számított három hónapon belül megküldi az érintett tagállamok illetékes hatóságai részére.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményének megfogalmazása során figyelembe veszi a vonatkozó nemzeti jogszabályokat és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket. Amennyiben az érintett tagállamok között nincs érvényben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás vagy egyezmény, a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményében hivatkozhat az adózással kapcsolatos nemzetközi gyakorlatokra, így például az OECD legutóbbi adózási modellegyezményére.
(2)  A tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményének megfogalmazása során figyelembe veszi a vonatkozó nemzeti jogszabályokat és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket. Amennyiben az érintett tagállamok között nincs érvényben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás vagy egyezmény, a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményében hivatkozhat az adózással kapcsolatos nemzetközi gyakorlatokra, így például az OECD legutóbbi adózási modellegyezményére és az ENSZ kettős adódtatásról szóló legutóbbi modellegyezményére.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az illetékes hatóságoknak a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményének közlésétől számítva hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megállapodjanak a kettős adóztatás megszüntetéséről.
(1)  Az illetékes hatóságoknak a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság véleményének közlésétől számítva három hónap áll rendelkezésükre, hogy megállapodjanak a kettős adóztatás megszüntetéséről.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a kettős adóztatás megszüntetésére irányuló végleges határozatot annak elfogadásától számított harminc naptári napon belül minden egyes illetékes hatóság megküldje az adózók felé. Amennyiben az adózó a harminc naptári napos határidőn belül nem kap értesítést a határozatról, az adózó a lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállamban fellebbezhet a nemzeti szabályokkal összhangban.
(3)  A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a kettős adóztatás megszüntetésére irányuló végleges határozatot annak elfogadásától számított harminc naptári napon belül minden egyes illetékes hatóság megküldje az adózók felé. Amennyiben az adózó a harminc napos határidőn belül nem kap értesítést e határozatról, az adózó a lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállamban fellebbezhet a nemzeti szabályokkal összhangban.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A jogvita kölcsönös egyeztetési eljárás vagy vitarendezési eljárás alá vonása ellenére az érintett tagállam kezdeményezhet vagy folytathat bírósági eljárást vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárást ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.
(2)  A jogvita kölcsönös egyeztetési eljárás vagy vitarendezési eljárás alá vonása azt eredményezi, hogy az érintett tagállam nem kezdeményezhet vagy folytathat bírósági eljárást vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárást ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a 3. cikk (5) bekezdésében említett hat hónap;
a)  a 3. cikk (5) bekezdésében említett három hónap;
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a 4. cikk (1) bekezdésében említett két év.
b)  a 4. cikk (1) bekezdésében említett egy év.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 6. cikktől eltérve, az érintett tagállamok adócsalás, szándékos mulasztás és súlyos gondatlanság előfordulása esetén megtagadhatják a vitarendezési eljáráshoz való hozzáférést.
(6)  A 6. cikktől eltérve, az érintett tagállamok egy büntető- vagy igazgatási eljárás keretében hozott jogerős ítélettel alátámasztott adócsalás, szándékos mulasztás és súlyos gondatlanság előfordulása esetén ugyanebben az ügyben megtagadhatják a vitarendezési eljáráshoz való hozzáférést.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az illetékes hatóságok közzéteszik a 14. cikkben említett végleges határozatot, amennyiben ehhez valamennyi érintett adózó hozzájárul.
(2)  Az illetékes hatóságok teljes terjedelmében közzéteszik a 14. cikkben említett végleges határozatot. Abban az esetben azonban, ha az adózók arra hivatkoznak, hogy a határozatban bizonyos pontok érzékeny kereskedelmi, ipari vagy szakmai információkat érintenek, az illetékes hatóságok mérlegelhetik ezt az érvelést, és az érzékeny részek törlésével e lehető legnagyobb információtartalommal teszik közzé a határozatot. Az illetékes hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítsák a végleges határozat közzététele során, ugyanakkor az adózók alkotmányos jogait is védeniük kell, különös tekintettel azon információkra, amelyek közzététele révén egyértelműen és nyilvánvalóan ipari és kereskedelmi szempontból érzékeny információk kerülnének a versenytársak birtokába.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben valamelyik érintett adózó nem egyezik bele a végleges határozat teljes körű közzétételébe, az illetékes hatóságok a végleges határozat kivonatát teszik közzé, melyben szerepel az ügynek és tárgyának ismertetése, időpontja, az érintett adózási időszakok, a jogalap, az iparág, valamint a végeredmény rövid ismertetése.
törölve
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabványos formanyomtatványokat dolgoz ki a (2) és (3) bekezdésben említett információk közzétételére. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 18. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
(4)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabványos formanyomtatványokat dolgoz ki a (2) bekezdésben említett információk közzétételére. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 18. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a (3) bekezdés szerint közzéteendő információkról.
(5)  Az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a (3) bekezdés szerint közzéteendő információkról. A Bizottság közösen használt adatformátumban rendelkezésre bocsátja ezt az információt egy központilag kezelt honlapon.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság az interneten elérhetővé teszi és folyamatosan frissíti a 8. cikk (4) bekezdésében említett szaktekintéllyel bíró független személyek jegyzékét, megjelölve azokat a személyeket, akik elnökké nevezhetők ki. A jegyzék ezen személyeknek kizárólag a nevét tartalmazza.
(1)  A Bizottság az interneten nyílt adatformátumban elérhetővé teszi és folyamatosan frissíti a 8. cikk (4) bekezdésében említett szaktekintéllyel bíró független személyek jegyzékét, megjelölve azokat a személyeket, akik elnökké nevezhetők ki. A jegyzék tartalmazza e személyek nevét, hovatartozásukat, önéletrajzukat, valamint a képesítéseikkel és a gyakorlati tapasztalatukkal kapcsolatos információkat, továbbá az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozataikat;
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
21 a cikk (új)
21a. cikk
Felülvizsgálat
... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított három év elteltével]-ig a Bizottság – nyilvános konzultáció alapján és az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések fényében – elvégzi ezen irányelv alkalmazásának és hatályának felülvizsgálatát. A Bizottság azt is elemzi, hogy egy állandó jellegű tanácsadó bizottság („állandó tanácsadó bizottság”) tovább növelné-e az eredményességet és a vitarendezési eljárások hatékonyságát.
A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely adott esetben módosításra irányuló jogalkotási javaslatot tartalmaz.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 5 cím – 2 a sor (új)
Gewerbesteuer
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 12 cím – 2 a sor (új)
Imposta regionale sulle attività produttive

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.
(3) HL L 225., 1990.8.20., 10. o.

Jogi nyilatkozat