Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2325(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0250/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0250/2017

Viták :

PV 11/09/2017 - 24
CRE 11/09/2017 - 24

Szavazatok :

PV 12/09/2017 - 7.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0323

Elfogadott szövegek
PDF 391kWORD 58k
2017. szeptember 12., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Európai űrstratégia
P8_TA(2017)0323A8-0250/2017

Az Európai Parlament 2017. szeptember 12-i állásfoglalása az európai űrstratégiáról (2016/2325(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikkére, valamint XIX. címének 189. cikkére,

—  tekintettel az „Űrstratégia Európa számára” című, 2016. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2016)0705),

–  tekintettel az „Európai Unió űripari politikája” című, 2013. február 28-i bizottsági közleményre (COM(2013)0108),

–  tekintettel „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. április 4-i bizottsági közleményre (COM(2011)0152),

–  tekintettel a Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

–  tekintettel a Bizottság „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0588) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0306),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0590),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól” című, 2010. június 14-i bizottsági közleményre (COM(2010)0308),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

–  tekintettel a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),,

–  tekintettel az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i (EU) 1285/2013 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

—  tekintettel az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(3);

–  tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. április 16-i 512/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a vonatkozó tanácsi következtetésekre és az automatizált és összekapcsolt vezetésre vonatkozó, 2016. április 14-i amszterdami miniszteri nyilatkozatra,

–  tekintettel az űrpolitikáról szóló 2016. júniusi hágai kiáltványra (The Hague Manifesto),

–  tekintettel az Európa űrpolitikájának közös jövőképéről és céljairól az Európai Unió és az Európai Űrügynökség által tett és a Bizottság és az Ügynökség által 2016. október 26-án aláírt együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről szóló, 2016. június 8-i állásfoglalására(5),

—  tekintettel az űrpiac felvevőképességéről szóló, 2016. június 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió űripari politikájáról – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatásáról szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a polgárok szolgálatában álló európai uniós űrstratégiáról szóló, 2012. január 19-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról szóló, 2011. június 7-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az űrpaic felvevőképességéről szóló, 2016 januárjában készült tanulmányra(10),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Halászati Bizottság véleményére (A8-0250/2017),

A.  mivel az űrkutatás számos előnnyel jár a társadalom számára, és versenyképesebb gazdaságot biztosíthat Európának azáltal, hogy új termékek és szolgáltatások kifejlesztését ösztönzi, illetve támogatja a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a halászatot és a tengeri közlekedést; mivel a műholdas technológia segítségével jobb hozzáférés biztosítható a kommunikációs technológiákhoz, a valós idejű információcserét lehetővé tevő, nagy felbontású Föld-megfigyelési rendszerek alakíthatók ki, gyorsan lehet reagálni a természeti katasztrófákra, és hatékonyabb határőrizeti és biztonsági ellenőrzések vezethetők be;

B.  mivel az űrtechnológiák, az űrre vonatkozó adatok és az űrrel kapcsolatos szolgáltatások számos uniós közpolitikát és kulcsfontosságú politikai prioritást támogathatnak, például fellendíthetik a digitális egységes piacot, ösztönözhetik az európai gazdaságot és kezelhetik az éghajlatváltozást;

C.  mivel a világűr az európai polgárok számára nem költség, hanem befektetés, és mivel egy nagyra törő űrstratégia biztosíthatja az Unió önállóságát és helyzetét a világűr stratégiai területén, ugyanakkor fellendíti a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést a világűrrel kapcsolatos gyártásban, műveletekben és a downstream szolgáltatásokban;

D.  mivel az Európai Parlament és a Tanács 2007-es politikai döntései eredményeképpen az európai műholdas navigációs programok, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és a Galileo számára költségvetést biztosítottak, és megállapodás született a programok irányítási struktúrájáról;

1.  üdvözli a Bizottságnak az európai űrstratégiáról szóló közleményét és támogatja a Bizottság maradéktalan elkötelezettségét az űr gazdasági és társadalmi hasznainak maximális kiaknázása, az űrtechnológiák és -alkalmazások közpolitikák támogatása céljából történő használatának fokozása, a globális szinten versenyképes és innovatív európai űrágazat ösztönzése, Európa űrágazati önállóságának megszilárdítása és Európa mint globális szereplő szerepének, valamint a nemzetközi űrügyi együttműködés erősítése mellett;

2.  emlékezteti a Bizottságot, hogy elengedhetetlen az uniós űrügyi programok folytonosságának biztosítása és a Galileo és a Kopernikusz programok jövőbeli fejlődésének átgondolása, különösen annak érdekében, hogy pozitív és kiszámítható beruházási környezet jöjjön létre a kapcsolódó ágazatban; véleménye szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha hosszú távon garantált az űrpolitikához kapcsolódó kiemelt programok és a kapcsolódó adatinfrastruktúra állami finanszírozása, elismerve ugyanakkor azt is, hogy szükség van a magánszféra jelentős mértékű bevonására;

3.  felhívja a figyelmet a tagállamok, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) által az űrkutatás terén új technológiákkal, felfedező missziókkal, Föld-megfigyelő és meteorológiai képességekkel elért eredményekre;

4.  véleménye szerint szükség van a Galileo és Kopernikusz programok értékelésére, még mielőtt a Bizottság ismertetné a következő többéves pénzügyi keret részét képező új jogalkotási javaslatait; úgy véli, hogy ennek az értékelésnek többek között ki kell terjednie az Európai GNSS Ügynökség (GSA) jövőbeli szerepére a Galileóban és esetleges szerepére a Kopernikuszban, arra, hogy miképpen egyszerűsíthető a GSA kapcsolata az ESA-val, valamint az ügynökség alapvető és átruházott feladatai között jelenleg fennálló eltérésre; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy a GSA még mielőtt új feladatokat ruháznának rá, megfelelő kapacitással rendelkezzen új feladatok elvégzéséhez;

5.  hangsúlyozza, hogy az értékelés eredményét figyelembe kell venni az EU és az ESA közötti kapcsolatokról folytatott jövőbeli megbeszélések során is, tekintetbe véve a 2016. október 26-án aláírt együttes EU–ESA-nyilatkozatot; felhívja a Bizottságot, hogy az ESA-val együttműködésben tanulmányozza azokat a különböző lehetőségeket, amelyekkel az európai űripar irányításának bonyolult intézményi rendszere egyszerűsíthető lenne, javítva a felelősségi körök kijelölését a fokozottabb eredményesség és költséghatékonyság érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy a GSA számára megfelelő személyzetet kell biztosítani annak érdekében, hogy biztosított legyen az európai GNSS-programok zökkenőmentes működése és kiaknázása; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a GSA-nak juttatott források megfelelőségét, figyelemmel annak jelenlegi és jövőbeli feladataira; úgy véli, hogy a személyzeti politikát és eljárást a 2013. december 2-i intézményközi megállapodásnak megfelelően az ügynökségre ruházott új feladatok fényében kell kiigazítani;

7.  hangsúlyozza ezenkívül, hogy a jelenlegi és jövőbeli kihívások megválaszolása érdekében a következő uniós költségvetésbe a jelenleginél nagyobb űrügyi költségvetést kell beépíteni, amely (az űr- és földi szegmensektől kezdve a Föld-megfigyelésen át a navigációig és a kommunikációig) az egész értékláncot támogatja, és erre a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálatakor kell sort keríteni; ismételten hangsúlyozza, hogy a kapcsolódó piacok sikeres fejlődése elsősorban a Galileo és a Kopernikusz programok időben történő végrehajtásától és folyamatos fejlődésétől függ, és e programok megfelelő finanszírozását kiemelten kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó költségvetési döntések meghozatala során meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni az uniós űrprogramok európai hozzáadott értékét és egyedi hozzájárulását;

8.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az uniós űrprogramok közötti szinergiák kihasználásával fokozzák a hatékonyságot és a költséghatékonyságot; úgy véli továbbá, hogy a szinergiahatások elérése érdekében intenzívebbé kell tenni az uniós űrpolitikában részt vevő uniós ügynökségek közötti információmegosztást; rámutat arra, hogy a tevékenységi körök egyre közelítenek egymáshoz; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé éves jelentést az uniós ügynökségek közötti együttműködés jellegéről és mértékéről;

9.  hangsúlyozza, hogy fontos azonosítani és kezelni az űrkutatáson alapuló termékek és szolgáltatások területén a belső piac működése előtt álló valamennyi akadályt;

Maximalizálni az űr által nyújtott előnyöket a társadalom és az uniós gazdaság számára

10.  kiemeli, hogy az űrprogramok és azok szolgáltatásai kulcsfontosságú eszközök lesznek az olyan szakpolitikai területeken, mint az energiaügy, az éghajlat-politika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a közlekedés, az idegenforgalom, a digitális piac és a mobiltávközlés, a regionális politika és a helyi tervezés; úgy véli, hogy komoly lehetőségek nyílnak olyan kihívások kezelésére, mint például a migráció, a határigazgatás és a fenntartható fejlődés; kiemeli az európai űrstratégia fontosságát az átfogó uniós tengerpolitika terén; megállapítja, hogy a távérzékelő szatellitek vagy távérzékelési rendszerek kereskedelmi használata jelentős előnyöket hozott a társadalom számára;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az EGNOS, a Galileo és a Kopernikusz programok hiánytalan gazdasági kihasználását azzal, hogy a piaci felvevőképességhez igazított célokat tűz ki; javítja a Kopernikusz adataihoz való hozzáférést és azok feldolgozását annak érdekében, hogy a vállalatok – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások – űrbéli adatokra épített alkalmazásokat fejleszthessenek ki; biztosítja más digitális szolgáltatások – mint például az intelligens közlekedési rendszerek, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer, a folyami információs szolgáltatás,a SafeSeaNet, valamint a hagyományos navigációs rendszerek – jobb integrálását, továbbá kibővíti az űrmegoldásokban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a műholdas navigáció és a Föld-megfigyelési adatok és szolgáltatások jelentős előnyökkel járnak az állampolgárok és a gazdasági szervezetek számára;

12.  üdvözli a Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy felhőalapú platformokat szerezzen be a Föld-megfigyelési adatok számára annak biztosítása érdekében, hogy Európa gazdasági szempontból teljes mértékben kiaknázhassa saját vezető űrprogramjait, és fenntartható felhasználói hozzáférést és kompetenciaépítést tudjon létrehozni; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel munkáját ezen a területen, hogy az első adatplatformok 2018-ra működőképessé váljanak; úgy véli, hogy az e platformokra irányuló pályázatoknak magánszereplők számára is nyitva kell állniuk;

13.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a Kopernikusz megbízott szervezeteinek működését, különösen pályázati eljárásaik egyszerűsítése és észszerűsítése érdekében, megkönnyítendő a kkv-k számára a pályázást;

14.  hangsúlyozza a „világűrbiztos” jogalkotás szükségességét, és megismétli az űrpiac felvevőképességéről szóló, fent említett állásfoglalásában szereplő azon kérését, hogy mielőtt a Bizottság új jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat nyújtana be, végezze el az űrprogramok módszeres ellenőrzését; felszólítja a Bizottságot, hogy távolítsa el az űrtechnológia közszektor általi használata előtt álló akadályokat, például az új és a létező európai jogszabályok betartásának ellenőrzése során; úgy véli, hogy az űrtechnológia alkalmazása révén, valamint az olyan példákra építve, mint az e-segélyhívás (e-Call) és a digitális tachográf, a közrend jelentős mértékben javítható; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében például a Föld-megfigyelési program által szolgáltatott adatok és szolgáltatások megvásárlásával ösztönözzék az űrtechnológia európai, tagállami, regionális és helyi hatóságok általi alkalmazását;

15.  kiemeli a világűr deorbitáció révén történő megtisztításával és az űrfelszerelések innovatív anyagaival foglalkozó kísérleti projektet, amelyet az űrágazattal kapcsolatos leendő közös technológiai kezdeményezés megvalósíthatóságának és hatékonyságának tesztelésére terveztek; elismeri, hogy a megfelelő források (magán- és közforrások egyaránt) alapvető fontosságúak az európai űrágazat fenntarthatósága és versenyképessége biztosításának szempontjából, valamint az Uniónak az űrben globális játékosként betöltött nagyobb szerepe érdekében;

16.  úgy véli, hogy az éghajlatváltozás kezelése terén a Kopernikusz hozzájárulását tovább kell fejleszteni; felhívja a Bizottságot, hogy minél előbb hozza létre az Kopernikuszra alapozott képességeket az üvegházhatású gázok, köztük a CO2 kibocsátásának nyomon követésére – melyeket jelenleg a Horizont 2020 keretében fejlesztenek(11) –, a COP21 megállapodásban rögzített szükségletek kezelése céljából, és tegye lehetővé ezek hatékony végrehajtását; támogatja a szén-dioxid és a metán nyomon követésére szolgáló jövőbeli műholdak kifejlesztését;

17.  üdvözli a Galileo kezdeti szolgáltatásairól szóló, 2016. december 15-i nyilatkozatot; hangsúlyozza, hogy a Galileo jelének széles körű felhasználása előfeltétele annak, hogy létrejöjjön az űralapú alkalmazások és szolgáltatások erős kapcsolódó piaca, továbbá hogy megfelelő – többek között adott esetben szabályozási – intézkedésekre is szükség van ahhoz, hogy megvalósuljon az EU-ban árusított eszközökre vonatkozó szabvány teljes kompatibilitása a Galileóval és az EGNOS-szal, és hogy ösztönözzék a Galileo- és EGNOS-kompatibilis eszközök terjedését a globális piacon; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan intézkedések meghozatalát, amelyek megerősítik az európai GNSS downstream ágazat versenyképességét;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kritikus infrastruktúrák GNSS alapú óraművei készen álljanak a Galileo és az EGNOS alkalmazására, mert ez biztonsági szempontból rendkívül fontos;

19.  hangsúlyozza a műholdak azon képességét, hogy megszakításmentes, nagyon magas szintű konnektivitást tudnak biztosítani, különösen távoli területek és a legkülső régiók számára, ami lényegi fontosságú a digitális szakadék felszámolása, a nagysebességű hálózatok fejlesztése és a dolgok internetének bővítése, azaz az általuk elérhető szolgáltatások – például önvezető autók, az intelligens járműflotta-kezelés és teherszállítás-irányítás, az e-kormányzás, az e-oktatás és az e-egészségügyi alkalmazások – szempontjából; hangsúlyozza a földi és űralapú technológiák egymást kiegészítő jellegét a nagyon nagy kapacitású hálózatok megvalósítása terén; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt ismerje el a Bizottság, és megfelelően vegye figyelembe a műholdak ezen a területen tett hozzájárulását; hangsúlyozza továbbá, hogy az említett műholdas szolgáltatások működéséhez szükség van megfelelő frekvenciasávok tartalékolására; felhív ennek megoldására a távközlési hálózatokkal kapcsolatban folyó jelenlegi jogalkotási munka során, valamint a K+F-be történő megfelelő beruházások révén; úgy véli továbbá, hogy az európai űrstratégiát a Bizottság digitális stratégiáinak összehangolásával és a tagállamok és az ipar támogatásával kell végrehajtani a műholdas kommunikáció hatékony és keresletvezérelt kihasználása, az egész Európára kiterjedő, mindenütt jelenlévő kapcsolat előmozdítása érdekében;

20.  hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapok jelentős szerepét a kapcsolódó űrágazati piacok – leginkább közbeszerzések útján történő – ösztönzésében, valamint a jelentős űrágazattal még nem rendelkező országok bevonásában, és megjegyzi, hogy ezzel a kérdéssel a kohéziós politika jövőjéről folytatott tárgyalásokon kell foglalkozni; támogatja a növekvő űripari kapacitásokkal rendelkező tagállamok és régiók segítését célzó kapacitásépítési intézkedések bevezetését; hangsúlyozza, hogy a regionális dimenzió alapvető fontosságú abban, hogy az űrtechnológia előnyei eljussanak a polgárokhoz, valamint azt, hogy a helyi és regionális hatóságok bevonása szinergiákat teremthet az intelligens szakosodási stratégiákkal és az uniós városfejlesztési menetrenddel; ezért támogatja a regionális és helyi hatóságok fokozott bevonását az EU eredményes űrpolitikájába, beleértve a legkülső régiókat, ideértve a tengerentúli országokat és területeket is; hangsúlyozza, hogy a Régiók Bizottságának a Kopernikusz felhasználói fóruma tagjának kellene lennie annak érdekében, hogy a regionális és helyi szereplők jelentőségükhöz mérten képviselve legyenek a Kopernikusz által szolgáltatott adatok felhasználóiként;

21.  hangsúlyozza, hogy a Galileóhoz vagy a Kopernikuszhoz kapcsolódó projektek esetében az olyan felhasználók, mint a kkv-k, illetve a helyi és regionális hatóságok még mindig nem tudnak eleget a finanszírozási lehetőségekről – beleértve a Európai Beruházási Bank által nyújtottakat is –, és hogy az e lehetőségeket feltáró információk célba juttatásán haladéktalanul javítani kell;

22.  elismeri az űrtechnológiák és a két kiemelt uniós űrprogram szerepét a szárazföldi, tengeri, légi és űrközlekedés intelligensebbé, biztonságosabbá, megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá és a jövő stratégiai ágazataiba – például a vezető nélküli és a hálózatba kapcsolt gépjárművek, valamint a pilóta nélküli légi járművek ágazatába – történő integráltabbá tételében; úgy véli, hogy az űrstratégia hozzájárulhat a biztonságos és zavartalan összekapcsolhatóság, a stabilabb helymeghatározás, az intermodalitás és az átjárhatóság mint új közlekedési szükségletek kielégítéséhez; arra sarkallja a Bizottságot, hogy az átláhatóság biztosítása érdekében a közlekedés szereplőit vonja be az űrágazattal folytatott párbeszédbe annak megkönnyítése végett, hogy az európai űrtechnológia megjelenhessék a közlekedési piacon, javítva az uniós közlekedési szolgáltatások versenyképességét az európai és globális piacon; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet az űrturizmus fejlődésére;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az EGNOS eljárásai szerinti leszállások bevezetését a kisebb repülőtereken, de a nagyobbakon is; megismétli, hogy az EGNOS pénzügyi előnyök, valamint nagyobb mértékű pontosság, ellenálló képesség és biztonság garantálásával tudna hozzájárulni az olyan, a biztonság szempontjából kritikus alkalmazások használatához, mint a repülőgépek leszállási alkalmazásai, és megismétli, hogy fontos az EGNOS lefedettségének Délkelet- és Kelet-Európára való prioritásként kezelt, ezt követően Afrikára és a Közel-Keletre való kiterjesztése; úgy véli, hogy a Galileo központi szerepet tölthet be a légiforgalmi irányítás terén, amely alapvető fontosságú a radaralapú légtérellenőrzésről a műholdalapú légtérellenőrzésre történő átállás terén;

24.  hangsúlyozza továbbá az űralapú automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzési adatközléssel (ADS-B) felszerelt repülőgépek jelentőségét, valamint azt, hogy az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az ADS-B alkalmazását a repülőgépek pontos és megbízható valós idejű nyomon követése és az üzemanyag terén elérendő megtakarítás érdekében;

25.  hangsúlyozza az uniós űrprogramok fontosságát a tengerrel és tengerészettel kapcsolatos kérdések, a halászati tevékenységek és általában a kék gazdaság szempontjából, például: a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat kezelése; az óceánok és a halállományok állapotának és egészségének kutatása és értékelése; a halgazdaságok termelékenységének támogatása; a tengerkutatás elősegítése; és a kutatási és mentési szolgáltatások, valamint a fedélzeti orvosi berendezések műholdas kapcsolatának biztosítása terén; e tekintetben rámutat arra, hogy szükség van a világűrbe telepített óceánmegfigyelési kapacitásokra, valalmint a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz szolgáltatások közötti jó koordinációra;

A globálisan is versenyképes és innovatív európai űrágazat támogatása

26.  hangsúlyozza, hogy az űrágazat sikere és versenyképessége, továbbá az áttörést jelentő technológiák kifejlesztése nagyban függ a kutatástól és az innovációtól; szorgalmazza a 9. keretprogramban a világűrre vonatkozó költségvetési sor növelését és kibővítését; a hatékonyság biztosítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében hangsúlyozza az EU, az ESA és a tagállamok közötti hiánytalan együttműködés jelentőségét, különösen azokon a területeken, ahol számos szereplő nyújt kutatási finanszírozást; úgy véli, hogy a kutatást és az innovációt kell az űrtechnológiák széles köre tekintetében ösztönözni és finanszírozni; sürgeti a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 programon és a jövőbeli keretprogramokon belül egyaránt terjessze ki a kkv-eszköz alkalmazását az űrtechnológián alapuló termékekben és szolgáltatásokban rejlő üzleti lehetőségek fokozására;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy a közbeszerzések során gondoskodjon az uniós vállalatokkal szembeni tisztességes bánásmódról harmadik országok vállalataihoz képest, különös figyelemmel azokra az árakra, amelyeket a vállalatok más ügyfeleikkel világszerte fizettetnek, annak biztosítására törekedve, hogy a szabályok nem kerülnek megszegésre és a piaci szereplők között tisztességes gyakorlatok érvényesülnek, az egyenlő feltételek biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy az európai űriparnak egyre inkább kiélezett nemzetközi versennyel kell szembenéznie; üdvözli az innovatív közbeszerzési rendszerek használatának megerősítésére vonatkozó bizottsági javaslatot;

28.  hangsúlyozza az európai ipari bázis megerősítésének és az Unió stratégiai autonómiája biztosításának fontosságát a beszerzési források diverzifikálása és a számos uniós szolgáltató teljesítményének leghatékonyabb kihasználása révén; ezért úgy véli, hogy kiegyensúlyozottan elő kell mozdítani az iparág bevonását valamennyi szinten kiegyensúlyozott módon elő kell mozdítani, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az európai űrágazatot a teljes értéklánc mentén; úgy véli, hogy a űrklaszterek hasznos szerepet tölthetnek be az űripari stratégiában;

29.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ágazat forradalmasítását és a költségek csökkentését eredményező, új űrhajózási és technológiai üzleti modellek uniós szintű fejlesztését (például azon európai technológiákét, amelyek kisebb műholdak – így többször használatos ballonok vagy hordozóeszközök – világűrbe való kijutását teszik lehetővé);

30.  kéri a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy az űrágazati vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, vegye figyelembe a kkv-k helyzetét és szükségleteit az űrágazati infrastruktúrákra és szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések időtartamának meghatározásakor;

31.  hangsúlyozza, hogy erőteljesebb beruházásokra van szükség az európai polgárok űrügyi oktatása és képzése terén a digitális társadalomba való átmenet idején létrejövő űrágazati lehetőségek maradéktalan kiaknázása végett; hangsúlyozza az űrpolitikának a jövőbeni nemzedékek inspirálása és az európai identitás érzésének kialakítása terén elért eredményeit; ezért hangsúlyozza, hogy olyan összehangolt megközelítés folytatására és kiterjesztésére van szükség, amely arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy szakmai pályafutásukat az űrtudomány és -technológia terén folytassák;

32.  hangsúlyozza, hogy az európai űripar kapacitása fejlesztésének alapvető és legfontosabb eszköze az ESA fakultatív programokban való részvétel, melyeknek keretében európai vállalatok és az egyetemek, ill. kutatóintézetek részt vesznek az űrmissziók és rendszerek számára készülő csúcstechnológiák előkészítésében; éppen az ilyen programokban való részvétel nyitja meg számukra az utat az e területen való vállalkozásra, esetleg a komoly technológiailag és tudásilag igényes tudományos projektekhez való hozzáféréshez, ami pozitív hatást gyakorolhat a közlekedési ágazatra;

Európa autonómiájának megerősítése a világűr biztonságos környezetben történő elérése és használata terén

33.  emlékeztet rá, hogy az EU űrprogramjai polgári jellegűek, és megerősíti elkötelezettségét a világűr katonai célú felhasználásának tilalma mellett; elismeri ugyanakkor az űrágazat stratégiai jelentőségét Európa számára, továbbá azt, hogy javítani szükséges a szinergiákat a polgári és a biztonsági-védelmi aspektusok között, és a világűrbéli képességeket egyeztetni kell a biztonsági és védelmi szükségletekkel, figyelembe véve a geopolitikai környezetet és a közös biztonság- és védelempolitikát; úgy véli, hogy a Bizottságnak elemeznie kellene az európai űrprogramok és a 2016 novemberében javasolt európai védelmi cselekvési terv közti szinergiákat az átfogó összhang biztosítása érdekében ezen a stratégiai területen;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy egyesítse az Európai Unió és a tagállamok ipari szereplői által támasztott keresletet az űrhöz való független, költséghatékony és megbízható hozzáférés biztosítása érdekében az Ariane és Vega európai hordozórakéták, illetve azok jövőbeni továbbfejlesztett változatainak felhasználása révén; úgy véli, hogy ez stratégiailag rendkívüli jelentőségű vészhelyzeti és válságkezelési feladatkörök és egy ellenállóképes európai biztonság- és védelmi politika szempontjából;

35.  támogatja a Bizottság célkitűzését az európai felbocsátási infrastruktúra létesítményeinek támogatására szolgáló különböző módok elemzésére, amennyiben ez szükséges az európai szakpolitikai célkitűzések elérése és szükségletek kielégítése érdekében az autonómia, biztonság és versenyképesség vonatkozásában; ezért hangsúlyozza a Kourou-i (Francia Guyana) európai űrrepülőtér stratégiai jelentőségét, valamint azt, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy mindez a terület számára, ahol a repülőtér található, gazdasági és társadalmi előnyökkel járjon;

36.  emlékeztet arra, hogy az űrhöz való független hozzáférés fogalma nem különíthető el az űrrendszerek tervezésére, fejlesztésére, elindítására, működtetésére és kiaknázására szolgáló önálló európai képességtől;

37.  megállapítja, hogy nem áttekinthető sem az európai hordozórakéta-program (Ariane 6 és Vega C) 3–4 éven túli folytatása, sem ezen program pénzügyi helyzete; aggodalmát fejezi ki a közép- és hosszú távú felbocsátási program hiányával kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy az európai hordozórakétákra vonatkozóan dolgozzon ki a következő 20 évre szólóan munkaprogramot;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az alternatív indító-technológiák kifejlesztését és a környezettudatos tervezés elveinek alkalmazását valamennyi indítóeszköz és űrágazati képesség tekintetében;

39.  úgy véli, hogy a műholdas rendszerek következő generációjában tovább kell fejleszteni a Galileo infrastruktúrájának biztonságát, ideértve a földi szegmenst, a Galileo és a Kopernikusz kettős felhasználású kapacitását, valamint a pontosság és a titkosítás javítását; emlékeztet arra, hogy a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásai, amelyek csak a kormányok által engedélyezett felhasználók számára elérhetők, a jövőben fontos szerepet játszhatnának a felmerülő veszélyek kezelésében, különösen válság esetén;

40.  felhívja a figyelmet az űrbe telepített infrstruktúrák állami vagy nem állami szereplők esetleges beavatkozásával vagy támadásával szembeni kiszolgáltatottságára, és számos más kockázatra, például az űrszeméttel vagy a más műholdakkal való ütközés kockázatára; ismételten hangsúlyozza a kulcsfontosságú infrastruktúra és kommunikáció biztosításának, valamint az ellenállóképes technológiák kifejlesztésének fontosságát; elismeri az űr és az űrbe telepített technológiák növekvő jelentőségét a kettős felhasználás szempontjából, különösen a kommunikáció, a hírszerzés, a megfigyelés, a felderítés, a katasztrófákra reagálás és a fegyverzetellenőrzés terén, továbbá hangsúlyozza a világűrbeli képességek létfontosságú szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben; ösztönzi továbbá a beruházásokat az új világűrbeli képességek és technológia fejlődésének felgyorsítása érdekében; úgy véli, hogy szükség van az űrben felmerülő veszélyek kezelésére szolgáló kapacitások erősítésére, ami viszont erősítené az európai űripari ágazat azon képességét, hogy reagálni tudjon a változó piacokra, szereplőkre és technológiákra;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy az űrszemét jelentette kockázatokat mérsékelje a jelenlegi űrmegfigyelő és nyomon követő (SST) szolgáltatások bővítésével, célul kitűzve egy olyan független rendszer kiépítését szolgáló programot, amely képes az európai űr-infrastruktúra tekintetében az űrszemét jelentette fenyegetés felismerésére, valamint intézkedések meghozatalára az összeütközések elkerülése és hosszú távon az űrszemét aktív eltávolítása érdekében; támogatja az EU SST hatókörének bővítésére irányuló tervet, hogy lehetővé váljon az űrbe telepített időjárás-előrejelzés, és javasolja, hogy a hatókörbe ezenkívül vonják be a Föld-közeli tárgyakat is, hogy ellensúlyozzák a Föld ezekkel való ütközése esetén fennálló katasztrófa kockázatát; hangsúlyozza, hogy építeni kell az ezeken a területeken már meglévő – ideértve az ESA-nál rendelkezésre álló – kapacitásokra és szakértelemre, és azokat ki kell bővíteni; ismét hangsúlyozza, hogy a lehető legtöbb nyílt adatot kell szolgáltatni a kutatás és az innováció támogatása érdekében;

42.  emlékeztet az űrprogramok kiberbiztonságának növekvő fontosságára, és megállapítja, hogy ez a probléma különösen súlyos, tekintettel arra, hogy gazdaságunk jelentős része a világűrrel kapcsolatos szolgáltatásokra van utalva; felhívja a Bizottságot az EU űrágazati képességeit fenyegető kockázatok mérséklésére az űrrel kapcsolatos infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelmét szolgáló megfelelő intézkedések – adott esetben a titkosítás alkalmazása – révén; kéri továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden érintett ügynökség rendelkezzen vészhelyzeti tervvel az esetleges kibertámadások esetére;

43.  úgy véli, hogy a tervezett Govsatcom kezdeményezés ígéretes intézkedés az európai intézményi szereplők számára nyújtott biztonságos, hatékony és költséghatékony – a felhasználói igényeket a területek széles skáláján kielégítő – szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának szempontjából, ugyanakkor ösztönzi a növekedést, a versenyképességet és az innovációt az egész európai műholdas távközlési ágazatban; felhívja a Bizottságot, hogy – amennyiben a hatásvizsgálat eredménye kellően pozitív – a tervezett Govsatcom kezdeményezést költséghatékony módon alakítsa ki, és az tartalmazhassa a kapacitások összevonását és megosztását vagy a tanúsított kereskedelmi távközlési műholdak szolgáltatásainak megvásárlását is, továbbá gondoskodjon arról, hogy a kezdeményezés jelentős hozzáadott értéket hozzon létre és ne járjon a meglévő struktúrák megkettőzésével;

44.  hangsúlyozza egy átfogó európai űrpolitika fontosságát, amelynek célja a közös kül- és biztonságpolitika kiterjesztéséhez való hatékony hozzájárulás azáltal, hogy az érintett intézményeket független tájékoztatással látja el, például a valós idejű helyzetismeret terén;

Európa globális szerepének megerősítése és a nemzetközi együttműködés elősegítése

45.  felhívja a Bizottságot, hogy népszerűsítse az EU űrágazati képességeit és űripari lehetőségeit külkapcsolatai valamennyi szóba jövő aspektusát tekintve;

46.  úgy véli, hogy a békés és biztonságos űrbéli környezet biztosításához szükség van a nemzetközi partnerekkel közösen vállalt elkötelezettségre a felelős magatartás és a fenntarthatóság normáinak elfogadtatása érdekében, különösen a világűr felderítése tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy e téren működjön szorosan együtt az EKSZ-szel és a tagállamokkal;

47.  rámutat, hogy szükség van az űrbéli forgalom és az űrszemét kezelésének nemzetközi összehangolására, mert az az ún. „óriáskonstellációk” tervezett telepítése és a Föld-közeli keringési pályák zsúfoltsága miatt növekedni fog, lévén hogy folytatódik a műholdfelbocsátás költségeinek csökkenése;

48.  kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a magánszektorban jelentkező célkitűzéseket az űrbányászathoz hasonló területeken, és vizsgálja meg, hogy ezek milyen hatást gyakorolhatnak a jelenlegi jogi keretre, és különösen a világűrről szóló szerződésre; úgy véli, hogy a szerződés alapelveit fenn kell tartani, és el kell kerülni, hogy meginduljon a versenyfutás a világűr kiaknázható erőforrásaiért; sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki összehangolt európai megközelítést, és kéri a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a konszenzus kialakításában; elismeri, hogy a világűr az emberiség közös öröksége;

49.  erőteljesen üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy gazdaságdiplomáciai úton kíván új üzleti lehetőségeket feltárni az európai űripar számára; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak, az ESA-nak és adott esetben a tagállami hatóságoknak – egyénileg vagy az ESA révén –, illetve az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséghez (EASA) hasonló testületeknek támogatniuk kell harmadik országbeli piacokon az európai szereplőket; ajánlja, hogy az összehangolt támogatásra vonatkozó terveket előre dolgozzák ki;

A hatékony megvalósítás biztosítása

50.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek tevékeny szerepet kell játszania az uniós űrpolitika alakításában, és be kell vonni a Bizottság, a Tanács, az EKSZ és az ESA által a világűrrel kapcsolatos ügyekben folytatott valamennyi véleménycserébe;

51.  hangsúlyozza, hogy az űrágazati beruházásokhoz fontos a demokratikus támogatás; felhívja a Bizottságot jól felépített és átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására arról, milyen haszonnal járnak az űrtechnológiák a polgárok és a vállalkozások számára; sürgeti a Bizottságot, hogy e stratégiát az alábbi három pillérre építse, amelyek mindegyike lényeges célcsoportot szólít meg; a) a közvélemény tájékoztatása az űrágazati beruházások szükségességéről; b) a kkv-k és a vállalkozók tájékoztatása a kiemelt uniós űrprogramok kínálta lehetőségekről; c) az űrtudomány integrálása az oktatásba a szakemberhiány megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb nyújtson be a Parlament számára egy menetrendet a fenti kommunikációs stratégia kialakításáról;

52.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a stratégiában javasolt intézkedések végrehajtásának ütemtervét, nyújtson be rendszeresen jelentést a végrehajtásról, szükség esetén tegyen javaslatot jogalkotásra és dolgozza ki a szükséges további konkrét és kézzelfogható fellépést a stratégiában megjelölt célok időben történő elérése érdekében;

o
o   o

53.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és az Európai Űrügynökségnek.

(1) HL L 122., 2014.4.24., 44. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 1. o.
(3) HL L 158., 2014.5.27., 227. o.
(4) HL L 150., 2014.5.20., 72. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0267.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0268.
(7) HL C 468., 2016.12.15., 12. o.
(8) HL C 227. E, 2013.8.6., 16. o.
(9) HL C 380. E, 2012.12.11., 1. o.
(10) Space Market Uptake in Europe (Az űripari termékek piaci bevezetése Európában, az ITRE bizottság megbízásából készült tanulmány, Belső Politikák Főigazgatósága, „A” Tematikus Főosztály, ISBN 978-92-823-8537-1.
(11) https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/wp/2016_2017/main/h2020-wp1617-leit-space_en.pdf, 48. o.

Jogi nyilatkozat