Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0230(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0262/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0262/2017

Viták :

PV 11/09/2017 - 21
CRE 11/09/2017 - 21
PV 16/04/2018 - 20
CRE 16/04/2018 - 20

Szavazatok :

PV 13/09/2017 - 9.8
CRE 13/09/2017 - 9.8
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2018 - 6.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0339
P8_TA(2018)0096

Elfogadott szövegek
PDF 601kWORD 74k
2017. szeptember 13., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztése ***I
P8_TA(2017)0339A8-0262/2017

Az Európai Parlament 2017. szeptember 13-án elfogadott módosításai a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításához (COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)  Figyelembe kell venni az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvet jegyzőkönyvét.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
-1 a preambulumbekezdés (új)
(-1a)  Figyelembe kell venni az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvet jegyzőkönyvét.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10
(3)  A Tanács az Unió nevében 2016. október 5-én erősítette meg a Párizsi Megállapodást, miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. E tekintetben a rendelet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban meghatározott, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítésének részét képezi.10Az Uniónak továbbra is jó példával kell elöl járnia, és a Párizsi Megállapodás célkitűzése szerinti szintekre kell növelnie éghajlattal kapcsolatos erőfeszítéseit.
__________________
__________________
10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx
10 http://www4.unfccc.int/ndcregistry/pages/Party.aspx?party=EUU
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.
(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon, amihez az szükséges, hogy a világ a negatív kibocsátási szintek korszakába lépjen, amelynek során az erdők, a mezőgazdasági területek és a vizes élőhelyek, többek között a tőzegláp központi szerepet fognak játszani. A Párizsi Megállapodás az éghajlatváltozás fenyegetésére adott világszintű válasz erősítésére is törekszik a fenntartható fejlődéssel és a szegénység megszüntetésére irányuló törekvésekkel összhangban, többek között az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának támogatásával, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül. A Párizsi Megállapodásban a részes felek felismerik az élelmezésbiztonság védelmének és az éhezés felszámolásának alapvető elsődlegességét, különösen az élelmiszer-termelő rendszerek különleges kiszolgáltatottságát az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben. A Párizsi Megállapodás céljának elérése érdekében a részes feleknek fokozniuk kell az éghajlatváltozás enyhítésére és a globális felmelegedés korlátozására irányuló közös erőfeszítéseiket. A részes feleknek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében. A Párizsi Megállapodásban a részes felek azt is elismerik, hogy az alkalmazkodási fellépésnek teljesen átlátható megközelítést kell követnie, figyelembe véve az ökoszisztémákat, és annak a legjobb tudományos ismereteken kell alapulnia.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Lényeges az erdők fenntartható kezelése a fenntartható erdőgazdálkodásnak az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia folyamatának keretében kialakított elveivel összhangban. Ez a folyamat a fenntartható erdőgazdálkodást úgy határozza meg, mint az erdők és fás területek oly módon és oly mértékben megvalósuló kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és szociális funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. Ez a gazdálkodás ezzel összefüggésben szükségessé teszi az erdőtelepítés szerepének elismerését is.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  A Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez szükséges negatív kibocsátási szintek elérése érdekében a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdőgazdálkodással (a továbbiakban: LULUCF) kapcsolatos számviteli rendszernek átfogónak kell lennie. Mivel a LULUCF-hoz kapcsolódó elnyelés visszafordítható, azt külön pillérként kell kezelni az uniós éghajlat-politikai keretben.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.
(5)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Ezen túlmenően a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban a technológiai megoldások megvalósítása hozzájárul a termelés növeléséhez és a környezeti lábnyom csökkentéséhez. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége.
(6)  A LULUCF-ágazat erőteljesen ki van téve az éghajlatváltozás következményeinek, és arra nagyon érzékeny. Az ágazat ugyanakkor hatalmas potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy hosszú távon éghajlati előnyöket biztosítson, és jelentősen hozzájáruljon a hosszú távú uniós és nemzetközi éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához. A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Az ágazat biológiai anyagokat is termel, amelyek bizonyos mértékben képesek a fosszilis vagy magas szén-dioxid-kibocsátású anyagoknak az erdőkből származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megújuló biomasszával való helyettesítésére. Az ilyen helyettesítés során figyelembe kell venni ezen anyagok teljes életciklusát a nyersanyag előállításától kezdve a feldolgozási és gyártási szakaszokig. A biogazdaság többek között az anyagok helyettesítése – például az építőiparban – és a bioenergia révén fontos szerepet játszik a fosszilis energiahordozóktól mentes gazdaságra való átállásban. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek és összhangban legyenek a Párizsi Megállapodással, alapvető fontosságú a fenntartható erdő- és erőforrásgazdálkodás és a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége. Mivel a LULUCF-ágazatot hosszú időkeretek jellemzik, a fenntartható beruházások jövőbeli biztosítása érdekében hosszú távú stratégiákra van szükség.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   Az Uniónak globális vezetővé kell válnia a földhasználati ágazat fenntartható, korszerű és innovatív gyakorlataira, technikáira és ötleteire irányuló kutatások és beruházások előmozdításában és exportjában, illetve a zöld technológiák terjesztésében, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és az élelmiszer-termelés megőrzése érdekében, így mutatva példát az Unió nemzetközi partnereinek, többek között a fejlődő országoknak. Ezzel összefüggésben erősíteni kell a magánszektorbeli szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalatokkal folytatott hatékony együttműködést.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások finanszírozásának előtérbe helyezése erősítené a LULUCF-ágazat szerepét az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. Különösen az EU 2021–2028 közötti kutatási és innovációs programjának erősítése a LULUCF-ágazatban többek között hozzájárulna a tudományos és helyi közösségek körében az ágazat teljesítményével kapcsolatos ismeretek elmélyítéséhez és terjesztéséhez, a fenntartható innováció meggyorsításához, a digitális korszakba való átmenet támogatásához, a képzés és az oktatás modernizálásához, az ágazat ellenálló képességének erősítéséhez és a biológiai sokféleség és az emberi tevékenységek nyomon követéséhez.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  Az erdőkben tárolt szén-dioxid pontosabb elszámolása és az ökoszisztéma nettó szénegyensúlyának pontosabb kiszámítása érdekében fokozni kell a száradék, különösen a gazdálkodás alatt nem álló és a gazdálkodás alatt álló erdőterületeken található, felszín feletti durva fatörmelék és az elföldelt száradék szerepével kapcsolatos kutatást. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, de azok arra utalnak, hogy a száradék nagy széntárolót alkothat, és a területen maradó száradék többek között jelentős szerepet játszhat a biológiai sokféleség tekintetében, és azt is el kell ismerni, hogy fontos szerepet tölthet be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiában. Ez a tény fontos, tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodás előnyben részesítheti például a száradék energetikai célú felszedését, és a megfelelő mérsékléssel és alkalmazkodással kapcsolatos döntésnek információkon és tudományos bizonyítékokon kell alapulnia. A 2017‒2020-as időszakra forrásokat kell elkülöníteni az említett kutatás számára.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
6 d preambulumbekezdés (új)
(6d)   Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatban az Unió kötelezettségeket vállalt, amelyeket csak megfelelő erdőgazdálkodással, valamint az erdőirtás elkerülését és visszafordítását és az újraerdősítés előmozdítását célzó kötelezettségvállalással lehet teljesíteni.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
6 e preambulumbekezdés (új)
(6e)   Biztosítani kell a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését, figyelembe véve az erdőirtás valamennyi előidéző tényezőjét, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére irányuló tárgyalások során a Bizottság által tett nyilatkozatban foglalt azon célkitűzést, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
6 f preambulumbekezdés (új)
(6f)   Az erdőgazdálkodást és az erdészetet felelősséggel kell végezni, hogy az valóban hozzá tudjon járulni az országok gazdasági fejlődéséhez, életképes gazdasági lehetőségeket biztosítva a mezőgazdasági termelők számára, feltéve, hogy érzékeny ökoszisztémával rendelkező területen nem történik erdőirtás, tőzeglápokra nem telepítenek ültetvényeket, az ültetvényeket a káros környezeti és társadalmi következmények minimalizálása érdekében modern agroökológiai technikákkal művelik meg, illetve tiszteletben tartják a földdel kapcsolatos jogokat, az őslakos közösségek jogait, valamint az emberi jogokat és a munkavállalók jogait.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
6 g preambulumbekezdés (új)
(6g)  A korszerű és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok jelentősen hozzájárulhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez a LULUCF-ágazatban. Elő kell mozdítani innovatív gyakorlatok kialakulását, valamint azt, hogy a földtulajdonosok korszerű gazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzanak, mint például a precíziós mezőgazdaságot, a precíziós erdészetet és a mezőgazdasági digitalizálást. A geoinformációk és földmegfigyelés segítségével végzett nyomon követés, valamint a bevált gyakorlatok megosztása segíthet a tagállamoknak céljaik elérésében, ezért ezeket ösztönözni kell.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
6 h preambulumbekezdés (új)
(6h)  Az agroökológia elősegíti a lineáris élelmiszerrendszerekről a körforgásos rendszerekre való átállást, amelyek hasonlítanak a természetes körforgásra és csökkenthetnék az élelmiszerek és a mezőgazdaság szén- és ökológiai lábnyomát. Fontos az agroökológia és az agrárerdészet előmozdítása, tekintettel az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukra.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat11 első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket.
(7)  Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat11 első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló minden körülmények között megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek, többek között mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket, és az ilyen kötelezettségeket a tagállamoknak is kerülniük kell e rendelet végrehajtása során.
__________________
__________________
11 A Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 529/2013/EU határozata az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).
11 A Európai Parlament és a Tanács 529/2013/EU határozata (2013. május 21.) az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A mezőgazdaság és a földhasználat olyan ágazat, amely közvetlen és jelentős hatással van az Unió biológiai sokféleségére és ökoszisztéma-szolgáltatásaira. Ezért az ezen ágazatokat érintő szakpolitikák fontos célkitűzése, hogy biztosítsák az Unió biológiai sokféleséget érintő célkitűzéseivel való koherenciát. Emellett más uniós szakpolitikák is léteznek, amelyek ösztönözhetik a jogszabályi előírásokon és az általános bevált gyakorlaton túlmutató, az éghajlatváltozáshoz történő valódi alkalmazkodáshoz és annak mérsékléséhez, valamint a szénelnyelők fenntartásához mint közjavak biztosításához hozzájáruló gyakorlatokat. Intézkedéseket kell tenni az erdőkben és mezőgazdasági területeken végzett átfogó és fenntartható gazdálkodásra irányuló, mérséklési és alkalmazkodási megközelítésekkel kapcsolatos tevékenységek végrehajtása és támogatása érdekében. A CO2-től eltérő kibocsátások csökkentésére irányuló elismerten korlátozott lehetőségei ellenére a mezőgazdaságnak méltányos részt kell vállalnia az éghajlatváltozás mérséklésében. Ez többek között a talaj szerves széntartalmának növelése érdekében történő jobb növénytermesztéssel valósítható meg. A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítania kell a KAP és az e rendelet közötti koherenciát.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A vizes élőhelyek a leghatékonyabb ökoszisztémák a CO2-tárolás tekintetében. A vizes élőhelyek pusztulása az Unióban ezért nemcsak a biológiai sokféleség szempontjából probléma, hanem jelentős éghajlatvédelmi probléma is. Ezzel szemben a vizes élőhelyek védelme és helyreállítása fokozhatná a megőrzésre irányuló erőfeszítéseket és csökkenthetné az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a LULUCF-ágazatban. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2006-os iránymutatásainak 2019-ben elkészülő frissítését is.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni.
(8)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni. Tekintettel arra, hogy az Unió az éghajlatváltozás elleni küzdelem élén jár, a tagállamok csak az „erdősített terület” kategória esetében – és akkor is csupán rendkívül korlátozott, az IPCC iránymutatása szerint indokolt körülmények között – térhetnek el az alapértelmezett értéktől. Az eltérés lehetősége figyelembe veszi a tagállamok eltérő természeti és ökológiai körülményeit, és így erdőterületeik eltérő jellegét.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyekkel kizárhatóak a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában az e kategóriára vonatkozó elszámolás átláthatósága és minőségének javítása érdekében létre kell hozni egy felülvizsgálati eljárást.
(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ, amelyek terén lényeges eltérések tapasztalhatók a tagállamok között. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyek segítségével kezelhetők a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai, mint például az erdőgazdálkodás megvalósíthatatlansága Horvátországban területének megszállása, a horvát függetlenségi háború, valamint a háborús és háborút követő körülmények miatt. A vonatkozó elszámolási szabályoknak rendelkezniük kell a koherenciáról és a Forest Europe (az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia) fenntartható erdőgazdálkodásra alkalmazandó követelményeiről. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában egy átlátható eljárást kell létrehozni a tagállamok számára az e kategóriára vonatkozó ellenőrizhetőség fejlesztése és az elszámolás minőségének javítása érdekében.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A LULUCF-ágazatban a faipari termékekből eredő kibocsátások helyettesíthetik az ETS-en belüli és a közös kötelezettségvállalásban részt vevő ágazatok kibocsátásait, és e rendelet ezt kiemelheti és számításba veheti.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a C(2016)3301 bizottsági határozottal összhangban a nemzeti erdőgazdálkodási tervek felülvizsgálata során igénybe veszi szakértői felülvizsgáló csoport közreműködését, célszerű, hogy az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira támaszkodjon, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint kielégítő számú tagállami szakértőt válasszon ki.
(10)  A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek felülvizsgálata céljából a C(2016)3301 bizottsági határozattal összhangban szakértői felülvizsgáló csoportot kell felállítani. A szakértői felülvizsgáló csoportnak az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira kell támaszkodnia, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint tagjai közé kielégítő számú tagállami szakértőt kell kiválasztani. A szakértői felülvizsgáló csoportnak konzultálnia kell a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal, valamint az érintett felekkel és a civil társadalommal a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek felülvizsgálatáról.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása, és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatára való ösztönzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.
(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása a helyettesítő hatások miatt (figyelembe véve más ágazatok energia- és CO2-intenzitását, például a cementgyártás az összes CO2-kibocsátás körülbelül 8%-át teszi ki), és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatának elismerése és ösztönzése érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor, a faipari termékek energetikai célokra való felhasználása helyett. A kedvező helyettesítő hatás további előmozdítása és figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén több terméket kell bevonnia a faipari termékekre vonatkozó számítások körébe. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.
(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. A tagállamokat a természetes bolygatással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében bátorítani kell a megelőző intézkedésekbe, például a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokba való befektetésekre, ezáltal elkerülve az erdei szénelnyelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak.
(14)  A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak anélkül, hogy veszélyeztetnék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célok általános vállalási szintjét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy legfeljebb 280 millió tonna erejéig felhasználhassák a „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület”, adott esetben „gazdálkodás alatt álló vizes élőhely”, valamint a 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves tagállami üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) [2017/...] rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tárgyát képező „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategóriák együtteséből származó teljes nettó elnyelést is annak érdekében, hogy eleget tegyenek az (EU) [2017/...] rendelet szerinti kötelezettségeiknek.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság munkaprogramja szerint 2016 végére előirányzott javaslat tárgyát képező, az energiaunió integrált irányításával összefüggő releváns módosítások figyelembevétele céljából.
(15)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság által 2016. november 30-án előterjesztett, az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló javaslat minden módosításának figyelembevétele céljából.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)   Az Unió és tagállamai az UNFCCC alapján kötelesek arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott összehasonlítható módszerek felhasználásával – kidolgozzák, rendszeresen frissítsék, közzétegyék és a Felek Konferenciája számára jelentsék az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és elnyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti jegyzékeket. Az üvegházhatásúgáz-jegyzékek alapvető fontosságúak a dekarbonizáció kiterjesztése végrehajtásának nyomon követésében és az éghajlati jogszabályok betartásának értékelésében. A tagállamok nemzeti nyilvántartások létrehozására és kezelésére vonatkozó kötelezettségeit az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat állapítja meg.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz). Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.
(17)  Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, kifejezetten a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz), különösen a Sentinel-2 révén és az európai navigációs műholdrendszereket (Galileo és EGNOS), amelyekkel támogatni lehet a földhasználat megfigyelését. Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [] rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertannak a legújabb IPCC-iránymutatások, többek között az IPCC vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzeti üvegházhatásúgáz-jegyzékekre vonatkozó 2013-as kiegészítő iránymutatása és az UNFCCC-iránymutatás alapján történő felülvizsgálatára, továbbá a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) .../... rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.
(19)  A Bizottságnak a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó egyeztető párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt kell közzétennie, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
E rendelet nem állapít meg semmilyen elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget magánfelek, így többek között mezőgazdasági termelők és erdészek számára.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 b bekezdés (új)
Ez a rendelet hozzájárul ahhoz, hogy az Unió elérje a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  2026-tól kezdve gazdálkodás alatt álló vizes élőhely: a vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználat.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállam úgy dönthet, hogy a vizes előhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználatként meghatározott gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalása hatálya alá vonja. Amennyiben a tagállam él ezzel a lehetőséggel, a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásokat és elnyeléseket e rendeletnek megfelelően kell elszámolnia.
(2)  A 2021–2025-ös időszakban a tagállam úgy dönthet, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalása hatálya alá vonja. Amennyiben a tagállam él ezzel a lehetőséggel, a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásokat és elnyeléseket e rendeletnek megfelelően kell elszámolnia.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  „az erdőkre vonatkozó referenciaszint” a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
A 2030 utáni időszakra a tagállamok törekednek elnyelésük olyan mértékű növelésére, hogy az meghaladja a kibocsátásukat. A Bizottság javaslatot tesz a 2030 utáni célokat meghatározó keretre, amely tartalmazza ezt a megnövelt elnyelést, összhangban az Unió hosszú távú éghajlati célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásaival.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok elszámolást készítenek és vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összevethetők és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.
(1)  A tagállamok elszámolást készítenek és vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szervei által a 2021‒2030-as időszakra vonatkozóan elfogadott jelentéstételi iránymutatásnak megfelelően. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összevethetők és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. pontjában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott, a felszín feletti biomasszától és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek fairpari termékeitől eltérő széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat.
(4)  A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. pontjában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott, a felszín feletti biomasszától, a gazdálkodás alatt álló erdőterületeken található száradéktól (a felszín feletti és az elföldelt száradéktól) és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek faipari termékeitől eltérő széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapértelmezett érték alkalmazására vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szántóterületet, a gyepterületet, a vizes élőhelyet, a beépített területet és az egyéb földterületet az erdőterületté átalakított szóban forgó területre vonatkozó kategóriából az átalakítás időpontját követő 30 év lejártával teszik át az erdőterületnek maradó erdőterületre vonatkozó kategóriába.
(2)  Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapértelmezett érték alkalmazására vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szántóterületet, a gyepterületet, a vizes élőhelyet, a beépített területet és az egyéb földterületet az erdőterületté átalakított szóban forgó területre vonatkozó kategóriából az átalakítás időpontját követő 30 év lejártával teszik át az erdőterületnek maradó erdőterületre vonatkozó kategóriába, amennyiben ez az IPCC-iránymutatások alapján megfelelően indokolt.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A 2017‒2030-as időszakban a vizes élőhelyeken – többek között tőzeges területeken –, a Natura 2000 hálózatban és a 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt élőhelyeken, különösen természetes és féltermészetes gyepeken, dagadólápokon, átmeneti lápokon és rétlápokon és egyéb vizes élőhelyen – többek között tőzeges területen – sorra kerülő erdőtelepítési intézkedések az alkalmazott bruttó-nettó elszámolási szabályok alapján nem szerepelhetnek a tagállam nemzeti elszámolásában. Az ilyen területek elszámolására ‒ adott esetben ‒ az erdőterületre vonatkozó kategóriához kapcsolódó elnyelés vagy kibocsátás vonatkozásában csak az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően gazdálkodás alatt álló erdőterületté való átalakításukat követően kerül sor.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalása hatálya alá vonja, döntéséről a 2021–2025-ös időszak tekintetében 2020. december 31-ig, a 2026–2030-as időszak tekintetében pedig 2025. december 31-ig értesíti a Bizottságot.
(3)  Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy a 2021–2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalása hatálya alá vonja, döntéséről 2020. december 31-ig értesíti a Bizottságot.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés
(4)  Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.
(4)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a 2021–2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyeket a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves tagállami kibocsátás és elnyelés ötszörösét.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Mindazonáltal a 2021–2025-ös időszakban azok a tagállamok, amelyek nem döntöttek úgy, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyeket a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, kötelesek jelentést tenni a Bizottságnak a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásról és elnyelésről.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az erdőkre vonatkozó referenciaszintjük ötszörösét. Az erdőkre vonatkozó referenciaszint a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga.
(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az erdőkre vonatkozó referenciaszintjük ötszörösét.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti számítás eredménye az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez képest negatív, az érintett tagállam a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásába belefoglal a tagállam III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó kibocsátásának legfeljebb 3,5 százaléka ötszörösének megfelelő nettó összelnyelést.
(2)  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti számítás eredménye az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez képest negatív, az érintett tagállam a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásába belefoglal a tagállam III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó kibocsátásának legfeljebb 3,5 százaléka ötszörösének megfelelő nettó összelnyelést. A tagállamok az e bekezdés második, harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott feltételek szerint ehhez a 3,5%-hoz hozzáadhatják a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásban a falemezhez, a fűrészáruhoz és a száradékhoz kapcsolódó nettó elnyelést.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A 9. cikk b) pontjában említett falemezhez és a 9. cikk c) pontjában említett fűrészáruhoz kapcsolódó nettó elnyelés a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolás nettó elnyelésén kívül és azon felül külön elszámolható a III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás legfeljebb 3%-a ötszörösének megfelelő mértékig.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A száradék széntároló-kategóriájához kapcsolódó nettó elnyelés a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolás nettó elnyelésén kívül és azon felül külön elszámolható a III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás legfeljebb 3%-a ötszörösének megfelelő mértékig.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – 1 c albekezdés (új)
Az első albekezdésben szereplő nettó elnyelések 3,5%-a és a falemezekből, fűrészárukból és száradékból származó, a gazdálkodás alatt álló erőterület elszámolásában szereplő nettó elnyelések együtt nem haladhatják meg a III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás 7%-ának ötszörösét.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 1990 és 2009 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul.
A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként a 2000 és 2012 közötti időszakban dokumentált, a rendelkezésre álló legjobb adatoknak megfelelő erdőgazdálkodási gyakorlat fenntartásán alapul.
A kitermelés tagállam általi, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokon és az erdőkre vonatkozó referenciaszintek benyújtásának napjáig elfogadott nemzeti politikákon alapuló növelésének tiszteletben kell tartania az alábbi feltételeket:
a)  a gazdálkodás alatt álló erdőterület megmarad üvegházhatásúgáz-nyelőként; valamint
b)  hosszú távú kibocsátási stratégiában felvázolják az üvegházhatásúgáz-nyelők és tározók fenntartásának vagy növelésének módjait, a Párizsi Megállapodás 4. cikkének 1. bekezdésében meghatározott azon célkitűzés teljesítése érdekében, hogy a jelen század második felében egyensúly jöjjön létre az üvegházhatású gázok emberi eredetű forrásokból való kibocsátásai és a nyelők általi eltávolításai között.
A Bizottság a 2000‒2012-es referencia-időszaktól való eltérést engedélyezhet az adott tagállam indokolással ellátott kérelme alapján, amely alátámasztja, hogy az eltérés az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos okból, például az erdőnyilvántartás ütemezése miatt feltétlenül szükséges.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A második albekezdéstől eltérve Horvátország esetében az erdőkre vonatkozó referenciaszint kiszámításakor figyelembe lehet venni az ország területe egy részének 1991 és 1998 közötti megszállását, illetve a háborúnak és utóhatásainak következményeit az ország területén folytatott erdőgazdálkodási gyakorlatokra nézve, kizárva a politikák által az erdők elnyelésének alakulására gyakorolt hatást.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.
A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, többek között az interneten történő közzététel útján, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához.
(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. Az adatoknak a földhasználatra és az erdők állapotára vonatkozó legfrissebb ellenőrzött elszámolásból kell származniuk. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához, valamint az annak meghatározása idején hatályban lévő fenntartható erdőgazdálkodási politika pozitív eredményeiről való beszámoláshoz.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. Amennyiben a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek való megfelelés azt szükségesség teszi, a Bizottság újraszámíthatja az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszinteket.
(5)  A C(2016)3301 bizottsági határozottal összhangban szakértői felülvizsgáló csoportot kell felállítani a Bizottság és a tagállamok képviselőinek részvételével, az Erdészeti Állandó Bizottsággal és az erdészettel és parafával foglalkozó társadalmi párbeszédben részt vevő csoporttal konzultálva, azzal a feladattal, hogy felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozóan a tagállamok által meghatározott új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg az e cikk (3) és a (4) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. A Bizottság csak abban az esetben számíthatja újra az új vagy kiigazított referenciaszinteket, ha az e cikk (3) és a (4) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveket és követelményeket nem tartották tiszteletben. A Bizottság összefoglaló jelentést állít össze és nyilvánosan elérhetővé teszi.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok minden kért adatot és információt megadnak a Bizottságnak az első albekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés elvégzéséhez.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az (5) bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálat alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.
(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az e cikk (5) bekezdése alapján a szakértői felülvizsgáló csoport által elvégzett felülvizsgálat és értékelés alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet módosítása céljából, amelyben az IPCC-iránymutatások alapján és a környezeti integritás biztosítása mellett naprakésszé teszi a faipari termékek kategóriát, azokat további szénmegkötő hatással rendelkező termékekkel kiegészítve, továbbá amelyben a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából naprakésszé teszi az V. mellékletben meghatározott alapértelmezett felezésiidő-értékeket.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszak végén a tagállamok kizárhatják az erdősített területre és a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolásukból az üvegházhatású gázok természetes bolygatásból eredő, a természetes bolygatás által a 2001 és 2020 közötti időszakon belül okozott kibocsátásoknak az e cikknek és a VI. mellékletnek megfelelően számított, a statisztikailag kiugró értékeket figyelmen kívül hagyó átlagos szintjét („héttérszint”) meghaladó kibocsátását.
(1)  A 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszak végén a tagállamok kizárhatják a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolásukból az üvegházhatású gázok természetes bolygatásból eredő, a természetes bolygatás által a 2001 és 2020 közötti időszakon belül okozott kibocsátásoknak az e cikknek és a VI. mellékletnek megfelelően számított, a statisztikailag kiugró értékeket figyelmen kívül hagyó átlagos szintjét („háttérszint”) meghaladó kibocsátását.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Az e cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmus értékelését szerepeltetni kell a 15. cikkben említett jelentésben.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
A Bizottság 2027-ben és 2032-ben jelentést tesz az Unióban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések összesített egyenlegéről az 1990 és 2009 közötti időszak alatti kibocsátások és elnyelések átlagértékéhez viszonyítva. Amennyiben az összesített egyenleg negatív, a Bizottság javaslatot tesz a megfelelő mennyiségnek az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet1a szerinti tagállami kibocsátási jogosultságokból való törlésére és kompenzálására.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete (...) a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L ..., ..., ... o.).
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 9., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerinti egyeztető párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tesz közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.
A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez. A jelentésekhez a Bizottság szükség szerint jogalkotási javaslatokat is kell csatolni.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0262/2017).

Jogi nyilatkozat