Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2027(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0268/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0268/2017

Viták :

PV 12/09/2017 - 19
CRE 12/09/2017 - 19

Szavazatok :

PV 13/09/2017 - 9.15
CRE 13/09/2017 - 9.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0345

Elfogadott szövegek
PDF 344kWORD 64k
2017. szeptember 13., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az EU Latin-Amerikával fennálló politikai kapcsolatai
P8_TA(2017)0345A8-0268/2017

Az Európai Parlament 2017. szeptember 13-i állásfoglalása az EU Latin-Amerikával fenntartott politikai kapcsolatairól (2017/2027(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen az EU külső tevékenységéről szóló V. címére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak V. része I–III. és V. címére (közös kereskedelempolitika, fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás, valamint nemzetközi megállapodások),

–  tekintettel az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájáról szóló, 2016. október 17-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság 2009. szeptember 30-i, „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című közleményére (COM(2009)0495),

–  tekintettel az uniós tagállamok és a LAK-országok (a latin-amerikai és karibi államok) között az elmúlt évtizedekben intenzív migrációs folyamatok eredményeképpen kialakult erős kulturális, nyelvi, politikai és történelmi kötelékekre;

–  tekintettel az EU 2015. évi éves jelentésére az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban (az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdések),

–  tekintettel a Latin-Amerika, a Karib-térség és az Európai Unió állam- és kormányfőinek eddigi csúcstalálkozóin született nyilatkozatokra és különösen a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) 2015. június 10–11 között „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára” címmel megtartott második csúcstalálkozóján született nyilatkozatra, valamint az e csúcstalálkozón elfogadott, „Partnerség a következő nemzedékért” című politikai nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU–CELAC civil társadalmi fórum 2015. május 11-i, „Egyenlőség, jogok és demokratikus részvétel Európa, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség népei számára” című nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2016. október 25–26-án Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) tartott első EU–CELAC miniszteri időközi találkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az ibér-amerikai állam- és kormányfők 2016. október 28–29-én Cartagena de Indias-ban (Kolumbia) tartott 25. csúcstalálkozóján elfogadott, „Ifjúság, vállalkozói készség és oktatás” című nyilatkozatra,

–  tekintettel a CELAC-országok állam- vagy kormányfőinek 2017. január 25-én Punta Canában (Dominikai Köztársaság) tartott ötödik csúcstalálkozóján elfogadott politikai nyilatkozatra,

–  tekintettel a kolumbiai békefolyamat támogatásáról szóló, 2016. január 20-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Venezueláról szóló állásfoglalásaira, és különösen a venezuelai helyzetről szóló, 2016. június 8-i(2) és 2017. április 27-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel a 2017. július 5-i nem jogalkotási állásfoglalási indítványára az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről(4),

–  tekintettel a 43 tanár szakos hallgató Mexikóban történt eltűnéséről szóló, 2014. október 23-i, állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) állásfoglalásaira és különösen 2016. szeptember 22-i, az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség között folyamatban lévő tárgyalások kereskedelmi szempontjairól szóló(6), a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseivel összefüggésben a szegénység elleni küzdelemről szóló(7), a politikai pártok Európai Unióban és Latin-Amerikában történő finanszírozásáról szóló(8), valamint a Kínai Népköztársasággal fenntartott gazdasági és pénzügyi kapcsolatoknak az EU–LAK biregionális stratégiai partnerséggel kapcsolatos vonatkozásairól szóló(9) állásfoglalásaira, továbbá a nők ellen az Európai Unióban és Latin-Amerikában elkövetett gyilkosságokról szóló, 2014. március 29-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az EuroLat Közgyűlés a migrációról, a fejlődésről és a gazdasági válságról szóló, 2016. szeptember 22-i ajánlására(11),

–  tekintettel a Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság nyilatkozatára a 2014–2020 közötti időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti ás tanácsi rendelet 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU rendeletre,

–  tekintettel bennszülöttekről és a törzsi népekről szóló 169. számú ILO egyezményre, és különösen annak az érintett emberek által hagyományosan megművelt földterületek feletti tulajdon- és birtokjogáról szóló 14. cikkére,

–  tekintettel az EU-nak egy szélesebb transzatlanti partnerség előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „A regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményessége az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából” című különjelentésében megfogalmazott ajánlásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8‑0268/2017),

A.  mivel a jelenlegi globális kihívásokkal mindkét régió egyaránt szembesül, ezért a latin-amerikai és a karibi térség (a LAK-térség) az EU kulcsfontosságú partnere többek között olyan területeken, mint a szegénység felszámolása, az ivóvízhez való hozzáférés, az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartása, a gazdasági-társadalmi fejlődés, a megfelelő kormányzás hiánya, a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a digitális transzformáció és a migráció kezelése;

B.  mivel az EU–LAK partnerség szoros történelmi és kulturális kapcsolatokon, emberek közötti kiterjedt összeköttetéseken, erős és növekvő kereskedelmi és beruházási folyamatokon, valamint olyan közös értékeken alapul, mint a demokrácia, az emberi jogok és jogállamiság;

C.  mivel Latin-Amerika és a Karib-térség 33 országa (a LAK-országok) politikai, gazdasági és kulturális háttere eltérő, ezért az EU külső fellépésének összefüggésrendszerében koherens és konzisztens keretbe ágyazott különböző megközelítésekre van szükség, ugyanakkor mindig meghatározva a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos uniós értékeket;

D.  mivel az EU és a LAK-országok közötti hosszú távú partnerség történelmi, kulturális, emberi és gazdasági kapcsolatokon alapszik, amit nem szabad magától értetődőnek tekinteni, valamint a közös normák és a párbeszéd alapján horizontálisan kell irányítani a közös elvek és értékek felé, ideértve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot, a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a globális irányítás multilaterális rendszerének közös támogatását;

E.  mivel az EU és a LAK-országok együttesen elérik az ENSZ-tagországok összlakosságának egyharmadát, és globális GDP 25%-át teszik ki;

F.  mivel a migrációval, az éghajlatváltozással, az energiaügyekkel és a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemmel, valamint a vízumkönnyítés, a diákcsere és a kutatási együttműködés révén a mélyrehatóbb társadalmi-gazdasági kapcsolatok kialakításával kapcsolatos politikai párbeszéd és együttműködés fokozódása az Unió LAK-országokat érintő külső fellépésének prioritásai között szerepel;

G.  mivel az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség között 1999 júniusában a két régió közötti kapcsolatok megerősítésének szándékával útjára bocsátott térségközi stratégiai partnerség vívmányai még nem szilárdultak meg;

H.  mivel a LAK-térség az elmúlt évtized folyamán jelentős változásokon esett át, így a gazdasági reformoknak és a szociálpolitikai intézkedéseknek, a régió országaiban keletkezett vagyon nagyobb mértékű újraelosztásának, valamint a demokrácia általános megszilárdulásának köszönhetően javult az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés, valamint a lakosság széles rétegei emelkedhettek fel a középosztályba, másrészt azonban a nyersanyagok szuperciklusa is véget ért, ami miatt milliókat fenyeget a szegénységbe való visszahullás veszélye;

I.  mivel az egy évtizeden át tartó jelentős gazdasági növekedés után azáltal, hogy véget ért a LAK-térség országai számára döntő bevételi forrást jelentő nyersanyagok magas árával jellemezhető ciklus, és ezzel párhuzamosan Kína gazdasági növekedésének üteme is lelassult – így Kína az USA után már csupán a térség második legfontosabb kereskedelmi partnere –, a régió több országában stagnálás, sőt gazdasági visszaesés következett be, ami számos elért eredményt sodor veszélybe, ami miatt milliókat fenyeget a szegénységbe való visszahullás veszélye;

J.  mivel egyes latin-amerikai országokban a közvélemény határozottan magasabb szintű demokráciát, részvételt és fenntartható gazdaságpolitikákat követel;

K.  mivel a stabil jogi keretben garantált jogállamiság és jogbiztonság létfontosságú a gazdasági talpraállás előmozdításához szükséges beruházások vonzása szempontjából;

L.  mivel a jogállamiság, valamint a jogi és politikai keretrendszer tiszteletben tartása lehetővé teszi mindkét térség számára a szabad vállalkozást biztosító és a beruházást támogató környezet érvényesítését, amely a jogbiztonság elvét biztosítékokkal is védi;

M.  mivel a magas inflációs szintek akadályozzák a növekedést, ezért haladéktalanul kezelni kell azokat; mivel a megbízható árfolyamok az országok gazdasági fejlődésének fontos elemét alkotják; mivel olyan iparpolitika megvalósítása szükséges, amely növeli a termelékenységet, diverzifikálja a gazdaságot és vonzza a beruházásokat;

N.  mivel az EU és a LAK-országok közötti társulási megállapodások segítik a politikai és kereskedelmi párbeszédet és javítják a befektetési légkört, megnyitva a szolgáltatási ágazatot és a közbeszerzési piacokat, és lehetővé téve infrastrukturális projektek végrehajtását;

O.  mivel rendkívül fontos, hogy Latin-Amerika és az EU közös menetrendet dolgozzon ki;

P.  mivel az EU-ban az elmúlt években komoly változások voltak tapasztalhatók, többek között a gazdasági válság, a Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével kapcsolatos kihívások és a menekültválság;

Q.  mivel a LAK-országokban jelenleg végbemenő nagyszabású geopolitikai változások, amelyek többek között a régióban gazdasági partnerség kialakítására törekvő ázsiai államok jelenlétével is jellemezhetők, szükségessé teszik, hogy az EU megerősítse: nemcsak a gazdasági csereforgalom tekintetében áll megbízható szövetségesként valamennyi partnere mellett a LAK-térségben, hanem a társadalmi haladásban és a közös értékek védelmében is hűséges partner;

R.  mivel az EU–Mexikó globális megállapodás, az EU–Chile társulási megállapodás és az EU–Mercosur régiók közötti együttműködési keretmegállapodás 1997-ben, 2003-ban, illetve 1999-ben lépett hatályba; mivel e megállapodások egyaránt fontosak az EU és a LAK-országok számára, ezért a frissítésük tárgyában jelenleg folyamatban lévő tárgyalásoknak erőteljes lendületet kell adni annak érdekében, hogy a legkorszerűbb és leginkább előremutató eredményeket hozhassák;

S.  mivel a LAK-térségben az EU a fejlesztési támogatás fő forrása (ezt a 2014-2020-as időszakra szóló Fejlesztési Együttműködési Eszközben is tükrözi), a legfőbb befektető és a legfőbb kereskedelmi partnerek egyike, és mivel pénzügyi és háromoldalú együttműködés eredményeképpen az európai jelenlét erős;

T.  mivel az Európai Bizottság a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési program keretében új fejlesztési menetrend kialakításán dolgozik, és Latin-Amerika valamennyi országában (beleértve a közepes jövedelmű országokat is) szükséges bevezetni és alkalmazni a fenntartható fejlődés fogalmát, és ebben az új megközelítésben az egy főre eső jövedelmen kívül további kritériumokat is szükséges figyelembe venni;

U.  mivel a LAK-országok az EU fő külpolitikai prioritásainak meghatározásakor szisztematikusan háttérbe szorul, annak ellenére, hogy az Uniót közismert kulturális és nyelvi kötelékek fűzik történelmileg a LAK-térség országaihoz, és a világon belüli geopolitikai befolyásának folyamatos csökkenésére tekintettel új szövetségeseket kell találnia;

V.  tekintettel az Atlanti-medence egészének jelentőségére – beleértve az Európai Uniót, Észak-Amerikát, Közép-Amerikát, Dél-Amerikát és Afrika atlanti partvidékének országait – valamint a régiók és az ott található országok közötti együttműködés szükségességére annak érdekében, hogy lehetővé váljon valamennyi számára a közös kihívások leküzdése ezen a kiterjedt területen;

W.  mivel a WTO következő miniszteri konferenciájára 2017. decemberben, Buenos Airesben kerül sor, és keretein belül a tagállamok parlamenti küldöttségei is találkoznak;

X.  mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása biztosítja az információhoz való egyetemes hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét;

Y.  mivel az energetikai irányítás tekintetében a legjobb tíz ország latin-amerikai, és a világ olajtartalékainak 20 %-a Latin-Amerikában van;

Z.  mivel Latin-Amerika országai, Mexikó és Brazília az Európai Unió azonosított stratégiai partnerei;

1.  hangsúlyozza, hogy az EU-LAK kétoldalú regionális partnerség alapját közös elvek, értékek és érdekek képezik, úgymint a demokrácia, az emberi jogok, a béke és a szolidaritás, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás, ezeket tehát horizontális partnerség keretében elkötelezetten érvényre kell juttatni, így a kölcsönös régióközi és az együttműködési kapcsolatok fejlesztése létfontosságúvá vált; hangsúlyozza, hogy a gazdasági válság következtében az EU és a LAK-országok közös kihívásokkal szembesülnek a fenntartható gazdasági növekedés, a munkanélküliség elleni küzdelem, a digitális transzformáció, a társadalmi befogadás, valamint a nemek közötti egyenlőség tekintetében, ugyanakkor közös értékeket vallanak magukéinak;

2.  hangsúlyozza, hogy az új geopolitikai forgatókönyvben a LAK-térség stratégiai prioritás és lehetőség az EU külpolitikája számára, mivel a két régió világnézete közös: többoldalú kapcsolatokra, párbeszédre, fenntarthatóságra, jogállamiságra, az emberi jogok tiszteletben tartására és nyitott társadalmakra kívánják jövőjüket építeni; elismeri az EU és a LAC országok közötti kapcsolatokban részt vevő szereplők pozitív és gazdag sokszínűségét, hiszen vannak közöttük államok, városok, helyi szervezetek, egyetemek, civil társadalmi szerveződések, társaságok, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is, kéri a megállapodások, az együttműködési fellépések és a magas szintű politikai kapcsolatok hathatósabb összehangolását;

3.  úgy véli, hogy a politikai és gazdasági együttműködés kiterjesztése és a partnerkapcsolatok szorosabbra vonása a LAK-országokkal döntő fontosságú, mivel biregionális, szubregionális és bilaterális szinten kiegészítő fellépésekre ad módot; hangsúlyozza ezen együttműködés szükségességét a gazdasági növekedés megszilárdításához való hatékony hozzájárulás érdekében, fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztési szakpolitikák révén, ugyanakkor biztosítva a társadalmi befogadást, a polgári szabadságjogokat és az emberi jogokat, valamint a szegénység csökkentését; úgy véli, hogy az EU–LAK partnerségnek és a társulása megállapodásoknak figyelembe kell venniük a térségek közötti gazdasági különbségeket, és ügyelniük kell arra, hogy ne fokozzák a meglévő aránytalanságokat; megjegyzi, hogy az európai vállalkozások jelenléte nagyon fontos a latin-amerikai országok nemzeti gazdaságai számára, és hangsúlyozza, hogy e vállalatok tevékenységeit a meglévő szabályok és ellenőrzési eljárások alá kell rendelni;

4.  hangsúlyozza, hogy az EU-CELAC csúcstalálkozók a politikai párbeszédre szolgáló új keretben testet öltött biregionális partnerkapcsolatok egyik jelentős eszközét képezik; kéri az EU-t és a CELAC-ot, hogy e partnerséget és politikai párbeszédet a tematikus dialógusrendszer és a fő kezdeményezések keretében is erősítsék, például a kutatási és innovációs közös kezdeményezés, a migrációról folytatott strukturált párbeszéd, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmus felhasználásával, továbbá többoldalú fórumokon, többek között az ENSZ, a G20-csoport és a WTO égisze alatt egyértelműen meghatározott közös érdekek mentén törekedjenek a jó kormányzás, a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió, a kultúra, az innováció és a környezetvédelem terén fennálló legfontosabb globális kihívások közös megoldására;

5.  megismétli az EU és a LAK elkötelezettségét a globális menetrendre irányuló együttműködés megerősítése mellett, és támogatja a WTO többoldalú megközelítését, mint egy nyitott, kiszámítható, átfogóbb, a szegénység elleni küzdelemben hatékony, és a fenntartható fejlődést elősegítő, átlátható és demokratikus szabályokon alapuló, erős parlamenti dimenzióval rendelkező kereskedelmi rendszer alapját;

6.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja a LAK-térségen belüli regionális integrációt, és hangsúlyozza, hogy a különböző regionális integrációs rendszereket jobban össze kell hangolni egymással a régióban, eközben tiszteletben tartva az integráció üteme tekintetében fennálló eltéréseket; ajánlja a párbeszéd, az együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréje fokozását a CELAC, a Mercosur, az Andok Nemzetközösség (ACN), a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) és a Csendes-óceáni Szövetség, a párbeszéd megerősítése érdekében a közös érdekeket képviselő területeken, valamint kéri az intézményi keret megerősítését is; javasolja, hogy a demokrácia előmozdítása érdekében erősítsék meg a politikai párbeszédre, az együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozó regionális kezdeményezéseket, például a Dél-amerikai Nemzetek Unióját (UNASUR), az Amerikai Államok Szervezetét (OAS) és a Karib Közösséget (CARICOM); hangsúlyozza, hogy az EU és a LAK-térség parlamentközi együttműködését – elsősorban az Európai Parlament és a különböző regionális parlamentek kapcsolatait – a tapasztalatok és a politikai-intézményi ismeretek megosztása révén meg kell erősíteni; üdvözli a Mercosur és a Csendes-óceáni Szövetség között nemrégiben megkezdett párbeszédet, amelynek célja a fokozatos konvergencia, valamint a növekedés biztosítása a jövőbeni regionális és globális kihívásokkal kapcsolatos konzultációk összefüggésrendszerében;

7.  hangsúlyozza, hogy a jogállamiság és az átláthatóság tiszteletben tartását biztosító politikai stabilitás, gazdasági szabályozás és intézményi erő a jogbiztonságnak köszönhetően a hosszú távú beruházásokat vonzó környezet egyik sarokkövét jelenti; hangsúlyozza, hogy ilyen jogi keretrendszerhez erős demokratikus intézményekre és felelősségteljes gazdasági tervezésre van szükség, valamint erőfeszítéseket kell tenni a térségben és a külső partnerekkel folytatott politikai párbeszéd és gazdasági partnerségek megerősítése érdekében; emlékeztet ebben az összefüggésben arra, hogy az EU-val kialakított partnerség központi szerepet játszik;

8.  hangsúlyozza a Csendes-óceáni Szövetség dinamizmusát, amely magában foglalja Chile-t, Kolumbiát, Mexikót, Perut, és kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tanulmányozza kívánatos-e, hogy az Európai Unió megfigyelőként részt vegyen az említett szövetségben, amint azt már számos uniós tagállam teszi;

9.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi globális kihívások és problémák – többek között olyan területeken, mint az emberi jogok, a béke, a biztonság, a korrupció és a büntetlenség elleni harc, a megfelelő kormányzás hiánya, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a szegénység felszámolása, a digitális transzformáció, a tömeges migráció, a nemek közötti egyenlőség, a kiberbiztonság, a szervezett bűnözés és a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az éghajlatváltozás, a geopolitikai változások, az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenség, az informális munkavállalás és a növekvő munkanélküliség – új lehetőségeket és együttműködési csatornákat kínálnak az EU-LAK partnerség számára a közös szemléleten és tervezésen alapuló stratégiai fellépéshez;

10.  hangsúlyozza, hogy bár a régió jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, amely rendkívüli módon csökkentette a szegénység és az egyenlőtlenség szintjét, az egyenlőtlenség továbbra is nagymértékben akadályozza a LAK-régió fejlődését, ahol 175 millió ember él szegénységben és kirekesztettségben, ami különösen a nőket és a gyermekeket sújtja; hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés, az inkluzív társadalmi fejlődés, a javak méltányos eloszlása és az alapvető közszolgáltatások általános biztosítása kulcsfontosságú e probléma megoldása szempontjából;

11.  emlékeztet, hogy a szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek csökkentése olyan cél, amelynek elérése előtt a gazdaságpolitika, a társadalmi kohézióval és a befogadással kapcsolatos politika, a munkalehetőségek gyarapítása és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása nyitja meg az utat, továbbá hangsúlyozza, hogy valamennyi polgárt meg kell védeni, és az életkörülmények javítása érdekében a gazdasági ciklusok hatásaitól függetlenül szélesíteni kell a középosztályt, többek között szociális védelmi minimum megteremtése, valamint a demokratikus értékek és az emberi jogok tiszteletben tartása révén;

12.  hangsúlyozza, hogy a gazdaságokat integrálni kell a körforgásos gazdasági modellen alapuló globális értékláncokba, és elismeri a két- és többoldalú kereskedelmi egyezmények kidolgozásának jelentőségét, mivel ezek a közös globális kihívások kezeléséhez hozzájáruló hatékony eszközök, ugyanakkor támogatva a tisztességes munkát és a társadalmi párbeszédet mint a fenntartható fejlődés ösztönzőit; hangsúlyozza olyan feltételek megteremtésének fontosságát, amelyek lehetővé teszik mindkét régió gazdaságainak diverzifikálását, így függőségük csökken, és ellenállóbbakká válnak a globális ciklikus ingadozásokkal szemben; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a tudományos és technológiai ismeretek átadását, javítani kell a humántőkét és diverzifikálni kell a foglalkoztatást, amihez elengedhetetlen az oktatásba, a képzésbe és a készségfejlesztésbe való beruházás;

13.  üdvözli az EU, az uniós tagállamok, Ecuador, Kolumbia és Peru között 2016. november 11-én létrejött, Ecuadornak az EU, Kolumbia és Peru közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet; emlékeztet rá, hogy ez a megállapodás megszünteti a magas vámtarifákat és a kereskedelem technikai akadályait, liberalizálja a szolgáltatási piacokat, megnyitja a közbeszerzési piacokat és tartalmazza a gyors és hatékony vitarendezési mechanizmusokkal kapcsolatos kötelezettségeket;

14.  rámutat, hogy az EU a LAK-térség legnagyobb külföldi befektetője és második legnagyobb kereskedelmi partnere, kétirányú gazdasági kapcsolatot teremtve a minőség, a társadalmi felelősségvállalás, a munkahelyteremtés, a technológiatranszfer, illetve a kutatás és az innováció értékei alapján;

15.  tovább ösztönzi a köz- és magánszféra közötti partnerségeket a gazdasági fejlődés, a vállalkozói készség, a növekedés és a külföldi befektetések előmozdítás érdekében; hangsúlyozza az informális gazdaság, valamint a kkv-k alacsony fejlettségi szintje és alacsony versenyképessége elleni küzdelem szükségességét; kéri a régiók közötti mobilitás megkönnyítését és javítását, biztosítva a munkaügyi jogok kölcsönös konzisztenciáját és fokozva a társadalombiztosítási rendszerek összehangolását;

16.  hangsúlyozza, hogy fenntartható és hatékony adóügyi rendszereket kell kidolgozni mindkét régióban, egyúttal olyan adózási kultúrát meghonosítva, többek között hatékony általános számviteli irodákat létrehozva, amely megerősítheti a közjavakat és közérdekű szolgáltatásokat – többek között közoktatást, közegészségügyi ellátásokat, szociális védelmi infrastruktúrát és biztonságot minden polgár számára – rendelkezésre bocsátó és biztosító jóléti államok fejlődését, és ismételten kifejezésre juttatja, hogy az adóparadicsomok és az adóelkerülés károsítják a gazdasági és társadalmi fejlődést, a haladást és a jólétet, valamint akadályozzák a gazdaságpolitikák és az újraelosztó jellegű szociálpolitikák megfelelő működését;

17.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés és a kereskedelem kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés megvalósításában, de önmagukban nem elegendő a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztés csökkentéséhez; felhív a diverzifikált, fenntartható és inkluzív növekedés biztosításával e problémák csökkentéséhez hozzájáruló hatékony politikákra, amelyek különös hangsúlyt helyeznek a szociális kérdésekre, az intézményi támogatásra és az emberi jogok tiszteletben tartására;

18.  úgy véli, hogy az EU és Latin-Amerika és a Karib-térség (LAK) országai közti együttműködés legfőbb céljának a fenntartható fejlesztési célok megvalósításának kell lennie; sürgeti az Uniót, hogy erősítse meg a költségvetés-támogatási programokat;

19.   támogatja a Bizottság új, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend részét képező fejlesztési menetrendjét; ismételten megállapítja, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendnek és a fenntartható fejlesztési célkitűzéseknek az EU–LAK együttműködés fő eszközeit kell jelenteniük, és nem korlátozódhatnak a szegénység felszámolására, hanem minden gazdasági, szociális és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos dimenzióira ki kell terjedniük; hangsúlyozza, hogy az EU-nak folytatnia kell a hivatalos fejlesztési támogatás minden LAK-ország számára történő folyósítását, az egy főre eső jövedelem szempontján túllépő új megközelítés alapján segítséget nyújtva olyan közepes és magasabb jövedelmű országok számára is, amelyek a differenciálás elve szerint már nem felelnének meg a kétoldalú fejlesztési együttműködés kritériumainak; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy kivételes jelleggel és a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközéről szóló rendelettel összhangban biztosítsa a kétoldalú együttműködés lehetőségét közepes és közepes-magas jövedelmű országok számára a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz teljes érvényességi ideje alatt, majd azt követően is annak érdekében, hogy folyamatos támogatást nyújtson ezen országoknak az előttük álló kihívások leküzdésére irányuló erőfeszítéseikben;

20.  sürgeti a Latin-Amerikának és a Karib-térségnek, valamint a legkülső régióknak és a térgében levő tengerentúli országoknak és területeknek nyújtott támogatási politikák és azok ütemezésének jobb összehangolását; kéri az EU–LAK regionális csúcstalálkozókon elfogadott politikai kötelezettségvállalások teljesítését és a szükséges pénzügyi eszközök biztosítását.

21.  kéri a Bizottságot, hogy jelölje meg a rendelkezésre álló eszközöket és biztosítson hozzájuk elegendő forrást, azokat hatékony módon hozzáigazítva a hatékonyság, a megfelelőség, a harmonizáció, a kölcsönös felelősség, az elszámoltathatóság és a LAK-országok fejlesztési stratégiáival való összeegyeztethetőség alapelveihez, támogatást nyújtva a LAK-országoknak ahhoz, hogy szembenézhessenek a kihívásokkal és fel tudjanak készülni a hivatalos fejlesztési támogatás esetleges csökkenésére; kéri, hogy ezek az eszközök foglalják magukba a know-how átadását és a képzést, valamint nyújtsanak segítséget a költségvetési és államháztartási gazdálkodással kapcsolatos reformokhoz, amelyek hozzájárulnak a növekedés felgyorsításához és a magas színvonalú közszolgáltatások biztosításához;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy támogatásötvözési programjai esetében alkalmazzon a fejlesztéshatékonysági alapelvekre vonatkozó érvényesíthető kritériumokat, különösen a felelősségvállalás, a partnerországokkal való összehangolás, a fejlesztés és a pénzügyi addicionalitás, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében;

23.  emlékeztet rá, hogy a LAK-országok földrajzi és földtani helyzetük miatt nagymértékben ki vannak szolgáltatva a természeti katasztrófáknak, amit az éghajlatváltozás következményei tovább súlyosbítanak, amit globálisan kell kezelni a közös, de differenciált felelősség elvének megfelelően; sürgeti a Bizottságot és LAK-országokat, hogy nézzenek szembe a kiváltó okokkal, hozzanak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelésére irányuló intézkedéseket és fogadjanak el kockázatmegelőzési stratégiákat és protokollokat a humanitárius segítségnyújtás vészhelyzetek esetén történő gyors mozgósítására;

24.  nyomatékosan felhív a nemek közötti egyenlőség hathatós megvalósítására, a nők érvényesülési lehetőségeinek gyarapítására, valamint olyan politikák bevezetésére, amelyek biztosítják a nők bevonását a politikai, gazdasági és társadalmi élet valamennyi szférájába azzal a céllal, hogy fokozódjon aktív társadalmi szerepvállalásuk, továbbá állhatatos küzdelemre szólít fel a nők ellen elkövetett gyilkosságok felszámolásáért, szavatolva fizikai és pszichológiai biztonságukat, elősegítve a munkaerőpiachoz, a földtulajdonhoz és a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférésüket, valamint biztosítva a szexuális és reproduktív egészségüket és jogaikat is; hangsúlyozza, hogy a lányok és asszonyok életkörülményeit javítani kell; kiemeli, hogy ezért az oktatáshoz való hozzáférés alapvető fontosságú, és társadalmi és gazdasági átalakuláshoz vezethet; üdvözli az 1994-es, a nők elleni erőszak megelőzéséről, büntetéséről és felszámolásáról szóló amerikaközi egyezményt („Belém do Pará-i egyezmény”), és hangsúlyosabb szerepet kér az egyezményt ellenőrző mechanizmus (MESECVI) titkársága számára; üdvözli az Európa Tanács 2016-ben hatályba lépett Isztambuli Egyezményét, és felszólítja mindkét régió azon országait, amelyek még nem írták alá az egyezményt, hogy csatlakozzanak hozzá;

25.  alapvető fontosságúnak tekinti a közpolitikákat, különösen az egészségügy, az oktatás és a képzés területén, valamint a magánkezdeményezéseket, amelyek mintegy 30 millió nem foglalkoztatott, és oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatal számára teremtenek lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési programoknak kezelniük kell a fiatalokat és különösen a serdülőkorúakat érintő konfliktusok, erőszak, szervezett bűnözés és emberölések magas arányának problémáját, amely a LAK-országok számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti;

26.  ismételten felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy színvonalas munka- és tanulási lehetőségek álljanak nyitva a fiatalok előtt, mivel ők a jövő letéteményesei, és kulcsszerepet játszanak majd a földrész hosszú távú politikai stabilitásának megteremtésében; helyesnek tartja az együttműködés finanszírozással is támogatott fokozását kétoldalú egyetemi kapcsolatok, tudáscsere és nemzetközi mobilitás révén az uniós és a latin-amerikai/karib-térségbeli egyetemi hallgatók között, különösen az Erasmus+ program megerősítése révén, a CELAC-kal kialakított, 2015-ben elindított felsőoktatási partnerség keretében; elégedetten jegyzi meg, hogy 2015-ben sikeresen indították útjára az Erasmus+ programot, amely 2020-ig 6 200 mobilitási lehetőséget és 3 500 ösztöndíjat kínál főleg a CELAC egyetemi hallgatói részére; rámutat, hogy az egyetemi oklevelek teljes és kölcsönös elismerésére, valamint a minőségi és akkreditációs rendszer tekintetében a biregionális együttműködés megerősítésére van szükség;

27.  rámutat az EU–CELAC együttműködés kulcsszerepére a tudomány, a technológia és az innováció területén, illetve az EU–CELAC közös kutatási terület létrehozásának fontosságára, a kutatók és a professzorok mobilitásával kapcsolatos együttműködés erősítése érdekében;

28.  kiemeli a gyermekek jogainak alapvető fontosságát és azt, hogy minden EU–LAK-országnak szigorúan be kell tartania a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezményt;

29.  ösztönzi a további együttműködést a technológiafejlesztés elősegítése és a lakosság információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésének fokozása terén, társadalmaink digitális transzformációhoz való alkalmazkodása céljából;

30.  hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedben a közös kihívások kezelése, valamint a szabadságok és a szociális jogok előmozdítása általános tendenciává vált, és komoly erőfeszítések történtek befogadó jellegű átfogó szakpolitikák kidolgozására annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott csoportok védelemben részesüljenek és biztosított legyen a jólét és a gazdasági növekedés egyenlő alapon történő elosztása, és mindez nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi 15 évben a latin-amerikai lakosság csaknem 60 millió polgárát sikerült kiemelni a szegénységből; felhívja a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben és garantálják a demokratikus elveket, az alapvető jogokat és szabadságokat, valamint valamennyi polgár, többek között a vallási kisebbségek, az őslakos népek, a környezetvédelmi aktivisták, az LMBTI személyek, a fogyatékkal élők polgárok, a lakóhelyük elhagyására kényszerített és hontalan személyek, valamint a vidéki területeken élő emberek biztonságát; hangsúlyozza, hogy online és offline környezetben egyaránt biztosítani kell a gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát;

31.  hangsúlyozza, hogy szavatolni kell a vallási kisebbségek és az LMBTI közösség jogait és biztonságát; felhívja a LAK-országok kormányait, hogy fogadjanak el jogszabályokat és hozzanak intézkedéseket, amelyekkel meg lehet védeni az emberi jogi jogvédőket és az újságírókat az üldöztetésektől, a fenyegetésektől, a lejárató kampányoktól, az önkényes letartóztatásoktól, a kínzásoktól, az erőszakos eltüntetésektől és a gyilkosságoktól, amelyeknek gyakran áldozataivá válnak; felhív az őslakos népek és a vidéki övezetekben élő népesség jogainak és érdekeinek védelmére a fejlesztési projektek és a nyersanyag-kitermelő iparágakban folytatott tevékenységek súlyos környezetkárosító hatásaival szemben, előzetes konzultációt és egyetértési mechanizmusokat vezetve be az ilyen esetekben;

32.  sajnálja a demokratikusan megválasztott ellenzéki vezetők, újságírók, emberijog-védők, különösen a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozók és ügyvédeik elleni támadásokat; felhívja a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket fizikai és pszichológiai integritásuk szavatolása érdekében, és a nemzetközi normáknak megfelelően biztosítsák az azonnali, alapos és pártatlan vizsgálatok lefolytatását a felelősök igazságszolgáltatás elé állítása érdekében;

33.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy szavatolni kell a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek aktív bevonását és a velük való konzultációt a kereskedelmi és társulási megállapodások tárgyalási és végrehajtási folyamatában;

34.  rámutat, hogy a megállapodásokban hivatkozni kell a LAK-országokon belüli szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való jogra;

35.  ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy vegyék fontolóra olyan jogszabály elfogadását, amely lehetővé teszi a súlyos emberi jogi jogsértésekben részt vevő személyek pénzeszközeinek befagyasztását és a velük szembeni vízumkorlátozásokat;

36.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy a migrációval kapcsolatban alkalmazott politikáknak és gyakorlatoknak szavatolniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását, különös figyelmet szentelve a nőknek és az olyan veszélyeztetett csoportoknak, mint a kiskorúak, idős emberek és fogyatékkal élő személyek, ugyanakkor szem előtt tartva a határvédelemmel kapcsolatos kihívásokat és a migránsok bűnözőknek tekintése mellőzését; hangsúlyozza egy olyan átfogó megközelítés szükségességét, amelynek célja a migráns munkavállalók fogadó országon belüli gazdasági és társadalmi hozzájárulása, a tranzitországok jelentősége és a fogadó országban a állampolgársághoz vezető utak kialakítása jelentőségének elismerése, különös figyelmet fordítva a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, menedékjogot igénylő személyekre; intézkedések foganatosítását kéri az országok közötti mobilitás megkönnyítése és javítása érdekében, biztosítva a munkaügyi jogok koherenciáját és fokozva a társadalombiztosítási rendszerek összehangolását;

37.  Sürgeti a LAK-országokat, hogy gondoskodjanak a társadalmi, a környezetvédelmi és a munkaügyi jogok teljes tiszteletben tartásáról; az ILO egyezmények teljes körű és hatékony végrehajtására és az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartására szólít fel, amelyek közé többek között az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyalás joga is tartozik; ezen kívül kiemeli, hogy biztosítani kell a kényszermunka minden formájának megszüntetését;

38.  hangsúlyozza, hogy mindkét régió számára kihívást jelent a védelem és a biztonság fenntartása, aminek egyik vetülete a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, ezért folyamatos erőfeszítésekre buzdít annak érdekében, hogy politikai és katonai egyeztetések révén erősödjék a védelmi és biztonsági együttműködés, különös figyelmet fordítva az információmegosztásra; nyomatékosan kéri a latin-amerikai országokat, hogy Kolumbia és Chile példáját követve vegyenek részt az uniós válságkezelési és békefenntartó missziókban; bátorítja a katonai együttműködés megerősítését a természeti és humanitárius katasztrófák alkalmával bevethető speciális vészhelyzeti segélyszervezetek kialakítása céljából; további együttműködésre szólít fel a tengerbiztonság, a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a fegyverzet-ellenőrzés területén;

39.  kéri az államok területi integritására vonatkozó elv kétségbevonhatatlan tiszteletben tartását;

40.  sajnálatosnak tartja a humanitárius segély csökkenését és kifogást emel az ellen, hogy erre továbbra is a leginkább rászoruló térségekben (közép-amerikai északi háromszög, Haiti és Kolumbia) és az éghajlatváltozás hatásai és a természeti katasztrófák által leginkább sújtott térségekben kerül sor;

41.  elítéli egyes országok kormányainak fellépését, amelyek elutasítják a nemzetközi humanitárius segélyt és így akadályozzák ezen országok legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését; kéri a főképviselőt/alelnököt, hogy sürgesse a megfelelő hatóságokat, hogy engedélyezzék az említett segélyek ezen országokba történő eljutását és terjesszen elő segítségnyújtási tervet az egyes országok számára;

42.  felhívja az EU-t, hogy nyújtson támogatást a LAK-térség erőszakkal megmételyezett országai számára, ahol elfogadhatatlanul nagy számban fordulnak elő gyilkosságok, bírósági tárgyalás nélküli kivégzések és erőszakos eltüntetések, tekintve, hogy biztonság nélkül nincs valódi jólét, méltóság és boldogság; felszólítja a LAK-térség országait, hogy hozzanak intézkedéseket a börtönök túlzsúfoltsága ellen és a fogvatartási körülmények javítása érdekében, gondoskodjanak a fogvatartottak fizikai és lelki sértetlenségének biztosításáról, vizsgálják ki és büntessék a kínzásokat és a bántalmazást, és mozdítsák elő a fogvatartottakkal szembeni emberségesebb bánásmódot, megelőzve ezzel a gyakran előforduló és emberéleteket is követelő lázadásokat;

43.  hangsúlyozza az Atlanti-medence valamennyi országa közötti együttműködés megerősítésének szükségességét a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem tekintetében, az érintett nyugat-afrikai országok bevonásával, amelyek lényeges összeköttetést jelentenek a Latin-Amerika és Európa közötti kábítószer-áramlásban;

44.  kéri az Európai Uniót, hogy támogassa a szervezett bűnözés által érintett közép-amerikai országokat, amely társadalmi és politikai struktúráikat fenyegeti;

45.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió továbbra is támogassa a közép-amerikai biztonsági stratégiát és a karibi biztonsági stratégiát;

46.  hangsúlyozza, hogy sürgősen fokozni kell a fejlődés legfőbb akadályai között szereplő korrupció, adócsalás és büntetlenség leküzdését célzó erőfeszítéseket, valamint hogy biztosítani kell a jogállamiságot, a szabad és átlátható választások megtartását, a hatalmi ágak szétválasztását, a független, pártatlan és szakmaivá tett igazságszolgáltatási rendszerhez való egyenlő hozzáférést, továbbá támogatni kell a jó kormányzást, orvosolni kell az intézmények hiányosságait és meg kell erősíteni az igazgatást; tudomásul veszi az EUROsociAL által e téren végzett munkát;

47.  felhívja az EU tagállamait és a LAK-országokat a korrupció problémájának leküzdésére az intézkedéseknek a megelőzéstől a bűnüldözésig és a büntetőeljárások lefolytatásáig, a többoldalú és a nemzetközi korrupcióellenes egyezmények hatékony végrehajtásáig terjedő széles skáláján, és rámutat, hogy a korrupció jelenléte nemcsak a társadalmi jólétet és a társadalmi egyenlőséget veszélyezteti, hanem a politikai legitimitást és a megfelelő kormányzást is aláássa; hangsúlyozza, hogy a független igazságszolgáltatás és közigazgatás hiánya erősíti a közintézmények iránti bizalmatlanságot, aláásva a jogállamiságot és táplálva az erőszakot; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, a szabad média és a polgári szerepvállalás szükséges a korrupció elleni küzdelem megerősítéséhez; egyetért azzal, hogy az adóparadicsomok felszámolása érdekében új nemzetközi intézkedéseket kell bevezetni, például az adóügyi információk automatikus cseréjét és a banktitok megszüntetését;

48.  felszólít a további együttműködésre a rendkívül fontos közös érdekeket képviselő környezetvédelmi kérdésekben, különös figyelmet fordítva az energetikai átállásra és a szénmentesítési folyamatra, amelyek jelentős hatást gyakorolnak majd mindkét térség gazdaságaira; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a megújuló energiákra és azok alkalmazására vonatkozó kutatást, a természetvédelmet, az erdőgazdálkodást, valamint azokat a politikákat, amelyek célja az éghajlatváltozás okainak és következményeinek kezelése egy olyan régióban, amelyre e jelenségek akut hatást gyakorolnak, figyelembe véve a helyi és őslakos közösségek jogait azokban az övezetekben, ahol természeti erőforrások kiaknázása folyik; hangsúlyozza az olyan kezdeményezések, mint az EUROCLIMA vagy a RIOCC további támogatásának szükségességét a fenntartható fejlődéssel, a környezetvédelemmel, az éghajlatváltozással és az energiahelyzettel foglalkozó limai programmal összhangban; elismeri egy energetikai átállás végrehajtásának közös igényét a Párizsi Megállapodás sikeres teljesítése érdekében; kiemeli a további beruházás és együttműködés szükségességét az EU–LAK-térség intézményei és vállalatai között az energetikai átállás, a szénmentesítés és az alapvető infrastruktúrák fejlesztésének közös kezelése érdekében; hangsúlyozza a kormányzási és a bírósági eljárások javításának fontosságát az erdők védelme és az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatok kiterjesztése érdekében;

49.  úgy véli, hogy az Európai Tanács 2017. március 9-i következtetéseivel összhangban álló átfogó, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös társulási megállapodás megkötése érdekében kulcsfontosságú feladat az EU-Mercosur tárgyalások felgyorsítása, kiteljesítve az Európai Unió és Latin-Amerika között meglévő megállapodások hálózatát; hangsúlyozza, hogy még a jelenlegi jogalkotási ciklus alatt le kell zárni a tárgyalásokat és az Európai Parlament által megerősített végleges megállapodást kell elérni, amely mindkét gazdasági térségben pozitívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint megerősíti a történelmi, kulturális, politikai és együttműködési kapcsolatokat és a népeink közötti bizalmat;

50.  hangsúlyozza az EU–Mexikó globális megállapodás frissítésére irányuló, folyamatban lévő tárgyalások felgyorsításának jelentőségét, és felszólít e megállapodás 2017 vége előtti megkötésére; rámutat annak fontosságára, hogy az EU-Chile társulási megállapodás már 2018 elején elnyerje végleges formáját; kéri az uniós tagállamok parlamentjeit, hogy amennyiben még nem tették meg, erősítsék meg az EU–Közép-Amerika társulási megállapodást;

51.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy Ecuador a közelmúltban csatlakozott a Kolumbiával és Peruval kötött, több szakpolitikai területre is kiterjedő megállapodáshoz, és emlékeztet arra, hogy ez a kapu Bolívia előtt is nyitva áll, amennyiben ugyancsak a csatlakozás mellett dönt; üdvözli a rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumok alól Peru és Kolumbia számára megadott mentesség végrehajtását; kéri ezzel összefüggésben, hogy ugyanezt a vízummentességet adják meg Ecuadornak is; rámutat, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak az EU és az említett országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez;

52.  rámutat annak alapvető fontosságára, hogy az EU és a LAK-országok közötti társulási, kereskedelmi és beruházási megállapodások szisztematikusan tartalmazzanak szabályokat a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozóan, valamint rendelkezzenek az emberi jogok és a szociális jogok védelméről;

53.  rámutat, hogy Mexikót és Brazíliát az EU stratégiai partnerei közé sorolták, és kéri, hogy e státuszt kapja meg Argentína is (mint a térség jelentős szereplője, a Mercosur és a G20-ak tagja), valamint szorgalmazza az intézményes kapcsolatok keretének megújítását;

54.  elismeri az ibér-amerikai csúcstalálkozók jelentőségét – amelyek működési mechanizmusa az utóbbi években megerősödött –, ugyanakkor kiemeli azt a szerepet, amelyet az Iberoamerikai Főtitkárság (SEGIB) játszik a soros elnökségek támogatásában; hangsúlyozza, hogy e soros elnökségi rendszer a párbeszéd, az egyeztetés és az együttműködés fórumaként hozzáadott értéket teremt a két régió közötti átfogó partnerség szempontjából; kéri e tekintetben egyetértési megállapodás megkötését egyrészről a Bizottság és/vagy az EKSZ, és másrészről a SEGIB között, illetve együttműködési keretmegállapodás formájában olyan együttműködési mechanizmus létrehozását, amely képes optimalizálni és strukturáltabb, rendezett és rendszeres szerkezetbe foglalni a két hatóság közötti kapcsolatot; üdvözli, hogy a legutóbbi csúcstalálkozón különös figyelmet kaptak az ifjúsággal, az oktatással és a vállalkozói szellemmel kapcsolatos fontos kérdések;

55.  ismételten leszögezi, hogy az EuroLat Közgyűlés és a parlamenti küldöttségek igen sikeres és hasznos fórumoknak bizonyultak a stratégiai partnerség parlamenti dimenziója szempontjából, hozzájárulva az EU és a LAK-országok közötti politikai párbeszédhez (bevonva a civil társadalmat is, amelynek a szerepét meg kell erősíteni), valamint fontos szerepet játszanak a polgárok igényeinek az EU-CELAC csúcstalálkozókra történő eljuttatásában is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosított legyen az EuroLat Közgyűlés vitáinak és következtetéseinek láthatósága és terjesztése mind az EU-CELAC csúcstalálkozók kölcsönhatásai révén, mind pedig nemzeti és regionális intézményi csatornáknak köszönhetően;

56.  hangsúlyozza az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány (EU–LAK Alapítvány) nemzetközi szervezetként betöltött szerepét, és kéri megállapodás létrehozását annak érdekében, hogy Alapítványt annak mind a 62 tagja minél rövidebb idő alatt megerősítse, mert fontos szerep vár rá a biregionális partnerség támogatásában, és kéri, hogy jöjjenek létre állandó együttműködési csatornák az EU–LAK Alapítvány és az EuroLat Közgyűlés között;

57.  támogatja az Európai Beruházási Bank külső hitelnyújtási megbízatásának kiterjesztését Latin-Amerikára finanszírozási szükségletek kielégítését célzó műveletek fenntartása és kialakítása érdekében olyan kiemelt fontosságú területeken, mint az éghajlatváltozás mérséklése, szociális, gazdasági és a környezetvédelmi infrastruktúra kialakítása és a kkv-k támogatása;

58.  felhív az uniós tagállamok fellépésének jobb, többoldalú összehangolására az Amerika-közi Fejlesztési Bankban (BID) és a Latin-amerikai Fejlesztési Bankban (CAF) annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen LAK-országokkal kapcsolatos fejlesztési programokra gyakorolt gazdasági befolyásuk;

59.  ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja a kolumbiaiak jövője és az országot környező régió stabilitása szempontjából döntő jelentőségű békefolyamatot Kolumbiában, valamint támogatja a kolumbiai kormányt e békefolyamat végrehajtásában; hangsúlyozza e tekintetben, hogy fontos bevonni az egész kolumbiai társadalmat, különösen az áldozatokat, a civil társadalmi szervezeteket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, a kormányzati vezetőknek pedig szavatolniuk kell az emberi jogi aktivisták és a közösségi vezetők biztonságát és védelmét; nyomatékosan kéri az EU-t és tagállamait, hogy folytassák az általuk biztosított politikai és pénzügyi támogatást, felhasználva többek között az IDC rendeletet és különösen e rendelet 5. cikke (2) bekezdését, valamint a Kolumbiát segítő uniós békealapot, továbbá támogatja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Kolumbiával foglalkozó különmegbízottját; hangot ad azon óhajának, hogy a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (NLA) is kötelezze el magát a békefolyamat mellett; üdvözli, hogy a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) tagjai az ENSZ felügyelete alatt befejezték szolgálati fegyvereik leadását; támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a közelmúltban felállított új missziót, amelynek feladata, hogy segítse a FARC tagjainak visszailleszkedését a társadalomba; üdvözli a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg és a kolumbiai kormány között létrejött kétoldalú tűzszüneti megállapodást;

60.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Venezuelában romlik a demokrácia és az emberi jogok helyzete, és a növekvő politikai és szociális bizonytalanság légkörében társadalmi-gazdasági zavarok keletkeznek; felszólítja a venezuelai kormányt, hogy biztosítsa a kormányzás ágainak elkülönítését és függetlenségét, továbbá állítsa vissza a nemzetgyűlés teljes alkotmányos hatáskörét; felszólítja továbbá a venezuelai kormányt az összes politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint választási menetrend mielőbbi előterjesztésére, lehetővé téve szabad és átlátható választási eljárások lefolytatását; felhívja a nemzetközi közösséget, a regionális szereplőket és az alelnököt/főképviselőt, hogy mozdítsák elő és támogassák a széles körű nemzeti megállapodást, mert ez az egyetlen lehetséges megoldás; kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy tevékenyen éljen más eszközökkel is annak érdekében, hogy építő módon előmozdítsa az ország politikai stabilizálását; elutasít ezzel összefüggésben minden olyan kísérletet, amely az alkotmányosan elismert hatásköreinek bármilyen más szervezetre történő átterelésére irányul; határozottan elítéli az alkotmányozó nemzetgyűlés 2017. július 30-i megválasztását, mivel ez sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a polgárok azon jogát, hogy demokratikusan megválasztott, legitim intézmények közreműködésével szabadon kifejezésre juttathatják politikai véleményüket; ismételten emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament és sok más nemzetközi szereplő nem ismeri el sem e választásokat, sem pedig az újonnan felállított nemzetgyűlés bármely cselekményét vagy határozatát, mivel e nemzetgyűlés nem legitim, továbbá sajnálatát fejezi ki az erőszakos körülmények miatt, amelyek következtében sok ember meghalt és megsebesült; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy törvénytelenül üldözik és elnyomják a venezuelai Parlament demokratikusan megválasztott képviselőit; elítéli, hogy Luisa Ortega Diaz legfőbb ügyészt, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak a legitim venezuelai Parlament által kinevezett valamennyi bíráját felmentették hivatalából és politikai üldözést folytatnak ellenük; teljes mértékben támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálja ki a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekményeket és elnyomó intézkedéseket, és kéri az EU-t, hogy játsszon aktív szerepet e tekintetben; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és az Európai Tanácsot, hogy fontolják meg a Venezuelában az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő személyek – közöttük az el nem ismert alkotmányozó nemzetgyűlés tagjai – pénzeszközeinek befagyasztását és az EU területére történő belépésük korlátozását;

61.   üdvözli az EU és a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 2016. decemberi aláírását; hangsúlyozza, hogy e megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani, mert kedvező hatást gyakorolhat az egész EU-CELAC partnerségre; rámutat, hogy a politikai párbeszédnek és az együttműködési megállapodásnak hozzá kell járulnia a kubai állampolgárok életkörülményeinek és szociális jogainak javításához, a továbblépéshez a demokrácia útján, valamint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásához és előmozdításához; hangsúlyozza, hogy a megállapodás érvényességének feltételeként a kubai kormánynak ténylegesen végre kell hajtania az Európai Parlament állásfoglalásai alapján a megállapodásban foglalt emberi jogi rendelkezéseket;

62.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét alkotó országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0016.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0269.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0200.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0297.
(5) HL C 274., 2016.7.27., 28. o.
(6) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/eurolat/assembly/plenary_sessions/montevideo_2016/adopted_docs/trade_en.pdf
(7) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/eurolat/assembly/plenary_sessions/montevideo_2016/adopted_docs/poverty_en.pdf
(8) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/eurolat/assembly/plenary_sessions/montevideo_2016/adopted_docs/pparties_en.pdf
(9) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/eurolat/assembly/plenary_sessions/montevideo_2016/adopted_docs/china_en.pdf
(10) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/eurolat/assembly/plenary_sessions/athens2014/adopted_docs/femicide/1026102hu.pdf
(11) http://www.europarl.europa.eu/intcoop/eurolat/assembly/plenary_sessions/montevideo_2016/adopted_docs/migration_en.pdf
(12) HL C 81. E, 2011.3.15., 54. o.
(13) HL C 65., 2016.2.19., 120. o.

Jogi nyilatkozat