Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2740(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0495/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0495/2017

Viták :

PV 13/09/2017 - 21
CRE 13/09/2017 - 21

Szavazatok :

PV 14/09/2017 - 8.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0359

Elfogadott szövegek
PDF 342kWORD 48k
2017. szeptember 14., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Az Erasmus+ program jövője
P8_TA(2017)0359B8-0495/2017

Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása az Erasmus+ program jövőjéről (2017/2740(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Erasmus+ program és a szakoktatási és -képzési mobilitás támogatásának más eszközeiről – az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, a HIV/AIDS-ről, az Erasmus+ program jövőjéről szóló kérdésre (O-000062/2017 – B8-0326/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a jelenlegi környezetben az Erasmus+ program létrejöttének 30. évfordulója nemcsak ünneplésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy elgondolkozzunk azon, miként lehetne a programot hozzáférhetőbbé és befogadóbbá tenni, és a program hogyan javíthatná az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén aktív európai polgárok és szervezetek fejlődését;

B.  mivel az oktatás alapvető emberi jog és a közjavak egyike, amelyhez mindenki, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkező diákok számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani;

1.  hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ az egyik legsikeresebb uniós program és az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén, valamint Európa és polgárainak egymáshoz közelítésében a támogatás jelentős eszköze; elismeri ennek több mint 9 000 000 résztvevő személyes és szakmai életére Európában és azon kívül – a szomszédos és a tagjelölt országokban is – az elmúlt 30 évben gyakorolt rendkívül pozitív hatását;

2.  kiemeli az Erasmus+ szerepét, amely a mobilitáson és stratégiai együttműködésen keresztül hozzájárult az Unióban az oktatási és képzési intézmények minőségének javításához, növelve az európai oktatási ágazat versenyképességét, erős európai tudásalapú gazdaságot létrehozva, és teljesítve az Európa 2020 stratégia céljait;

3.  úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak és utódjának különösen az egész életen át tartó tanulásra és a mobilitásra kell koncentrálnia, a formális, a nem formális és az informális oktatást is beleértve, és hogy ezzel támogathatja a személye, szociális és szakmai érvényesüléshez szükséges készségek és fő kompetenciák fejlesztését, ami együtt jár a demokratikus értékek, a társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság előmozdításával, valamint a migránsok és a menekültek szélesebb interkulturális párbeszédbe való integrációjával;

4.  hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítésre van szükség az oktatási, a képzési, az ifjúsági és a sportpolitikákhoz a tanulási ágazatok között, különösen a fellépéseken átívelő lehetőségek, illetve az egyéb uniós alapokkal és programokkal való szinergiák révén; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretének közelgő megújítása ideális alkalom arra, hogy az Erasmus+ utódjának prioritásait összhangba hozzák az új ifjúsági stratégiával és már uniós támogatású programokkal;

5.  úgy véli, hogy az Erasmus+ programot úgy is kell tekinteni, mint a fenntartható fejlesztési célok világszerte való előmozdítása uniós stratégiájának legfőbb eszköze;

6.  megjegyzi – mivel magas arányú és fontos a kontinensen és az Egyesült Királyságban lévő oktatási létesítmények és szervezetek közötti mobilitás –, hogy a brexitről folyó tárgyalások eredményeképpen kölcsönösen kielégítő megállapodást kell kötni az Egyesült Királyságban Erasmus+ mobilitási programokban részt vevő uniós (és fordítva) diákok és tanárok státuszáról;

Ifjúsági munkanélküliség és a személyes és társadalmi érvényesülés

7.  úgy véli, hogy az Erasmus+ program jelentős fejlődésen ment keresztül, több résztvevő számára lehetővé téve a programba való belépést, és segítve őket, hogy fejlesszék a tudásukat, és csökkentsék a készség- és kompetenciahiányukat, különösen az Erasmus+ programnak az önkéntes, az informális és nem formális oktatási, illetve a képzési ágazatokra való kiterjesztésével, valamint a földrajzi hatályának az Unión túlra való kibővítésével;

8.  elismeri, hogy a mobilis felsőoktatási diákok kétszer akkora valószínűséggel állnak foglalkoztatásban a végzés után egy évvel, mint a nem mobilis társaik, és hogy a mobilitási programok szakképzésben tanuló valamennyi résztvevőjének csaknem 90%-a(5) szerint e tapasztalat eredményeképpen nőtt a foglalkoztatottságuk; sajnálattal jegyzi meg ugyanakkor, hogy a fiatalokat érinti leginkább a munkanélküliség kockázata; elismeri ezért, hogy az Erasmus+ programnak erősen támogatnia kell a jobb foglalkoztatási lehetőségek megvalósítását célzó fellépéseket;

9.  hangsúlyozza, hogy az önkénteskedés ösztönzi a polgári részvétel és az aktív polgárság fejlesztését, segítve egyben a résztvevők esélyének növekedését arra, hogy munkát találjanak; hangsúlyozza ezért, hogy az Erasmus+ programon belül elérhető támogatást egy szélesebb szakpolitikai stratégia részének kell tekinteni, amelynek célja az önkénteskedést elősegítő környezet kialakítása Európában, nem megduplázva, hanem megerősítve a meglévő sikeres kezdeményezéseket; emlékeztet azonban arra, hogy a lehetséges minőségi álláshelyeket semmiképpen nem lehet fizetetlen önkéntes tevékenységekkel helyettesíteni;

10.  kiemeli, hogy az Erasmus+ programnak az innovációra és a fejlesztésre kell koncentrálnia, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a kulcskészségek és -kompetenciák, mint például az önbizalom, a kreativitás, a vállalkozói szellem, az alkalmazkodóképesség, a kritikus gondolkodás, a kommunikációs készségek, a csapatmunka, illetve a multikulturális környezetben való élet és munka képességének megerősítésére; kiemeli, hogy e kompetenciákat hatékonyabban lehet fejleszteni a formális, a nem formális és az informális tanulás kiegyensúlyozott kombinációján keresztül, és hogy a kulcskompetenciák már nagyon fiatal kortól alapvető fontosságúak, és azokat az oktatás és képzés korábbi szakaszai alatt zajló mobilitást célzó eszközökbe való megnövelt beruházáson keresztül kell megerősíteni;

11.  megjegyzi, hogy az Erasmus+ programnak meg kell erősítenie az oktatási és képzési létesítmények, illetve az üzleti közösség közti kapcsolatokat, hogy növelje a résztvevői készségeit és foglalkoztathatóságát, valamint az európai gazdaság versenyképességét;

12.  hangsúlyozza az Erasmus+ szakképzés szerepét a résztvevőknek a munkaerőpiacon megkövetelt készségfejlesztésben és tapasztalatszerzésben való támogatásában, hozzájárulva ezzel a magasabb foglalkoztatáshoz és a társadalmi integrációhoz; ösztönzi az Erasmus+ szakképzés fejlesztését, hogy az modernebb, hozzáférhetőbb, egyszerűsítettebb és a digitális korhoz alkalmasabb legyen;

13.  elismeri a szakképzésben részt vevő tanulók rövid és hosszú távú (Erasmus Pro) mobilitási programokba való bevonásának kiterjesztésében rejlő lehetőségeket, megerősítve az Unió hozzájárulását az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemhez; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási lehetőségeit és a program tanulószerződéses szakmai képzési dimenzióját, mind a tanulószerződéses szakmai képzésben rejlő értékek elismerésével, mind a szakképzés és képesítések továbbfejlesztésére és elismerésük előmozdítására irányuló nemzeti reformok elősegítésével; megerősíti ugyanakkor, hogy a gyakornokság egy képzési lehetőség, ami nem helyettesítheti a fizetett munkát;

Társadalmi befogadás és hozzáférhetőség

14.  sajnálja, hogy az európai fiatalok kevesebb mint 5%-a vesz részt a programban társadalmi-gazdasági tényezők, korlátozott források, a tagállamok közötti és azokon belüli növekvő egyenlőtlenségek, valamint a jelentkezési folyamat és az adminisztratív eljárás bonyolultsága miatt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék nyitottabbá és hozzáférhetőbbé a programot, amely többet nyújt a végső kedvezményezettek számára, és maximalizálja a támogatást, különösen a hátrányos helyzetű és a különleges igényű személyek számára;

15.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék még befogadóbbá az Erasmus+ programot, hogy több fiatalt tudjanak elérni a különböző, főleg digitális eszközökön keresztül, és szervezetet, köztük minden szintű formális és nem formális oktatási intézményeket, ifjúsági szervezeteket, művészeti és alulról építkező sportszervezeteket, önkéntes szervezeteket és más civil társadalmi érdekelt feleket, a befogadásra és a sokszínűségre vonatkozó stratégiának a programban való érvényesítésén, illetve a különleges igényű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek megcélzásán keresztül;

16.  emlékeztet rá, hogy az Unió szociális rendszereiben a jogok hordozhatósága és a harmonizáció hiánya hatalmas akadályt jelent a fogyatékossággal élő személyek mobilitásában, az Erasmus+ programok és az egyéb mobilitási kezdeményezések inkluzívabbá tételére irányuló erőfeszítések ellenére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést, és javítsák a kiszolgáltatott személyek mobilitását;

17.  elismeri, hogy a középiskolai mobilitásba több diák bevonásának fő akadálya az egyértelműség és a következetesség hiánya a mobilitási időszak során szerzett kreditek (európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, ECTS) elismerésében; felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, különösen a felsőoktatási intézményeket, hogy teljes mértékben hajtsák végre a tanulmányi megállapodásokat, mint a mobilitási folyamat kötelező részét, és biztosítsák a felsőoktatási mobilitási időszakok során szerzett ECTS-kreditek problémamentes elismerését;

18.  úgy véli, hogy a fiatalabb generációknak nagyobb lehetőséget kell adni, hogy beleszóljanak a program jövőjébe, mivel ők vannak leginkább abban a helyzetben, hogy erősítsék a céljait, és felsőbb szintre vigyék azt, összhangban a jelenlegi és a jövőbeli szükségleteikkel, illetve a munka, az önkénteskedés és a tanulás során velük szembejövő kihívásokkal;

19.  bizonyos fokú rugalmasságot ösztönöz az új program tervezése során annak biztosítása érdekében, hogy az gyorsan tudjon választ adni az európai és nemzetközi szinten felmerülő kihívásokra és stratégiai prioritásokra; kiemeli, hogy minden új kezdeményezésnek meglévőket kellene kiegészítenie, és azokat a hatékony működés biztosításához elegendő költségvetési forrásokkal kell ellátni;

Európai identitás és aktív polgárság

20.  határozottan úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak továbbra is stimulálnia kell az aktív polgárságot, az állampolgári ismeretek oktatását és az interkulturális megértést, és egyfajta európai identitásérzést kell kialakítania; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy az Erasmus+ program által finanszírozott minden oktatási és képzési, illetve formális és nem formális tanulási mobilitási tevékenység emellett növelje a fiatalok tudatosságát az európai együttműködés hozzáadott értékéről az oktatás terén, és ösztönözze őket, hogy foglalkozzanak az európai kérdésekkel;

21.  úgy véli, hogy adott esetben az oktatási mobilitásnak a felsőoktatási és szakképzési programokba való beépítése hasznos lehet mind a diákok személyes és karrierfejlődése, mind pedig az interkulturális megértés előmozdítása szempontjából;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre a diákoknak szánt európai e-kártyát, amely Európa-szerte hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz;

A program finanszírozása

23.  sajnálja, hogy bizonyos Erasmus+ fellépéseken belül indított projektek alacsony sikerrátája, a korlátozott támogatások és a programban való részvétel iránti magas kereslet veszélyeztetheti az Erasmus+ sikerét, mint vezető uniós sikerprogram; határozottan úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak végső soron minden fiatalt meg kell céloznia, és hogy ezt a magasabb célt következő Erasmus+ programozási időszakban jelentős további források hozzáadásával kell összekapcsolni, amely megnövelt költségvetésben tükröződik, hogy a program ki tudja használni a teljes potenciálját; felhívja ezért a tagállamokat, a Bizottságot és az érdekelt feleket, hogy hozzanak lére erősebb és láthatóbb támogatást az Erasmus program részére a többéves pénzügyi keretről szóló közelgő tárgyalások előtt;

24.  hangsúlyozza az új Erasmus+ program zökkenőmentes bevezetésének fontosságát, a kezdetektől fogva stratégiai módon tervezett költségvetéssel; ösztönzi regionális és szociális alapok felhasználását az Erasmus+ mobilitási támogatások tagállami pénzügyi hozzájárulásainak növelése érdekében; emlékeztet rá, hogy a program szabályainak következetes alkalmazása a nemzeti ügynökségeknél, betartva a közös minőségi előírásokat, a projektértékelési és adminisztratív eljárásokat, alapvető az Erasmus+ program egységes és koherens végrehajtásának szempontjából;

o
o   o

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 50. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0018.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0107.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.
(5) Erasmus+ eredménytábla, 2017. március 28-i adatok; lásd: http://www.ecvet-secretariat.eu/en/system/files/documents/3727/eu-vet-policy-context.pdf, 29. o.

Jogi nyilatkozat