Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2026(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0243/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0243/2017

Viták :

PV 02/10/2017 - 18
CRE 02/10/2017 - 18

Szavazatok :

PV 03/10/2017 - 4.7
CRE 03/10/2017 - 4.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0367

Elfogadott szövegek
PDF 303kWORD 58k
2017. október 3., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az EU ASEAN-nel fennálló politikai kapcsolatai
P8_TA(2017)0367A8-0243/2017

Az Európai Parlament 2017. október 3-i állásfoglalása az EU–ASEAN politikai kapcsolatokró (2017/2026(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 1967. augusztus 8-i megalapítására,

–  tekintettel az EU és az ASEAN között fenntartott kapcsolatok fő jogi keretére, nevezetesen az 1980. márciusban aláírt ASEAN–EGK együttműködési megállapodásra(1),

–  tekintettel a 2007. novemberben aláírt ASEAN-chartára, amely létrehozta az ASEAN jogi személyiségét, illetve jogi és intézményi keretét, beleértve az Állandó Képviselők Bizottságának (CPR) létrehozását az ASEAN munkájának támogatására és összehangolására,

–  tekintettel az 1993-ban létrehozott ASEAN Regionális Fórumra (ARF), melynek feladata a politikai és biztonsági kérdésekről folytatott párbeszéd és konzultáció elősegítése, valamint hozzájárulás a bizalomépítéshez és a megelőző diplomáciához az ázsiai–csendes-óceáni régióban,

–  tekintettel a regionális bizalomépítést szolgáló különböző ASEAN-keretekre, melyek: az ASEAN Regionális Fóruma (ARF), az ASEAN Védelmi Miniszterek Találkozója (ADMM-Plus), a Kelet-ázsiai Csúcstalálkozó (EAS), az ASEAN+3 (az ASEAN plusz Kína, Japán és Dél-Korea) és az ASEAN+6 (az ASEAN plusz Kína, Japán, Dél-Korea, India, Ausztrália és Új-Zéland),

–  tekintettel az ASEAN Japánnal, Kínával, Dél-Koreával, Indiával, Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött kereskedelmi megál-lapodásaira,

–  tekintettel a hét partnerségi és együttműködési megállapodásról jelenleg folyó tárgyalásokra és/vagy megkötésére az Európai Unió és bizonyos ASEAN-tagállamok –pontosabban a Brunei Darussalam Állam, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam – között,

–  tekintettel az Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel, valamint a Malajziával és Thaifölddel kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló, jelenleg felfüggesztett tárgyalásokra, a Szingapúrral és Vietnammal megvalósuló szabadkereskedelmi megállapodások következő hónapokban várható megkötésére és a Mianmarral kötendő beruházási megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel Cecilia Malmströmnek, az EU kereskedelmi biztosának az ASEAN pénzügyminisztereivel 2017. március 10-én, Manilában lezajlott találkozójára,

–  tekintettel az Ulánbátorban (Mongólia) 2016. április 21–22-én tartott 9. Ázsia–Európa parlamenti partnerségi ülésre (ASEP9),

–  tekintettel az EU–ASEAN megerősített partnerségről szóló, 2007. márciusi nürnbergi nyilatkozatra és annak 2007. novemberi cselekvési tervére,

–  tekintettel az EU–ASEAN megerősített partnerség további elmélyítését célzó Bandar Seri Begawan-i cselekvési tervre (2013–2017), amelyet Brunei Darussalam Államban fogadtak el 2012. április 27-én,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2015. május 18-i, „Az EU és az ASEAN: stratégiai célú partnerség” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közös közleményére (JOIN(2015)0022),

–  tekintettel az EU Külügyek Tanácsának 2015. június 22-én elfogadott, az EU és az ASEAN közötti kapcsolatokról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a közös stratégiai célokat szolgáló ASEAN–EU globális partnerség előmozdításáról szóló, 2016. október 14-i bangkoki nyilatkozatra,

–  tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2012. július 12-én Phnompenben csatlakozott a Délkelet-ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez(2),

–  tekintettel az Ulánbátorban (Mongólia) 2016. július 15–16-án tartott 11. Ázsia–Európa csúcstalálkozóra (ASEM11),

–  tekintettel az 1997. februárban létrehozott Ázsia–Európa Alapítványra (ASEF), melynek célja, hogy fórumot biztosítson a nem kormányzati párbeszédnek,

–  tekintettel a regionális integráció támogatására szolgáló ASEAN–EU-programra (APRIS), a regionális integráció támogatására szolgáló ASEAN-programra (ARISE), valamint az EU–ASEAN közötti regionális párbeszéd eszközére (READI), melyek támogatják a nem kereskedelmi ágazatok szakpolitikáinak és szabályozásának harmonizálását,

–  tekintettel az ASEAN gazdasági közösségről szóló, 2007-ben elfogadott tervezetre,

–  tekintettel a 2009-ben tartott 14. ASEAN-csúcstalálkozóra és az ASEAN gazdasági közösség (AEC), az ASEAN politikai-biztonsági közösség (APSC) és az ASEAN társadalmi-kulturális közösség (ASCC) egységes piac létrehozására irányuló ütemtervére,

–  tekintettel a Vientianéban (Laosz) 2016. szeptember 6–7-én tartott 28. és 29. ASEAN-csúcstalálkozókra, valamint a Manilában (Fülöp-szigetek) 2017. április 26–29-én tartott 30. ASEAN-csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az ASEAN–EU közös együttműködési bizottság 24., 2017. március 2-i jakartai (Indonézia) ülésére,

–  tekintettel az ASEAN közösség 2025-re vonatkozó, a Kuala Lumpurban (Malajzia) 2015. november 18–22-én tartott 27. ASEAN-csúcstalálkozón elfogadott jövőképére, valamint a több mint 600 millió emberre kiterjedő belső piac kialakítását célul kitűző ASEAN gazdasági közösség létrehozásáról szóló, 2015. december 31-i bejelentésre,

–  tekintettel a Vientianéban (Laosz) 2016. szeptember 8-án tartott 11. kelet-ázsiai csúcstalálkozóra (EAS), melyen 18 ország – az ASEAN-tagállamok, Kína, Japán és Dél-Korea (ASEAN+3), India, Ausztrália és Új-Zéland (ASEAN+6), Oroszország és az Egyesült Államok – vezetői vettek részt,

–  tekintettel az első – 2012. november 18-i – ASEAN emberi jogi nyilatkozatra és az ASEAN emberi jogi kormányközi bizottságának (AICHR) 2009. évi létrejöttére,

–  tekintettel a 2013-ban létrehozott ASEAN Parlamenti Képviselők az Emberi Jogokért (APHR) szervezetre, amelynek a célja a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdítása minden ASEAN-tagállamban,

–  tekintettel az ASEAN Béke és Megbékélés Intézetére (AIPR),

–  tekintettel a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményre, a gyermek jogairól szóló egyezményre és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményre, melyeket minden ASEAN-tagállam megerősített,

–  tekintettel „Az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvei: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása” című, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. június 16-án elfogadott dokumentumra,

–  tekintettel az ASEAN emberkereskedelem, kiemelten a nőket és gyermekeket érintő emberkereskedelem elleni egyezményére, amelyet minden ASEAN-tagállam aláírt 2015 novemberében,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának időszakos egyetemes helyzetértékeléseire, amelyekben valamennyi ASEAN-tagállam részt vesz,

–  tekintettel az ASEAN-ról szóló legutóbbi állásfoglalásaira, különösen a 2014. január 15-i, az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jövőjéről szóló állásfoglalására(3),

–  tekintettel az ASEAN tagállamairól szóló legutóbbi állásfoglalásaira, különösen a Vietnamról szóló 2016. június 9-ire(4), az EU–Vietnam átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló 2015. december 17-ire (állásfoglalás)(5), az EU–Vietnam átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló 2015. december 17-ire (egyetértés)(6), az EU és a Fülöp-szigetek közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló 2016. június 8-ira (egyetértés)(7) és az EU és a Fülöp-szigetek közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló 2016. június 8-ira (állásfoglalás)(8),

–  tekintettel az ASEAN tagállamairól szóló legutóbbi sürgősségi emberi jogi állásfoglalásaira, különösen a Mianmarról, különösen a rohindzsák helyzetéről szóló 2017. szeptember 14-i(9), a rohindzsa menekültek helyzetéről, többek között a thaiföldi tömegsírokról szóló 2015. május 21-i(10), a mianmari rohindzsa kisebbség helyzetéről szóló 2016. december 15-i(11), a Mianmarról, különösen a rohindzsák helyzetéről szóló 2016. július 7-i(12), a Kambodzsáról, nevezetesen Kem Sokha ügyéről szóló 2017. szeptember 14-i(13), a Kambodzsáról szóló 2016. június 9-i(14), a kambodzsai politikai helyzetről szóló 2015. november 26-i(15), Kambodzsa nem kormányzati szervezetekről és szakszervezetekről szóló törvénytervezeteiről szóló 2015. július 9-i(16), a Thaiföldről, különösen Andy Hall helyzetéről szóló 2016. október 6-i(17), a thaiföldi helyzetről szóló 2015. október 8-i(18), a Malajziáról szóló 2015. december 17-i(19), az Indonéziáról szóló 2017. január 19-i(20), az Indonéziáról szóló 2017. június 15-i(21), a Fülöp-szigetekről szóló 2016. szeptember 15-i(22) és 2017. március 16-i(23), valamint a Laoszról, különösen Somphone Phimmasone, Lod Thammavong és Soukane Chaithad ügyéről szóló 2017. szeptember 14-i állásfoglalásaira(24);

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0243/2017),

A.  mivel ebben az évben ünnepeljük az ASEAN 50. évfordulóját, a Római Szerződések 60. évfordulóját és az EU és az ASEAN közötti hivatalos kapcsolatok 40. évfordulóját;

B.  mivel az ASEAN a világ főként gazdasági, technológiai és kutatási szempontból egyik legdinamikusabb és leggyorsabban növekvő régiójaként emelkedett fel, geopolitikai és geoökonómiai helyzete stratégiailag fontos, erőforrásokban gazdag, célja az fokozott gazdasági integráció, továbbá a fenntartható fejlesztési célok – különösen az oktatás – tekintetében ambiciózus ütemterve van, valamint határozottan kiáll a multilaterális kapcsolatok mellett; mivel az ASEAN-on belüli fejlettségbeli különbségek csökkentése kulcsfontosságú lesz a további integráció, valamint a biztonság, a stabilitás, továbbá a társadalmi, gazdasági és politikai jogok védelme szempontjából;

C.  mivel az EU és az ASEAN integrációs folyamata eltérő, hiszen eltérő kontextus, eltérő jövőképek és küldetések jellemzik; mivel mindkettő saját logikája szerint halad ugyan, de ennek ellenére összevethetők, hiszen mindkét szabályokon alapuló szervezet sok évtizede támogatja a békés egymás mellett élést, a regionális integrációt, a nemzetközi együttműködést és fejlődést, és törekszik a tagok közötti bizalom kiépítésére; ennek következtében az EU és az ASEAN között egyedi típusú partnerség áll fenn;

D.  mivel a két régió elérte az együttműködés jelentős szintjét, és az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok átfogó jellegűek és számos ágazatra kiterjednek, többek között a kereskedelemre és a beruházásokra, a fejlesztésre, a gazdasági és a politikai ügyekre; mivel az ASEAN az EU harmadik kereskedelmi partnere, míg az EU az ASEAN második partnere, és a kétoldalú árukereskedelem értéke meghaladja az évi 200 milliárd eurót, továbbá az EU az első számú külföldi közvetlen tőkebefektető az ASEAN-régióban; mivel az európai vállalatok számára az ASEAN lehetőséget kínál arra, hogy hozzáférjenek a szélesebb régióhoz; mivel a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU és tagállamai az első számú fejlesztési segélyezők a régióban és az EU további több mint 3 milliárd euró összegre vállalt kötelezettséget a szegénység és a fejlettségbeli eltérések csökkentése érdekében az alacsony jövedelmű ASEAN-országokban;

E.  mivel az EU tapasztalata a múltban ösztönző forrásként szolgált más régiók integrációs folyamataihoz;

F.  mivel az EU szilárdan támogatja az ASEAN és különösen az ASEAN Titkárságának munkáját, és az ASEAN fontosságának elismeréseként külön uniós küldöttségvezetőt nevezett ki az ASEAN-hoz, aki 2015-ben foglalta el hivatalát;

G.  mivel jelenleg az integrációs folyamatokat mindkét régióban kihívások feszítik, amelyek ugyanakkor új lehetőségeket is megnyitnak; mivel az EU jelenleg több válsággal néz szembe; mivel az ASEAN-on belüli kereskedelem – az ASEAN-központúság ösztönzése mint cél ellenére – 2016-ban hanyatlott és nehézségekkel szembesült, beleértve a széttartó külpolitikai orientációkat és a demokráciát és a jogállamiságot fenyegető veszélyekkel, a vallások közti kapcsolatokhoz, az etnikai kisebbségekhez, a társadalmi egyenlőtlenségekhez, valamint az emberi jogok megsértéséhez, köztük a határokon átnyúló hatással járók kapcsán felmerülő hazai problémák továbbgyűrűző hatásait;

H.  mivel az EU elhatározta, hogy az emberi jogok központi szerepet fognak játszani harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban;

I.  mivel az EU 2014 decemberében GSP+ státusz adott a Fülöp-szigeteknek, és ezzel ő lett az első olyan ASEAN-ország, amely kereskedelmi preferenciában részesült; mivel ez lehetővé teszi a Fülöp-szigetek számára, hogy termékei 66%-át vámmentesen exportálja az EU-ba;

J.  mivel az USA kivonulása a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP) új lendületet adhat a kelet-ázsiai átfogó regionális gazdasági partnerségről (RCEP) folyó tárgyalásoknak; mivel a magabiztosabbá vált Kína olyan kezdeményezésekkel áll elő, mint az „egy övezet, egy út”, melyek valamennyi szomszéd országot – sőt azon túl is – kihívás elé állítják;

K.  mivel a Dél-kínai-tengert érintő feszültségek fenyegetést és veszélyt jelentenek a térség biztonságára és stabilitására; mivel a legaggasztóbb tendencia a fegyverkezés a Dél-kínai-tengeren; mivel az ASEAN és Kína között a magatartási kódexről folyó párbeszéd továbbra is az ASEAN első számú mechanizmusa a Dél-kínai-tengerről Kínával folytatott eszmecserének; mivel Kína lépései – a katonai őrjáratozástól és hadgyakorlatoktól az építkezésekig, melyek semmibe veszik a Dél-kínai-tenger országainak magatartási kódexéről szóló 2002-es nyilatkozatban kifejtett elveket – továbbra is aggodalomra adnak okot;

1.  üdvözli az ASEAN tagállamait az ASEAN 50. évfordulója alkalmából és teljes mértékben támogatja a regionális integráció érdekében tett valamennyi erőfeszítést; ugyancsak kifejezi nagyrabecsülését az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok 40. évfordulója alkalmából és megismétli ajánlását, mely szerint a kapcsolatokat stratégiai partnerséggé kell fejleszteni konkrét cselekvésekre, kézzel fogható eredményekre és erősebb érdemi együttműködésre építve; hangsúlyozza, hogy az EU-nak érdeke fűződik az együttműködés továbbfejlesztéséhez a stratégiai fontosságú régió e kulcsfontosságú szereplőjével; hangsúlyozza, hogy a stratégiai partnerség lehetőséget biztosít az EU-nak arra, hogy megerősítse a közös célkitűzések végrehajtásához való hozzájárulását az Indiai- és a Csendes-óceán térségében;

2.  hangsúlyozza az ASEAN és az EU közötti erős kereskedelmi és beruházási kapcsolatok politikai értékét, és mindkét partnert felszólítja a gazdasági és politikai kapcsolatok további erősítésére; hangsúlyozza, hogy az ASEAN és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokat jelentős növekedési potenciál jellemzi; hangsúlyozza, hogy az EU az ASEAN első számú külföldi beruházója; ugyancsak felhívja a figyelmet a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása tekintetében az együttműködési lehetőségekre; felhív az együttműködés elmélyítésére az ASEAN-on belüli fejlettségbeli különbségek megszüntetése érdekében; véleménye szerint meg lehetne erősíteni az együttműködést és meg lehetne osztani a bevált gyakorlatokat a különböző területeken, például a globális kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a terrorizmus kezelése, a határigazgatás, a tengerbiztonság, a pénzügyi ágazat fejlesztése, az átláthatóság és a makrogazdasági politikák terén; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy folytatni kell az EU és az ASEAN közti magas szintű együttműködést az olyan multilaterális szervezetekben, mint az ENSZ, valamint a Kereskedelmi Világszervezetben is, a multilaterális nemzetközi kereskedelem és a méltányos kereskedelmi kapcsolatok fenntartása, megerősítése és továbbfejlesztése tekintetében;

3.  elismerését fejezi ki a Bizottság alelnökének/főképviselőnek és a Bizottságnak, hogy a tagállamok által elfogadott együttes nyilatkozatot fogadtak el a partnerség elmélyítésének ütemtervéről politikai, biztonsági és gazdasági kérdésekben, valamint a konnektivitás, környezetvédelem, természeti erőforrások és más területek, például az emberi jogok támogatása és védelme terén; hangsúlyozza az EU és az ASEAN közötti politikai párbeszéd erősítésének fontosságát; emlékeztet arra, hogy az EU-nak az ASEAN integrálásához nyújtott aktív támogatása hozzájárul az ASEAN rezilienciájához és a régió stabilitásához; hangsúlyozza, hogy az EU technikai segítségnyújtást és kapacitásépítést biztosít a belső piac létrehozásához;

4.  üdvözli az EU ASEAN-hoz kinevezett küldöttségvezetőjének kinevezését és az EU ASEAN-hoz dedikált missziójának 2015-ös megnyitását egy olyan fejlemény részeként, amely elismeri az EU és az ASEAN közötti kapcsolat fontosságát;

5.  megállapítja, hogy mivel az Egyesült Királyság az évek során jelentős és értékes szerepet játszott az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok előmozdításában, szükség és lehetőség lesz arra, hogy az ASEAN, valamint az EU és tagállamai a brexit teremtette új helyzetben tevékenyen erősítsék a kapcsolatokat; felhívja az Egyesült Királyságot, hogy továbbra is működjön szorosan együtt az EU és az ASEAN közötti partnerséggel; felhív az EU fokozottabb részvételére a meglévő ASEAN vezette fórumokon; úgy véli, hogy az EU-nak fokoznia kell és intenzívebbé kell tennie az ASEAN tekintetében kifejtett diplomáciai erőfeszítéseit, hogy ezáltal hozzájáruljon a nagyobb stabilitás és biztonság kialakulásához azokon a konfliktus sújtotta területeken, ahol kiújultak a feszültségek, szorosan együttműködve a régióban található partnereivel és érvényesítve a nemzetközi jogot;

6.  sajnálja, hogy az Európai Unió későn és visszafogottan reagált az UNCLOS (az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye) döntésére a dél-kínai-tengeri vita kapcsán, és felszólítja az Uniót az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményében foglaltak betartásának előmozdítására; megismétli, hogy az EU támogatja a nemzetközi viták békés tárgyalások keretében történő megoldását; ragaszkodik a hajózás szabadságához; felszólítja Kínát, hogy fogadja el a bíróság döntését; ösztönzi a feleket, hogy tűzzék ki célul a viták békés rendezését a nemzetközi jog elvei alapján, az UNCLOS-nak megfelelően; támogatja az ASEAN tagállamainak erőfeszítéseit, amelyeket egy hatékony Dél-kínai-tengeri magatartási kódex (COC) mielőbbi elfogadása érdekében tesznek;

7.  sajnálja az olyan fellépéseket, mint a túlzott földterület-követelések, valamint katonai berendezések és lőszerraktárak vitatott területekre történő telepítése, ami a konfliktus militarizálásának veszélyét hordozza; komoly aggodalmát fejezi ki a védelmi kiadások növekedése miatt a régióban és a régió szomszédságában, illetve a konfliktusok egyre inkább katonai síkra terelődése miatt, különösen a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren; megjegyzi, hogy az EU-nak inkluzív többoldalú mechanizmusok révén továbbra is támogatnia kell a Kína és annak a Dél-kínai-tenger körüli szomszédai közötti békés kapcsolatok kialakulását; támogat minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a Dél-kínai-tenger „a béke és az együttműködés tengerévé” váljon; kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét; ragaszkodik a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem fontosságához, különös tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban megfigyelhető legújabb fejleményekre;

8.  támogatja az EU–ASEAN biztonsági partnerséget, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását számos leginkább nem hagyományos biztonsági kérdés kapcsán, a regionális képességek megerősítése céljából, különös tekintettel a fokozott párbeszédre és együttműködésre a következő területeken: tengerhajózási biztonság, kalózkodás, szervezett bűnözés elleni küzdelem, továbbá az Europol és az Aseanapol együttműködésének támogatása ezen a területen, terrorelhárítás, kiberbiztonság, klímabiztonság, bizalomépítő intézkedések, megelőző jellegű diplomácia és közvetítés, válságkezelés, katasztrófavédelmi felkészültség és -segély, valamint humanitárius segítségnyújtás; támogatja az EU ARF-hez való nagyobb fokú hozzájárulását és szerepvállalását;

9.  üdvözli a Thaiföldön 2016. szeptember 15–16-án tartott a tengerbiztonsági együttműködésről szóló 3. magas szintű ASEAN–EU párbeszédet, amely az ASEAN és az EU közötti jövőbeli konkrét együttműködéshez azonosított és javasolt területeket a tengerbiztonság és a megelőző jellegű diplomácia területén; várakozással tekint a tengerbiztonsági együttműködésről szóló 4. magas szintű ASEAN–EU párbeszéd elé, amelyre 2017-ben kerül sor a Fülöp-szigeteken;

10.  megismétli, hogy az EU támogatja az ASEAN központi szerepvállalását és fontos szerepét a párbeszéd és az együttműködés előmozdításában a béke, a biztonság, a stabilitás és a jólét megteremtése érdekében az ázsiai–csendes-óceáni régióban, valamint azon túlmutatóan is; felhív az ASEAN-charta 8. fejezetében, valamint a chartához készült 2010. évi jegyzőkönyvben említett, működő és hatékony vitarendezési mechanizmusok létrehozására, amelyek magukban foglalnak jogilag kötelező intézkedéseket és szabályozásokat is; felhívja a figyelmet azokra a pozitív tapasztalatokra, amelyeket az európai kontinensen több mint 40 év alatt gyűjtöttek össze a biztonságra vonatkozó olyan megközelítéssel, amely a politikai-katonai dimenzió mellett ugyanúgy magában foglalja a gazdasági és környezetvédelmi, mint az emberi dimenziót; meggyőződése, hogy ezeknek a tapasztalatoknak hasznát lehet venni az ASEAN által régiója békés fejlesztésére tett erőfeszítései során; hangsúlyozza az EU érdekét abban, hogy elmélyítse kapcsolatait a régióval az összes ASEAN-vezette folyamaton keresztül;

11.  hangsúlyozza, hogy az EU különleges tapasztalatokat szerzett az intézményépítés, az egységes piac, a szabályozások közelítése, a konfliktus- és válságkezelés, a tengerbiztonság, a közvetítés, a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófasegély, valamint a védelmi integrációval kapcsolatos közelmúltbeli előrelépés terén, és hogy az EU sikeres tapasztalatokkal rendelkezik az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos regionális normameghatározás és erős regionális struktúrák terén, továbbá hogy az EU szívesen megosztja ilyen irányú tapasztalatait ott, ahol ez hasznos lehet; felhívja a figyelmet az EU–ASEAN átfogó légiközlekedési megállapodásról (CATA) folytatott tárgyalásokra és a szélesebb konnektivitással kapcsolatos menetrendre; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as időszakban az EU által az ASEAN számára biztosított pénzügyi segítségnyújtás felét az ASEAN konnektivitásának támogatására fordítják;

12.  felhívja a figyelmet a régió más joghatóságaival való kapcsolatok ápolásának fontosságára a többoldalú tárgyalások szintjén, többek között az ASEAN megfigyelő státuszú tagjaival, Pápua Új-Guineával és Kelet-Timorral, valamint Kínával, Japánnal és Tajvannal;

13.  véleménye szerint geopolitikai szempontból nyomós indokok szólnak a regionális EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások újraindításának támogatása mellett, és üdvözli Cecilia Malmströmnek, az EU kereskedelmi biztosának, és az ASEAN gazdasági minisztereinek a közelmúltban lezajlott találkozója következtetéseit, az ezt a tárgykört érintő hatályfelmérés, valamint a régiók közötti megállapodás végső céljának elérése érdekében tett lépések tekintetében; stratégiai szempontból ösztönöz minden arra irányuló erőfeszítést, hogy feltárják a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének lehetőségeit minden ASEAN-országgal; emlékeztet, hogy az ASEAN az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Európán kívül, míg az EU az ASEAN második legnagyobb kereskedelmi partnere;

14.  hangsúlyozza, hogy az ASEAN-országokban működő hazai és külföldi székhelyű vállalatoknak a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveit betartva kell fellépniük; sürgeti az ASEAN-államokat a társadalmi, környezeti és munkajogok teljes körű tiszteletben tartása megvalósításának biztosítására; kéri az ILO–egyezmények teljes körű és hatékony végrehajtását, valamint az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását; felhívja az ASEAN és tagállamai figyelmét az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek hatékony végrehajtására, a megfelelő foglalkoztatásvédelem és a tisztességes munkakörülményekhez való hozzáférés előmozdítására, valamint olyan környezet megteremtésére, amely jobban előmozdítja a szakszervezetek és tevékenységük fejlődését; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt használjanak fel a fent említetteknek való megfelelés fokozása érdekében; kiemeli továbbá, hogy szükséges biztosítani a kényszer- és kötelező, valamint a gyermekmunka minden formájának felszámolását;

15.  felhívja az ASEAN-régióban befektető európai vállalatokat arra, hogy feleljenek meg vállalati társadalmi felelősségvállalásuknak, és tartsák be a fogyasztói, a munka-, valamint a környezetvédelmi jogokra vonatkozó európai normákat, továbbá tartsák tiszteletben az őslakos népesség jogait;

16.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az Ázsia–Európa Civil Fórum (AEPF) és az annak megfelelő uniós civil társadalmi struktúrák közötti intézményesített társadalmi párbeszédet;

17.  megjegyzi, hogy az ASEAN saját nyilatkozata szerint az emberekre összpontosít és az embereket állítja a középpontba, továbbá hogy a regionális integrációs folyamatok legitimitása és relevanciája – az EU és az ASEAN esetében egyaránt – azon múlik, hogy a lehető legtöbb érdekelt felet vonják be a folyamatba, és kommunikálják az eredményeket; úgy véli, hogy az emberek – különösen a fiatalok – közötti kapcsolatok igen fontos eszközei a kulturális cserének, és felhív az Erasmus+ program jelentős kibővítésére az ASEAN irányában; hangsúlyozza, hogy az ASEAN-országokban jelentős tartalékai vannak a szakképzésnek, és hangsúlyozza a bizonyos EU-tagállamokban alkalmazott duális képzési rendszer területén folytatandó együttműködés kilátásait; sürgeti továbbá a kulturális diplomáciai tevékenységek fejlesztését a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégiával foglalkozó 2016. júniusi 8-i közlemény, valamint az Európai Parlament ugyanezzel a témakörrel foglalkozó közelmúltbeli jelentése alapján; hangsúlyozza az Ázsia–Európa Alapítvány fontos szerepét, és úgy véli, hogy fokozni kell a működéséhez nyújtott támogatást;

18.  hangsúlyozza, hogy a strukturált kapcsolatok, valamint az együttműködés a régiók és a települések szintjén (testvérvárosok) figyelemre méltó eszközt kínálnak a kölcsönös tapasztalatszerzés élénkebbé tételéhez, továbbá felhívja a figyelmet az olyan konkrét kezdeményezésekre, mint a Polgármesterek Szövetsége vagy az „Under2 MOU” egyetértési megállapodás, amelyeket szükséges aktívan népszerűsíteni;

19.  javasolja, hogy az idén esedékes ASEAN–EU évfordulót az EU kezdeményezéséből egy EU–ASEAN ifjú vezetői csereprogrammal tegyék emlékezetessé, amelyre Szingapúr ASEAN-elnöksége alatt kerülne sor 2018-ban; amennyiben ez sikeres, évente megrendezett fórum létrehozását javasolja, amelyen az EU és az ASEAN fiatal vezetői eszmét cserélhetnek és lehetőségük nyílik a kapcsolatépítésre, a jövőbeli EU–ASEAN-kapcsolatok támogatása érdekében; javasolja továbbá, hogy az ASEAN-partnerekkel együtt vizsgálják meg azon kutatóintézmények vagy tudományos programok kölcsönös finanszírozásának gyakorlati hatályát, amelyek célja az integrációs folyamatok és e folyamatok tapasztalatainak tanulmányozása a megfelelő partnerrégióban;

20.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint növelni kell a nők társadalmi szerepvállalását és javítani kell a nők és lányok életkörülményeit; felhívja a figyelmet arra, hogy a fentiek következtében az oktatás szerepe kulcsfontosságú, és a társadalom és a gazdaság átalakulásához vezethet;

21.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak intenzívebbé kell tennie a szakpolitikai párbeszédeket és az együttműködést az olyan területeken is, mint az alapvető jogok, beleértve az etnikai és vallási kisebbségek jogait, illetve a jogállamisággal és a biztonsággal kapcsolatos közös problémák, a szólásszabadság és az információ szabad áramlásának védelme, valamint a transznacionális bűnözés elleni küzdelem, a korrupció, az adókikerülés, a pénzmosás, az ember- és drogkereskedelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a nonproliferáció, a leszerelés, a tengeri biztonság és a kiberbiztonság;

22.  üdvözli az emberi jogokról folytatott, első EU–ASEAN szakpolitikai párbeszédet, amelyre 2015 októberében került sor, és várakozással tekint a további hasonló párbeszédek elé; mélységesen aggódik a demokrácia helyzetének romlása és az emberi és kisebbségi jogok megsértései, valamint a folytatódó elnyomás és hátrányos megkülönböztetés miatt a régió egyes országaiban, valamint hogy nem sikerül elegendő teret engedni a menekülteknek és a hontalan személyeknek és a civil társadalomnak, különösen a környezetvédelemmel, a földjogokkal és a munkavállalói jogokkal foglalkozó aktivisták, az emberijog-védők és a médiamunkások esetében; figyelmeztet arra, hogy a kisebbségek marginalizálódásához kapcsolódó problémák megoldásának sikertelensége kihívást jelent az ASEAN fenntarthatóságát és hosszú távú sikerét illetően; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kábítószer-használók elleni megtorló jellegű fellépés magas árat követelt emberi életekben és bírósági eljárás nélküli kivégzésekhez vezetett; hangsúlyozza, hogy az ASEAN országaiban fontos a civil társadalom szerepvállalásának növelése annak biztosításával, hogy a regionális politikák kidolgozásánál érdemi konzultáció folyjon a nem kormányzati szervezetekkel és az alulról építkező mozgalmakkal;

23.  aggodalmát fejezi ki a halálbüntetésnek a régióban való eltörlését érintő kedvezőtlen fordulatok miatt, és az ASEAN összes országát felhívja arra, hogy tartózkodjanak a halálbüntetés visszaállításától, és tartsák be nemzetközi kötelezettségvállalásaikat; üdvözli az emberkereskedelem és a kényszermunka elleni küzdelem területén tett erőfeszítéseket, és az összes kormányt az áldozatok védelme, valamint az országhatárokon átnyúló együttműködés további erősítésére hívja fel;

24.  felhívja az ASEAN-t megfelelő források biztosítására Emberi Jogi Kormányközi Bizottsága (AICHR) számára; reméli, hogy az Emberi Jogi Kormányközi Bizottság (AICHR) ötéves munkaterve konkrét és ellenőrizhető célokat és intézkedéseket fog tartalmazni, valamint hogy megerősítik mandátumát és így aktívan ellenőrizheti, vizsgálhatja ki, állíthatja bíróság elé és előzheti meg az emberi jogok megsértésének eseteit; ösztönzi az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságát (AICHR), hogy vegye fontolóra és vitassa meg egy kiegészítő ASEAN Emberi Jogi Bíróság létrehozását, amely a világ más régióiban létezőkhöz hasonló vonalak mentén működne;

25.  sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy kutassanak fel minden olyan együttműködési lehetőséget az ASEAN országaival, amelyek hozzájárulnak a demokrácia erősítéséhez; támogatja az EU–ASEAN közötti regionális párbeszéd eszközének emberi jogokkal foglalkozó irodája munkáját, amelynek célja az emberi jogi kérdések és fellépések nyilvánosságra hozatala, és az emberi jogokkal kapcsolatos felvilágosító munka; sürgeti valamennyi ASEAN-tagállamot, hogy ratifikálják az ENSZ emberi jogi egyezményeit és opcionális jegyzőkönyveiket, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) statútumát, és támogassák az átmeneti igazságszolgáltatásra, a megbékélésre és a büntetlenség elleni küzdelemre vonatkozó kezdeményezéseket a régió egészében;

26.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy milliós nagyságrendű hontalan személy él az ASEAN tagállamaiban; megjegyzi, hogy a mianmari rohindzsák a legnagyobb hontalan csoport a világon, több mint 1 millió – az UNHCR hontalanokkal kapcsolatos mandátuma alá tartozó – fővel, de nagy létszámú hontalan közösségek találhatók Bruneiben, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön, Malajziában és másutt is; ösztönzi az ASEAN tagállamait a közös munkára és a jó példák és erőfeszítések megosztására azzal a céllal, hogy a teljes régióban megszüntethető legyen a hontalanság;

27.  elismeri az EU jelentőségét az ASEAN országai által eddig elért fejlődésben, és felszólítja az Uniót, hogy mindig tartsa fenn a párbeszédet annak érdekében, hogy támogassa a térséget a demokratizálódás, a fejlődés és az integráció folyamatában;

28.  aggasztja, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással lesz az ASEAN-ra; emlékeztet arra, hogy az ASEAN továbbra is az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott régiók egyike; sürgeti, hogy az ASEAN tagállamai gyorsítsák fel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok felé való elmozdulást és gyors ütemben csökkentsék az erdőirtást, hatékonyan fékezzék meg az erdőtüzeket és fogadjanak el környezetbarátabb technológiákat a közlekedés és az építmények tekintetében; üdvözli az EU kezdeményezését egy új, célzott EU–ASEAN fenntartható fejlesztési párbeszédre; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy az EU a régió néhány országában támogatást adott a fel nem robbant robbanótestektől való mentesítéshez; sürgeti az EU–ASEAN együttműködést a fenntartható turizmus, az élelmiszer-biztonság, valamint a biológiai sokféleség – különösen a korallzátonyok és a mangroveerdők – védelme érdekében, valamint a régiót érintő túlhalászat hatékony kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ASEAN-országok számára támogatást kell nyújtani a biológiai sokféleség védelmének és fenntartható használatának továbbfejlesztéséhez és az erdei ökoszisztémák szisztematikus rehabilitációjához; sürgeti az ASEAN tagállamait, hogy fokozzák a természeti katasztrófák elhárítására szolgáló gyorsreagálási képességük fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiket az ASEAN katasztrófavédelemről és vészhelyzeti reagálásról szóló megállapodásával (AADMER) összhangban;

29.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tekintsék kellő prioritásként a minél gyakoribb politikai kapcsolatokat, nevezetesen miniszteri szinten, továbbá maradéktalanul éljenek az ASEAN–EU párbeszéd koordinálásáért felelős ASEAN-tagállam, valamint az ASEAN elnöksége nyújtotta lehetőségekkel; emlékeztet egy régióközi EU–ASEAN parlamenti közgyűlés iránti kéréseire, és sürgeti a parlamentáris közdiplomáciai tevékenység fokozását különböző szakpolitikai területeken; hangsúlyozza, hogy rendszeres és strukturált kapcsolatokon keresztül addig is erősíteni kell az együttműködést az ASEAN Parlamentközi Közgyűlésével (AIPA); felhívja az EU intézményeit és tagállamait, hogy használják ki a regionális kérdésekkel kapcsolatos intenzív eszmecsere lehetőségét is, amelyet az évenként megrendezett Shangri-La párbeszédfórum nyújt;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az ASEAN Parlamentközi Közgyűlésének, az ASEAN Titkárságának és az ASEAN-tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 85., 1980.4.8., 83. o.
(2)HL L 154., 2012.6.15., 1. o.
(3)HL C 482., 2016.12.23., 75. o.
(4)Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0276.
(5)Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0468.
(6)Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0467.
(7)Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0262.
(8)Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0263.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0351.
(10) HL C 353., 2016.9.27., 52. o.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0506.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0316.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0348.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0274.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0413.
(16) HL C 265., 2017.8.11., 144. o.
(17) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0380.
(18) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0343.
(19) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0465.
(20) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0002.
(21) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0269.
(22) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0349.
(23) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0088.
(24) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0350.

Jogi nyilatkozat